Bejelentkezés Regisztráció

Franz Schmidt


2659 Rózsika 2017-02-07 00:36:53 [Válasz erre: 2658 Rózsika 2017-02-07 00:31:07]
Prof. Dr. Franz Schmidt: Sinfonie Nr. 2 Es-Dur; komponiert: 1911–1913, UA: Wien 1913 1. Lebhaft 2. Allegretto con variazioni Einfach und zart Var. I in demselben Zeitmaß Var. II Etwas fließender Var. III Schnell und leicht Var. IV. Schnell (Dasselbe Zeitmaß) Var. V. Sehr schnell Var. VI. Langsam und ruhig Var. VII. Sehr schnell Var. VIII. Sehr leidenschaftlich, nicht zu schnell Var. IX Scherzo. Sehr lebhaft Var. X Trio. Sehr ruhig. Tempo I Scherzo 3. Finale. Langsam. Ruhig und fließend Etwas lebhafter Die Spieldauer beträgt ca. 50 Minuten. Keith Anderson: [url]http://www.naxos.com/mainsite/blurbs_reviews.asp?item_code=8.570589&catNum=570589&filetype=About%20this%20Recording&language=English#;SCHMIDT, F.: Symphony No. 2 / Fuga Solemnis. Begleittext zur CD mit dem Malmö Symphony Orchestra.[/url] Naxos 8.570589

2658 Rózsika 2017-02-07 00:31:07
Wiener Symphoniker Musikverein Wien, Großer Saal Julius Patzak Dirigent Edith Farnadi Klavier Pjotr Iljitsch Tschaikowski: Konzert für Klavier und Orchester Nr. 1 b-moll op. 23 [url]https://de.wikipedia.org/wiki/Franz_Schmidt_(Komponist);Franz Schmidt[/url]: Symphonie Nr. 2 Es-Dur [url]http://www.wienersymphoniker.at/konzert/pid/000000e9h58h00010ee3;22. November 1952[/url]

2657 smaragd 2017-02-06 15:50:06
[url]https://www.discogs.com/artist/663504-Franz-Schmidt;Franz Schmidt művei lemez- és CD-felvételeken[/url], ez a lista nem teljes, de érdemes végignézni.

2656 smaragd 2017-02-05 14:50:04 [Válasz erre: 2650 smaragd 2017-02-03 19:29:50]
Wiener Symphoniker Musikverein Wien, Großer Saal Wilhelm Schüchter   Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" (1935-1937) Oratorium [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010f3c;20. Februar 1953[/url]

2655 Ardelao 2017-02-04 19:37:01 [Válasz erre: 2476 smaragd 2016-11-10 08:08:38]
Franz Schmidtnek a „A hétpecsétes könyv” c. művéről Howard E. Smither az oratórium történetéről szóló könyv 4. kötetében ír, a 684.-687. oldalon. Megemlíti, hogy Schmidt nem tudott arról, hogy e témában már korábban is született zenemű, pl. Sechter tollából (1) , aki többek között Bruckner tanára volt, kinél viszont később Franz Schmidt tanult. Az író nagy vonalakban szól a mű felépítéséről, annak a zeneszerző által választott szövegéről, a lovak és lovasaik, mint szimbólumok jelentéséről, és a zene jellegéről. Smither sok újat már nem tud hozzátenni az e tárgyban e topik keretében már korábban leírtakhoz. De mindenképpen érdemes tudni róla, hogy Franz Schmidt oratóriuma ebben az angol nyelvű, átfogó műben is helyet kapott. A Schmidtről szóló fejezet teljes egészében elolvasható, ha az alábbi linket megnyitjuk (Másolni, kinyomtatni - sajnos - nem lehet.) Remélhetőleg a köny e részlete a neten továbbra is letölthető marad: [url] https://books.google.hu/books?id=1qh_QfteHVEC&pg=PA684&dq=A+history+of+the+Oratorio+%2B+Franz+Schmidt&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjKnsL35_PRAhXDXRoKHUZXBEsQ6AEIITAB#v=onepage&q=A%20history%20of%20the%20Oratorio%20%2B%20Franz%20Schmidt&f=false;A History of the Oratorio by Howard E. Smither – Volume 4 [/url] (1) Simon Sechter „Aus der Offenbarung Johannis” című trilógiájáról van szó. Ld. Somos János Csaba doktori értekezésének (SZÖVEGÁBRÁZOLÁSI TECHNIKÁK ÉS MOTÍVUMOK FRANZ SCHMIDT: DAS BUCH MIT SIEBEN SIEGELN CÍMŰ ORATÓRIUMÁBAN) a 6. oldalán leírtakat.

2654 smaragd 2017-02-04 15:44:48
Erich Leinsdorf születésének évfordulóján most azt a felvételét  hallgathatjuk meg, amelyen Franz Schmidt: "2.Symphonie in Es-dur" (1911-1913) [url]https://youtu.be/RFS32nKj6_A;vezényli[/url]. [url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Erich_Leinsdorf;Erich Leinsdorf[/url] Erich Leinsdorf wikipedia oldalán eljuthatunk Franz Schmidt oldalára is, amelyet fórumunk indulása óta figyelemmel kísérek és örvendetes módon egyre bővül.

2651 Ardelao 2017-02-04 10:41:09 [Válasz erre: 2650 smaragd 2017-02-03 19:29:50]
[url] http://www.bfz.hu/biographies/gerhild-romberger/?am_force_theme_layout=desktop; Gerhild Romberger [/url] „Gerhild Romberger mezzoszoprán énekesnőként mindig a hangversenyfellépésekre koncentrált, érdeklődése középpontjában a legkülönbözőbb témájú dalestek, valamint a kortárs zene állnak. Az énekesnő rendkívül széles repertoárja átfogja az oratórium- és hangverseny-irodalom összes nagy mezzo- és altszólamát a barokktól a klasszikus és romantikus korszakon át egészen a huszadik századig. Az elmúlt években Manfred Honckkel adott koncertjei pályája fontos mérföldköveit jelentették. A karmester egyebek közt Mahler-szimfóniák, Beethoven Missa solemnise és Walter Braunfels Miséje szólóira kérte fel Gerhild Rombergert. Ezen kívül dolgozott a lipcsei Gewandhaus Zenekarával és Riccardo Chailly vezényletével, fellépett a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarával (Franz Schmidt A hétpecsétes könyv, illetve Mendelssohn Éliás című oratóriumát Thomas Hengelbrock vezényelte), és szólistája volt a Berlini Filharmonikus Zenekarnak Gustavo Dudamel irányításával – hogy csak néhányat említsünk. A 2015/16-os szezonban a milánói Scalában Beethoven C-dúr miséjének magánszólamát énekelte Franz Welser-Möst pálcája alatt, valamint nagy turnén (Budapest, Róma, Brüsszel, Barcelona) vett részt Fischer Ivánnal és a Budapesti Fesztiválzenekarral, amelynek műsorán Mahler 3. szimfóniája szerepelt. Gerhild Romberger Detmoldban él a családjával, ahol hosszú ideje a helyi Zeneakadémia rendkívül népszerű énekprofesszora.”

