Bejelentkezés Regisztráció

Mi újság a debreceni Csokonai Színházban?


102 Beatrice 2018-04-03 12:47:12

Márok Tamás Norma-kritikája


101 Beatrice 2018-03-15 19:59:36

Újabb Norma-élménnyel lettem gazdagabb tegnap Debrecenben. A zenei megvalósítás továbbra is erős, méltó Bellini szelleméhez. Meglehet, pár év múlva ezt a szériát már magyar operatörténeti legendaként fogják emlegetni. Én mindenesetre szeretnék annyi előadást kiélvezni, amennyit csak lehet. Nincs két egyforma előadás. Most a zárójelenetben Norma sokkal líraibban, szerelmesebben viszonyult Pollionéhoz, könyörögve kérlelte, hogy mondjon le Adalgisáról a szabadon engedés fejében. Amikor az elutasítás hallatán megfenyegette, hogy bosszúból Adalgisát "fel fogja nyomni", ez is már inkább egy halálra gyötört, legalább minimális elégtételre vágyó lélek fellobbanása volt, és tudható volt, hogy a valóságban nem fogja megtenni, amivel fenyeget. Korábban viszont volt olyan előadás, hogy ebben a fenyegetés-részben valósággal bosszúálló fúriává változott, sistergett a dühe, szégyentelenül élvezte Pollione rémületét, teljesen elhittem neki, hogy tényleg valóra fogja váltani a fenyegetést. Nos, mindezeket a variációkat megengedi a zene, a libretto, sőt, a rendezés is, és egy Kolonits-kaliberű előadó ki is tudja aknázni a lehetőséget, újabb és újabb örömteli meglepetésben részesítve közönsége azon részét, amelyik több előadásra is elmegy.

Balga Gabriella és Călin Brătescu a tőlük már megszokott magas színvonalon teljesített, utóbbi egy kis bemelegedést követően. Örömömre Wagner Lajos (Oroveso) előadásról előadásra fejlődik szerepében, a Momus-beírásokból most már értem, hogy a nehézséget az okozta neki, hogy bariton létére mély basszus szerepet kapott. A nyitójelenetben most már tényleg basszusnak hangzik. Figuraként pedig mindig nagyon "ott van".

A korábban látott előadásokhoz képest még egy különbséget vettem észre: a Casta divát Norma most nem a viszonylag hátul levő kis oltárféleségen állva énekelte, hanem előrejött. Ez megoldotta az egyik korábbi beírásomban említett akusztikai problémát, hogy a Casta divát a földszint elején nem lehetett annyira jól hallani. (Most ugyan nem ott ültem, de emlékeim szerint az elöl éneklők mindig jól hallhatók ott.)

Belcanto-rajongóknak javaslom, hogy ne hagyják ki ezt az igen jelentős Norma-produkciót, ami május 18-án Pesten is vendégszerepelni fog, illetve még március 24-én Momus-busz indul Pestről a megtekintésére (az előadás után meg vissza).


100 Beatrice 2018-02-13 11:48:04

Még egy Norma-kritika


99 márta 2018-02-11 21:11:56

Zéta nagyszerű írásából két dolgot emelnék ki. A debreneni színház BÁTORSÁGÁT. Hogy ezt a ritkábban játszott művet egy szereposztásban, sok munkával.

A másik a szereposztás SZAKSZERŰSÉGE. Persze, ha van egy Kolonitsunk, akkor Normát kell játszani! De Balga és Bratescu is hajszálpontos hozzáváalsztásnak tűnik. Ez manapság magyar operaszínpadon ritka holló. És aminek megvan azb eredménye is!

 


