Bejelentkezés Regisztráció

Történelem


494 Búbánat 2022-02-11 10:36:37

Az M5 csatornán ma éjjel láthatjuk (21.00 - 23.35):

"Attila, Isten ostora" 2/1-2 rész

magyar történelmi film (2021)

Rendező: Vidnyánszky Attila

Fsz.: Mátray László, Mikecz Estilla

"Bánffy Miklós A nagyúr című drámáját a színházi bemutató után tévéfilmre is feldolgozta és megrendezte Vidnyánszky Attila. A népvándorlás korát, Nyugat és Kelet harcát megidéző mű főhőse, a világtörténelem egyik legismertebb alakja, Attila, a hunok királya 'a földkerekség ijedelme' Attila feldúlta a legnagyobb ókori birodalmat, népek sorát hódította meg, a fél világot uralma alá hajtotta. A gótok is behódoltak neki, és ezt megpecsételendő, a hunok fogságába esett Mikolt, gót hercegnőt Attila feleségül vette. Mikoltot bosszú és gyűlölet fűtötte meggyilkolt szülei és leigázott népe miatt, azonban a hercegnő szívében szenvedélyes szerelem is rejtőzött Attila nagyúr iránt _ de ezt magának sem volt képes beismerni. Attila szívét is rabul ejtette a hercegnő. A végzetes szerelem története mögött két civilizáció, Kelet és a Nyugat drámai találkozása bontakozik ki... A mű alkotói napjaink problémáira is keresik a válaszokat, vajon ebben a mai népvándorlásban, globalizálódó világunkban, Európában, meg tudjuk-e őrizni a lényegünket, a gyökereinket?"


493 Búbánat 2020-06-04 19:35:46 [Válasz erre: 492 joska141 2020-06-04 19:23:37]

Kedves "joska141"!

Talán ezekre a kérdésekre is fog reflektálni Ókovács Szilveszter az egyik következő "levelében"...


492 joska141 2020-06-04 19:23:37 [Válasz erre: 490 Búbánat 2020-06-04 13:24:16]

Tisztelt Búbánat!

Egy kicsit zavarban vagyok, mert ez a hozzászólás az Ön 490.számú hozzászólására válasz, de ténylegesen az Ön által idézett, Ókovács Szilveszter Főigazgató Úr által közzétett listára szeretnék reagálni.

És most tulajdonképpen mi van?

Listát készítünk a „történelmi Magyarország”-on születtek művészekről, de…

Miért nincs lista a jelenlegi Magyarországon született művészekről?

Miért nincs lista a jelenlegi vagy történelmi Magyarországon született, de – akarva vagy akaratukon kívül – mégsem ott haltak meg?

Lehetne listát készíteni azokról a közéleti szereplőkről, művészekről, akik Trianon 100 évfordulója alkalmával – de csak akkor – nagy szavakat mondanak nemzetről, tragédiáról, összetartozásról és hasonlókról.

Valamint lehetne listát készíteni azokról a közéleti szereplőkről, művészekről, akik Trianon 100 évfordulója alkalmával egyszerűen teszik a dolgukat, mint az évforduló előtti napon és majd az évforduló utáni napon is.

Aztán megszámolhatnánk, hogy melyik lista a hosszabb és a rövidebb.


491 Búbánat 2020-06-04 13:29:56

A listából hiányolom Lehár Ferenc nevét (Komárom) - ha már említve van Ábrahám Pál és/vagy Liszt Ferenc...


490 Búbánat 2020-06-04 13:24:16

Trianon100 - mégis együtt, avagy pólóban, himnuszainkat énekelve

ÓKOVÁCS SZILVESZTER2020.06.03. 12:08 Origo.hu

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 140. LEVÉL

Édes Néném,

ebben a levélben kevés nyekergés lesz, nehogy épp Trianonkor! …

[…]

Íme, nézzük, tanulságos ez a névsor:

