vissza a cimoldalra
2018-07-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60950)
Momus társalgó (6347)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3631)
Erkel Színház (9426)
Balett-, és Táncművészet (5528)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (939)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4306)
Palcsó Sándor (220)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1441)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2603)
Élő közvetítések (7302)
Jonas Kaufmann (2260)
Erkel Ferenc (1048)
Franz Schmidt (3154)
Kimernya? (2722)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (742)
Lehár Ferenc (636)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (583)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1262   zenebaratmonika • előzmény1261 2018-01-09 11:51:53

Pesti Hírlap, 1928. március 1. Zenebona dalait leközli:
1. Tán egy férfi akad még...
2. Mondja kis aranyos ...
3. Kicsike vigyázzon, egyszer nagymama lesz...
4. Három alma meg egy fél...
5. Londonban hej van számos bajos csinta
lan bár...
6. Ide simulj rózsám ...
7. Ugy mesés, csodás a házasélet...
8. Egy hatvanhetes öregúr ...
9. Nincs messze Kairó ...
10. Egy kicsit szeret, ugy-e ,,.

ez talán nem az összes dal, passz. Ezt is írják:
Ezen a házipróbán a kivételes szenzáció erejével hatottak ezek az ének- és táncszámok: ...

8 órai újság ezeket a dalokat emeli ki, 1928. október 4.

közönségének. A nagyszerű jazz- számok: „Párisi... Paris!..."; „Kicsike, vigyázzon, egyszer nagymama lesz" és a „Simulj hozzám, rózsám!"...

A darab ezek szerint eljutott Bécsbe és ott is nagy sikert aratott.:

" a bécsi Johann Strauss-Theater Bródy István, Lakatos László és Ábrahám Pál nagysikerű jazzoperettjét, a „Zenebona ‘ -t, amely Bécsben „Spektakel“ címmel kerül színre. A nálunk olyan népszerű darabot Hans Adler és Paul Frank fordították németre...

Ábrahám Pál tényleg nem volt feltünetve szerzőként jogi okok miatt, és csak utólag árulta el hogy ő írta a fentebb említett 4 dalt. A Zenebona szövegkönyvén emiatt nincs feltünetve mint szerző:

a külföldi szerzők az alábbi személyek:

A zeneszámokat szerzették: Gus Kahn, Jacob Gade, Benny Davis, Harry Akst, AlSherman.B. G. de Sylva Sidney Holden, Lew Brown, Ray Henderson,
Robert Stolz, AbeFranki, Robert Katscher

1927. június 28. Pesti Napló viszont már szerzőként tünteti fel Ábrahámot "Cairo" és a "Párizs szép Párizs" c. daloknál.

1928. szeptember 22. Sporthírlap: rádió műsor... Ábrahám: Kicsike, vigyázzon, egyszer nagymama lesz, a „Zenebona” c. operettből. (Dobb- ri saxofon zenekar.)

Nemzeti Sport 1928. szeptember 4. rádióműsor: 7. Ábrahám: Ide simulj rózsám, a „Zenebona” c. operettéből. (D'obbro Saxophon zenekara.)

Tehát később már szerzőként tüntették fel ennél a 4 dalnál Ábrahámot.

Viszont arra semmiféle bizonyítékot nem találok, hogy Kemény Egon közreműködött ebben a darabban, pedig beírtam a keresőbe a nevét. Ebben az időben arról tesznek emléítést, hogy el kezdte írni a Kikelet utca 3. c. operettjét Lakatos Lászlóval és Harmath Imrével, és írt egy Honolulu c. slágert.

Pesti Harlap, 1929. junius 21.

MAGYAR SZÍNHÁZ - SZERETEM A FELESÉCEM.
Birabeau és Doiley 3 táv. zenés vígjátéka.
Zenéjét szerezte: Ábrahám Pál.  (tehát őt jelölik meg zeneszerzőként itt)

 

1261   zenebaratmonika • előzmény1259 2018-01-09 11:32:41

A Kicsike vigyázzon...c. dal eredetileg itt volt, később a Savoyba is beletették. A Páris, szép Párizs pedig a Hawaii rózsájába került.

1259   smaragd • előzmény1258 2018-01-09 07:21:01

 

1258 számú bejegyzésre:

 

A "Zenebona" említett dalait hol találtad meg? Erre a forrásra kiváncsi vagyok, ugyanis pl. a "Kicsike vigyázon..." (Es ist so schön am Abend...) a "Bál a Savoyban" betétdala... stb....

Én is utananézek most már.

