vissza a cimoldalra
2020-01-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11463)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (8354)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (605)
Zenetörténet (262)
Kimernya? (3421)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4662)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3645)
Franz Schmidt (3511)
Pantheon (2511)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1850)
Operett, mint színpadi műfaj (4207)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62059)
Kedvenc magyar operaelőadók (1155)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2708)
Palcsó Sándor (279)
Miller Lajos (91)
Ilosfalvy Róbert (875)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

3326   Ardelao • előzmény3325 2019-05-12 21:40:08

:-)

3325   smaragd • előzmény3324 2019-05-12 13:57:30

 

Kedves fórumtársunk korábbi bejegyzését idézem fel, és hozzáteszem, hogy azóta a YT-on megjelent egy új felvétel, itt meghallgatható:

https://youtu.be/8oXmb0yZW58

Jörg Demusról magyar nyelvű Wikipédiaoldal is van már:

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/J%C3%B6rg_Demus

ezt is ki lehet egészíteni Franz Schmidt zeneszerző művészetéhez kapcsolódó tényekkel és adatokkal.

1381   Ardelao

 

2016-02-12 11:46:25


Österreichische Musikzeitschrift, 
Volume 15, Issue (JG) (Dec 1960) 

Franz Schmidt ismeretlen szerzeménye 
(Az A-dúr Románc rövid története)

Jörg Demus (sz.: Sankt Pölten) 1928.12.02., osztrák zongorista, a bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetem egykori növendéke) erről a következőket írja:

(Kivonatos fordítás)

A „Három évszázad osztrák zongorazenéje“ c. zongoraestem keretében, amelyet október 7-én Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert, Bruckner, Berg és Marx műveiből adok a Zeneegylet Nagytermében, abban a megtiszteltetésben lesz részem, hogy első alkalommal mutathatom be Franz Schmidt eddig ismeretlen szerzeményét. Egy A-dúr románcról van szó, amelyet Alfred Jirasek professzor úrtól kaptam ajándékba. E mű sorsáról Jirasek professzor alábbi levele tájékoztat, aki tudvalevően Franz Schmidt sógora. ………..”

A levél:

„Igen tisztelt Demus úr!

Birtokomban van Franz Schmidtnek egy kis zongoraműve, amelyet 1922-ben írt, mégpedig egy bizonyos Geoffrey Sephton úr számára. Ezt a Mr. Sephtont nagyon jól ismertem, kedves barátom volt. Az alábbiakban el akarom mesélni Önnek, hogy Franz Schmidt hogyan jött össze vele, és miként alakul e kis szerzemény története. Elvégre Önnek bizonyára érdekében áll, hogy ezt megismerje, mert Önnek e levél kézhezvételével egy nagy ember kezéből származó kis kézirat tulajdonosává kell válnia. Ugyanis az a szándékom, hogy odaajándékozom Önnek Franz Schmidt “Romanze” c. zongoradarabjának a kéziratát.

Mr. Geoffrey Sephton angol volt. Családjával a felesége, Molly iránt érzett szerelme miatt szakított, elhagyta hazáját, és életét nyelvtanárként és fordítóként Berlinben tengette éveken át, meglehetősen nyomorúságosan. Majd Berlitz nyelviskolájának a bécsi fióküzletébe küldte őt. Nővérem, Grete, 1917-ben ott ismerte meg a Sephton házaspárt, és röviddel azután engem is megismertetett velük. Az első világháború elején Stephtonékat rövid időre internálták. Befolyásos barátok és növendékek azonban elintézték, hogy szabadon engedjék őket, úgy, hogy ismét gyakorolhatták hivatásukat. Mindketten finom érzésű és művészethez értő emberek voltak; Geoffreyt megáldotta a sors azzal a tipikus angol humorral, amelyet Dickens, Jerome és mások műveiből ismerünk és értékelünk, figyelemre méltó költői tehetség volt (verseinek egyik kötete megjelent az Almathea-Verlage kiadásában, Marquis de Bayros illusztrációival), Mollynak pedig kifejezett tehetsége volt a táncművészethez.

Franz Schmidt és a nővérem egy ideig órákat vett Sephtonéknál. Feltételezhető, hogy ez 1921/22-ben történt, ahogyan arra a „Romanze” kéziratán szereplő ajánlásból következtetni lehet. ….”

Ford. megj.:

E zongoradarabot Franz Schmidt Geoffrey Sephtonnak ajánlotta, aki nemcsak Schmidt angoltanára volt, hanem házasságkötési tanúja is, amikor a zeneszerző másodszor (1923-ban) Alfred Jirasek testvérét, Margarethe Jiraseket vette nőül.
E művet sokáig elveszettnek tartották. Kottája így csak 1950-ben jelent meg, a Doblinger Musikverlag kiadásában.
A youtube-on ez a kis mű, sajnos, nem lelhető fel. 
CD-n azonban megtalálható: „SCHMIDT: Clarinet Quintet in B-Flat Major / Romance” (Naxos/Marco Polo)

3324   smaragd 2019-05-11 06:46:56

 

