vissza a cimoldalra
2018-07-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60961)
Momus társalgó (6347)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7303)
Udvardy Tibor (190)
Operett, mint színpadi műfaj (3639)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2807)
Erkel Színház (9443)
A díjakról általában (1027)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (941)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1442)
Franz Schmidt (3155)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (950)
Marton Éva (745)
Verdi-felvételek (539)
Balett-, és Táncművészet (5529)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4306)
Palcsó Sándor (220)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2603)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

2020   Ardelao • előzmény2019 2018-01-02 06:00:31

Mily Balakirev - Tamara, symphonic poem (1867-82)

2019   Ardelao 2018-01-02 00:51:42

 

181 évvel ezelőtt született BALAKIREV (1837. január 2. – 1910. május 29.), orosz zeneszerző, zongorista és karmester, az orosz ÖTÖK megalapítója.

Muszorgszkij és Borodin műveivel, működésével kapcsolatban többször említettük az Ötök vezetőjének, Balakirevnek nevét.
 

Egy nép zenéjének fejlődésében nem csak azok játszanak fontos szerepet, akik kiemelkedően nagy komponisták, hanem azok is, akik zenéjüknél nagyobbak, mint vezető, irányító szellemek, gyűjtők, szervezők. A mai orosz zenében is folytatódik az a hagyomány, amit vázlatnak Balakirev szerepe kezdeményezett.

Mili Balakirev, mint zeneszerző ma már kevésbé ismert, mint döntő szerepe az új orosz muzsika kialakítása terén. Ö volt a múlt században az a szervező erő, aki nélkül talán nem alakult volna meg az Ötök csoportja s következésképp a világ talán ma szegényebb lenne néhány nagy alkotással. Balakirev munkássága döntő volt a népdalból született operák, zenedrámák történetében.

Tudatosan fordult az orosz nép dalkincs gyümölcsöztetése felé a műzenében. Az „orosz Kodály“-nak is nevezhetnők. Népdalgyűjtő volt, tudományos rendszerező, vezető koponya. Az első. aki szakszerűen érezte meg az orosz népdal jövőjét a színpadi, drámai muzsikában.

A nagy gondolat ösztönös elindítója, Balakirev előtt, Mikhail Glinka volt a múlt század első felének nagy komponistája hazájának első zseniális zeneszerzője, minden később zenei törekvés ősforrása. A nép először Glinkában szólal meg.
Glinka döntő rátalálása után Mili Balakirev volt az, aki a század második felében tudatosan megszervezi Glinka művészetének örököseit; a
«Ötök társaságát.»

A cárok orosz földjén kultúrát csak a városokban, a szalonokban folyt s a zene, mint külföldről behozott fényűző cikk szerepelt az uralkodó osztályok szórakoztatásán. Még a tizenkilencedik század elején is a zenekarokat javarészt olaszok, franciák vezették. Külföldi művészek törekedtek elfoglalni a jólfizetett udvari zenei pozíciókat. Olasz muzsikosok, énekesek játszották az importált operákat. A szalonokban a cigány-zene járta, pengetős hangszereken.

Divatban volt az italianizmusokkal átitatott ál-orosz, románc-stílus, amely nem sokkal lehetett különb annál, mint amikor még Catterino Cavos, a pétervári olasz udvari karmester használt fel kuriózumképpen orosz népi motívumot, de kiigazította a 17 századi olasz zene-szerzéstan szabályai szerint. Az orosz népdal természetéből, ősi alkatelemeiből folyik, hogy az ilyen kiigazítás egyben ki is forgatta a dalt eredeti mivoltából.

Az igazi orosz népdal messze a városoktól, fölfedezetlenül őrizte az ős-múltba nyúló hagyományait.
 

Milyen volt ez a népdal?