98 Beatrice 2018-02-05 12:53:09

"Barbárok Debrecenben"- a dehir.hu kritikája


97 Beatrice 2018-02-05 12:49:32 [Válasz erre: 91 Beatrice 2018-01-27 01:57:18]

Szombaton volt a debreceni Norma-sorozat ötödik, számomra harmadik előadása. A művészeknek nem volt könnyű, mert az előző napon is volt előadásuk (nagyon nem szerencsés az ilyen beosztás), de most is nagyon professzionális teljesítményt nyújtottak. A tenoron itt-ott érződött egy kis fáradtság, de az exponált helyeken jól teljesített. Kolonits Klára az első felvonásban eleinte kicsit visszafogott volt, de a felvonás fináléjára a többiekkel együtt "begyújtotta a rakétákat". Igen ütősre sikeredett az a finálé. Úgy vettem észre, ezen az előadáson melegebben, kerekebben szólt Balga Gabriella hangja, mint a korábban hallott első kettőn. Vokális interpretációja engem Sonia Ganassiéra emlékeztet - ha tényleg őt választotta mintának, jól választott. Nagyszerű, hogy most már két tehetséges fiatal belcanto-képes mezzónk van (a másik Vörös Szilvia).
A Kolonits-Balga páros megléte szinte kiált pl. Donizetti Boleyn Annája után (kedves operaigazgatók, tetszenek hallani...?).
Most már a rendezésből is több részlet vált világossá számomra. A darab elején a druida kislányt nem Pollione és Flavio bántalmazza, hanem két másik római. A színpadnak van egy fölső emelete, ahol kiegészítő, illusztratív történések zajlanak - pl.  a rómaiak itt játszadoznak a kislánytól elvett gömbbel meg fátyollal. A druidák kultuszának fontos része az arcfestés, ezt kapja meg a kislány is a nyitány végén, valamint Norma két gyereke a darab végén, amikor Oroveso veszi őket a gondjaiba, és kvázi így válnak a druida közösség tagjaivá. Általában véve a rendezés elemei koherensek és logikusak, nincsenek benne kósza, összevissza ötletek. A jelmezek nekem tetszettek. Voltak azonban a közönségben, akik kritizálták, hogy a jelmezek cipzárasak, pedig a cselekmény korában még nem létezett cipzár. (Mit szólnának, ha olyan Norma-produkciót látnának - én már láttam -, ahol gépfegyverek is szerepelnek? Szerintem ez egy időtlen történet, beleférhet a cipzár meg a géppuska is.)
Ami nem annyira tetszett a rendezésben, az az oltár. Elég kicsi, jobbra hátul van, akusztikailag szerintem nem annyira szerencsés ponton, a Casta divát jobb helyre is pozicionálhatták volna (persze azért Kolonits így is hallható). Meg az oltár tetején van valami madáretető-szerű díszítés, ez egy kicsit komolytalannak tűnik. De bárcsak minden mai rendezésben csak ennyi kifogásolnivalót találnék!
Az eddig általam korábban élőben látott négy Norma-produkcióhoz képest ez az ötödik helyezi a legnagyobb hangsúlyt arra, hogy mennyire megkönnyebbül Norma - azt lehet mondani, boldog lesz - mikor nyilvánosan megvallja szörnyű, a közösség ellen elkövetett bűnét. Gondolom, ez a megoldás a rendező és az énekes együttes gondolkodásának eredménye, és persze kell hozzá egy olyan címszereplő, aki hitelesen közvetíteni tudja ezt a belső történést. Norma vallomásának következménye kínhalál lesz, de ezt is vállalja, hogy így vezekeljen, végre megszabadulva a rá nehezedő mázsás súlytól. Lehet spekulálni, hogy kizárólag a szerelem vezette-e tévútra, de nagyon is elképzelhető, hogy a népének is szeretett volna engedményeket kicsikarni, de ez megfeneklett azon, hogy Pollione római "macsó", a nőket kihasználja, az alacsonyabbrendűnek gondolt druidákat eleve megveti és nem tesz nekik engedményeket. A Normában a rómaiak és a druidák is "barbároknak" nevezik az ellenoldalt - ez is modernné és aktuálissá teszi ezt az operát.
Az előadás után a közönség vastapssal ünnnepelte a művészeket.


96 Beatrice 2018-01-31 12:37:48

Páréves interjú a Pollionét éneklő, Magyarországon eleddig nem ismert Călin Brătescuval. (Románul van, de a Google Fordító segítségével hozzáférhető a tartalom.) Megtudhatjuk az interjúból, hogy példaképe Franco Corelli, és a klasszikus rendezéseket szereti. Az is érdekes megállapítása, hogy sok énekes van a világon, de nagyon kevés [köztük] a művész...

 


95 -zéta- 2018-01-29 11:21:01

Autóbusz szerveződik a március 24-i, szombati esti Norma-előadásra Budapestről Debrecenbe, akit a részletek érdekelnek, írjon privátot...


94 nickname 2018-01-28 14:43:01

Szabó Sipos tempói nekem nem mindig tetszettek, de ettől függetlenül jól játszott a zenekar, nagyszertű formában volt az énekkar és ezt a román tenorisítát lehetne hívni Pestre is. Lehet, hogy lehetne még finomítani az éneklésén, de ettől függetlenül sokkal jobb Stifellio vagy Cavardossi lenne belőle, mint Mednozából és nem hiszem, hogy többe kerülne, de színvonalasabb lenne, persze tudom, hogy ez senkit nem érdekel. Kolonits szépen, kidolgozottan, érzelmekben gazdagon énekelt. Norma nem őrül meg a történet végén, de mégis: Kolonits alakításában úgy érzem, hogy az őrület határáa sodródik és kvázi eszét is veszti. Mindezt hitelesen, mindenféle túlzástól mentesen, természetesen, mindenféle mestrkéltség nélkül, megrendítően adja elő, ahogy végül a lelkiismerete és a férfi iránt érzett szeretette nem viszi rá, hogy vetélytársát küldje máglyára, az igazán megdöbbentő, ahogy tavaly márciusban megrendítői volt a Tisza-parti jelentben is. Ki merem jelenteni, hogy nála megrendítőbb Tisza-parti jelenet interpretációt sohasem láttam még élőben, sohasem! Balga Gabriella a Hugenottákban és a Jancsi és Juliskában jobban tetszett, de Adalgisa szerepével is szépen megbirkózott. A jelemzek nem tetszettek, a rendezés abszolút konvencionális, de biztos lesz, aki majd a budapesti előadás után kielemzi, hogy miért kellettek volna a teljesen historikus díszletek és jelmezek, mert így az egésznek nincs igazi hatása vagy valami hasonló - engem nem zavart ez a rendezés, csak a jelmezek némelyike.  Wagner Lajos erős színpadi jelenség, de az éneklése már hagy maga után kívánnivalót, de Pesten hallhattunk nála sokkal rosszabakat is hasonló terjedelmű szerepekben. 


