Bejelentkezés Regisztráció

Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók


1145 zenebaratmonika 2017-12-26 00:48:13

Az m3 dec. 25-án délután 15 óra körül "Jön e velem nagyság simmyt járni" címmel operett ismertető műsort tartott, most Jacobi Viktor Sybill c. operettjét boncolgatták és ebből játszottak dalokat (én a médiabox-ról néztem vissza) és meséltek a zeneszerző életéről.

Valójában ez egy 10 részes operettműsor sorozat, amelynek a 2 része ment dec. 25-én.

Visszakerestem az első részt is, ebben a Jacobi: Leányvásárból, Schubert - Berté: Három a kislányból, Kálmán: Marica grófnőből, Offenbach: Szép Helénából és Cole Porter: Can-Can jából hallhattunk részleteket. A bevezető dal pedig minden rész elején Kálmán Bajadér: Jön e velem nagyság simmit járni

Kíváncsian várom a tövábbi részeket:

https://port.hu/adatlap/sorozat/tv/jon-e-velem-naccsad/poka-eva-es-csere-laszlo-operettmusora-4-resz/episode-485635

Este pedig a Duna tévén 2017. évi Budavári Palotakoncert 1 részét játszották vissza


1144 Búbánat 2017-12-25 22:34:31

M3 csatorna, ma éjjel

2017. december 25. hétfő 23:20 - 00:45

Szirmai-est - Szív küldi, szívnek, szívesen..

Magyar szórakoztató műsor (1962)

(85')

„Az a tipikusan mindenkivel előadódó helyzet, amikor csak úgy dudorászik valamit, aztán nem ugrik be, honnan is van ez - "csak fülbemászott". Szirmai Albertet például sokan várták 1963-ban idehaza, talán éppen azért is, mert bár a Mágnás Miska dallamvilága mindenkinek ismerős volt, de számos olyan sanzon, operett auráját is idézte fel már személye is, amelyek esetleg rá is erősíthettek az "Aha! - élményre".

A Magyar Televízióban konkrétan ez történt, megérkezésének alkalmából készítettek egy műsort a tiszteletére.”

Műsorvezető: Rátonyi Róbert

Szereplők:

  • Bodrogi Gyula
  • Galambos Erzsi
  • Honthy Hanna
  • Latabár Árpád
  • Latabár Kálmán
  • Lehoczky Zsuzsa
  • Mészáros Ági
  • Mezey Mária
  • Neményi Lili
  • Németh Marika
  • Petress Zsuzsa
  • Ráday Imre
  • Rátonyi Róbert
  • Sárdy János
  • Tiboldi Mária
  • Zentai Anna


Rendezte:  Simon Zsuzsa


1143 Búbánat 2017-12-18 12:40:24

2017. december 18-án (hétfőn) 21:15-től látható felvételről Puccini Triptichon című műve az M5 HD műsorán.

21.10 - Előszó

21.15 - 23.40 Operaközvetítés

Az Opera honlapjáról:

Puccini utolsó előtti munkája volt a három egyfelvonásosból álló Triptichon, amely az I. világháború alatt született, s amelyet nyolc év szünet után már csak a befejezetlen Turandot követett. 

Anger Ferenc produkcióját 2015 decemberében mutatta be az Erkel Színház. Látványtervező: Zöldy Z Gergely.

A fojtott hangulatú A köpeny egy Szajna-parton ringó bárkán meséli el egy szerelmi háromszög történetét; a húsvét idején játszódó Angelica nővér egy apáca tragédiáját mutatja be; a vígjátéki Gianni Schicchi ihletője pedig egy középkori firenzei alak, akinek rafinált meggazdagodásáról Dante is írt az Isteni színjáték „Poklában”.

Karmester: Kesselyák Gergely

Karigazgató: Strausz Kálmán

A felvétel 2017. szeptember 22-én és 24-én készült az Erkel Színházban

A köpeny

Opera egy felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal

Szövegíró: Giuseppe Adami

Szereposztás:

Michele – Florin Estefan

Giorgetta – Sümegi Eszter

Luigi – Fekete Attila

A Csuka – Szerekován János

A Vakond – Gábor Géza

A Szarka – Wiedemann Bernadett

Utcai énekes – Rácz Illés

Szerelmespár – Dunai Éva/Novák János

Gianni Schicchi

Opera egy felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal

Szövegíró: Giovanni Forzano

Az énekkart betanította: Szirtes Katalin

A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett

Szereposztás: 

 Gianni Schicchi – Kálmán Péter

 Lauretta – Sáfár Orsolya

 Zita – Wiedemann Bernadett

 Rinuccio –Balczó Péter

 Gherardo – Szerekován János

 Nella – Keszei Bori

 Gherardino – Takács Botond

 Betto di Signa – Kiss András

 Simone – Szüle Tamás

 Marco – Busa Tamás

 La Ciesca – Farkasréti Mária

 Maestro Spinelloccio, doktor – Németh Gábor

 Amantio di Nicolao, jegyző – Bátki Fazekas Zoltán

 Pinellino, suszter – Gyarmati Álmos

 Guccio, kelmefestő – Szentimrei László

(Felvétel: 2017. szeptember 22.)

 

Angelica nővér

Egyfelvonásos opera olasz nyelven, magyar felirattal

Szövegíró: Giovanni Forzano

A Gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett

Szereposztás: 

 Angelica nővér – Hamvasi Szilvia

 Hercegnő – Ulbrich Andrea

 Főnöknő  -  Dobi-Kiss Veronika

 Tanító nővér – Kovács Annamária

 Genovieffa nővér – Molnár Ágnes

 Szigorú nővér – Farkasréti Mária

 Osmina nővér – Kempf Márta

 Dolcina nővér – Budao-Langermann Mónika

 Betegápoló nővér – Vörös Szilvia

 1. kolduló nővér – Bazsinka Zsuzsanna

 2. kolduló nővér – Markovics Erika

 1. novícia – Zavaros Eszter

 2. novícia –Haris Nadin

 1. laikus nővér – Bolya Papp Nikoletta

 2. laikus nővér – Magassy Júlia

(Felvétel: 2017. szeptember 24.)

 

Megjegyzés: a televíziós közvetítés során a második és a harmadik egyfelvonásos darab sugárzása felcserélődhet.


1142 parampampoli 2017-12-14 16:24:59 [Válasz erre: 1138 Cilike 2017-12-12 07:12:13]

Miért utálnám Bretzet? Nem ismerem, életemben nem találkoztam vele, feltűnésekor írtam róla egy csomó jót is. Pályája tévútra ment, mert tőlem akárhol is énekelhet, nem érdekel, ha rosszul énekel olyan szerepeket, amelyekhez a hangja kevés. Mozartot énekelne, könnyen lehet, hogy még tetszene is. De érdemtelen futtatása bosszant és felháborít. Ezt téveszted össze azzal, hogy "utálnám".

Eyvazov kicsit más eset. A Scala évadnyitón meglepő fejlődést mutatott zeneileg, ami nem csoda, mert majd 3 hónapig dolgozott a szerepen Chaillyval. Nála alapvetően a hanganyag és a fellések helye ill. a szerepek nagysága nem konvergál. Vagy kis szerep a Scalában, vagy Chenier másod-harmadrangú vidéki színházakban. Chenier a Scala évadnyitón: ez nem OK.


1141 Búbánat 2017-12-13 11:22:10

Ma délután (14.15 - 15.05) ismét láthatjuk az M3 csatornán Leo Fall Az elvált asszony című operettjének televíziós változatát: "Operett dióhéjban" (1977)

Fsz.: Pászthy Júlia, Fülöp Attila, Zsadon Andrea, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert, Csákányi László, Gyabronka József

Rendező: Félix László

Jana asszony válópert indít az ura, Karel udvari titkár ellen amiatt, hogy az megcsalta őt egy Gonda nevű ifjú hölggyel, aki, hogy még izgatóbb legyen az ügy, a Szabad Szerelmet Propagáló Liga apostolnője. Az amszterdami törvényszék elválasztja a feleket. Néhány hét múlva, amikor Karel éppen baráti társaságával mulat, Jana megjelenik a lakásán, mert atyja, Bakansej látogatóba érkezik hozzájuk, és mit sem tud a válási bonyodalomról. Jana egyelőre nem is szeretné édesapját felvilágosítani e kényes ügyről, ezért arra kéri volt férjét, viselkedjenek úgy, mintha még most is házasságban élnének. Karel elfogadja az ajánlatot...

 


1140 nizajemon 2017-12-12 15:02:10 [Válasz erre: 1139 Búbánat 2017-12-12 10:49:40]

Minél többször hallom ezt a zenét,annál gyengébbnek érzem.A többivel egyetérek.


1139 Búbánat 2017-12-12 10:49:40 [Válasz erre: 1135 Búbánat 2017-12-11 18:55:07]

A televíziós közvetítést is látva, Meyerbeer Hugenottákja tisztességes előadás. Szerintem a világ nagy operaházai is szívesen látnának, befogadnának ilyen, a mi operaházunkban színre vitt szép kiállítású és nagyszabású produkciót, mint amilyen ez volt.


1138 Cilike 2017-12-12 07:12:13 [Válasz erre: 1137 parampampoli 2017-12-11 23:32:29]

Ezt nem hiszem el, hogy így gondolod. Csak valamiért utálod Bretzet. Én inkább hallgatok egy kisebb hangot kulturáltan mint egy ordító amatőrt. Nehezen tudom elhinni, hofy nem így érzel, mikor mindennek elmondtad pl Eyvazovot.


1137 parampampoli 2017-12-11 23:32:29 [Válasz erre: 1136 nizajemon 2017-12-11 23:04:25]

Kevesebb kultúrát, több hangot!


1136 nizajemon 2017-12-11 23:04:25 [Válasz erre: 1135 Búbánat 2017-12-11 18:55:07]

Nézve a felvételt,bizony más közelről látni az énekeseket. Bretz Gábor olyan kulturáltan énekel(függetlenül attól,hogy neki való mélységű-e ez a szerep),hogy azt tanítani lehetne. Szereti őt a színpad,az már csak szubjektum,hogy azokat az énekeseket szeretem,akik a hangjukkal és az arcukkal képesek hatni. Fölös hókuszpókusz nélkül.Az első felvonást egy az egyben húztam volna.


1135 Búbánat 2017-12-11 18:55:07 [Válasz erre: 1133 bermuda 2017-12-11 16:36:42]

2017. december 11-én (hétfőn) 21:15-től látható felvételről Giacomo Meyerbeer A hugenották című operája az M5 HD műsorán.

(180 perc)


Opera három részben, öt felvonásban, francia nyelven, magyar felirattal

A történet alapjául a francia vallásháborúk egyik legszörnyűbb eseménye,

az 1572-es Szent Bertalan-éji mészárlás szolgált, amely során a Párizsba gyűlt francia reformátusokat (hugenottákat) a király beleegyezésével lemészárolták.
A darab a francia nagyopera egyik legeklatánsabb példája, amely 1836-os párizsi ősbemutatója után csakhamar az egész világot meghódította, és azóta is a legnépszerűbb és legtöbbet játszott művek között tartják számon.


