vissza a cimoldalra
2020-08-10
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11552)
A csapos közbeszól (95)

Régizene (3664)
A nap képe (2229)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4031)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2013)
Franz Schmidt (3660)
A MET felvételei (964)
Operett, mint színpadi műfaj (4455)
Opernglas, avagy operai távcső... (20588)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2810)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (160)
Gregor József emléke (183)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1438)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7365)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62200)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4696)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4887)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

162   Búbánat • előzmény104 2017-08-21 09:04:16
Kapcs.: 104. sorszám

Régi magyar operákból

Említek még részleteket, amelyekből rádiófelvétel készült (esetleg újabb, más előadókkal is):

- Ruzitska József: Béla futása – Kálmán vitéz áriája (Melis György)
- Doppler Ferenc: Benyovszky – Afanázia áriája (Mátyás Mária)
- Arnold György – Heinisch József: Mátyás királynak választása – Induló (Forrai-kórus, vezényel: Lehel György)
- Mátray Gábor: Csernyi György – ária (Sándor Judit)
- Császár György: Kunok – Margitta és Andorássy kettőse (Mátyás Mária és Szabó Miklós)
104   Búbánat • előzmény103 2016-08-19 17:47:28
Kórodi András karmester és zenekara ebből az ismertetett operából annak idején felvette a rádióban ezt a jelenetet:

- Adelburg Ágost: Zrínyi – Esküjelenet (Sólyom-Nagy Sándor és Magyar Állami Operaház Hangversenykórusa és az MR Szimfonikus Zenekara.)

És még jó néhány régi magyar opera részletét rögzítették a rádióban:

- Arnold György: Kemény Simon - Nyitány (MR Szimfonikus Zenekara)
- Ruzitska József: Béla futása - Kálmán áriája a II. felvonásból (Miller Lajos és a Magyar Állami Operaház Zenekara)
- Heinisch József: Mátyás királlyá választása - Mátyás és Madróczy kettőse a II. felvonásból (Decsi Ágnes, Takács Tamara és a Magyar Állami Operaház Zenekara)
- Bognár Ignác: A fogadott leány - Mari áriája (Kincses Veronika és a MR Szimfonikus Zenekara)
- Császár György: A kunok - Margitta és Uzád esküje a II. felvonásból (Zempléni Mária, Póka Balázs és a Magyar Állami Operaház Zenekara)
- Böhm Gusztáv: A debreceni bíró - Közzene és bordal a II. felvonásból (Gáti István és a MR Szimfonikus Zenekara)
- Bertha Sándor: Corvin Mátyás - Ridolfo balladája (Molnár András és a MR Szimfonikus Zenekara)
- Doppler: Benyovszky - Afanázia áriája (Kalmár Magda)
- Doppler: Két huszár - Sándor és Marci kettőse az I. felvonásból (Korcsmáros Péter, Póka Balázs)- Doppler: Ilka, vagy a huszártoborzó - Ilka áriája a II. felvonásból (Kalmár Magda)
- Doppler: Vanda - Mazurka (MR Szimfonikus Zenekara)
-Thern: Képzelt beteg - Jani áriája (B.Nagy János)- Thern Károly: Tihany ostroma - Szerelmi kettős (Kalmár Magda, Gulyás Dénes és a MR Szimfonikus Zenekara)
-Thern: Gizul - Isidora és Endre kettőse (Zempléni Mária, B. Nagy János)

Németh Amadé vezényli ezeket a még nem említett operarészleteket is - régi magyar operákból (rádiófelvétel):

- Bognár Ignác: Tudor Mária – Johanna áriája, I. felv. (Kalmár Magda és az MR Szimfonikus Zenekara)
- Szerdahelyi József: Tündérlak Magyarhonban – Magyar tánc (MR Szimfonikus Zenekara)
- Szerdahelyi József: Tündérlak Magyarhonban – A tábornok áriája, I. felv. (Gregor József és a MR Szimfonikus Zenekara )
- Szerdahelyi József: Tündérlak Magyarhonban - Cserebogár-kettős (Zempléni Mária, Póka Balázs)
- Doppler Ferenc: Vanda – Vanda ariettája (Kalmár Magda és az MR Szimfonikus Zenekara)
- Thern Károly: Gizul – Gizul áriája, III. felv. (Miller Lajos és a Magyar Állami Operaház Zenekara)
- Ruzitska József: Béla futása – Hunnia nyög letiporva (Temesi Mária és a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara)
- Ruzitska József: Béla futása – Zárókórus (Magyar Állami Operaház Hangversenykórusa és az MR Szimfonikus Zenekara
- Mátray Gábor: Cserny György – A cigány dala (Gáti István és az MR Szimfonikus Zenekara)
- Mátray Gábor: Cserny György – Zárókórus (Magyar Állami Operaház Hangversenykórusa és az MR Szimfonikus Zenekara)
- Mátray Gábor: Cserny György - Rusitza és Damián kettőse (Kukely Júlia, Bándi János)
- Erkel: Erzsébet – a II. felv. nyitókórusa (Rohonyi Anikó és a Magyar Állami Operaház Hangversenykórusa és az MR Szimfonikus Zenekara)
- Erkel: Erzsébet – Erzsébet és Lajos kettőse, II. felv (Kincses Veronika, B. Nagy János és az MR Szimfonikus Zenekara)
- Erkel: Erzsébet – Gunda és Kuno kettőse (Zempléni Mária, Gáti István és a Magyar Állami Operaház Hangversenykórusa és az MR Szimfonikus Zenekara)
- Császár György: A kunok – Andorássy románca (B. Nagy János és a Magyar Állami Operaház Zenekara)
- Thern Károly: Tihany ostroma – Keled románca, II. felv. (B. Nagy János és a MR Szimfonikus Zenekara)
- Thern Károly: Tihany ostroma – Keled áriája, I. felv. (Molnár András és a Magyar Állami Operaház Énekkarának Férfikara és a Magyar Állami Operaház Zenekara)
- Rózsavölgyi Márk: Visegrádi kincskeresők – Péter áriája, II. felv. (Korcsmáros Péter és a Magyar Állami Operaház Zenekara)
- Bartay András /Endre/: Csel – Gazsi áriája, I.felv. (Vághelyi Gábor és a Magyar Állami Operaház Zenekara)

