vissza a cimoldalra
2019-12-10
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11455)
A csapos közbeszól (95)

Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2988)
Haspók (1260)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3532)
Pantheon (2462)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4625)
A díjakról általában (1078)
Erkel Színház (10391)
Élő közvetítések (8273)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62009)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (124)
Verdi-felvételek (553)
Társművészetek (1534)
Mi újság a debreceni Csokonai Színházban? (108)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1820)
Franz Schmidt (3475)
Kedvenc magyar operaelőadók (1151)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

70   Búbánat • előzmény69 2011-04-10 00:36:32
Minden érdeklődőnek:

A Palcsó-könyvet tudomásom szerint csak Érden, a művészt magát megkeresve, nála lehet megvásárolni. De ha felhívjátok az érdi Szepes Gyula Művelődési Házat, talán több információhoz juttok. Nekem azt mondták, hogy ez a kötet nem kerül be a könyvesboltokba, de ki tudja? Országosan terjeszteni, egyéb hálózaton át is megoldható lenne. Elképzelhető az is, ha nagy érte az érdeklődés, utánnyomják, bár a költségek miatt ennek kicsi a valószínűsége.

69   Búbánat 2011-04-09 17:37:58
Tegnap késő este érkeztem haza Érdről, ahol a Szepes Gyula Művelődési Központ színháztermében sokadmagammal részt vettünk Palcsó Sándor frissiben megjelent életrajzi kötetének bemutatásával egybekötött műsoros estjén.
Az „Én a pásztorok királya… Palcsó Sándor emlékei” című könyv igazán lebilincselő olvasmány! Palcsó Sándor tavaly, a 81. életévében vállalkozott arra, hogy megírja visszaemlékezéseit, merítve az életéből eltelt nyolc évtizedben elraktározott emlékek bőséges tárházából. Erről így vall a kötet ajánlásában: ’Szeretettel és tisztelettel ajánlom ezt a jó szándékú íráskísérletet feleségemnek és leányomnak, valamint a megmaradt néhány kedves barátomnak, akik kedves erőszakossággal győztek meg arról, hogy nyolcvan év alatt felhalmozódott emlékeimet és a velem történteket vessem papírra. Az irántuk való forró szeretetem engedett az unszolásnak, és így született meg – „a nagy mű”.’

