vissza a cimoldalra
2019-12-12
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11457)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (3364)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3536)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4627)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2989)
Balett-, és Táncművészet (5940)
Operett, mint színpadi műfaj (4176)
Belcanto (933)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (194)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1822)
Franz Schmidt (3478)
Élő közvetítések (8274)
Lisztről emelkedetten (981)
Társművészetek (1536)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62011)
Zenei események (1007)
Haspók (1260)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1303   Búbánat • előzmény1127 2019-04-14 15:52:15

Kapcs. 1127., 1063., 930., 929. sorszámok

Kiegészítés

1984. június 22. , MTV 20.30 – 21.15.

Zenés TV Színház bemutatója

Offenbach: Fortunio dala

Az operett televíziós filmváltozata

Libretto: Hector Crémieux, Ludovic Halévy
 

Műfordító: Innocent Vincze Ernő

Vezető operatőr: Márk Iván

Díszlettervező: Langmár András

Jelmeztervező: Wieber Marianne


Rendezte: Szirtes Tamás

Szereposztás:

• Fortunio, ügyvéd - Mádi Szabó Gábor  (próza)
Lauretta, a felesége - Zempléni Mária
• Babette, szakácsnő – Halász Aranka
• Valentin, Fortunio írnoka, Lauretta imádója - Mácsai Pál (próza) - Énekhang: Molnár András
• Friquet, Fortunio patvaristája - Maros Gábor 
• Ügyvédbojtár - Gárday Gábor
• Ügyvédbojtár - Kozáry Ferenc 
• Ügyvédbojtár - Szolnoki Tibor 
• Ügyvédbojtár - Sipos András 

• Lányok: Détár Enikő, Makai Ágnes, Szegedi Dorottya, Vásári Mónika

Közreműködik: a Magyar Állami Operaház zenekara.

Vezényel: Makláry László


Dramaturg: Ruitner Sándor

Zenei rendező: Fejes Cecília

Koreográfus: Hencsey Róbert

 (Időtartam: 45 perc)

Fortunio ügyvédet féltékenység gyötri, mert valaki lopkodja a rózsáit, és fiatal felesége Lauretta egyre több rózsacsokrot kap ajándékba. Fortunio félve emlékszik ifjúkorára, mikor másodírnok volt André ügyvédnél és elcsábította annak fiatal nejét egy szerelmes dal segítségével. Ezért gyanakodva figyeli a neki dolgozó ügyvédbojtárokat, különösen a Laurettába titkon szerelmes Valentint, mert nem szeretne úgy járni, mint elődje. Friquet elmeséli Fortunio történetét az ügyvédbojtároknak, akik nagyon szeretnék megtalálni az asszonyszíveket hódító bűvös dal kottáját…

 

Ruitner Sándor dramaturg gondolatai az új televíziós operett bemutatójához (Megjelent az RTV Újságban):

„Akadnak az ember életében olyan vétségek, amelyek jóvátétele néha évtizedekig várat magára. A Zenés TV Színház következő bemutatója ilyen jóvátételi alkalmat kínál. Attól a pillanattól kezdve ugyanis, amikor Jacques Offenbach Fortunio dala című operettje megelevenedik a képernyőn, a történet két változatban szerepelhet a hallgatók-nézők ismeretében: az egyik az ötvenes években készült rádiófeldolgozás, amely több mint százszor hangzott el - („Búbánat”: a Rádió Dalszínházának bemutatója 1958. június 22, Kossuth Rádió 20.20 – 21.25. - Házy Erzsébet mint Fortunio lánya szerepel itt!, további énekes szereplők: Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Kövecses Béla, Külkey László, Réti József. A Magyar Állami Hangversenyzenekart Fischer Sándor vezényli. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Szécsi Ferenc) -, a másik ez a most bemutatásra kerülő „új” változat.

