vissza a cimoldalra
2018-09-26
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4058)
Kedvenc előadók (2822)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61044)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1072)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2892)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4339)
G.F. Händel Operák, Zeneművek (1719)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1238)
Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (94)
Operett, mint színpadi műfaj (3706)
Élő közvetítések (7409)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (775)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1481)
Franz Schmidt (3184)
Balett-, és Táncművészet (5556)
Kedvenc magyar operaelőadók (1090)
A nap képe (2095)
film és zene (189)
Kimernya? (2752)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

3053   smaragd • előzmény3052 2018-02-11 20:04:07

Ismét örültem bejegyzéseteiknek. A link könnyen megnyitható, az emléktábla is szerepelt már korábbi linken. Varga József írásának  hangvétele méltó mai emléknapunkhoz.

3052   Búbánat • előzmény3051 2018-02-11 18:44:01

Varga József ezen írását bejegyeztem már;  itt a linken a cikkhez tartozó  fotó és rajz található meg hozzá:" A hétpecsétes könyv"

Kapcs. 1980., 1981. sorszámok

3051   Ardelao 2018-02-11 16:19:48

(Előzmény 3050.)

FRANZ SCHMIDT EMLÉKÉRE:


«A hétpecsétes könyv»


Dramaturgiai szempontból elvitathatatlanul az évad legvonzóbb koncertjére 1989. február 19-én került sor a Szlovák Filharmónia hangversenytermében. Ezen a koncerten hangzott el ugyanis az osztrák zeneszerzőként számon-tartott Franz Schmidt nagyszabású oratóriuma, a «Das Buch mit sieben Siegeln,» első ízben a szerző szülővárosában. Amint azt a — szinte észrevehetetlen szürkeségbe hajló — emléktábla hirdeti a televízió épületének Orsolya utcai oldalán, Franz Schmidt abban a pozsonyi házban született 1874-ben, mely hajdan a mai épület helyén állott. Hatvanöt évre méretezett életpályájából az első tizennégyet töltötte szülővárosában, míg a további évtizedeket már Becsben élte le.

A zenei mesterség alapjait azonban szülővárosában sajátította el, ahol is tanítómestere, Felicián páter, a Ferences rend nagy tudású és messze híres orgonistája olyan alapos ismeretekkel vértezte fel, hogy problémamentesen felelt meg a bécsi konzervatórium szigorú felvételi követelményeinek. Ezt az iskolát, mint csellista végezte el, s mint ilyen, éveken át a Bécsi Filharmonikusok szólócsellistája volt, de saját szerzeményeinek betanítójaként karmesterként is gyakran állt az élükre.
 

Emellett 1901-től hangszeres tanára a konzervatóriumnak, majd később a Bécsi Zeneakadémián cselló- és zongorajátékra oktatja a fiatalokat, de emellett tanít kontrapunktot és zeneszerzést is (kiváló karmesterünk, dr. Rajter Lajos is a növendéke volt) — sőt egy ideig a patinás intézmény rektori teendőit is ellátja.
 

Az utókor emlékezete azonban elsősorban zeneszerzőként tartja számon. Sokrétű komponista volt, a zenei műfajok szinte minden területén jelentősét alkotott. így szerzeményei között megtalálható a kamaramuzsika éppúgy, mint az opera, oratórium, valamint a szimfonikus zene is. Stílusára vonatkozóan pedig jellemző, hogy kortársaival, Schönberggel, Mahlerrel és Richard Strausszal szemben éppen az ellenpólust képviselte, hiszen talán éppen ő az utolsó a XX. századi zeneszerzők sorában, akire még ráillik az „igazi romantikus" jelző.

Milyen furcsa és igazságtalan ellentmondása a sorsnak, hogy szerzeményeit a koncerttermekben alig játsszák. Részben ellensúlyozza ezt az a tény, hogy dr. Rajter Lajos vezényletével a Szlovák Filharmónia a közelmúltban rögzítette Opus-lemezre négy szimfóniájának teljes felvételét. De ugyancsak dr. Rajter érdeme az is, hogy a Szlovák Filharmónia múlt évi őszi hangversenyeinek egyikén, végre megismerhettük Franz Schmidt variációs sorozatát, Beethoven Tavaszi szonáta néven népszerűvé vált darabjának témáját feldolgozó, zongorára és zenekarra komponált művét.

