vissza a cimoldalra
2018-10-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61157)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4071)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Kiss B. Atilla (179)
Operett, mint színpadi műfaj (3720)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2933)
Élő közvetítések (7456)
Lisztről emelkedetten (920)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4356)
Zenetörténet (239)
Zenei események (993)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (592)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1118)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1505)
Franz Schmidt (3198)
Charles Gounod (220)
A hangszerek csodálatos világa (182)
Gioacchino Rossini (1019)
Opernglas, avagy operai távcső... (20146)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1280   smaragd • előzmény868 2018-01-17 18:26:07

 

Mindjárt kezdődik az ismétlés:    Dankó Rádió  kb. 18.35

 

Itt hallható: https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

 

KEMÉNY EGON - Erdődy János: "Messzetűnt kedves" (1965)

Rádiódaljáték

Magyar Rádió

 

Az első szerelem dala ("Kislány voltál, most már nagylány...") - Andor Éva (Julika), Simándy József (Fazekas Mihály)

 

Szüretelők dala ("Korcsmárosné kápolnája a pince...") - Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, Földényi-kórus

 

Rózsa-kettős ("Messzi földről jött egy jó magyar huszár...") - László Margit (Ámeli), Simándy József (Fazekas Mihály)

 

 A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

 

A héten már sok szó esett Debrecenről is, az elhangzottakhoz kapcsolható Nagy Ibolya bevezetője Kemény Egon fenti daljátékának részletei előtt.

 

A műsor végén, a télies napon, szívet melengetőként, ahogy említette, 

KEMÉNY EGON: "A tavaszhoz "

- rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra -

c. művét hallgathatjuk meg (14'), a Magyar Rádió felvételén Petri Endre zongorázott, a MRT Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényelte.

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

868   Búbánat • előzmény867 2017-05-02 23:40:36
Kapcs.: 867, 772- 771, 755, 752-751, 741, 737-736 sorszámok

Kemény Egon – Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves
Történelmi daljáték.

Egy ajánlócikket olvashatunk az Rádióújság 1965. év májusi számában a daljáték a hónap 22-i (Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00) rádióbemutatójához időzítve.

Idézem a szerkesztői sorokat:

„A Rádió Dalszínháza újabb bemutatóval jelentkezik a héten. A messzetűnt kedves c. daljátékkal. A darab szövegkönyvét a nemrég elhunyt Vitányi János kezdte írni, Váratlan halála miatt már-már veszni látszott a történelmi témájú darab. A régi barát Erdődy János azonban kollegiális kegyelettel vállalta a még csak félkész mű folytatását, hisz ismerte Vitányi szándékát, aki a szomorú sorsú költőnek, Fazekas Mihálynak akart emléket állítani. A daljáték feleleveníti azokat az élményeket és hatásokat, melyek megérlelték a költőben a Ludas Matyit – a plebejus népiesség e merész alkotását. A darab felépítése: Fazekas debreceni diákként találkozik a francia forradalmat előkészítő eszmékkel, majd férfi-korban személyesen ismerkedik a forradalommal és hőseivel – köztük sírigtartó szerelmével is. S végül az idős, oly sokat tapasztalt költő megírja élete nagy művét…
Ehhez a témához komponált zenét – magas hőfokon – Kemény Egon A próbákat hallgatva, úgy véljük, megküzdött a legnehezebbel: sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez.”
867   smaragd • előzmény866 2017-05-02 06:42:45

A Rádió Dalszínháza

A messzetűnt kedves

Daljáték.
Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János
Zenéjét szerezte: Kemény Egon
Vezényel: Bródy Tamás
Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi kórus
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendezte: László Endre

Fazekas Mihály - Simándy József (Darvas Iván)
Pálóczi Horváth Ádám  - Palócz László ( Láng József)
Ámeli - László Margit ( Domján Edit)
Julika - Andor Éva (Örkényi Éva)
Polgármester - Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)
Carpentier - Szőnyi Ferenc ( Benkő Gyula)
Kovács strázsamester - Domahidy László ( Farkas Antal)
Weidemühl lovag - Külkey László ( Lázár Gedeon)
Öreg Fazekas - Márkus László
Mme Garron - Gáborjáni Klára
Schatten gróf - Velenczey István
De Breuil márki - Ugváry László
Szekeres professzor - Újlaky László
Rektor - Katona Lajos


Műsoron: 1993. július 4. vasárnap, 21.10 - 22.51 Petőfi adó

A rádióoperett műfajban alkotott művek sugárzását - operettek és daljátékok -  a sok évtizedes sikersorozatot megszakítva  a Magyar Rádió  egyik vezetése megszüntette.
Ez mindmáig így van.
2012 decembere óta  a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" című műsorában Nagy Ibolya műsorvezető részleteket szerkeszt programjaiba, ahol nemrég a "Messzetűnt kedves" dalfelvételeit is hallhattuk.