93 Beatrice 2018-01-27 23:30:35 [Válasz erre: 92 Beatrice 2018-01-27 23:26:06]

Pardon, a "fent" igazából "lent" - csak a válasz írásakor jelenik meg a beidézett előző poszt "fent", a fórumban már "lent" lesz.


92 Beatrice 2018-01-27 23:26:06 [Válasz erre: 91 Beatrice 2018-01-27 01:57:18]

Jó, hogy megnéztem a mai előadást is - ma nem szerepeltek a cabaletta da capo részében a fent kritizált, számomra excesszív koloratúrák, és így nekem jobban tetszett. Persze ízlés dolga, hogy ki hogy értékeli.


91 Beatrice 2018-01-27 01:57:18

Norma gyorsjelentés Debrecenből:

Sikeres premier. A szerepeket - egy kivételével - sikerült jól kiosztani.

Az egyáltalán nem könnyű partitúrát a zenekar sikerrel abszolválta, nekem különösen a vonósok tetszettek. A nyitány talán kicsit lassú volt, de legalább elkerülték a másik végletet, amikor úgy hangzik, mintha egy katonazenekar játszaná a promenádon (bizony hallottam ilyen Normákat Pesten). 

A kórus is kitett magáért.

Duffaut rendezése konvencionális-időtlen. Passzol a darabhoz. Egyéni elem a nyitány megrendezése: egy gyerek-balerina táncol a druidák közt. Egy idő után papnő-öltözéket adnak rá, és ekkor válik világossá, hogy Normát látjuk gyermekkorában. Később Pollione és Flavio a gyerek-druidát középre vonszolják, a földre lökik és elvesznek tőle egy kultikus jellegű, varázsgömb-szerű tárgyat (minden druidának van ilyen), miközben gúnyosan vigyorognak. Amiből rögtön kiderül a druidák és a rómaiak viszonya.

A tenor (Calin Bratescu) jó választás volt. Érces hangja megfelel a szerep követelményének. Áriájában fura módon oldotta meg a c-t, mintha félig falzettben lett volna. (Nálam szakavatottabbak majd kielemzik.) Színésznek nem jelentős.

Kevés olyan kortárs szoprán van, aki a Norma összes hangi kívánalmának megfelel. Kolonits Klára ilyen. Jókor sikerült színpadra jutnia a szereppel. Minden hangot kiénekelt, nem deklamált, nem tört bele a bicskája a legtorokgyötrőbb staccatókba sem. Csodálatos, kifinomult megoldásai voltak számos helyen, és ezeket a legnagyobb természetességgel adta elő. Bensőséges, átszellemült, könyörgő Casta divát énekelt, a könnyem is kicsordult tőle. Nem tudtam viszont egyetérteni azzal, ahogy a cabaletta második versszakát prezentálta Sills modorában, az agyonkoloratúrázástól szinte felismerhetetlenné vált az eredeti zene. Másutt a díszítései mértéktartóbbak voltak, az említett egy ponttól eltekintve tetszett a zenei interpretációja. "Persze" megcsinálta az opcionális d-t az 1. felvonás végén, meg az eszt a Pollionéval való duett végén. Mintha korlátlan lenne a felső regisztere. 

Jól passzolt Kolonits hangjához Balga Gabrielláé: Annak dacára, hogy mélyebben fekszik, mégis lányosabbnak hangzott. Hiteles volt, mint fiatal, naiv lány (miközben ugye Norma már asszony, két gyerekkel). Balga jól is énekli a belcanto dallamíveket, és remekül is játszik. Remélem, látjuk majd még más belcanto szerepben is.

Az Oroveso talán beteg volt, sajnos nem volt az igazi. A végére kicsit belejött. A Flavio (Biri Gergely) és a Clotilde (Rendes Ágnes) jól énekelt, előbbinek érzésem szerint még az olasz kiejtésén lehetne javítani. A közönség jól fogadta a premiert.



89 nickname 2017-12-17 21:44:23

Nyilvános a Norma szereposztása.

Balga Gabriella lesz Adalgisa. Mendoza meg Pollione..... ó jaj......

A januári előadásokra már jegyek is kaphatóak. 


88 Búbánat 2017-08-21 09:25:55
1969. március 2., Petőfi Rádió, 11.05 – kb. 13.00 „Kapcsoljuk a Debreceni Csokonai Színházat” Operahangverseny a színház művészeinek közreműködésével Vezényel: Rubányi Vilmos Közreműködik: Czakó Mária, Körössy Anna, Kőváry Anikó, Marczali Kiss Zsuzsa, Marsay Magda, Pallos Gyöngyi, Pázsit Magdolna, Tibay Kriszta Bán Elemér, Berczelly István, Csongor József, Gazsóm János, Járay József, Karnausz Tibor, Oláh György, Tóth József, Tréfás György, Virágos Mihály, valamint a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar és a Csokonai Színház Énekkara. Karigazgató: Tarnay György 1. Mozart: Figaró házassága – nyitány 2. Mozart: A varázsfuvola – Papageno áriája, II. felv. (Berczelly) 3. Don Juan – Hatos, II. felv. (Czakó, Kőváry, Marczali, Karnausz, Gazsó, Tréfás) 4. Rossini: A szevillai borbély – Figaro belépője (Gazsó) 5. Erkel: Hunyadi László a.) La Grange áriája (Czakó) b.) László áriája (Csongor) 6. Charpentier: Louise – Louise áriája (Marsay) 7. Bizet: Carmen – Csempészkvintett (Tibay, Körössy, Marczali, Bán, Oláh) 8. Donizetti: Don Pasquale – A háznép kórusa, III. felv. 9. Puccini: Gianni Schicchi – Lauretta áriája (Pallos) 10. Verdi: Luisa Miller – Miller áriája (Virágos) 11. Verdi: Don Carlos – Eboli áriája, III. felv. (Tibay) 12. Verdi: Simone Boccanegra – Fiesco áriája (Tréfás) 13. Verdi: Az álarcosbál – Az I. felvonás fináléja (Pallos, Pázsit, Járay, Tóth, Tréfás, énekkar)

