Bejelentkezés Regisztráció

Moldován Stefánia


58 Búbánat 2022-04-11 12:36:42

A Bartók Rádió tegnapi adása volt (18.30-19.30)

„Muzsikuslegendák” – Moldován Stefánia énekművész

Szerkesztő - Műsorvezető: Némethy Attila

Moldován Stefániával anno készült interjúkból (Ménes Aranka rádiós műsorából) bejátszott részletek is elhangzottak az adásban.

Az emlékműsorban a következő énekszámok hallhatók:

Beethoven: Fidelio – Leonora áriája (Moldován Stefánia, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza)

Verdi: A trubadúr - Leonóra áriája, I. felv. (Moldován Stefánia, km. Szőnyi Olga és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Simon Albert)

Puccini: Manon Lescaut Manon Ékszeráriája (Moldován Stefánia, km. a Budapesti Szimfonikus Zenekar, vezényel: Görgey György)

Erkel Ferenc: Bánk bán – Melinda és Bánk kettőse, II. felv. (Moldován Stefánia és Simándy József, km. a Budapesti Szimfonikus Zenekar, vezényel: Komor Vilmos)

Verdi: A végzet hatalma - Leonóra áriája, IV. felv. (Moldován Stefánia, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza)

Puccini: Tosca – Tosca imája (Moldován Stefánia)

Mozart: Don Giovanni -   Elvira áriája (Moldován Stefánia, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kórodi András)

Wagner: A bolygó hollandi - Senta balladája (Moldován Stefánia, km. a Magyar Állami Operaház Nőikara és Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza)

Leo Fall: Pompadour – Pompadour belépője (Moldován Stefánia, km.  az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

„Ma érzek itt magamban valamit, ami nyugtalanít! Oly furcsa ez, olyan izgató, mi biztató! A vérem úgy bizsereg, tenyerem viszket, oly ideges vagyok, hogy széttörnék mindent! És hogyha még ez sem elég, lesz valami más is, adja az ég! Óh, óh, óh, óh! /- Hej, ha kezembe kapnék egy férfit, férfit, de igazit ám! Szinte gondolni sem merem végig, oly forró, oly vad a szám! Lázas csók, mely izzóan ég, elkábító, az volna jó! Jaj, ha egyet ma kaphatnék! Mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még!”

Az adás visszahallgatható: itt


57 Búbánat 2021-08-18 11:07:47

A Duna TV ma 11.45 és 12.50 között sugározza:

Ki vágta fejbe Hudák elvtársat?

Magyar tévéfilm (1973),

(FF),  ( 60 perc)

Rendező: Mamcserov Frigyes

Hudákné szerepében Moldován Stefánia operaénekesnő játszik egy fontos prózai karaktert!

A YouTube-on visszanézhető a film: itt

Moldován Stefánia jelenetei a filmből az időskálán

0:50 – 0:58

3:33 – 6:22

49:44 – 55:57 között láthatóak.

. „Mocsár Gábor azonos című regényéből készült tévéfilm a dogmatikus, stupid, önkényeskedő szemléleti mód szatírája. Hudák elvtársat, Baktatófalva elképesztően nagy befolyású hivatalos személyiségét, felesége vérbe fagyva találja házuk udvarán. A nyomozás során a rámenős nyomozótiszt meglepő eredményre jut, fényt derít a járási szinten is elismert gazember, Hudák üzelmeire.”

Koncz Gábor, Major Tamás, Ráday Imre, Szirtes Ádám, Körmendi János, Sztankay István, Gelley Kornél és még sok kitűnő színművész szerepel a filmben.


56 szenszansz 2019-09-05 12:06:43

Az előadó művészet – még a szuper technikák világában is – nagyon mulandó, ezt tudjuk. Ezért fontos még a művész életében az ő segítségével, az ő dokumentumaival és a kortársak személyes élményeivel is összegyűjteni az „anyagot” egy énekesi pályáról.

Megjegyzések az elmúlt időszak Moldován-megemlékezéseihez.  Moldován Stefánia és Mario del Monaco. Kettejük kapcsolata nem olyan szenzációs, hiszen csak egyszer szerepeltek együtt az Otello-ban. (persze nem a Sámson és Delilában.) Magyar énekesnők közül Komlóssy Erzsébet az, aki többször is partnere volt Monacónak. (Gimnazistaként még jegyem is volt arra a Carmen-re, amelyben ismét együtt szerepeltek volna. Csak az utolsó héten del Monaco lemondta Don José szerepét, és lett a Bajazzók-fellépése.) Ezért is jó, ha vannak/lesznek olyan tartalmas összeállítások, mint például Komlóssy-monográfia. Dicséretes lesz, ha Moldován Stefániáról is készül emlékkönyv.

Ha már del Monacóról volt szó, aki a világ tán legjobb Otellója volt. Az Operaházban volt egyszer egy ” hétköznapi” Otello előadás – fiatalon személyesen ott voltam - ami után egy órán át tapsolt a közönség. Az akkori Film Színház Muzsika című újságban is (Dalos László tollából) megjelent az előadásról írás. Simándy József és Moldován Stefánia volt ezen este nagy párosa. Ilyen ihletett, szép előadás ritkán adódik egy színház életében. És Moldován Stefánia – aki bizony változó színvonalú fellépéseket is produkált – a legnagyobb énekesnők formáját hozta. Ekkori Desdemonája Tebaldiéval volt mérhető.


55 Búbánat 2019-09-05 11:30:19 [Válasz erre: 50 IVA 2019-09-04 04:47:03]

Írja "levelében" Ókovács Szilveszter:

"teszteltem az Opera öt éve készülő, most a végfázisba érkezett DigiTár-rendszerét is, és az az ötletem támadt, hogy demonstratíve azt a végtelennek tetsző listát is elküldöm Önnek. A valódi, majd szeptember végén „felavatandó" adattömeg természetesen tovább is nyílik a címnél és szerepnél: fotókat, teljes szereposztást, színlapokat is ígér, de erről még később."

 

Az Origo-cikk megjelenése napján még alkalmam volt belépni az Opera DigiTár rendszerébe:  az írás végén Moldován Stefánia összes operaházi szerepe  innen  lekérdezésre és kiírásra került.

