vissza a cimoldalra
2018-12-12
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61399)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4125)
Társművészetek (1283)
Haladjunk tovább... (216)
Kedvenc előadók (2825)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11296)
A csapos közbeszól (95)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3023)
Erkel Színház (9492)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (635)
Polgár László (267)
Abbado – az ember (153)
Franz Schubert (309)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1544)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1190)
Franz Schmidt (3241)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (962)
Erkel Ferenc (1053)
Haspók (1258)
Élő közvetítések (7595)
A díjakról általában (1045)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (803)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2635)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

49   Búbánat • előzmény47 2013-09-29 12:56:28

„Nem az az igazi operett, amivel az önjelölt haknibrigádok turnéznak”
Szénási Miklós | info@dehir.hu , 2013. szeptember 28. 11:52 |

Debrecen – Az igazi a komolyzene és a szórakoztató zene határán van, s ma is megkerülhetetlen. A debreceni víg özvegy a fiatalokhoz is utat nyithat Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgató szerint.

Rendre előkerül a kérdés, mikor operettet játszik egy színház, hogy valóban szükség van-e erre a műfajra. Az utóbbi néhány évben Debrecenben hiányzott az operett a színlapról. Az új évad első bemutatója viszont igazi, vérbeli nagyoperett, Lehár Ferenc műve, A víg özvegy. A rendező Horváth Patrícia mellett nagy szerepe van a darab sikerében Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgatónak is, aki pályafutása során vezényelt már operettet, ám Lehár Ferenc e művével most először került ilyen közvetlen kapcsolatba.

Dehir.hu: Hogy tetszik A víg özvegy a zeneigazgatónak?
Somogyi-Tóth Dániel: Az első pillanattól reméltem, hogy szeretni fogja a közönség, mi is úgy álltunk hozzá, beleadtunk mindent. A próbákat már az elejétől kezdve nagyon élveztem én is. Ez tényleg különleges zene, 1905-ben írta Lehár, egy olyan időszakban, amikor a kasszasikerre szánt műveknél nem engedhette meg a szerző magának azt, hogy egy kicsit is lejjebb adjon a minőségből. A Víg özvegy abszolút egyenrangú hangszerelési és melodikus téren is a korabeli komolyzenei művekkel. Abban az időben ugyanis még nem vált el egymástól a komoly és a könnyű műfaj annyira, mint manapság. Ez a folyamat éppen akkoriban kezdődött, akkor kezdett kialakulni az a szórakoztató könnyűzene, ami később piaci alapokon, a bevételekből is meg tudott élni. Ugyanakkor a klasszikus muzsika megmaradt azon a területen, ami viszont csakis úgy tud működni, hogy szponzorok segítik. Lehet támogató az állam, de érkezhet szponzor a piaci szférából is. Lehár viszont ezt a darabot úgy írta meg, hogy számos eleme bármilyen operában vagy szimfonikus műben megállná a helyét.

Dehir.hu: Bár népszerű az operett, Debrecenben egy ideig nélkülözték a nézők.
Somogyi-Tóth Dániel: Operettbemutató tényleg hosszú évek óta nem volt Debrecenben, operettrészletekkel azért lehetett találkozni időnként – például a Kodály Filharmónia különböző produkcióiban is. Ahelyett azonban, hogy az operett műfaja alkalmi előadások formájában jelenne meg, sokkal jobbnak gondolom, ha egy olyan intézmény, mint a Csokonai Színház áll elő saját maga egy-egy magas színvonalon kiállított operett-előadással. Az a baj ugyanis, hogy az elmúlt években ráült egy rossz imázs az operettre, sokan azzal azonosították, ami a kisebb tévécsatornák olcsó műsoraiban feltűnt, vagy amivel önjelölt haknibrigádok járják az országot. Ezt a képet már elkezdtük ledolgozni, sokat javított rajta például a Kerényi Miklós Gábor vezette Budapesti Operettszínház is. Az igazi operett a komolyzene és a szórakoztató zene határán van. De ha már itt tartunk: tulajdonképpen Mozart muzsikáinak egy része is szórakoztató – természetesen teljesen más formában…

