vissza a cimoldalra
2018-10-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61171)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4071)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Zenetörténet (242)
Kiss B. Atilla (187)
Operett, mint színpadi műfaj (3728)
Kolonits Klára (1077)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1123)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1507)
Franz Schmidt (3200)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2935)
Lisztről emelkedetten (923)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (289)
A hangszerek csodálatos világa (183)
Élő közvetítések (7461)
Giacomo Meyerbeer (653)
Jonas Kaufmann (2276)
Opernglas, avagy operai távcső... (20149)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4357)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

2863   smaragd • előzmény2858 2017-08-25 21:45:29

Fáj Attila írásából kiemelve  "fiatalkori szerzeményei:  Fantáziák magyar nemzeti muzsikára, ...":

Franz Schmidt: "Drei kleine Phantasiestücke nach ungarischen Nationalmelodien für Violincello und Klavier" (1892), a cím alatti linken meghallgatható, a bemutató 1926-ban volt.
2858   Ardelao 2017-08-20 23:47:32

„A DUNÁNÁL” című folyóiratból:

Ami
Thomas Mann regényében elsikkadt
Fáj Attila írása
(részlet)

„Térjünk most rá a regényben leírt, képzeletbeli Apokalipszis-oratórium ugyancsak fel nem fedezett, „rejtett” kapcsolatára egy tényleges, a regényben bemutatottal szinte egyidejű Apokalipszis-oratóriummal: Franz Schmidt (1874-1939) főművével.

A zenei lexikonok Schmidtet mint osztrák zeneszerzőt, karmestert, zongora- és csellóművészt ismertetik. Való tény, hogy magasabb művészi tanulmányait, kitűnő mesterek mellett Bécsben végezte, pályafutása ott kezdődött, csellista volt az Udvari Operazenekarban 1896 és 1911 között. Utána a bécsi Állami Akadémián cselló- és zongoratanár. Végül a bécsi Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést oktatott, majd nyugdíjba vonulásáig ennek az intézménynek lett rektora.
A zeneszerzés valamennyi területén értékes műveket alkotott beleértve a legigényesebbé emelkedetteket: a szimfóniákat és operákat. A sikerek csúcsán sem feledte, honnan indult, hol „lökték meg” érdeklődése szekerét a zene iránt. Schmidt Ferenc szülővárosa Pozsony, anyanyelve magyar, szülei és felmenői magyarok. Gyerekemberként még hallotta Liszt Ferencet zongorázni. Első mestere a pozsonyi székesegyház orgonistája volt. Miután 1888-ban szüleivel Bécsbe költözött, oda is elkísérte az emlékezés. Fiatalkori szerzeményei: Fantáziák magyar nemzeti muzsikára és Változatok egy huszárnótára. Kevéssel halála előtt elnyerte a Porosz Akadémia Beethoven-díját. Munkásságával, műveinek elemzésével, kapcsolatával, a zeneirodalommal a bécsi Franz Schmidt Gesellschaft kiadványai foglalkoznak.

Ő maga is, a zenekritika is, alkotásai koronájának a „Das Buch mit sieben Siegeln”(Hétpecsétes könyv) c. oratóriumát tekinti. Joggal. Amikor a hitleri Németország bekebelezte Ausztriát, a bécsi ősbemutató közönsége könnyekig meghatva hallgatta. Kiérezte belőle, mit hoz a jövő, mi vár Európára.
János evangélista a hagyomány szerint élete vége felé, aggkorában írta Patmosz szigeti száműzetésében a Jelenések könyvét, az Apokalipszist. Túl volt már akkor a hol helyeslő, hol részletesen kioktató levelezésen. Kitűnik ez abból is, hogy víziója elején mintegy kiosztja a hét kisázsiai egyháznak a róluk kialakult minősítéseket és röviden kitűzi számukra, mire törekedjenek a jövőben. Oratóriumában mind Schmidt, mind Leverkühn elhagyja az Újszövetség elején szereplő odaszólást a hét egyháznak. Ezáltal világos, hogy a látomás az egész keresztény és nem-keresztény világnak szól. Mi több, János nem rezignált hangú öregember, hanem szenvedélyes fiatal. Schmidt szárnyaló tenor hangon énekelteti. A telhetetlen Leverkühn még tovább, odáig megy el, hogy amikor a fiatal látnok előtt megjelenik a négy evangélistát jelképező ember-, oroszlán-, ökörarcú és a sas fejű élőlény, és János szembesül saját szimbólumával, a sassal, hangja a kasztrált énekesek magasságába szökken.
Folytatva Schmidt valóságos és Mann képzeletbeli oratóriumának egybevetését, nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az osztrák-magyar zeneszerző tudatosan leegyszerűsítette és célirányossá tette az újszövetségi szöveget. Másrészt Zeitblom beszámolója barátja alkotásáról alig mond valamit a szövegről. Jobbára arról szól, milyen technikai fogásokat használt, vagy eszelt ki barátja és azok milyen hatást váltottak ki a hallgatóban. Ami az utóbbit illeti, regénye végén Mann kénytelen-kelletlen beismeri, hogy mindezt Arnold Schönbergtől kölcsönözte. Viszont élete végéig hallgatott arról, kitől vette (és miért) az Apokalipszis megzenésítésének gondolatát. Persze ez a komponista nem lehetett más, mint Schmidt, aki - mint maga írta - tudtával elsőnek vállalkozott erre a rendkívüli feladatra. Durván szólva azt mondhatjuk: a megzenésített Jelenések könyve Schmidt gondolata volt, technikai kivitelezése Schönbergé.