87 IVA 2017-05-19 05:40:53 [Válasz erre: 81 Beatrice 2017-05-18 12:33:05]
Köszönöm!

86 IVA 2017-05-19 05:40:07 [Válasz erre: 80 Edmond Dantes 2017-05-18 12:29:07]
Észrevettem, hogy ki rendezi a Normát, azt tartottam „érdekes kérdésnek”, hogy ezt fontosabb volt közölni, mint a címszereplő nevét. Láttam Duffaut Traviata-rendezését, és szintén olvastam a fórumtársak véleményét. A magamét is olvastam. Ismételten köszönöm a következetes figyelmet és reflektálást.

85 Edmond Dantes 2017-05-18 17:11:06 [Válasz erre: 83 Robesz 2017-05-18 16:20:06]
Köszönöm, oda fogok figyelni.

84 nickname 2017-05-18 16:39:52 [Válasz erre: 83 Robesz 2017-05-18 16:20:06]
Én megnézem Debrecenben is, ha úgy adódik. Minnél többször látom - hallom, annál jobb.

83 Robesz 2017-05-18 16:20:06 [Válasz erre: 82 Edmond Dantes 2017-05-18 15:05:46]
A Norma jön a Primaverá-ra az Erkelbe ;)

82 Edmond Dantes 2017-05-18 15:05:46 [Válasz erre: 81 Beatrice 2017-05-18 12:33:05]
Remélhetőleg a produkciót Pestre is elhozzák, szívesen megnézném rendezőstől, címszereplőstől, mindenestől.

81 Beatrice 2017-05-18 12:33:05 [Válasz erre: 79 IVA 2017-05-18 02:32:37]
[url]http://www.hajdupress.hu/cikk/unnepi-evadot-hirdetett-a-csokonai-szinhaz;Itt[/url] már arról is szó van, hogy ki énekli a címszerepet.

80 Edmond Dantes 2017-05-18 12:29:07
A Normát Debrecenben Nadine Duffaut rendezi, aki már több operát színpadra állított ott. Egyebek között -Kolonits Klárával- a Traviatát éspedig mint olvasom, az 1940-es évek németek által megszállt Párizsába helyezve a cselekményt. Úgy vélem, ez az értelmezés a momusos fórumtársak nagy részének helyeslésével találkozott ;-)

79 IVA 2017-05-18 02:32:37 [Válasz erre: 78 -zéta- 2017-05-17 18:53:08]
[url]http://szinhaz.hu/2017/05/17/a_csokonai_szinhaz_meghirdette_a_fiatalok_evadat;Norma[/url] Bizony, nincs is annál érdekesebb kérdés, mint hogy ki rendezi a Normát...

78 -zéta- 2017-05-17 18:53:08
[url]http://csokonaiszinhaz.hu/a-fiatalok-evada/;Norma[/url]...:-)

77 nickname 2017-03-20 21:04:20
[url]http://csokonaiszinhaz.hu/muvek/erkel-ferenc-bank-ban/#!;A debreceni Bánk bán képekben.[/url] Áprilisban a budapesti közönség is láthatja.

76 Búbánat 2016-11-06 10:04:14 [Válasz erre: 75 Búbánat 2016-10-06 12:48:31]
A Magyar Rádió is megemlékezik az elhunyt nagyszerű basszistáról: ma 16 órától a Bartók Rádió "Lemezelő - nem csak gyűjtőknek" adása: I. "Muzsikuslegendák: Tréfás György operaénekes Vendég: Boros Attila

75 Búbánat 2016-10-06 12:48:31 [Válasz erre: 74 Búbánat 2016-10-05 10:35:09]
A Dankó Rádió operettműsora ma délelőtt megemlékezett Tréfás György születésének 85. évfordulójáról - amit az idén nyáron eltávozott kiváló basszista, sajnos, már nem élhetett meg. A rádió műsorának 18 órakor kezdődő ismétlésében megint meghallgathatjuk (18:51:37) Tréfás György felvételéről Ozmin akasztófaáriáját a Szöktetés a szerájból - vezényel: Lukács Ervin