2650 smaragd 2017-02-03 19:29:50 [Válasz erre: 2623 smaragd 2017-01-19 00:21:05]
Wiener Symphoniker Stefaniensaal, Graz Anton Lippe  Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" (1935-1937) Oratorium [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010e5c;28. Juni  1951[/url]

2649 Ardelao 2017-02-03 03:27:25 [Válasz erre: 2648 Ardelao 2017-02-03 03:25:45]
[url] http://www.leipzig-music.de/amici/Konzerte/vorschau.htm;Herbstprojekt 2017 [/url]

2648 Ardelao 2017-02-03 03:25:45 [Válasz erre: 2644 smaragd 2017-02-01 04:33:02]
[url] http://www.leipzig-music.de/amici/Konzerte/vorschau.htm; Herbstprojekt 2017 [/url] Sonnabend, 25. November 2017, 19.30 Uhr, Thomaskirche Leipzig amici musicae und Landesjugendchor Sachsen Franz Schmidt »Das Buch mit sieben Siegeln« Tenor (Johannes): [url] http://www.schneidertenor.de/index.php?content=bilder;Bernhard Schneider [/url] Solo-Quartett: N.N. (Sopran), [url] http://www.inga-jaeger.de/biographie/;Inga Jäger [/url] (Alt), N.N. (Tenor), [url] http://www.charmonists.de/blumenschein.html;Daniel Blumenschein [/url] (Bass)

2647 Ardelao 2017-02-03 02:44:06 [Válasz erre: 2504 Haandel 2016-11-25 18:28:53]
[url] http://www.ks-gasteig.de/index.php/en/news/1019-eviva-espana; Das Buch mit sieben Siegeln in Madrid am 24./25. November 2016 [/url]

2646 smaragd 2017-02-01 23:11:04 [Válasz erre: 2645 smaragd 2017-02-01 23:07:59]
Franz Schmidt: "Quintett in G-dur für Klavier, zwei Violinen, Bratsche und Cello" (1926) [url]https://youtu.be/BV16af8dlPI;1-2[/url] [url]https://youtu.be/MnYmBNRdYvk;3-4[/url] Jörg Demus és a Barylli-Quartet játszik.

2645 smaragd 2017-02-01 23:07:59 [Válasz erre: 2642 smaragd 2017-01-30 22:58:42]
Franz Schmidt: "Quintett in G-dur für Klavier, zwei Violinen, Bratsche und Cello" (1926) [url]https://youtu.be/BV16af8dlPI;1-2[/url] [url]https://youtu.be/MnYmBNRdYvk;[/url] Jörg Demus és Barylli-Quartet játszik

2644 smaragd 2017-02-01 04:33:02
Franz Schmidt művei ez évi német rádióadásokban: [url]http://www.mdr.de/kultur/radio-tv/radio/ipg/sendung712392_date-2017-02-24_ipgctx-true_zc-d72cd957.html;mdr.de[/url] [url]http://www.hr-online.de/website/radio/hr2/kalender3758.jsp?rubrik=3758&r=0&y=2017&t=20170119;hr-online.de[/url] [url]http://www.wdr.de/programmvorschau/wdr3/sendung/2017-01-19/41619410/das-ard-nachtkonzert.html;wdr.de[/url]

2643 Ardelao 2017-01-31 10:22:03 [Válasz erre: 2243 Ardelao 2016-08-12 04:20:01]
[url] http://kammermusikkammer.blogspot.hu/2012/12/franz-schmidt-1874-1939.html; Kammermusikkammer - 3. Dezember 2012 - Franz Schmidt (1874-1939): Klarinettenquintette [/url] (A belinkelt cikk egyik fotóján Franz Schmidt látható, vezénylés közben. A zongoránál: Paul Wittgenstein.) CD 1 Clarinet Quintet in A Major (1) Allegro moderato (2) Intermezzo (3) Scherzo: Trio (4) Adagio (5) Variations on a Theme of Josef Labor: Allegretto grazioso Aládár Jánoska, Clarinet Stanislav Mucha, Violin Alexander Lakatos, Viola Ján Slávik, Cello Daniela Ruso, Piano Recorded at the Moyzes Hall of the Slovak Philharmonic from 17th to 20th December, 1990. Producer: Karol Kopernicky Engineer: Hubert Geschwandtner Cover: Carl Waage (1820-ca. 1885): Pressburg/Bratislava (P) + (C) 1991 CD 2 Clarinet Quintet in B Flat Major (1) Andante tranquillo (2) Lento (3) Allegro ma non troppo Kleine Fantasiestücke (4) Allegretto (5) Allegretto con moto (6) Allegro vivace Romance for Piano Toccata for Piano (1938) Aládár Jánoska, Clarinet Frantisek Török, Violin Alexander Lakatos, Viola Ján Slávik, Cello Daniela Ruso, Piano Recorded at the Moyzes Hall of the Slovak Philharmonic from 17th to 20th December, 1990 (Tracks 1 - 3) and on 15th June, 1991 (Tracks 4 - 8) Producer: Karol Kopernicky Engineer: Hubert Geschwandtner Cover: Ludwig Rohbock (1820-1883): Pressburg Castle (P) + (C) 1992 „…. Nun ist diese im doppelten Sinne bemerkenswerte Musik endlich in einer wunderschönen Notenausgabe erhältlich – und diese fördert wahre Wunderschätze zutage. Gleich drei Quintette für Klavier in der ungewöhnlichen Besetzung mit linker Hand allein (sie sind alle Paul Wittgenstein gewidmet) und Klarinettenquartett geschrieben; lediglich das 1926 entstandene G-Dur-Quintett stellt dem Klavier ein normales Streichquartett gegenüber ……. Schmidts Stil lotet anmutig ein weites Feld aus, das zwischen Spätromantik, Historismus und böhmisch-ungarischer Volksmusik verortet ist. Es ist eine Musik der unvereinbaren Gegensätze, die gleichfalls empfindsam und distanziert klingen kann und ihre größten Empfindungen unter klassischen Formen verbirgt. Man ist versucht zu schreiben: Schmidt ist die diatonische Dependance der 2. Wiener Schule. Wer etwa das jüngst wieder häufig zu hörende Oratorium »Das Buch mit sieben Siegeln« im Ohr hat, der wird diesen eigenartigen Stil sofort auch in den drei Quintetten wiedererkennen. ……….. Der Beginn des A-Dur-Quintetts etwa mit seinen vorsichtig tastenden Trippelschritten, die gleichermaßen an Bruckners symphonische Scherzi als an eine Musik für einen tschechischen Zeichentrickfilm erinnern, findet in der Kammermusik so schnell kein Ebenbild. Und dem wunderbaren Variationensatz auf ein Thema von Josef Labor (dem Lehrer Paul Wittgensteins), bei dem man nicht weiß, ob man vor Glückseligkeit lachen oder weinen soll, wünscht man ganz schnell viele neue Freunde. Man spürt: hier komponiert einer gegen die Barbarei an und schließt das Tor zu einer besseren Welt leise hinter sich zu. Von nun wird es Nacht in Europa.” (Quelle: Manuel Rösler: Komponieren gegen die Barberei – Kammermusik von Franz Schmidt, in seinem Blog Meister Rarus)

2642 smaragd 2017-01-30 22:58:42 [Válasz erre: 1385 smaragd 2016-02-13 07:00:31]
Jörg Demus - Franz Schmidt: "Romanze" ( cca 1923) Az Előzmény 1385 alatt levő 1384, 1381 bejegyzéseink Jörg Demus írását (Österreichische Musikzeitschrift ) is tartalmazza, amelyben Alfred Jirasek professzor levélét is közzétette, aki eljuttatta részére Franz Schmidt fenti művének kottáját, "egy nagy ember kezéből származó kis kézirata"-'t. (A.J.) 1385 bejegyzésben rövid részletet hallgathatunk meg a "Romanze"-ből. (2634 bejegyzésben Jörg Demus műsora/ oe1,  már nem hallgatható meg.)