Én még akkor meg tudtam nyitni és beléptem ebbe az adatbázisba: Moldován Stefánia mellett - próbaképpen - más előadókat, szerepeikket és előadás-dátumokat "teszteltem"... Megnyílt a címnél és szerepnél!

Ez a lehetőség mostanra megszűnt, ugyanis hiába próbálkoztam újra ezek elérésével. 


54 IVA 2019-09-05 04:09:59 [Válasz erre: 51 Edmond Dantes 2019-09-04 08:42:31]

Moldován Domokos nevét is felvesszük a hibajegyzékbe. Lehetne bővíteni azt a Bánk bán-szövegidézetek hibáival és pontatlanságával is, de szerintem lesz még alkalom ilyesmire az újabb levelekben.


53 Edmond Dantes 2019-09-04 09:27:28 [Válasz erre: 52 Klára 2019-09-04 09:12:14]

Érteni vélem a szerző költőinek, áhitatosnak szánt szakrális hasonlatát, a baj az, hogy a szám és a szóhasználat hibás: semmilyen misét nem "ünnepelnek" (hanem tartanak, bemutatnak), az arany -diploma, lakodalom, mise etc.-  mindig 50. évfordulót jelent, az ezüst pedig a 25.-et.


52 Klára 2019-09-04 09:12:14 [Válasz erre: 51 Edmond Dantes 2019-09-04 08:42:31]

Egy operaházi főigazgatótól annyi azrt elvárható (lenne!), hogy egy megemlékezés kapcsán felüti a rendelkezésre álló archivumot, és onnan meríti az adatokat, tehát nem blamálja magát.

Egy magát köztudottan és a nyilvánosság előtt is (ami alapjában véve nem baj, de szerintem nem szükségszerű) vallásosnak bemutató embernek annyit azért tudnia kellene, hogy "aranymisét" csak és kizárólag a Római Katolikus Egyház papjai celebrálnak, pappá szentelésük 50.-dik évfordulója alkalmából.


51 Edmond Dantes 2019-09-04 08:42:31 [Válasz erre: 50 IVA 2019-09-04 04:47:03]

Bejegyzésedet azzal egészíteném ki, hogy a 1. pontban említett előadás(oka)t fotóval illusztrálva dokumentálja ill. megerősíti a Komlóssy Erzsébetről szóló monográfia is. Mindenfajta kötözködés nélkül: elég szerencsétlennek tartom a "..Melindaként kívánja ünnepelni operaházi aranymiséjét" félmondatot. Aranymisét szerintem nem "ünnepelni", hanem tartani, bemutatni ("magyarul": celebrálni) szokás, de ha a szerző ragaszkodik a szakrális hasonlathoz, akkor ezüstmisét kellett volna írnia, tekintve, hogy a művésznő operaházi tagságának 25. -és nem a pappá szentelés vagy az operaházi tagság 50. évéhez kapcsolódó- évfordulójáról ír. És igazán apró pontosítás: az írásban említett fivér neve helyesen: Moldován Domokos, "n" nélkül.


50 IVA 2019-09-04 04:47:03

Aranytorok, avagy láthatatlan aranysorok Moldován Stefánia emléktáblájára
https://www.origo.hu/kultura/20190901-okovacs-szerint-az-opera-2120-levelaria.html?fbclid=IwAR0O0AsUn7mFDGyQj9ZLIeS_IsAzRjRQk9H_VWrZBdo30UIjYtDKTRirdlc
(ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 2/120. levélária)

Ókovács Szilveszter meglepően suta, sőt laikus gondolattal indítja írását. Noha énekelték már Melindát világos színű koloratúrszopránok és sötétebb lírai, drámai szopránok is, és Gertrudis szerepe is jutott már drámai szopránoknak, leginkább pályájuk vége felé, de nem hiszem, hogy bármely divatkorszakban is a királynői termet predesztinálhatna egy énekesnőt egyik vagy másik szerepre.

A második baki kis odafigyeléssel talán elkerülhető lett volna:
Egy zárójelet talán megér, hogy habár Mario Del Monacóval közös éneklését emlegette az emléktábla-avatáson Baranyi Ferenc, a tántoríthatatlan operabarát – 1970 tavaszán az Erkelben két emlékezetes Sámsont énekeltek együtt –, de számomra még fontosabb adat”…
1. 1970 tavaszán Mario Del Monaco énekelte Sámson (szerepé)t, de természetesen nem Moldován Stefániával, hanem Komlóssy Erzsébettel.
2. Szokolay Sámsonja óta Magyarországon nem emlegetjük rövidítve a Sámson és Delilát.
3. Moldován Stefánia 1971 tavaszán énekelte „együtt” az Otellót Mario Del Monacóval. Tényleges együtt éneklésük említése tehát kimaradt a bonyolult mondatból.


49 Búbánat 2019-08-27 11:12:16

Emléktáblát kapott Moldován Stefánia operaénekes Budapesten

Emléktáblát helyeztek el Moldován Stefánia (1929-2012) érdemes művész, Liszt Ferenc-díjas operaénekes, a XIII. kerület díszpolgára emlékére egykori lakóházán, a Katona József utca 25. szám alatt.

A Katona József utca 25. szám alatti lakóház második emeleti lakása több mint negyven évig volt a művésznő és családja otthona.

Művészi pályafutásával párhuzamosan több mint tíz évig a XIII. Kerületi Örmény Kisebbségi Önkormányzat tagjaként vállalt közéleti feladatot - idézte fel Borszéki Gyula alpolgármester avatóbeszédében. 

Baranyi Ferenc költő az operaénekesnő pályáját méltatva elmondta, hogy Moldován Stefánia a Bánk bán egyik legsikeresebb Melindája volt, aki fellépett az 1960-as évek világhírű tenorjával Mario Del Monacóval is.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának köszöntőjét Kováts Kolos Kossuth-díjas operaénekes, az operaház örökös tagja olvasta fel. Az operaház igazgatója köszöntőjében azt írta: A kiváló szoprán híre külföldre is eljutott, sőt, a legnagyobb tenorok játszottak szívesen vele, mert remek partner volt a színpadon, mint mondták: “a hátán is szeme van”. Fellépett apai őseinek földjén, Örményországban is, ahol lenyűgözte a világhírű örmény zeneszerzőt, Aram Hacsaturjánt is, aki neki ajánlotta három koncertáriáját.