Ennek a kettősségnek – bármennyire furcsának tetszik – erkölcsi indoka van. Amikor a remek, sodró erejű vígjátékot bemutatta a Rádió Dalszínháza, igencsak erkölcsös világban éltünk, Az, hogy a megbecsült, idős ügyvédet megcsalja fiatal felesége az iroda pelyhesállú ügyvédbojtárjával/írnokával, nem tartozott a hivatalosan támogatott operett-témák közé. A sziporkázóan szellemes zenét viszont be lehetett mutatni. Kínálkozott hát egy kézenfekvő megoldás: az ifjú asszonykából fiatal lány, az idős férjből pedig – korához illő – apa lett. Mindezek után még a hepiendet is tálcán kínálta a korántsem ilyen konszolidált megoldásokért lelkesedő szerző darabja: a fiatalok – apai áldással – egymáséi lettek.

Ám higgyék el, ez az eredeti Offenbach-darabban nem így van. A valódi történet most jelenik meg a képernyőn. S akik jól ismerik az operett megálmodójának, első nagy mesterének gondolatvilágát (és az Offenbach életrajz-filmsorozat jóvoltából nálunk ez immár nem korlátozódik szűk körre), azok számára ez a régi-új változat adhatja a maradandó színházi élményt. No és a dramaturg lelkiismerete is megnyugodhat végre, korrigálhatja sok évtizedes „tévedését”. A darab mostani változatát nem dolgozta át senki, hiteles alakjában kerül a néző elé.

Egyetlen apró kis csalást azért mi is elkövettünk, de ezt közzétettük a színlapon: Operaházunk magánénekese, Molnár András „kölcsönzi” énekhangját a Valentint játszó Mácsai Pálnak.”

Megjegyzem:

A rádió 1982-ben készítette el a Fortunio dala 1958-as felvételének „ remake”-jét: már ezen a stúdiófelvételen énekel  - két évvel a televíziós változat előtt  - a Zempléni Mária-Molnár András páros:

  • Jacques Offenbach – Fischer Sándor: Fortunio dala (1982. május 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 21.30) – Breitner Tamás – Zempléni Mária, Molnár András, Takács Tamara, Fülöp Attila, Korcsmáros Péter, Martin János, Wendler Attila, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.
1127   Búbánat • előzmény1063 2017-12-07 14:23:16

Kapcs.: 1063. sorszám

„Zenés színház a képernyőn”

Írta: Ruitner Sándor

(RTV Újság, 1972. május 30.)

„Amikor a Televízió szórakoztató és zenei főszerkesztőségének keretében  megalakult a zenei dramaturgia, egyik humoristánk a következőképp egyszerűsítette tevékenységét:

’olyan ez a munka, mint egy jó szakács egyszerű receptje: Végy egy írót, egy költőt és egy zeneszerzőt, beszélj meg velük egy témát, aztán zárd össze őket egy alkotó közösségbe – megfelelő mennyiségű pénzzel. Az általuk létrehozott műhöz adj elegendő számú zenészt, színészt, táncost, valamint élesztő gyanánt egy rendezőt. Hosszas keverés (próba) után helyezd az elkészült masszát egy lámpák által fűtött stúdió-sütőbe… s íme kész egy televíziós zenés játék.’

Milyen egyszerűen hangzik ez a néhány mondatnyi recept, s mégis mennyi fejtörést okoz annak a néhány embernek, aki elhatározta, meghonosítja, rendszeressé teszi a zenés tévéjátékok bemutatását!

A hangsúly a rendszerességen van, hiszen ilyen-olyan próbálkozások már régebben is folytak a képernyőn – külön operák, külön operettek, zenés játékok létrehozásával -, de a mostani zenei dramaturgia terve az, hogy éves viszonylatban kínáljon bő választékot a nézőknek. Ez az alkotóközösség az ’alapanyagok’ széles tárházából válogat, a zenés színpad valamennyi megnyilvánulása foglalkoztatja.

