Bejelentkezés Regisztráció

A nap képe


1829 Búbánat 2016-09-18 10:02:30
Megható, hogy a Magyar Posta is megemlékezett a magyar "tenorkirály"-ról és születése 100. évfordulójára alkalmi bélyeget bocsátott ki! [url] https://www.posta.hu/belyeg/belyegeink/ujdonsagok/100-eve-szuletett-simandy-jozsef; BÉLYEGÚJDONSÁG [/url] „Magyarország egyik leghíresebb tenoristája volt, akinek hangja és alakja elválaszthatatlanul forrt össze több magyar nemzedék tudatában Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével, a bélyegképen is így látható a portréja, háttérben az Operaház épületével.”

1828 Ardelao 2016-09-15 19:02:52
HUBAY JENŐ („Arckép”) — Tizenöt esztendős korában Joachim tanítványa lett. Liszt Wieniawskí versenytársának nevezte és Vieuxtemps úgy mutatta be. mint az utódját. Saint-Saëns kritikáiban rajongott érte. Coppée operaszöveget írt a számára, s első dalművének hangszereléséhez: Massenet kínálta fel segítségét. A Cremonai hegedűst hetven színpad játsza. Az első magyar világsiker. Brahms az ő vonósnégyes-társaságát kérte fel, hogy Európa közönségének művei egy részét bemutassa. München, Lipcse, London és Chicago zenei főiskolái versenyeztek érte. Az életrajza egy ragyogó művészkarrier története, amely számos mozzanatával ékelődik a zenetörténetbe. Ifjúkorában: a világ egyik legnagyobb hegedűművésze, férfikora elején: ünnepelt zeneszerző, élte delén: a legkitűnőbb pedagógus. — A magyar zenei életben az a feladat jutott számára, hogy megmutassa a világnak, mennyire nem azonos a magyar hegedűművész fogalma a cigányprímással. — A latin-fajta: énekel. A német: zongorázik. A magyar: hegedűs nemzet. A magyar hegedűskultúra őrizte meg legtovább nomád karakterét. Hubay Jenőre várt a civilizálás munkája. Ebben csak egyetlenegy úttörő járt előtte, egy zenedei tanár, aki az első magyar hegedűiskolát írta s az első magyar vonósnégyest, a dilettáns pedagógusok ellen irtó hadjáratot hirdetett és hivatást látott a mesterségében, Huber Károlynak hívták ezt a hegedűtanárt, karmestert, zeneszerzőt, lelkes és tehetséges, képzett és munkás magyar művészt, ő volt Hubay Jenő édesapja. — A magyar hegedűsök civilizálását gyökeresen vitte végbe Hubay Jenő. Nagyszerű hegedűművészeket nevelt és kitűnő hegedűtanárokat. Meghódíthatta velük nemcsak az egész világot, ami nem nagydolog, hanem még a magyar vidéket is, ami viszont már valami. Meg is hódította. A magyar hegedűiskola, a Hubay-iskola csillaga másfél évtizede fennragyog már az európai zenei élet zenitjén, azóta delel. A fénye cseppet sem lett halványabb, sőt ellenkezőleg. Időnként újabb és újabb üstökösök válnak le róla és elviszik a hírét, a ragyogását szerte az egész világba. Ennek a