Bejelentkezés Regisztráció

A nap képe


1929 Klára 2017-06-27 14:43:14 [Válasz erre: 1928 tiberio 2017-06-27 08:44:41]
Bocsi, már miért kellett volna kiretusálni? Politikuséknál megszokott dolog, de muzsikusoknál!

1928 tiberio 2017-06-27 08:44:41
Karajan szinte mindent elért az életben. Csak azt nem, hogy erről a fotóról kiretusálják Bernsteint. :)

1927 parampampoli 2017-06-18 08:31:37
Szuper a mai kép Ilosról!!! Köszönöm!

1926 Edmond Dantes 2017-06-13 21:09:41 [Válasz erre: 1925 Heiner Lajos 2017-06-13 20:31:28]
Köszönöm a cikket, 2012-ben még nem voltam itt.. A ház jeles vendégeiből -köztük híres énekművészek- némi ízelítő [url]https://en.wikipedia.org/wiki/Manoel_Theatre;itt kapható[/url] = alul, a "Famous visitors" fejezetben.

1925 Heiner Lajos 2017-06-13 20:31:28 [Válasz erre: 1924 Edmond Dantes 2017-06-13 16:41:49]
http://momus.hu/article.php?artid=6450&skey=málta Én is így láttam...

1924 Edmond Dantes 2017-06-13 16:41:49 [Válasz erre: 1923 Edmond Dantes 2017-06-13 16:35:26]
jav. előzőt (ha sikerül): A mai nap képén látható épületet, a máltai főváros operaházát -ami maga is már egy előző, leégett épület újjáépített változata volt- 1942. április 7-én a Luftwaffe gépei lebombázták, újjáépítése azóta sem történt meg. Bővebben erről [url]https://en.wikipedia.org/wiki/Royal_Opera_House,_Valletta;itt[/url]. Funkcióját (operaház és hangversenyterem is) [url]http://www.teatrumanoel.com.mt/;ez a bájos épület[/url] vette át, amiben magam is jártam, nyár lévén csak körbevezetés keretében. A vendégkönyvben számos neves -köztük magyar- művész beírása olvasható, tízvalahány év távlatából konkrétan Vásáry Tamásra emlékszem.

1923 Edmond Dantes 2017-06-13 16:35:26
A mai nap képén látható épületet, a máltai főváros operaházát -ami maga is már egy előző, leégett épület újjáépített változata volt- 1942. április 7-én a Luftwaffe gépei lebombázták, újjáépítése azóta sem történt meg. Bővebben erről [url]https://en.wikipedia.org/wiki/Royal_Opera_House,_Valletta;itt[/url]. Funkcióját (operaház és hangversenyterem is) [url]http://www.teatrumanoel.com.mt/;ez a bájos épület[/url] vette át, amiben magam is jártam, nyár lévén csak körbevezetés keretében. A vendégkönyvben számos neves -köztük magyar- művész beírása olvasható, tízvalahány év távlatából konkrétan Vásáry Tamásra emlékszem.

1922 Ardelao 2017-05-30 15:48:44
A felejthetetlen Kocsis Zoltán emlékére! [url] https://www.youtube.com/watch?v=vEd11oDGV9g; Zoltan Kocsis plays Bartok Concerto N. 3 [/url]

1921 IVA 2017-05-17 03:06:32 [Válasz erre: 1920 Momo 2017-05-17 00:47:45]
Igen, amikor a párizsi és a lembergi opera „hasonlóságáról” is beszéltünk.

1920 Momo 2017-05-17 00:47:45 [Válasz erre: 1919 IVA 2017-05-17 00:10:26]
Igen... :-)) Ez ugye egy Fellner-Helmer épület. Közeli rokona a [url]http://croatia.hr/Images/t900x600-7386/Zagreb-HNK.jpg;Zágrábi Nemzeti Színház.[/url] (Bár ezt már írtam tavaly valamikor.)