Jörg Demus zongoraművészre emlékezve

Franz Schmidt ‎– Drei Kammermusikwerke

Label: Preiser Records ‎– SPR 3246/47

Format: 2 × Vinyl, LP, Repress 

Country: Austria

Released: 1964

Genre: Classical

Style: Neo-Romantic

Tracklist

 

Quintett Für Klarinette, Klavier, Violine, Viola und Violoncello B-dur

 

A1

1. Andante Tranquillo

 

A2

Lento, Allegro - Vivace

 

B1

3. Allegro Ma Non Troppo

 
 

Streichquartett G-Dur

 

B2

1. Molto Tranquillo

 

B3

2. Adagio

 

C1

3. Scherzo

 

C2

4. Allegro

 
 

Quintett Für Klavier, 2 Violinen, Viola und Violoncell G-Dur

 

C3

1. Lebhaft, Doch Nicht Schnell

 

D1

2. Adagio

 

D2

3. Sehr Ruhig. Lebhaft

 

D3

4. Sehr Lebhaft

 

 

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

SCHUBERT: a-moll („Arpeggione”) cselló-zongora szonáta, D. 821
Dóczi Péter (cselló), Sándor Zsuzsa (zongora)
MOZART: 1. (D-dúr) fuvolanégyes, K. 285
Bíró Zsófia (fuvola), Ecseki Anikó (hegedű), Tóth Balázs (brácsa), Magyar Gábor (cselló)
GERSHWIN: Három prelűd (Novák András átirata)
Rumy Balázs, Novák András (klarinét), Mersei Zsolt, Csongár Péter (basszusklarinét)
BRAHMS: Magyar táncok (Veronique Poltz átirata)
Gjorgjevic Dóra, Ittzés Zsuzsa (pikkoló), Kassai István (zongora)
ROSSINI: Három ária a Sevillai borbélyból (Werner Gábor átirata)
Mohai Bálint, Bánfi József, Tüske Aladár (fagott)

11:00 : Budapest
Erkel Színház

ADAM: Giselle

16:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Schöck Atala (ének)
Háry Ágnes (brácsa)
Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Kovács János
BERLIOZ: Fantasztikus szimfónia; II. tétel: Bál, IV. tétel: Menet a vesztőhelyre; V. tétel: Boszorkányszombat
Faust elkárhozása – drámai legenda
Szilfek tánca a II. részből
Rákóczi-induló az I. részből
Nyári éjszakák – dalciklus
I. dal: Villanella
II. dal: A rózsa lelke
A trójaiak – opera
A núbiai rabszolgák tánca
Harold Itáliában – szimfónia brácsaszólóval
IV. tétel: Rablók orgiája – Emlékezés letűnt jelenetekre
Rómeó és Júlia – drámai szimfónia
Mab királynő – Scherzo

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Keskeny Richárd, Sas Dániel (zongora)
"Hangulatkoncert"
BRAHMS: VI. magyar tánc
LISZT: B-A-C-H fantázia és fúga
LISZT: XIII. magyar rapszódia
BARTÓK: Szonáta, Sz. 80, BB 88
BARTÓK: Improvizációk magyar parasztdalokra, op. 20, Sz. 74, BB 83
POULENC: Szonáta zongorára, négy kézre, FP 8

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ADAM: Giselle

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Lajkó István (zongora)
David Oistrakh Quartet: Andrej Baranov, Rogyion Petrov (hegedű), Fedor Belugin (brácsa), Alexej Zsilin (cselló)
"Négyszer négyes plusz egy"
MENDELSSOHN: 6. (f-moll) vonósnégyes, op. 80
CSAJKOVSZKIJ: 1. (D-dúr) vonósnégyes, op. 11
DVOŘÁK: 2. (A-dúr) zongoraötös, op. 81
22:00 "Kóda" - beszélgetés a közreműködőkkel

19:45 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

A Budapesti Fesztiválzenekar művészei
Gálfi Csaba (brácsa), Juhász Barna (brácsa), Pivon Gabriella (fuvola), Polónyi Ágnes (hárfa)
Koncertmester: Pilz János
VIVALDI: g-moll concerto két hegedűre, csellóra és vonósokra, RV 578
HÄNDEL: D-dúr concerto grosso, HWV 323
BACH: 6. (B-dúr) Brandenburgi verseny, BWV 1051
MOZART: 4. (D-dúr) szimfónia, K. 19;
C-dúr versenymű fuvolára, hárfára és zenekarra, K. 299
17:00 : Martonvásár
Brunszvik-kastély

Puskás Tícia (hegedű), Kállay Ágnes (cselló), Marosfalvi Tünde (zongora)
DEBUSSY: g-moll szonáta, no. 3, L. 140
DEBUSSY: G-dúr trió, L. 3
BARTÓK: Román népi táncok, BB 68 (Székely Zoltán átirata)
PIAZZOLLA: Oblivion (cselló-zongora átirat)
A mai nap
történt:
1909 • Az Elektra bemutatója (Drezda)
született:
1886 • Wilhelm Furtwängler, karmester († 1954)
1913 • Witold Lutosławski, zeneszerző († 1994)
elhunyt:
1967 • Ettore Bastianini, operaénekes (sz. 1922)
1978 • Palló Imre, énekes (sz. 1891)