csillagrendszernek a napja azonban Hubay Jenő maradt. Valamennyi tanítványán felfedezhető az összetartozóság, a rokonság titkos jele. Ami valamennyiükben közös és együvé fűzi mindannyiukat, amiben testvérek valamennyien: az ő. A tanítványai között felosztotta a lelkét. Mennél több darabra osztotta azonban: annál gazdagabb lett. — Nem minden nagy művész jó pedagógus. Jelentékeny, nagy pedagógus ellenben csak született, vérbeli művész lehet. Amit magam nem tudok, arra nem taníthatok meg mást. Hubay Jenő azok közé a rendkívüli tehetségek közé tartozik, akik tanítványaikkal azt is közölni tudják, amit szóval kifejezni szinte nem is lehetséges. Azt kell hinni: mágikus erő lakik benne. Nemcsak mester-minta is egy személyben, példakép, amelynek ha csak megfigyelésébe merül el a tanítvány, át kell, hogy alakuljon lelke legmélyén. — Az önzetlen előadóművész példája Hubay Jenő, azé, aki kivételes tehetségeit és képességeit teljes odaadással bocsátja a zeneszerző rendelkezésére, aki előtt az írás szent. Joachim mélysége és Vieuxtemps ragyogása egyesültek az előadásában, és ha a legújabb muzsikára nem rezonál is érzékeny és finom idegrendszere, el lehet mondani, hogy az elmúlt évszázadoknak, továbbá kortársainak zenéjét hibátlanul appercipiálta és maradéktalanul fejezte ki. — A kompozícióiról néhány évvel ezelőtt még azt jegyeztük fel, hogy a múlt század utolsó negyedének divatos művészete tükröződik bennük, a kor teremtette a stílust, amelyen megszólaltak a legjellegzetesebb tulajdonságaik: briliáns készség, mondaine elegancia, kellem és csín, gyöngéd, kissé felszínes, franciásan érzelmes líra. Azóta azonban némely új zenekari műve került a közönség elé s azt kell hinni, hogy Hubay Jenő zeneszerzői fejlődése új állomáshoz érkezett. Ezekben az újabb műveiben a zeneművészet modern arzenáljából kölcsönzi a fegyvereket, amelyekkel figyelmünket és érdeklődésünket elképzelései és megtervezései számára meghódítani akarja és természetes, hogy nemcsak a művész alakítja a matériát, de a matéria is befolyásolja, sőt inspirálja a művészt az alkotásban. A krónikás feszült figyelemmel várja Hubay Jenő új operáit és leplezetlenül irigyli a mestert, aki élete delén — íme — látszólag új elvekkel és eszközökkel lát az alkotáshoz, amint a jelek mutatják, az elmúlt eredményeken messze túlmagasodó sikerrel. — Virtuóz, kamarazenész, karmester, zeneszerző, pedagógus. Működése azonban csak látszólag ilyen sokrétű. Valójában: a hegedű dominál minden tevékenységében. Ezen a hangszeren érez, ezen gondolkodik, olyan mélyen és átfogóan, mint senki kívüle ebben az országban. F.Gy. Megjelent: „ZENEI SZEMLE” Temesvár, 1918. Január-február hó Második évfolyam, első szám.