Ábrahám Pál - Apatin
Ady Endre - Érmindszent
Airizer Csaba - Kolozsvár
Antalffy-Zsiross Dezső - Nagybecskerek
Apáczai Csere János - Apáca
Áprily Lajos - Brassó
Arany János - Nagyszalonta
Arany László - Nagyszalonta
B. Nagy János - Pocsaj
Bács Ferenc - Nagyszeben
Bágya András - Arad
Bakfark Bálint - Brassó
Balassi Bálint - Zólyom
Balga Gabriella - Nagykürtös
Balla D. Károly - Ungvár
Balla Zsófia - Kolozsvár
Bánffy Miklós - Kolozsvár
Barabás Miklós - Szentkatolna
Baróti Szabó Dávid - Barót
Bartók Béla - Nagyszentmiklós
Basilides Mária - Jolsva
Bencze Ferenc - Nagyvárad
Benedek Elek - Kisbacon
Bereczky Júlia - Nagyszalonta
Berté Henrik - Galgóc
Bethlen Miklós - Magyarszentpál
Bihari János - Nagyabony
Bíró József - Nagyvárad
Birtalan József - Szilágybagos
Blaha Lujza - Rimaszombat
Bod Péter - Felsőcsernáton
Bodor Ádám - Kolozsvár
Böjte Csaba - Kolozsvár
Bölöni Farkas Sándor - Bölön
Brassai Sámuel - Torockó
Brassói-Jőrös Andrea - Visk
Breitner János - Bezdán
Celeng Mária - Nagykürtös
Chudy József - Pozsony
Czuczor Gergely - Andód
Csáth Géza - Szabadka
Csikós Attila - Ungvár
Csíky Boldizsár - Marosvásárhely
Csiky Gergely - Pankota
Csontváry Kosztka Tivadar - Kisszeben
Demény Attila - Kolozsvár
Dér Heni - Csantavér
Dohnányi Ernő - Pozsony
Doppler Ferenc - Lviv
Doppler Károly - Lviv
Dsida Jenő - Szatmárnémeti
Eötvös Péter - Székelyudvarhely
Esterházy Pál - Kismarton
Féja Géza - Léva
Feketeházy - János Vágsellye
Fellner Jakab - Mikulov
Fényes Szabolcs - Nagyvárad
Ferenczy Csongor - Szászrégen
Ferenczy Gyula - Kolozsvár
Ferenczy István - Rimaszombat
Feszty Árpád - Ógyalla
Gion Nándor - Szenttamás
Gyöngyösi Levente - Kolozsvár
Gyulai Líviusz - Barót
Gyulai Pál - Kolozsvár
Halmos László - Nagyvárad
Harag György - Margitta
Harmat Artúr - Nyitrabajna
Harsányi Zsolt - Korompa
Hary Béla - Szilágysomlyó
Házy Erzsébet - Pozsony
Heltai Gáspár - Nagydisznód
Herczeg Ferenc - Versec
Hercz Péter - Nagyvárad
Hollósy Kornélia - Gertenyes
Hubay Miklós - Nagyvárad
Hunyady Sándor - Kolozsvár
Ignácz Rózsa - Kovászna
Janus Pannonius - Csázma
Jékely Zoltán - Nagyenyed
Joachim József - Köpcsény
Jókai Mór - Komárom
Jósika Miklós - Torda
Kadosa Pál - Léva
Kaffka Margit - Nagykároly
Kájoni János - Kiskaján
Kallós Zoltán - Válaszút
Kálmándy Mihály - Bihar
Kányádi Sándor - Nagygalambfalva
Karácsony Benő - Gyulafehérvár
Károli Gáspár - Nagykároly
Kassák Lajos - Érsekújvár
Kaszás Attila - Vágsellye
Kazinczy Ferenc - Érsemjén
Kele Brigitta - Nagyvárad
Kemény Zsigmond - Alvinc
Keresztes Ildikó - Marosvásárhely
Király Béla - Sóvárad
Kiss Tivadar - Nagykikinda
Kiss-B. Atilla - Bánffyhunyad
Klapka György - Temesvár
Klein Ottokár - Érsekújvár
Kolozsvári Grandpierre Emil - Kolozsvár
Kós Károly - Temesvár
Kosztolányi Dezső - Szabadka
Kotsis Iván - Arad
Kovách Andor - Szászváros
Kovachinski Yolanda - Máramarossziget
Kölcsey Ferenc - Sződemeter
Köpeczi Sándor - Kolozsvár
Kőrösi Csoma Sándor - Csomakőrös
Kriszta Kinga - Nagyvárad
Kriza Ágnes - Beszterce
Kurtág György - Lugos
Lajkó Félix - Topolya
Lakner Artúr - Zólyom
Lavotta János - Pusztafödémes
Lévay Szilveszter - Szabadka
Ligeti György - Dicsőszentmárton
Liszt Ferenc - Doborján
Madách Imre - Alsósztregova
Madarász Viktor - Csetnek
Márai Sándor - Kassa
Markó Béla - Kézdivásárhely
Márton Áron - Csíkszentdomokos
Mednyánszky László - Beckó
Méhes György - Székelyudvarhely
Mihalovich Ödön - Feričance
Mikes Kelemen - Zágon
Mikszáth Kálmán - Mikszáthfalva
Misztótfalusi Kis Miklós - Alsó-Misztótfalu
Molnár Ágnes - Csallóköz (ennél pontosabbat nem találtam)
Molnár Levente - Gyergyóremete
Mosonyi Mihály - Boldogasszony
Munkácsy Mihály - Munkács
Nagy Zoltán - Kolozsvár
Nánási Helga - Topolya
Neményi Lili - Igló
Németh Amadé - Nagybánya
Németh László - Nagybánya
Nyírő József - Homoród
Orbán Balázs - Lengyelfalva
Orbán György - Marosvásárhely
Orbán János Dénes - Brassó
Osvát Ernő - Nagyvárad
Paál László - Zám
Pál István Szalonna - Visk
Palló Imre - Mátisfalva
Palotai Boris - Nagyvárad
Páskándi Géza - Szatmárhegy
Pataki Adorján - Dicsőszentmárton
Pauli Richárd - Rákfalu
Pázmány Péter - Nagyvárad
Petrovics Emil - Nagybecskerek
Prohászka Lajos - Brassó
Rajter Lajos - Bazin
Ravasz László - Bánffyhunyad
Reményik Sándor - Kolozsvár
Reviczky Gyula - Nyitrakozma
Rőser Orsolya Hajnalka - Kolozsvár
Rúzsa Magdi - Verbász
Salkaházi Sára - Kassa
Sándor Csaba - Csíkszentsimon
Sándor Erzsi - Kolozsvár
Sánta Ferenc - Brassó
Schodelné Klein Rozália - Kolozsvár
Schöpflin Aladár - Maniga
Selmeczi György - Kolozsvár
Sinka István - Nagyszalonta
Strobl Alajos - Liptóújvár
Sütő András - Pusztakamarás
Szappanos Tibor - Nagyvárad
Szarka Gyula - Vágsellye
Szarka Tamás - Vágsellye
Szász Endre - Csíkszereda
Széchenyi Zsigmond - Nagyvárad
Szegő Júlia - Beregszász
Székely Bertalan - Kolozsvár
Szenczi Molnár Albert - Szenc
Szentjóbi Szabó László - Ottomány
Szép Ernő - Huszt
Szép Gyula - Kolozsvár
Szerbhorvát György - Topolya
Szerekován János - Marosvásárhely
Szervátiusz Jenő - Kolozsvár
Szervátiusz Tibor - Kolozsvár
Szigligeti Ede - Nagyvárad
Szilágyi Domokos - Nagysomkút
Szilágyi István - Kolozsvár
Szinyei Merse Pál - Szinyeújfalu
Szőcs Géza - Marosvásárhely
Szőllősy András - Szászváros
Szűcs Nelli - Tiszújlak
Tamási Áron - Farkaslaka
Tamkó Sirató Károly - Újvidék
Teleki Sámuel - Sáromberke
Tersánszky Józsi Jenő - Nagybánya
Than Mór - Óbecse
Tompa Gábor - Marosvásárhely
Tompa Mihály - Rimaszombat
Tóth Árpád - Arad
Tőkés Anna - Marosvásárhely
Trill Zsolt - Beregszász
Utasi Árpád - Csantavér
Vámbéry Ármin - Szentgyörgy
Vastagh György - Kolozsvár
Veress Sándor - Kolozsvár
Vidnyánszky Attila - Nagymuzsaly
Viski János - Szokolya
Wass Albert - Válaszút
Zádor Dezső - Ungvár
Zala György - Lendva
Zelk Zoltán - Érmihályfalva
Zichy Géza - Sztára
Zilahy Lajos - Nagyszalonta
Zrínyi Miklós - Csáktornya


