vissza a cimoldalra
2018-09-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61043)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1481)
Franz Schmidt (3184)
Balett-, és Táncművészet (5556)
Operett, mint színpadi műfaj (3702)
Élő közvetítések (7408)
Kedvenc magyar operaelőadók (1090)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1069)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2891)
A nap képe (2095)
film és zene (189)
Kimernya? (2752)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4338)
Ilosfalvy Róbert (812)
Palcsó Sándor (227)
Momus-játék (5515)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1096   smaragd • előzmény1000 2017-10-13 02:20:38

Kemény Egon kétszeres Erkel-dijas zeneszerző születésének 112. évfordulója van ma.

KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang" - "A nap képe "archív felvétel, arról az ihletette egykori rádiós stúdiómunkáról, amelyet a régi rádiósok évtizedekig emlegettek egymás között a Pagodában.

1000   smaragd • előzmény999 2017-08-21 12:24:26
KEMÉNY EGON (1905 - 1969) Bécsben született és tanulmányait az ottani Zeneakadémián végezte. Tanára Franz Schmidt volt. Életre szóló barátság kötötte Ábrahám Pálhoz, akinek hangszerelője, barátja, tanácsadója, túlzás nélkül szólva: titkára volt. Erre több zenei képessége is predesztinálta, nagy zenei tudása, hibátlan ízlése, a zenei kolorit alapos ismerete, szerénysége - és kongenialitása. Az Ábrahámmal való közös munka - a külföldön íródott Ábrahám operettek majd mind Kemény Egon hangszerelésében láttak napvilágot - háttérbe szorította egyéniségét, alkotó kedvét, önálló produkcióit. Igazán csak a felszabadulás után jutott levegőhöz. Az 1928-ban íródott Kikelet utca 3. már jelzi kitűnő képességeit. Ez igazolja a Fekete liliom (1946) is, alkotói képessége azonban a Valahol délen című operettben bontakozott ki igazán (1957). A szövegkönyv (Tabi László és Erdődy János munkája) az akkori idők mindennapi problémáját veti fel. A zenés játék a hazáról szól és a hazátlanokról. A nagyhangú frázisokkal politizáló álhazafiakról és az igazi hazafiakról, akik számára az új Magyarország nemcsak földrajzi meghatározast jelent, nemcsak nótaszóval megzenésített sírvavigadást, hanem igazi fészket, mely jövőt, védelmet és igaz otthont ád. Kemény Egon munkásságából ki kell még emelnünk az 1949-ben írt Talán a csillagok-at, az 1955-ben keletkezett Hatvani diákjait, az 1957-ben íródott Komáromi farsangot, a Krisztina kisasszonyt (1961) és a Messzetűnt kedvest (1965).  A színpadi termést kiegészíti a szimfonikus könnyűzenei művek, dalok, kórusművek, gyermekkarok és zenés hangjátékok egész sora. E könyv szerzői jelen voltak a Komáromi farsang radiófelvételénél. A szöveget ugyanis  Erdődy János társaságában, Gál György Sándor írta. A felvételt a Rádió és Televizió Szimfonikus Zenekara kísérte, Lehel György vezényelt. A zene a két főhősnek (Csokonay - Ilosfalvy Róbert, Lilla - Házy Erzsébet) olyan hátteret biztosított, hogy az komolyságban, drámai feszültségben az opera színvonalát közelítette meg. A gratulációkból és szerencsekívánatokból mindenkinek jutott. Szövegíróknak, karmesternek, szólistáknak, zenekarnak és énekkarnak egyaránt. Csak Kemény Egonnak nem lehetett további jószerencsét kívánni, mert úgy elbújt, hogy az ügyelők sem tudták megtalálni. Tehetségének értékét, rangját ez a mélységes szerénység fémjelezte. Korán, idő előtt távozott. Gál György Sándor-Somogyi Vilmos: Operettek könyve Zeneműkiadó, Budapest 1976
999   smaragd 2017-08-21 12:24:08

Kemény Egon: Az első reggel - Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte

KEMÉNY EGON-Gál György Sándor-Erdődy János: "Komáromi farsang" (1955)
Daljáték, rádióváltozat 2 részben, Magyar Rádió
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Dmitrij Maszlejev (zongora)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Berkes Kálmán
GLINKA: Ruszlán és Ludmilla – nyitány
RACHMANINOV: Rapszódia egy Paganini-témára, Op.43
BARTÓK: Concerto zenekarra, BB 123

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Ránki Fülöp (zongora)
Nemzeti Filharmonikusok
Vezényel: Hamar Zsolt
LIGETI: Concert Românesc
BARTÓK: I. zongoraverseny, Sz. 83, BB 91
DOHNÁNYI: II. (E-dúr) szimfónia

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Balog József (zongora)
Liszt Ferenc Kamarazenekar
vez.: Balogh Máté
BALOGH MÁTÉ: Melodiemusik
LISZT: Malédiction (km.: Balog József - zongora)
ORBÁN GYÖRGY: Búcsú Rasumoffsky gróftól
BARTÓK: Divertimento

19:45 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Pedro Carneiro (marimba)
A Budapesti Fesztiválzenekar Kortárs Együttese
Vezényel: Olari Elts
TÕNU KÕRVITS: Himnuszok az északi fényhez
ERKKI-SVEN TÜÜR: Ardor - marimbaverseny
ERKKI-SVEN TÜÜR: Szenvedély
TUBIN: VII. szimfónia
19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

La Moda Piano Trio
SCHUMANN: g-moll zongoraszonáta, op. 22
BRAHMS: G-dúr hegedű-zongora szonáta, op. 78
RACHMANINOV: g-moll cselló-zongora szonáta op. 19

19:00 : Varsó
Lengyel Színház

V4 Operaturné
KODÁLY: Székely fonó
A mai nap
született:
1683 • Jean-Philippe Rameau, zeneszerző († 1764)
1906 • Dmitrij Sosztakovics, zeneszerző († 1975)
1927 • Colin Davis, karmester († 2013)
1932 • Glenn Gould, zongorista († 1982)
elhunyt:
1849 • id. Johann Strauss, hegedűs, zeneszerző (sz. 1804)
1989 • Lehel György, karmester (sz. 1926)
2009 • Alicia de Larrocha, zongorista (sz. 1923)