74 Búbánat 2016-10-05 10:35:09 [Válasz erre: 73 Búbánat 2016-07-21 14:28:38]
[url] http://www.dehir.hu/debrecen/galaesten-emlekeznek-trefas-gyorgy-operaenekesre-debrecenben/2016/09/28/; Gálaesten emlékeznek Tréfás György operaénekesre Debrecenben – videóval [/url] /Dehir.hu/MTI | info@dehir.hu/ Tréfás György operaénekesre október 6-án, 85. születésnapján emlékeznek a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban. Komolay Szabolcs kulturális alpolgármester elmondta: a gálát születésnapi köszöntésnek szánták, de a művész váratlan halála felülírta a terveiket, így emlékező gálaműsort tartanak október 6-án a Csokonai Színházban. - A sors közbeszólt és elszólította közülünk Tréfás Györgyöt. Így a születésnapjára rendezett gálaműsorral megemlékezünk a pályafutásáról, arról, hogy egész életét az operaművészetnek, Debrecennek és a Csokonai Színháznak szentelte – mondta el Komolay Szabolcs. Ráckevei Anna, a színház igazgatója köszönetet mondott Tréfás György özvegyének, aki egyedülálló kép- és hangfelvételeket bocsátott a színház rendelkezésére férje szerepeiről. A színigazgató felidézte: Tréfás György 159 szerepet játszott, illetve énekelt el, köztük Bartók Kékszakállúját, amelyet ő vitt színre 1964-től 1990-ig egyedül a Csokonai Színházban. Emellett legkedvesebb szerepei között tartotta számon Verdi Don Carlosának Fülöp királya, valamint az egyetlen basszusra írt női szerep: Donizetti Vivat Mama című operájának a Mama szerepét, illetve olyan basszusszerepeket, mint Mozart Varázsfuvolájából Sarastrót, a Szöktetésből Ozmint, a Don Giovanniból a Leporellót, valamint nagyon sok Verdi- és Wagner-basszusszerepet. Szabó-Sipos Máté, a Csokonai Színház zenei vezetője hozzátette: a gálaesttel szeretnék feloldani a gyász időszakát, s olyan vidám esten megidézni Tréfás György emlékét, amilyen vidám ember, sokszínű művész volt ő maga. Mohos-Nagy Éva operaénekes, tanszékvezető egyetemi tanár harminc éven át szerepelt együtt Tréfás Györggyel a Csokonai Színház színpadán, koncerteken, templomokban, művelődési házakban. - Volt a gyóntatóm, a férjem, az apám, de a Vivat Mamában női szerepében a vetélytársam is – emlékezett az énekesnő a közös szerepekre, hozzátéve, hogy Tréfás György nemcsak nagyszerű énekes, hanem nagy komédiás is volt. Azonosult a szerepeivel, mindig szórakoztatni akart, ez volt az élete – és ezt a közönsége is megérezte, és a szívébe zárta – tette hozzá a pályatárs. A Tréfás György emlékgálára nem árulnak jegyet, előzetes regisztrációval lehet azon részt venni október 6-án – jelezte Ráckevei Anna igazgató.

73 Búbánat 2016-07-21 14:28:38 [Válasz erre: 72 Búbánat 2016-07-04 10:28:27]
[url] http://nepszava.hu/cikk/1100378-vegso-bucsut-vettek-trefas-gyorgy-operaenekestol; Végső búcsút vettek Tréfás György operaénekestől [/url] MTI|2016. júl 19. 14:43 Több százan vettek végső búcsút Tréfás György operaénekestől kedden a debreceni Köztemetőben. Tréfás György Liszt-díjas érdemes és kiváló művész, a Csokonai Nemzeti Színház örökös tagja, Debrecen díszpolgára életének 85. évében hunyt el. Papp László, a város polgármestere gyászbeszédében kiemelte: Tréfás György nemcsak nagyszerű művésze, hanem hűséges polgára is volt Debrecennek. Bár sokszor szerepelt Debrecenen kívül, mindvégig ragaszkodott a városhoz: Tréfás György neve örökre összeforrt a debreceni operával - mondta. Ráckevei Anna, a Csokonai Színház igazgatója szerint irigylésre méltó pálya volt az övé, mert a közönség minden másnál több erőt adó szeretete mellett a szakma is elismerte: a legnagyobb magyar basszisták egyikeként tartották számon. A pályatársak nevében Mohos Nagy Éva operaénekes búcsúztatta Tréfás Györgyöt, akit a református egyház szertatása szerint helyeztek végső nyugalomra a debreceni Köztemetőben, a szertartást Fekete Károly, tiszántúli református püspök vezette.

72 Búbánat 2016-07-04 10:28:27
[url] http://operavilag.net/kaleidoszkop/elhuny-trefas-gyorgy/; Elhunyt Tréfás György [/url] Operavilag.net, 2016. július 3. A Csokonai Színház basszistáját nyolcvanöt éves korában érte a halál

71 márta 2016-06-21 09:26:39
De ki lesz Palló Imre?

70 Kaliban 2016-06-20 22:33:58 [Válasz erre: 69 Búbánat 2016-06-08 21:49:39]
A bariton-verzió fog menni, nem az eredeti Bánk bán.