489 Búbánat 2020-04-11 14:30:45

Pesti Hírlap, 1920. április 6.

Napi hírek

Botrány az Operaházban

Nagy botrány színhelye volt hétfőn este a magyar királyi Operaház, ahol a Walkürt adták, Burian Károllyal és Rózsa Lajossal a férfi hősszerepekben. Az első felvonás zavartalanul telt el és a zsúfolásig megtelt nézőtér lelkesen ünnepelte a szereplő művészeket. A második felvonás közben, amikor a Wotant személyesítő Rózsa Lajos a színpadra lépett, kinyíltak a nézőtérre vezető ajtók és húsz-harminc fiatalember nagy zajjal előre rohant:
— Ki vele! Abcug! Áruló! — kiabálták Rózsa felé.
A zene elhallgatott és úgy a színészek, mint a közönség, szinte megdermedten nézték ezt a jelenetet, amire az Operaházban még nem volt példa. De a nézőtér csakhamar úrrá lett az eseményeken és éljenezte Rózsát, aki egy darabig szótlanul megállott, azután távozott a színpadról. A tüntetők erre megelégelték munkájukat és távoztak, Wotant is visszahozták partnerei a színpadra, da az izgalom oly nagy volt, hogy gondolni sem lehetett az előadás folytatására. Ábrányi Emil a leeresztett függöny előtt jelentette ki, hogy kénytelenek az előadást félbeszakítani, mert a történtek miatt nemcsak Rózsa, de Burián sem hajlandó tovább énekelni.
Az esetről azonnal jelentést tettek a főkapitányságnak, amely azonnal intézkedett, hogy nagyobb készültség menjen ki az Andrássy útra. A tüntetésből kifolyólag három iparoslegényt előállítottak.