A 168 oldalas, számtalan fotóval illusztrált, igényes kivitelű, keményborítású könyvet - mely az Érd Megyei Jogú Város Oktatási és Művelődési Bizottságának támogatásával, Bartos Csilla, Majorné Bániczki Julianna és a Csoma Kiadó Kft gondozásában, a művész saját kiadásában jelent meg - még az éjjel, egyvégtében kiolvastam. Letehetetlen olvasmány; azon túl, hogy érdekfeszítő és izgalmas művészi pályakép bontakozik ki az olvasó előtt, feltárul az a kor is melybe a kötet szerzője beleszületett, melyben eszmélt, mely keretet adott a művész mindennapi „civil” és családi életének is. A „Gyermekkorom”, a „Diákélet” és „A nagyfiú” c. fejezetek lapjain a kezdetek elevenednek fel: a szülői ház, a tanulás, a zenére eszmélés, a tehetség kibontakozása, egyszóval: az indíttatás. Sziporkázó stílusban szól a „Katonaévek” és a „Honvéd Művészegyüttesben” című fejezetekben az átélt időszak eseményeiről, a viszontagságos negyvenes - ötvenes évek történéseiről csakúgy, mint a zenei ismeretek szerzésének, a kibontakozásának, a fejlődésének esztendeiről, amikor már az ének bűvkörébe került. Nagyon érdekes beszámoló a több ritka fotót is tartalmazó „Kínában” c. fejezet, melyből a külföldi több hónapos turné színes benyomásain túl azt is megtudhatjuk, hogy miként élte meg a Honvéd Művészegyüttes tagjaként – társaival együtt - az itthoni ’56-os forradalom eseményeiről kapott híreket, és milyen viszontagságok közepette érkeztek a Szovjetunión keresztül vonattal haza. A legterjedelmesebb fejezet, a maga 60 oldalával, „Az Operában” című fejezet. Palcsó Sándor az Operában töltött 1957-1983. közötti időszak eseménydús éveit veszi sorra, de kitekint a rádiós, televíziós, meg a szabadtéri szerepléseire, és a külföldi vendégfellépteire is. Élvezetes stílusban veszi sorra a főbb operákat, operetteket, daljátékokat, melyekben szerepeket alakított. Rendkívül érdekesen, kritikusan, de önkritikusan is - szól énekes kollégákról, rendezőkről, karmesterekről, igazgatókról, nevén említve azokat is, akikről tán nem túlhízelgő véleményt formál. Szubjektív sorok ezek, melyek mögött vélhetően tárgyszerű epizódok sorjáznak. Palcsó Sándor nagy szeretettel több helyen is megemlékezik kollégái közül például Házy Erzsébetről, de rajongva szól Nádasdy Kálmánhoz fűződő kapcsolatáról is. A szerző az anyaszínházbeli művészi eseményeken túl írásában érinti a kor politikájához való ambivalens viszonyát, szól a családi, egészségügyi megpróbáltatásokról, gyereknevelésről, unokáról, utazásokról, kikapcsolódásról, ünnepekről, ünnepségekről, baráti társaságokról, alkalmankénti „dalra-fakadás”-ról,a gyermeknevelés „prózai” dolgain át a mindennapi élet egyéb területeit is érintve a főzőcske, a kerti munka, a kocsivezetés, a zenehallgatás, a sport iránti máig tartó szenvedélyeiről. Személyes hitvallást tesz és kiáll az élet értékeinek megbecsülése mellett, hangsúlyozza az önbecsület, az igazság kimondása, az őszinteség, az alázat fontosságát. Hitet tesz a szorgalom, a kitartó tanulás és munka mellett, miközben élvezetes stílusban sziporkázik, és „dobálja” az adatokat, évszámokat, szerepeket, szereplőket, a fellépések színhelyeit. Mindezt átszövi bizonyos „palcsós” humor, szarkasztikum. Amint már eddig is kiderült a könyvismertetőmből, ez az életrajz nem kizárólag a művészi pálya időszakát öleli fel, mert nem ódzkodik a magánélet, a család meghatározó szerepét is jól körül járni: „Az élet megy tovább” című részből is sok mindent megtudhatunk a civil Palcsó Sándor érzés- és gondolatvilágából e tekintetben is. Megkap az a személyes tónus, az a mesterkéletlen, őszinte szókimondás, mely mindvégig jellemzi Palcsó Sándor munkáját. Felnézek nagy tenorunkra, aki bátran, velősen, nem köntörfalazva, nevén nevezve a dolgokat „ami a szívemen, az a szájon” modorban, de mégis élvezetesen és érdekfeszítően írja le ennek a megélt nyolcvan esztendőnek általa megemlítésre érdemesnek tartott epizód-füzéreit. A kötet végén a függelék tartalmazza Palcsó Sándor főbb opera szerepeit (75-öt számoltam össze), a koncert-feladatokat, az operai vendégjátékokat, a Szegedi Szabadtéri Játékokon és a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon alakított szerepeket.
A nagyszerű színpadi fotók közzétételében Mezey Béla volt Palcsó Sándor segítsége. Mintegy 20 kép az ő munkája. Közel ötven képet tartalmaz a könyv, melyek között örömmel fedeztem fel Házy Erzsébetet is - Palcsó Sándorral közös jelenetekben (7 db fotó). A könyv ára 2.500 Ft. Állami könyvterjesztésbe nem kerül. A művész úr dedikálását nagy becsben tartom és őrzöm meg,

Még a zenés műsorról pár szót. Nagy tapssal fogadtuk a színpadon megjelenő „örökifjú” művészt, aki hálás szavakkal mondott köszönetet az Égieknek, hogy megadta a sors neki ezt a szép magas kort (már a 82.-ben jár), és hogy megszülethetett tollából ez a kötet, melyért köszönetet mondott a nevesített érdekelteknek, majd rögtön dalra is fakadt, megidézve a könyve címének szereplőjét, János vitézt: „Én a pásztorok királya…” énekelte el a népszerű Kukorica Jancsi-belépőt a daljátékból Palcsó Sándor. Meg kell, hogy mondjam, a hang ma ebben a magas korban járva is bámulatra méltóan szép, fényes, erőteljes, zengő. Nagy üdvrivalgással köszöntöttük a őt. Majd további részletek következtek Kacsóh daljátékából, melyekben a színpadon fellépett még Ötvös Csilla, Szóka Júlia és Deák Mihály, zongorán Kuncze Melinda zongoraművész kísérte az énekeseket. Palcsó Sándor jelezte, hogy egy kedves vendéget, kolleginát is vártak volna, már útban volt ide, de valami váratlan, sajnálatos esemény miatt vissza kellett fordulnia, de ajándékát, egy DVD lemezt elküldött: Budai Lívia személyesen szerette volna tiszteletét tenni és köszönteni Palcsó Sándort. Így aztán a Duna Tv-ben készült portré filmjéből egy interjú-bejátszás, és Santuzza áriája színesített a műsort. A második részben László Zsuzsa zenetörténész, televíziós szerkesztő beszélgetett a művésszel. Az interjú gyakorlatilag a könyvben olvasható témákat érintette, így alkalmunk volt megállapítani, hogy Palcsó Sándor egyénisége, lénye, habitusa, jókedve, derűje, pompás humora, bölcs észjárása, szókimondása ma is a régi. Még láthattunk néhány régi filmbejátszást egy Pesti Vígadóban tartott operett-gála műsorából, s aztán már csak az állófogadás volt hátra kint az előcsarnokban. Nagy tapsokkal vettünk búcsút a doyen énekművész-író úrtól, akit az ide eljött, szeretett közönségéből sokan ostromoltak aláírásért, dedikálásért. Úgy búcsúzom most el Palcsó Sándortól (ideiglenesen) én is, ahogyan László Zsuzsa tette fenn a színpadon tegnap este, egy Vörösmarty-idézettel: „Ez jó mulatság, férfimunka volt” (Gondolatok a könyvtárban)