69 Búbánat 2016-06-08 21:49:39
[url] http://magyarhirlap.hu/cikk/57586/Megujul_a_Csokonai_Szinhaz_epulete; Megújul a Csokonai Színház épülete [/url] Bánk bán, Jadviga párnája és Kőműves Kelemen a 2016/17-es debreceni évadban Forgách Kinga – 2016.06.07. 00:38 Várhatóan jövő tavaszra készül el a debreceni Csokonai Nemzeti Színház épületének teljes felújítási terve, s még abban az évben megkezdődnek a kivitelezési munkák is. A következő teljes színházi évad előadásait valószínűleg még a nagy színházban tartják – jelentette be a város kultúráért felelős alpolgármestere tegnap, a 2016/17-es évadot ismertető sajtótájékoztatón. „A következő, 2016/17-es évadban – amelynek szlogenje: Szabadság, szerelem – az Erkel Ferenc által megálmodott, eredeti formában mutatják be a Bánk bán operát, az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulóját méltóképpen megünneplő ősbemutató lesz a Mensáros László börtönnaplói alapján színpadra állított Szélfútta levél című előadás, a kortárs magyar tematikából pedig a Jadviga párnája és az erdélyi népballadát alapul vevő Kőműves Kelemen rockballada kerül színpadra – sorolta Ráckevei Anna. Gemza Péter, a színház művészeti vezetője kiemelte a két tervezett operabemutatót: a Bánk bán mellett A varázsfuvolát láthatja a közönség. A Csokonai Színház három előadással októberben a Ravenna Fesztiválra utazik, ahol a Szegedi Nemzeti Színházzal közösen Lehár Ferenc A víg özvegy, a Budapesti Operettszínházzal karöltve pedig Johann Strauss A denevér és Kálmán Imre Marica grófnő című operettjét mutatja be. A Debreceni Nyári Színház az idén a Csokonai Színház előadásában a Kőműves Kelemen című rockopera bemutatójával kezdődik június közepén a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon – jelentette tegnap a távirati iroda.”

68 Búbánat 2016-04-13 13:36:52
Beatrice fórumtársunk betette a linket az Erkel Színház-topicba. Legyen itt is nyoma: [url] http://www.dehir.hu/kultura/debreceni-operat-unnepeltek-a-budapesti-fesztivalon/2016/04/13/; Debreceni operát ünnepeltek a budapesti fesztiválon [/url] 2016. április 13. 9:44 | Frissítve: ma 9:44Dehir.hu Debrecen – Óriási közönség- és szakmai siker övezte a Csokonai Színház La Traviata előadását a hétvégi Primavera Fesztiválon. „[…] Szabó Sipos Máté szerint a Primavera Fesztivál nagyon fontos bemutatkozási fóruma a “Budapestesen kívüli” magyar operajátszásnak, s a debreceniek sikere fontos visszajelzés arról, hogy a 20-30 éve még virágzó, de mára már lényegesen szerényebb, a fővárosi anyaintézmény anyagi lehetőségeitől fényévekre működő vidéki operajátszás, milyen értékeket képes mégis létrehozni ma is. A zenei vezető kiemelte ugyanakkor azt is: ezt az értéket, ezt a katartikus élményt, amelyet a fővárosi közönség olyan nagyra értékelt, hogy hosszú percekig vastapssal jutalmazott, otthon még inkább meg kellene becsülni. Ösztönözze ez a szép siker a cívisváros lakóit arra, hogy éljenek minél többen ezzel az élménnyel, ismerjék fel és legyenek méltán büszkék értékeikre, melyből bármely nap gazdagodhatnak.”

67 Beatrice 2016-04-10 21:21:17
Nagy gratuláció a pesti Traviata-vendégjáték minden közreműködőjének! Lelkes és profi a társulat.

66 Búbánat 2016-04-10 16:21:05 [Válasz erre: 65 joska141 2016-04-10 16:14:08]
Kedves joskia141! Köszönöm a pontosítást, persze hogy itt a Lutetia Hotelben játszódik a cselekmény a rendező olvasatában.

65 joska141 2016-04-10 16:14:08 [Válasz erre: 57 Búbánat 2016-04-10 15:29:29]
Tisztelt „Búbánat”! Nagyon figyelemre méltó észrevételei vannak élvezettel olvastam a Traviatában látható zongoráról, a zongorán szereplő kotta – kétségtelenül indokolt – jelentőségéről. Azonban tisztelettel szeretném megjegyezni, hogy szerintem a 2.felvonás („kertre nyíló vidéki ház – szobabelső”) és a 4.felvonás („Violetta otthona”), hasonlóan az 1.felvonáshoz, szintén a néven nevezett Lutetia Hotelben játszódik. Én csak a pesti előadást láttam-hallottam, meglehetősen távolról és oldalról, de mindegyik részben volt egy nagy padlószőnyeg, amelyen a hotel neve volt olvasható. Igazság szerint így is érzem egységesnek a rendezés ívét, az egyetlen épület különböző helységeiben zajló cselekményeket, a végén Violetta nem csak magánéleti drámájával. (Az, hogy az énekelt szöveg emiatt néha ellentétben volt a tényleges szituációval, más lapra tartozik.)