2019. augusztus 23.,  - / budapest13.hu/; 

2019. augusztus 24. - /papageno.hu/


48 Búbánat 2019-08-17 16:36:55

Múltidéző

„Melindától Melindáig”

Moldován Stefánia műsora

portréfilm

Magyar Televízió 1, 1987. május 14., 22.00 – 22.50

A műsorban részletek hangzanak el a következő operákból:

Erkel: Bánk bán

Mozart: Don Giovanni

Verdi: Otello

Puccini: Manon Lescaut

Verdi: Don Carlos

Szokolay Sándor: Vérnász

Johann Strauss: A denevér

 

Műsorvezető: Baranyi Ferenc

Szerkesztő: Sándor Katalin

Operatőr: Darvas Máté

Rendező: Csenterics Ágnes

Portréfilm

„Melindától Melindáig”

Az igazi tehetség, mint a búvópatak, megtalálja útját. Nem véletlen, hogy Moldován Stefánia oly szívesen meséli, lám, ifjú korában, a pályára készülődvén, hogy megjárta.

„- A zenei gimnázium zongora szakára szerettem volna beiratkozni, ám egy emelettel lejjebb, az ének-szakra nyitottam be. Így indult a pályám”.

Hallgatva az Operaház magánénekesnőjének anekdotába illő pályaindulását, arra gondolunk: lehet, hogy elvesztettünk egy valamilyen zongoristát, de nyertünk helyébe – s ez most már bizonyos – egy nagyszerű operaénekest, az évszázad Melindáját. Csaknem három évtizedig volt birtokosa a vágyálom-szerepnek. Nem csoda, hogy az évek múltával megérlelődött a valódi Melinda-kép. A Muzsika című szaklapban Fodor Géza így jellemezte alakítását: „Moldován Stefánia számára Melinda nem az internacionális operairodalom egyik alakja, hanem az anyanyelvi megnyilatkozás”. S ehhez Moldován Stefánia hozzáteszi:

„- Én úgy érzem, örökké bennem élt Melinda, vele születtem. Csak meg kellett kapnom a szerepet ahhoz, hogy megmutathassam. Hogy mit jelent számomra a szerep? Mit tudok elmondani Melinda nyelvén a többieknek? Talán azt, mit jelent hitvesnek, anyának lenni. Melinda azt énekli: Én Bánk bán hitvese vagyok.  E történelmi értékű mondatban benne van minden. Milyen kár, hogy a feledés homályába merült az a szép szó: hitves. Feleség, élettárs – mennyire prózai szavak, mennyire elfeledik az asszonyi lét valódi tartalmát! Néha úgy érzem, nem e századra való lény vagyok, Valahogyan a tizenkilencedik századvégi nőideál sokkal közelebb áll hozzám. A gyengédség, a ragaszkodás, manapság nem éppen népszerű tulajdonságok. Hogy mennyire fontos a társ az ember életében, azt mindig akkor érzem, amikor a színpadon Bánk testi közelségében vagyok. Melinda ilyenkor teljesen kitisztul, látását nem borítja köd, hiszen ő Bánk hitvese!”

Melinda Moldován Stefánia életében csúcsszerep. Ám éppen annyira fontos művészi pályafutásának többi alakja. Míg a három évtized alatt Melindát pontosan százkilencszer énekeltem addig ezt meghaladta A trubadúr Leonórája: száztizennyolcszor csendült fel általa. Kevesen dicsekedhetnek azzal, hogy „négyszeres Leonórák”. Mint énekesnőnek megadatott A trubadúr, A végzet hatalma, a Fidelio és Beethoven Leonóra (a Fidelio korábbi változata)  című operájának címszerepe. Mindezek jelzik a pálya nagy ívét is.

Beszélgetésünkkor éppen Szegedről érkezett. Ahonnan indult, s ahol olyan alakítások fűződnek a nevéhez, mint a Manon Lescaut, a Fidelio, A trubadúr, a Bohémélet, az Anyegin, a Vérnász, a Székelyfonó és sorolhatnánk a negyvenkét szerepet. S most kirándulásképpen az önálló est.

„- Számomra az önálló est sokat jelent. A dalok acélozzák és karbantartják a hangot. Melindával kezdem és fejezem be az estet, miközben Liszt-, Bartók., Kodály-dalokat énekelek, melyeket nagyon szeretek.”

Sajnos, ezek a dalok elszállnak, hiszen tizenhat esztendeje volt az utolsó lemezfelvétele Moldován Stefániának. A rádió hangarchívumából is hiányoznak a pályát megrajzoló felvételek, mert mindig élő adásban közvetítették a vele készült műsorokat. Ezt a hiányt – ha nem is pótolja – megpróbálja enyhíteni a Melindától Melindáig című portréfilm.

/Erdősi Katalin/ - RTV Újság, 1987. május 11-17. hét


47 Búbánat 2019-02-24 14:17:32

a Magyar Rádió stúdiója. Moldován Stefánia és Udvardy Tibor operaénekesek.

a Magyar Rádió stúdiója, balról Udvardy Tibor és Moldován Stefánia operaénekesek.
 

1965., Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: Fortepan.hu


46 Búbánat 2018-06-14 22:44:46

1978. október 11., Kossuth Rádió, 20.00 – 20.54

Magyar Operaénekesek

Moldován Stefánia

Kertész Iván műsora

  1. Puccini: Manon Lescaut – Manon áriája, IV. felv.
  2. Verdi: A trubadúr – Leonóra áriája, IV. felv.
  3. Mozart: Don Juan – Donna Elvira áriája
  4. Wagner: A bolygó hollandi – Senta balladája (Km. az MRT Énekkara)
  5. Erkel Ferenc: Bánk bán – Melinda áriája, II. felv.
  6. Beethoven: Fidelio – Leonóra áriája
  7. Puccini: Tosca – Tosca imája
  8. Verdi: Don Carlos – Erzsébet áriája, IV. felv.