1919 IVA 2017-05-17 00:10:26 [Válasz erre: 1918 Momo 2017-05-16 09:04:21]
Úgy látom, 1946-ban is állt valamilyen pavilonszerű épület az Opera és a tó között. Ami most terpeszkedik ott (a képeden, amelyért köszönet illet, valamint a Google utcaképén), megállná a helyét a Kőbányai út Orczy tér és Hungária körút közötti szakaszán is, ahol kínai kereskedelem virágzik a Ganz-MÁVAG egykori épületeiben. Ehhez csak annyit fűzhetek, amit Sebes Maca énekesnő (Psota Irén) mondott Fricinek (Rozsos István), amikor Takács Éva óvónő (Házy Erzsébet) még mindig gyönyörűen énekel a pódiumon, holott már régen aludnia kellene a kávéjába csempészett eredeti svájci altatótól: – Svájcról is megvan a véleményem. (Felfelé a lejtőn)

1918 Momo 2017-05-16 09:04:21
[url]http://www.momus.hu/images/glry_images/zeneszerzok/tauber_lehar.jpg;Lehár Ferenc és Richard Tauber 1946-ban.[/url] Mégpedig Zürichben. Mögöttük középen a [url]http://i2.wp.com/danwang.co/wp-content/uploads/2015/02/Zurich-opera.jpg;zürichi Opera[/url] teteje domborodik.

1917 Búbánat 2017-05-01 11:56:48
Amíg el nem felejtem: a tegnap feltett [url] http://momus.hu/gallery.php?act=daylist&ldate=2017-04-30; A nap képén [/url] szereplő három operettszerző közös fotójához (1920 körül). Megnevezésük helyes sorrendben (balról jobbra): Lehár Ferenc, Oscar Straus, Leo Fall.

1916 macskás 2017-04-11 23:24:51 [Válasz erre: 1915 cviki57 2017-04-11 15:16:54]
Királyság volt Kaposvár tavaly! Én is ott voltam végig:)

1915 cviki57 2017-04-11 15:16:54
Casals, Prades Fesztivál, a hangversenyek cd-i, irigykedtem (kicsit) sok évig, hogy milyen fantasztikus élményei lehettek e koncertek résztvevőinek. Oszt tavalyelőtt, hogy kisunokáimra segítsek vigyázni, míg apa koncertezik, meg kamarakoncertet is hallgathassak, leutaztam Kaposvárra. Azóta számomra itt van Prades!!! Fantasztikus! Elmondhatatlanul csodás! Minden! Baráti Kristóf, Várdai István neve fémjelzi a fesztivált. Napi két koncert (az utolsó napon három) itt a Szivárvány Kultúrpalotában, két zenetörténeti előadás, esetenként a próbákat is meg lehetett hallgatni, egy hét tudatmódosult állapot, extázis, katarzisok sorozata – nincs elég szavam a gyönyörre! A város kedvessége, a baráti, mosolygós légkör, ismeretségek, barátságok szövődése – szívmelengetően emberi!!! S még a vendégművészekről, meg a műsorról nem is szóltam!

1914 Haandel 2017-04-07 19:01:53
[url]https://www.youtube.com/watch?v=nTbeVr_B63Y;Ravi Shankar & Yehudi Menuhin Sitar & Violin Duet[/url]

1913 Sipi 2017-04-01 18:24:05
Jó ez a kép, pont illik a mai naphoz. :-)

1912 Sipi 2017-04-01 18:24:02
Jó ez a kép, pont illik a mai naphoz. :-)

1911 parampampoli 2017-03-31 23:02:30 [Válasz erre: 1909 Heiner Lajos 2017-03-31 21:24:13]
Egy kedves barátomnak köszönhetően ismerhettem meg gyönyörű szegedi Grófnőjét a Figaróban felvételről, a nagyszerű pesti Abigélt gyerekként és kezdő operarajongóként én is láttam! Isten éltesse sokáig jó egészségben!

1910 IVA 2017-03-31 22:36:50 [Válasz erre: 1909 Heiner Lajos 2017-03-31 21:24:13]
Isten éltesse egészségben Karikó Terézt! Nagyszerű Pillangókisasszonyként láttam az Operaházban 1970. február 27-én, és Abigélként az Erkel Színházban, 1974-ben vagy 1975-ben. Sudár volt és karcsú, a nap képén is látszik, milyen szép.