64 melisande 2016-04-10 16:07:49 [Válasz erre: 61 -zéta- 2016-04-10 15:51:42]
köszönöm! :-)

63 Búbánat 2016-04-10 16:05:06 [Válasz erre: 59 melisande 2016-04-10 15:40:02]
Köszönöm a pontos infót!

62 Búbánat 2016-04-10 16:04:27 [Válasz erre: 58 -zéta- 2016-04-10 15:34:18]
Igyekszem "nyitott szemmel" nézelődni...

61 -zéta- 2016-04-10 15:51:42 [Válasz erre: 59 melisande 2016-04-10 15:40:02]
Javítottam...:-)

59 melisande 2016-04-10 15:40:02 [Válasz erre: 57 Búbánat 2016-04-10 15:29:29]
Nem véletlenül ez a kotta került oda: nem a Klosé a fontos, hanem a második darab, aminek a címe zárt kottafüzeten alig látható. Első felvonásban, ha nyitva van a kotta, [url]https://onedrive.live.com/redir?resid=78B8656CDC393B1D!12752&authkey=!AAOLlEdMxPbkS2s&v=3&ithint=photo%2cjpg;elég jól lehet látni közelről.[/url] Invitation á la valse. A könyvben van egy elég jellemző jelenet, ahol ez a Weber darabja szerepel.

58 -zéta- 2016-04-10 15:34:18 [Válasz erre: 57 Búbánat 2016-04-10 15:29:29]
Jó szemed van.... :-) Szerintem minden üzenetet a valós életről szólt. Valódi a zongora, valódi a kotta, az üvegpoharak, a kancsó...

57 Búbánat 2016-04-10 15:29:29
[url] http://csokonaiszinhaz.hu/muvek/giuseppe-verdi-traviata/; Fotók a debreceni Traviata-bemutató előadásról [/url] A Traviata három színpadi képében „berendezési tárgy” a zongora is: - első felvonás (hotel előtere – vendégfogadás) – a zongora használatban van: a klaviatúra fedele felemelve, a kottatartóban kinyitott kotta. - második felvonás (kertre nyíló vidéki ház – szobabelső) – a zongoraklaviatúra nincs lezárva, ahogy a kottatartó fedele is felnyitva van, de erről most hiányzik a kotta. - utolsófelvonás (Violetta otthona) – a zongora klaviatúrája bezárva, a felhajtott kottatartón egy összecsukott kotta. A kotta címlapján két név jól olvasható: [url] https://robertkingmusic.com/hyacinthe-klose-studies-and-exercises-for-clarinet-characteristic-studies-with-revisions-by-paul-jeanjean.html; H. Klosé és Paul Jeanjean [/url] – mindketten klarinétművész-komponisták. Kérdésem, miért éppen H. Klosé művére esett a francia rendezőnő választása (e szerint Violetta egy abban a korban népszerű klarinétművész szerzeményét játszhatta zongoráján); vajon a szerző nevének kihangsúlyozásával és darabja választásával (utóbbi címe számomra olvashatatlan) valamit „üzenni” kívánna nekünk?...

56 Búbánat 2016-04-07 12:51:31 [Válasz erre: 54 Búbánat 2016-04-06 19:59:24]
[url] http://momus.hu/article.php?artid=6948&cat=48; Leszámolás a múlttal – A debreceni Traviatáról felsőfokban [/url] Café Momus, -zéta-, 2016-04-04 [ Operabemutatók ] 2016. április 1. Debreceni Csokonai Színház Violetta Valery - Kolonits Klára Alfred Germont - Boncsér Gergely Georges Germont - Florin Estefan Flora Bervoix - Bódi Marianna Annina - Fehér Éva Gastone - Böjte Sándor Douphol báró - Fülep Máté Grenvil doktor - Ürmössy Imre D’Obigny márki - Wagner Lajos Joseph - Kun Tibor Rendőrtiszt - Udvarhelyi Péter Alfred Germont húga - Gemza Iringó a Kodály Filharmonikusok Debrecen és a Csokonai Színház Énekkara vez. Szabó Sípos Máté „A címszerepben Kolonits Klára a papírformát is messze meghaladóan, teljes technikai felvértezettséggel, székbeszögezően hozta Violetta fájdalmas-kemény, de nagyon emberi és igen szerethető figuráját. Az a tény, hogy egy ilyen munkás színpadi alakítást ennyire kifinomult színpadi eszközökkel, árnyalt gesztusrendszerrel, összetetten tudott megvalósítani, gyakorlatilag BÁRMELY előadás bármely szopránszerepére alkalmassá teszi Őt. Zenei megvalósítása a korábbi kiemelkedő színvonalú Violetta-előadásokhoz képest is tovább fejlődött. Az „É strano”-t merte szétszaggatni tépelődő gondolatonként, ami tökéletes ellentéte tudott így lenni a „Sempre libera” katartikus szenvedélyének. A második felvonásban az „Ah! Dite alla giovane” indítását oly valószínűtlenül halkan és lassan kezdte, hogy emiatt az abból felépített crescendot elképesztő feszesre és hatásosra tudta húzni. Az utolsó felvonással pedig a hazai operajátszás koronáját tette fel, ami – ha lenne ilyen kategória – az évad első számú operai alakításáért jár(na). Bár korábban riadtan figyeltem Kolonits különös kalandozásait (Éj királynőjétől a Kékszakállú Juditjáig) a szólam végletei között, most azt gondolom, hogy e tapasztalatok mind ott vannak az utolsó jelenet hihetetlen összetett és mély ábrázolása mögött.”