Próbáljuk megközelíteni a kérdést a szórakoztatás szemszögéből. Az ellenvélemények itt szinte viharosan csapnak össze, hiszen színházlátogató közönségünk eleve különbséget tesz az opera és az operett között. Egyesek fanyalogva nézik le az utóbbit, mások félve borzadnak az előbbitől. Viszont a harmadik, a balett, amely mindkettőre csillogó ékszereket aggaszt, majd önmagában – táncjáték formájában – kezd önálló életet élni, talán épp ez az a műfaj, amelyet az opera – operett mérkőzést vívó nézők egyaránt szívesen fogadnak…

S hogy milyen művek bemutatását tervezi a zenei dramaturgia?

Az „étlapot” most nem szeretnénk ismertetni (bár a bemutatásra kerülő darabok java már ’dobozban van’), mert a zenés játékok rendszeres jelentkezésére a Budapesti Zenei Hetektől kezdve kerül sor, és addigra ez a kis ’előzetes’ régen feledésbe menne.

A bemutatók mindenesetre igyekeznek majd felvonultatni a magyar előadóművész-gárda színe-javát, a közönség által ismert és szeretett ’sztár’-októl a fiatal tehetségekig. A változatosság ezen a téren is kötelező alapelv lesz.

Bizonyos, hogy az ország zenés színházai képtelenek annyi új művel jelentkezni, amennyi nálunk is kielégítené a fokozott igényeket. Így hát a Tv zenei dramaturgiája megpróbál majd egy a közönség által jogosan igényelt műfajban bizonyos űrt kitölteni, zenei életünket színesebbé tenni.

Tehát: ősztől kezdve jön a tévé zenés bemutatóinak egész sora!”

 

Több évtizeddel később,  Ruitner Sándor visszaemlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára:  "Volt egyszer egy Zenés TV Színház" 

Több részletre bontva másoltam be a teljes interjút, ide a topicba: lásd 686., 687., 688., 689., 690. sorszámoknál.

1063   Búbánat • előzmény1062 2017-05-29 22:45:43
Szólni kell a szombaton elhunyt Ruitner Sándor sokirányú zenei rendezői-dramaturgiai tevékenységén belül – az "operett/zenés játék" mellett – a hozzá közel álló másik meghatározó zenés műfaj, az "opera" körüli "bábáskodásáról" is. Se szeri, se száma, hány ilyen darab stúdiófelvételének elkészítésében vett részt már az ötvenes évek végétől kezdve; mennyi új, a Rádió és a Televízió felkérésére született „kortárs” daljáték, opera, zenés játék bemutatója – de „klasszikus” dalművek is -
színlapján/stáblistáján olvashatjuk másokkal együtt az Ő nevét. Az előbbiek között vannak azok a zenés alkotások, melyek a rádió és a televízió műhelyében nyerték el első és/vagy végső formájukat-tartalmukat, színpadon nem váltak megismerhetővé a nagyközönség számára; nagyon fontos és meghatározó szeletet hasítanak ki Ruitner Sándor értékes rádiós-televíziós munkásságának széles palettájáról.

Itt most Ruitner Sándor televíziós munkáit említem meg:

1.) Mint dramaturg

Daróczi-Bárdos Tamás-Vargha Balázs: A csodadoktor
Daróczi-Bárdos Tamás - Vargha Balázs: Mézesfazék
Erkel Ferenc: Bánk bán (1974)
Erkel Ferenc: Hunyadi László
Erkel Ferenc: Névtelen hősök
Farkas Ferenc – Kunszery Gyula: A bűvös szekrény
Fényes Szabolcs-Romhányi József: Maya
Fényes Szabolcs-Mészöly Dezső: Sakk-matt
Fényes Szabolcs-Szász Péter: Örökzöld fehérben-feketében
Auguste Hervé: Lili
Hidas Frigyes-Karinthy Ferenc: Bösendorfer
Hidas Frigyes-Szathmári Sándor-Vargha Balázs: Tökéletes alattvaló
Huszka Jenő-Martos Ferenc: Bob herceg
Jacobi Viktor-Martos Ferenc-Gáspár Margit: Sybill
Kenessey Jenő – Krúdy Gyula: Az arany meg az asszony
Lendvay Kamilló – Karinthy Frigyes-Devecseri Gábor: A bűvös szék
Albert Lortzing: Az operapróba
Gian Carlo Menotti: Telefon
Wolfgang Amadeus Mozart: Mirandolina (La Finta Giardiniera átdolgozása televízióra)
Jacques Offenbach: A férj kopogtat
Jacques Offenbach: Italománia, avagy operaest pezsgővel
Ránki György-Jékely Zoltán-Weöeres Sándor: A csendháborító
Ránki György-Károlyi Amy: Pomádé király új ruhája (zenei szerkesztő is!)
Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov: Mozart és Salieri
Sárközy István-Tóth Zsuzsa-Verebes István: Itt járt Mátyás király
Schubert - Berté: Három a kislány
Artur Seymur Sullivan: Mikádó
Szirmai Albert-Heltai Jenő: Úri jog
Vincze Ottó-Vidor Miklós: Szüzek városa