Az Erkel Színház 2017. október 31-i előadásának kép-és hangfelvétele

Közreműködik a Magyar Állami Operaház énekkara, zenekara és a Magyar Nemzeti Balett tánckara

Karmester: Oliver von Dohnányi

Szereposztás:

Valois Margit, Navarra királynője – Kolonits Klára 

Urbain, a királynő apródja – Balga Gabriella

Saint-Bris gróf – Cseh Antal

Valentine, Saint-Bris gróf lánya – Létay Kiss Gabriella

Raoul de Nangis, protestáns úr – Boncsér Gergely

Marcel, Raoul szolgája – Bretz Gábor

Nevers grófja – Haja Zsolt

Cossé, katolikus úr – Kiss Tivadar

Tavannes, katolikus úr – Dékán Jenő

horé, katolikus úr – Körösi András

De Retz, katolikus úr – Fülep Máté

Méru, katolikus úr – Laborfalvi Soós Béla

Maurevert, katolikus úr – Kiss András

Bois-Rosé, hugenotta katona – Kristofori Ferenc

Inas – Roska Dániel

1. udvarhölgy – Kerék Judit

2. udvarhölgy – Németh Mónika

Egy íjász – Búra Attila

1. szerzetes – Csiki Gábor

2. szerzetes – Zsigmond Géza

3. szerzetes – Fenyvesi Attila

1. protestáns párbajsegéd - Zsigmond Géza

2. protestáns párbajsegéd - Fenyvesi Attila

 

Alkotók

Szövegíró: Eugène Scribe/ Émile Deschamps

Díszlettervező: Horesnyi Balázs

Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida

Koreográfus: Sebestyén Csaba

Magyar nyelvű feliratok: Kenesey Judit

Karigazgató: Strausz Kálmán

Az énekkart betanította: Csiki Gábor

Bemutató: 2017. október 28.


1134 Cilike 2017-12-11 18:17:37 [Válasz erre: 1133 bermuda 2017-12-11 16:36:42]

Megnyugtatlak, az első szereposztást vették fel. Szóval nem tudnak mást leadni.


1133 bermuda 2017-12-11 16:36:42

Ma közvetíti a TV a Hugenottákat 21.15-től.Állítólag az első szereposztást.


1132 Búbánat 2017-12-11 14:02:28 [Válasz erre: 1131 joska141 2017-12-11 13:12:04]

Ahogyan jeleztem, foglalkozom az előző időszakban bemutatott televíziós adaptációk-bemutatók adataival - de ha már benne vagyok, egészen 1957-ig visszanyúlok, a kezdetekhez, kibővítve az adatok tárházát. Akkoriban még nagyon kevés zenés színházi produkció (televíziós stúdiófelvétel) készült, némelyik csak részleteiben maradt meg a TV archívumában.  Erről szólott Ruitner Sándor is cikkében (amit ugyancsak bemásoltam ide. Idézek tőle: "Ilyen-olyan próbálkozások már régebben is folytak a képernyőn - külön operák, külön operettek, zenés játékok létrehozásával - de a mostani zenei dramaturgia terve az, hogy éves viszonylatban kínáljon bő választékot a nézőnek." (1972. május 30.)

Tíz éves a Zenés TV Színház

(1972 szeptember - 1982 szeptember)

Szinetár Miklós előszava:

„Most érkezett tizedik évadjához a Zenés TV Színház. 
Megkérdezhetik, miért emlékezünk meg - mégpedig szeretettel - erről az egyetlen kis évtizednyi múltról? 
Van mentség és magyarázat, amiért nemcsak említést, de szolid ünneplést is érdemel, ez az életképes vállalkozás. 
Ez a mi huszonöt éves intézményünk Európában a legkevesebb műsorórát sugározza, ennek ellenére sehol - és ez Európán kívüli országokra is vonatkozik - ilyen szervezett rendszerességgel nem szólalnak meg zenés-drámai remekművek. Mi büszkék vagyunk, hogy Mozarttól Bartókig számos operát mutattunk be a tíz esztendő folyamán, ezáltal milliós új nézőtábort igyekeztünk - gyakran sikerrel - bevonni e remekművek megismerésébe, sőt: élvezetébe. 
Bartók és Kodály országa kis ország, de - éppen általuk is - zenei nagyhatalom. Ez a fogalom lassan közhellyé kopott, de tudvalevően a közhely is igazságot tartalmaz. Zenei nagyhatalmi pozíciót, hisszük, a mi Televíziónk is erősíti. Fenti tevékenységén kívül a Zenés TV Színház ösztönzi, támogatja és megjelenési lehetőséghez juttatja a kortárs zeneszerzőket és alkotásaikat is. Láng István, Lendvay Kamilló, VajdaJános operái - hogy ötletszerűen soroljuk - eredeti televíziós műalkotásként jöttek létre. És ez a tény talán tovább emeli a 10 éves vállalkozás erkölcsi értékét.”

A valódi sorozat tehát ez volt - aminek adatait is felhasználtam előző kigyűjtésemben.

Még valami: "Zenés TV Színház" címet sok esetben helytelenül "TV Zenés Színháza"-ként írják/írták le - pedig a kettő ugyanaz (nincs másik sorozat) -,  de az előbbi a helyes névváltozat. Ebből következik: 1963-ban nem indult el más néven sem ez a sorozat, csak akkor folytatódott  az 1957-ben megkezdett zenés darabok televíziós "gyártása", és majd csak 1972 szeptemberétől kapta jelzett összefoglaló címét - a rendszeres televíziós adások jelentkezésekor.


1131 joska141 2017-12-11 13:12:04 [Válasz erre: 1130 Búbánat 2017-12-10 13:49:44]

Azt hiszem két dologról írtunk, elnézését kérem, ha előbb nem fogalmaztam egyértelműen. Ahogy utánanéztem több internet helyen, 1963-ban indult, azonos emblémával az egyes művek, a „Zenés TV-Színház” sorozat a már említett Dallapiccola művel.

 

Ez tartott ameddig tartott. Utána indult 1970-ben a „TV Zenés Színháza” sorozat, aminek bemutatóit Ön nagyon precízen összegyűjtötte.

 

Azt hiszem én – már csak a hasonló szavak miatt is – kevertem a két sorozatot. (Más lapra tartozik, de Juhász Előd interjúkötetében Szinetár Miklós is keverte, összevonta a két sorozatot).

 

De, örömmel látnám itt az előző, 1963-ban induló sorozat adatait is.

 


1130 Búbánat 2017-12-10 13:49:44 [Válasz erre: 1129 joska141 2017-12-10 06:48:46]

Köszönöm, kedves joska141!

Igazság szerint, pár cím még hiányzik a listából, későbbiekben még pótolhatom, kiegészíthetem azt. 

A másik: tervbe vettem a televízióban  1957 és 1972 közötti időszakban készült zenés darabok (opera, operett, balett, zenés játék) számbavételét is; az első tizenöt évben ritkábban, de valóban előfordultak ilyen "zenés színházi" alkotások a televíziós műsorgyártásban. Magam is szívesen emlékszem ezekre vissza!  Utána nézek ennek. Összeszedem ezeket a címeket is, amelyeket szintén ismertetni fogok.


1129 joska141 2017-12-10 06:48:46 [Válasz erre: 1128 Búbánat 2017-12-10 01:10:21]

Tisztelt „Búbánat”!

 

Rendkívül lenyűgöző az összeállítás, amit tetszett készíteni a Zenés TV Színház 1972-1993. közötti időszaki tevékenységéről. (Zárójelben: szomorú volt látni, hogy csökkent a bemutatók száma a rendszerváltás utáni években…de ez már politika lenne.)

 

Tisztelettel érdeklődöm: nem tetszik-e valamikor ugyanígy feldolgozni, (vagy esetleg valahol már megtalálható az előzmények között?) az 1963-1972.évek közötti időszakot is?

 

Valahol, valamelyik fórumon már tetszett ezekről a művekről is írni. A kezdő, 1963-as Éjszakai repülésről például már idén áprilisban volt Önnek több írása.

 

Még egyszer köszönöm a jelen listát.


1128 Búbánat 2017-12-10 01:10:21 [Válasz erre: 1127 Búbánat 2017-12-07 14:23:16]

Az elmúlt években alkalmanként hírt adtam itt a topicon  az egykori  Zenés TV Színház  opera, operett, balett, zenés játék produkcióiról – azokról, amelyeket a Duna TV-n, majd az M3 csatornán több évtized után újra láthattunk a képernyőn. Úgy gondoltam, talán érdemes e több tucat zenés darab televíziós változatának cím- és időrendi adatát egy helyre, a teljességre irányuló törekvéssel, egységes keretbe - valamiféle rendszerbe - beilleszteni, hogy  így az egész jobban áttekinthető legyen az  ide látogató fórumozók számára.

E gondolatot tett követte: több helyről visszakerestem a televíziós zenés színházi alkotások adatlapját, onnan kiírtam és ide, egy helyre összegyűjtöttem a bemutatókat - időrendbe szedve, a műfaj és a rendező nevének is a megjelölésével.  A szereplőket, közreműködőket nem tüntettem fel, mert azok a szerző, cím, rendező neve alapján, az érdeklődők számára, a Google segítségével amúgy is  egyszerűen visszakereshetőek.

Kezdem az első tíz évet felölelő időszak (1972 szeptembere – 1982 szeptembere) „termésével”:

1972.

szeptember 30.  -  Lendvay Kamilló: A bűvös szék – opera; rendező: Vámos László

október 21. – Planquette: Garasos menyasszony – operett; rendező: Vámos László

november 11. – Farkas Ferenc – Harangozó Gyula: Furfangos diákok – táncjáték; rendező: Bednai Nándor

november 24. – Hugo Weisgall: Az erősebb – opera; rendező: Ádám Ottó

november 24.  – Madarász Iván: A nő meg az ördög – vígopera; rendező: Kalmár András

december 25. – Huszka Jenő: Bob herceg – operett; rendező: Keleti Márton

1973.

január 26. – Daróczi-Bárdos Tamás – Vargha Balázs: A csodadoktor – zenés diákkomédia; rendező: Félix László

február 24. –Schöck Ottó – Kállai István: Nem akarok apa lenni! – zenés játék; rendező: Iglódi István

április 2. – Sárközi István – Weöres Sándor – Koós Iván: Y-háború – bábopera; rendező: Szőnyi Kató

április 3. – Daróczi-Bárdos Tamás- Vargha Balázs: Mézesfazék – diákkomédia; rendező: Félix László

május 12. – Ibert: Angelika – vígopera; rendező: Horváth Ádám

június 30. – Ivo Lothka-Kalinsky – Róna Frigyes: A gomb – szatirikus opera; rendező: Szitányi András

szeptember 29. – Schubert: Házi háború – vígopera; rendező: Békés András

október 27. – Vincze Ottó – Vidor Miklós: A szüzek városa – zenés vígjáték; rendező: Kalmár András

november 30. – Pergolesi: Úrhatnám szolgáló – vígopera; rendező: Szitányi András

december 26. – Dohnányi Ernő: A tenor – opera; rendező: Horváth Ádám

1974.

február 2. – Wolf Péter – Csizmarek Mátyás: Nyári kaland –zenés vígjáték; rendező: Kerényi Imre

március 26. – Hidas Frigyes – Vargha Balázs: Tökéletes alatt való – opera-groteszk; rendező: Vámos László

április 14. – Deák Tamás – Tabi László: Ejnye, Cecília! – zenés vígjáték; rendező: Mamcserov Frigyes

május 18. – Szokolay Sándor: Vérnász – opera; rendező: Mikó András

június 15. – Sullivan: A mikádó – operett; rendező: Seregi László

október 18. – Tamássy Zdenkó – Brand István: Enyém a világ! – zenés játék; rendező: Gyarmathy Lívia

november 9. – Offenbach: A férj kopogtat – operett; rendező: Békés András

december 25. – Fényes Szabolcs – Szász Péter: Örökzöld fehérben-feketében I. – zenés játék; rendező: Szász Péter

december 26.  - Fényes Szabolcs – Szász Péter: Örökzöld fehérben-feketében II. – zenés játék; rendező: Szász Péter