Más, még korábbi rádiófelvételekről:

- Mosonyi: Szép Ilonka – Mátyás és Peterdi kettőse (Mátyás Mária, Jámbor László)
- Császár György: A kunok – Margitta és Andorássy kettőse (Mátyás Mária, Szabó Miklós)
103   Ardelao 2016-08-19 16:55:24

Adelburg Ágost: „Zrínyi” opera 5 felvonásban


Németh Amadé: „A Magyar Opera Története” (a kezdetektől az Operaház megnyitásáig) c. könyvében az alábbiak olvashatók:

— 1868. június 23-án került sor a Nemzeti Színház egyik legérdekesebb és legizgalmasabb bemutatójára, a horvát eredetű Adelburg Ágost lovag 5 felvonásos, Theodor Körner drámája nyomán készült „Zrínyi” című operájának első előadására. Körner Zrínyijét Szemere Pál fordította magyarra 1818-ban. Ez 1836-ban jelent meg nyomtatásban. Kölcsey Ferenc bírálatából idézünk: „hősünk német köntösben […] semmi különös dicsőséget nem sugározhatik […] hanem a magyar nyelv hangja, a magyar játszó és néző megcsalják a szívet, s a patriotizmus gerjedésbe jött érzelmei a kritikát, ha bár csak pillanatokra is, megszelídítik.” Körner „a schilleri lélek híjával volt, másként oly varázsló fényben tüntette volna fel a szigetváriakat, mint amilyenben a schilleri személyek vagynak.” A dráma cselekménytelen. Szolimán jobban van jellemezve, mint Zrínyi. Szemere még Körner „rímjátékait” is átvette. „Boldog az, kit géniusa gyötrő dialektikálás nélkül önként vezérel a jó úton! De boldogtalan az, ki fejtörés és körömkoptatás közt kínozza magát, nem azért, hogy jó utat találjon, hanem, hogy tévelygéseit a világ, vagy legalább saját maga elől, elrejtse!”

— A librettó (feltehetően a zeneszerző munkája a magyar szövegfordítás alapján) meglehetős hűséggel követi a dráma élőképeit, természetesen rövidít, tömörít, mégsem képes élővé varázsolni az eleve elhibázott koncepciót. Erre csak Adelburg nagyszerű zenéje lesz alkalmas. „A nyitány egy szélesebb keretű műegész, mely gazdag színkeverékkel s hatásos hangszereléssel bír” — írja a főpróba után a Zenészeti Lapok (V.28.). A bemutató előadáson a nyitányt s a mű egyéb részleteit elhagyták, mert az egész opera rendkívül hosszúnak bizonyult.

— A bemutató szereposztása:
Zrínyi – Simon Gusztáv, Szolimán – Kőszeghy Károly, Éva – Kotsits Irma, Heléna – Pauliné Markovits Ilka, Juranics – Ellinger József, Alapi – Bodorfí Henrik, Müezzin – Korbay Ferenc,
Huber Károly vezényelte, Böhm Gusztáv rendezte az előadást, melyet a sajtó és a közönség is lelkesen fogadott. Szóltunk a statikus szöveg hibáiról, nos, Adelburg könnyedén vette ezt az akadályt és operazenéje — írja a Zenészeti Lapok (IV.21.) „telve van igen sok szépséggel, emelkedett irályt, sok helyt meglepő szép kidolgozást és találó jellemzéseket találtunk abban, szóval, gazdag fantázia költészet és készültséggel rendelkező költőre mutat, kinek csak tér és alkalom kell, hogy kiváló tehetségét egész teljességgel érvényesíthesse.” A szerző „Nem hódol kizárólagosan egy zeneiskolának sem, de céljához képest mindenik előnyeit felhasználja. Ahol pedig a speciális nemzeti zene terére lép, ott jótékonyan hat eredeti vonatkozásaival.” (A Zenészeti Lapok VI.14, 21, 28-i számai részletesen foglalkoznak a művel).

— A Pesti Napló (VI.25.) kritikusa már nem ilyen lelkes. Miután elveri a port Körneren, csodálkozik, hogy Adelburg nem igyekezett drámaibbá tenni a túl hosszú képek sorát. „Ha mindezek mellett […] teljes sikerét constatáljuk a műnek, ez már körülbelül kritikája a zenei résznek, mely […] cselekvény, sőt történet hozzájárulása nélkül maga vívta ki sikerét. Különösen sikerültek a finálék, s a karok […] Az eskü jelenet egyik fénypontja a műnek […] az opera czél szerű rövidítések mellett állandó darabja lehet a játékrendnek.”
A Zrínyi a Nemzeti Színházban 10 alkalommal került színre. A gondosan kimunkált partitúra ismeretében Adelburg operáját Mosonyi és Doppler Ferenc művei mellé soroljuk.

Adelburg Ágost (1830 – 1873)
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1865 • Alexander Glazunov, zeneszerző († 1936)
elhunyt:
1806 • Michael Haydn, zeneszerző (sz. 1737)