2.) mint forgatókönyvíró

Leo Fall: Pompadour
Hubay Jenő-ifj. Ábrányi Kornél- Dalos László: A cremonai hegedűs
Jacobi Viktor - Martos Ferenc - Bródy Miksa: Leányvásár

3.) mint zenei rendező

Luigi Dallapiccola: Éjszakai repülés
Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló
Tamássy Zdenkó-Karinthy Frigyes-Romhányi József: Énekóra
Simándy József köszöntése - zenés műsor, 1991

4.) mint szerkesztő

Lehár Ferenc: A vörös macska (eredeti címe: Apukám; átdolgozva: Clo-clo) című operettjének tévéváltozata
„Egy hang és néhány maszk”- Sólyom-Nagy Sándor műsora (1982)
„Egy hang és néhány maszk”- Bende Zsolt műsora (1979)
„Egy hang és néhány maszk”- Házy Erzsébet műsora (1978)
„Egy hang és néhány maszk”- Kalmár Magda műsora
Ránki György zeneszerző- portréfilm (1987)
Sass Sylvia mint operettprimadonna! – portré (1977)
Honthy-est – portréfilm (1973) - „Legyen a Honthynál ma Budán…”
Várhelyi Endrére emlékezünk

Ruitner Sándor visszaemlékezése:"Volt egyszer egy Zenés TV Színház" – lásd itt a topicban a 686-690; 314. sorszámok alatt bemásolva.

1062   Búbánat 2017-05-29 14:34:25
Nyolcvannyolc éves korában szombaton elhunyt Ruitner Sándor dramaturg, rendező, zenei rendező,szerkesztő-riporter - közölte a család az MTI-vel.

Nevéhez fűződik a Rádió Dalszínháza című sorozat és az 1972-ben Erkel operáinak feldolgozásával útjára indított, az MTV Zenés Színház című széria is. Rendezőként 1970-ben készítette el 10 részes “Bartók bemutatók nyomában” című dokumentum sorozatát.
Alkotásaival, több mint fél évszázadon át szolgálta a magyar zenei életet.
Munkásságáért 2008-ban Nádasdy Kálmán díjjal tüntették ki.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő
Mesebalett három felvonásban

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Martha Argerich (zongora)
Liszt Ferenc Kamarazenekar (művészeti vezető: Tfirst Péter)
Vezényel: Takács-Nagy Gábor
MOZART: 32. (G-dúr) szimfónia, K. 318
MOZART: 39. (Esz-dúr) szimfónia, K. 543
BEETHOVEN: 1. (C-dúr) zongoraverseny, op. 15

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Vilde Frang (hegedű), Truls Mørk (cselló)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Sir Mark Elder
FINZI: Levélhullás, op. 20
BRAHMS: a-moll kettősverseny, op. 102
BERLIOZ: Fantasztikus szimfónia, op. 14
A mai nap
született:
1896 • Ádám Jenő, zeneszerző, kóruskarnagy, zenepedagógus († 1982)
1947 • Pászthy Júlia, énekes
elhunyt:
1956 • Geyer Stefi, hegedűs (sz. 1881)
1963 • Rösler Endre, énekes (sz. 1904)