55 macskás 2016-04-07 00:33:28
55

54 Búbánat 2016-04-06 19:59:24
[url] http://www.eletforma.hu/hirek/nemetekkel-kollaboralo-violetta-debrecenben/; Németekkel kollaboráló Violetta Debrecenben [/url] http://www.eletforma.hu/ 2016. március 30. 15:00 | László Márta SZÍNHÁZI BEMUTATÓ Április 1-jén új, izgalmas és nagyszabású bemutatóval rukkol elő a Csokonai Színház: a La Traviata című opera második világháborús környezetbe, Párizs egyik legjelentősebb luxusszállodájába, a Lutetia Hotelbe helyezve kerül színpadra. Az ideális szereposztás A debreceni előadás főszerepét a Kolonits Klára játssza, és énekli. A művésznő 2002 óta a Magyar Állami Operaház tagja, s számos külföldi vendégszereplést is magáénak tudhat. Különleges hangjához kifejezetten illik a Traviáta, hiszen a címszerep egy olyan szólamot takar, ami rendkívül összetett, koloratúr-, lírai és drámai szoprán hangot igényel. Kolonits Klára énekének komplexitása és egyedisége épp abban rejlik, hogy hangja nem sorolható be egyértelműen egyetlen kategóriába sem; a lírai szoprán és a koloratúraszoprán szerepek ugyanúgy megtalálhatóak a repertoárjában. A társasági élet középpontjában csillogó nőt őszintén szerető ifjút Boncsér Gergely alakítja. A tenor 2008-ban az Operaház ösztöndíjasa lett, az Operettszínházban játszott bonviván szerepeket, majd az Operaház tagjává vált. „A rendező az operáról és Debrecenről: - Úgy gondolom, hogy a partitúra teljes mértékben megfelel ennek a korszaknak, hiszen 1945-ben nagyon hasonló módon írtak zenét, mint a La Traviata keletkezési idejében. Ez az időbeli eltolás zeneileg egyáltalán nem nonszensz. Zavaros időszakról van szó, a társadalom nagyon rossz állapotban volt, és általános volt a nők kihasználása. Számomra a főszereplő a férfiközpontú társadalom áldozata, ezért történetének helye van ebben a korszakban. A helyszín emblematikus. A Lutetia Hotel történelemmel rendkívül telített hely: Párizs német megszállása alatt oda költözött be a Gestapo, a felszabadulás után pedig olyan kórházként működött, ahol a koncentrációs táborokból visszatérő embereket látták el. Debrecenben olyan emberi minőséggel és munkával találkozom, amit egyre ritkábban látok Franciaországban, ahol a színház dolgozói ma már főként úgy viselkednek, mintha hivatalnokok lennének. Itt sokszor munkaidőn túl is kedvvel dolgoznak az emberek. Az itteni legnagyobb probléma az óriási pénzhiány, amit a jó szándék és a jókedv ellensúlyoz. Ezért jövök mindig vissza. Nagyon kellemes meglepetés Violetta szerepében Kolonits Klára. Úgy értelmezi, érti a szerepet, ahogy én. Nagyon jól megértjük egymást. Georges Germont szerepét Florin Estefan énekli és játssza, őt a Kolozsvári Román Nemzeti Opera igazgatójaként már ismerem, s nagy örömömre egy nagyon emberi figurát teremt. A Csokonai Színház Énekkarával is többször dolgoztunk együtt, s úgy gondolom, egy jó kis csapatot alkotunk együtt. Számos pozitív dolgot tapasztalok tehát – mesélte el Nadine Duffaut.” A háromfelvonásos operát Szabó Sipos Máté és Kovács László vezényli, a díszlettervező Emmanuelle Favre, a jelmeztervező Gérard Audier

53 Búbánat 2016-01-26 20:08:00
[url] http://magyaridok.hu/kultura/debreceni-polgarmester-nemzeti-kulturank-kotodik-debrecenhez-320848/; 150 éves a debreceni Csokonai Nemzeti Színház [/url] „Kicsi az a szelete a nemzeti kultúrának, amely valamilyen módon ne kötődne Debrecenhez – mondta a város polgármestere péntek este a magyar kultúra napján a Csokonai Nemzeti Sínházban rendezett ünnepségen.” Magyar Idők, 2016. JANUÁR 22. PÉNTEK 21:27 2016. 01. 22. 21:53 „A Csokonai Nemzeti Színházban rendezett ünnepségen átadták a város kulturális díjait. A Debrecen Kultúrájáért díjat vehette át Mohos Nagy Éva operaénekes, a Csokonai Színház örökös tagja, tanszékvezető főiskolai tanár és Aczél Géza babérkoszorús költő, az Alföld irodalmi folyóirat nyugalmazott főszerkesztője.” „Az est második részében Szentpéteri Csilla adott ünnepi koncertet a 150 éves Csokonai Színházban.” Februárban Szerelmi bájital, márciusban Marica grófnő, az évad hátralévő részében pedig lesz még Traviata és Hattyúk tava is - ami az opera, operett és a balett vonalat illeti.

52 Búbánat 2015-10-23 10:57:43
[url] http://csokonaiszinhaz.hu/muvek/gaetano-donizetti-szerelmi-bajital/; Donizetti: Szerelmi bájital [/url] Magyar fordítás: Blum Tamás Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel Szereposztás: Nemorino - Balczó Péter m.v. Adina - Rendes Ágnes m.v. Belcore - Fülep Máté m.v. Dulcamara - Cseh Antal m.v. Gianetta - Janovicz Zsófia; Fehér Éva Közreműködik a Kodály Filharmonikusok Debrecen és a Csokonai Színház Énekkara Rendező: Gemza Péter





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.