Dehir.hu: Miért fontos ez a műfaj?
Somogyi-Tóth Dániel: Sok nézőhöz tud szólni minőségi módon. Szerintem ma is megkerülhetetlen az operett, s nem túlzás azt állítani, hogy valamilyen szinten a reneszánszát éli. Ha úgy vesszük, vannak támadható stílusjegyei, mivel a legtöbb operett viszonylag egy sémára épül, rendszerint a vége előtt mindig összevesznek az addig nagy nehezen egymásra talált főszereplők, aztán meg csak kitisztul az égbolt és minden gyönyörű lesz. A prózai részek humora is egy tőről fakad. A víg özvegy ugyanakkor sok szempontból kilóg ebből a világból. Itt eleve két bonviván van, s a két női főszereplőt (Hannát és Valencienne-t) is gyakorlatilag egy szinten lehet venni az éneklés tekintetében. De maga az egész zenei szövet is sokkal több operára jellemző motívumot tartalmaz, talán azt lehet mondani, hogy Lehár műve a legoperaibb operett. Emellett olyan melodikus tartalma van, a második felvonástól annyi sláger szerepel benne, amelyek szinte minden gálán elhangoznak, hogy e tekintetben is elsők között van az operettek között..

Dehir.hu: Nagy kérdés, mennyire tudja megtalálni az operett a fiatalokat. A víg özvegyre be lehet csábítani a tizen- és huszonéveseket?
Somogyi-Tóth Dániel: Miért is ne? Szerintem igen. Az a fiatal, aki szereti a színházat, akit érdekel a kultúra, az szerintem be fog jönni erre a darabra is. Úgy gondolom, ebben az is segít, hogy változik, s jó irányba változik az operettről alkotott kép. De szerintem az is vonzó lehet, s utat nyithat a fiatalokhoz, hogy a Csokonai Színház előadásában kifejezetten remek, fiatal színészek és énekesek szerepelnek. Ráadásul A víg özvegy most különlegesen szépen szól, ugyanis a kiadónak és jogtulajdonosnak köszönhetően nagyon jó kottát kaptunk, s ez szerintem átjön az előadáson is. Szóval olyan előadás ez, amit feltétlenül meg kell nézni.
47   Búbánat 2013-09-13 11:01:44
Ma este Víg özvegy-premier a Debreceni Csokonai Színházban

„Az operett mesét szolgáltat”

Magyar Színházi Portál, 2013. szeptember 13. péntek, 07:00

A debreceni Csokonai Színház szeptember 13-án mutatja be Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét Horváth Patrícia rendezésében.

Horváth Patrícia rendező:

„Az operettek nagyon erősen kötődnek ahhoz a korhoz, amelyben íródtak. Én azt gondolom, hogy ha a századforduló Osztrák-Magyar Monarchiája és a két világháború közötti boldog békeidők világa nem létezett volna, akkor ez a műfaj sem született volna meg. Az operett ugyan konkrét korhoz köthető, mégis örökérvényű, mert a felnőtt emberből soha nem tűnik el a tündérmese iránti vágy.
Az operett a fel nem nőtt gyerekek meséje. Nagyon fontos, hogy minden ember gyerekből válik felnőtté, a gyerekek pedig a mesék világán nőnek fel. Szerintem az teljesen elvetemült gondolat, hogy ha az ember felnőtt lett, többé nem vágyik a mesékre. És az operett az egyetlen olyan műfaj, amely ezt tudja szolgáltatni. Hús-vér emberekről, férfi-nő viszonyról és a világ egyetlen igazi mozgatórugójáról, a szerelemről szól – tündérmesei köntösbe ágyazva. És ebből egy olyan történet kerekedik, amely egyszerűen boldoggá tesz.”