1827 joska141 2016-09-02 05:29:00
Van-e az archívumban egy fénykép, amin Budapest zenekarának, balettegyüttesének, operaházának első emberei együtt vannak?

1826 IVA 2016-08-27 00:16:22 [Válasz erre: 1820 Momo 2016-08-05 02:47:02]
Momónak elsősorban: A tatai Angolkertben 1943-ban készült képen látható épület [url]https://www.google.hu/maps/uv?hl=hu&pb=!1s0x476a45dd2617ca17%3A0xcf6b9c4ecc45f305!2m5!2m2!1i80!2i80!3m1!2i20!3m1!7e115!4shttps%3A%2F%2Fssl.panoramio.com%2Fphoto%2F67521988!5stata%20angolkert%20-%20Google-keres%C3%A9s&imagekey=!1e3!2s-bll5TDowMow%2FV69FR0f5--I%2FAAAAAAAAKrM%2FSfdPVgMAO8USLq6y58cjgHizTL3y6WQXACLIB&sa=X&ved=0ahUKEwjYwaTHi-DOAhWCJSwKHX38DqEQoioIeDAN;Pálma Rendezvényház[/url] néven ma is létezik.

1825 Ardelao 2016-08-10 18:07:14
A.K.Glazunov és első tanító mestere Balakirev. — Gyermekkorának egyik legmélyebb zenei benyomását a „Ruszlán és Ludmilla” Glinka opera jelentette. Meg kell említenünk, hogy már zsenge gyermekkorában rajongott Chopinért s e rajongás egész életén végig kísérte. Balakirevvel való megismerkedése döntően befolyásolta zeneszerzői munkásságát. — „Helyeselte, hogy komponálok és azt tanácsolta, minél alaposabban tanulmányozzam a klasszikusokat, különösen Beethovent (akit igen kevéssé ismertem), hogy zenei fejlődésem helyes irányba terelődjék; ezenkívül arra ösztökélt, hogy a zene mellett általános képzésemet se hanyagoljam el. Tanácsát megszívleltem, alaposan tanulmányoztam a klasszikusokat és sokat írtam (románcokat, zongoradarabokat és egyebeket).” — Balakirev tanácsára Glazunov zeneelméleti órákat vett Rimszkij-Korszakovtól. Borogyin halála után (1887) ő fejezi be az „Igor herceg” című operát. Ezt a munkát másik tanítójával Rimszkij-Korszakovval együtt végezte. A kivonatos írás: „Az orosz zene története” Ю.B.КЕЛДИШ: „ИСТОРИЯ РУССКОӤ МУЗЫКИ” (Moszkva-Leningrád, 1947-1954. 3.kötet) c. orosznyelvű eredeti felhasználása alapján készült.

1824 lujza 2016-08-08 02:56:27
A mai naphoz: https://www.youtube.com/watch?v=EE3jCsKsMOQ

1823 IVA 2016-08-05 05:11:04 [Válasz erre: 1821 Momo 2016-08-05 02:59:14]
Megnyugtató, hogy egy jó alkotást olykor újrahasznosítanak.

1822 IVA 2016-08-05 05:08:52 [Válasz erre: 1820 Momo 2016-08-05 02:47:02]
Nagyon köszönöm a kiegészítést! Valamennyi szólista neve ismert, a Máthé Joláné (ha azonos személyről van szó) nótaénekesként. (Minden kívánságom ilyen hamar teljesüljön, és persze a Tiéid is!)

1821 Momo 2016-08-05 02:59:14 [Válasz erre: 1819 IVA 2016-08-05 01:56:00]
Szerintem is egy jól eltalált Carmen díszlet. Több helyen is használták az elmúlt 20 évben, (nem feltétlenül ugyanazzal a rendezéssel). Mi Stuttgartban (1995) és Bázelben (1996) léptünk fel benne.

1820 Momo 2016-08-05 02:47:02 [Válasz erre: 1818 IVA 2016-08-05 01:54:48]
Ez a kép a Fortepan gyűjteményéből való. Ott találkoztam vele. Aszongya: A helyszín: Tata, Angolkert, a Pálmaház előtt. Előadók: László Magda, Máthé Jolán, Járay József és Rissay Pál, valamint a Budapesti Kórus és a Székesfővárosi Zenekar. Vezényel Péter József. László Magda ebben az időben ösztöndíjas volt az Operaházban. Rissay pedig az énekkar basszus II szólamában működött.

1819 IVA 2016-08-05 01:56:00 [Válasz erre: 1816 Momo 2016-08-05 00:26:40]
Igen tetszetős és hangulatos. Kár, hogy nem az Erkel Színház színpadán van ilyen. És kár, hogy nem a Margitszigeten, bár azt hiszem, a rock-színpadi sátor alatt nem férne el...

1818 IVA 2016-08-05 01:54:48
Visszatérek [url]http://www.momus.hu/gallery.php?act=daylist&ldate=2016-08-04;a tegnapi Nap képéhez[/url]. Olyan jó lenne tudni, ki a képen látható karmester, kik a szólisták! Hát még, hogy mit adtak elő. Persze nem remélhetem, hogy valakit személyes emlék fűz egy 1943-ban Tatán megtartott koncerthez. Nincs a képen semmi különös, semmi komplikált. (Szinte bizonyos, hogy egy szopránt, mezzoszopránt, tenort és baritont vagy basszust látunk a szólisták sorában.) Mégis olyan erősen hordozza egy letűnt kor atmoszféráját! Feltűnő, hogy – talán két női kórustag kivételével – a hölgyek mind oldalra fésült frizurát viselnek. Az urak – szintén két karénekes kivételével – hátrafésült hajat. Akkor nemigen volt divat arcszőrzetet hagyni (legfeljebb Jávor-bajuszt), inkább a szigorúan hátrafésült, rövid haj erősítette harmadlagosan a nemi jelleget. Ez még az ötvenes évekre sem nagyon változott: a színészek közt az oldalt elválasztott frizura Gábor Miklós jellegzetességének számított.