2641 Ardelao 2017-01-30 08:02:45 [Válasz erre: 2529 Ardelao 2016-12-10 09:28:11]
További előzmények /a rend kedvéért :)/: 2529, 2202, 2072, 1959, 1941, 1670, 1651, 1509, 1505, 1494, 1487, 1485, 1327, 1309, 1273, 1265, 1258, 1135, 950, 311, 279, 68, 20. [url] https://www.youtube.com/watch?v=_nYywxZEfuo&t=62s; Franz Schmidt: Symphony No. 1 in E Major - 46:02 [/url] Detroit Symphony Orchestra From the Album Schmidt: Symphonies (Complete) September 1, 1996

2640 Ardelao 2017-01-28 12:47:13 [Válasz erre: 2639 Ardelao 2017-01-28 10:53:21]
Suzanne (Susi) Jeans (Hock), a neves Schmidt tanítvány [url] https://www.geni.com/people/Suzanne-Jeans/6000000019041753806; fotója [/url] és [url] https://en.wikipedia.org/wiki/Susi_Jeans; életrajza [/url]. Nevét angliai [url] https://www.google.hu/search?bih=572&biw=1273&q=James+Hopwood+Jeans&tbm=isch&imgil=oTIue8YCXXIVOM%253A%253BLdrLXUQton8B1M%253Bhttp%25253A%25252F%25252Fwww.alamy.com%25252Fstock-photo-home-of-sir-james-andlady-susi-jeans-1911-1993-organist-and-scholar-76253682.html&source=iu&pf=m&tbs=simg:CAESoQIJ-0KemLYHbUYalQILEKjU2AQaAggDDAsQsIynCBpiCmAIAxIohhWxDYUVsg3jHfEd3xT7Hd4U5h7nKoUo6TjrOIQo8jjuKpMg7SrtOBowWifrGecGX-JR-Xhb86coKjcl_1XnreoAJrihUCEcZldk9OrCJuyNy2stxU6yGPw1OIAQMCxCOrv4IGgoKCAgBEgQpvshSDAsQne3BCRqCAQoaCghidWlsZGluZ9qliPYDCgoIL20vMGNnaDQKGQoGZmFjYWRl2qWI9gMLCgkvbS8wMXgzMTQKFgoEcm9vZtqliPYDCgoIL20vMDZoeWQKFwoFaG91c2XapYj2AwoKCC9tLzAzam01ChgKBndpbmRvd9qliPYDCgoIL20vMGQ0djQM&fir=oTIue8YCXXIVOM%253A%252CLdrLXUQton8B1M%252C_&usg=__lkRV00rA0hg74egZ4zit9QQRAzY%3D&ved=0ahUKEwi11NvI4OTRAhUiYpoKHfMUA9kQyjcIJw&ei=8oKMWLWTF6LE6QTzqYzIDQ#imgrc=oTIue8YCXXIVOM%3A;házának [/url] falán emléktábla őrzi.

2639 Ardelao 2017-01-28 10:53:21 [Válasz erre: 2379 Ardelao 2016-09-24 05:54:42]
[url] https://www.degruyter.com/view/j/omz.1989.44.issue-jg/omz.1989.44.jg.560/omz.1989.44.jg.560.xml;FRANZ-SCHMIDT-SYMPOSION [/url] [url] https://de.wikipedia.org/wiki/Gottfried_Scholz;Prof. Gottfried Scholz, osztrák zenetudós írása [/url] /Österreichische Musikzeitschrift, Volume 44, Issue JG (Dec 1989)/ „Az észak-angliai Leeds Egyetemének Zenei Osztálya június 16-tól 18-ig művészeti-tudományos Franz Schmidt Szimpóziumot rendezett, amelynek középpontjában „A hétpecsétes könyv” c. oratórium bemutatása állt, [url] https://en.wikipedia.org/wiki/Edward_Downes;Edward Downes [/url] vezényletével. Német nyelvterületről csupán két énekes lépett fel, Werner Hollweg az evangelista szerepében és Robert Holl az Úr hangjaként. A többi szólista, valamit a két, összesen 300 főből álló kórus (a Leedsi Filharmonikus Kórus és a Huddersfieldi Kórusegylet) számára a német szöveg, valamint az angolok számára szokatlan zene feladatot jelentet, amellyel odaadással és precizitással küzdöttek meg, nagy hatást keltve. E mű ez ideig második alkalommal történt előadását Angliában a közönség lelkesen fogadta. A tudományos szimpózium az első napon okosan megválasztott előadástémákkal mulitdiszciplinárisan készített fel az oratórium megértésére (F. Bridgham: Az apokalipszis a német és az osztrák irodalomban, R. Williamson: A szöveg teológiai magyarázata a Biblia alapján, N. Cann: Apokalipszis a képzőművészetben Dürer óta, T. Corfield: Az oratórium zenéje). Franz Schmidt, mint tanár és művész állt egykori tanítványa, Lady Susi Jeans (ld. a 2378. sz. bejegyzést is) visszaemlékezésének, valamint azon referátumoknak a középpontjában, amelyek a mesterrel, mint szimfónikussal (J. Longstaff, R. Pascall), továbbá mint kiadójának (N. Simeone) az „áldozatával” foglalkoztak. A tudományos konferencia úgy határozott, hogy megkísérli felvázolni (G. Scholz) Schmidtnek a bécsi kultúréletben betöltött pozícióját. Ez a P. Franklin vezetése alatt mintaszerűen előkészített és lebonyolított szimpózium igazolta, hogy Angliában van érdeklődés a külföldi zeneszerzőkkel történő, alapos foglalkozás iránt, hogy a 20. század tekintetében nemcsak az avantgarde szolgáltat témát, és hogy Franz Schmidtet nemzetközileg sem felejtették el.”

2638 Ardelao 2017-01-27 06:13:39 [Válasz erre: 2186 Ardelao 2016-07-30 07:29:37]
Korábbi bejegyzésemben idéztem egy nem túl pozitív, de Markus Becker játékát dícsérő kritikát az alábbi két mű lemezfelvételéről. Akkor nem találtam meg a szükséges hanganyagot Becker zongorajátékával és Eiji Oue vezényletével. Most örömmel fedeztem fel a yt-t e két kompozíciót nevezettek interpretálásában, így módunkban áll mindkét zeneművet meghallgatni : [url] https://www.youtube.com/watch?v=O51jEn7xVR0; Franz Schmidt "Beethoven Variations" Markus Becker [/url] Concertante Variations on a Theme of Beethoven for Piano & Orchestra (for left hand) Markus Becker, Piano NDR Radiophilharmonie Eiji Oue, Conductor [url] https://www.youtube.com/watch?v=QVXcgEABTyY&t=21s;Franz Schmidt "Piano Concerto" Markus Becker [/url] Piano Concerto in E flat Major (for left hand) Allegro moderato un poco Andante Vivace Markus Becker, Piano NDR Radiophilharmonie Eiji Oue, Conductor

2637 smaragd 2017-01-26 10:44:38 [Válasz erre: 1286 smaragd 2016-01-22 05:59:18]
A "Musikzeitschrift" értékes anyagainak ez a része - 2636 számú bejegyzés - az Előzmény 1286 (1285,1284) alatt olvasható témákhoz is kapcsolható, ahol Franz Schmidt: "Notre Dame" (1902-1904) c. operájának ősbemutatója, Franz Schalk karmester, az opera  szereposztása is említésre kerül, valamint Hans Gregor, a Wiener Staatsoper akkori új igazgatója, aki az opera iránt érdeklődő  külföldi operaigazgatókat tájékoztatta.