45 Búbánat 2018-05-14 22:32:54

1976. november 15.,  Petőfi Rádió, 19.10

Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont

Verdi: A trubadúr – hangversenyszerű előadás

Négyfelvonásos opera

Szövegét Salvatore Cammarano írta. Hevesi Sándor fordításának felhasználásával Lányi Viktor fordította.

Vezényel: Fischer Ádám

Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Szereposztás:

Leonóra – Moldován Stefánia

Manrico – Simándy József

Luna gróf – Miller Lajos

Azucena – Komlóssy Erzsébet

Inez – Takács Klára

Ferrando – Gregor József

Ruiz, Hírnök – Horváth József

Öreg cigány – Póka Balázs


44 Búbánat 2018-04-12 21:49:30

Ma hat éve hagyott itt bennünket Moldován Stefánia (Sajóudvarhely, 1929. augusztus 24. – Budapest, 2012. április 12.) Liszt Ferenc-díjas  opera-énekesnő (drámai szoprán)

Moldován Stefánia Melinda szerepében

 

Az alábbi írás a Film Színház Muzsikában jelent meg (1984. december 8.)

Szerzője: (déel) – azaz, Dalos László

"Az el nem tékozolt hang"

Van a magyar operai életben egy újsütetű „elvárás”: az énekesnő köteles elinni, elcigarettázni, eléjszakázni, egyszóval elveszíteni a hangját, ha elérkezett egy bizonyos életkorba. Ha nem teszi, abból a legteljesebb zűrzavar támad. Először is „hogy jön ahhoz” az illető, hogy megőrizte a vocét?! A papírforma nem mondhat csődöt! Másodszor: miért foglaljon le az az énekesnő egy helyet az együttesben, ha van arra jelölt több is. Harmadszor ... Negyedszer ...
Egy biztos: az operaéneklés és -játszás korántsem generációk ügye, hanem jó művészeké, még jobb művészeké, nagyon jó művészeké. Velük lehet operát csinálni. Velük kell operát csinálni. Fiatalokkal, ha ilyenek, éppenúgy, mint kevésbé fiatalokkal. Megírtuk már egyszer-kétszer: az énekes nem a személyi igazolványában szereplő születési évszámával énekel, hanem a hangjával. Egyszóval „hangbirtokos” igazi művészekkel lehet és kell operát játszani, azokkal is, akik az „elvárás” ellenére megőrizték hangjukat, mert tudják, hogy közvagyonra vigyáznak. Már pedig ha ők így élnek, s ezt teszik, akkor senki nem gazdálkodhatik úgy azzal a közvagyonnal, hogy — már nem lévőnek tekinti.

Egy nyilvánvalóan el nem tékozolt hangról nem lehet palam et publice kijelenteni, hogy az már pedig nincs, elveszett, elivatott, elcigarettáztatott stb. Nevetségessé válna, aki ilyesmit kijelent. Ám ha a hang tulajdonosát bele akarják gyömöszölni az „elvárás” skatulyájába, olyan látszatot lehet teremteni, mintha elvesztette volna a hangját. Ha például egy drámai szopránénekesnő tegnapelőtt, tegnap és ma kiválóan énekelte nagy szerepeit, s utána holnap, holnapután, sem azután nem tűzik ezekre ki, és közben netán évek múlnak el — az a látszat támadhat, hogy az illető már nem tudja elénekelni azokat a szerepeket. Ha kitűznék, nyomban kiderülne, hogy el tudja, esetleg jobban is, mint mások. De nem tűzik ki. Hibás kör ez. Hogyan lehet belőle kitörni? Sehogyan. Az énekesnő nem tűzheti ki önmagát.

Az egész folyamatban van valami mérhetetlenül művészetellenes. És — titokzatos.

Cui prodest: kinek használ? Mert ez aztán csak árt! Árt az áldozatnak, mert méltatlanul és jogtalanul elütik attól, amit tennie a hivatása. Árt a színháznak, művészi munkája biztonságának, ha netán még akkor sem kérik föl szereplésre az érintettet, ha ezzel megmenthetnének egy veszélyben forgó előadást. Árt a közönségnek, amely nem érti,  miért nem énekel ez vagy az, akit szeret. Árt a fiatalabb énekesnemzedéknek, amely így nem hallhatja érettebb pályatársát, nem tanulhat tőle.

Csupa ártalom ez az egész. De akkor miért van?
Persze, az is elképzelhető, hogy hibás körök nem szerveztetnek. Semmi szükség rájuk.


Mindez a Bánk bán november 23-i előadásán is eszünkbe jutott. Melinda alakítója, Moldovan Stefánia huszonöt éve tagja az Operaháznak. Az Erkel- opera rendkívül nehéz női főszerepét már 1954-ben, szegedi indulásakor énekelte, szerep és énekesnő kapcsolata azóta tart. Osváth Júlia és Moldován Stefánia a magyar operakultúra két Melinda-„nagybirtokosa”, a szerep megőrzésének és elénekelni- tudásának esztendeit is tekintve. A jubiláns drámai szopránnak egyébként mindig is Osváth volt a példaképe, az ő Melindáját igyekezett folytatni. A folytonosság gondolatában nem kívánhatunk mást: a szerep majdani megszólaltatói premierjük után három évtizeddel is énekeljék oly el nem tékozolt hangon Melindát, ahogyan most Moldován Stefánia.

Leírtuk már róla: szerintünk ő az abszolút Melinda. Miből áll ez össze? Hangszépség, megvesztegető énekelni-tudás, mesteri technika, pianókultúra; teljes énekesi és színészi azonosulás a figurával; évtizedek művészi tapasztalatainak summája. És mindezek közepén: a személyiség sugárzása. Az ő Melindája: Valaki a színpadon — magyar nagyasszony, aki spanyolnak született; ezt is érezni benne. Alakítását régóta figyeljük. Mindig ugyanaz, és mindig más is. Ennek a dialektikáját olyan művészi eszközökkel valósítja meg, amelyek mindig egy első előadás frissességét idézik föl, és mindig újabb részletekkel gazdagok. Most új rendezésben, új díszletek között alkotta újjá Melindáját, olyan régi partnerrel, mint a címszerepet egyenletes magas szinten, érzelmekben gazdagon éneklő Horváth Bálint. Moldován az őrület megszületésének és elhatalmasodásának folyamatát új részletekkel dúsította; visszatérő kendő-játéka mélyen megrendített; a Tisza-parti jelenetben a tragédia oly teljességéig vitte el Melindát, ahonnét csak az örvénylő, viharos vízbe visz tovább az út.