(folyt.köv.)
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Doktorandusz koncertek 1.
HAYDN: 26. (fisz-moll) zongoratrió, Hob. XV:26
HAYDN: 24. (D-dúr) zongoratrió, Hob. XV:24
Miranda Liu (hegedű), Kiss Gergely (gordonka), Nagy Míra (zongora)
BEETHOVEN: 3. (Esz-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 12/3
LUTOSŁAWSKI: Subito
Miranda Liu (hegedű), Szalai Éva (zongora)
CHOPIN: Prelűdök, op. 28 (részletek)
CHOPIN: Variációk Mozart „Là ci darem la mano” kezdetű duettjére a Don Giovanni c. operából, op. 2
GERSHWIN: Három prelűd
Szalai Éva (zongora)

19:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Szabó Balázs, Pálúr János, Ruppert István, Fassang László (orgona)
A Zeneakadémia Alma Mater Kórusa (karigazgató: Somos Csaba)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Madaras Gergely, Somos Csaba
Moderátor: Bősze Ádám
Orgonaavató koncert
ERKEL: Himnusz
LISZT: Prelúdium és fúga a B-A-C-H motívumra
KODÁLY: Laudes organi
R. STRAUSS-REGER: Feierlicher Einzug der Ritter des Johanniterordens
SZATHMÁRY ZSIGMOND: Orgonaverseny

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Melódia női kar, Fülek (SK)
Bálint János (fuvola), Hadady László (oboa), Baráth Bálint (zongora), Tóth Rita Zsófia (orgona)
Academia Hungarica Kamarazenekar
Vezényel: Makainé Simon Katalin és Alpaslan Ertüngealp
KODÁLY: Magyar népdalok
SZIGETI ISTVÁN: Rapszódia (Hommage a Kodály) - ősbemutató
CSEMICZKY MIKLÓS: Zelené hory (Zöld erdők) női karra, szlovák népdalokra - ősbemutató
PINTÉR GYULA: Rózsaszín lángharangok
SZIGETI ISTVÁN: Libera me - ősbemutató
WEINER LEÓ: I. Divertimento
18:00 : Sopron
Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ

Villányi Dániel (zongora)
Ünnepi koncert Liszt Ferenc születésnapján

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Bogányi Gergely, Mocsári Károly, Serene (zongora)
Concerto Budapest zenekar
vezényel: Keller András
LISZT: Harmonies du soir
LISZT: Esz-dúr zongoraverseny
RACHMANINOV: II. zongoraverseny
A mai nap
történt:
1883 • Megnyílt a New York-i Metropolitan Opera House
született:
1811 • Liszt Ferenc, zeneszerző († 1886)
1832 • Leopold Damrosch, karmester († 1885)
elhunyt:
1764 • Jean Marie Leclair, zeneszerző (sz. 1697)
1859 • Ludwig Spohr, zeneszerző (sz. 1784)
1973 • Pablo Casals, csellista (sz. 1876)
1979 • Nadia Boulanger, zenepedagógus (sz. 1887)