2636 Ardelao 2017-01-26 08:05:02 [Válasz erre: 2621 smaragd 2017-01-18 10:46:27]
Franz Schmidt első operájáról már jó néhány írást idéztünk. Szerzőik kutatásaik közben e témáról természetszerűleg azonos információkat találtak a zeneszerző saját feljegyzéseiben és a kortársak visszaemlékezéseiben. Ebből fakadóan dr. Carmen Ottner alábbi értekezése is számos, a korábbiakkal összecsengő elemet tartalmaz. Mindazonáltal ez az írás is hozzátartozik a Schmidt-történethez, mivel ebben is található sajátos gondolat, vagy eddig nem említett adat: [url] https://www.degruyter.com/view/j/omz.1989.44.issue-jg/omz.1989.44.jg.3/omz.1989.44.jg.3.xml; Österreichische Musikzeitschrift, Volume 44, Issue DG (Dec 1989) – Carmen Ottner: Franz Schmidts erste Oper „Notre Dame“, Zu Aufführungsgeschichte und Textkritik [/url] „ FRANZ SCHMIDT ELSŐ OPERÁJA, A „NOTRE DAME” A bemutató történetéről és a szöveg kritikájáról A zeneszerző halálának 50. évfordulója alkalmából (1989. február 11.) a Franz Schmidt Társaság szimpóziumot rendez, „Franz-Schmidt-Symposion 1989. Oper in Wien 1900-1925” címmel. A tárgyalt időszakra esik Franz Schmidt „Notre Dame” c. operájának a kései ősbemutatója, annak Gustav Mahler által történt elutasítása és Franz Schalk révén annak rehabilitációja is. Amikor 1914. április 1-jén a Bécsi Udvari Operában sor került Franz Schmidt 1902-től 1904-ig komponált, első, „Notre Dame” c. operájának az ősbemutatójára, véget ért e mű hosszú „szenvedéstörténete”. „Önéletrajzi vázlat”-ában a zeneszerző beszámol a „gályaévekről”, ahogyan az Udvari Opera csellistájává és a Bécsi Filharmonikusok tagjává történt elköteleződését nevezte. 1896-ban nyert alkalmazást a zenekarban, és ott 1913-ig tevékenykedett, négy operaigazgató – Wilhelm Jahn, Gustav Mahler, Felix Weingartner és Hans Gregor – vezetése alatt. Csak Jahn ismerte el, hogy Schmidt képes volt egyesítenie magában a jelentős művészi tehetséget az emberséggel. ( Ford. megj.: Nyelvtanilag helyes a fordítás, de tartalmilag a fordítottja lehet igaz, azaz, hogy Schmidt csak Jahn esetében ismerte el ezt a képességet. .) Ismeretes Schmidt problematikus kapcsolata Mahlerral, jóllehet elismerte annak reformtörekvéseit, mint feltétlenül szükséges célkitűzést. Mahler radikális változtatásait jellemzi Schmidt következő kijelentése: „1897-ben” az Udvari Opera Zenekarának ő volt a „legfiatalabb”, 1900-ban a „legidősebb” csellistája” (és mindez 26 évesen!). Az irodalomban szó esik a Mahler sógorával, Arnold Rosé koncertmesterrel kapcsolatos nehézségeiről is, amelyek azonban csak az operai szolgálatra vonatkoztak. A Bécsi Házi, Udvari és Állami Archívumban „szabadságolási igazolásokat” is találunk olyan kamarazenei hangversenyekre vonatkozóan, amelyeket Schmidt – gyakran persze zongoristaként – a híres „Rosé Kvartettel” rendezett. Mahler halála után és elsősorban Schmidtnek az Udvari Zenekar kötelékéből történt kiválását követően a művészi kapcsolat privát területen is megszilárdult. Gustav Mahler igazgató, aki Franz Schmidtet becsülte, és csodálta, 1904 őszén a „Notre Dame” c. operát a következő szavakkal utasította el: „Nagyon szép, de az Ön zenéjéből hiányolom a nagy ötleteket.” Bizonyított, hogy ez a csalódás és azoknak az éveknek a mindennapos stressz-helyzete alapozta meg Schmidt későbbi szívbetegségét. Felix Weingartner, Mahler utóda sem mutatott sok érdeklődést e mű iránt: „Az ő igazgatói tevékenysége nem volt képes megszüntetni a zűrzavart, amelyben Mahler hagyta az intézetet, hanem úgy tűnt, inkább csak növelte a káoszt.” Csak Hans Gregor, a berlini „Vígopera” igazgatója foglalkozott behatóan Schmidt operájával, majd Bécsben – 1911-ben történt kinevezését követően – meg tudta valósítani az ősbemutatót. Az Udvari Opera „porosz” igazgatója „vaskézzel” vezette a házat, és a nehézségekkel teli háborús években bizonyítania kellett. Visszavonulására 1918-ban került sor. Schmidttől ő sem kap kizárólag pozitív megítélést: Gregor „ragyogó rendező” lenne, „okos üzletember”, de a zenéhez semmit sem ért ( szó szerint: „ein absoluter „Nichtmusiker” ), „minden zenei témában információkra van ráutalva”. Állítólag „gátlástalan protekciós vircsaft vette kezdetét”, amely azonban alkalmasint Schmidtnek is jól jött. Gregort Bécsben most Franz Schalk támogatta vehemensen, aki a „Notre Dame” premierjét is vezényelte és e művet még évekkel később is folyamatosan népszerűsítette.”

2635 Ardelao 2017-01-24 10:41:42 [Válasz erre: 2634 smaragd 2017-01-24 06:33:39]
Hogy ne érje szó a ház elejét, ide írom azokat a bejegyzésszámokat, amelyekben Jörg Demusról e topikban ezideig valamilyen kontextusban szó esett: 1935 1914 1583 1385 1381 705 66

2634 smaragd 2017-01-24 06:33:39
Jörg Demus zongoraművész 88 évesen is aktív muzsikus. Vasárnap az ORF műsorában hallhattuk, érdekes témái egyike, amikor a jelenlegi bécsi koncertlehetőségekre utal. Jörg Demus Franz Schmidt műveihez kötődő kapcsolatait fórumunkon több korábbi bejegyzésben olvashatjuk. [url]http://oe1.orf.at/player/20170122/457723;oe1, Jörg Demus[/url]

2633 Ardelao 2017-01-23 18:11:14 [Válasz erre: 2631 smaragd 2017-01-23 09:15:26]
Amikor a szavak semmit sem érnek ….. [url] https://www.youtube.com/watch?v=uRvTthQ3vmU&index=3&list=RDtiz4yHQUhlc; Rekviem [/url]

2631 smaragd 2017-01-23 09:15:26
A mai, nemzeti gyásznapon fórumunkon  a veronai buszbaleset áldozataira emlékezünk.

2630 smaragd 2017-01-22 08:57:59 [Válasz erre: 1386 Ardelao 2016-02-13 10:58:43]
Felelevenítve az Előzmény 1386 bejegyzést, mindenkinek ajánlom elolvasásra, aki komolyan érdeklődik Franz Schmidt személye és életműve iránt. Somos János  Csaba beszélgetése található itt Dr. Carmen Ottner főtitkárasszonnyal, Franz Schmidt-Gesellschaft. Tartalmában benne rejlik az a szó, amelyet Franz Schmidt életében és az azt követő évtizedekben még sokáig  - Bécsben és máshol - gyakran használtak kiemelkedő zenei  tehetsége és munkássága jellemzésére: "kolossal". (Van olyan fórumtárs akinek a szó értelme, magyar jelentése vélhetően nem teljesen világos, figyelmességből, kedvéért, ideírom: Magyar Értelmező Kéziszótár kolosszális: 1. Óriási, hatalmas 2. Rendkívül nagy (hatású), kolosszális siker, nagy horderejű.)

2629 smaragd 2017-01-21 07:03:32 [Válasz erre: 1505 Búbánat 2016-03-07 10:53:20]
Folytatva ezt a témát: Mesterházi Máté bevezetője és Laki Péter tanulmánya a 1427, 1474, 1475, 1479, 1485, 1489, 1505 számú bejegyzésekben teljes egészében olvasható, az Előzmény 1505-re kattintva megnyílik. A három illetve eredetileg négy kis fantáziadarabról, történetükről korábbi bejegyzéseinkben írtunk...megkereshető. A CD felvételt köszönöm!