Moldován Stefánia megőrizte hangját, évtizedeink egyik legszebb szopránját el nem tékozolta. Meg is kapta érte, ami egy sajátos szemlélet okán jár: 1979 májusa óta nem lehetett Melinda, a dalszínház nem tűzte ki rá. Most, hogy öt és fél év után ismét elénekelte (ráadásul hogyan!), nem tudhatjuk, mi lesz a büntetése.

 


43 Búbánat 2017-11-22 18:57:34 [Válasz erre: 36 Búbánat 2014-12-31 16:17:36]

Kapcs. a 36., 35. és 34. sorszámú bejegyzésekhez:

Ruitner Sándor  írja ismertetőjében A bűvös vadász 1959. évi szegedi előadásának hangfelvételéről készült  CD-kiadvány borítójának belső oldalán:

„A most megjelenő lemez, amelyről Weber operájának legszebb énekes részleteit hallhatjuk – túl az esztétikai élvezeten - , historikus értéket képvisel: bepillantást (pontosabban: ’behallgatást’) enged a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának egy olyan előadásába, amelynek kedvéért – 1959-ben – nagyon sok operabarát és kritikus zarándokolt le a tiszaparti városba. A Vaszy Viktor irányítása alatt működő, és azokban az években második fénykorát élő együttes nyújtotta zenei és drámai élmény nemcsak akkor és ott, a nézőtéren ülőket nyűgözte le, de ma is szinte ’átsüt’ a mikrofonok képezte akusztikus térbe… És ez a sugárzás képezi a lemez másik historikus értékét: 1959-ben ugyanis a Magyar Rádió meglehetősen kezdetleges (saját mérnökei és technikusai által ’szerkesztett’) technikai felszereltsége miatt, aligha vállalkozhatott egy ’kihelyezett stúdióban’ történő, a budapesti Bródy Sándor utcában rögzített produkcióhoz hasonlítható, azaz művészileg és technikailag összevethető felvételre…

A Bűvös vadász szegedi előadásának nagyszerűsége mégis egy ilyesfajta ’kaland’ vállalására késztette e sorok íróját, az anyag akkori rádiós rendezőjét. A körülményekről mindenképpen el kell mondanom, hogy a lelkesedés az egyébként egykedvű rádiósokat is magával sodorta: szinte ámulva néztük, ügyes kezek miként varázsolnak – különböző díszletelemek segítségével – a színpadból igazi stúdiót, az igazgatói irodából pedig technikai helyiséget… Nem beszélve arról, hogy a művészbejáró előtt álló rögzítő kocsiból kiszűrődő hangokra állandóan nyüzsgő tömeg figyelt… Az egy héten át tartó felvételeknek ezt a hangulatát talán azok is érzékelik, akiknek otthonába csak most jut el a Vaszy Viktor irányította ’zenés műhely’ egyik különleges szépségű ékszere. Az a pompás ötvösmunka, amelyben az idősebb, tapasztalt művészek rutinos produktumának mély tüzű-, és tehetséges, feltörekvő fiatalok lázas álmainak szinte fehéren izzó ékkövei, pompásan illeszkednek a fegyelmezett zenekari és énekkari hangzás önmagában is szépséges aranyfoglalaltába.

Szegedi és a tiszaparti városból elszármazott művészek egyéni produkcióit már számtalan lemezfelvétel őrzi. Ami most megszólal, abban különbözik tőlük, hogy ez a csaknem 80 perc Szeged város kulturális történelméből egy emlékezetes zenei korszak teljes értékű, és ugyanakkor különleges csillogású tükre.”

(Ruitner Sándor)

 

VIGILIA 1993/8 – augusztus száma:

„A bűvös. vadász régi-új felvételen Carl Maria von Weber leghíresebb műve, A bűvös vadász (Der Freischütz) nem tartozik a Magyarországon gyakran játszott operák közé. E mellőzöttség azért is érthetetlen, mert a német népzene Ländler- hangvételét francia és itáliai dallamossággal ötvöző, fordulatos cselekményű romantikus opera hálás és látványos színpadi mű, és az énekeseket sem állítja technikailag megoldhatatlan feladat elé. Ennek ellenére A bűvös vadászt Budapesten alig-alig játszották, nagy sikerrel mutatták be viszont a kompozíciót az utóbbi évtizedek során Pécsett és Szegeden. A Hungexim új lemezkiadó első publikációja A bűvös vadász 1959-es szegedi előadásának reprodukciója. Az eredeti felvételt a Magyar Rádió készítette, Ruitner Sándor zenei rendező irányításával, meglehetősen kezdetleges technikai körülmények között, monóban (a Rádió csak a hetvenes évek elejétől alkalmaz sztere6technikát). A technikai hiányosságok mellett további zavaró tényező, hogy az új CD a teljes operának csak egyes részleteit tartalmazza, és a válogatás nem az "opera-keresztmetszet" műfaji szabályai szerint történt: érthetetlen, hogy a nyitány, és számos, a cselekmény szempontjából kulcsfontosságú ária nem szerepel a lemezen. Ennek ellenére értékes és tiszteletreméltó a Hungexim vállalkozása; egyrészt azért, mert bepillantást enged az ötvenes- évek végének valóban virágzó _szegedi operaéletébe, másrészt az elsőrangú énekesi teljesítmények miatt. Az Agáta szerepét alakító Moldován Stefánia hangjának nagy viv6ercje, gazdag árnyalatai; Berdál Valéria (Annuska) sokoldalúsága és humora; a negatív figurát (Gáspár) igazi operai karakterré formáló Szalma Ferenc basszbaritonja egyaránt maximálisan érvényesül. A felvétel igazi meglepetése azonban Max, a vadászlegény megtestesítője, a szakmai körökben is kevéssé ismert Megyesi Pál kitűnő teljesítménye. A zenekar játéka lendületes, érezhetően lelkes és expresszív, így a technikai bizonytalanságok, pontatlanságok ellenére is élvezhető. A hangszeresek, a kórus és a szólisták produkciójában egyaránt világosan nyomon követhető Vaszy Viktor, a XX. század egyik legjelentősebb magyar karmestere, az egyik utolsó valódi színházi karmester munkájának hatása. A bűvös vadász régi-új felvételével a kiadó a kilencven éve született Vaszy Viktornak is méltó emléket állított. „