1975.

február 14. – Ligeti György – Szilágyi Dezső – Koós Iván: Aventures – Bábváltozat; rendező: Bednai Nándor

február 14. – Láng István: A nagy drámaíró – operakomédia; rendező: Horváth Zoltán

március 15. – Erkel Ferenc: Bánk bán – opera; rendező: Vámos László

április 26. – Tamássy Zdenkó: Vendégek – opera; rendező: Félix László

június 27. – Huszka Jenő: Lili bárónő – operett; rendező: Kalmár András

október 4.  – Puccini: Gianni Schicchi – opera; rendező: Szinetár Miklós

december 14. – Farkas Ferenc: A bűvös szekrény – opera; rendező: Fehér György

1976.

január 13. – Poulenc: Az emberi hang – opera; rendező: Vámos László

február 7. – Eisemann Mihály – Békeffy István: Egy csók és más semmi… - zenés vígjáték; rendező: Kalmár András

március 28. – Sárközy István - Mikszáth Kálmán, Bendek András,Semsei Jenő, Innocent- Vincze Ernő  „Szelistyei asszonyok”  című daljátéka nyomán a forgatókönyvet írta Tóth Zsuzsa: Itt járt Mátyás király I. – zenés kalandfilm; rendező: Sándor Pál

március 31. - Sárközy István- Tóth Zsuzsa: Itt járt Mátyás király II. - zenés kalandfilm; rendező: Sándor Pál

április 2.  -  Sárközy István – Tóth Zsuzsa:  Itt járt Mátyás király III. - zenés kalandfilm; rendező: Sándor Pál

június 5. – Walton: A medve – opera; rendező: Ádám Ottó

október 16. – Suppé: A szép Galathea – operett; rendező: Szirtes Tamás

november 20. – Ránki György – Weöres Sándor: A csendháborító – zenés játék; rendező: Vámos László

december 25.  -  Delibes – Harangozó Gyula: Coppélia – balett; rendező: Bednai Nándor

1977.

…..... - Monteverdi: Tankréd és Klorinda párviadala – opera; rendező: Apró Attila

február 19. – Horváth Jenő – Kellér Dezső: A szabin nők elrablása – zenés játék; rendező: Egri István

március 12. – Rossini: A sevillai borbély – vígopera; rendező: Szinetár Miklós

április 8. – Hidas Frigyes – Seregi László: Cédrus – balett; rendező: Horváth Ádám

június 29. – Vajda János: Barabbás – opera; rendező: Fehér György

november 4.  –  Sztravinszkij – Szilágyi Dezső – Koós Iván: A katona története – bábváltozat; rendező: Szitányi András

december 26. – Fényes Szabolcs – Mészöly Dezső: Sakk-matt – zenés játék; rendező: Félix László

1978.

január 5.  –Verdi: Otello – opera; rendező: Horváth Ádám

április 4.  – Erkel Ferenc: Hunyadi László – opera; rendező: Vámos László

május 12. - Lamberto Gardelli: Az impresszárió – opera; rendező: Mikó András

június 10. – Suppé: Boccaccio – operett; rendező: Seregi László

július 8. – Donizetti: Rita – vígopera; rendező: Békés András

október 15. – Hidas Frigyes: Bösendorfer – opera; rendező: Vámos László

november 11. – Offenbach: Párizsi élet – operett; rendező: Félix László

1979.

január 21. – Menotti: A telefon – opera; rendező: Mikó András

március 24. – Leoncavallo: Bajazzók – opera; rendező: Fehér György

április 6. – Lendvay Kamilló: Tisztességtudó utcalány – opera; rendező: Vámos László

május 12. – Fényes Szabolcs: Maya – operett; rendező: Horváth Tivadar

október 12. – Ránki György: Pomádé király új ruhája – vígopera; rendező: Félix László

november 30. – Sztravinszkij: Mavra – vígopera; rendező: Vámos László

november 30. – Balassa Sándor – Fodor Antal: Irisz – balett; rendező: Leo Nadelmann

december 25. – Millöcker: A koldusdiák – operett; rendező: Seregi László

1980.

január 1. – Victor Máté – Petőfi Sándor – Garai Gábor: Bolond Istók – zenés játék; rendező: Szitányi András

január 30. – Maciej Malecki – Adam Slavinski – Baranyi Ferenc: Ő meg ő – zenés játék; rendező: Félix László

március 13. – Mozart: Szöktetés a szerájból – vígopera; rendező: Szinetár Miklós

április 1. – Prokofjev - Szilágyi Dezső – Koós Iván: Klasszikus szimfónia – bábváltozat; rendező: Szitányi András

április 26. – Hidas Frigyes –Eugene Labich – Végh György - G. Dénes György: Leánykérés éjjel kettőkor – zenés bohózat; rendező: Szirtes Tamás

október 20. – Petrovics Emil: Bűn és bűnhődés – opera; rendező: Maár Gyula

december 24. – Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél – operett; rendező: Vámos László

1981.

január 30. – Szirmai Albert – Heltai Jenő: Úri jog – zenés játék; rendező: Félix László

február 18. – Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony – opera; rendező: Békés András

március 28. – Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára – opera; rendező: Szinetár Miklós

április 26. – Weill – Brecht – Szabó Miklós: A hét főbűn – songopera balettel; rendező: Kerényi Imre

május 29. – Dohnányi Ernő – Seregi László: Változatok egy gyermekdalra – balett; rendező: Horváth Ádám

június 26. – Zerkovitz Béla – Rátonyi Róbert, Nemlaha György, Bednai Nándor: Mi, muzsikus lelkek… - zenés játék; rendező: Bednai Nándor

szeptember 11. – Puccini: A köpeny – opera; rendező: Mikó András

október 3. – Jacobi: Sybill – operett; rendező: Seregi László

október 24. – de Falla – Balogh Géza – Ambrus Imre: Pedro mester bábszínháza – bábváltozat; rendező: Horváth Zoltán

1982.

február 28. – Deák Tamás – Edgar Allan Poe - Apró Attila – Bánki László: Az elítélt – fantázia; rendező: Apró Attila

március 15. – Erkel Ferenc: Névtelen hősök – opera; rendező: Vámos László

június 25. – Lehár Ferenc: Tavasz – operett; rendező: Félix László

 

Folytatom az 1982 szeptembere után adásba került zenés darabok bemutatóinak időrendi ismertetését (itt már néhány kivételtől eltekintve - csak a bemutató évét adom meg.)

1982

1982. augusztus - Aldobólyi Nagy György – Szép Ernő – Műller Péter: Vőlegény -zenés játék; rendező: Vámos László

1982. augusztus – Rossini: Alkalom szüli a tolvajt – vígopera; rendező: Békés András

1982. Planquette: A corneville-i harangok - operett; rendező: Seregi László

 

1983.   

1983. január 7. - Lortzing: Az operapróba – vígopera; rendező: Horváth Zoltán

1983. - Láng István – Mándy Iván: Álom a színházról – opera; rendező: Maár Gyula

1983. - Fényes Szabolcs – Heltai Jenő – Szenes Iván:Osztrigás Mici – zenés játék; rendező: Horváth Ádám

1983. - Mozart - Hevesi Sándor: Mirandolina (La Finta Giardiniera átdolgozása) – vígopera; rendező: Félix László

1983. – Puccini: Angelica nővér – opera; rendező: Békés András

1983. október - Flotow: Márta – opera; rendező: Horváth Ádám

1983. november 13. - Pergolesi: Féltékenység-balgaság – vígopera; rendező: Boschán Daisy

 

1984.

1984. – Offenbach: Fortunio dala - operett; rendező: Szirtes Tamás

1984. - Tamássy Zdenkó - Hunyadi Sándor – Baranyi Ferenc: Olasz vendéglő – zenés játék; rendező: Szirtes Tamás

1984. – Georg Kreisler – G. Dénes György: Lola Blau – zenés játék; rendező: Seregi László

1984. szeptember - Verdi: Falstaff – vígopera; rendező: Vámos László

1984. október 19. - Offenbach: Hoffmann meséi – opera; rendező: Szinetár Miklós

 

1985

1985. február - Jacobi: Leányvásár - operett; rendező: Zsurzs Éva

1985. -  Vujicsics Tihamér: Éjféli operabemutató – zenés tréfa; rendező: Vámos László

1985. - Madarász Iván - Carel Capek – Romhányi Ágnes: Lót – opera; rendező: Maár Gyula

1985. – Fall: Pompadour – operett; rendező: Seregi László

 

1986

1986  - Ránki György - Hubay Miklós –Vas István: Egy szerelem három éjszakája  - zenés játék; rendező: Félix László

1986. - Vajda János: Mario és a varázsló – opera; rendező: Hegyi Árpád Jutocsa

1986. -  Rimszkij-Korszakov: Mozart és Salieri – opera; rendező: Ádám Ottó

1986. -  Aldobolyi Nagy György - Brandon Thomas - Fáy I. Béla: Charley nénje - zenés játék; rendező: Málnay Levente

 

1987

1987. – Verdi: Rigoletto – opera;  rendező: Horváth Ádám

1987. – Cimarosa: A titkos házasság – vígopera; rendező: Ferkai Tamás

1987. - Victor Máté – Oscar Wilde – Bán Róbert:A canterville-i kísértet  - zenés játék; rendező: Bán Róbert

1987. - Bergendi István - Hunyadi Sándor – G. Dénes György: Kártyaaffér hölgykörökben – zenés játék; rendező: Bán Róbert

1987. - Hubay Jenő: A cremonai hegedűs – opera; rendező: Gali László

1987. – Mozart: Figaro házassága – vígopera; rendező: Szinetár Miklós

 

1988

1988. - Bizet: Dzsamile - vígopera; rendező: Mikó András

1988. – Schubert-Berté: Három a kislány – daljáték; rendező: Seregi László

1988. – Johann Strauss: A denevér - operett; rendező: Szinetár Miklós

1988. – Mozart: Cosi van tutte –vígopera; rendező: Szinetár Miklós

1988. -  Ravel: Pásztoróra – opera; rendező: Békés András

1988. – Donizetti: Szerelmi bájital – vígopera; rendező: Fehér György

1988. – Offenbach: Italománia, avagy operaest pezsgővel – operett; rendező: Ferkai Tamás

1988. – Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – operett; rendező: Maár Gyula

 

1989

1989. – Mascagni: Parasztbecsület - opera; rendező: Békés András

1989. - Gounod: A galamb – vígopera; rendező: Hajdú György

1989. – Huszka Jenő: Gül baba – operett; rendező: Palásthy György

1989.  – Beethoven: Fidelio – opera, rendező: Szinetár Miklós

1989.  - Pergolesi: A zenemester – vígopera, rendező: Ádám Ottó

1989. október 28. – Hervé: Lili – operett; rendező: Seregi László

1989. november - Aleksandr Kholminov - Csehov - Rigó Béla: Lakodalom - zenés játék; rendező: Éry-Kovács András

 

1991

1991. - Rózsa Pál – Kopányi György: Terzett – zenés játék; rendező: Nagy Viktor

1991. - Sullivan: Esküdtszéki tárgyalás – operett; rendező: Ádám Ottó

1991. – Rossini: Hamupipőke – vígopera; rendező: Békés András

 

1992

1992. – Puccini: Bohémélet – opera; rendező: Nagy Viktor

 

1993

1993. augusztus 20. - Erkel Ferenc: István király – opera; rendező: Koltay Gábor

 

Ez összesen 130 produkciót jelentett a Zenés TV Színház történetének huszonegy éves fennállása alatt!