Pesti Hírlap, 1920. április 7.

Az operaházi botrány.

Az Operaház előadásának erőszakos félbeszakítása és a Rózsa Lajos ellen rendezett tüntetés az entente képviselőinek jelenlétében nagy feltűnést és kínos benyomást tett.

Ami a sajnálatos incidens személyi részét illeti, itt közöljük Rózsa Lajosnak nyilatkozatait, melyeket a lapokban tett. A magunk részéről ezekhez csak azt fűzzük, hogy a színházi világban kissé járatos minden ember tudja, hogy Rózsa Lajos magyar lelkű, igaz nemzeti érzésű művész, aki milliókat kereshetett volna már, ha elhagyta volna hazáját. De ő annyira ragaszkodott, hogy éveken át százezreket énekelt össze nemzeti célokra, ingyen bejárta művészi munkájával az országot és kórházról kórházra járt, hogy zengő hangjával vigasztalja szenvedő sebesültjeinket.

A hétfő esti tüntetéssel kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette Rózsa Lajos:

— Nekem az az érzésem, hogy ez a tüntetés kollégáktól ered. Az operaháztól már megváltam és csak Ábrányi igazgató iránt való előzékenységből határoztam el magamat tizenkét vendégszereplésre. Ezek során tegnap léptem fel először. Az opera színpadján azonban soha többé nem fogok megjelenni és bár külföldön még nincsen szerződésem — elhagyom Magyarországot, még ha talicskatolással kell is kenyeremet megkeresni. Ábrányi kérésére szerettem volna utódomat, Palló Imrét, betanítani, Aidában és Lohengrinben már énekelte is szerepemet, most pedig a Rigolettóra készítettem elő. Hogy a háború alatt milyen működést fejtettem ki, arra tanúbizonyságom Tisza István, Andrássy Gyula és Khuen-Héderváry grófnő levelei. Beutaztam ingyen az egész országot Kassától le az Adriáig és tudok olyan esetekről, amidőn egy-egy fellépésem három-négyszázezer koronát hozott jótékony célra. Szememre vetik, hogy kommunista voltam, ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja a Népszava, amely egyik júniusi számában Rózsa Lajos szabotál címmel írta meg azt az esetet, amidőn az Otelló nyilvános főpróbáján, június 6-án a függöny előtt megjelentem és kijelentettem, hogy amíg ezek a rothadt népbiztosok feleségeikkel itt ülnek, senkinek sincs jogában feleségemet és fiamat a nézőtérről kizárni. Erre tanúim Simonyi, a színiakadémia tanára és Ambrus Zoltán, a Nemzeti Színház igazgatója, akik történetesen jelen voltak. Az egyik népbiztos letartóztatással fenyegetett, mert lakásomon nem tűztem ki a szovjet csillagot. Nem galíciai zsidó, hanem tiszta magyar családból származom. Atyám debreceni civis volt, szüleim egy szót sem beszéltek németül. Kecskemétről nősültem, ugyancsak tősgyökeres magyar családból. Nem tartozik ugyan ide, de megemlítem, hogy egyik közjegyző nagybátyám keresztény. Legjobban sajnálom, hogy a tegnapi botrány idején fiamat, aki a színpadra sietett védelmemre, le akarták tartóztatni. Tüntetőnek tartották, mert bot volt a kezében.

Rózsa-ügy, avagy az Operaház első félbemaradt előadása

2016.05.17. 11:36   Caruso.blog.hu

Az Operaházi Botránykrónika egyik legkiemelkedőbb pillanata az A walkür előadás, amelyre 1920. április 5-én szélsőségesek rontottak be, hogy a Wotant éneklő Rózsa S. Lajos ellen tüntessenek. A történet szerint a baritont annyira feldúlta az esemény, hogy ledobta főisteni lándzsáját és meg sem állt Amerikáig. Mint minden legendának, ennek is van bőséges valóságalapja, ám jóval összetettebb és árnyaltabb az eset annál, mint ahogy emlékezni szokás rá.

[...] 


488 Búbánat 2019-03-27 15:18:38

II. Rákóczi Ferenc születésnapján tartják a Rákóczi-emlékév nyitórendezvényét

Forrás: felvidek.ma

II. Rákóczi Ferenc születésnapján, március 27-én lesz a Rákóczi-emlékév nyitórendezvénye a fejedelem szobránál, a budapesti Hősök terén – közölték az emlékév felelősei az MTI-vel.

