vissza a cimoldalra
2017-12-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1220)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3859)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60213)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (8599)
Élő közvetítések (6748)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1143)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1204)
Franz Schmidt (2976)
Momus-játék (5374)
Berlioz újratemetése (143)
Lisztről emelkedetten (880)
Zenetörténet (210)
Operett, mint színpadi műfaj (3408)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (424)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2453)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2427)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6447)
Bartók Béla szellemisége (256)
Opernglas, avagy operai távcső... (19881)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

194   Ardelao • előzmény193 2017-10-23 12:41:50

 

Egy vándorszínész nyolcvanöt-esztendős vígoperája (1924-ben, megj. A.) 

A Városi Színház soron levő újdonsága

A Városi Színház próbatermeiben már javában tanulják a színház magánénekesei, a soron lévő operaújdonság, a «Cár és ács» szerepeit. Ez az opera nyolcvanöt-esztendős, a nagyapáink mosolyos arccal tapsoltak előadásain a régi Nemzeti Színházban.

A librettó.

A librettó kitűnő francia vígjátékból készült. A vígjátékot Scribe egyik legkitűnőbb tanítványa irta, Monsieur Jean Honoré Duveyrier, írói nevén Mellesville, és 1838. június 2-án játszották először a Theâtre Porte Saint-Martinben. Címe ez volt: Le bourgmestre de Sardam ou Les deux Pierre. (A sardami polgármester avagy a két Péter).
A tárgya az a történelmi tény, hogy Nagy Péter cár ifjú korában, álruhában bejárta Európát, hogy a gazdasági viszonyokat tanulmányozza és útjában elszegődött ácsnak is egy holland kikötőben. Ebből sok és mulatságos bonyodalom származott. A kis holland városka egyszeribe diplomáciai bonyodalmak középpontjába került, ezek a bonyodalmak azonban az operában természetesen csak arra szolgálnak, hogy általuk egy másik Péter, aki valóban ács és nem cár, elnyerje szíve választottját, az édes, bájos, kacér, hamis, kis Mariét.

Ezt a témát öt vígjáték és tizenegy opera dolgozta fel.
Operát írt belőle: Christoph Gottlob Hempel, gothai udvari komponista (1780), Grѐtry, a nagy francia zeneszerző (1790), Weigl, a bécsi kongresszus alkalmából, Sándor cár tiszteletére (1814), Freiherr von Lichtenstein, bambergi színigazgató, Niccolo Vaccai (1824) népszerű olasz opera-komponista, Chancourtois (1819), Mercandante (1827), Donizetti (1827), Tom
C. Cooke (1829), Adolphe Adam (1829) és Flotow (1835).
Mellesville vígjátékából a szövegkönyvet egy Römer nevű úr készítette, aki miniszteri titkár volt Badenben.

A zeneszerző.

Albert Lortzing színészkorában gyakran játszotta Mellesville népszerű vígjátékában a francia követ szerepét. Kereskedő-család sarja volt, az apja bőrrel kereskedett, amikor pedig tönkrement, a feleségével egyetemben beállt színésznek. A színpadon több szerencséje volt. mint a bőrszakmában.
Lortzing már kicsi korában fellépett gyermekszerepekben, közben megtanult játszani egy sereg hangszeren, színdarabokat és operákat irt. Volt színész, író, zeneszerző, zenekari tag, tenorista, rendező, karmester. Mindig az, amire éppen szükség volt.

Első nagy sikerét a «Cár és ács» -al aratta, harminchat esztendős korában, 1837. december 27-én játszotta először ezt az operát a Theater der Stadt Leipzig. Ivanov szerepét maga a zeneszerző, Herr Lortzing énekelte, Wittwe Browe-t Madame Lortzing, a szerző mamája. A parterren egy hely nyolc garasba került, a parketten 16-ba, egy zártszék ára 1 tallér volt. Hat órakor kezdődött az előadás, de a közönséget már ötkor beengedték a színházba.

Magyarországon nem sokkal a lipcsei bemutató után a Nemzeti Színház tűzte műsorára a darabot. Az Operaházban sohasem játszották, ott csak Lortzing két másik nagysikerű művét adták elő, «A vadorzót» (Der Wildschütz) és «A fegyverkovácsot» (Der Waffenschmied).
A Városi Színházban Ábrányi Emil igazgató tanítja be Lortzing vigoperáját és Ferenczy rendezi. A címszerepet Sárosi Andor játssza, Ivanov Pétert, Lortzing szerepét: Gábor József, Mariét Kőszegi Teréz, a három diplomatát Lakatos, Székely Mihály és Somló József, az ácsmesternét Medveczky Erzsébet.