1817 IVA 2016-08-05 01:50:02 [Válasz erre: 1815 Búbánat 2016-08-03 12:02:12]
Bocsánat, szerintem felesleges idézőjelbe tenni a névmást. Kolonits Klára ugyanis két értelemben is valóban a miénk. Miénk mint a magyaroké és miénk mint az itt fórumozó közönségé. Van szerencsénk kortársai és honfitársai lenni.

1816 Momo 2016-08-05 00:26:40
[url]http://www.momus.hu/images/glry_images/0009/sommfestspielexanten.jpg;Xanten - szabadtéri színpad[/url] Mégpedig Csikós Attila Carmen díszletével. :-)

1815 Búbánat 2016-08-03 12:02:12
Schloß Kirchstetten - nyári komolyzenei fesztivál színhelye Ez a kastély számunkra nevezetes, hiszen a „mi” Kolonits Kláránk három szerepben fellépett itt: Violetta (Traviata), Rosalinda (A denevér) és legutóbb 2012 augusztusában Grófné volt a Figaró házasságában – a nagysikerű színpadi alakításairól beszámolt a Momus is. A kirchstetteni kastély Maulpertsch-termében Kolonits Klára Liszt-dalestet is adott.

1814 -zéta- 2016-07-13 21:30:08 [Válasz erre: 1813 macskás 2016-07-13 18:21:00]
Lásd még Momus-játék fórum 4963... ;-)

1813 macskás 2016-07-13 18:21:00
Azannyát, de jó plakátot rakott ki a TéSzerkÚr!

1812 Búbánat 2016-07-12 10:19:12
A kiváló olasz bariton emlékére hallgatom: [url] https://www.youtube.com/watch?v=xGddQnUF5HU; G. Verdi ATTILA "Tregua è cogl'Unni...Dagl'immortali vertici" - PIERO CAPPUCCILLI [/url]

1811 Ardelao 2016-07-11 00:20:08
Egyik kedvencem Hermann Prey emlékére, és Lucia Popp-ra is emlékezem: [url] https://www.youtube.com/watch?v=JnbWlmZmgWc; Lucia Popp & Hermann Prey -"Carmina Burana" [/url]

1810 IVA 2016-07-01 04:13:20 [Válasz erre: 1809 Momo 2016-06-30 11:35:53]
Köszönöm, köszönjük.

1809 Momo 2016-06-30 11:35:53 [Válasz erre: 1807 IVA 2016-06-30 02:18:00]
Boston Opera - [url]http://www.bostonoperahouse.com/upcoming-events/;Upcoming Events[/url] "We host the region’s most active program of top touring Broadway shows, Boston Ballet performances and other high-quality cultural presentations and concerts in New England’s most magnificent theater." [url]http://www.bostonoperahouse.com/;bostonoperahouse.com[/url]

1808 Haandel 2016-06-30 07:29:17 [Válasz erre: 1804 Haandel 2016-06-29 19:22:41]
[url]http://www.gettyimages.fi/detail/video/theater-marquee-on-the-facade-of-the-boston-opera-stock-video-footage/mr_00091220;Dronetávlat[/url]

1807 IVA 2016-06-30 02:18:00 [Válasz erre: 1806 lujza 2016-06-30 01:50:24]
És egy olyan helyen, mint a MÁO, miért a Billy Eliotot játsszák? Arra tippelek, hogy a bostoni is egy időszakos széria lehetett, talán éppen nyári.

1806 lujza 2016-06-30 01:50:24 [Válasz erre: 1803 Haandel 2016-06-29 19:07:51]
És egy ilyen helyen miért az Oroszlánkirályt játsszák?

1805 IVA 2016-06-30 00:03:30 [Válasz erre: 1801 tiramisu 2016-06-29 09:53:58]
A nem külön téren díszlő színházaknál előfordul, hogy a portál alapján nem is sejtjük, milyen az épület belül. Valószínű, hogy a Király Színház sem ítélhető meg a korabeli Király utcát ábrázoló képek szerint. Jó, hogy kiegészítetted a Nap képét ezzel az információval, kedves Tiramisu: érdemes a Google képkeresőjében megnézegetni a Boston Opera House nézőterét.