„Az Országgyűlés 2018. november 27-én egyhangúlag fogadta el azt a határozatot, amely a 2019-es esztendőt II. Rákóczi Ferenc-emlékévnek nyilvánította.”

„Az emlékév koncepciójának, programjainak kialakítására és összefogására – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes felkéréséreRákóczi Emlékév Testület jött létre.”

„Gaál Gergely a sajtótájékoztatón – a szervezők közlése szerint – kiemelte: II. Rákóczi Ferenc személye és a magyar történelem általa vezetett, leghosszabb ideig tartó szabadságharcának története ma is időszerű példa. Hitét mélyen megélő keresztény történelmi személyisége ma is bátorítást ad számunkra, hiszen a magyarságnak ma is van küldetése és feladata a kereszténység és az európai civilizáció védelmében – fogalmazott, hozzátéve: az emlékév jelmondata megegyezik a Rákóczi-szabadságharc jelmondatával: Cum Deo Pro Patria et Libertate.”

II. Rákóczi Ferenc nagy tiszteletnek örvend a Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyben, hiszen 1676. március 27-én a felvidéki Borsiban született és a kassai dómban lelt 1906-ban végső nyugalomra.”

(Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.)


487 Búbánat 2018-06-01 13:05:14

TRIANON - ROCKOPERA ŐSBEMUTATÓ 

BUDAPEST, HŐSÖK TERE, 2018. JÚNIUS 22-23. 

Az ország legszebb szabadtéri színpadán, a Hősök tere övezteszoborcsoport előtt felépített díszletrendszerben jeles, népszerű színészek és énekesek, valamint több száz közreműködő segítségével, a két évvel ezelőtt ezen a helyszínen bemutatott Itt élned, halnod kell című zenés történelmi játék alkotógárdája Trianon címmel új, nagyszabású történelmi zenemű létrehozására vállalkozott.

A közelgő századik évforduló előtt a történelmi ismeretek felelevenítésén, az emlékezésen túl a zenés produkció közös gondolkodásra hívja a jóakaratú, a nemzet megmaradásáért, közösségünk felemelkedéséért tenni akaró honfitársainkat. A folkzenei elemekkel átszőtt szimfonikus hangszerelésű rockopera zeneszerzője Koltay Gergely, a Kormorán együttes vezetője. A szövegkönyvet emlékezések, dokumentumok, költemények, megzenésített versek segítségével a produkció rendezője, Koltay Gábor állította össze.

A zeneműben közreműködő színészek, énekesek: Varga Miklós, Vadkerti Imre, Kalapács József, Rudán Joe, Sipos Imre, Benkő Péter, Laklóth Aladár, Ruttkay Laura, Palcsó Tamás, Fehér Nóra, Bodnár Vivien, Kuczmann Ágnes, Varga Vivien, Varga Szabolcs és Szentgyörgyváry Laura. A produkcióban több száz táncos, statiszta, lovas, artista működik közre.

/Jegy.hu/


486 IVA 2018-05-19 01:17:52 [Válasz erre: 485 Edmond Dantes 2018-05-18 09:24:41]

Kapitalista termelési riportokkal, megbízhatatlan káderként, mégis, ki „domboríthatott” a rádióban vagy a televízióban akkoriban? (Mindenesetre Kapusi párja éppen nem számíthatott jó kádernak.)
OFF: A felvetésemre (él-e még a riporternő) küldött linket köszönöm. Gyászhírhez fűzött kommentárhoz ugyanolyan finom stílusérzéked van, mint a keresztülhidaló juszt is üzenetküldéshez.


485 Edmond Dantes 2018-05-18 09:24:41 [Válasz erre: 480 lujza 2018-05-17 01:12:40]

Hááát...amennyire emlékszem, főleg "szocialista termelési" és protokoll riportjaival domborított. Megbízható pártkáder lehetett. Rég eejtettem már, most rákerestem: gyászjelentése itt található, a 8. oldalon.


484 IVA 2018-05-18 03:41:06 [Válasz erre: 483 lujza 2018-05-18 03:17:29]

OFF: Ennél kissé szabálytalanabb arcra, szélfúttabb frizurára emlékszem – de hát régen láttam.
https://www.youtube.com/watch?v=30kDvsCx9Lo


483 lujza 2018-05-18 03:17:29 [Válasz erre: 481 IVA 2018-05-17 03:45:26]

A neve ismerős volt, de az arcára nem emlékszem.


482 IVA 2018-05-17 03:56:35 [Válasz erre: 479 Búbánat 2018-05-16 15:09:16]

A kiemelt énekesek közül Remsey Győző, Cserhát Zsuzsa, Tamási Éva dobbantott is 1956 után. Cserhát Zsuzsa volt első, gyerekkori Bohéméletem Musette-je.