1909 Heiner Lajos 2017-03-31 21:24:13
Szinte hihetetlen, hogy senki nem szólt hozzá a mai képhez. Illetve nem hihetetlen, szégyen és gyalázat.

1908 Búbánat 2017-03-29 10:25:33
A nap képéről jut eszembe: igazán leadhatná ismét a televízió A medve című operafilmet, mely Csehov művén alapszik; a Zenés Tv Színház 1976-ban mutatta be Ádám Ottó rendezésében William Walton angol zeneszerző egyfelvonásosát, melynek főszerepeiben Házy Erzsébet, Melis György és Begányi Ferenc remekelt.

1907 IVA 2017-03-26 00:41:28
A [url]http://www.welcometoromania.ro/Timisoara/Timisoara_Teatrul_m.htm;temesvári Operaház[/url] sem mindig így nézett ki.

1906 ladislav kozlok 2017-03-24 10:00:21
Nagyon hasonlit a pozsonyi tortenelmi opera nezoterere. Mind ket operahazat ugyanazok az epiteszek terveztek.

1905 parampampoli 2017-03-23 07:03:26
Békés András... az utolsó igazi nagy operarendező volt kis honunkban. Hiányozni fog örökre. Nyugodjék békében.

1904 Heiner Lajos 2017-03-18 08:58:16 [Válasz erre: 1902 Edmond Dantes 2017-03-09 21:23:33]
Carelli Gábor mesélte New York-i lakásában, hogy Nellit csak úgy hívták, La Bronzina. Carellit egyszer úgy szerződtették a Toscara, hogy különösen figyeljen arra, a címszerepet éneklő Nelli ne botoljon meg hosszú ruhauszájában. De tény, gyönyörű nő volt, a Toscninis történetek gondolom közismertek, nem ismétlem itt.

1903 Búbánat 2017-03-17 15:22:11
László Margit születése napján ezzel a felvételével kívánok sok örömet, boldogságot a Művésznőnek! [url] https://www.youtube.com/watch?v=Hqjw2XpmuUY; Donizetti: Az ezred lánya - Marie és a katonakórus jelenete (II. felv.) [/url] Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának Férfikara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lukács Ervin (1973)

1902 Edmond Dantes 2017-03-09 21:23:33 [Válasz erre: 1901 Heiner Lajos 2017-03-09 19:33:09]
Megvan a lemez Melogyiján vagy 40 éve. Amikor először meghallgattam, a szopránt Hervadt Nellinek neveztem el és a (rossz?) szójáték talán még találó is...

1901 Heiner Lajos 2017-03-09 19:33:09 [Válasz erre: 1898 IVA 2017-03-06 23:32:43]
Az biztos, hogy Toscanini '54-ben a Ballo előadása kapcsán is eredetileg arra a "másik" tenoristára gondolt, csak nem volt olyan állapotban... Legendás történet, hogy Toscanini aztán felkérte Peercet, aki, sértődötten, hogy eredetileg a Maestro nem őt akarta, azt válaszolta: Nem megyek! Mire mellette álló felesége: Jan, ha te nem mész, akkor én viszont megyek!

1900 -zéta- 2017-03-09 18:20:57 [Válasz erre: 1899 márta 2017-03-09 17:11:24]
Ferike...

1899 márta 2017-03-09 17:11:24
Jó, jó, hogy ágayy, Melis és Simándy. De ki volt a gyerek?

1898 IVA 2017-03-06 23:32:43 [Válasz erre: 1897 Heiner Lajos 2017-03-06 15:04:07]
A másik tenorista még sokáig ott lehetett, ha a Sámson és Delila 1955-ös felvételén is Peerce maradt Stevens partnere. Gyerekkoromban nem tetszett Jan Peerce hangszíne, később megbarátkoztam vele, és kifejezőnek tartottam ezekre a szerepekre.

1897 Heiner Lajos 2017-03-06 15:04:07 [Válasz erre: 1895 IVA 2017-03-03 06:16:55]
Hallottam olyat, hogy eredetileg egy másik híres tenoristát akartak szerződtetni, csak alkoholelvonón volt.