(Retkes Attila)


42 Búbánat 2017-08-29 22:46:48
1969. augusztus 17-én, a Kossuth Rádióban, 15.30 és 15.50 óra között került először adásba: „Bemutatjuk új operettfelvételeinket” Moldován Stefánia és Udvardy Tibor énekel. Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Sebestyén András 1.) Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony – „Hulló falevél…” (Udvardy Tibor) „Nagy árnyas kert közepében áll ott egy sötét platán, alatta sok álmot szőttünk, szép tavaszi éjszakán. Szerelemről, boldogságról ábrándozánk kiskerti padunkon ülve, rózsanyílás idején…. /Hulló falevél, suttogva beszél, a szép tavasznak már vége, S a nyárnak, mely lelkünkben égett, már csak az emléke él… Hulló falevél, sárgult falevél…” 2.) Leo Fall: Pompadour – Pompadour belépője „Ma érzek itt magamban valamit…/Hej, ha kezembe kapnék egy férfit! Férfit, de igazit, ám…” (Moldován Stefánia) „Ma érzek itt magamban valamit, ami nyugtalanít! Oly furcsa ez, olyan izgató, mi biztató! A vérem úgy bizsereg,tenyerem viszket, oly ideges vagyok, hogy széttörnék mindent! És hogyha még ez sem elég, lesz valami más is, adja az ég! Óh, óh, óh, óh! /- Hej, ha kezembe kapnék egy férfit, férfit, de igazit ám! Szinte gondolni sem merem végig, oly forró, oly vad a szám! Lázas csók, mely izzóan ég, elkábító, az volna jó! Jaj, ha egyet ma kaphatnék! Mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még!” 3.) Pjotr Csajkovszkij–Josef Klein – Erdődy János: A diadalmas asszony a.) Mencsikov dala, I, felv.: ”Hol az az asszony, ki rabul ejtett? hol az az asszony, kit nem felejtek? hol van mámor, az örök lobogás? hol az a nő, aki minden nap más? (Udvardy Tibor és az MRT Énekkarának Férfikara) b.) Márta és Menysikov „Csók-kettőse”: „Elszállunk, mint a madár…” (Moldován Stefánia, Udvardy Tibor)

41 tollnok 2015-01-02 18:02:42 [Válasz erre: 40 telramund 2015-01-01 17:29:31]
Azt megköszönöm.

40 telramund 2015-01-01 17:29:31
Emlékeim szerint nekem is megvan,de megtalálni nem lenne könnyű,ha sikerül jelzem.

39 Heiner Lajos 2015-01-01 15:40:43 [Válasz erre: 38 Búbánat 2015-01-01 14:56:38]
És az én archívumom is...

38 Búbánat 2015-01-01 14:56:38 [Válasz erre: 37 tollnok 2015-01-01 12:11:56]
Ennek dokumentációjára a Halis István Városi Könyvtár, Nagykanizsa internetes oldalán bukkantam rá. Információként megjegyzi: nem kölcsönözhető. Leltári száma: H/5361 Talán érdeklődni lehetne máshol is, ahol van zenei könyvtár. Az OSZK Zeneműtárában biztosan kell lenni a CD-ből - legalább helyben meghallgatható - példánynak. És marad a rádió hangarchívuma is...

37 tollnok 2015-01-01 12:11:56 [Válasz erre: 36 Búbánat 2014-12-31 16:17:36]
És ezt a felvételt meg lehet szerezni valahonnan? Akár zenei könyvtárból kölcsönzésre, meghallgatásra?

36 Búbánat 2014-12-31 16:17:36 [Válasz erre: 34 tollnok 2014-12-31 15:33:57]
A kérdezett adatok: CD 0411 WEBER, Carl Maria von A bűvös vadász (részletek magyar nyelven) Ea.: Sebestyén Sándor, Horváth József, Moldován Stefánia, Berdál Valéria, Szalma Ferenc, Megyesi Pál, Sinkó György, a Szegedi Nemzeti Színház Ének- és Zenekara, vez. Vaszy Viktor Magyar nyelvű élő felvétel, készült 1959-ben a Szegedi Nemzeti Színházban 78' 05" Kiadó: [Budapest] : OTP Bank + Hungexim, 1992 Melléklet: mell. Zenei tárgyszó: opera, keresztmetszet Eredeti cím: Der Freischütz Egys.cím: A bűvös vadász. Részletek Szakjel: CD 0411 Lejátszási idő: 78 min 5 s Gyári szám: HUN 001 A rádióban 1959-től kezdve többször is lejátszották ezt a teljes felvételt és persze önállóan, részleteket is sugározva ebből. Ennek a szegedi produkciónak a "színlapja": Carl Maria von Weber: A bűvös vadász Bemutató: Szegedi Nemzeti Színház - 1958 Fordította: Szabó Miklós Vezényel: Vaszy Viktor Km.: a Szegedi Nemzeti Színház zenekara és énekkara (karigazgató: Komarniczky Tamás) Rendező: Abonyi Tivadar Szereposztás: Ottokár, cseh herceg - Sebestyén Sándor Kuno, hercegi fõvadász - Horváth József Agáta, a leánya - Moldován Stefánia Annuska, fiatal rokon - Berdál Valéria Gáspár, elsõ vadász - Szalma Ferenc Max, második vadász - Megyesi Pál Remete - Sinkó György Kilián – Szabadi István Nyoszolyólány – Mére Ottilia Samiel – Halmágyi Mihály

35 tollnok 2014-12-31 15:50:20
Meghallgattam egymásután mindkét áriát vele és Moldován Stefánia is nagyszerű Agatha lehetett! Nem értem a MÁO miért nem tűzte műsorra A bűvös vadászt vele, ha már egyszer a Bánk bánt is dekolorálták miatta - mondjuk én azt a Bánk bán verziót nagyon utálom, Kenessey Tisza-parti jelenetével.