1127 Búbánat 2017-12-07 14:23:16 [Válasz erre: 1063 Búbánat 2017-05-29 22:45:43]

Kapcs.: 1063. sorszám

„Zenés színház a képernyőn”

Írta: Ruitner Sándor

(RTV Újság, 1972. május 30.)

„Amikor a Televízió szórakoztató és zenei főszerkesztőségének keretében  megalakult a zenei dramaturgia, egyik humoristánk a következőképp egyszerűsítette tevékenységét:

’olyan ez a munka, mint egy jó szakács egyszerű receptje: Végy egy írót, egy költőt és egy zeneszerzőt, beszélj meg velük egy témát, aztán zárd össze őket egy alkotó közösségbe – megfelelő mennyiségű pénzzel. Az általuk létrehozott műhöz adj elegendő számú zenészt, színészt, táncost, valamint élesztő gyanánt egy rendezőt. Hosszas keverés (próba) után helyezd az elkészült masszát egy lámpák által fűtött stúdió-sütőbe… s íme kész egy televíziós zenés játék.’

Milyen egyszerűen hangzik ez a néhány mondatnyi recept, s mégis mennyi fejtörést okoz annak a néhány embernek, aki elhatározta, meghonosítja, rendszeressé teszi a zenés tévéjátékok bemutatását!

A hangsúly a rendszerességen van, hiszen ilyen-olyan próbálkozások már régebben is folytak a képernyőn – külön operák, külön operettek, zenés játékok létrehozásával -, de a mostani zenei dramaturgia terve az, hogy éves viszonylatban kínáljon bő választékot a nézőknek. Ez az alkotóközösség az ’alapanyagok’ széles tárházából válogat, a zenés színpad valamennyi megnyilvánulása foglalkoztatja.

Próbáljuk megközelíteni a kérdést a szórakoztatás szemszögéből. Az ellenvélemények itt szinte viharosan csapnak össze, hiszen színházlátogató közönségünk eleve különbséget tesz az opera és az operett között. Egyesek fanyalogva nézik le az utóbbit, mások félve borzadnak az előbbitől. Viszont a harmadik, a balett, amely mindkettőre csillogó ékszereket aggaszt, majd önmagában – táncjáték formájában – kezd önálló életet élni, talán épp ez az a műfaj, amelyet az opera – operett mérkőzést vívó nézők egyaránt szívesen fogadnak…

S hogy milyen művek bemutatását tervezi a zenei dramaturgia?

Az „étlapot” most nem szeretnénk ismertetni (bár a bemutatásra kerülő darabok java már ’dobozban van’), mert a zenés játékok rendszeres jelentkezésére a Budapesti Zenei Hetektől kezdve kerül sor, és addigra ez a kis ’előzetes’ régen feledésbe menne.

A bemutatók mindenesetre igyekeznek majd felvonultatni a magyar előadóművész-gárda színe-javát, a közönség által ismert és szeretett ’sztár’-októl a fiatal tehetségekig. A változatosság ezen a téren is kötelező alapelv lesz.

Bizonyos, hogy az ország zenés színházai képtelenek annyi új művel jelentkezni, amennyi nálunk is kielégítené a fokozott igényeket. Így hát a Tv zenei dramaturgiája megpróbál majd egy a közönség által jogosan igényelt műfajban bizonyos űrt kitölteni, zenei életünket színesebbé tenni.

Tehát: ősztől kezdve jön a tévé zenés bemutatóinak egész sora!”

 

Több évtizeddel később,  Ruitner Sándor visszaemlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára:  "Volt egyszer egy Zenés TV Színház" 

Több részletre bontva másoltam be a teljes interjút, ide a topicba: lásd 686., 687., 688., 689., 690. sorszámoknál.


1126 Búbánat 2017-11-20 18:37:41

Ma éjjel az M3 csatornán (időpont: 22.25 - 23.40) láthatjuk újra:

Johann Strauss: A cigánybáró

magyar televíziós operettfilm (FF)

MTV, 1969

(70 perc)


Rendezte: Mikó András

Magyar versszövegek: Fischer Sándor

Szereplők: 

Mehmet pasa: Kiss Ferenc
Barinkay Gáspár: Németh Sándor 
Barinkay Sándor, a fia: Németh Sándor (énekhangja: Ilosfalvy Róbert)
Szaffi: Lehoczky Zsuzsa (énekhangja: Házy Erzsébet)
Czipra:Ladomerszky Margit (énekhangja: Komlóssy Erzsébet)
Zsupán: Melis György
Arzéna: Esztergályos Cecília (énekhangja: Ágai Karola)
Carnero: Raksányi Gellért (énekhangja: Lendvay Andor)
Gábor diák: Benedek Árpád (énekhangja: Bende Zsolt)
Mirabella: Divéky Zsuzsa (énekhangja: Garancsy Márta)
Írnok: Petrik József

Km.: A Magyar Állami Operaház énekkara és balettkara (Koreográfus: Barkóczy Sándor)

A zenei hangfelvételt a Magyar Rádió készítette: a  Rádió Dalszínháza teljes felvételéről (1961. év)  

Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara.
Vezényel: Ferencsik János


Zenei rendező: Ruitner Sándor


1125 Búbánat 2017-11-13 20:53:19

Mindjárt kezdődik az M5 csatotnán

21:15 - 22.20  Gaetano Donizetti: Farsangi kalamajka, avagy A torkos csütörtök - Armel operák 2017

A bécsi MuTh (Musik&Theater) Színházban 2017. július 1-jén 19.30 órai kezdettel Gaetano Donizetti Il giovedi grasso (Farsangi kalamajka) című darabját mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház, Toronykőy Attila rendezésében. A Szegedi Szimfonikus Zenekart Gyüdi Sándor vezényelte.

Farsangi kalamajka, avagy A torkos csütörtök (eredeti címén A farsang csütörtökje, amelyet 1829. február 26-án mutattak be Nápolyban a Teatro del Fondóban) Gaetano Donizetti egyfelvonásos, romantikus vígoperája, amely dacára annak, hogy a történet kissé halovány, a szegedi feldolgozás nagyon szórakoztatóra sikeredett.

A Farsangi kalamajka a romantikus vígjátékok klisésnek ható elemeit tartalmazza; egy szerelmespár, akik nem lehetnek együtt, egy szórakoztató manipulátor, aki úgy megkeveri a szálakat, hogy a néző büszke lehet magára, ha az előadás végéig nyomon tudja követni, és persze a boldog vég, amelyhez nyilván egyszerűbb és unalmasabb út is vezethetett volna.

A Szegedi Nemzeti Színház operatársulata rendkívüli sikerrel mutatta be fesztiválprodukcióját, Donizetti pár éve a szegedi repertoárban Farsangi kalamajka címen játszott vígoperáját, az Il giove di grasso-t. Toronykőy Attila rendező olasz nyelven újította fel a produkciót, tekintettel arra, hogy döntőbe jutott versenyzőként francia operaénekes, MorganeHeyse alakította Nina szerepét, és a nemzetközi közönség - valamint az internetes közvetítés révén a nagyvilág - számára az eredeti nyelven való előadás nyilvánvalóan könnyebbé teszi a befogadást.

A fergeteges mókázást és a Szegedi Szimfonikus Zenekar közreműködésével zajlott, Gyüdi Sándor által dirigált virtuóz zenei megvalósítást a közönség kirobbanó lelkesedéssel fogadta."

Szereposztás:

Nina – Morgane Heyse

Ernesto -  Balczó Péter

Camilla - Laczák Boglárka

Cola - Szélpál Szilveszter

Sigismondo -  Cseh Antal  

Ezredes - Dani Dávid,

Teodoro - Doszpod Kristóf

Stefanina - Himmer Veronika

A fergeteges sikert aratott előadás ma, hétfőn este 21 óra 15 perces kezdettel az M5 Televízióban tekinthető meg.


1124 Búbánat 2017-11-09 21:15:16

M3 csatorna, 2017. november 9. csütörtök 22:20 - 23:25

Marton Éva portré

Portréfilm (2004)

(65')

Örökös tagság sorozatunkban sajnos nem készült portré Marton Évával, a Kossuth-díjas operaénekesnővel, ezért most a 2004-ben készült adással mutatjuk be pályáját, óriási sikereit, hitvallását. Közben láthatjuk nagy operákban és nagy szerepekben, többek között: Puccini - Tosca, - Turandot; Giordano - Andrea Chénier; Richard Strauss - Elektra; Wagner - Lohengrin; Bartók Béla - A kékszakállú herceg vára; Erkel Ferenc - Bánk bán.


1123 Búbánat 2017-10-27 15:41:59

Ránki György: Hölgyválaszzenés komédia

Zenés TV Színház bemutatója: 1971. április 10., 20.05 – 21.35

 (90 perc)

Cseres Tibor ötlete alapján írta:Török Dezső és Innocent Vincze Ernő 

Semsei Jenő - forgatókönyvíró

Ruitner Sándor – dramaturg

Koreográfus: Novák Ferenc 
Jelmeztervező: Horányi Mária 
Díszlettervező: Wegenast Róbert 
Vezető operatőr : Varga Vilmos 

Zenei rendező: Fejes Cecília 

Kalmár András - rendező

Karmester: Bródy Tamás 

Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara  (karigazgató: Sapszon Ferenc),

Magyar Néphadsereg Művészegyüttes Tánckara 


Produkció előadóművészei

Téglás Boldizsár - Agárdy Gábor
Rubusnyák Lajos, revizor - Bodrogi Gyula

Piroska – Detre Annamária

Örzse – Fónay Márta

Továbbá:

Bod Teréz, Bujdosó Mária, Csók István, Görög Mara, Hacser Józsa, Halasi Marika, Harsányi Frigyes, Kazal László, Kibédi Ervin, Máthé Jolán, Örkényi Éva, Pádua Ildikó, Sas Attila, Szatmári Liza 

Cselekmény:

Téglás Boldizsár, a csókréti Tsz elnöke váratlanul apa lesz. Egy húsz évvel ezelőtti félrelépéséből született lányáról eddig nem is tudott. Apa és lánya egyre többet találkoznak. Boldi elhatározza, hogy Piroskát törvényesen is nevére veszi, de hátra van még bűnbánó vallomása feleségének. A fiatal lánnyal való találkozásnak híre előbb jut feleségének fülébe, mintsem hazatér. Ennek a félreértett helyzetnek köszönhető, hogy nemcsak Örzse asszony, hanem a falu népe is ellene fordul.

Ránki Györgynek ezt a zenés darabját a 60-as évek elején a Fővárosi Operettszínház nagy sikerrel játszotta: az 1961. október 12-i színházi bemutatón a főbb szerepeket Fónay Márta, Halassy Marika, Németh Marika, Zentai Anna, Homm Pál, Rátonyi Róbert és Hadics László alakította,

A színpadi átdolgozás alaposan kibővítette Cseres Tibor Csókréti levelek című novellájának cselekménysorát, a tévéváltozat készítőinek fő törekvése a szűkítés, a tömörítés volt. A mű musicales elemei kerültek előtérbe, s hangsúlyt kapott a magyar muzsika.