1896 Ardelao 2017-03-06 14:13:10
KODÁLY ZOLTÁN (1882.XII.16.-1967.III.6.) 50 évvel ezelőtt, ezen a napon hunyt el Kodály Zoltán dr. a legmagyarabb zene szerzője. „Műveit átitatta a magyar föld, a róna és levegő hangulata, és mint népének jó ismerője, lelkületének is hangot talált. Invencióját a népdallal kibővítette és egyrészt, mint népdalátiratokat, másrészt, mint műveibe beleszőtt dallamokat használta fel e kincseket. Sok küzdelem és akadály után, mintegy 42 éves korában kezdték [elismerni. Merészségei a keresett harmonizálásban és impresszionista hangfestéseiben jelentkeznek. Mindig finom és művészi, reformelveit nem hajtja túl. Bár együtt indultak Bartókkal, útjuk elvált s ma már egészen eltávolodtak egymástól. Lírai természete és filozofikus hajlama főleg a „Psalmus Hungaricusban” kulminál. Kamarazenéje nemes és egyszerű és mindig dallamos, szemben Bartók öntudatos tárgyilagosságával és rejtett izzásával. Bartók és Kodály, mint a magyar népzene felkutatói, iskolát alapítottak és a modern fiatalság sokat tanul tőlük. Feltétlen tehetségük, ha néha túlságosan józan is, de mindig eredeti és végre magyar zenét teremtő erő.” Az idézet Falk Géza: Mindentudó Zenei Zsebkönyvéből való. Budapest, 1935. szeptember hó Rózsavölgyi és Társa Kiadása.

1895 IVA 2017-03-03 06:16:55
Risë Stevens, Jan Peerce, Reiner Frigyes és Richard Mohr sok örömet szerzett nekem ezzel az 1951-es munkával.

1894 Heiner Lajos 2017-02-16 09:11:28
Bernstein Falstaffja a mű egyik legjobb felvétele lenne - ha nem DFD volna a címszerepben.

1893 cviki57 2017-02-15 16:51:27
ADAMS a MEZZON: Ő vezényli műveit a Concertgebouw zenekar élén február 27-én, 16.30-tól. A közreműködő Leila Josefowicz mély átélése lenyűgözött! Adams egyik operáját, a Nixon Kínában címűt március 6-án 12.30-tól és március 14-én 16.30-tól vetítik. (Kedvelem ezt az operáját is!)

1892 Edmond Dantes 2017-02-11 14:01:07 [Válasz erre: 1889 parampampoli 2017-01-12 22:21:04]
Csak most olvaslak...ezt komolyan mondod? Persze ízlések és pofonok, de addig nem mondanék véleményt egy épületről, ameddig nem láttam a helyszínen vagy legalább nem néztem legalább virtuálisan körül a "környéken" és a környék + az épület előző életében: mi volt ott, mik vannak ott, mit lehetett kezdeni a meglévő épülettel, amire esetünkben ráépítették az újat és főleg: hogyan illeszkedik az új épület a környezetébe és a város hangulatába. Ha ezeket összerakom, nekem semmi bajom vele. Ott szép. Pár kép "ilyen volt-ez volt-ez lett": https://de.wikipedia.org/wiki/Elbphilharmonie és https://de.wikipedia.org/wiki/Elbphilharmonie#Vorgeschichte_des_Standortes És hogy néhány további fórumtársunk kedvében járjak = támadási felületet kínáljak: nekem pl. nagyon megfelelne a MüPa épülete mint a felcsúti (nem elírás:) n a g yvasút egyik végállomása/indóháza...a n a g yvasút másik indóházaként pedig a Liget-projekt gyönyörű épületei funkcionálhatnának. Lehetőleg kerekeken gördíthető változatban, mert mint tudjuk, a most még csak k i svasút kihasználatlansága és az annak nyomán hallható csendes morgolódás nyomán a k i svasút (ld. feljebb) várhatóan n a g yvasút lesz,és ha a csendes morgolódás netán hangosabb lesz, akkor a vonalat folyamatosan hosszabbítani fogják, erre ígéretet is kaptunk éspedig a legmagasabb helyről. Úgyhogy kételkedésre nincs semmi okunk. Ezzel kapcsolatban máris van egy ötletem. A (Pestig) meghosszabbított vonal innenső végállomása a MüPa lehetne, ami egyben költségtakarékos megoldás is: 1) vasúti sínek kiépítve (hídon vagy a HÉV-é) 2) a többfunkciós indóház is áll már. Távlati tervekben a még hosszabb n a g yvasút Bécsig szállítaná az utasok tömegeit. A Staatsoper alatti metróállomás ideális végállomásnak tűnik, közvetlen összeköttetést teremtve STOP és MüPa között.

