vissza a cimoldalra
2017-12-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1220)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3859)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60213)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (8606)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (574)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6449)
Berlioz újratemetése (144)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2454)
Élő közvetítések (6749)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1143)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1204)
Franz Schmidt (2976)
Momus-játék (5374)
Lisztről emelkedetten (880)
Zenetörténet (210)
Operett, mint színpadi műfaj (3408)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (424)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2427)
Bartók Béla szellemisége (256)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1973   Ardelao • előzmény1972 2017-10-27 18:56:42

A GENOVAI VARÁZSLÓ

A csodálatos, felbecsülhetetlen értékű hegedűt, a «Guarnerl del Gesu-t» üveg szekrényben őrzik a genovai múzeumban. Néha a városi tanács engedélyével megszólaltathatja egy-egy világhírű hegedűs, köztük Vecsey Ferenc, Yehudi Menuhin és David Ojsztrah. .. De nem úgy, ahogyan, „... a hegedű királya,  világcsavargó,  hercegnők  s  perditák  kegyence,  aranysarkantyús  lovag,  báró  és  kocsmavendég, sárral dobált s babérral övezett művész, a genovai varázsló, az  „eretnek,“  „az  istentagadó carbonarók barátja,“ „az  ördög  cinkosa,“ Niccolo  Paganini szólaltatta meg! ...  Nem úgy! ...

1840. május 27-én halt meg, s azóta talán, a hegedűje is csak félig él.  ...

Az alvó Genova csendjét vergődő sikoly hasította át, Teresa Bocciardi vajúdott a Fekete macska sikátor egyik ódon házikójában, s amikor a bábaasszony nemsokára megmutatta az újszülöttet az apának, Antonio Paganininak, az dühösen morogta:

— Vigye már előlem, mert, ... az ilyet legjobb lenne a tengerbe fojtani  —  azután  meg a  feleségére förmedt  —  Jettatorét szültél! 

Ördögfattyút, iszonyú rút kölyköt, szégyent a Paganini-házba!

Négy-éves volt Niccolo és tátott szájjal hallgatta a kintornás szakadozott melódiáit, egy régi-régi szárd dalt. ...  Azután a kisfiú belopódzott a kamrába és leakasztotta a falról apja legnagyobb kincsét, az öreg gitárt. ... Madárkaromként görbülő, hosszú ujjai nyomán felcsengett az imént hallott dallam.

Teresa rettentően megrémült, Toni megöli ezt a szerencsétlen gyereket, ha rajtakapja:
— Santa Maria! Niccolo! Tedd le, tedd le azonnal!

Ekkor lépett be a férje és most nem esett neki a kisfiúnak, mint máskor minden ok nélkül is, hanem leintette az asszonyt:
— Ne bántsd, hagyjad! ... Lássuk csak, mit tud az ördögfatty! — és a szemében megvillant valami. — Tanulni fogsz, muzsikát tanulsz. Értetted? ... Hohó, gyerek, vége a naplopásnak. ...  Csodagyereket faragok belőled, ...Tehetséged van, nekem  meg van botom, hogy szorgalmad is legyen!

S megszűnt Niccolo gyermekélete. Az apja az ócskapiacon vett neki egy hegedűt, s attól fogva végtelennek tetsző órákon át tanulnia kellett. Apja bezárta a kamrába, s ha abbahagyta Niccolo a játékot, bement hozzá és irgalmatlanul megverte.
Antonio Paganini a Pénz Zsoltárát hallotta egyre!

Az egyik híres tanítómester a másik után. ... S Niccolo nemsokára már ott állt a hangversenydobogón: kék bársonyruhában, görbe lábszárain fehér harisnya, az arcán nincsen félelem, szeme Nicolettát kereste, az egyetlent, akit életében szeretett: a húgát. ... Azután, a vénember külsejű fiú felemelte a vonót és játszani kezdett. ... S amit játszott, ismerős voltugyan, de így, ebben a formájában még nem hallotta senki.

A  Carmagnola melódiája, a régi francia dal, a piemonti nemzeti himnusz, de micsoda vad, vérforraló változatban. ...Niccolo hajladozó árnyékteste a nézők fölé magasodott, s mintha csak belőle áradt volna a zuhogó vágy, a végzetes, forró melódia. ...
Mindenki megbűvölten figyelt, azután a fiú leengedte a vonót. ... 

Diadalmenete megkezdődött!