Szólnom kell itt a zenés játék rádiófelvételéről :

Ránki György – Innocent Vincze Ernő – Török Rezső: Hölgyválasz – részletek 

„Bemutatjuk új felvételeinket”

1962. június 20., Kossuth Rádió 21.25 - 22.00 

Km.: Németh Marika, Zentay Anna, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert, valamint az MRT szimfonikus zenekara és a Fővárosi Operettszínház énekkara

Vezényel: Bródy Tamás

a) „Napfényes táj” (Németh Marika, Bende Zsolt)
b) „Pont zárunk” (Rátonyi Róbert)
c) „Motor-szám” (Zentai Anna, Rátonyi Róbert)
d) „Kislány” (Németh Marika)
e) „A férfi és a nő” (Németh Marika, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert)
f) „Bigi-bugi csacsa” csárdás (Zentai Anna, Bende Zsolt)
g) „Késő éjjel” (Németh Marika, Bende Zsolt)
h) „Az én bűnöm” (Zentai Anna)
i) „Mikor a szívemben” (Zentai Anna, Rátonyi Róbert)


1122 Búbánat 2017-10-24 22:14:45

„Ágay Karola énekel” – művészportré-film

Bemutató: 1971. március 7. Magyar Televízió, 21.45 – 22.30

„Az operaszínpad a nagy szerelem, amiért a küzdelem, a harc, a fegyelem magától értetődően természetes.” 
Erről is beszél a róla szóló énekes portréban egyik legnagyszerűbb koloratúr szopránunk, Ágai Karola, akinek Mozart, Donizetti, Rossini, Erkel és Strauss szerepeiből is hallhatunk áriákat, és aki arról is tanúbizonyságot ad, milyen kifejezően tudott népdalfeldolgozásokat, virágénekeket is interpretálni férje, Szendrey-Karper László gitárművész kísérete mellett.

Rendezte: Horváth Zoltán

Időtartam: 55 perc

Ágay Karola interjút adott a portréfilm bemutatását megelőzően az RTV Újság munkatársának. (rácalmási)

- Hogyan vélekedik saját filmjéről a tévéfilm főszereplője?

- Az Operaházban való éneklés és a tévészereplés természetesen sokban különbözik egymástól – mondja a kitűnő operaénekesnő. – A televíz gyakorta közvetít operaelőadásokat, amelyeket a színházban rögzítenek képre. A művész azonban ilyenkor mégsem a tévénézőnek, hanem a színház közönségének játszik, énekel: az első sor, a harmadik emelet, vagy éppen a karzat nézőjének mutatja be produkcióját. Érthető, hogy a képernyő előtt ülőkben is más hangulatot teremt az ilyen előadás, mint a színház közönségében. Éppen ezért örülök ennek a tévéfilmnek: itt csak a nézőknek énekelek, csak velük és „nekik” vagyok. Kapcsolatunk így közvetlenebb, bár ennek megteremtése nehezebb – más művészi megoldásokat követel -, hisz a képernyőn a legapróbb rezdülések is felnagyítva jelentkeznek.

Hosszú hónapokon keresztül készültünk a film felvételére. Vecsernyés János szerkesztő, Lakatos György gyártásvezető és nem utolsó sorban Horváth Zoltán rendező sokat vitatkozott, beszélgetett: keresték a legjobb megoldásokat.

Ötvenperces műsorom alapja – új nagylemezem. S mivel a Hanglemezgyár eredeti nyelven kérte tőlem a különböző áriák eléneklését, így a kedves nézők is így hallják majd a filmen  - kérem, ne vegyék se szerénytelenségnek, se udvariatlanságnak! A műsorban tehát kedvenc szerepeim közül éneklek néhányat, ezenkívül ízelítőt adok abból a közös műsorból, melyet férjemmel, Szendrey-Karper Lászlóval szoktunk bemutatni a magyar és nemzetközi hangversenypódiumokon. Vagyis: gitárkísérettel magyar virágénekeket és népdalokat is hallhatnak a tévénézők…

 

Az a lemez, amit ebben az interjúban Ágay Karola említett és amelynek hanganyaga a portréfilmben hallható, az alábbi operaáriákat tartalmazza:

  1. Mozart: Varázsfuvola – Az éj királynőjének áriája (II. felvonás)
  2. Mozart: Szöktetés a szerájból – Constanze áriája (II. felvonás) 
  3. Erkel: Hunyadi László – La Grange ária (II. felvonás)
  4. R. Strauss: Ariadne Naxos szigetén – Recitativo és Zerbinetta áriája
  5. Verdi: Rigoletto – Gilda áriája (I. felvonás)
  6. Rossini: A sevillai borbély – Rosina áriája (I. felvonás)
  7. Donizetti: Lammermoori Lucia – Őrülési jelenet (III. felvonás)

/Qualiton, LPX 11432

Legutóbb az M3 csatornán volt látható az „Ágay Karola énekel” - portréfilm
2017. április 28. péntek 14:30 - 15:25


1121 Búbánat 2017-10-20 22:12:55 [Válasz erre: 819 Búbánat 2015-08-29 09:49:37]

Kapcs.:1036., 819.,

Ma éjjel újra a tévé – M3 csatorna -  képernyőjén láthatjuk:

23.35 – 1.15 Franz von Suppé: Boccaccio - nagyoperett televíziós változata (1978)

Zenés TV Színház

Karmester: Herbert Mogg 

Rendezte: Seregi László

A főbb szerepekben:

Boccaccio, diák – Farkas Bálint; énekhangja: Rozsos István
Lotteringhi, kádármester – Kállai Ferenc; énekhangja: Csányi János
Izabella, a kádármester felesége – Domonkos Zsuzsa
Scalza a borbély – Suka Sándor; énekhangja: Palcsó Sándor
Beatrice, a borbély felesége – Lehoczky Zsuzsa
Lambertuccio, szatócs – Harkányi Endre; énekhangja: Fülöp Attila
Petronella, a szatócs felesége – Lehoczky Éva
Fiametta, a szatócsék nevelt lánya – Szerencsi Éva; énekhangja: Zempléni Mária

 

(A teljes szereposztást és a közreműködőket a 819. sorszám alatti bejegyzésemben tüntettem fel korábban, és a televíziós produkcióról írt kritika az 1036. sorszám alatt olvasható itt.)


1120 Búbánat 2017-10-19 21:35:42

Ma éjjel, hamarosan, az M3 csatornán újraláthatunk  két 

magyar televíziós filmalkotást, melyek egymásután kezdődnek:

I.  2017. október 19. csütörtök 22.25 – 23.20

Ötszemközt - Seregi László

Riportfilm-sorozat (2002)

"Örökös tagság sorozatunkban sajnos nem készült portré Seregi Lászlóval, a Kossuth-díjas táncos, koreográfus művésszel ezért ezzel a műsorunkkal idézzük fel pályáját és munkásságát."

Rendezte: Kovács Gabriella

Producer: Illés Tiborné

Műsorvezető: Vitray Tamás

Időtartam: 55 perc

 

II. 2017. október 19. csütörtök 23.20 – 0.35

Hidas Frigyes: A Cédrus - balettfilm

A Zenés TV Színház bemutatója: 1977. április 8. MTV 1.

 Írta - koreográfia: Seregi László 

Vezényel: Sándor János

Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara

"Balettfilm a művészsors fontos kérdéseiről, a művészi megszállottság, a mindent felőrlő elhivatottság érzéséről, Csontváry Kosztka Tivadar festőművész életének és munkásságának felhasználásával. Nem életrajzi a táncmű - az egyes tánctételek mégis a művész életútjának egy-egy szakaszára vagy kiemelkedő alkotására támaszkodnak."

1. Felkészülés az utazásra. 
2. Taormina. 
3. A siratófal. 
4. Sétalovaglás. 
5. Közjáték. 
6. A magányos cédrus. 
7. Zarándoklás a cédrusokhoz.

Szereplők:

• Dózsa Imre (A Művész)
• Kékesi Mária (A Múzsa)
• Szumrák Vera (A Fekete asszony)
• Nagy Zoltán (A Nap)
• Forgách József (A Sas)
• Erdélyi Sándor (Démon I.)
• Hevesi Imre (Démon II.)
• Kutni Róbert (Démon III.)
• László Péter (Démon IV.)
• Balikó István (I.Görög színész)
• Hencsey Róbert (II.Görög színész)
• Sebestény Katalin (I. Siratóasszony)
• Szőnyi Nóra (II. Siratóasszony)

• Magyar Állami Operaház Balettkara 

Díszlet: Kézdi Lóránr
Jelmez: Márk Tivadar
Vezető operatőr: Sík Igor

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendezte: Horváth Ádám


Időtartam: 68 perc


1119 Búbánat 2017-10-18 15:02:54

Az M3 csatorna ma éjjeli műsora (22.20 - 22.55)

Lakatos Gabriella - táncjelenetek

magyar portréfilm,

27 perc, 1964 (FF)

„Lakatos Gabriella, a Magyar Állami Operaház fantasztikus prímabalerinája valóban egyedülálló alakja hazai művészeti és táncművészeti életünknek. Az ő pályájából láthatunk most jeleneteket, azzal a lenyűgöző őszinteséggel és magától értetődő közvetlenséggel, mely emberként is jellemezte ezt a nagyszerű művészt.”

Díszlettervező: Tóth A. Pál
Dramaturg: Vecsernyés János 

Operatőr: Kocsis Sándor

Rendező: Banovits Tamás

Produkció közreműködői:

Lakatos Gabriella, Orosz Adél, Fülöp Viktor, Havas Ferenc

Katona Ágnes - zongora 

Szász Árpád  - gordonka 

Magyar Állami Hangversenyzenekar 

Tóth Péter karmester

Műsortartalom:

Minkus: Don Quijote (Táncosok: Lakatos Gabriella, Havas Ferenc) (részlet)

Chopin: g-moll ballada (Táncosok: Lakatos Gabriella, Orosz Adél, Fülöp Viktor)

Aszafjev: Bahcsiszeráji szökőkút (Táncosok: Lakatos Gabriella, Fülöp Viktor, Orosz Adél) (részlet)

Bartók Béla: A csodálatos mandarin (Táncosok: Lakatos Gabriella, Fülöp Viktor) (részlet)


1118 Búbánat 2017-10-16 17:51:52

Az Opera.hu oldalról

Bartók TáncTriptichon az M5 HD műsorán október 16-án

2017. október 16-án (hétfőn) 22:15-től látható felvételről a Bartók TáncTriptichon című produkció az M5 HD műsorán, melyet idén májusban mutatott be az Opera.

Az opera Magyar Évadának keretében, Bartók Béla A fából faragott királyfi című művének 100. évfordulója alkalmából Frenák Pál, a kortárs tánc világhírű koreográfusa, teljesen új alkotásban állította színpadra a művet, melyben a Compagnie Pal Frenak kortárs táncosai és a Magyar Nemzeti Balett együttese együtt dolgoztak. 

Bartók TáncTriptichon című esten Seregi László A csodálatos mandarinra készített koreográfiájának felújítása, valamint egy szintén a Magyar Évad inspirációjára készült, a néptánc és a balett technikáit ötvöző Táncszvit-koreográfia szerepelt Juhász Zsolttól. Bartók népzenei ihletettségű művét a Duna Művészegyüttes és a Magyar Nemzeti Balett művészei közösen keltették életre.

A felvétel a 2017. május 28-i bemutatón készült az Operaházban. Az előadás karmestere: Kovács János.