481 IVA 2018-05-17 03:45:26 [Válasz erre: 480 lujza 2018-05-17 01:12:40]

Nem emlékszel rá? Sötét hajú, kissé érdes, mély hangú riporter volt a tévében, Vass Lajos karnagy (1927–1992) felesége. Nem tudom, ő él-e még. A televízió hőskorából is a lehetőségek határait feszegető gazdasági tényfeltáróként emlékszem rá (pontosabban: apukám hozzá fűzött, elismerő kommentárjaira), mint pályatársnőjére, Balogh Máriára is.


480 lujza 2018-05-17 01:12:40 [Válasz erre: 479 Búbánat 2018-05-16 15:09:16]

Bátor nő volt a cikk írója!


479 Búbánat 2018-05-16 15:09:16

Az alábbi, több mint hat évtizede írt cikkben  foglaltakat elolvasva  - mai olvasatban egyfajta visszatekintés a múltba -,  ez mára történelem...

 

  • Szabad Ifjúság, 1956. július 29.

Ami nem látszik a reflektorfényben...
Mi bántja az Operaház fiatal művészeit?

Hónapok óta parázslik a vita zenekultúránk állapotáról, további sorsáról. Élvonalbeli művészek, karnagyok és zenepedagógusok, zeneszerzők és kulturális munkások hozzászólásaikban aggódva látják zenei életünk pangását, sőt, visszafejlődését. Egybehangzó vélemények szerint ez alól csak opera- és balettkultúránk a kivétel. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy Operaházunk portáján nincsen semmi igazítani való.
Egész cikksorozatok telnének ki azokból a problémákból, amelyek az Opera életében fellelhetők, s amelyek megoldása elősegítené világhírű operakultúránk nagyobb ütemű fejlődését.

Az egyik probléma az Operaház fiataljainak művészi és anyagi helyzete, továbbfejlődési lehetősége. Azokra a fiatal művészekre gondolunk, akik ma már erősségei Operaházunknak, annál is inkább, mert a repertoár nagy részében nélkülözhetetlenek. Remsey Győző, Házy Erzsébet, Cserhát Zsuzsa, Réti József, Gáncs Edit, Szőnyi Olga, Aarika Anellí, Bencze Judit, Tamási Éva és a többiek, nemcsak hogy rendszeresen foglalkoztatott, de néha egyenesen túlterhelt fiatal énekesei az Operaháznak. A foglalkoztatás az alapja a művészek fejlődésének, de ha túlzásba viszik, gátja is.
Mégis, a fiatal művészek jelentős szakmai fejlődésének gátja nem ez, hanem elsősorban Operaházunk nem éppen rózsás anyagi helyzete.

Köztudomású, hogy Operaházunk a világ egyik legolcsóbb operája. Népművelési tárcánk igazán nem áldozott rá sokat. Az állami szubvenció körülbelül 38 százalékos, ugyanakkor népi demokratikus szomszédainknál a 70 százalékot is eléri. Egy bizonyos: az Operaházra fordított összeg nagyon kevés. Nem futja belőle új bemutatókra, csak felújításokra. Jelmezkészletük lassan, de biztosan pusztul, rablógazdálkodásszerűen évek óta toldozzák-foldozzák, alakítják a meglévőket. Nem ritka látvány, hogy szólótáncosainkon a színpadon szétszakad a ruha. S ami a fiatalokat a legközelebbről érinti: nem telik elég énektanárra és korrepetitorra, akik stúdiószerűen foglalkoznának velük. Nincs megfelelő próbaszínpad sem. Mindezek következtében a fiataloknak nagyon nehéz új szerepekbe beállani. Nincs kivel, s főleg nincs hol tanulni. Takarékossági okokból beszüntették a népszerű gördülő operát is (pedig milyen nagy igény van rá csak a Dunántúlon!) — s ez ismét új csapás a fiatalokra — mert színpadán éppen nekik nyílt alkalom „beénekelni“ a nagy szerepeket.

Az Opera anyagi helyzetéből következnek a művészeik anyagi nehézségei is, amitől — sajnos — megint csak elválaszthatatlan művészi fejlődésük. Egy művészfiatalnak sok, a hivatásával járó kiadása van. Költenie kell énektanárra, korrepetitorra, gégeorvosra, speciális táplálkozásra, s a fellépésekhez megfelelő ruhára van szüksége, néha taxit kell igénybe vennie — ezért jóval költségesebb az életmódja, mint más értelmiségi fiataloké. A fizetés pedig ehhez az életmódhoz képest — rendkívül alacsony. Az említett fiatal művészek fizetése nem haladja meg — egy-két kivétellel — a 2000 forintot, sőt néha még a másfél ezret sem éri el. Szomorú, de van olyan tehetséges VIT-díjas énekesünk, akinek fizetéséből még arra sem telik, hogy családjával minden nap ebédeljen. Világos, hogy ilyen anyagi ellátottság sem megfelelő életszínvonalukat, sem művészi fejlődésüket nem tudja biztosítani. Nem lehet rajta csodálkozni, ha közöttük „rossz a hangulat”. Utánanéztek, de személyes találkozókon is nem egyszer meggyőződtek arról, hogy a környező népi demokratikus országokban lényegesen magasabbak a művészfizetések.