1804 Haandel 2016-06-29 19:22:41 [Válasz erre: 1803 Haandel 2016-06-29 19:07:51]
… [url]http://bostonoperahouseonline.com/history/;The original capacity of 2,900 was reduced to 2,677 [/url] in order to provide patrons with more comfortable seating and excellent sight lines. …

1803 Haandel 2016-06-29 19:07:51 [Válasz erre: 1801 tiramisu 2016-06-29 09:53:58]
Let’s [url] http://www.bing.com/images/search?q=boston+opera+interior&FORM=HDRSC2;see[/url]! * * * * * ( [url]http://szotar.sztaki.hu/search?fromlang=eng&tolang=hun&searchWord=whoa&langcode=hu&u=0&langprefix=&searchMode=WORD_PREFIX&viewMode=full&ignoreAccents=0;Húha[/url]! ;-)

1802 macskás 2016-06-29 14:45:28 [Válasz erre: 1801 tiramisu 2016-06-29 09:53:58]
:)

1801 tiramisu 2016-06-29 09:53:58
A nap képe- A bostoni bejárat megtévesztő, mert belülről hatalmas és szép, a klasszikus bordó arany színekkel. Ragyogó az akusztikája!

1800 Heiner Lajos 2016-06-29 09:03:32
Ezt az operat, amit hirdetnek a Bostoni Operaban, meg nem lattam!

1799 IVA 2016-06-20 07:45:16 [Válasz erre: 1798 -zéta- 2016-06-20 06:33:22]
Köszönjük!

1798 -zéta- 2016-06-20 06:33:22 [Válasz erre: 1797 IVA 2016-06-20 00:53:05]
...és lőn...:-)

1797 IVA 2016-06-20 00:53:05
Mindent elértem az életben, semmi sem hiányzik nekem, csak egy szóköz a névelő és a Teatro közé.

1796 Ardelao 2016-06-18 11:56:15
Ilosvay Róbert emlékére: [url] https://www.youtube.com/watch?v=AnrKiJU6JFk; J. Strauss: A denevér - Ó jaj, a szívem megszakad... (Moldován S., Házy E., Ilosfalvy R.) [/url]