Természetesen sokrétű. De szerkezete, formái ősi típusokat mutálták. Egyik fajtája szemlélődő, elgondolkozó volt a másik elbeszélő, s a harmadik, a táncdal, a tetteket hordta magában

Vezérhang nélkül épült, szabálytalan ritmusban. Felbukkant motívumaiban az északi skald, s a bizánci egyházi kórusok nyoma, a keleti tatár-élet néhány tánceleme, de minden egyéb hatás lepergett róla, nem változtat a meg, nem hagyott rajta nyomot. Mindig teljesen eltért a nyugati dúr és moll rendszertől. Különleges többszólamúsága volt. A fő-dallammal párhuzamosan, mély úgynevezett támasztó-szólamok zengtek benne, olykor a fődallamhoz csatlakoztak, vagy körüljátszogatták. Végül a dal egyetlen hangban, vagy oktávban csendüli ki. Az orosz népdal jellegzetességei egyedülállóak a muzsikában.

Kiapadhatatlan bő forrást jelentett ez a műzene számára s Glinka áttörése nyomán Balakirev vezette be ebbe a birodalomba zenei társait.

Mili Alexejevics Balakirev, a mai Gorkij-ban, a hajdani Nizsnij-Novgorodban született 1837-ben. Eleinte természettudományokkal foglalkozott, de hamar feltűnést kellett kitűnő zongorajátékával. Autodidakta módon nevelte magát a zenében. Hamarosan olyan technikai, elméleti tudást és tekintélyt szerzett, hogy a korabeli zeneszerzők őt tekintették vezetőjüknek.
Élet programja, az orosz népdal bevezetése a műzenébe, nem talált megértésre egyes társadalmi körökben. Voltak, akik hevesen ellenezték Glinka zenei irányának folytatását.

Ugyanazok, akik megrettentek a „Föld és Szabadság” nevű titkos szervezettől, amelyhez Csernisevszkij is tartozott. Az 1860-as évek elején felhullámzó népi megmozdulás a cári terrorba fulladt. Ez volt az-az idő, amikor Csernisevszkijt Pétervárott nyílt téren pellengére állították, oszlophoz bilincselték és mellére táblát akasztottak, „államfelforgató” felírással.

Ez az idő nem volt alkalmas arra, hogy a népről a vidéki szegényparasztokról beszéljen valaki, még ha dalban, zenében is. És mégis, éppen ez időtájt alakult meg az «Ötök csoportja.» A reakció ellenére Balakirev tovább folytatta buzdító, szervező munkásságát és így kovácsolta össze hatalmas kis társaságát, amely végül olyan felmérhetetlen eredményre jutott. 1866-ban megjelent nagy munkája, az orosz népdalgyűjtemény. Remekművek elindítója lett s egyik legfontosabb eseménye az orosz folklor kutatásnak.

Balakirev volt az első az ötök közül, aki balett-színpadon nagy sikert éri el. «Tamara» című szimfonikus költeményére Djaghilev balett-társasága táncjátékot komponált s a Tamarát egész Európával megismertette.
Balakirev mutatta be, mint karmester, először Rimszkij-Korszakov első művét, ő alapította meg az orosz zenei szabadiskolát s ismeretterjesztő, ízlésfejlesztő hangversenyeit haláláig vezényelte.

Minden munkásságánál fontosabbnak bizonyult azonban az «Ötök társaságának» összehozása. Az ötöknél egyetértőbb, összefogóbb zenei társaság, művészeti szövetség sem előttük, sem utánuk, nem volt a zenetörténetben. Testvériesen, családiasan együttdolgozó csoport volt ez, amely a nagy-család, az orosz nép szavát, dalát szólaltatta meg a műzenében.

Pán öthangú sípja volt az öt zeneszerző, öt összekapcsolt, de mégis önálló hang s ahogy Pán sípján a természet dallama zengett fel úgy hangzott belőlük az orosz természet, úgy szólaltatta meg hangjaikat a hatalmas orosz tájakon annakidején elfeledetten szenvedő szegénynép sóhaja.

I. V. E.

KIS ÚJSÁG, 1949.december 25. (3. Évfolyam, 300. szám)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1927 • Kurt Masur, karmester († 2015)
1954 • Hollós Máté, zeneszerző