Ez már csoda, ez már varázslat! ...
Ezek a felfelé pergetett pizzicatók! ...
Ezek a diabolikus, idegtépő tremolók! ...
Emberi kéz nem képes erre! ...

Hazug rágalmakat terjesztenek hegedűjének húrjairól is a szent inkvizíció megszállottjai: Az első egy olyan íj húrja, amivel száz embert megöltek! ... Elpattant ér a második, amiből a vér kifolyt! ...  A harmadik szűzlány beléből készült, a negyedik pedig a hóhér köteléből. ...  Igen, ez áll a szent inkvizíció irattárában lévő jegyzőkönyvekben!

Egy hangverseny után hazafelé tartott a Mester, amikor három fiatalember megszólította és egy pohár borra invitálta. ... Az első pohár bor után elmondták, hogy ők carbonárók.
— Ma fehér ágyban hálunk, de ha jön a szénégető testvérek üzenete, megyünk hozzájuk és velük együtt bújdosunk, gyűjtjük a népet.  S lecsapunk, ha elegen leszünk!

És Paganini tudta, hogy kik a carbonarók! Az irigy, a fukar Paganini, aki minden garast a fogához vert, még az ételére is sajnálta a pénzt, a belső zsebébenyúlt, egy köteg bankót húzott elő:

— Ezt vigyék el a carbonaro központba! ... Húsz-ezer líra, a hangversenyem bevételei — s aztán, hogy elérzékenyülését eltitkolja, ijesztő mosollyal folytatta:

—  Nem tagadom, hogy nehezen válok meg ennyi pénztől. ...  A famíliám egész életében nem látott ennyi bankót! — azután átlépett a küszöbön.
S valóban nem sajnálta a pénzt. Tudta, hogy mióta Mazzini Marseille-ben 

meghirdette a Giovane ltalia programját, a carbonárók vad elszántsággal harcoltak  hazájuk felszabadításáért. A raboskodók és a kivégzettek helyébe mások álltak. A  „peste carbonaro” —ahogyan Ausztriában nevezték — egyre terjedt. ...

Azután, a Mester megismerkedett Antonia Bianchi énekesnővel és úgy érezte, hogy megtalálta a boldogságát. ... De az asszony kezdettől fogva gyűlölte, irigyelte Niccolo sikereit és elhitte a Jezsuiták otromba és alaptalan vádjait is. Amikor megszülte fiát, nem engedte, hogy az apa hozzáérjen:
— Eressze el! ... Ne nyúljon hozzá! Hisz maga megfertőzi! ... Ha tudnám, hogy olyan Istentelen lesz, mint maga, olyan átkozott carbonaro, — megfojtanám a saját kezemmel!

Paganini otthagyta a dühöngő asszonyt, bezárkózott a szobájába, gyötörni kezdte ujjaival a hegedűt. ... A vonóval olyan ijesztő hangokra késztette, sikolyokra, melyeket még sem ember, sem hegedű nem hallatott. ...
 

Paganini végtelenül szerette a fiát és ezt a felesége ki is használta ellene. Miután elhagyta férjét, állandóan azzal ijesztgette, hogy magával viszi. ... Hatalmas összegeket zsarolt így ki a szerencsétlen apából. A jezsuiták meg papot szerettek volna csinálni Paganini fiából, hogy az apja után örökölt hatalmas vagyona majd a rendre szálljon. ...

Csakhogy Paganini még élt, egyre járta Európát, egyik hangverseny a másik után, gyűlt a sok arany. ... S a fiát mindenhová vitte magával. ...
 

Közben az újságok „jóvoltából“ borzalmas históriák keltek róla szárnyra:
„Az ördög személyesen kísérte Bécsbe. ...

Mellette ült a postakocsiban. ...Véle lakik a szállodában. ...“
„Paganini nem is ember, ijesztő gépezet, lárva csupán, melybe pokoli praktika varázsolt életet.“
.....”Rejtélyes anatómiai csoda folytán vérkeringése más, mint az élőké, egészen más, mert nincs szíve; igen, szív nélkül született.“
.....”Szívét húszéves korában maga a Sátán operálta ki. ...”

A reklámfőnökök szerint minden volt már: asszony gyilkos, útonálló, leánykereskedő és gályarab, de semmiféle hazugság-zuhatag nem állíthatta meg ezt a csodálatos tehetségű művészt. ...Csak ő maga tudta, meg az orvosa, hogy milyen gyorsan fogy az ereje. ... Az orvos szerint minden hangversenye egy évet rabolt el életéből. ...Ha viszont nem hegedült volna, talán azonnal meghal.