1795 Heiner Lajos 2016-06-08 09:11:07
Jedlik Anyos inkognitoban.

1794 Heiner Lajos 2016-06-03 05:35:04
Na most akkor Rigoletto, vagy Carmen?

1793 Ardelao 2016-06-01 12:51:29
212 évvel ezelőtt, ezen a napon született: Mihail Ivanovics Glinka (1804.VI.1. – 1857.II.15.) emlékére — Az orosz zene első klasszikusa. Elődjeinek eredményeire támaszkodva, műveiben egy egész korszak eredményeit foglalja össze: betetőzi az orosz nemzeti zenei iskola kialakításának folyamatát. — Műveiben különböző formában, a maga teljes egészében tükröződik a nemzeti élet. Alkotásait hol hősiesség, hol a mindennapi élet hatja át, a közvetlen realitás körében időzik, vagy a képzelet szárnyalása ragadja el. A líra, az eposz, a dráma és a vígjáték egyaránt közel áll hozzá. — Ugyanilyen gazdag zenei nyelvezetének nemzeti forrása. Megérti az ősi parasztdalok jellegzetes fordulatait. Glinkáig egyetlen orosz zeneszerző sem tudta oly tisztán felidézni a „lassú” énekek stílusát, mint ő. Jó példa erre Ivan Szuszanyin „Evezősök kórusa.” Újjászületnek műveiben a korabeli városi dalok sajátosságai is és az ó-orosz egyházi énekek több dallami fordulata. — Glinka, mint általában az egyes népek nagy művészei, a hazai és nemzeti elemekben találja meg azokat a vonásokat, amelyek általános emberi érdeklődésre és jelentőségre tarthatnak számot. Stílusa a világ zenei kultúrája különféle vonásainak szerves összeolvasztásából és feldolgozásaiból alakul. Zeneszerzői munkássága a klasszikus zeneművészet elveinek komoly és alapos elsajátításából indul ki. Ezt azzal éri el, hogy megismeri és tanulmányozza Haydn, Mozart és Beethoven műveit. Emellett vonzza őt Chopin romantikus lírájának finom átszellemültsége. Berlioz viharos, féktelen romantikája, Gluck antik témájú operáinak fennkölt tragikus pátosza, Bach és Händel polifonikus formáinak monumentális nagysága is. Vonza a romantikus zenei nyelvezet újdonsága, gazdagsága és díszessége, de ugyanakkor érdekli a 16. és 17. század szigorú vokális többszólamúsága. — Bár megismerte és tanulmányozta a világ zenei kultúrájának legjobb és legjelentékenyebb eredményeit, melyeket a történelmi fejlődés néhány százada során elértek, mégsem volt valamely iskolának, vagy a nyugat-európai zene valamelyik irányzatának tanítványa és követője. Rendkívüli érzéke volt ahhoz, hogy a legkülönbözőbb művészi hagyományokat mindig a maga módján dolgozza fel és az elsajátított elemeket önálló és eredeti céljainak elérésére fordítsa. Puskinhoz hasonlóan Glinka is értett ahhoz, hogy az idegenben és távoliban felfedezze az orosz nemzeti jelleghez közel álló vonásokat. A kis részlet: „Az orosz zene története” Ю.B.КЕЛДИШ: „ИСТОРИЯ РУССКОӤ МУЗЫКИ” (Moszkva-Leningrád, 1947-1954. 3.kötet) c. orosznyelvű eredeti felhasználása alapján készült.

1792 Búbánat 2016-05-31 13:06:12
Shirley Verrett (May 31, 1931 – November 5, 2010) was an African-American operatic mezzo-soprano Egy remek élő operafelvétel részletével idézem fel a legendás Verrett szépséges, drámai mezzóját, énekes-művészetét: [url] https://www.youtube.com/watch?v=9rsqC08GXDA; Scritto in Ciel! – cabaletta La Favorita Shirley Verrett Live MET 1978 [/url]