SZÍNHÁZI ÉLET, 1924. január 13-19. (XIV. Évfolyam, 2. szám)
 

193   Ardelao • előzmény192 2017-10-23 11:46:16

LORTZING, Albert (Gustav), német opera-szerző, (*1801-1851). Apja színész volt s a fiatal Lortzing korán került kapcsolatba a színpaddal. Nemcsak mint zeneszerző, de mint színész, énekes, operakarmester és rendező is szerepelt; operáinak szövegkönyveit is maga írta. A német népies operairodalom hangját ügyesen alkalmazó, szellemes és szeretetreméltó zenész, Webernek igénytelenebb követője. Színészi tehetségének megfelelően elsősorban kitűnő és hatásos szerepeket tudott a színpadra állítani.

E jó tulajdonságuk élteti mindmáig Lortzing operáit a német színpadokon (Cár és ács, 1837; Der Wildschütz (A vadorzó), 1842; Der Waffenschmied (A fegyverkovács), 1846; Undine, 1845, Fouqué szövegére).

ÚJ IDŐK LEXIKONA, 1940.

192   Ardelao 2017-10-23 10:34:15

ALBERT LORTZING EMLÉKÉRE, AKI 216 évvel ezelőtt, a mai napon született.

(1801.X.23 – 1851.I.21.) 

A «Cár és ács» századik évfordulója

A napokban volt 100 éve, hogy Albert Lortzing vígoperáját, a «Cár és ács»-ot Lipcsében bemutatták. Német operák közül népszerűség tekintetében annakidején csakis
Weber«Bűvös vadász»-a vehette föl vele a versenyt és ez okból talán indokolt, ha a manapság csaknem elfelejtett kedves kis dalmű jubileumáról megemlékezünk.
Albert Lortzing kora rendezetlen szerzőjogi viszonyainak áldozata, mert, bár sikerről sikerre haladt, sohasem élvezhette ezeknek anyagi hasznát és földhözragadtan, nélkülözések között
tengette életét. Figyelemreméltó lelkiereje, emberi és művészi kiegyensúlyozottsága mellett szól, hogy mindazonáltal megőrizte tehetségének eredeti vidámságát. Művei ártatlanul derűs, szinte gyermetegen jóindulatú kedélyből fakadnak. Nem csupán muzsikája ilyen, hanem szövegei is ezt a szellemet lehelik. Hiszen Albert Lortzing, ez a példátlanul sokoldalú művész zeneszerző, szövegíró, színész és karmester volt egy személyiben!

Világsiker

A «Cár és ács» Albert Lortzing számára átütő nagy sikert hozott. Ö maga szinte megdöbbent ettől a váratlan eredménytől. „Valóban megszégyenítesz” — így írja egyik barátjának, Glassbrennernek, a neves berlini szerkesztőnek. „Ha már komoly emberek így elhalmoznak dicshimnuszokkal, mit szóljanak az együgyűek. Barátságos fogadtatást reméltem, de ilyen kitüntető elismerésről még álmodni sem mertem. Egyébként: ez nagyon kellemesen érintett.  ..”

Későbbi alkalommal így indokolja sikerét a szerző: „Közrejátszott a cselekmény érdekes volta s hogy zeném sem kellemetlen. De magam elsősorban azzal magyarázom operám széleskörű elterjedését, hogy nagyon könnyen előadható. Vegyék csak sorra az egyes szerepeket és igazat adnak majd nekem. A vidám főszerepet alig lehet elrontani, viszont a cárnál az sem árt, ha kissé merev, csak a főszámát dalolja el szívhez szólóan. Az ács szerepét végül a magam adottságaihoz szabtam, ennél-fogva énektudás nélkül is megjátszhatják.”

Mi sem természetesebb, hogy ez az orosztárgyú opera rövidesen Oroszországba is elkerült. „Dalművemet ott érthető okokból erősen megváltoztatott cselekménnyel alkalmazták színre, új színhelye: Antwerpen; a cárból német fejedelmet csináltak s ezzel együtt a szöveg összes vonatkozásait németre változtatták el, mert a cenzúra különben megtagadta volna engedélyét.”

Kevésbé megelégedett az opera bécsi fogadtatásával. „Ott csakis az olasz szerzőket és — Straussot ismerik el! Csekélységem, ha ezt egyáltalán szóvá tenni bátorkodom, alig tűnt fel. S különös, hogy az osztrák színészek milyen alkalmatlanok műveim előadására.”

Budapesten

Budapesten 1848. január 15-én került színre először a «Cár és ács» a Nemzti Színházban, ahol Füredy Mihály, a hírneves tenorista jutalomjátékául adták elő. Rajta kívül Hollósy Kornélia, Benza Károly és Farkas Károly játszotta a főszerepeket.

„Füredy úr hálátlan darabot választott jutalomjátékául,” így írja németül a „Der Spiegel.”