„Képes egy egész hangversenyt végighegedülni, s egy egész zenekart helyettesíteni.”  — „A többi hegedűssel csak úgy hasonlítható össze, hogy nekik is van hegedűjük és vonójuk“ — „Egyetlen húron a hangnak olyan sokszerűségét formálja ki, s oly könnyedséggel, mintha erre más eszközök nem is léteznének. ...“  „Temperamentuma lenyűgöző! ...“  — Írták róla a kritikusok.

Paganini kibéreli a párizsi Operát, meghirdeti búcsúelőadását, amikor a francia fővárosban százával szedi áldozatait a döghalál. ... Az operaházban fojtott várakozás, s az emberek észre sem veszik, hogy a szomszédjuk penész-színű arccal lecsúszik a széksorok közé...

A kolera szedi itt is az áldozatait. ...

Paganini démoni arcára tapad minden tekintet, melyen a mély szemgödrökben a farsangi halál fáklyái lobognak vadul. ... Aztán a Mester előrelép és játszani kezd.
Ördög-trilla. ... Moto-perpetuo. ...Elképesztő kötött staccatók. ...Az „ugrasztott vonó” siklik a húrokon. ... A Boszorkánytánc vad trillái, zokogó kantilénák, fájdalmas és érzéki vibrátók. ...Paganini ördögi táncát járja a hegedűvel, s a közönség együtt őrjöng a hangok démonával. ... Őrjöngve tapsol. ...

Halálos ágyán feküdt a Mester, mellette ült fia, Achille.
— A hegedűmet. ... — olvasta le apja ajkairól a hangtalan kérést, és már hozták is a Guarnériust, karjai közé tették. ...S a már néma Paganini játszani kezdett. ... A húrok egymás után pattantak el, már csak a G-húron siklott a dallam oly különös, kísérteties hangszínekkel, melyeket azelőtt nem hallgattak még tőle sem, soha. ...  Azután a G-húr is elszakadt s vele az édes és tiszta melódia. Paganini ülő teste oldalt dőlt; feje előrebukott. A Guarnérius kicsúszott kezei közül és panaszos zengéssel a padlóra hullt. ...

A zenei világ mélységes megrendüléssel fogadta a gyászhlrt. ...Liszt Ferenc, a  Gazette Musicale-ban, így jelentette be a Mester halálát: 

„Paganini életlángja kialudt és vele olyan pompás jelenség tűnt el, amilyent a természet csak azért ad a világnak, hogy hamarosan visszakövetelje. ...“

Az egyház viszont, megtagadta Paganini holttestének tisztességes eltemetését, és a gyász-szertartást is. Cannes közelében, Sain Jean Cap Ferrat félszigetén titokban temették el először, de újra meg újra kiásták, más helyre temették, míg a halott maestro milliomos fia új és új egyházi alapítványt tett.  Végre a pápa engedélyt adott rá, hogy Paganinit a polleviai birtokán épített kriptában eltemethessék s a Szent György lovagrend pármai templomában megadhassák neki a végtisztességet. 

Harminc év múlva még méltóbb gyászünnepség keretében kiemelték a sírjából és átvitték a pármai köztemetőbe. ...
Achille,  a  fia, aki mindezt kiharcolta, belevénült a küzdelembe, és majd az egész  öröksége, több mint két millió frank, a római apostoli kúria consistoriumának   pénztárába került. ...

Gránit emlékmű s rajta aranybetűs felirat:
 

„Itt nyugszanak hamvai NICCOLO PAGANININAK ,aki  hegedűjéből égi harmóniákat  csalván ki, s maga felülmúlhatatlan zsenialitásával megrázta egész Európát és  újabb  ragyogó koronával ékesítette hazáját, Itáliát. ..."

(— NLE —)

 A HÉT, 1970. szeptember 6.

A Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségének hetilapja.
 

1972   Ardelao 2017-10-27 14:42:58

235 évvel ezelőtt, ezen a napon született Niccoló PAGANINI, minden idők legnagyobb olasz hegedűművésze.