1891 bermuda 2017-02-11 09:37:02
Köszönöm Geddát. (((((((

1890 IVA 2017-01-13 03:46:37 [Válasz erre: 1886 Héterő 2017-01-12 19:25:46]
:)

1889 parampampoli 2017-01-12 22:21:04 [Válasz erre: 1886 Héterő 2017-01-12 19:25:46]
Tényleg... embertelen egy randa épület.

1888 Haandel 2017-01-12 20:15:07 [Válasz erre: 1886 Héterő 2017-01-12 19:25:46]
Hiába próbáltam tegnap koncentrálni a koncertre, tegnap este csak egy rejtvény forgott a fejembe: Hogy hol van ebben az égbekiáltó épületben a legfontosabb, a lényeg, vagyis a koncertterem. Ezért [url]http://www.tagesspiegel.de/kultur/eroeffnung-der-elbphilharmonie-nach-dem-vorbild-der-natur-gebaut-ein-rundgang/19234060.html;utánanéztem[/url]...

1887 Haandel 2017-01-12 20:13:36 [Válasz erre: 1886 Héterő 2017-01-12 19:25:46]
[url]http://szotar.sztaki.hu/search?fromlang=all&tolang=hun&searchWord=ELBabr%C3%A1l&langcode=hu&u=0&langprefix=&searchMode=WORD_PREFIX&viewMode=full&ignoreAccents=0;:D[/url]

1886 Héterő 2017-01-12 19:25:46
Ez a harmonie odaáig jó, hogy Elb...

1885 Búbánat 2017-01-07 11:20:15
Tegnap =január 6. „A nap képe” rovatba feltett Ilosfalvy-fotóhoz: A ”Függetlenség” lapban, 2009-ben megjelent Ilosfalvy Róbert-nekrológból idézem az alábbi sorokat: [url] http://www.eredetimiep.hu/fuggetlenseg/2009/januar/23/15.htm; „Aranyhang a mennyországban” [/url] Monitor – Medveczky Attila rovata (2009. január 23.) „Minden operarajongónak, zeneszeretőnek fájdalom költözött a szívébe, mikor hallotta a hírt: január 6-án elhunyt Ilosfalvy Róbert Kossuth-díjas magánénekes, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, mesterművésze. Ilosfalvy kiváló hangi adottságainak köszönhetően énekelt operákat, operetteket és oratóriumokat is. Így a wagneristák a Mesterdalnokok feledhetetlen Stolzingi Walter-alakítására, s az operett kedvelői pedig a Víg özvegy sármos Rosillonjára emlékezhetnek. Az utóbbit a legendás ’50-es évekbeli margitszigeti előadáson énekelte nagy sikerrel, s partnerei voltak: Házy Erzsébet, Udvardy Tibor és Koltay Valéria.” […] „Korunk remek szopránja, Bátori Éva nyilatkozta 2004-ben a Hegyvidék c. lapban: „Kölnben a mai napig csodálattal emlegetik Ilosfalvy Róbertet. Az ő művészetét soha nem feledi el az európai operajátszás.” Reméljük, a magyar sem… A hazai kultúrpolitika nagy adósságát törlesztené, ha megjelenne egy, a művész életét bemutató könyv és DVD. Búcsúzzunk el a művésztől az általa sokat énekelt Verdi Requiem tenorszólója szövegének magyar fordításával: „Báránykáid közé végy föl, válassz el a gödölyéktől, jobbra állíts ama széktől.”” Megjegyzésem: Örömünkre, Medveczky Attila és vele együtt sokunk óhaja, kívánsága megvalósult: Z. Tóth Antal Ilosfalvy könyve („Forró szívvel, hideg fejjel”) CD melléklettel a Holnap Kiadó gondozásban 2014-ben megjelent.