Ui.: A könyv 108. oldalán Palcsó Sándor elmeséli hogy élete első perettfelvételére a Rádióban - öt évvel operai debütjét követően - úgy kerülhetett sor, hogy Sebestyén András hívta őt, Udvardy Tibor ajánlására. De már nem emlékszik a darab címére. Most kisegítem őt: 1962 karácsonyán került bemutatásra a rádióban Lehár Víg özvegye, Sebestyén András vezényelte az MRT Énekkarát és Szimfonikus zenekarát, főszerepkben Házyval, Udvardyval, Koltay Valival, Kövecsessel, Kishegyivel, Külkeyvel, Várhelyivel - és Zéta Mirko szerepében, Palcsó Sándorral! Ez volt élete első rádiófelvétele.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

George Stoffan (klarinét), Kurgyis András (brácsa), Yamagami Souhei (zongora)
George Stoffan Fulbright professzor koncertje
KURTÁG GYÖRGY: Hommage à R. Sch., op. 15d
SCHUMANN: Märchenerzählungen, op. 132
MOZART: Esz-dúr (”Kegelstatt”) trió, K. 498
ERIC EWAZEN: Kürttrió

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Bohémélet 2.0

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Csáki András, Girán Péter,
Tátrai Farkas, Tóth Krisztián, Michelisz Norman (gitár)
Boross Szilvia (zongora)
"Koncert Joaquin Rodrigo halálának 20. évfordulójára"
J. RODRIGO: Concierto de Aranjuez
J. RODRIGO: Concierto Madrigal
J. RODRIGO: Concierto Andaluz

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Oláh Vilmos (hegedű)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Vásáry Tamás
SCHUMANN: Manfréd, op. 115 – Nyitány
SCHUMANN: d-moll hegedűverseny, WoO 23
SCHUMANN: 1. (B-dúr) szimfónia, op. 38 („Tavaszi”)

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Daniel Zaretzky
Szentpétervári Koncertkórus
Vezényel: Vlagyimir Beglecov
"Ortodox karácsony"
RACHMANINOV: Aranyszájú Szent János liturgiája, op. 31 - részletek
MUSEL: Toccata
KUSNARJOV: Passacaglia
Orosz és ukrán karácsonyi énekek
GRUBER: Csendes éj
Scsedrik - ukrán karácsonyi ének
GAVRILIN: Harangjáték - Esti zene a Kórusszimfóniából
Régi orosz románc (F. Kozlov feldolgozásában): Találkoztam önnel
Lefelé a pétervári úton - orosz népdal
GRECSANYINOV: Tu es Petrus, op. 155, No. 4
J.S. BACH: G-dúr concerto, BWV 592
GIGOUT: Minuetto és Toccata
DUBOIS: Toccata
GRECSANYINOV: Ünnepi mise kórusra és orgonára
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Northwest University Puk choir
Veszprém Város Vegyeskara
"Greetings from South-Africa"
A mai nap
született:
1822 • César Franck, zeneszerző († 1890)
1908 • Olivier Messiaen, zeneszerző († 1992)
1913 • Takács Paula, énekes († 2003)
1913 • Morton Gould, zeneszerző († 1996)
1938 • Jurij Tyemirkanov, karmester
1980 • Sarah Chang, hegedűs
elhunyt:
1987 • Jascha Heifetz, hegedűs (sz. 1901)