866   smaragd • előzmény865 2017-05-01 14:25:22

Ma, május 1-én Kemény Egon "Májusfa-keringő" - jét (Gyurkovics Mária) hallgatnám szívesen, ahogy említi, javarészt a Rádiónak köszönhette ismertségét és népszerűségét. Hozzáteszem, hogy annak idején nem utolsó sorban a műfajt teremtő "Májusfa" (1949) című rádióoperettjének. Ez, az első rádióoperett, stúdiókörülmények között - a  háború vége után négy évvel... - keltett színpadi hatást, az akkori technikai lehetőségek szerint, Ferrari Violetta, Rátonyi Róbert és mások nagyszerű előadásában, a hatalmas rádiós siker után 1949-ben, Szilveszterkor Kemény Egon: "Talán a csillagok" (1949) folytatással társulva több évtizeden át közönségkedvenc rádiós műfajjá lett, az első két említett operett után daljátékok írására is kaptak megbízást a zeneszerzők a Magyar Rádió vezetésétől.

Kemény Egon pontos meghatározása az operett és a daljáték tekintetében mérvadó.
"Mai tárgyú" operettje volt a "Valahol Délen" (1956) is, a "Májusfa"(1949) is, a "Talán a csillagok" a "Kikelet ucca 3" (1929) szintén.
Kemény Egon nagyoperettjei sikeres premierekkel indultak - a "Valahol Délen" népszerűsége túlszárnyalt minden elképzelést - mindhárom, a "Fekete liliom" (1946) is látványos, revüszerű volt, ahogyan a bemutatók színlapján olvasható.
Más kérdés az, hogy az akkori budapesti színházvezetések éppen milyen elhatározásra jutottak operettjei lekötött előadásai ügyében...és az is, hogy egyes "források" mindezt hogyan tálalták.
Színházi szerzőként is tapasztalt művész volt, mint megtudtam, Kemény Egon gyermekkorától szoros kapcsolatban állt a színházzal - kassai házuk is a Színház mellett, a Fő-utcában állt... -, a főiskolai évek alatt Bécsben az Operával,  majd Berlinben, 22 évesen már a Fővárosi Operettszínházban másodkarmester lett,  kisoperettjeit a Royal Revü Varieté játszotta 1945-ben és 1946-ban, a "Mandragora" és "Valahol Délen" kamaradarabjairól, előadassorozatairól már korábban is írtunk, a "Krisztina kisasszony"-t a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be (1961), élete utolsó hónapjaiban új színpadi műre kapott megbízást a Fővárosi Operettszínháztól...

Amit az alábbi riportban Kemény Egon zeneszerző említ - "az új magyar daljáték"  - zenei formáját talán meg is valósította a Rádióban, megkomponálta a "Messzetűnt kedves" (1965) című művében, László Margit (Ámeli), Andor  Éva (Julika) és Simándy József (Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi költője) előadásában, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarával, Bródy Tamás vezényletével mutatta be a Rádió Dalszínháza.
865   Búbánat 2017-05-01 11:35:25
A Film Színház Muzsikában volt olvasható az alábbi cikk, amit kimásoltam ide a képes hetilap 1961-es évjáratából. Szerzője: „g.m.” – feltehetően, az újság egykori legendás hírlapíróját, Gách Marianne –t fedi.

„Problémák – Az operett körül” „Beszélgetés két komponistával"

Kerekes János – Kemény Egon

„Miért születik oly kevés új magyar operett? Mi a jövője nálunk ennek a műfajnak? Dolgoznak-e új műveken a zeneszerzők? Mi a panaszuk és mi az elképzelésük?
Erről beszélgettünk két sikeres komponistával.”

Most, a cikknek azt a részét ismertetem, amely a Kemény Egonnal készült beszélgetés szövegét tartalmazza.

