vissza a cimoldalra
2018-10-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61190)
Kedvenc felvételek (149)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4071)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1125)
Kimernya? (2775)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2937)
Zenetörténet (244)
Kiss B. Atilla (191)
Operett, mint színpadi műfaj (3734)
Lisztről emelkedetten (931)
Kolonits Klára (1078)
Élő közvetítések (7462)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1507)
Franz Schmidt (3200)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (289)
A hangszerek csodálatos világa (183)
Giacomo Meyerbeer (653)
Jonas Kaufmann (2276)
Opernglas, avagy operai távcső... (20149)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1260   zenebaratmonika • előzmény1259 2018-01-09 11:26:30

Ábrahámnak 1929-ben is volt egy operettje vagy un. zenés vígjátéka, a Szeretem a feleségem, ez egy francia komédia fordítása volt, melyhez zenét írt. Már találkoztam vele több újságban.

Pesti Hírlap, 1929. 06. 16. (csak részeltet írok ide, inkább az opi fórumba való)

Szeretem a feleségem. - Bemutató a Magyar Színházba.
 Stella Adorján elmés fordításában ...
És a jókedvű, pikantériákkal tűzdelt, gáláns kis vígjáték kedves zenével van fölcifrázva; egy része a muzsikának híres külföldi slágerekből tevődik össze („Pretty little Baby“, „Leila“ stb.) — más részük a zenekart dirigáló Abrahám Pál szerzeménye; utóbbi számok ötletesség, derű, friss ritmus és pompás hangszerelés dolgában méltó társai a slágereknek és méltó zenei konkurrensei a szöveg frisseségének és elmésségének...

1259   smaragd • előzmény1258 2018-01-09 07:21:01

 

1258 számú bejegyzésre:

 

A "Zenebona" említett dalait hol találtad meg? Erre a forrásra kiváncsi vagyok, ugyanis pl. a "Kicsike vigyázon..." (Es ist so schön am Abend...) a "Bál a Savoyban" betétdala... stb....

Én is utananézek most már.

 

A jazzhangszerelés nem számít önálló műnek, eredeti zeneszerzőjük volt a daraboknak, kik?

 

A szövegírókat meg lehet találni.

 

Remekül használható Klaus Waller könyve is, megrendelhető. Német nyelvtudás nélkül is kitűnik belőle, el fogod tudni olvasni, hogy a "Zenebona" szövegkönyvét Lakatos László és Bródy István írták, "Az utolsó Verebély-lány" Harmath Imre munkája. 

Ez a könyv az első, amely - azaz amelynek sikerült némi teljességet elérnie és weboldalon folyamatosan bővül -  átfogóan részletezi, pontosan, az adatok alapos ellenőrzésével mutatja be Ábrahám Pál életét és karrierjét, mindazt amit eddig róla szorgos munkával össze tudott gyűjteni.

Ábrahám Pál első saját operettjének "Az utolsó Verebély-lány"-t tekinti.

 

Természetesen az Ábrahám Pál operettekben megjelent, Kemény Egon sokoldalú zenei munkáját érintő részek ebbe a fórumba is beletartoznak.

Klaus Waller bevezetőjében megjegyzi, hogy lesz még dolguk az elkövetkezendő kutatóknak is.

 
1258   zenebaratmonika • előzmény1257 2018-01-08 19:07:00

4 dalt írt Ábrahám a Zenebonába biztosan, megpróbáltam megkeresni melyek azok: a Kicsike vigyázzon egyszer nagymama lesz, Nincs messze Cairo,  Párizs, szés Párizst valamint az Ide simulj rózsámat. Lehet volt még, de kéne a liberttó hozzá. A külföldi dalok át lettek hangszerelve jazzre.

A szövegíróknál a legnagyobb a bizonytalanság. A Dankó rádióban többször mondták, hogy Harmath Imre írta a Bál a Savoyban dalszövegeit, pedig Heltai Jenő és Romhányi verseltek magyarra.