Niccoló Paganini (1782.X.27. Genova – 1840.V.27. Nizza)

A világ legnagyobb hegedűművészének tartott Paganini, egyik levelében írt önvallomása:

«Az én művészeti törvényem: változatosság és egyszersmind egység a művészetben. Muzsikám nagyon különös és nem egykönnyen írható le, mint sokan hiszik. Az én közönségem valami rendkívülit, valami meglepőt kíván, főleg hosszabb darabokat Az ilyenekhez megfontolásra és sok-sok meggondolásra van szükség, mielőtt leírnám. Aztán úgy akarom, hogy szerzeményeim a magam és ne más érdeméből, szülessenek. . . .»  

 

Papp Viktor: „ZENEKÖNYV”

Rádióhallgatók számára

Zenekari esték II.

(Stádium Sajtóvállalat Rt. kiadása)

1940.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

"Bohém kiskarácsony"
ismétlés: 14:00

16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A Magyar Rádió Gyermekkórusának együttesei
Vezényel: Matos László
"Karácsonyi koncert"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Fülei Balázs tanítványai

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Rónai Gábor (trombita, tanára: Kirsch János)
A Zeneakadémia BA I. évfolyamos hallgatói
Vezényel: Kováts Péter
TELEMANN: G-dúr szvit, TWV 55:G10 („Burlesque de Quixotte”)
HÄNDEL: D-dúr szvit trombitára és zenekarra, HWV 341
MOZART: D-dúr divertimento, K. 136
HOLST: Szent Pál-szvit, Op.29/2
PHILIP GLASS: Company (vonószenekari változat)
WEINER: Divertimento, op. 20 – Jó alapos csárdás, Rókatánc

18:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet

Kalafszky Adriana (szoprán), Lachegyi Imre (blockflöte), Szászvárosi Sándor (viola da gamba), Tegyei Zoltán (csembaló), Nagy Réka (viola da gamba)
"Barokk muzsika - hangverseny Telemann halálának 250. évfordulójára"

19:00 : Budapest
Aranytíz Kultúrház

"Történelmi Táncklub a Mare Temporis táncosaival"

19:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Harsányi Elina (hegedű)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Kornel Laszlo Thomas
C.Ph.E. BACH: D-dúr szimfónia
BARBER: Hegedűverseny op. 14
SIBELIUS: II. szimfónia

19:00 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Tóth Armand karmester, zeneszerző
Horváth Béla (oboa), Granik Anna (zongora)
Házigazda: Detvay Mária Marcella
"Grazioso Zeneszalon"

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Ted Rosenthal zongora
"Gershwin-est"

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Belovári Beatrix (barokk fuvola), Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)
Harmonia Caelestis Barokk Zenekar
Tóth-Vajna Gergely (moderátor)
Purcell, Couperin, Händel, Stanley és J. C. Bach művei

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Érdi Tamás (zongora)
CHOPIN: Andante spianato és nagy polonéz, Op.22
DEBUSSY: A boldog sziget
Suite bergamasque
BARTÓK: Este a székelyeknél, BB 51/5
Improvizációk magyar parasztdalokra, op. 20, BB 83
Román népi táncok, BB 68
KODÁLY: Marosszéki táncok
BARTÓK: Allegro barbaro, BB 63

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Szabóki Tünde, Wiedemann Bernadett, Horváth István, Rácz István (ének)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara, Gyermekkórusa
Vezényel: Vásáry Tamás
KODÁLY: Psalmus Hungaricus
KODÁLY: Szimfónia
KODÁLY: Nyári este
KODÁLY: Budavári Te Deum

20:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Moldoványi András (zongora)
A Zeneakadémia BA II-III. évfolyamos hallgatói
Vezényel: Ménesi Gergely
SUK: Szerenád
BEETHOVEN: 5. (Esz-dúr) zongoraverseny, Op.73
DVOŘÁK: c-moll szláv tánc, Op.46/7
DVOŘÁK: C-dúr szláv tánc, Op.46/1
20:00 : Pécs
Kodály Központ

"Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny – Döntő"
A mai nap
született:
1873 • Kacsóh Pongrác, zeneszerző († 1923)
1905 • Farkas Ferenc, zeneszerző († 2000)
1917 • Hilde Zadek, énekesnő
1939 • Andor Éva, énekművész († 2014)
1943 • Perényi Eszter, hegedűs
elhunyt:
1792 • Joseph Martin Kraus, zeneszerző (sz. 1756)
1909 • Francisco Tárrega, zeneszerző, gitáros (sz. 1852)
1984 • Jan Peerce, énekes (sz. 1904)