34 tollnok 2014-12-31 15:33:57
[url]https://www.youtube.com/watch?v=BBPx2ORhDsg;Agatha harmadik felvonásbeli áriája magyarul, a művésznő előadásában - Carl Maria van Weber Bűvös vadászából.[/url] A szóló lemezén a második felvonásbeli áriát énekli németül. Ez a magyar nyelvű felvétel gondolom Szegeden készülhetett - Vaszy Viktor vezényel rajta. Vagy nem?

33 piazzetta 2014-11-27 21:08:45
Eszembe jutott, hogy egyszer régen láttam MS-t egy jótékonysági esten sérült gyerekeknek énekelni a Csitári hegyek alatt c. népdalt. Nagyon megható volt (kitörted a kezedet, mivel ölelsz engemet...) Van egy nótalemezem is, amin Marcizs Demeterrel "együtt" , azaz ő az A oldalon, énekel. Sajátosan egyéni stílusban, ritka jó ízléssel, lírai hangvétellel, kedvesen és átélten énekelt nótákat is.

32 ferocissimoato 2014-11-26 10:55:14 [Válasz erre: 31 Búbánat 2014-11-26 10:33:41]
Felveszi/ felvette valaki egészen véletlenül ezt a müsort DVD-re? Nagyon érdekelne!

31 Búbánat 2014-11-26 10:33:41
Az M3 csatornán láthatjuk ismét ezt a régi portréfilmet: 2014. november 26. szerda 12:55 - 13:20 Vastaps - Moldován Stefániának (1990) (25') „Végy egy kiváló énekest, adj hozzá nagyszerű muzsikusokat - ez a receptje a Magyar Televízió Vastaps című sorozatának. Ma Moldován Stefániáé a főszerep,s arra is jut néhány perc, hogy művészi pályája állomásairól kérdezze a műsorvezető, Bayer Ilona.” Szereplők: • Marczis Demeter • Moldován Stefánia • ifj. Sánta Ferenc és népi zenekara Rendezte: • Komlós András Operatőr: • Kocsis Sándor Időtartam: 25 perc

30 IVA 2013-11-03 23:32:18 [Válasz erre: 28 Búbánat 2013-11-03 19:30:44]
Ha már szóba hoztad a testvért, az örökös taggá választás kapcsán, megjegyzem: tudomásom szerint Moldován Stefánia nem volt gyermektelen. (Ennél többet azonban nem tudok a családjáról - nem emlékszem, hogy szokása volt mesélni a magánéletéről -, nem is felelősségre vonásként említem.) Viszont számos pályatársának, elődjének nem volt gyermeke (valamikor a művészek világában ez volt gyakoribb), esetleg más családtagja sem. Vajon az ő nyughelyükre figyel-e valaki? Ugyancsak nem számon kérésnek, pusztán kérdésnek szánom: művészek esetében (bizonyos „rang” felett) nincs-e felelőssége a sírhelyek valamilyen szintű ápolásában valamilyen intézménynek? Pl. az államnak. Vagy egy színháznak az örökös tagjai felé.

29 Búbánat 2013-11-03 19:37:00 [Válasz erre: 28 Búbánat 2013-11-03 19:30:44]
Az előbbi mondat eleje stilisztikailag így helyes: „Az Opera tavaly szeptemberi évadnyitó társulati ülésén jelentették be:…”

28 Búbánat 2013-11-03 19:30:44 [Válasz erre: 26 tiberio 2013-11-03 18:50:40]
Itt a fórumon is hír volt: Az Opera tavaly szeptemberben az Opera évadnyitó társulati ülésén jelentették be: Moldován Stefánia operaénekesnőt és Makai Péter díszlet- és jelmeztervezőt Posztumusz Örökös Taggá választották. Moldován Stefánia testvére, Moldován Domokos vette át a kitüntetést, cserébe Szász Endre egyik, az énekesnőről készült művét ajándékozta az intézménynek. Most, olvasva e híradást, az ember arra gondolna, hogy testvére, a neves fotográfus -rendező és annak felesége (Csengery Adrienn operaénekesnő) gondját viselik a másfél éve meghalt kiváló szoprán sírjának. Nem hinném, hogy anyagiak szűkében lennének, és egyébként is, hol van az elhunyt iránti elvárható rokoni, testvéri érzés, meg a kegyelet... Ha meg egészségügyi problémáik miatt nem tudnak kimenni a sírhoz, hol vannak az ő családtagjaik? Persze, nem tudjuk, mi állhat a gondozatlan sír állapota hátterében. Ilyen felkavaró hír hallatán - más információk hiányában - csak ilyen gondolatok keringhetnek mindnyájunkban, akik erről a „szégyen”-ről tudomást szereztünk.

27 zalbarna 2013-11-03 18:59:01 [Válasz erre: 26 tiberio 2013-11-03 18:50:40]
Kicsit rendbehoztad ?

26 tiberio 2013-11-03 18:50:40
Talán egész Farkasréten nincs még egy olyan elhagyatott, beszakadt, gazos, virág nélküli sír mint az övé.Szégyen!

25 faapo 2012-04-20 10:44:46
Nekem szerencsém volt, személyesen is ismertem a Művésznőt! Szeretnék egy általa mesélt anekdotát közkinccsé tenni, ezzel is emlékezve Rá! Stefike az első Fidelio-Leonóráját Pesten beugrásként énekelte, Báthy Anna helyett kellett beállnia. Báthy kosztümjét igazították rá az előadás előtt, s mivel Stefike csípőben kicsit teltebb volt, hát bizony óvatosan mozgott a jelmezben. Aztán a "sírásó" jelenetben megtörtént a baj.Az imitált ásáshoz le kellett hajolnia, a nadrág nagyot reccsent, és a varrás a fenekén szétnyílt. Székely Mihály, aki Roccot énekelte, majd meghalt a röhögéstől, de aztán Stefike kérésére kollegálisan fedezte a hátsó felét, amíg szerepe szerint a színpadon kellett lennie. Tündéri teremtés volt,és nagy énekesnő! Nyugodjon békében, emlékét megőrizzük!