Glavári Hanna szerepében: Zavaros Eszter

„Hannáról nekem elsősorban Kalocsai Zsuzsa vagy Sáfár Mónika megközelíthetetlen nagyasszonya jut eszembe. Horváth Patrícia elképzelésében Hanna egy iszonyúan nőies, kislányos, mégis olyan céltudatos és motivált nő, akiben ugyanúgy fellelhető a megközelíthetetlenség és az erő, mint az előbb említett nagyasszony típusú szemléletben…”

Danilovics Daniló szerepében: Bakos-Kiss Gábor

„Az előadásban a férfi főszereplő, Daniló alakját formálom meg, ami egy különleges, jól játszható szerep. A víg özvegyben nem egyszerűen az a történet menete, hogy a bonviván meglátja a primadonnát, azonnal beleszeret, és a kérdés csak az, hogyan legyenek egymáséi, hanem itt előtörténet is van, ezért mélyebb érzelmi rétegeket is föl lehet tárni, ami színészi szempontból igen hálás feladat. Nemcsak egy züllött, mulatozós, orfeumozós figurát kell eljátszani, hanem meg lehet mutatni azt is, hogy mitől ilyen. A mi előadásunk nem akarja „megúszni” azt, hogy komolyan belemenjünk az emberi viszonyokba és érzelmekbe. A darabhoz ugyanúgy közelítek, mint egy kortárs drámához, és nem hagyatkozom arra, hogy adott helyen a bonviván hagyományosan csak áll és énekel…”
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Rohmann Ditta (cselló), Mali Emese (harmónium)
Új Liszt Ferenc Kamarakórus
Vezényel: Nemes László Norbert
"Liszt és Kodály"
Az Új Liszt Ferenc Kamarakórus hangversenye
PALESTRINA: Miserere
ALLEGRI: Miserere mei, Deus
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 8. Miserere, d'après Palestrina
LISZT: 2. Elégia zongorára és csellóra
RUDI TAS: Miserere csellóra és vegyeskarra
RHEINBERGER: Miserere mei
KODÁLY: Szonatina csellóra és zongorára, op. 4
LISZT: O heilige Nacht!
KODÁLY: Adventi ének

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Fülei Balázs tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Szabadi Vilmos (hegedű), Farkas Gábor (zongora)
Összkiadás élőben
Mozart variációk és szonáták zongorára és hegedűre/3
MOZART: 23. (D-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 306
MOZART: 24. (F-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 376
MOZART: 25. (F-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 377
MOZART: 26. (B-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 378

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Balog József (zongora)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Káli Gábor
SZENTPÁLI ROLAND: La folia
SCHÖNBERG: Variációk zenekarra, op. 31
RACHMANINOV: Rapszódia egy Paganini-témára, op. 43
LUTOSŁAWSKI: Variációk egy Paganini-témára

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Monika Melcová (orgona)
a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola kórusai
Vezényel: Domány Rita, Sapszon Borbála, Tóth Márton
MARCHAND: Grand dialogue
BÁRDOS: Karácsonyi kírie
KOCSÁR MIKLÓS: Maria, fons aquae vivae
KODÁLY: Jézus és a gyermekek
NÓGRÁDI PÉTER: Betlehem, Betlehem
SAPSZON FERENC: Két karácsonyi ének: Mostan kinyílt, Születésén Istennek
KODÁLY: Ave Maria
J.S. BACH: E-dúr toccata, BWV 566
VIVALDI-BACH: D-dúr concerto, BWV 972
FAURÉ: Pavane (G. Piper orgonaátirata)
VIERNE: Westminsteri harangok, op. 54, No. 6
VERDONCK: Ave Maria
WILLCOCKS: He Smiles Within His Cradle
KODÁLY: 114. genfi zsoltár
MONIKA MELCOVÁ: Improvizáció
KODÁLY: Magyar mise - Gloria
A mai nap
született:
1896 • Ádám Jenő, zeneszerző, kóruskarnagy, zenepedagógus († 1982)
1947 • Pászthy Júlia, énekes
elhunyt:
1956 • Geyer Stefi, hegedűs (sz. 1881)
1963 • Rösler Endre, énekes (sz. 1904)