vissza a cimoldalra
2019-07-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11352)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (8013)
Erkel Színház (10287)
Társművészetek (1320)
A nap képe (2136)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6922)
Udvardy Tibor (208)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3307)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (984)
Balett-, és Táncművészet (5839)
Edita Gruberova (3086)
Operett, mint színpadi műfaj (3980)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1695)
Franz Schmidt (3372)
Giuseppe Verdi (1390)
Opernglas, avagy operai távcső... (20253)
Elena Mosuc-drámai koloratúra (903)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

176   Búbánat • előzmény175 2017-09-27 21:33:08
Pótlás

Lendvay Kamilló: Orogenesis - Új hegyek születtek

Lemaradt az oratórium narrátorának megnevezése.
A versmondó: Kozák László
175   Búbánat 2017-09-27 21:29:47
Lendvay Kamilló: Orogenesis - Új hegyek születtek -

oratórium három részben, szoprán-, alt-, 2 tenor- és baritonszólóra, narrátorra, énekkarra és zenekarra,

Vlagyimir Iljics Lenin emlékezetére – Urbán Gyula költeményére

BEMUTATÓ - 1970. április 22., Kossuth Rádió, 21.12 – 22.00

Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Lehel György

Szólókat énekli:

Andor Éva (szoprán)
Szirmay Márta (alt)
Réti József (I. tenor)
Palcsó Sándor (II. tenor)
Dene József (bariton)

Lendvay Kamilló:
„A Rádió a '70-es években fordult hozzám azzal a kéréssel, hogy Lenin századik születésnapja alkalmából írjak egy oratóriumot. A legtöbb zeneszerző - akárcsak a régi mesterek - megrendelésre, felkérésre, honoráriumért dolgozik. Azt azért tudtam, hogy az oratórium szövegében Lenin neve elő nem fordulhat. Volt egy nagyon kedves bábszínházi kollégám, Urbán Gyula, a jeles költő, őt kértem meg, hogy írjon valami olyan szöveget, ami erre az alkalomra illik. Először az Oratorium Pauperum, (Szegények oratóriuma) címet adta, aztán kitaláltuk a véglegeset: Orogenesis. A mai napig is vállalom, még úgy is, hogy a Rádió megrendelése nyomán Leninhez fűződik.”

/Forrás: „LEGFŐBB ESZKÖZ A RADÍR”- Beszélgetés Lendvay Kamillóval
MUZSIKA, Szerző: Bársony Ágnes. Lapszám: 2015 május
http://epa.oszk.hu/00800/00835/00221/EPA00835_muzsika_2015_05_4042.htm/

Várnai Péter az Oratóriumok könyvében (1983.) így ír erről a műről:

„Orogenesis című oratóriumát 1969-70-ben írta a Magyar Rádió felké¬résére. A szövegköltemény Urbán Gyula költő müve. A mű célkitűzése - mind a zeneszerző, mind a költő részéről - az volt, hogy a politikai tartalmú, elkötelezett, szocialista mondanivalójú oratórium-műfaj hagyományos kereteit, költői és zenei kifejezőeszközeit meg¬újítsa és korszerűvé tegye. Ez a törekvés tulajdonképpen azokra az elvi hagyományokra támaszkodik, amelyek a 20-as, 30-as években néhány jelentős komponista - így Hanns Eisler, a fiatal Sosztakovics és mások - munkásságában jelentkeztek. Ezek a zeneszerzők, akárcsak Lendvay, koruk leghaladóbb költői és zenei kifejezőeszközeivel szólaltatták meg a szocialista mondanivalót. Lendvay részben megtartja a hagyományos kereteket, legalábbis ami a XX. századi oratórium, főleg pedig a politikai oratórium egyes tételtípusait illeti: vannak a műben különböző tendenciájú nagy kartételek és szólóáriák, bölcsődal, sirató és apoteózis. Ám ennyiben ki is merül az Orogenesis-ben a tradicionális műfaj hatása, mert minden egyéb valóban mai, korszerű eszközök révén szólal meg. Ezáltal a zeneszerző gyakorlatban cáfol meg egy régebben gyakran hangoztatott állítást, amely szerint a zene mai stílusa, hangvétele és eszközei nem alkalmasak a haladó, szocialista mondanivaló kifejtésére. Orogenesis = hegyek születése. A cím a zárókórusra utal, amely bibliai képben idézi fel az új világ születését.
A mű tulajdonképpen nem rendelkezik „hőssel", vagy ha úgy tetszik: hőse az egész emberiség, és cselekménye az emberiség története. Képekben vonul fel előttünk ez a történelem, az ősember mamutvadászatától Osiris siratóénekén, a középkor imáin át egészen korunk elidegenedettségének ábrázolásáig. Ez utóbbi már a mű második részét tölti ki. Értelmetlen szavak (zig-zag) jelzik az értelmetlenné vált szólamokat, összefüggés nélküli mondatfűzések az értelmét vesztett művészetet. A nagy kérdésre: miért szenved az ember? sem a filozófus, sem a költő, sem a pap nem tud felelni. A feleletet a harmadik rész adja meg: a tömegeknek, a szenvedő emberiségnek le kell törniük azt a zárat, amely a szabadsághoz és a jóléthez vezető kaput zárja le. Az öt szólista közül a szoprán, az alt és a második tenor a magányos szenvedőket, minden idők szegényeit személyesíti meg: a szoprán az asszonyt, akinek férje a bánya rabja, az alt az anyát, aki már nem tudja táplálni csecsemőjét, a második tenor a szerencsétlen molnárt (második rész), a mindenéből kifosztott és elűzött munkást. Az első tenoré azoknak szerepe, akik csak szavakkal tudnak felelni, tettekkel soha: a jelszavakban gondolkodó politikus, a steril filozófus, a bibliát idéző pap, az értelmetlen verseket író költő. A baritonszóló személyesíti meg azt a tí¬pust, akit tulajdonképpen hősnek kellene neveznünk vagy prófétának, aki egyedül képes megadni a választ a szenvedők, a szenvedés által feltett kérdésre.
Az Orogenesis zenéje sokféle, néha egymásnak ellentmondó eszközt alkalmaz. Egy visszatérő motívum-mag foglalja egységbe a művet, ez biztosítja a hol széles dallamossággal, hol szaggatott frázisokkal, hol szavalókórussal, hol ariozitással, hol énekbeszéddel operáló egyes jelenetek homogenitását. A mű Lenin születésének századik évfordulójára készült.”
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Hagyományok Háza

Andreas Ottensamer (klarinét), Kelemen Barnabás (hegedű), José Gallardo (zongora)
"A III. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny nyitóhangversenye"
BARTÓK: Kontrasztok, BB 116
A mai nap
született:
1960 • Dawn Upshaw, énekes
elhunyt:
1998 • Lamberto Gardelli, karmester (sz. 1915)