vissza a cimoldalra
2018-01-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60415)
Kedvenc előadók (2818)
Társművészetek (1228)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3889)
Milyen zenét hallgatsz most? (24992)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11213)
A csapos közbeszól (95)

Momus-játék (5398)
Élő közvetítések (6852)
Balett-, és Táncművészet (5445)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1286)
Franz Schmidt (3026)
Erkel Színház (8780)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1192)
Kolonits Klára (1032)
Bánk bán (2942)
Operett, mint színpadi műfaj (3469)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2566)
Kimernya? (2634)
A díjakról általában (998)
A Porgy és Bess Magyarországon (250)
Kodály Zoltán (366)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (536)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

176   Búbánat • előzmény175 2017-09-27 21:33:08
Pótlás

Lendvay Kamilló: Orogenesis - Új hegyek születtek

Lemaradt az oratórium narrátorának megnevezése.
A versmondó: Kozák László
175   Búbánat 2017-09-27 21:29:47
Lendvay Kamilló: Orogenesis - Új hegyek születtek -

oratórium három részben, szoprán-, alt-, 2 tenor- és baritonszólóra, narrátorra, énekkarra és zenekarra,

Vlagyimir Iljics Lenin emlékezetére – Urbán Gyula költeményére

BEMUTATÓ - 1970. április 22., Kossuth Rádió, 21.12 – 22.00

Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Lehel György

Szólókat énekli:

Andor Éva (szoprán)
Szirmay Márta (alt)
Réti József (I. tenor)
Palcsó Sándor (II. tenor)
Dene József (bariton)

Lendvay Kamilló:
„A Rádió a '70-es években fordult hozzám azzal a kéréssel, hogy Lenin századik születésnapja alkalmából írjak egy oratóriumot. A legtöbb zeneszerző - akárcsak a régi mesterek - megrendelésre, felkérésre, honoráriumért dolgozik. Azt azért tudtam, hogy az oratórium szövegében Lenin neve elő nem fordulhat. Volt egy nagyon kedves bábszínházi kollégám, Urbán Gyula, a jeles költő, őt kértem meg, hogy írjon valami olyan szöveget, ami erre az alkalomra illik. Először az Oratorium Pauperum, (Szegények oratóriuma) címet adta, aztán kitaláltuk a véglegeset: Orogenesis. A mai napig is vállalom, még úgy is, hogy a Rádió megrendelése nyomán Leninhez fűződik.”

/Forrás: „LEGFŐBB ESZKÖZ A RADÍR”- Beszélgetés Lendvay Kamillóval
MUZSIKA, Szerző: Bársony Ágnes. Lapszám: 2015 május
http://epa.oszk.hu/00800/00835/00221/EPA00835_muzsika_2015_05_4042.htm/

Várnai Péter az Oratóriumok könyvében (1983.) így ír erről a műről:

„Orogenesis című oratóriumát 1969-70-ben írta a Magyar Rádió felké¬résére. A szövegköltemény Urbán Gyula költő müve. A mű célkitűzése - mind a zeneszerző, mind a költő részéről - az volt, hogy a politikai tartalmú, elkötelezett, szocialista mondanivalójú oratórium-műfaj hagyományos kereteit, költői és zenei kifejezőeszközeit meg¬újítsa és korszerűvé tegye. Ez a törekvés tulajdonképpen azokra az elvi hagyományokra támaszkodik, amelyek a 20-as, 30-as években néhány jelentős komponista - így Hanns Eisler, a fiatal Sosztakovics és mások - munkásságában jelentkeztek. Ezek a zeneszerzők, akárcsak Lendvay, koruk leghaladóbb költői és zenei kifejezőeszközeivel szólaltatták meg a szocialista mondanivalót. Lendvay részben megtartja a hagyományos kereteket, legalábbis ami a XX. századi oratórium, főleg pedig a politikai oratórium egyes tételtípusait illeti: vannak a műben különböző tendenciájú nagy kartételek és szólóáriák, bölcsődal, sirató és apoteózis. Ám ennyiben ki is merül az Orogenesis-ben a tradicionális műfaj hatása, mert minden egyéb valóban mai, korszerű eszközök révén szólal meg. Ezáltal a zeneszerző gyakorlatban cáfol meg egy régebben gyakran hangoztatott állítást, amely szerint a zene mai stílusa, hangvétele és eszközei nem alkalmasak a haladó, szocialista mondanivaló kifejtésére. Orogenesis = hegyek születése. A cím a zárókórusra utal, amely bibliai képben idézi fel az új világ születését.
A mű tulajdonképpen nem rendelkezik „hőssel", vagy ha úgy tetszik: hőse az egész emberiség, és cselekménye az emberiség története. Képekben vonul fel előttünk ez a történelem, az ősember mamutvadászatától Osiris siratóénekén, a középkor imáin át egészen korunk elidegenedettségének ábrázolásáig. Ez utóbbi már a mű második részét tölti ki. Értelmetlen szavak (zig-zag) jelzik az értelmetlenné vált szólamokat, összefüggés nélküli mondatfűzések az értelmét vesztett művészetet. A nagy kérdésre: miért szenved az ember? sem a filozófus, sem a költő, sem a pap nem tud felelni. A feleletet a harmadik rész adja meg: a tömegeknek, a szenvedő emberiségnek le kell törniük azt a zárat, amely a szabadsághoz és a jóléthez vezető kaput zárja le. Az öt szólista közül a szoprán, az alt és a második tenor a magányos szenvedőket, minden idők szegényeit személyesíti meg: a szoprán az asszonyt, akinek férje a bánya rabja, az alt az anyát, aki már nem tudja táplálni csecsemőjét, a második tenor a szerencsétlen molnárt (második rész), a mindenéből kifosztott és elűzött munkást. Az első tenoré azoknak szerepe, akik csak szavakkal tudnak felelni, tettekkel soha: a jelszavakban gondolkodó politikus, a steril filozófus, a bibliát idéző pap, az értelmetlen verseket író költő. A baritonszóló személyesíti meg azt a tí¬pust, akit tulajdonképpen hősnek kellene neveznünk vagy prófétának, aki egyedül képes megadni a választ a szenvedők, a szenvedés által feltett kérdésre.
Az Orogenesis zenéje sokféle, néha egymásnak ellentmondó eszközt alkalmaz. Egy visszatérő motívum-mag foglalja egységbe a művet, ez biztosítja a hol széles dallamossággal, hol szaggatott frázisokkal, hol szavalókórussal, hol ariozitással, hol énekbeszéddel operáló egyes jelenetek homogenitását. A mű Lenin születésének századik évfordulójára készült.”
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Trio Catch:
Pecze Boglárka (klarinét), Eva Boesch (cselló), Sun-Young Nam (zongora)
"Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál"
GÉRARD PESSON: Catch Sonata
MIRELA IVICEVIC: ČAR
MARTIN SCHÜTTLER: low poly rose
HELMUT LACHENMANN: Allegro Sostenuto

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Hegedűs Endre, Hegedűs Katalin (zongora)
Somogyi Vonósnégyes:
Somogyi Péter, Lendvai György (hegedű),
Tóth Balázs (brácsa), Pólus László (cselló)
SCHUMANN: Bilder aus Osten, Op.66
BRAHMS: 16 keringő, Op.39
DVOŘÁK: A-dúr zongoraötös, Op.81

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Bán Annamária (fuvola), Gombár Anikó (fuvola), Tóth Armand (fuvola), Granik Anna (zongora)
"Párhuzamok II. kortárszenei sorozat"
SZERVÁNSZKY ENDRE: Szonatina
REMÉNYI ATTILA: Rapszódia
SÁRKÖZY ISTVÁN: Sonata da camera
TÓTH ARMAND: Sonata bucolica
TÓTH ARMAND: Capriccio
TÓTH ARMAND: Tristan-partita
DÁVID GYULA: Szonáta
TÓTH ARMAND: Valse boisson
TÓTH ARMAND: Bonbonniere

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Radu Lupu (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
J.S. BACH: II. (h-moll) szvit, BWV 1067
SCHUMANN: a-moll zongoraverseny, Op.54
RACHMANINOV: II. (e-moll) szimfónia, Op.27

23:30 : Budapest
Várkert bazár

Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
"Midnight Music"
RACHMANINOV: 2. (e-moll) szimfónia
19:00 : Tatabánya
A Vértes Agórája

Szokolay Balázs (zongora)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Berkes Kálmán
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny, Op.23
KODÁLY: Galántai táncok
LISZT: Les Préludes, S.97
A mai nap
történt:
1934 • A Kisvárosi Lady Macbeth bemutatója (Leningrád)
született:
1904 • George Balanchine, koreográfus († 1983)
1916 • Henri Dutilleux, zeneszerző
1922 • Varga Magda, operaénekesnő († 2015)
elhunyt:
1999 • Carelli (Krausz) Gábor, énekes (sz. 1915)