 

A jazzhangszerelés nem számít önálló műnek, eredeti zeneszerzőjük volt a daraboknak, kik?

 

A szövegírókat meg lehet találni.

 

Remekül használható Klaus Waller könyve is, megrendelhető. Német nyelvtudás nélkül is kitűnik belőle, el fogod tudni olvasni, hogy a "Zenebona" szövegkönyvét Lakatos László és Bródy István írták, "Az utolsó Verebély-lány" Harmath Imre munkája. 

Ez a könyv az első, amely - azaz amelynek sikerült némi teljességet elérnie és weboldalon folyamatosan bővül -  átfogóan részletezi, pontosan, az adatok alapos ellenőrzésével mutatja be Ábrahám Pál életét és karrierjét, mindazt amit eddig róla szorgos munkával össze tudott gyűjteni.

Ábrahám Pál első saját operettjének "Az utolsó Verebély-lány"-t tekinti.

 

Természetesen az Ábrahám Pál operettekben megjelent, Kemény Egon sokoldalú zenei munkáját érintő részek ebbe a fórumba is beletartoznak.

Klaus Waller bevezetőjében megjegyzi, hogy lesz még dolguk az elkövetkezendő kutatóknak is.

 
1258   zenebaratmonika • előzmény1257 2018-01-08 19:07:00

4 dalt írt Ábrahám a Zenebonába biztosan, megpróbáltam megkeresni melyek azok: a Kicsike vigyázzon egyszer nagymama lesz, Nincs messze Cairo,  Párizs, szés Párizst valamint az Ide simulj rózsámat. Lehet volt még, de kéne a liberttó hozzá. A külföldi dalok át lettek hangszerelve jazzre.

A szövegíróknál a legnagyobb a bizonytalanság. A Dankó rádióban többször mondták, hogy Harmath Imre írta a Bál a Savoyban dalszövegeit, pedig Heltai Jenő és Romhányi verseltek magyarra.

1257   smaragd • előzmény1256 2018-01-08 16:20:45

 

1246 számú bejegyzésre

 

Csak lassan, ne keverd kérlek a dolgokat, ha lehet pontosan, és ne csúsztatva, ami azért észrevehető sajnos a 272 számú bejegyzésben is.

A Zenebona ugyanis eredetileg nem volt Ábrahám Pál szerzeménye. A bemutató színlapján nincs zeneszerző feltűntetve, Karmester : Ábrahám Pál, ez áll rajta. Lsd. korábbi bejegyzésemet. Később lett zeneszerzőként megnevezve.

Az előzményekben utánanézhetsz a darab keletkezési körülményeinek, azaz Ábrahám Pál nem volt zeneszerzőként felkérve, nem volt abban a helyzetben, hogy megbízhatott volna valakit e mű hangszerelésével.

Mindketten hangszereltek a Zenebonában, ez igaz.

Amennyiben "külföldi számok voltak átalakítva" nem is lehetett volna egy zeneszerzője a darabnak...

A zenetudomány ezekre a dolgokra - ki mit írt, komponált, hangszerelt - fényt fog deríteni, (K. Waller könyve ajánlható) nem olvasói fórum feladata, és nem valószínű, hogy minden "köztük marad".

Elég lett volna a kottakiadványra - 1146 - nézned, ott is szerepel, ahogy írtam.

Ott Harmath Imre neve szerepel (nem Fricsai Richárdé).

Kemény Egon első modern táncslágerei (charleston, tango, foxtrott)  1927-től a magyarországi korai jazz műfajba sorolhatóak, lsd előzményekben.

Továbbiak mehetnek az "Operett mint színpadi műfaj" fórumra.

 

1256   zenebaratmonika • előzmény1255 2018-01-08 15:58:46

Ha ez volt az első hangszerelése Kemény Egonnak, akkor a Zenebona operettet, amit még 1927. végén 1928. elején írt Ábrahám (kb. a dalok felét, a másik fele külföldi számok voltak átalakítva), mégsem Kemény Egon hangszerelte, másrészt Ábrahám maga is hangszerelt, tehát ez már köztük maradt, ki melyik részt hangszerelte és melyiket közösen. Ábrahám hangszerelte jazzes daokkal a Napkelet asszonya c. némefilmhe 1927-ben, és a dalokat is maga írta, ezzel tünt fel és tett népszerűségre Budapesten.