1257   smaragd • előzmény1256 2018-01-08 16:20:45

 

1246 számú bejegyzésre

 

Csak lassan, ne keverd kérlek a dolgokat, ha lehet pontosan, és ne csúsztatva, ami azért észrevehető sajnos a 272 számú bejegyzésben is.

A Zenebona ugyanis eredetileg nem volt Ábrahám Pál szerzeménye. A bemutató színlapján nincs zeneszerző feltűntetve, Karmester : Ábrahám Pál, ez áll rajta. Lsd. korábbi bejegyzésemet. Később lett zeneszerzőként megnevezve.

Az előzményekben utánanézhetsz a darab keletkezési körülményeinek, azaz Ábrahám Pál nem volt zeneszerzőként felkérve, nem volt abban a helyzetben, hogy megbízhatott volna valakit e mű hangszerelésével.

Mindketten hangszereltek a Zenebonában, ez igaz.

Amennyiben "külföldi számok voltak átalakítva" nem is lehetett volna egy zeneszerzője a darabnak...

A zenetudomány ezekre a dolgokra - ki mit írt, komponált, hangszerelt - fényt fog deríteni, (K. Waller könyve ajánlható) nem olvasói fórum feladata, és nem valószínű, hogy minden "köztük marad".

Elég lett volna a kottakiadványra - 1146 - nézned, ott is szerepel, ahogy írtam.

Ott Harmath Imre neve szerepel (nem Fricsai Richárdé).

Kemény Egon első modern táncslágerei (charleston, tango, foxtrott)  1927-től a magyarországi korai jazz műfajba sorolhatóak, lsd előzményekben.

Továbbiak mehetnek az "Operett mint színpadi műfaj" fórumra.

 

1256   zenebaratmonika • előzmény1255 2018-01-08 15:58:46

Ha ez volt az első hangszerelése Kemény Egonnak, akkor a Zenebona operettet, amit még 1927. végén 1928. elején írt Ábrahám (kb. a dalok felét, a másik fele külföldi számok voltak átalakítva), mégsem Kemény Egon hangszerelte, másrészt Ábrahám maga is hangszerelt, tehát ez már köztük maradt, ki melyik részt hangszerelte és melyiket közösen. Ábrahám hangszerelte jazzes daokkal a Napkelet asszonya c. némefilmhe 1927-ben, és a dalokat is maga írta, ezzel tünt fel és tett népszerűségre Budapesten.

32-es baka dal a pletykák szerint 1 nap alatt készült el az UFA felkérésére, de én úgy tudom, valami népdalt vett alapul Ábrahám és ezt írta át, és a ritmusát is megváltoztatta. A szöveg Fricsai Richárd alkotása. Elég gyors munka volt mindenesetre, ezek szerint Kemény ekkor már hagszerelt... passz

Viszont itt is van egy ellentmondás, elvileg ez a dal az 1929-es német UFA film számára készült, de akkor hogy mutathatták be Az utolsló Verebély lány premierjén. Meg fogom nézni a szövegkönyvet, hogy benne van e a dal.

A Színházi Élet 1929/1-es száma leközli Az utolsó Verebély lány librettóját és benne van a 32-es baka vagyok én...

én ezen már nem lepődöm meg, mert Ábrahám utólag már sokszor rosszul emlékezeett dolgokra.. talán nem volt ez nála szándékos, csak már maga is keverte a dolgokat és a történéseket. Pl. születési adatainál is volt ilyen, pl. 14 évesen iratkozott a Zeneakadémilyára, pedig 17 volt... a számokkal nem volt tisztában mindig. Viszont az Általános Iskolát 5 évesen kezdte, erről van papír...

 

1255   smaragd • előzmény1254 2018-01-08 15:36:05

 

Most röviden csak annyit jegyzek meg 1254 -1250 írásokhoz, hogy azok az Ábrahám művek váltak világhírűvé,  amelyek megalkotásában - zenei munkatársként szerződtettve - Kemény Egon zeneszerző is részt vett, 1930-1933.

Azt, hogy ebben az esetben milyen tevékenységi kört fedett a zenei munkatárs státusz, azt az 1000 számú bejegyzésben is röviden olvashatjuk. Erre a témára majd meg visszatérek.