Szereposztások:

A fából faragott királyfi

Királykisasszony – Vasas Erika, Esterházy Fanni, Rohonczi Viktória, Tokai Rita
Királyfi – Feicht Zoltán, Dmitry Timofeev, Holoda Péter, Maurer Milán, Morvai Kristóf
Fából faragott – Esterházy Fanni, Holoda Péter, Halász Gábor, Keresztes Patrik, Maurer Milán, Vasas Erika, Ricardo Vila Manzanares
Tündér – Frenák Pál, Holoda Péter, Maurer Milán
Erdő / Patak – Feicht Zoltán, Frenák Pál, Halász Gábor, Holoda Péter, Keresztes Patrik, Maurer Milán, Morvai Kristóf, Dmitry Timofeev, Ricardo Vila Manzanares

Szöveg: Balázs Béla

Koreográfia: Frenák Pál

Díszlet: paradigma:ariadné

Jelmez: Frenák Pál, Zalai-Ruzsics Boglárka

Dramaturg: Péter Márta

 

A csodálatos mandarin

A mandarin – Bajári Levente
A lány – Kozmér Alexandra
A fiatal diák – Balázsi Gergő Ármin
Az öreg gavallér – Alekszandr Komarov
Három csavargó – Szegő András, Szakács Attila, Vladyslav Melnyk

Librettó: Lengyel Menyhért

Koreográfia, jelmez: Seregi László;

Díszlet: Forray Gábor

 

Táncszvit

Duna Művészegyüttes

Szóló – Bajári Levente, Radina Dace

Koreográfia: Juhász Zsolt

Díszlet: Túri Erzsébet

Jelmez: Furik Rita

Világítás: Lendvai Károl


1117 Búbánat 2017-10-11 21:38:48 [Válasz erre: 1112 Búbánat 2017-10-10 13:15:02]

Kapcs. 1112. sorszám

A Film Színház Muzsika is beszámolt az operett televíziós változatának elkészültéről… (1970. június 27.)

Tévéfilm készült Lehár Ferenc operettjéből

„Clo-Clo mesél…”

„Júliusban sugározzák Lehár Ferenc Clo-Clo  - a televíziós keresztségben A vörös róka – című nagyoperettjének tévéváltozatát, amelyet színes filmre rögzített Kocsis Sándor operatőr. A produkció rendezője: Szinetár Miklós

Almási Évának, Clo-Clo alakítójának nem ez az első televízióvbeli operettszereplése. A múlt héten az ő alakításában láttuk Suppé Pajkos diákok című művének temperamentumos fogadóslányát, de dalait ott Szirmai Márta énekelte. Ezúttal azonban ő maga énekli Lehár melódiáit.

Megkértük Almási Évát, bújjon vissza néhány percre Clo-Clo szerepébe, s meséljen valamit az operett könnyed történetéből. Szívesen ráállt.

(A cikkben a filmből vett hat fotón hat jelenetben látható Almási Éva - ezekhez fűz kommentárt…)

Ezekből, a pár mondatból,  állítottam össze „egésszé”  a tartalmat és jegyeztem le mint a "történet magvát"  a topicba. (Akkor ott ezt külön nem jeleztem.)


1116 Búbánat 2017-10-11 13:14:29

Magyar Televízió, 1970. március 30., 21.00 – 22.15

3 x 25…
25 év – 25 új magyar operett – 25 siker 

A Fővárosi Operettszínház és a Televízió gálaestje – I. rész

A műsorban az alábbi operettek részletei szerepelnek:

1. De Fries Károly: Napsugár kisasszony
2. Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi
3. Bródy Tamás: Nyolcadik osztály
4. Huszka Jenő: Szabadság, szerelem
5. Sárközy István: Szelistyei asszonyok
6. Vincze Ottó: Boci-boci tarka
7. Farkas Ferenc: Vők iskolája
8. Kerekes János: Palotaszálló
9. Horváth Jenő: Tavaszi keringő
10. Kemény Egon: Valahol Délen 
11. Ránki György: Hölgyválasz
12. Szirmai Albert: Tündérlaki lányok
13. Lajtay Lajos: Három tavasz

Közreműködik:
Baksay Árpád, Csajányi György, Csákányi László, Csikós Rózsi, Felföldi Anikó, Fónay Márta, Gallai Judit, Hadics László, Harsányi Frigyes, Homm Pál, Kertész Péter, Kiss Ilona, Kovács Zsuzsa, ifj. Latabár Kálmán, Lehoczky Zsuzsa, Mednyánszky Ági, Németh Marika, Németh Sándor, Pagonyi János, Palócz László, Petress Zsuzsa, Várhegyi Teréz, valamint

a Fővárosi Operettszínház ének-, zene-és tánckara

A műsort Rátonyi Róbert vezeti

Koreográfus: Széki József és Takács Piroska
Karigazgató: Virány László

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

Szerkesztő: Ruitner Sándor
Díszlet: Csinády József
Jelmez: Horányi Mária
Vezetőoperatőr: Lukács Lóránt

Rendező: Seregi László

(A műsort az Intervízió is átveszi)


Magyar Televízió, 1970. április 25., 22.10 – 23.25

3 x 25…
25 év – 25 új magyar operett – 25 siker 

A Fővárosi Operettszínház és a Televízió gálaestje – II. rész

A műsorban az alábbi operettek részletei szerepelnek:

1. Kerekes János: Állami áruház
2. Fényes Szabolcs: Két szerelem
3. Kerekes János: Kard és szerelem
4. Vincze Ottó: Budai kaland
5. Eisemann Mihály: Bástyasétány 77
6. Bágya András: Három napig szeretlek
7. Vujisics Tihamér: Négyen pizsamában
8. Lendvay Kamilló: Knock out
9. Gyöngy Pál: Narancshéj
10. Bródy Tamás: Köztünk maradjon
11. Horváth Jenő: Péntek Rézi
12. Fényes Szabolcs: Csintalan csillagok

Közreműködik:
Csajányi György, Domján Mária, Felföldi Anikó, Galambos Erzsi, Hadics László, Kertész Péter, Konrád Antal, Kovács Iby, Kovács Zsuzsa, Laboch Gerard, ifj. Latabár Kálmán, Lehoczky Zsuzsa, Medgyesi Mária, Németh Sándor, Oszvald Gyula, Várhegyi Teréz, Zentay Anna, valamint

a Fővárosi Operettszínház ének-, zene-és tánckara

A műsort Rátonyi Róbert vezeti

Koreográfus: Széki József és Takács Piroska
Karigazgató: Virány László

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

Szerkesztő: Ruitner Sándor
Díszlet: Csinády József
Jelmez: Horányi Mária
Vezetőoperatőr: Lukács Lóránt

Rendező: Seregi László

 

Előzetes cikk a Film Színház Muzsikából (1970. március 21., 12. száma)

"Magyar operettek kavalkádja”

„Háromszor huszonöt”

„Az elmúlt huszonöt év huszonöt új magyar operettjének,  huszonöt slágerszáma – innen a műsor címe: „3x25” – csendül fel két alkalommal a televízióban: az első rész március 30-án, a második rész későbbi időpontban.

A műsort nyilvános adás keretében március 16-án és 17-én vették fel a Fővárosi Operettszínház színpadán. A felidézett operettek, felcsendülő melódiák az elmúlt huszonöt év alatt mind ebben a színházban találkoztak először a közönséggel. A felszabadulás óta mintegy negyven új magyar operettet, musicalt játszottak el e színház művészei s ezek közül választották ki a huszonöt operett huszonöt számát az Operettszínház és a Televízió közös gálaestjére.

A műsort – mind a két részben – Rátonyi Róbert konferálja, s a számokat kis keretjátékok tarkítják. Az első részben „Így kezdődött…” cím alatt a bemutatók próbahangulatát igyekeznek visszaadni. Megszólalnak egyes szerzők és műszakiak is.

A műsor szerkesztője: Ruitner Sándor, rendezője Seregi László, karmestere: Gyulai Gál Ferenc.”

Három kép a műsorból:

Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 (Latabár Kálmán, Galambos Erzsi)

Bágya András: Három napig szeretlek (Lehoczky Zsuzsa és Kertész Péter)

Kerekes János: Állami Áruház (Medgyesi Mária)


1115 Búbánat 2017-10-10 21:59:51 [Válasz erre: 686 Búbánat 2014-10-23 15:18:46]

Az előbbiekben ismertetett  Zenés TV Színház bemutatott első három darabjának Lehár Ferenc: A vörös macska; Lajtai Lajos – Békeffy István: A régi nyár; Kerekes János - Hubay Miklós - Vargha Balázs: Házasodj, Ausztria!) a nézők fogadtatásáról, visszhangjáról RUITNER SÁNDOR dramaturg az RTV Újság, 1970. szeptember 4.-i számában fejtette ki a véleményét:

„Zenés színház – csinnadrattával” (Az interjú szerzője: Simon Emil)

Ennek az interjúnak a szövegét korábban már bejegyeztem ide a 686. sorszám alatt.


1114 Búbánat 2017-10-10 21:34:50 [Válasz erre: 319 Búbánat 2012-09-04 23:06:45]

Kapcs. 319. sorszám:

Kiegészítés

Kerekes János - Hubay Miklós - Vargha Balázs: Házasodj, Ausztria! - zenés történelmi komédia televíziós változata

Zenés Tv Színház bemutatója: 1970. augusztus 8. 20.20 – 21.55

Mikszáth Kálmán Akli Miklós című regénye alapján. 

Dramaturg: Ruitner Sándor
Operatőr: Nagy József

Rendező: Horváth Ádám


Szereplők: 

Rajz János - Ferenc császár

Almási Éva - Mária Lujza

Kertész Péter - Akli Miklós

Rátonyi Róbert - Kovács Ezredes

Csűrös Karola - Ilonka, a leánya

Némethy Ferenc - Metternich herceg

Basilides Zoltán - Stadion gróf

Galambos Erzsi – Christine

Greguss Zoltán - Francia ezredes

Verebély Iván - Francia tiszt

Jászai László - Francia tiszt

Tándor Lajos - Francia tiszt

Csákányi László – Kocsis

Kibédi Ervin – Feltaláló

Mécs Károly - Szepessy István báró

Viola Mihály - Magyar nemes

Miklósy György – Zenetanár

Továbbá: Agárdy Ilona, Garics János, Márkus Ferenc, Szabó Ferenc, Vándor József, Várhegyi Teréz.

A darabban szereplő „termelési ágak képviselői”: Galsay Ervin, Katona Lajos, Kishegyi Árpád, Külkey László, Nádas Tibor, Várhelyi Endre

A zenei felvételeken közreműködik: Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Dene József, Veress Gyula,

A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekarát Kerekes János vezényli.

 

Ruitner Sándor dramaturg mondja a tévébemutatóról (az RTV Újságban volt olvasható):

„A cím nem ismeretlen az olvasó előtt, hiszen két évvel ezelőtt a Rádió Dalszínháza mutatta be a Kerekes János - Hubay Miklós - Vargha Balázs szerzőtrió darabjának első változatát, s mint annyi más sikeres alkotás, ez sem maradhatott meg az ’auditív színház’ keretei között. Film lett belőle – már gondolva  a jövőre: színes film -, és ehhez a régi stáb – szerzők, rendező, dramaturg – újrafogalmazta a témát. Átformálta, új cselekménnyel, új szereplőkkel gazdagította, más kifejezési eszközökkel ’szabott új ruhát a régi, jó szövetből’ – abból a Mikszáth szőtte Akli Miklós-köntösből, amelyet eddig büszkén és jókedvvel ’viselt’ több generáció.