32-es baka dal a pletykák szerint 1 nap alatt készült el az UFA felkérésére, de én úgy tudom, valami népdalt vett alapul Ábrahám és ezt írta át, és a ritmusát is megváltoztatta. A szöveg Fricsai Richárd alkotása. Elég gyors munka volt mindenesetre, ezek szerint Kemény ekkor már hagszerelt... passz

Viszont itt is van egy ellentmondás, elvileg ez a dal az 1929-es német UFA film számára készült, de akkor hogy mutathatták be Az utolsló Verebély lány premierjén. Meg fogom nézni a szövegkönyvet, hogy benne van e a dal.

A Színházi Élet 1929/1-es száma leközli Az utolsó Verebély lány librettóját és benne van a 32-es baka vagyok én...

én ezen már nem lepődöm meg, mert Ábrahám utólag már sokszor rosszul emlékezeett dolgokra.. talán nem volt ez nála szándékos, csak már maga is keverte a dolgokat és a történéseket. Pl. születési adatainál is volt ilyen, pl. 14 évesen iratkozott a Zeneakadémilyára, pedig 17 volt... a számokkal nem volt tisztában mindig. Viszont az Általános Iskolát 5 évesen kezdte, erről van papír...

 

1255   smaragd • előzmény1254 2018-01-08 15:36:05

 

Most röviden csak annyit jegyzek meg 1254 -1250 írásokhoz, hogy azok az Ábrahám művek váltak világhírűvé,  amelyek megalkotásában - zenei munkatársként szerződtettve - Kemény Egon zeneszerző is részt vett, 1930-1933.

Azt, hogy ebben az esetben milyen tevékenységi kört fedett a zenei munkatárs státusz, azt az 1000 számú bejegyzésben is röviden olvashatjuk. Erre a témára majd meg visszatérek.

 

1254 előzménye 1253, azon feljön a 269 számú, benne a "32-es baka vagyok én" c induló. Ez továbbra is talány...bár hivatalosan elfogadott zeneszerzője Ábrahám Pál. Ez volt Kemény Egon első hangszerelése, amellyel Ábrahám Pál megbízta. 

Lehet, hogy a szeptemberi revüben  is elhangzott már, tudásom szerint először "Az utolsó Verebély-lány" bemutatóján adták elő, 1928. október 13-án (Kemény Egon 23. születésnapján...)

Ezen a felvételen valószínűleg az eredeti hangszerelést halljuk, de nem a színpadit, hanem a gramofonhangszerelést.

Fentiek értelmében ismét jelzem, hogy téves az előzményben feljövő, 272-ben olvasható állítás, ugyanis a "Melodie des Herzens" bemutatója 1929-ben volt, ennek megfelelően nem a filmen, hanem a magyar operettszínpadról indult (1928) a világsiker felé.

A 1146 számú bejegyzésbe behelyeztem az "Az utolsó Verebély-lány" kottakiadványát, ahol a betétdalok között a "32-es baka vagyok én" is látható.

 

1254   zenebaratmonika • előzmény1253 2018-01-08 13:35:47

Én is ezt akartam neked mondani, oda való. Próbálok utánanézni a Fehér hattyú és más operettnek újságokban....

Valójában inkább fordítv volt ez, mert Ábrahám zenéjét lopták el mások, amikor Berlinből elmenekült kiadatlan dalait a fiókban hagyta és a söfőrje eladta pénzért ezeket másoknak, és utána no name zeneszerzők adták ki ezeket a Náci Németországban.

A Kis Komáron, nagy Komáromban, van egy népdalrészlet, ez egy több dallamból összerakott dal, mint halljuk, a Szeretnék szántani, tehát nem biztos, hogy valót állít ez a férfi, bárki mármit mondhat azért, sok ellensége is volt Ábrahámnak és másoknak. Márkus Alfrédról is mindenféle pletyka keringett, de őt nem kedvelték sokan...

Ábrahám 1937 után névtelenül is írt osztrák filmzenét, mert már nem szerepeltethette nevét.

1253   Ardelao • előzmény1250 2018-01-08 13:33:45

Elnézést kérek e topik megnyitójától. Valójában Kemény Egon érintettsége miatt írtam be ide előző bejegyzésemet. Nem kívántam Ábrahám fórummá alakítani Kemény Egon gondosan felépített topikját. Zenebaratmonikát is kérem, legyen kedves az Operettek topikjába beírni az Ábrahám Pállal kapcsolatos további bejegyzéseit. 

Köszönöm.

A.

1250   Ardelao • előzmény272 2018-01-08 12:59:46

Hogy ki írta pl. a "Kis Komárom, nagy Komárom dalt?" Kemény Egon, Ábrahám Pál?