2628 Ardelao 2017-01-21 05:37:09 [Válasz erre: 2624 smaragd 2017-01-19 17:28:35]
Schmidtnek ez a 18 évesen (1892-ben) komponált, 8 perces műve a kedvenceim közé tartozik. Eredeti – teljes - címe: Drei (az autográfiában „Vier”) kleine Phantasiestücke nach ungarischen Nationalmelodien. Nyomtatásban első alkalommal 1926-ban, Bécsben jelent meg. Partitúrája [url] http://www.di-arezzo.de/Partitur/E-Musik/Partitur-fuer-Violoncello/Franz+Schmidt/Drei+kleine+Fantasiest%C3%BCcke+nach+ungarischen+Nationalmelodien/DOBLI01093.html;itt [/url] kapható. Nancy Green (cselló) és Frederick Moyer (zongora) előadásában az Amazon Társaság CD-n - Brahms Huszonegy magyar tánc-ával együtt - 2004-ben jelentette meg: [url] https://www.amazon.com/dp/B000WQ458K/ref=dm_ws_tlw_trk24; Franz Schmidt: Three Fantasy Pieces – Audio-CD [/url] Búbánat fórumtárs korábban több részletben idézte Laki Péter írását (Schmidt Ferenc, Ernst von Dohnányi és a budapest-bécsi útelágazás). Az 1485. sz. bejegyzésében szereplő részben e műről kicsit bővebben olvashatunk.

2627 smaragd 2017-01-20 15:13:36 [Válasz erre: 2626 smaragd 2017-01-20 14:44:33]
... Hans Knappertsbusch vezényel

2626 smaragd 2017-01-20 14:44:33 [Válasz erre: 2625 smaragd 2017-01-20 14:43:32]
Franz Schmidt: "Variationen über ein Husarenlied" (1930-1931) Einleitung Thema und Variationen Nr.1-5 Lento Variationen 6-10 Variationen 11-12 Variationen 13-15 [url]https://youtu.be/Huji5qrHH30;Franz Knappertsbusch vezényel[/url]

2625 smaragd 2017-01-20 14:43:32 [Válasz erre: 2157 Búbánat 2016-07-19 11:44:17]
Az Előzmény 2157 bejegyzésben olvasható Gyenge Enikő: "Franz Schmidt" (1874-1939) című rövid ismertetője, amely méltatandó, kitűnik belőle, hogy szerzője tanulmányozta Franz Schmidt életművét és korának zenei életében betöltött szerepét. [url]http://www.franzschmidtgesellschaft.at/studien.html;Studien zu Franz Schmidt[/url]

2624 smaragd 2017-01-19 17:28:35
Franz Schmidt: "Drei kleine Phantasiestücke nach ungarischen Nationalmelodien für Violoncello und Klavier" (1892) [url]http://www.contraclassics.com/browser/composer:231;Nancy Green és Frederick Moyer játszik[/url]

2623 smaragd 2017-01-19 00:21:05 [Válasz erre: 2616 smaragd 2017-01-17 12:44:04]
Wiener Symphoniker Stefaniensaal, Graz Anton Lippe  Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" (1935-1937) Oratorium [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010e55;27. Juni  1951[/url]

2622 smaragd 2017-01-18 10:48:57 [Válasz erre: 2621 smaragd 2017-01-18 10:46:27]
Ferencsik János karmester...

2621 smaragd 2017-01-18 10:46:27 [Válasz erre: 2597 Ardelao 2017-01-04 19:56:41]
Ferencsik János[b/] karmester születésének mai, 110. évfordulóján felidézhetjük  Franz Schmidt életművéhez kapcsolódó zenei munkáját, amelyet már a fórum indulásakor fórumtársaim -  lsd 13 és 15 számú bejegyzések - említettek, idézem: "Franz Schmidt: Notre Dame  - az opera  felújítása 1949-ben volt Bécsben. Ferencsik János tanította be és dirigálta." (15 számú bejegyzés) Továbbá az Előzmény  2596-ban is fontos része a "Franz Schmidt karmesterei" című írásnak, amely a rangos, bécsi "Musikzeitschrift" című szaklapban jelent meg, németül a 2593 számú bejegyzésben olvasható: Ferencsik János, a budapesti Operaház vezető karmestere kiváló előadásban a Volksoperben mutatta be. Talán  a későbbiekben fellelünk még továbbiakat is erről a témáról. Franz Schmidt:"Notre Dame" (1902-1904) Oper A zeneszerző első operájának legismertebb, leggyakrabban játszott részlete az "Intermezzo", a felvételen Franz Schmidt egykori, szintén Pozsonyban született tanítványa, Dr. Rajter Lajos vezényel: [url]https://youtu.be/d4U9-IaXp1g;Intermezzo[/url]

2620 Ardelao 2017-01-18 10:43:42 [Válasz erre: 729 Ardelao 2015-09-22 23:41:56]
Korábbi bejegyzésembe csupán beillesztettem egy hivatkozást, amelynek a megnyitásával Grace Harstad személyes élménybeszámolóját olvashatjuk Franz Schmidt 4. Szimfóniájának az előadásáról. Az esszé kelte: 2014. március 27. Úgy gondolom - minthogy Franz Schmidt e fórumon szereplő emlékkönyvében ez az írás is helyet kapott - érdemes belőle néhány részletet fordításban is kiemelni. [url] http://www.theclassicalgirl.com/classical-archives-composer-franz-schmidt/;Franz Schmidt’s Lament [/url] (Részlet) “……………. Schmidt 4., C-dúr szimfóniája része volt a San Franciscoi Szimfonikusok 2008. évi, októberi előadásának, amelyen jelen voltam. Joshua Bell volt az est fénypontja Saint-Saëns Introduction és Rondo capriccioso, valamint Ravel Tzigane c. művével. Normális esetben, ha a “sztár” az előadás első felében lép fel, a szünet után úgy érezzük, hogy a hangverseny legjobb része lezajlott, különösen akkor, ha a következő darab egy kevéssé ismert zeneszerzőé, egy kevéssé ismert, 20. századi zenemű. Szombaton este azonban nem ez történt. Messze nem. Nem tudtam, van-e szükségem szomorú zenére. A szünet alatt elolvastam a műsorismertetőt Schmidt 4. szimfóniájáról, egész nap kíváncsisággal vegyes, nehéz érzést hordozva magamban. Hajlok arra, hogy elkerüljem a szomorú filmeket és könyveket, ha azok ilyen fajta hangulatot árasztanak. Túlságosan beszippant engem a belőlük áradó szomorúság, és később nem tudok szabadulni e nyomás alól. Ám gyakran jól jön a keserédes zene, és kapcsolatot teremt bármely önmagam által megtapasztalt veszteségérzéssel. Saját gyászom szombaton kisebb volt: érzelmileg kimerültem attól, hogy éppen az előző napon fejeztem be regényem második tervezetét, ami egy lépéssel közelebb vitt tervem megvalósításához. Ez számomra sohasem jelent győzelmet, mint ahogyan azt egyesek gondolnák. Igaz, bizonyos fokig megrészegítő érzés, amikor leírod a befejező sort, de a következő napon, felkeléskor egyfajta ürességérzettel szembesülsz. Nem számít, hogy az agyad tompa, és hogy különben sehogyan sem lettél volna képes sokkal tovább dolgozni a témán. Nem számít, hogy készen vagy-e, vagy sem. Hogy a kiadás heteibe, esetleg hónapjaiba telik, míg megfelelsz egy ügynök előírásainak. De az elemzés és a magyarázat azon az estén nem enyhítette komor hangulatomat. Schmidt 4. szimfóniája körül - már az első hangoktól kezdve - van valami gyönyörű, megnyugtató, magával ragadó és kitárulkozó. Olyan, mint a bánat, de annak a jó része, az egy ideig fenséges, az életnél hatalmasabb nyilvánvalóság, amely e folyamat közepette megmutatkozik. Nem szaggatta föl a bensőmet, úgy, ahogyan majdan Sibelus hegedűversenye. Ez több, mint Mahler vagy Bruckner. A ritmikus és harmonikus sokrétűség, a gong csontig hatoló visszhangja, a cintányérok összezúzó erejű hangzása felhívja a hallgató figyelmét arra, hogy ez 20. századi zene. Nem unalmas, nem könnyen emészthető hangszerelés. Ez fájdalom. A gyász zenéje. Telve magasságokkal és mélységekkel, a kétségbeesés konfliktusát megelőző és az azt követő, mély átérzés eksztatikus pillanataival. …….. Schmidt gyászzenéje. Csekély vigasz az ő számára és akkori veszteségére, de milyen szerencsések vagyunk mi, mennyit gazdagodtunk azáltal, hogy birtokunkban van egy ilyen mű, amely ennyire hitelesen jeleníti meg a fájdalom és a szépség, a veszteség és az örökre szóló nyereség különös szimbiózisát – a szavak nélküli gyászmise kimondhatatlan erejét! Ilyen kincset felfedezni egy szombat estén a Davies Hallban, jóval az után, hogy a „sztár” elhagyta a színpadot! Öt és fél év elteltével, 2014-ben, még mindig emlékezetemben őrzöm ennek (az Egyesült Államokban) kevéssé ismert zeneszerzőnek a szimfóniáját, művészetét, az őt ért veszteséget, a leánya előtti kegyelet lerovását. E mű által mindketten örökké élhetnek. Bravó, Mester!”