1884 Ardelao 2017-01-02 14:16:23
A nap képe Milij Alekszejevics Balakirev 1837. január 2. Nyizsnij Novgorod 1910. május 29. Szentpétervár 180 évvel ezelőtt, ezen a napon született Balakirev orosz zeneszerző, a 19. század, emlékezetes 60-as években feltörő orosz zeneszerző-nemzedék egyik legtehetségesebb tagja. Művészetének történelmi szerepét elsősorban a maga idejében élenjáró és újító jellege határozza meg. Balakirev műveiben jelennek meg először az új orosz zenei iskola egyes jellegzetes stílusbeli sajátosságai, amelyek ezután különböző és eredeti módon térnek vissza a többiek alkotásaiban. Balakirev volt az első orosz zeneszerző, aki önállóan folytatta és fejlesztette tovább Glinka szimfonikus zenéjének elveit. Ugyancsak ő volt az első, aki orosz földön nagy bőséggel felhasználta a nyugat-európai új zenei romantika drámai, program-szerű és festői elemeit. Gazdagította az orosz zene műfajainak és kifejező eszközeinek körét, kiszélesítette horizontját és a zenei képzetek új szféráját nyitotta meg. Kiváló tehetsége, bátor alkotó kezdeményezése, gondolatainak szárnyalása lehetővé tette, hogy az orosz zenét új, termékeny útra irányítsa, amely úton azután nagy, addig sohasem tapasztalt jelentőségre tett szert és figyelemre méltó eredményeket ért el. Balakirev művészetében különleges és önálló fejezetet képviselnek a népdalfeldolgozások. A 40 orosz népdal című gyűjteményében (1867) Balakirev nemcsak egyszerűen megharmonizálja a népi melódiákat, hanem arra törekszik, hogy a kíséret különleges technikai-kivitelezési és harmonizálási fogásaival kiemelje minden egyes dallam sajátos jellegét. A később megjelent 30 orosz népdal című gyűjteményében is (1898) hasonlóképpen jár el. Azok az elvek, amelyek szerint Balakirev e dalokat feldolgozta, bizonyos fokig azt a módot is meghatározták, ahogyan az „Ötök” csoportjának többi zeneszerzője nyúlt a népdalokhoz. Ezek a zeneszerzők az ő gyűjteményéből nemcsak számos népi témát használtak fel, hanem magát a feldolgozás módját, sőt egyes komponálási fogásokat is átvettek tőle. Ragyogó és sokrétű zenei tehetsége, magával ragadó temperamentuma, akaratereje és energiája éles kritikai szellemmel és hajthatatlan meggyőződéssel párosult. Ezért lett belőle nagytekintélyű vezető és tanítómester. Az ő zászlaja alá álltak azok a zeneszerzők, akik a zeneművészet népiségéért vívott harc élcsapatát alkották. (Az „Ötök” néven ismert zenei csoport). Balakirev egész zenei működése szorosan Glinka hagyatékához fűződik. Mindvégig állhatatos, önzetlenül odaadó őrzője maradt ennek a hagyatéknak. Az írás: >Az orosz zene története< Ю.B.КЕЛДИШ: „ИСТОРИЯ РУССКОӤ МУЗЫКИ” (Moszkva-Leningrád, 1947-1954. 3. kötet) c. orosznyelvű eredeti felhasználása alapján készült.