Egy bizonyos  Kleinberger György (Amerikában - Los Angelesben - George Kleba) zongoraművész és zeneszerző - akiről a Californiai magyarok lapjában lehet néhány szót olvasni, de neve néhol itthoni újságokban is megtalálható  - a következőket meséli: 

"Szenes Andorral, Iván édesapjával is van néhány közös szerzeményem. Sőt Ábrahám Palinak is eladtam a "Kis Komárom, nagy Komárom" című dalomat, amit aztán beletett a Fehér hattyú című operettjébe. Kétszáz pengőt kerestem az üzleten."

(Idézet Sugár Róbert "Ugye, hogy nem felejtesz el" c. könyvéből)

Az alábbi linken megtaláltam az Ábrahám Pál által megvásárolt dalt, de az egyik kommentelő azt a"Júlia"c. operett részeként említi. Most már csak "három a" kérdés:

1) Szerepel-e e dal a "Fehér hattyú"-ban is?

2) A "32-es baka vagyok én" előtörténete hasonlatos-e a "Kisomárom, Nagykomároméhoz"?

3) Az előzmények ismeretében lesz-e valaha valaki, aki fényt tud deríteni arra, ki vált valójában világhírűvé - Ábrahám Pál? Kemény Egon vagy valaki más? :)

Kiskomárom, Nagykomárom

272   zenebaratmonika • előzmény269 2016-10-14 22:14:35
32-es baka

A 32-es baka vagyok én eredetileg egy német filmbe íródott, amit Budapesten forgattak és eredetileg némafilmnek készült, de Berlinből telefonáltak, hogy hangosfilmre váltanak, és ekkor kellett egy zeneszerző és valaki megtalálta Ábrahám Pált. Állítólag 1-2 nap alatt elkészült a dal, gondolom a hangszerelésben segített itt is Egon, de a dalt Ábrahám írta, a dal alatt is az ő neve van feltüntetve, de lehet Kemény Egon is írt a revübe dalt, Ábrahám nevét talán lefelejtette az újságíró. A dal ritmusa alapján nem tünik Kemény Egon dalnak, ez jellegzetesen Ábrahám ritmusú dal lásd Honvéd Banda, Kis Komárom, nagy Komárom.
269   Ardelao 2016-10-14 10:51:06

Újabb talány ....

Színházi Élet, 1929., XIX. évf., 34. szám (1929. augusztus 18-24.)

32-es baka vagyok én

„10 zeneszerző
20 kép
30 görl –

A Nyári Operettszínház uj revüjének, melynek Harmath Imre irta a szövegét, tiz zeneszerzője van. Névszerinti Eisemann Mihály, Brodszky Miklós, Kemény Egon, Bochmann Károly, Garai Ilmre, Erdősi László, Kondor Lipót, Bekéssy Lajos, Fényes Szabolcs és Szekeres Ferenc. A főszerepeket Szokolay Olly, Szilágyi Marcsa, Kabos Gyula, Sarkadi Aladár, Peti Sándor, Rott Ferenc, Ujváry, Vendrey és Bubinyi játsszák. Külön érdekességnek szánják a szinház kitűnően betanított 30 görljét is.

A revü váza: egy amerikai pénzember és egy pesti ripacs elhatározzák, hogy beszélőfilmet csinálnak. Husz képen keresztül bonyolódik a cselekmény, Kairótól Bethlen miniszterelnök előszobájáig, sőt a Színházi Élet szerkesztőségéig, ahol megtartják a Mister Európa választást.

Többet igazán nem lehet kivánni egy revütől és — tizenegy szerzőtől.”

Jó lenne tudni, hogy e revü keretében Kemény Egonnak mely dala hangzott el. A revü címe ugyanis megegyezik Ábrahám Pálnak az 1928. október 13-án bemutatott, „Az utolsó Verebély lány” c. operettjében szereplő egyik dal címével. ( Ki írta a 32-es bakák dalát ). Ábrahám Pál neve ugyanis nem szerepel a fenti 10 zeneszerzőé között. Ki kölcsönzött kitől és mit?
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
A mai nap
történt:
1782 • A Szöktetés a szerájból bemutatója (Bécs)
született:
1858 • Eugene Ysaye, hegedűs († 1931)
1937 • Pál Tamás, karmester
1948 • Pinchas Zukerman, hegedűs
elhunyt:
1979 • Alfred Deller, énekes (sz. 1912)
1989 • Herbert von Karajan, karmester (sz. 1908)