2619 Nagy Katalin 2017-01-17 17:05:48 [Válasz erre: 2618 smaragd 2017-01-17 16:11:44]
Most már minden világos.

2618 smaragd 2017-01-17 16:11:44 [Válasz erre: 2617 Nagy Katalin 2017-01-17 15:44:11]
2462 számú bejegyzésben olvashatod el koncertsorozatok bejegyzésének rendjét. Amint ott is írtam, a koncertek a legfontosabb emlékek, a művek előadásairól és előadóiról. Szerintem az is evidens, hogy közel 3000 bejegyzés áttekintése nem könnyű, ezért azon olvasóknak - lehet, hogy nem te vagy az - akiket ez érdekel megkönnyíti az áttekintést. Miért kellene minden bejegyzésnek többletet adnia? Más szempont szerint is feldolgozható egy téma, sőt ismételhető. Elmondhatod itt azt is, mikor ismerkedtél meg Franz Schmidt életművével. Amennyiben Franz Schmidt fórumához értékes többlettartalommal tudsz hozzájárulni, azt el fogom olvasni és előre is köszönöm.

2617 Nagy Katalin 2017-01-17 15:44:11 [Válasz erre: 2616 smaragd 2017-01-17 12:44:04]
Szeretném megkérdezni, hogy ezzel a bejegyzéssel milyen többlettartalmat nyer az a figyelmes olvasó, aki eddig is követte a fórumot? Ez a bejegyzés szó szerint azonos a 2017. 01. 04-én keletkezett 2599. sz. bejegyzéssel, ami csekély módosítással és hivatkozás nélkül megismétli a fél évvel korábbi 2016. 05. 02. napján kelt 1781-est.

2616 smaragd 2017-01-17 12:44:04 [Válasz erre: 2599 smaragd 2017-01-04 21:18:20]
Wiener Symphoniker Musikverein, Großer Saal Anton Lippe  Dirigent Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" (1935-1937) Oratorium [url]http://www.wienersymphoniker.at/archiv/konzert/pid/000000e9h58h00010e57;11. Juni 1951[/url]

2615 smaragd 2017-01-16 07:55:48 [Válasz erre: 457 Radegundis 2015-07-26 00:24:30]
Az előző bejegyzéshez kapcsolódik az Előzmény 457 tartalma is.

2614 Ardelao 2017-01-16 00:52:16 [Válasz erre: 123 Ardelao 2015-05-30 19:43:53]
Franz Schmidt életéről már igen sok információt sikerült összegyűjtenünk. Az alábbi ismertetőben is találunk néhány, eddig nem említett adatot. [url] https://www.degruyter.com/abstract/j/omz.1966.21.issue-1/omz.1966.21.1.31/omz.1966.21.1.31.xml; Dr. Friedrich Jölly - Eine Franz Schmidt-Gedenktafel in Preßburg [/url] Franz Schmidt emléktábla Pozsonyban (Részlet) „1965. december 19-én Pozsonyban, az SNP tér (Námestie SNP) 30. sz. alatt ünnepélyesen emléktáblát lepleztek le Franz Schmidt tiszteletére, a következő szöveggel: „Na tomto mieste stál dom, v ktorom sa narodil vyznamny hudobny skladatel Franz Schmidt.” „Ezen a helyen állt Franz Schmidt, a neves zeneszerző szülőháza.” Schmidt szülőháza helyén ma új épület áll, amelyben jelenleg a Szlovák Televízió található. Múlt év októberében, Simon Jančo, Pozsony város múzeumigazgatója a Szlovák Nemzeti Tanács, az Osztrák-Csehszlovák Társaság és a Franz Schmidt Közösség kulturális megbízottainak a meghagyásából közölte a hírt, hogy azon a helyen, ahol egykoron Franz Schmidt szülőháza állt, emléktáblát kell leleplezni. Ez a hír örömmel töltötte el az osztrák zenei világot és különösen Franz Schmidt művészetének a kedvelőit. E kezdeményezés szlovák részről több, mint dicséretes, mert Pozsonynak a második világháború után a sok rombolás utáni újjáépítés és a nagy gazdasági nehézségek leküzdésének az útjára kellett lépnie. Franz Schmidt 1874. december 22-én, az akkori Grüner Platz 237. sz. alatti Raidener-házban született. Vele azonos nevű apja 1848-ban ugyancsak Pozsonyban látta meg a napvilágot, és szállítmányozással foglalkozó üzletember volt. Anyja, Ravasz Mária, 1853-ban a szlovákiai Skalicában született, és két éves korában - árvaként – Pozsonyban élő, Altkowen nagynénjének adták át nevelésre. A zeneszerző szüleinek … frigyéből Franz Schmidt 1874-ben, valamint két leánygyermek, Mária és Emma született. Az ünnepélyes leleplezésen díszvendégként jelen volt a még élő leány, Emma. Franz Schmidt első felesége, Karoline Perssin is pozsonyi volt, és életét a zeneszerzővel a Prímási Palotának abban a történelmi termében kötötte össze, amelyben a Pozsonyi Béke került megkötésre, illetve a pozsonyi dómban. …………………………..” 123-as számú bejegyzésemben ugyan már idéztem egy másik, idevonatkozó információt, de akkor elmulasztottam a hivatkozás feltüntetését. Most pótolom: [url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:p15f65g-Pq0J:www.bagoclassical.sk/hu/musicalmap-category/personality-hu/+&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu; FRANZ SCHMIDT EMLÉKTÁBLÁJA [/url]

2613 smaragd 2017-01-15 06:42:27 [Válasz erre: 2612 smaragd 2017-01-13 00:44:45]
Gerold W. Gruber: "Franz Schmidt als Rektor der Fachhochschule für Musik und darstellende Kunst in Wien (1927 - 1931)" Studien zu Franz Sdhmidt VII A kötetben eredeti dokumentumokat gyűjtött egybe a szerző. A "Rektorswahlen" fejezet egyik tételének részletét idézem, benne Franz Schmidt hivatalos, rektori megszólításával(1927): Brief des Rektors Marx an "Seine Magnifizenz den Rektor der Fachhochschule für Musik Hofrat o.ö. Professor Franz Schmidt in Wien" [url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Universit%C3%A4t_f%C3%BCr_Musik_und_darstellende_Kunst_Wien#/media/Datei%3AMDW_Lothringerstrasse_18.jpg;Lothringerstraße 18, a bécsi Akadémia[/url]