„Kemény Egon Valahol délen című operettjét most több szovjet színpadon is játsszák egyszerre. S itthon a rádióban, nap -nap után halljuk egy-egy hosszabb-rövidebb lélegzetű kompozícióját. Krisztina kisasszony címen rádió-daljátékot írt néhány évvel ezelőtt, ez is operettszerű, de színpadon még nem láttuk.

- Épp most írtuk át színpadra Erdődy Jánossal és Kardos Györggyel együtt a Krisztina kisasszonyt – mondja. – Ezen kívül egy hattételes nagyzenekari szvitet komponálok, címe: Gyermekjátékok. Ezt is a rádiónak írom, hiszen, ha a közönség ismeri a nevem és munkáimat, ezt javarészt a rádiónak köszönhetem.
Mondjam azt az elkoptatott frázist, hogy a magyar operett kérdése igen bonyolult? Nem vagyok se kritikus, se esztéta, sőt magam is irányításra szorulok munkámban. Mert sok szó esik arról, hogy jó lenne, ha mai tárgyú magyar operettek születnének, de amikor a szerzők megírják, egyedül maradnak. Éppen a mai tárgyú operetteket fogadja valamiféle húzódozás és fanyalgás.

Az operett általában kollektív műfaj: s ahhoz, hogy létrejöjjön, nem elegendő a szövegíró meg a zeneszerző, hanem jó lenne, ha akadna egy színigazgató, egy dramaturg meg egy rendező is, aki leülne és átbeszélné velük munkájuk közben támadt, sokfelé ágazó, bonyolult problémáikat. Hiszen a mai tárgyú operett megírása temérdek veszéllyel jár: a szerzők könnyen a sematizmus útvesztőjébe tévedhetnek. Jó volna, ha ki tudnánk alakítani egy sajátos magyar stílust az operettben is, ami Lehár és Kálmán világsikerének is a titka. Mondhatnánk azt is, hogy ma nincsenek Lehárok és Kálmán Imrék. Ez lehetséges, de azért akadnak tehetséges zeneszerzők.

Az új magyar operettet egyébként úgy képzelem el, hogy nem bécsi mintára születne, de mégis azon alapulna, látványos, revüszerű s nagy zenei formák bontakoznának ki benne. Kár, hogy nincs egy kísérleti színházunk a daljátékok számára. A daljáték mindenhonnan kiszorul, mert az Operaház operát akar bemutatni, az Operettszínház pedig operettet. A daljáték – németül Singspiel, ahogy Lehár jónéhány operettjét jelölte -, több mint operett, és kevesebb, mint az opera. Nincsenek benne zárt számok, de annál inkább, átkomponált zenei részek, sőt egész képek is, s prózában előadott jelenetek tarkítják. Az új magyar daljáték azt hiszem, az a műfaj, amely nagy tömegeket vonzana!”

( Kerekes János zeneszerző-karmester korabeli, kapcsolatos állásfoglalását a fenti kérdésekben, külön bejegyzésben teszem majd közzé itt a fórumon.)
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Hold utcai református templom

Christoph Bossert (orgona)
J. S. Bach összes orgonaműve / 9. – Neumeister korálok

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Ránki Fülöp (zongora)
"Liszt születésnap - esti koncert"
LISZT: Nagy koncertszóló
LISZT: 5. (e-moll) magyar rapszódia
LISZT: h-moll szonáta

19:30 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Rumy Balázs (klarinét), Fülei Balázs (zongora)
BRAHMS: f-moll szonáta klarinétra és zongorára, Op. 120/1
BRAHMS: Esz-dúr szonáta klarinétra és zongorára, Op. 120/2

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
19:00 : Cegléd
Kossuth Művelődési Központ, Kamaraterem

Melody Quintett
Andrásik Attiláné (hegedű), Drávucz Renáta (zongora), Kreszits Margit (klarinét), Pócz Ildikó (fuvola), Sindel-Kocsis Zsuzsanna (cselló)
A mai nap
történt:
1845 • A Tannhäuser bemutatója (Drezda)
született:
1913 • Forrai Miklós, karmester, karnagy, zenetanár († 1998)
1916 • Emil Gilelsz, zongorista († 1985)
elhunyt:
1987 • Jacqueline Du Pré, csellista (sz. 1945)