S ha már szövetről, ruháról esett szó, történjék említés a módiról is. A divat terén hazánk jelentős hírnévre tett szert – ez tény. Az is hiteles adat, hogy korunk ’divatos’ színházi műfaja a zenés játék. Reméljük tehát, hogy e két tényező társításával a Televízió ma esti ’divatbemutatója’ teljes sikert arat: kellemes szombat estét szerez a nézőknek…”


1113 Búbánat 2017-10-10 21:03:24 [Válasz erre: 318 Búbánat 2012-09-04 23:05:54]

Kapcs.: 318. sorszám

Kiegészítés

Lajtai Lajos – Békeffy István: Régi nyár az operett televíziós változata

(a Magyar Televízió és a Svéd televízió közös filmje)
 

Zenés Tv Színház bemutatója: 1970. augusztus 1., 20:20 - 22.00

Operatőr: Hildebrand István

Rendező: Keleti Márton

(90 perc)

A Régi nyár című Lajtai-operett felhasználásával bontakozik ki a történet. Pataki János földbirtokos fia Svédországból apjához jön Budapestre egy hónap vakációra. A szülők egy primadonna miatt elváltak, s az anya óva inti fiát az operettektől, a budai kiskocsmáktól. A fiatal Pataki - apja közreműködésével - mégis bekerül a színházi világba...

     

A szereposztásból:

Koháry Mária, színésznő – Ruttkai Éva

Báró Pataky János – Latinovits Zoltán

   

..

Mrs. Christina Peterson – Ulla Sallert

   

..

Virányi Zsuzsi, Mária lánya – Venczel Vera

   

..

Báró Pataky Miklós, Christina és János fia  - Hans Wahlgren

   

...

Nagymama, Mária mamája – Kiss Manyi

   

...

Mimóza, öltöztető – Gobbi Hilda

   

...

Adorján Béla, színházi menedzser – Várkonyi Zoltán

   

...

Halmágyi – Pécsi Sándor

   

...

Mrs. Klára Schamburg – Turay Ida

   

...

Zita Schamburg, Klára lánya – Voith Ági

   

...

Tihanyi, zeneszerző – Márkus László

   

...

Balla, költő – Bodrogi Gyula

   

...

Színpadi ügyelő  - Szendrő József

   

...

Hartmann – Körmendi János

Keleti Márton rendező mondja filmjéről a televíziós bemutató előtt (az RTV Újság ismertette az olvasókkal):

"Úgy érzem, mind a magyar, mind a svéd tévé adósságot törlesztett e zenés játék feldolgozásával. Elképzelésünkben elsősorban a képernyő méretéből indultunk ki, ehhez igazodva igyekeztünk a nézőhöz minél közelebb hozni a zenét és a cselekményt. A hangvétel nem operett- sokkal inkább musical-jellegű, ami azt is jelenti, hogy részben musical-betéteket iktattunk be, részben az operett-elemek hangszerelésében és a színészi játékban is a zenés játék stílusjegyeit igyekeztünk érvényesíteni. Remélem, hogy a ’Hétre ma várom a Nemzetinél’, a ’Legyen a Horváth-kertben, Budán’ s a többi örökzöld melódia szerzőjének ez a játéka kellemes másfél órát szerez a nézőknek.”


1112 Búbánat 2017-10-10 13:15:02 [Válasz erre: 316 Búbánat 2012-09-04 23:03:19]

Kapcs. 316. sorszám

Volt a Magyar Televízióban egy különleges Lehár-operettfilm bemutató: 1970 júliusában sugározta "A vörös macská"-t.

Hiába keresnénk ilyen címmel a Lehár-oeuvre-ben, nem találnánk, ugyanis ez az operett eredetileg a „Clo-Clo…” címet viselte (ősbemutató: 1924. 03.08., Bécs; itthon a Fővárosi Operettszínház mutatta be Apukám címmel – 1924. 04.15.)

A színes TV-változatnak Kocsis Sándor volt az operatőre, a produkciót Szinetár Miklós rendezte.

Zenés Tv Színház bemutatója: 1970. július 25., 20:25 óra 

Közreműködnek:

 Almási Éva (Clo-Clo), Feleki Kamill, Fónay Márta, Balázsovits Lajos, Horváth Tivadar, Keleti László, Körmendi János, Kozák László, Farkas György, Hankó Elemér, Juszt Judit, Meskó Bánk, Rozsos István, Takács Mária, Holl István, Zentay Ferenc, Gálcsiki János, Laboch, Gerard, Jászai László, Bálint György, Náday Pál, Báró Anna, Berényi Ottó, Hámori Ildikó, Harkányi Endre; 

Revü Tánckar; 
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Nőikara, 
a Fővárosi Operettszínház Férfikara, 
a Budapesti Leánykórus (karmester: Blum Tamás)

Koreográfus: Roboz Ágnes
Rendező: Szinetár Miklós
Díszlet: Drégely László
Jelmez: Wieber Mariann
Operatőr: Kocsis Sándor
 

A TV Zenés Színháza dramaturgja, Ruitner Sándor szerkesztő mondta e televíziós változat bemutatójának előzményeiről:

"A Vörös macska bemutatója egyben csendes megemlékezés volt Lehár születésének centenáriumáról. Hadd tegyem hozzá, hogy ennek az operettnek a 20-as években nem várt visszhangja volt. Mondhatjuk: Európában ez jelentette a musical-műfaj kezdetét! Éppen modernebb felfogása, zenei igényessége miatt is választottuk."

Nem bánnám, ha a televízió ismét műsorára tűzné ezt a  zenés darabot, hogy szélesebb körben is (újra)felfedezhetővé váljon ez a ritka Lehár-opus.  De, hogy miért kapta a magyar tévében A vörös macska címet, továbbra sem tudom…
.
A történet magva:

Clo-Clo ünnepelt sanzonett egy párizsi orfeum tanyán. Címe: Rue de Rivoli 237. Ő a bár lelke és fő attrakciója. Heves természetű, legutóbb megverte egy rendőrt (nála nincs különbség civil és hatósági személy között). Egy este aztán közölte vele egy nyomozó (Farkas György játssza), hogy háromezer frank lesz a büntetése és egy kis börtön. Honnan szerezzen ennyi pénzt? Ír jómódú vidéki tisztelőjének, Perpignan város polgármesterének, Severinnek, egy rövid levelet: „Küldj azonnal háromezer frankot, a te Clo-clod.” Egy nap kedves asszonyság kereste fel: Severin felesége (Fónay Márta). Ő nyitotta fel levelét. A kért összeget menten átnyújtotta, s elmondta, hogy férje lányának hiszi, azaz Severin egy fiatalkori ballépése gyümölcsének, és meghívja Perpignanba, hogy legyen a gyermekük. Clo-Clo mindenáron el akarja kerülni a börtönt és újdonsült papáját is rokonszenvesebbnek gondolja, mint a foglárt. Tehát elhatározza: utazik. Vidéki ruhába bújik. Neve sem Clo-Clo már, hanem Babette. Severin (Feleki Kamill) majdnem elájul, mikor nevelőanyja bemutatja neki, mint a lányát… De Clo-Clo-t csak Chablais úr érdekli, aki a helybeli szüzek kórusát tanítja be „atyja” ötvenedik születésnapjára. (Neki Severin negyvenet vallott be. Így lehet bízni a mai szülőkben…) Nevelőanyja meg is kérte Chablais-t (Balázsovits Lajos), hogy tanítsa zenére, irodalomra, műveltségre. Clo-Clo úgy érzi, nem csalódott benne…. Vidéki idillét azonban sajnos megzavarja a rendőrség. Visszatér Párizsba, hogy újra felvirágoztassa az orfeumot… 
 

Két - ellentétes véleményű - televíziós kritikából idézek:

Nógrád, 1970. július 28.

„A képernyő előtt” – "Jó légkörben, gyenge hangok"

A televízió új kezdeményezésének bemutatkozóját üdvözölhettük szombaton este. A TV Zenés Színháza arra vállalkozott, hogy feldolgozza, és képernyőre viszi az operett- és musicalszínpadok legjava műveit, s nemcsak a műfaj „klasszikusait”, de újabb, sőt mai szerzőktől is.

Ez alkalommal Lehár egy alig ismert operettjét, a Clo-clo-t élvezhettük A vörös macska címmel. A „televíziósított” operett alaptörténetét ügyes keretjátékba ágyazták, a darab hármas tagoltságát egyik ismert zeneesztétánk szellemes színpadi karikatúrájának megteremtésével (Körmendi János nagyszerű megfigyelőképességét dicséri) ívelték át. A zenés színház első produkciójának együttese vérbeli operettlégkört teremtett, énekhangban azonban alatta maradt Lehár igényes követelményeinek, márpedig e műfaj polgárjogát a képernyőn elsősorban a zenei anyag indokolná.

/Barna/

 

Népújság, 1970. július 28.

A képernyő előtt – Kuglófillat és valóság

Vörös macska szürke keretben
Új és minden bizonnyal sikeres sorozatot  indított szombat  este  a  televízió: „a tv  zenész  színháza”  címmel és szándékkal. A bemutatkozás  feltétlenül  sikeres,  s  külön  érdekesség: a bevált operettsztárok  mellett Szinetár Miklós  „prózai” színészeket  is  mozgatott  a  kamerák előtt,  —  sikeresén.  A  Clo-clo- ból készült Vörös macska,  ez a sajátos  „tv-musical”  nemcsak Lehár  Ferenc  műfajon belüli   klasszicitását  igazolja, de a zenei osztály invenciózus  választását is.
Ami azonban feltétlenül zavart: a teljesen érthetetlen, célszerűtlen keretjáték. A  bele- és megmagyarázás széttördelte az előadást, s csak arra volt alkalmas, hogy kizökkentse a nézőt hangulatából.  Ám sem Lehár, sem a televízió új  sorozata nem igényel semmiféle magyarázkodást.

/Gyurkó Géza/


1111 Búbánat 2017-10-10 11:53:20

„Mindig az nyer, aki mer…”Kishegyi Árpád műsora

MTV, 1970. december 30., 21.30 – 22.16

Km.: Házy Erzsébet, Várhegyi Teréz, Zantay Anna, András Béla, Dárday Andor, Mónyák Pál, Schmál Pálma, Solti Károly, Puskás Tibor

A beszélgetést Fodor Lajos vezeti.

Műsor: 

Mozart: Varázsfuvola – Monostatos áriája
Mozart: Szöktetés a szerájból – Pedrillo áriája
Smetana: Az eladott menyasszony – Vasek áriája

Továbbá, részletek Kálmán, Lehár, Kacsoh operettjeiből

Szerkesztő: Kármán György
Díszlet: Tóth A. Pál
Jelmez: Csengey Emőke
Vezető operatőr: Lukács Lóránt

Rendező: Mikó András


1110 Búbánat 2017-10-10 11:43:02

Magyar Televízió, 1970. november 27., 21.45 – 22.20

BENDE ZSOLT portréfilm

A forgatókönyvet írta és a műsort vezeti: Abody Béla

Műsor:

Wagner: Tannnhäuser – Wolfram dala

Rossini: A sevillai borbély – Figaro belépője

Verdi: Don Carlos – Posa halála

Lehár: A víg özvegy – Danilo belépője „Az Orfeum tanyám…”

Verdi: A végzet hatalma – Melitone jelenete

Britten: Háborús rekviem – részlet

Mozart: Don Juan – Pezsgőária

 

Szerkesztő: Bezerédi Ágnes

Vezetőoperatőr: Mezei István

 

Rendező: Békés András


1109 Búbánat 2017-10-10 11:30:28

Magyar Televízió, 1970. szeptember 13.