2612 smaragd 2017-01-13 00:44:45 [Válasz erre: 2610 Ardelao 2017-01-11 09:56:52]
"Így még az egészséges, erővel teli férfit ismerhettem meg, akinek nem kellett és egyáltalán nem is akarta önmagát kímélni, aki e teljes öt év alatt egyetlen egyszer sem mondta le vagy halasztotta el a tanítást. Minthogy Schmidt az a manapság ritka tanártípus volt, aki  tanítványaira szinte kizárólag az élő példán, a saját játékán keresztül hatott, zongoratudására vonatkozó megjegyzéseim, jobban mondva  visszaemlékezéseim, amelyek természetesen kitörölhetetlenek és élők maradtak, szükségképpen a Bécsi Akadémia osztálytermében kezdődnek." "...a dolgot a saját (Franz Schmidt) muzsikusi képességeinek és zongorázni tudásának az elérhetetlen magasságából szemlélve" Franz Wührer szavai, már ez a néhány mondat is, hűen érzékelteti azokat az erős személyiségjegyeket, amelyek Prof. Dr. Franz Schmidt - ahogyan tanítványai és kollégái az Akadémián szólították -, zenei, tanári és igazgatói tekintélyét megalapozták. Rendkívüli szerénységével párosulva ez az érintetlen kép maradt maradt meg róla tanítványaiban, akik ezt Bécsben generációkon keresztül nagy becsben és megőrizve elevenen tartották, a Franz Schmidt Gemeinde és a Franz Schmidt Gesellschaft sokoldalú működésével is. Én is ezt az emlékképet őrzöm magamban és örömmel tölt el, hogy -  magyar nyelven   -  fórumunkon továbbadhatjuk,  amint azt célként 1. bejegyzésemben megjelöltem.

2611 Ardelao 2017-01-12 08:42:19 [Válasz erre: 1521 smaragd 2016-03-11 00:33:19]
[url] https://www.degruyter.com/view/j/omz.1989.44.issue-jg/omz.1989.44.jg.11/omz.1989.44.jg.11.xml; Österreichische Musikzeitschrift , Volume 44, Dec 1989 - Elemente „logischen“ Komponierens in den Streichquartetten Franz Schmidts [/url] Adalbert Grote: „A LOGIKUS ZENESZERZÉS ELEMEI FRANZ SCHMIDT VONÓSNÉGYESEIBEN“ (A cikk bevezető szövegének a fordítása) Franz Schmidt szerzeményei szüntelenül tudományos viták tárgyát képezték, amelyek már közvetlenül a halála után, fél évszázaddal ezelőtt elkezdődtek. Azóta átfogó életművének szinte valamennyi műfaját megvitatták, de hiányoljuk kamarazenei műveinek részletes vizsgálatát. A hangversenyteremben e szép és választékos művek, sajnos, ritkán hallhatók. Vajon ezek csekély aktualitásának - és ezt a kevés lemezfelvétel csak igazolni látszik - a tudományos vitákra is vonatkoznia kell? A művek kis számából (fantáziadarabok, két vonósnégyes, két klarinét kvintett és egy zongora kvartett) semmiképpen sem következtethetünk azok művészi értékének a hiányára. Még egy felületes áttekintés is hatásosan bizonyítja, hogy nem alkalmi művekről van szó, hanem olyan zenei alkotásokról, amelyekben felismerhető a zeneszerző mesteri tudása, az individualitás és e zenei anyag rendkívül differenciált kezelése. E tekintetben teljesen a klasszikusok talaján állnak, akár Alban Berg és Anton Webern, és nem kell tartaniuk a kortársak, Zemlinszky és Schönberg megfelelő műveivel történő összehasonlítástól. A zeneszerzésben Schönberg közvetlen kötődését a 19. század végén oly domináns brahmsi iskolához Schönberg maga és a kibontakozó variáció tekintetében alkalmazott technikája kellőképpen bizonyítja. Másfelől Franz Schmidt a Bécsi Konzervatóriumban, a későbbi főiskolán, két szemeszteren át a Brahmsot követő Robert Fuchs tanítványa volt. Annak ellenére, hogy nagy előszeretettel viseltetett Bruckner szimfóniái iránt, bizonyos értelemben tehát Schmidt is a brahmsi iskolából került ki. Ehhez képest mindkét vonósnégyes keletkezési dátuma (1925 és 1929) keretbe foglalja Schmidtnek a kortárs zenével, így az Arnold Schönberg zenéjével való intenzív foglalkozását is. Ennek csúcspontja 1929-ben volt, a „Pierrot lunaire” főiskolai bemutatóján. Az időbeli közelség, valamint az a mód, ahogyan Schmidt ugyanabban a műfajban motivikusan és tematikusan dolgozik, egyúttal felveti a kérdést, miként viszonyul Schmidt a hagyományhoz való sajátos kapcsolódáshoz, amely, mással aligha összehasonlítható módon, a 20. századra nézve zeneszerzés-technikai konzekvenciákkal járt. …………………………………………………….”