«A Cár és ács» zenéje kedélyesen csevegő, nem püfölik benne a nagydobot, nem harsogtatják a trombitákat, hanem nemes érzelmességgel dallamos. Ez pedig nincs ínyére a mai közönségnek, amelynek csiklandós, túlfűszerezett dolgok kellenek. Az énekesek futkossanak föl-alá a hanglétrán, aztán legyen a darabban összeesküvés, apai átok, méreg és gyilkosság. A tenorista lehelje ki lelkét, a primadonna tépje a haját és kétségbeesve fetrengjen a földön. S mindezekhez holmi markos Indulót játsszék a zenekar. Kellemesen szórakozni, sőt esetleg elérzékenyülni ma már nem akar senki sem.”

Az eredmény

Népszerűségétől kiáltóan üt el Albert Lortzing ínsége, nyomora. 1850. augusztus 1-én megrázó levélben ecseteli helyzetét: „Bizony, már alig ismernél rám. Megvallom neked, amit bárki előtt elárulni röstellem, hogy a „Cár”-ért, amely eddig már nyolc kiadást ért el, mindössze 10 Frigyes-aranyat kaptam.”

A színházak rosszul és késedelmesen fizetik tiszteletdíjaikat. Olykor másfél év után kell figyelmeztető leveleket írnia fényes udvari színházak intendánsaihoz, hogy elmaradt fizetségekre emlékeztesse őket. Le kell győznie veleszületett szerénységét, bátortalanságát, hogy többéves mulasztásokra figyelmeztessen, törlesztéseket sürgessen.  ...

A tiszta kedély törhetetlen bizodalmassága és győzedelmes derűje az, ami minket Albert Lortzing hagyatékában meghat és rokonszenvet vált ki, még azokban is, akik műveitől egyébként már eltávolodtak. (—)

NÉPSZAVA, 1938. január 1. (66. Évfolyam, 4. szám)

A «Cár és ács» című Lortzing operát 1837. november 21-én mutatták be Lipcsében.

E mű zenéje számomra igen élvezetes. (A.)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház, Bernáth Büfé

Ringató"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Fülei Balázs tanítványai

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Wagner Rita tanítványai

18:00 : Budapest
Erkel Színház

HUMPERDINCK: Jancsi és Juliska

18:00 : Budapest
Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont

Szili Gabriella, Bólya Papp Nikoletta, Gavodi Zoltán, Dévényi Judit Anna, Megyesi Zoltán, Somogyi Balázs, Cser Péter, Najbauer Lóránt
Anima Musicae Kamarazenekar
vezényel: Dinyés Soma
HÄNDEL: Messiás 1. Rész.
A műről rövid ismertetőt tart Dinyés Soma

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Kokas Dóra (gordonka)
J.S. BACH: d-moll szólószvit gordonkára, BWV 1008
KODÁLY: Szólószonáta, Op.8

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Farkas Mira (hárfa) Nyári László, Varga Oszkár (hegedű), Krähling Dániel (brácsa), Karasszon Eszter (cselló), Scheuring Kata (fuvola), Puha György (klarinét)
HÄNDEL: Prelúdium és toccata (Marcel Grandjany átdolgozása)
HASSELMANS: A forrás, Op.44
ALBÉNIZ: España, op. 165 – 5. Malagueña
KREISLER: Régi bécsi táncdallamok – 2. Szerelmi bánat
SARASATE: Spanyol táncok, op. 21 – 2. Habañera
WALTER-KÜHNE: Fantázia Csajkovszkij Anyegin című operájának témáira
DEBUSSY: Két tánc
RAVEL: Bevezetés és allegro, Op.46

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Moritz Gnann
NIELSEN: Héliosz-nyitány, Op.17
MILHAUD: A világ teremtése
RAVEL: Daphnis és Chloé

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Zemlényi Eszter (szoprán)
Nemzeti Filharmonikusok
Vezényel: Keri-Lynn Wilson
KRZYSZTOF PENDERECKI: II. („Karácsony”) szimfónia
MAHLER: IV. (G-dúr) szimfónia

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Szalóki Ági (népi ének), Bodrogi Éva (barokk ének)
Szalai Péter (ütők), Kónya István (lantok), Szászvárosi Sándor (viola da gamba)
"Mindez világ örvendezzen!"

19:30 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Sinfonietta Pannonica Ensemble:
Eckhardt Violetta, Jász Pál (hegedű), Sipos Gábor (brácsa), Máté Győző (brácsa), Szabó Péter (gordonka)
"Take Brahms - 2. hangverseny: Vonósötösök"
BRAHMS: F-dúr Vonósötös Nr.1., Op. 88
BRAHMS: G-dúr Vonósötös Nr.2., Op. 111

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Teleki Miklós (orgona), Kováts Kolos (basszus), Krusic Eleonóra (fuvola)
A mai nap
történt:
1925 • A Wozzeck bemutatója (Berlin)
született:
1922 • Németh Amadé, karmester, zeneszerző († 2001)
elhunyt:
1788 • Carl Philipp Emanuel Bach, zeneszerző (sz. 1714)