1791 Ardelao 2016-05-28 13:16:08
A régi Színházi Élet folyóirataim között, találtam egy érdekes riportot Svéd Sándorral kapcsolatban: Svéd Sándort is elrabolja tőlünk a külföld Öt évre Bécsbe, Berlinbe, Londonba, Párizsba, Rómába, Barcelonába és Salzburgba szerződött. — Svéd Sándor, a budapesti Opera világhírű baritonistája május 29-én (1935. megj. A.) utazik el Pestről. A búcsú annál fájdalmasabb, mert távozása nem szezonra szól: a nagyszerű énekest öt évre szóló külföldi szerződés ragadja el tőlünk. — Gyorsan ívelő, rendkívüli karrier a Svéd Sándoré. Huszon-kétéves korában szerződött az Operához, ma huszonkilenc esztendős s e hét év elég volt neki, hogy nemcsak itthon, de a külföldön is a legelsők közé küzdje föl magát. A magyar énekes egy-kettőre nemzetközi attrakció lett. Svéd Sándor olasz mestereknél tanult, majd egy évig a budapesti Zeneművészeti Főiskola növendéke lett. Akadémiai vizsgáján hallotta énekelni Radnai Miklós és rögtön leszerződtette az Operához. A Trubadurban mutatkozott be a közönségnek. Ettől fogva gyorsan követték egymást a szerepek és a sikerek. Nemesen zengő baritonjára, tökéletes ének-kultúrájára fölfigyeltek a külföldi szakemberek is és egymásután kapta a külföldi meghívásokat. Ilyen vendégszereplései alatt összetalálkozott a külföld legkiválóbb énekeseivel, akik lelkes barátságukba fogadták a fiatal magyar művészt. Ezek a barátságok később sem szakadtak meg és ha híres külföldi énekesek jöttek Pestre, sohasem mulasztották el, hogy fölkeressék Svéd Sándor gyönyörű budai villáját. Az utóbbi évek során Saljapin, Lauri-Volpi, Gigli, Gina Cigna voltak a Svéd-villa legnevezetesebb vendégei és ilyenkor olyan házi koncerteket rendeztek, amilyenekhez fejedelmek is csak ritkán jutnak. (Svéd Sándor a Gellérthegy oldalában lakott, a Szirtes úton, megj. A.) — Közvetlen elutazása előtt beszéltünk a nagy útra induló Svéd Sándorral. — „Boldog vagyok — mondta, — hogy huszonkilenc éves koromban elértem mindazt, amit valamikor gyermekfővel életcélul tűztem ki magam elé. A zsebemben vannak a külföldi nagy operák szerződései. De amennyire boldoggá tesz a sok szép meghívás, annyira fáj, hogy itt kell hagynom Budapestet és mától fogva öt évig legfeljebb csak vendég lehetek a saját hazámban és a saját házamban is. Persze, igyekezni fogok, hogy időről-időre szabaddá tegyem magamat. Akkor majd sietve hazajövök, hogy egy-egy estén a szívem szerint énekelhessek magyarul is, magyar közönség előtt.” — „Külföldön a legkedvesebb szerepeimet fogom énekelni: a Sevillai borbélyt, Scarpiát, Don Juant, Rigolettót. A nyáron Rómában lépek föl, a Sevillait fogom énekelni. Ugyancsak a Sevillai borbélyt éneklem szeptember elején Bécsben is, ahol — minthogy alig lesz időm németül betanulni a szerepet, — az Operaház az én kedvemért olasz nyelven rendezi meg az előadást. A további szerződéseim Londonba, Párizsba, Barcelonába és Salzburgba szólítanak, ez azonban csak tág kerete az ötéves turnémnak, amit orosz mintára ötéves tervnek neveztem el.” — „Ismétlem, boldog vagyok, hogy a külföld így megbecsül és ha fáj is, hogy itt kell hagynom Budapestet, vígasztal, hogy akárhová megyek, mindenütt a hazámnak fogok szolgálni. Ez az érzés átsegít a búcsú fájdalmán és remélhetőleg elég lelki tartalék lesz az előttem álló öt évre.” — Körülnéz a szobában, amelynek falait híres énekesek dedikált arcképei díszítik. Irigyli az arcképeket: ezek legalább itt maradnak. Írta: Faragó Baba, SZÉ. munkatársa Színházi Élet, 1935.

1790 parampampoli 2016-05-16 10:54:05
Richard Tauber volt Nicolai Gedda első példaképe és hangzásideálja.

1789 IVA 2016-05-14 02:37:30 [Válasz erre: 1787 Búbánat 2016-05-13 12:40:52]
A főbb szereplők felsorolásából kimaradt a Lordot alakító Hámory Imre/Katona Lajos neve. Íme a [url]http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?as=15429&kr=A_10_%3D%22Fra%20Diavolo%22;teljes színlap[/url]. Ennek az oldalnak a megkeresésekor vettem észre, hogy [url]http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?as=1703&kr=A_10_%3D%22Fra%20Diavolo%22;1993-ban Szinetár Miklós a Színművészeti Főiskolán is megrendezte[/url] a darabot, saját fordításával.

1788 Ardelao 2016-05-13 15:50:35 [Válasz erre: 1787 Búbánat 2016-05-13 12:40:52]
Teljesen egyetértek! A felsoroltak között nekem is több műve megvan.