24 márta 2012-04-19 09:15:05
1967-ben a Dóm téren a Don Carlos ment. Moldován mellett Gyurgyevka Csakacsevics, a még mindig élő Angelo lo Forese, Nicolae Herlea, A fiatal Nikola Gyuzelev Faragó András énekelt, és a legjobb V. Károly, akit valaha hallottam, a 27 éves Gregor József. Van belőle teljes magnófölvétel.

23 kugli 2012-04-13 19:02:52 [Válasz erre: 21 kugli 2012-04-13 12:12:12]
Kis kiegészítés. 25 éves művészi jubileumát 1980-ban Szegeden is megünnepelte. A Bánk bánban partnere a Szegedről indult Simándy József volt.

22 tiramisu 2012-04-13 17:07:51
Isten nyugosztalja békében Moldován művésznőt.

21 kugli 2012-04-13 12:12:12
Mi szegediek is jól emlékszünk a Művésznőre. Igaz a 60-as évek legelején Pestre szerződött. Én először - életem első szinházi előadásán - az Aidában láttam gyermekként. A vasárnap délutáni előadást Vaszy Viktor dirigálta, Medgyesi Pálra és Turján Vilmára emlékszem. Talán Littay Gyula volt Amonasro és Sinkó György is énekelt. Sajnos az "égi szinpadon" teljessé vált a csapat. Azután a Szabadtéri Játékon is többször láttam-látthattuk viszont. Nyugodjék békében.

20 Spangel Péter 2012-04-13 10:54:27
Desdemonát színpadon láttam vele, Melindáját csak rádióban hallottam vele, illetve lemezen. Nyugodjon békében!

19 telramund 2012-04-13 10:17:22 [Válasz erre: 17 IVA 2012-04-13 00:35:39]
Miklósa ,mint Zerbinetta.Hát lehet,hogy elénekelné,de minek?Azzal a vibratos hanggal nem lehetne végighallgatni.

18 telramund 2012-04-13 10:15:37
Szegeden nagyon nagyon sok szerepet énekelt,mielőtt Pestre került.Elöször a Fidelio Leonórájában hallottam, ahol beugróként énekelt.Egyébként a gardellis Manonban Ő énekelt Ilosfalvyval a bemutató második szereposztásában. Sok szép előadást hallottam vele.Nyugodjék békében !

17 IVA 2012-04-13 00:35:39 [Válasz erre: 14 bermuda 2012-04-12 20:37:17]
Múlt héten beszélgettem valakivel különböző Macskajáték-előadásokról, emlegetve Moldován Stefániát is, aki Mácsai Pál egyik rendezésében Cs. Bruckner Adelaidát, Csermlényi Viktor anyját játszotta. S éppen tegnap este, az Arabella operaházi előadásáról hazafelé tartva játszadoztam azzal a gondolattal, hogy mostanában lenne érdemes az Operaháznak felújítania az Ariadné Naxos szigetént, mert Sümegi Eszter és Miklósa Erika személyében lenne hozzá alkalmas címszereplő, illetve Zerbinetta. A Komponista lehetőségét nemigen látom, pedig évtizedekkel ezelőtt akadt egy szoprán és egy mezzo Komponistánk is, és természetesen Ariadné is volt kettő: Déry Gabriella mellett Moldován Stefánia alakította a Primadonnát. Kár, hogy fénykorában nem gondoltak rá a Tábornagynéval. Élő, hallomásból betegeskedőnek tudott énekesnőként gondoltam este Moldován Stefániára, s mire hazaértem, szembesültem azzal, hogy akkor már nem is volt köztünk. Nagyon sajnálom, amint azt is, hogy az kikopott a televízióból, ahol egy időben a színpadtól való visszavonulása után is gyakran felbukkant, karakterét őrző, mindig derűs és érdekes személyiségként.

16 Búbánat 2012-04-12 20:58:52
Nagy fájdalommal töltött el a szomorú hír!

15 -zéta- 2012-04-12 20:40:28 [Válasz erre: 14 bermuda 2012-04-12 20:37:17]
Ó, nyugodjék békében...:-(

14 bermuda 2012-04-12 20:37:17
Elhunyt Moldován Stefánia. R.I.P.

13 Búbánat 2009-04-06 09:28:15 [Válasz erre: 11 Búbánat 2009-04-06 09:20:09]
[url] http://www.armenians.hu/html/armenia/2007_1/aindex.htm; armenia[/url]

12 Búbánat 2009-04-06 09:24:27 [Válasz erre: 11 Búbánat 2009-04-06 09:20:09]
[url] http://www.armenians.hu/html/armenia/2007_1/aindex.htm; armenia; [/url]

11 Búbánat 2009-04-06 09:20:09
Eddig nem is tudtam arról, hogy Moldován Stefánia apai ágon örmény; a világhálón most olvastam el egy két évvel ezelőtti szép cikket róla, mely a Nemzetiségi díj átadása alkalmából eleveníti fel a származási gyökereit…. [url] http://www.google.hu/search?hl=hu&q=moldov%C3%A1n+stef%C3%A1nia&meta=&aq=0&oq=Moldov%C3%A1n+Stef%C3%A1; armenia[/url] 14-15 oldal.

10 WiseGentleman 2009-04-06 01:53:09 [Válasz erre: 9 WiseGentleman 2009-04-06 01:51:40]
E szerepek különbözőségéből is következik, hogy Moldován Stefánia igazi all-round drámai szoprán volt. Másik fontos szerepe volt a Bánk Melindája, ez utóbbit viszont már csak felvételről hallottam.

9 WiseGentleman 2009-04-06 01:51:40
Moldován Stefánia számomra a Fidelio-Leonora, a Trubadúr-Leonóra és Tosca szerepében volt meg, mind-mind kitűnő előadásélmények (persze még gyerekként, amikor az ember először csodálkozik rá az operákra, kifinomult kritikai érzék nélkül).





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.