S hogy próbálnak ezekből a fojtogató körülményekből kitörni? Úgy, hogy „haknival”,  azaz különböző külső fellépésekkel próbálnak pénzt szerezni. Hernád Ferenc, kitűnő fiatal klarinétos Svájcba utazik, egy népi zenekar tagjaként. Van olyan énekkari tag, aki esténként két nótát elénekel egy vendéglőben s kap érte 120 forintot. Olyan is akad, aki látja, hogy kevesebb és színvonaltalanabb munkával rendezettebb körülmények közé kerülhet — s végképp hátat fordít az Operaháznak. Rózsa Nándor több mint 10 évig énekelt a karban havi 1600 forintért s felmondott az Operának, mert közepes karénekesi képességeivel is havi 4—5 ezret keres a vendéglátóiparnál mint dalénekes. (Ott bezzeg van pénz!) De éppen a legigényesebb, legkomolyabb fiatal énekművészeknek még a „hakni” lehetősége sincs meg. A művészet prostituálásának érzik az ilyenfajta „fellépést”, — s nem tudnak megalkudni művészi önérzetükkel. Azon kívül a „hakni” után való lótás-futás elvonná őket a nagy szerepeikre való komoly felkészüléstől.

Ezekről a bajokról tud a Népművelési Minisztérium. De intézkedéseket a fiatalok hiába várnak, a minisztérium is tehetetlen — legfeljebb a bűvös jelszó a felelet: „nincs pénz”. Csakhogy ezt a fiatalok nem hiszik el. Meggyőződésük, hogy soha annyi pénzt nem fordítottak kultúrára Magyarországon, mint most. Csakhogy sok pénz szétfolyik haszontalanul, egyik-másik minisztérium, a MÉH, a különböző szervek kezén, s nem jut belőle elég a hivatásos művészet ápolására. Csak egyetlen példa: az elmúlt évadban a Begyűjtési Minisztériumnak 2 millió (!) forintja volt brigádműsorokra, amelyek a beadást nem teljesítő parasztokat voltak hivatva „lelkesíteni.“ S ezt el is költötték. Ugyanakkor az Opera alig tudta összekaparni a „Csodálatos mandarin“ bemutatásához szükséges, aránylag csekély összeget. A fiatal művészek úgy vélik, sokat lehetne változtatni a bajokon, ha a meglévő anyagi eszközöket jobban, meggondoltabban használnák fel. Valamit javítana a helyzeten az is, ha az Operában visszaállítanák a szerződés régi szokását, amely szerint, ha valaki visszaad egy szerepet, a fizetése is csökken, azé pedig, aki átveszi, emelkedik. S ez teljesen megfelelne a szocialista bérezés törvényeinek.

Hallatlanul nagy — véleményük szerint — az Opera adminisztrációja is, egész külön iroda. Köztudomású, hogy az Opera előadásainak nagy része előre elkel bérletben. Mire való akkor a nagy közönségszervezés? Ugyanakkor az operakedvelő közönség nem jut jegyhez az elővételi pénztárban. Miért van szükség újítási megbízottra, belső ellenőrökre?
A másik fájó kérdés ami állandóan foglalkoztatja az Operaház fiataljait — a külföldi utak kérdése. S ez megint szorosan összefügg művészi fejlődésükkel. Operaházunk, amely a felszabadulás előtt sokat szerepelt külföldön, hírt, becsületet szerezve a magyar zenekultúrának — 10 év óta egyetlenegyszer sem volt külföldi vendégszereplésen. A Szovjetunióban már csaknem minden népi demokratikus ország operája szerepelt, csak a mienk nem. Pedig nemzetközi vélemény szerint a budapesti a legszínvonalasabb. Sok itt a jogos sérelem. A prágai opera nemrég Berlinben viszonozta a Komische Oper vendégszereplését. A berliniek négy évvel ezelőtt jártak nálunk is, de mi máig se adtuk vissza a látogatást. Fáj ez is. A fiatalok közönyt, merevséget  és megnemértést éreznek felsőbb irányító szerveiktől, amelyeknek vezetői a fehér hollónál is ritkább vendégek Operaházunkban. Úgy érzik, ők mostohagyerekek. Sajnos, a tények valóban azt mutatják, hogy nekik van igazuk. Itt van például a genovai balettfesztivál — amelyre az Operaház balettkara kapta a meghívást. S ki vett részt? Az Állami Népi Együttes.