 

1254 előzménye 1253, azon feljön a 269 számú, benne a "32-es baka vagyok én" c induló. Ez továbbra is talány...bár hivatalosan elfogadott zeneszerzője Ábrahám Pál. Ez volt Kemény Egon első hangszerelése, amellyel Ábrahám Pál megbízta. 

Lehet, hogy a szeptemberi revüben  is elhangzott már, tudásom szerint először "Az utolsó Verebély-lány" bemutatóján adták elő, 1928. október 13-án (Kemény Egon 23. születésnapján...)

Ezen a felvételen valószínűleg az eredeti hangszerelést halljuk, de nem a színpadit, hanem a gramofonhangszerelést.

Fentiek értelmében ismét jelzem, hogy téves az előzményben feljövő, 272-ben olvasható állítás, ugyanis a "Melodie des Herzens" bemutatója 1929-ben volt, ennek megfelelően nem a filmen, hanem a magyar operettszínpadról indult (1928) a világsiker felé.

A 1146 számú bejegyzésbe behelyeztem az "Az utolsó Verebély-lány" kottakiadványát, ahol a betétdalok között a "32-es baka vagyok én" is látható.

 

1254   zenebaratmonika • előzmény1253 2018-01-08 13:35:47

Én is ezt akartam neked mondani, oda való. Próbálok utánanézni a Fehér hattyú és más operettnek újságokban....

Valójában inkább fordítv volt ez, mert Ábrahám zenéjét lopták el mások, amikor Berlinből elmenekült kiadatlan dalait a fiókban hagyta és a söfőrje eladta pénzért ezeket másoknak, és utána no name zeneszerzők adták ki ezeket a Náci Németországban.

A Kis Komáron, nagy Komáromban, van egy népdalrészlet, ez egy több dallamból összerakott dal, mint halljuk, a Szeretnék szántani, tehát nem biztos, hogy valót állít ez a férfi, bárki mármit mondhat azért, sok ellensége is volt Ábrahámnak és másoknak. Márkus Alfrédról is mindenféle pletyka keringett, de őt nem kedvelték sokan...

Ábrahám 1937 után névtelenül is írt osztrák filmzenét, mert már nem szerepeltethette nevét.

1253   Ardelao • előzmény1250 2018-01-08 13:33:45

Elnézést kérek e topik megnyitójától. Valójában Kemény Egon érintettsége miatt írtam be ide előző bejegyzésemet. Nem kívántam Ábrahám fórummá alakítani Kemény Egon gondosan felépített topikját. Zenebaratmonikát is kérem, legyen kedves az Operettek topikjába beírni az Ábrahám Pállal kapcsolatos további bejegyzéseit. 

Köszönöm.

A.

1250   Ardelao • előzmény272 2018-01-08 12:59:46

Hogy ki írta pl. a "Kis Komárom, nagy Komárom dalt?" Kemény Egon, Ábrahám Pál?

Egy bizonyos  Kleinberger György (Amerikában - Los Angelesben - George Kleba) zongoraművész és zeneszerző - akiről a Californiai magyarok lapjában lehet néhány szót olvasni, de neve néhol itthoni újságokban is megtalálható  - a következőket meséli: 

"Szenes Andorral, Iván édesapjával is van néhány közös szerzeményem. Sőt Ábrahám Palinak is eladtam a "Kis Komárom, nagy Komárom" című dalomat, amit aztán beletett a Fehér hattyú című operettjébe. Kétszáz pengőt kerestem az üzleten."

(Idézet Sugár Róbert "Ugye, hogy nem felejtesz el" c. könyvéből)

Az alábbi linken megtaláltam az Ábrahám Pál által megvásárolt dalt, de az egyik kommentelő azt a"Júlia"c. operett részeként említi. Most már csak "három a" kérdés:

1) Szerepel-e e dal a "Fehér hattyú"-ban is?

2) A "32-es baka vagyok én" előtörténete hasonlatos-e a "Kisomárom, Nagykomároméhoz"?

