apróhirdetés feladása:
|
|
24989 Nagy Katalin • előzmény24988 |
| 2017-11-30 15:29:43 |
A nyelvművelésnek Olaszországban is volt szigorúan előíró korszaka a fasizmus éveiben (az ún. purismo). Az ideológiai vetületen túl sem bizonyult sikeresnek. Privát keretek között szívesen elmélkednék ennek okairól, a fórumtársakat viszont nem terhelném vele.
|
|
24988 Héterő • előzmény24986 |
| 2017-11-30 03:07:42 |
:-)
Na ja, ha mán egy valakinek is így teccik hasznáni, akkó a má rendicsek magyarba is; mértis ne rongáljuk aztat, amit lehetne tisztessségge is leírni, sö akkó kiderülne, nem is nagyobb megerőttetés.
Di-da ügyben tehát nincs egységes megoldás. Pedig reméltem.
|
|
24986 Nagy Katalin • előzmény24985 |
| 2017-11-29 20:28:32 |
Köszönöm a szakértő titulust, de semmilyen jogalapom sincs arra, hogy elfogadjam. Évekkel ezelőtt sok időt töltöttem már el ezzel a kérdéssel, de nem találtam megnyugtató választ. Őszintén szólva most már nem hiszem, hogy lenne ilyen. Bármilyen olasz nyelvészeti munkát fogtam kezembe bármilyen eldöntendő kérdésben, mindig valahogy ekként érvelnek: már az első nyelvemlékektől kimutatható A és B változat is, felsorolják az irodalmi példákat, majd megállapítják, hogy talán többséginek tekinthető A, de B használata ellen sem lehet kifogást emelni.
A nemzeti karakternek ez a megengedő, sőt kivételt nem ismerő strict előírást elfogadni elvből nem akaró hozzáállás meg is felel, vagy nem?
|
|
24985 Héterő • előzmény24984 |
| 2017-11-29 16:40:42 |
Ha Wagner már a konfliktusuk idején megírta volna a Tristan und Isolde dallamait, ők is 20 évre elcsendesedtek volna, mint egy neves, későbbi honfitársuk.
Mondd csak, kedves szakértő, a Requiem elé mikor kell da és mikor di?
A Teatro Donizetti di Bergamo di -t ír, fő Verdi-kedvencem pedig a Messa da Requiem.
|
|
24984 Nagy Katalin • előzmény24982 |
| 2017-11-29 14:40:44 |
Úgy olvastam, hogy Donizetti mindig elismerően nyilatkozott Bellini zenéjéről, míg Bellini előszeretettel ócsárolta Donizettit.
|
|
24982 Búbánat • előzmény24981 |
| 2017-11-29 10:50:40 |
Hozzáteszem: Donizetti ezt a gyászmisét szeretett barátja, ("riválisa") Vincenzo Bellini emlékének szentelve komponálta; az ő 1835-ben bekövetkezett halála inspirálta a Requiemjének megírását.
|
|
24981 Ardelao |
| 2017-11-29 10:32:59 |
DONIZETTI EMLÉKÉRE
GAETANO DONIZETTI:
«MESSA DI REQUIEM»
Cheryl Studer (Soprano)
Helga Müller-Molinari (Alt)
Aldo Baldin (Tenor)
Jan Hendrix Rootering (Baß)
John Paul Bogart (Baß)
Chor der Bamberger Symphoniker
Bamberger Symphoniker
Miguel Angel Gomez-Martinez (Dirigent)
ORFEO
C 172881A/CD.
|
|
|
| | Mai ajánlat: | 19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem
Kitagawa Chisa (hegedű), Szabadi Vilmos (hegedű), Taraszova Brigitta (zongora)
PROKOFJEV: C-dúr szonáta két hegedűre, op. 56
BARTÓK: 1. rapszódia, BB 94a
BEETHOVEN: 1. (D-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 12/1
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem
Amadinda Ütőegyüttes: Bojtos Károly, Holló Aurél, Rácz Zoltán, Váczi Zoltán
Joó Szabolcs (ütőhangszerek)
A Zeneakadémia és a Bartók Konzi ütőhangszeres hallgatói: Haász Tímea, Hencz Kornél, Láposi Dániel, Siptár Bence
Bereczki Klaudia, Bolyki Sára, Soós Zsófia (ének), Siklósi Kristóf (piccolo)
STEVE REICH: Drumming
19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem
Nyikolaj Luganszkij (zongora)
DEBUSSY: Bergamaszk szvit
DEBUSSY: A boldog sziget
DEBUSSY: Két arabeszk
SZKRJABIN: 2. (gisz-moll) zongoraszonáta, op. 19 („Sonate-fantasie”)
SZKRJABIN: Prelűdök – részletek
SZKRJABIN: 3. (fisz-moll) zongoraszonáta, op. 23
19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Iveta Apkalna (orgona)
Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara
vezényel: Mariss Jansons
BERLIOZ: Római karnevál - nyitány, op. 9
POULENC: g-moll orgonaverseny
SAINT-SAËNS: III. (c-moll, „Orgona”) szimfónia, op. 78
19:30 : Budapest
Duna Palota
Zhang Zhong Shi (zongora)
Chopin és Liszt művei |
|
| A mai nap |
történt:
1859 • A Faust bemutatója (Párizs)
született:
1873 • Max Reger, zeneszerző († 1916)
1917 • Dinu Lipatti, zongorista († 1950)
|
|
|