1787 Búbánat 2016-05-13 12:40:52
"A nap képe" - 1871 • Daniel Auber, zeneszerző (1782. január 29., Caen – 1871. május 12. vagy 13. (?) Párizs) Sajnos, nálunk kissé el van feledve ez a neves francia operaszerző, de én számon tartom mint a francia „bel canto” egyik jeles képviselőjét, kinek sok operáját ismerem lemezről, előadások hang- és képfelvételéről egyaránt (CD, DVD), valamint rádiós közvetítésekből. Alkotói pályája csaknem 65 éven át tartott. Mintegy ötven operát írt, melyek közül nekem megvan: - Le Macon (1825) – német fordításból átvett Kőműves és lakatos címen ismert nálunk - La muette de Portici (1828) – „A portici néma” - La fiancèe (1829) – német fordításban: „Die Braut” – A menyasszony – nekem megvan a teljes ének-zongorakivonat első kiadása - Fra Diavolo (1830) - Gustave III ou Le bal masqué (1833) – III. Gusztáv, avagy az álarcosbál - Le cheval de bronze (1835) - Le domino noir (1837) – A fekete dominó - Les diamants de la couronne (1841) – A koronagyémántok - Marco Spada (1852) – baletté átírva 1857-ben, ez is megvan - Manon Lescaut (1856) Sajnálatos, hogy a francia repertoár az Operában szinte elhanyagolható, pedig egykor Auber darabjait is játszották nálunk, így a legismertebb, a Fra Diavolo vígoperája műsoron volt még a hatvanas évek elején: két szereposztásban mutatta be az Erkel Színház, 1959. január 18.; február 7.: Gyurkovics Mária/Házy Erzsébet; Sándor Judit/Szőnyi Olga, Ilosfalvy Róbert/Járay József; Kövecses Béla/Palcsó Sándor; Kishegyi Árpád/Külkey László; Varga András/Molnár Miklós; Somogyváry Lajos/Domahidy László vitték sikerre a produkciót. Tóth Péter/Borbély Gyula vezényelt. Rendező: Szinetár Miklós. Igazán elővehetné ezt a pompás Auber-operát az Operaház újra, vannak énekeseink, akikkel ki lehetne állítani.

1786 Búbánat 2016-04-30 12:35:37 [Válasz erre: 1785 Ardelao 2016-04-30 12:29:53]
Érdekesség: Lehár és kedvenc tenoristája, Richatrd Tauber, egyben jóbarát, akinek tenorhangjára több darabját komponálta, ugyanabban az évben, 1948-ban haltak meg; mindkettőjük sírját felkerestem, mikor kimentem Bad Ischl temetőjébe leróni kegyeletemet nagyságuk előtt.

1785 Ardelao 2016-04-30 12:29:53
146. éve annak, hogy megszületett Lehár Ferenc a kiváló magyar operett-komponista. (1870.IV.30. Komárom – 1948.X.24. Bad Ischl)

1784 Búbánat 2016-04-30 10:30:24
Jóleső tudat számomra, hogy egy aukción hozzájuthattam a képen látható bélyegritkaság egy példányához: [url] http://momus.hu/images/glry_images/0010/lehar.jpg; Lehár Ferenc magyar postabélyegen [/url]

1783 Heiner Lajos 2016-04-29 00:25:53
Hihetetlen, hogy Mehta 80... Ő, aki 25 évesen "elhalászta" Solti elől a LA Filharmonikusokat. A huszonévesen korosztálya talán legtehetségesebb - nem feledtem Abbadot, Mutit, Levinet - dirigense később kiégni látszott. Óvatosabb lett, mondjuk ki, kicsit unalmasabb - ld. két Brahms-ciklus lemezfelvételét a New York-i Filharmonikusokkal, aztán 12 évvel későbbről az Izraeliekkel. Egy személyes élmény: kamaszként hallgattam Turandot-felvételét a Magyar Rádióban. Számomra ez a lemez - Sutherland, Pavarotti, Caballe - ma is a darab etalon felvétele. És akkor még ez volt kedvenc operám. "Bátor" kamaszként írtam egy levelet Mr. Zubin Mehta, Los Angeles Philharmonic Orchestra, USA címre. Leírtam, mennyire szeretem a darabot, hallottam a rádióban, esélyem sincsen, hogy lemezen megvehessem (hetvenes évek közepe, Kádár, a Melodia, tudomásom szerint, sose lopta le.) Pár hét múlva pakk. A Turandot Mehta-dirigálta felvétele. Kis üdvözlőkártyával: "Sent at the request of Mr. Zubin Mehta."

1782 macskás 2016-04-19 19:38:39
Eduscho frissebb kép nem volt?

1781 Heiner Lajos 2016-04-19 19:37:42
Rossz a kép beállítása. Nem esik bele a Kertész u. 48.

1780 Heiner Lajos 2016-04-18 10:13:38
A különc zseni.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.