1883 Ardelao 2016-12-30 13:36:29
A nap képéhez Szergej Prokofjev: > Önéletrajz < című könyvének előszava. (Zeneműkiadó Budapest 1981.) — „Szergej Prokofjevről könyvek százait és megszámlálhatatlan mennyiségű cikket írtak, zenéje felmérhetetlenül sok főiskolai diplomamunka, kandidátusi és doktori disszertáció tárgya, s eleve készült róla. — Ebben a gigantikus terjedelmű, szóban-írásban közreadott >prokofjeviádában< vannak a nagy orosz muzsikus életrajzát tehetségesen és lebilincselően magyarázó, alkotóművészetének sajátságait bölcsen és érzékenyen elemző munkák. De Prokofjev életéről, bonyolult és nem mindennapi belső világáról a leghitelesebben – ezt kész vagyok meggyőződéssel állítani – maga Prokofjev ír. — A XX. század zenéjére világszerte óriási hatást gyakorló zseniális zeneszerző, a kiváló zongoraművész és karmester páratlanul egyéni írói talentummal is rendelkezett. Ugyanúgy, ahogy a kisfiú Szerjózsa Prokofjev legkorábbi darabjaiban (ezekben a szokatlanul kihegyezett, csípős, >harapós<, szerzőjük által >kutyuskáknak< becézett kompozíciókban) a leendő újító Prokofjev, gyermekkori levelezésében sem nehéz ráismerni a majdani érett férfi irodalmi stílusára: az éles, pontos és lakonikusan tömör, fűszeres humorú nyelvre. — Szergej Prokofjev Önéletrajzát tartalmi mélységei és ragyogó irodalmi stílusa egy sorba állítja a memoár-irodalom olyan remekműveivel, mint Hector Berlioz nevezetes Emlékiratai, vagy mint Ny. A. Rimszkij-Korszakov nem kevésbé értékes kötete, a Muzsikus életem krónikája. — Szergej Prokofjev szerepe századunk zenéjében hihetetlenül nagy. Az élet a napfény és az ifjúság megszállott énekese azt az örömöt és ragyogást árasztotta az emberekre, amelyet oly gyakran hiányolunk elbizonytalanodott, rideg és kegyetlen XX. századunkból. A prokofjevi muzsika férfias, optimista és nemes karaktere az egész világon a haladó, a jövő felé néző, a tündöklő humanista ideálokra tekintő szovjet művészet eszményeit személyesíti meg. Prokofjev élete nem volt túl hosszú – de annál izgalmasabb és koncentráltabb. Majdhogynem az egész világot beutazta; korának szinte valamennyi híres muzsikusával, művészével, írójával és rendezőjével találkozott; szinte mindent látott és hallott, amit a kortárs-művészet világra hozott. — Szükséges-e hangsúlyozni, milyen érdekes életének minden, még legjelentéktelenebbnek látszó mozzanata is, mennyire fontos a pályafutása során felvillanó arcok jellemzése, ha mégoly apró benyomásokat rögzít is, és legfőképpen: mekkora jelentősége van minden ecsetvonásnak, amely lehetővé teszi, hogy tetten érjük nagyszerű alkotói tehetségének virágzó kibontakozását? — Az Önéletrajz Szergej Prokofjev életének azt a szakaszát öleli fel, amelyet az olvasók széles köre legjobban ismer: a gyermekévektől a pétervári konzervatórium zeneszerzés-tanszakának befejeztéig. A könyv vetekszik a legolvasmányosabb regénnyel; lapjain művészetünk egyik legsziporkázóbb szellemének gyermek- és ifjúkorát látjuk leperegni – annak az embernek a napjait, aki méltán foglal helyet az orosz zeneművészet legnagyobb klasszikusai között.” Írta: D. Kabalevszkij 1971. november 14. A könyv valóban kiváló. Érdemes megvenni.

1882 IVA 2016-12-25 07:19:24
Meister der Weltchronik des Rudolf von Ems – két nap képeként kapott – Dávid király az írnokával és a zenészeivel című alkotása azt sejteti, hogy a feltehetően a XIII. század első felében alkotó mesternek mintha egy hárfázó nő ült volna modellt Dávid király portréjához, aki aztán szakállas, koronás fejet kapott. Korabeli mém. Két és fél századdal később Michelangelónak merőben más elképzelése volt a zsidó királyról.

1881 parampampoli 2016-12-17 15:39:25 [Válasz erre: 1880 Héterő 2016-12-17 15:08:48]
Gyönyörű terem, isteni akusztikával. Csodás emlékek...

1880 Héterő 2016-12-17 15:08:48
[url]https://www.visitbratislava.com/places/reduta/;R-E-duta[/url]





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.