2610 Ardelao 2017-01-11 09:56:52 [Válasz erre: 2438 Ardelao 2016-10-23 10:21:12]
Franz Schmidtről, mint tanárról és zongoraművészről e topikban már többek írását idéztük. Megállapításaik szükségszerűen néhol összecsengenek. De szinte mindegyik írásban van valami egyéni, a tanítvány, ill. barát karakteréből vagy nézetéből fakadó, egyéni megállapítás, ezért az alábbi részletet is érdemesnek tartom ide beilleszteni. [url] https://www.degruyter.com/view/j/omz.1964.19.issue-3/omz.1964.19.3.115/omz.1964.19.3.115.xml; Österreichische Musikzeitschrift, Volume 19, Issue 3 Mar, 1964 – Franz Schmidt in Erinnerungen seiner Schüler und Freunde [/url] FRANZ SCHMIDT TANÍTVÁNYAI ÉS BARÁTAI EMLÉKEZETÉBEN (Részlet) „………. FRIEDRICH WÜHRER Abban a szerencsében volt részem, hogy Franz Schmidtnek haláláig barátja és tolmácsolója lehettem. Korábban, 1915-től 1920-ig, a zongoranövendéke voltam. Ezt azért kell megemlíteni, mert így én még az egészséges, erővel teli férfit ismerhettem meg, akinek önmagát nem kellett kímélnie, és egyáltalán nem is akarta kímélni, aki e teljes öt év alatt egyetlen egyszer sem mondta le, vagy halasztotta el a tanítást. Minthogy pedig Schmidt az a manapság ritka tanártípus volt, aki tanítványára szinte kizárólag az élő példán, a saját játékán keresztül hatott, zongoratudására vonatkozó megjegyzéseim, jobban mondva visszaemlékezéseim, amelyek természetesen kitörölhetetlenek és élők maradtak, szükségképpen a Bécsi Akadémia osztálytermében kezdődnek. Mialatt e józan mondatokat írom, elhatalmasodnak rajtam az érzések, és szemeim könnyel telnek meg. Úgy gondolom, az olvasóknak meg kell tudniuk, milyen erősen, milyen meghatározóan hatott egy Franz Schmidt féle óriási egyéniség egy fiatal zenenövendékre. Kezeiből zene áradt, és ha az őt hallgató tanítvány kissé magához tért első mámorából, ujjakat láthatott maga előtt, amelyek a zongorakalapácsok mechanikus precizitásával mozogtak a billentyűkön, egyidejűleg felszabadítva azokból minden emberi érzést és a muzsika szellemét. Schmidt kezein majdnem egyenlő hosszúságú és majdnem egyenlően erős öt ujj volt. Ötödik ujja éppoly könnyen mozgott, mint a mutatóujja. Hüvelykujja laza maradt, akkor is, ha az a többi ujjától egy tenyérszélességnél távolabb volt. Röviden: kezei zongorázásra születtek. Ez ad magyarázatot arra is, miért szökött meg rögtön Leschetizkytől, a zongorázás technikájának tanmesterétől. A fiatal Schmidt rögtön tudta, hogy számára időpocsékolás lenne, ha meghatározatlan ideig egy zongoratanár diktátumának kellene alávetnie magát, és talán az is felismerte, hogy őt a zongora nagy mestere nem fogja követni. Tudom, hogy Schmidt – eltekintve gyermekkorától, amikor anyjának szigorú ellenőrzése alatt magát a napi gyakorlások során át kellett dolgoznia Bach „Wohltemperiertes Klavier” c. művén, és így valóságos Bach-tanítvánnyá vált a billentyűkezelés technikájában is -, tudom, hogy Schmidt sohasem gyakorolt sokat és főként nem rendszeresen. Amikor később, már koncerteket adó zongoraművészként, arról panaszkodtam neki, hogy milyen sokat kell gyakorolnom, csóválta a fejét: bizonyára nem értette, talán mégsem lenne olyan jó a kezem?, hiszen – a dolgot a saját muzsikusi képességeinek és zongorázni tudásának az elérhetetlen magaslatából szemlélve - természetesen igaza volt,. De állíthatom, hogy játékában, bármilyen hatásos és kifogástalan is volt akkoriban – az 1916-tól kb. 1922-ig terjedő időről beszélek – semmi sem volt abból a ma megkövetelt technikai tökéletességből, semmi sem volt abból a finom tonális differenciálásból, amelyet ma elvárnak. De tudjuk, hogy Liszt vagy Anton Rubinstein játékában sem volt semmi ebből a ma kultivált túlfinomított, túlfokozott mesterségbeli tudásból. A zeneszerző és a zongorista ellenségesen viszonyult egymáshoz. Nem volt ez másként Lisztnél, Brahmsnál, Rubinsteinnél vagy d’ Albertnál sem. Milyen gyakran mondta Schmidt nekem: „A zongora az én boldogtalan szerelmem. Eltaszít magától.” Ez vajh’ nem azt jelentette-e: milyen szívesen szentelném magam a kedvesemnek. De más feladatokat kell teljesítenem. …….”

2609 Ardelao 2017-01-10 11:21:32 [Válasz erre: 2576 Rózsika 2017-01-01 12:57:53]
Az alábbi írásból kiemelt részletet eredetileg február 11-én szerettem volna betenni, de – az előzmények alapján – úgy érzem, most van aktualitása: [url] https://www.degruyter.com/view/j/omz.1964.19.issue-3/omz.1964.19.3.97/omz.1964.19.3.97.xml; Österreichische Musikzeitschrift, 19. Jahrgang, März 1964, Heft 3 [/url] FRANZ SCHMIDT – 1964 Wilhelm Waldstein (Részlet) „ Február 11-én volt Franz Schmidt halálának 25. évfordulója, aki ez év december 22-én lett volna 90 éves; elegendő ok arra, hogy megemlékezzünk e jeles osztrák zeneszerzőről, és foglalkozzunk azon jelenségek egyikével, amelyek a zenetörténetben csak ritkán fordulnak elő – lásd „Bruckner esetét”-, de éppen az utóbbi időben kettősséghez vezettek: ez alatt azt a körülményt értjük, hogy egy fölöttébb széles alapon nyugvó nemzeti elismerés külföldön csak kevés visszhangra talál. A szellemi értékek és alkotások továbbélése alkotójuk halála után olyan, nem mindig könnyen áttekinthető törvényszerűségnek van alárendelve, amelyben a létrehozott mű domináns hatóereje mellett többféle külső komponens is szerepet játszik. Teljesen figyelmen kívül hagyva azt a körülményt, hogy olykor egy évszázadokon át jelentőséggel bíró művészi vagy tudományos bravúr csak későn ismerszik fel (mint Bach esetében, majdnem nyolcvan évvel a halála után), a már elismertnek az elismerése is gyakran van kitéve ingadozásoknak, amelyek a múló idő változó szellemi összképéből fakadnak: változnak az értelmezések, normák, értékelések, mű és alkotás mindenkor más álláspontok és más összefüggések alapján nyer megítélést – ahogyan kirándulás alkalmával egy magas csúcs váratlan kontúrban, új fényben mutatkozik meg, időnként el is tűnik a tekintet elől, más, gyakran alacsonyabb, de a szemhez közelebb eső kiemelkedések által eltakartatik, hogy azután ismét előtűnjék. Némely szellemi nagyság, kinek képe elhalványult, így éli meg „reneszánszát”, mint Händel, mint Verdi, vagy nyer olyan vonásokat, amelyeket korábban nem vettünk észre, vagy nem tartottunk lényegesnek, miként ezt Mozartnál megéltük, és még mindig megtapasztaljuk. A hatás maradandóságának pontosan e változásában ismerjük fel a túlélés e r e j é t – míg némely, saját idejében lelkesen üdvözölt jelenség később annyira fényét veszti, hogy a fiatalabbak nem fogják fel, hogy az idősebbek mit találtak abban oly jelentőségteljesnek, és még az idősebbek is felteszik maguknak a kérdést, vajon – amikor fiatalok voltak – nem hagyták-e áltatni magukat. A világtörténelem az alkotó művészek számára is a világ ítélőszéke. Csak ne feledjük, hogy a világ ítélőszékének igen sok instanciája van… A soron következő generáció által kimondott ítélet aligha végleges, gyakran gondolkodnak másként az unokák, mint a gyermekek, és az ükunokák újfent a saját törvényeikhez igazodnak: nem szűnik az összes érték folyamatos átértékelése ……. „

2608 smaragd 2017-01-09 23:13:46
Franz Schmidt: "Notre Dame" (1902-1904) Oper [url] https://youtu.be/VypqTvhqC-w;részlet[/url]

2607 Ardelao 2017-01-08 22:28:05 [Válasz erre: 2606 Ardelao 2017-01-08 22:08:28]
A 2606. sz. bejegyzésben említett mű első meghallgatásra igen eredetinek és modernnek tűnik. A Schmidt orgonaművekhez mellékelt füzetben a következő olvasható: „Franz Schmidt a Hartbergben töltött téli szabadsága idején, 1923 végén, ill. 1924 elején fejezte be az első alkalommal közönségnek szánt, nagyszabású, D-dúr Fantázia és fúga c. művét. Az előszóban, amely megegyezik a romantikus „zenekari orgona” ellen irányuló vitairattal, a zeneszerző az orgona témájával kapcsolatban egyértelmű véleményt nyilvánít: (E részt kivonatosan már korábban lefordítottam, ld. az 1359. számú bejegyzést.) A D-dúr fantázia és fúga formailag újdonságot képez: Három fantáziából és két fúgából áll, mégpedig váltakozó sorrendben. A fantáziák alapja a zeneszerző által kitalált koráltéma, amely összesen hat variációban jelenik meg; a második variáció után kerül beillesztésre az első fúga egy sajátságosan felkavaró trióla témáról. Majd egy általános szünet után következnek a további korálvariációk, a harmadiktól az ötödikig, ezt követően a második fúga, és végül a hatodik variáció, amelyben a fúga három és nyolc hangból álló szakaszai (most már kánonban) a koráltémával kombinálódnak.”





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.