21.25 – 22.05 JUBILÁLÓ MŰVÉSZÜNK PALÁNKAY KLÁRAPALÁNKAY KLÁRA

 

http://operavilag.net/wp-content/uploads/kategoria-nelkuli/2007/01/24/6269/Palankay.jpg

Portréfilm

Közreműködik:

Csányi János, Jámbor László, Lukács Miklós, Nagypál László, Simándy József, Udvardy Tibor, valamint – hangfelvételről – Székely Mihály

A műsorból:

Verdi: Aida – Amneris és Radames kettőse

Thomas: Mignon – Mignon áriája

Muszorgszkij: Borisz Godunov – Szökőkút-jelenet

Bartók: A kékszakállú herceg vára – részlet

Verdi: Az álarcosbál – Ulrica áriája

Erkel: Bánk bán – Gertrudis és Bánk kettőse

 

Szerkesztő: Kármán György

Díszlettervező: Forrai Gábor

Jelmeztervező: Csengey Emőke és Márk Tivadar

Operatőr: Lukács Lóránt és Mestyán Tibor

 

Rendező: Békés András


1108 Búbánat 2017-10-09 16:07:17

WAGNER: A BOLYGÓ HOLLANDI - SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK  (2016)

Ma éjjel 21.05-től – 23.20-ig látható felvételről  az operaelőadás az M5 HD csatornán.

Szereposztás:

A hollandi: KÁLMÁNDY MIHÁLY
Daland, norvég hajós: ALTORJAY TAMÁS
Kormányos: PAUL POTTS
Senta, a lány: RÁLIK SZILVIA
Erik, a vadász: LÁSZLÓ BOLDIZSÁR
Mary, Senta dajkája: WIEDEMANN BERNADETT
 
Közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Szabadtéri Játékok Énekkara és Statisztái

Jelmeztervező: Füzér Anni
Díszlettervező: Khell Csörsz
Szcenikus: Tóth Kázmér
Rendezőasszisztens: Füzi Attila


Karmester: Kesselyák Gergely
Rendező: Szabó Máté


1107 Búbánat 2017-10-07 09:03:16

(Muravidéki filmalkotás a közmédiában)

A hősies tenor  – Pataky Kálmán

Szlovén dokumentumfilm 

Forgatókönyvíró: Csermák Zoltán; Operatőr: Györek Drago;

http://www.3szek.ro

Háromszék, 2017. október 6., péntek, Magazin

Október első hétvégéjén a közmédia a lendvai magyar stúdió filmjét tűzi műsorára.

A hősies tenor (Duna World, október 7., 15.50; M5 csatorna, 17.25 és 2.30)

Pataky Kálmán művészetét mutatja be, ezáltal a nézők is meggyőződhetnek arról, mennyire tiszteletre méltó, ahogy a legkisebb magyar külhoni közösség ápolja hagyományait és kulturális örökségét.

A hősies tenor Pataky Kálmán operaénekes életét dolgozza fel.

A két háború közti időszak legnagyobb magyar tenorja 121 éve Alsólendván született. A képkockák nyomán egy nagyívű karrier bontakozik ki. Fiatalkorában a család erdélyi, nyárádszentlászlói birtokán a művészt ráadásul baleset is érte, ekkor elszenvedett halláskárosodása kihatott későbbi pályafutására is. Igen, Patakyra az egész magyarság büszke lehet. Pályája a budapesti Operaházban indult, a pesti lapok 1921 nyarán egy új tehetség meghallgatásáról cikkeztek. Pataky igazi világpolgárként lépett fel Európa nagy operaházaiban, az Újvilágban legtöbbször Argentínában szerepelt.

Mivel Pataky felesége, Beregi Lea zsidó származású volt, a II. világháború alatt kénytelenek voltak elhagyni Magyarországot – Pataky a saját életének kockáztatásával a teljes Beregi családot sikeresen kimenekítette Argentínába -, emiatt a dél-amerikai ország fővárosában, Buenos Aires-ben készített felvételekkel is színesítetik a filmet.

A film archív anyagain kívül Lendván, Csáktornyán, Bécsben, az erdélyi Désfalván, illetve Budapest több helyszínén, így az Operaházban és a Pesti Vigadóban is forgatott a stáb.

A nézők hat különböző ország tájain követhetik karrierjének állomásait. A film archív anyagain kívül a Lendva és Csáktornya mellett Erdélyben az egykori Pataky-kúriába, Désfalva, látogatott a stáb, Budapesten – sikerei helyszínein – az Operaházban és a Pesti Vigadóban forgattak, s lerótták kegyeletüket a művész sírjánál is. A bécsi felvételen Varga János, a Collegium Pazmanianum rektora méltatta a páratlan pálya jelentőségét. A dél-amerikai vágóképeket a Budapesti Argentin Nagykövetség segítségével a Buenos Aires-i városi televízió bocsátotta a muravidéki médium rendelkezésére, s megszólal Cecilia Scalisi argentin zenei szakíró is.

 


1106 Búbánat 2017-10-02 19:20:54

Az M5 csatornán láthatjuk ma éjjel, 21.00 – 23.15:

Szegedi Szabadtéri Játékok – 2017

Puccini: Tosca

Opera olasz nyelven, két részben, három felvonásban

Közreműködik:

Szegedi Szimfonikus Zenekar

Szegedi Szabadtéri Játékok Énekkara és Gyermekkara

Szegedi Szabadtéri Játékok statisztái és a Szeged Táncegyüttes gyermekcsoportja

Vezényel: Pál Tamás

Szcenikus: Tóth Kázmér
Díszlettervező: Bartha József
Jelmeztervező: Kiss Zsuzsanna

Rendezőasszisztens: Toronykőy Attila
Producer: Herczeg Tamás

Rendező: Bocsárdi László

Szereposztás:

Tosca: Rost Andrea
Cavaradossi: László Boldizsár
Scarpia: Kálmándy Mihály
Angelotti: Rácz István
Sekrestyés: Altorjay Tamás
Spoletta, rendőrségi ügynök: Böjte Sándor
Sciarrone, rendőr: Pataki Bence
Börtönőr: Rácz Tibor

Pásztorfiú: Hrabovszky Bercel

„Bocsárdi László most először dolgozott a Dóm téren. A Jászai Mari- és Uniter-díjas művész a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, a romániai és az összmagyar színházi élet jelentős rendezője szerint ’...egész életünket a szenvedély vezérli, az ember pedig nem egy racionális lény, sokkal inkább az érzelmei hatására hozza meg döntéseit. A világot látszólag a férfiak uralják, de igazából a nők irányítanak. Tosca miatt Scarpia és Cavaradossi is elveszti biztosnak hitt egyensúlyát. Mai mitológiában gondolkodunk, a mai nézőhöz szeretnénk közel hozni a darabot.’

Alkotótársaival, Bartha József díszlettervezővel és Kiss Zsuzsanna jelmeztervezővel absztrakt térben alkottak, amiben természetesen hatnak az áriák, a viszonyok.”


1105 Búbánat 2017-09-22 10:20:26 [Válasz erre: 289 Búbánat 2012-08-19 12:38:40]
Kapcs. 289. sorszám Ma éjjel sugározza az M3 csatorna, 23.00 – 0.15 Zenés TV Színház bemutatója: 1979. március 24. , 21.40 Ruggiero Leoncavallo: Bajazzók Az opera televíziós változata Leoncavallo szövegét fordította: Pless László Dramaturg: Bánki László Jelmez: Witz Éva Díszlet: Pauner Gyula Vezetőoperatőr: Zádori Ferenc Zenei rendező: Fejes Cecília Rendezte: Fehér György Vezényel: Lukács Ervin Km. a Magyar Állami Operaház zenekara és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Szereplők: Canio - Kelen Péter Nedda - Sass Sylvia Tonio, a bohóc - Melis György Beppe, bohóc - Berkes János Sivio - Miller Lajos I. és II. pór: Kovács Péter, Moldvay József.

1104 Búbánat 2017-09-16 13:25:58
Az M3 csatorna ma éjjeli műsora: 23.35 - 0.35: J. Strauss operettjeiből Részletek A denevér és A cigánybáró című operettekből. Szerkesztette: Nemlaha György (1998)

1103 Héterő 2017-09-04 18:29:21
2017. szeptember 4-én (hétfőn) 21:10-től látható Jules Massenet Werther című operája az M5 HD műsorán. [url]http://www.opera.hu/v/a-werther-az-m5-hd-musoran-szeptember-4-en/; Werther - M5[/url]

1102 Búbánat 2017-08-28 14:44:22
2017. augusztus 28-án (hétfőn) 21:10-től látható Richard Wagner Siegfried című zenedrámája az M5 HD műsorán. Rendező, vizuális koncepció: M. Tóth Géza Díszlettervező: Zöldy Z Gergely Jelmeztervező: Bárdosi Ibolya Vetített látvány: KEDD Kreatív Műhely Koreográfus: Venekei Marianna Dramaturg: Orbán Eszter Karmester: Halász Péter Km. a Magyar Állami Operaház zenekara Szereplők: Kovácsházi István (Siegfried) Jürgen Sacher (Mime) Egils Silins (Vándor) Marcus Jupither (Alberich) Rácz István (Fafner) Gál Erika (Erda) Sümegi Eszter (Brünnhilde) Szemere Zita (Erdei madár) A felvétel a bemutatón, 2017. március 19-én készült a Magyar Állami Operaházban.

1101 Búbánat 2017-08-22 11:24:25 [Válasz erre: 1099 zenebaratmonika 2017-08-22 10:44:16]
Én az M3 csatornát említettem meg (ott elég sok régi film megy), de a Duna TV-n is látni archív magyar filmalkotásokat, zenés televíziós közvetítéseket a régmúltból.

1100 zenebaratmonika 2017-08-22 11:02:05
A neten persze lehet keresgélni, teljes előadások vannak fenn: Kálmán Imre: Montmartei ibolya c. darabja is kuriózum, alig játszák, itt teljes egészében megnézhető [url] https://www.youtube.com/watch?v=4XFuXZsU-1w;montmarte [/url]

1099 zenebaratmonika 2017-08-22 10:44:16 [Válasz erre: 1097 Búbánat 2017-08-22 09:37:30]
Az m5 nagyon kevés operettet ad, úgy is mondhatnám egyedül a Csárdáskirálynőt meg a Denevért adták eddig... én nem emlékszem másra, hát ez elég szegényes. m5-ön ment még Kacsóh János vitéz, a lovas színház játszotta, de irtó rosszul énekeltek, töröltem is a felvételt a dobozról. Az interoperettből talán 2 adást adtak le eddig úgy rémlik az m3-on, meg pár gálát pl. Rökk Marika, Kovács József... Az m3 az játszik operettes műsorokat, de egész darabok csak a zenés tévészínházban mennek. Ami megy még a Dunán, azok a Palotakoncertek,azokat mindig ismétlik.

1098 Búbánat 2017-08-22 09:41:07 [Válasz erre: 1097 Búbánat 2017-08-22 09:37:30]
"sok-sok régi filmet"

1097 Búbánat 2017-08-22 09:37:30 [Válasz erre: 1094 zenebaratmonika 2017-08-22 08:33:44]
Valóban, magyar nyelvű teljes felvételéről én sem tudok; a pécsi Hawaii rózsája televíziós közvetítése 1968-ban történt, tehát nem lehetetlen, ha a teljes operett nem is, hogy részletei megtalálhatók a televízió filmarchívumában. Az M3 "nosztalgia" csatorna sok-sok régi filmeket sugároz a hatvanas évekből is. ugyanakkor a Fővárosi Operettszínház több "élő" előadása is megmaradt (video kazettán is hozzáférhető volt): Suppé: Boccaccio; Offenbach: Banditák; Kálmán: Csárdáskirálynő; Szirmai: Tündérlaki lányok... Tehát nem lehetetlen, hogy valami kép-és hanganyag megmaradt belőle - persze annak örülnénk, ha a teljes előadás meglenne és valamelyik TV-csatorna azt egyszer újra lejátszaná!

1096 zenebaratmonika 2017-08-22 08:39:03
[url] https://www.youtube.com/watch?v=gN9v8MRu0QA;Hawai [/url]





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.