3) Az előzmények ismeretében lesz-e valaha valaki, aki fényt tud deríteni arra, ki vált valójában világhírűvé - Ábrahám Pál? Kemény Egon vagy valaki más? :)

Kiskomárom, Nagykomárom

272   zenebaratmonika • előzmény269 2016-10-14 22:14:35
32-es baka

A 32-es baka vagyok én eredetileg egy német filmbe íródott, amit Budapesten forgattak és eredetileg némafilmnek készült, de Berlinből telefonáltak, hogy hangosfilmre váltanak, és ekkor kellett egy zeneszerző és valaki megtalálta Ábrahám Pált. Állítólag 1-2 nap alatt elkészült a dal, gondolom a hangszerelésben segített itt is Egon, de a dalt Ábrahám írta, a dal alatt is az ő neve van feltüntetve, de lehet Kemény Egon is írt a revübe dalt, Ábrahám nevét talán lefelejtette az újságíró. A dal ritmusa alapján nem tünik Kemény Egon dalnak, ez jellegzetesen Ábrahám ritmusú dal lásd Honvéd Banda, Kis Komárom, nagy Komárom.
269   Ardelao 2016-10-14 10:51:06

Újabb talány ....

Színházi Élet, 1929., XIX. évf., 34. szám (1929. augusztus 18-24.)

32-es baka vagyok én

„10 zeneszerző
20 kép
30 görl –

A Nyári Operettszínház uj revüjének, melynek Harmath Imre irta a szövegét, tiz zeneszerzője van. Névszerinti Eisemann Mihály, Brodszky Miklós, Kemény Egon, Bochmann Károly, Garai Ilmre, Erdősi László, Kondor Lipót, Bekéssy Lajos, Fényes Szabolcs és Szekeres Ferenc. A főszerepeket Szokolay Olly, Szilágyi Marcsa, Kabos Gyula, Sarkadi Aladár, Peti Sándor, Rott Ferenc, Ujváry, Vendrey és Bubinyi játsszák. Külön érdekességnek szánják a szinház kitűnően betanított 30 görljét is.

A revü váza: egy amerikai pénzember és egy pesti ripacs elhatározzák, hogy beszélőfilmet csinálnak. Husz képen keresztül bonyolódik a cselekmény, Kairótól Bethlen miniszterelnök előszobájáig, sőt a Színházi Élet szerkesztőségéig, ahol megtartják a Mister Európa választást.

Többet igazán nem lehet kivánni egy revütől és — tizenegy szerzőtől.”

Jó lenne tudni, hogy e revü keretében Kemény Egonnak mely dala hangzott el. A revü címe ugyanis megegyezik Ábrahám Pálnak az 1928. október 13-án bemutatott, „Az utolsó Verebély lány” c. operettjében szereplő egyik dal címével. ( Ki írta a 32-es bakák dalát ). Ábrahám Pál neve ugyanis nem szerepel a fenti 10 zeneszerzőé között. Ki kölcsönzött kitől és mit?
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Tóth-Vajna Zsombor (csembaló, orgona), Tóth-Vajna Gergely (csembaló)
"Hangulat Extra"
J.C. BACH: A-dúr szonáta négy kézre, op. 18
HÄNDEL: a-moll fúga, HWV 411
HÄNDEL: Vízi zene - Air négy kézre
HÄNDEL: Darabok zenélő órára
HÄNDEL: d-moll szvit csembalóra, HWV 437
STANLEY: a-moll voluntary, op. 6, No. 8
J.C. BACH: F-dúr szonáta négy kézre

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

A Bartók Konzi kamarazenekara
Vezényel: Tuska Zoltán
Pódiumon a Bartók konzi vonós tanszaka
A mai nap
született:
1913 • Tito Gobbi, énekes († 1984)
1925 • Luciano Berio, zeneszerző († 2003)
1931 • Szofia Gubajdulina, zeneszerző
1935 • Malcolm Bilson, zongorista
elhunyt:
1725 • Alessandro Scarlatti, zeneszerző (sz. 1660)
1799 • Karl Ditters von Dittersdorf, zeneszerző (sz. 1739)
1974 • David Ojsztrah, hegedűs (sz. 1908)