Az utolsó évtizedekben kissé mostohán bántunk Schmidt műveivel, ezért a közönség tudatában Schmidt nevének hallatán csak egyik operájának, a Notre-Dame-nak népszerű közzenéje elevenedik meg. Hogy ez mennyire méltánytalan, pompásan bizonyította a bevezetőben említett matiné, melyen szerzőjének leghatalmasabb és legjelentősebb oratóriuma szólalt meg. A megszólaltatás apropóját a szerző halálának 50. évfordulója szolgáltatta (1939. február 11-én Bécsben halt meg), és az a tény, hogy a Szlovák Filharmónia ének- és zenekara ezzel a művel indult ausztriai hangverseny- kőrútjára. Ennek köszönhetjük hát — igaz, mintegy főpróbaként, melyen egyértelműen érezhető volt, hogy a megszólaltatás még nem érte el a beérés ideális állapotát, — hogy végre találkozhattunk ezzel a művel, melyre csak egyetlen jelző méltó: gyönyörű.
 

A hétpecsétes könyv az Új Testamentumból meríti témáját, nevezetesen János apostol jelenéseiből: „Ezek után látám, és íme, egy megnyílt ajtó vala a mennyben, ... és üle valaki a királyi székben ... és láték annak jobb kezében egy könyvet, amely be volt írva belül és hátul, és le volt pecsételve hét pecséttel...” pontosan úgy, ahogy azt Albrecht Dürer is megörökítette 1498-ban a korának hangulatát tükröző és Apokalipszis néven ismertté vált 15 ívből álló csodásan szép és kifejező fametszetsorozatában is.

Az Apokalipszis könyve, ez a vádirat az elnyomók és leigázók ellen, valamikor az első században keletkezett, mikor a Római Birodalomban éhínség és pestis tombolt, és így az emberiség megpróbáltatásairól szól. Ez a témája Schmidt lenyűgöző oratóriumának is — fenséges és megrázó Halleluja kórusa aligha süllyed a feledés homályába, — melynek megszólaltatásához Filharmóniánk vezetősége vendégkarmestert és részben külhoni szólistákat hívott meg. A hatalmas együttes élén, régi jó ismerősünk Edgar Seipenbusch* osztrák karmester állott. János evangélista hatalmas szólamát a Wagner-tenor, Wolfgang Müller-Lorenz* szólaltatta meg, az Úr hangját pedig Theo Adam.* A cselekményt kommentáló további szólista-kvartettben a hazai színeket Peter Mikuláš* és a szárnyait próbálgató ifjú tenorista, Ludovit Ludha* képviselte nagyszerűen a nemzetközileg elismert Carmen Reppel* és Marga Schiml*oldalán. Vladimír Rusó* pedig a két hatalmas közjáték tolmácsolásával ismét tanújelét adta, hogy jogosan tartozik élvonalbeli orgonistáink sorába.
 

VARGA JÓZSEF

A HÉT, 1989. július 1. (34. Évfolyam, 27. szám)

 

*Edgar Seipenbusch (1936-2011)

*Wolgang Müller-Lorenz (1946- )

*Theo Adam (1926- )

*Peter Mikuláš (1954- )

*Ludovit Ludha (1964- )

*Carmen Reppel (1941- )

*Marga Schiml (1945- )

*Vladimir Rusó (1946- )

(Megj., A.)

*


 

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
SCHUMANN: Hat tanulmány pedálzongorára, Op. 56 (Debussy átirata)
BEETHOVEN: Nagy fúga, Op.134
MAHLER: 1. szimfónia (Bruno Walter átirata)

19:45 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Kovács Ágnes, Gavodi Zoltán, Szigetvári Dávid, Cser Krisztián (ének)
A Budapesti Fesztiválzenekar Barokk Együttese
koncertmester és szólót játszik: Lesták Bedő Eszter
JARZĘBSKI: Spandesa
JARZĘBSKI: Chromatica
JARZĘBSKI: Tamburetta
J.S. BACH: d-moll hegedűverseny, BWV 1052R
ŻEBROWSKI: Magnificat
GORCZYCKI: In virtute tua
J.S. BACH: Am Abend aber desselbigen Sabbats, BWV 42
18:00 : Szombathely
Bartók Terem

Savaria Szimfonikus Zenekar
Házigazda és karmester: Madaras Gergely
Hangos látás- Színes hallás 1.

19:00 : Pozsony
Szlovák Nemzeti Színház

"V4 Operaturné"
JANÁČEK: Jenůfa
A mai nap
történt:
1835 • A Lammermoori Lucia bemutatója (Nápoly)
született:
1877 • Alfred Cortot, zongorista († 1962)
1891 • Charles Münch, karmester és hegedűs († 1968)
1898 • George Gershwin, zeneszerző († 1937)
1930 • Fritz Wunderlich, énekes († 1966)
elhunyt:
1945 • Bartók Béla, zeneszerző, népzenekutató (sz. 1881)