Számtalan ilyen esetet tudnak felsorolni, olyat is, amely az egész operát, vagy csak személyeket érint. A Bartók- év alkalmából a párizsi Opera meghívta a miénket Bartók A kékszakállú herceg vára című művének bemutatására. Németh Annát a bécsi rádió hívta meg 4—5 fellépésre. Ismeretlen okokból egyiket sem engedélyezték. Jelenleg három operaénekes van külföldön, de egyik sem operaénekesi minőségben. Domahidy László cigányzenekarral tartózkodik Kínában, Gencsy Sári és Vásárhelyi Endre esztrádegyüttessel a Szovjetunióban.

Joggal kérdezik a fiatal művészek: rosszabbak ők, mint a sportolók? Miért nyílik meg könnyebben a zseb, ha sportra kell a pénz? Hiszen ahány fiatal művész kijut külföldre, elismeréssel tér haza. Elég, ha megemlítjük a Pauk-vonósnégyest, amely — szatírába illő — egyetlen koncertlehetőséget sem kapott itthon, a belgiumi nemzetközi versenyen pedig az elsők között volt... Vagy Kovács Dénest, aki kölcsönhegedűvel ment Londonba, s első díjjal tért haza! A külföldi utak fiatal művésznek nélkülözhetetlenek. Így tud fejlődni, tanulni, így kerüli el a provincializmust. Különösen Olaszországba vágyakoznak, az énektanítás klasszikus hazájába. Operakultúránk legnagyobb képviselői ott tanultak énekelni, s évente eljártak oda. Ez hozzátartozott énekhangjuk továbbképzéséhez. A mostani tehetséges fiatal énekesgárdának még az a lehetősége sincs meg, hogy — ösztöndíjjal vagy anélkül — Olaszországban az alapokat megszerezze.

Zenei életünk gyökeres megjavításánál feltétlenül figyelembe kell venni a pályán működő tehetséges utánpótlás e kérelmeit. Nem lehet normalizálni zenei életünket anélkül, hogy meg ne oldjuk énekes utánpótlásunk problémáit. Rendezni kell anyagi viszonyaikat, s ezzel — valamint külföldi vendégszereplésekkel, tanulmányutakkal és ösztöndíjakkal — lehetőséget kell adni nekik művészi színvonaluk emelésére. Csak így lehetnek méltó továbbfolytatói világhírű operakultúránknak.

/Kapusi Rózsa


478 Búbánat 2018-05-12 10:50:12

Ma 315 éve  történt

breznai kiáltvány vagy brezáni pátens vagy brezáni kiáltvány a legnevezetesebb okirat a II. Rákóczi Ferenc által kiadott pátensek (a korabeli latin szaknyelvben a latin patens jelentése az parancs, törvényerejű rendelet, elöljárói engedélyirat, nyíltparancs, nyílt levél volt) sorában. 1703. május 6-án kuruc felkelők, Esze Tamás tarpai jobbágy a felkelő parasztok vezetője és az ott bujdosó Rákóczi és Bercsényi személyesen találkozott a lengyelországi Brezán (Brezna, Bržezan, régi magyar nevén Brezán, lengyel nevén Brzeżany) várában. 1703. május 12. keltezéssel II. Rákóczi Ferenc  herceg, magyar főnemes és Bercsényi Miklós gróf kiadta a "nemes és nemtelen" országlakosokat hadba hívó " Mi Felső-Vadászi Rákóczi Ferenc Fejedelem és Gróff Székesi Bercsényi Miklós.…" kezdetű „breznai kiáltványt”. Ennek a fegyverbe szólító pátensnek három magyar nyelvű példánya, a szabadságharc publicisztikájának első emléke, Bercsényi kézírásában maradt fenn, melyeket Thaly Kálmán fedezett fel (Egész terjedelmében közölte A székesi gróf Bercsényi család, 1470-1835 című művében, 469—471. o.)

(Wikipédia)

A breznai kiáltvány szövege

 

„Mi Felső-Vadászi Rákóczi Ferenc Fejedelem és Gróff Székesi Bercsényi Miklós. Minden igaz magyar, hazaszerető és édes országunk régi dicsőséges szabadságát óhajtó, egyházi és világi, nemes és nemtelen, fegyverviselő és otthon lakós igaz magyaroknak Istentől minden jót kívánunk. Nem lehet oly magyar, hogy az eddig Magyarországon törvénytelenül, Isten és igazság ellen hatalmaskodó és minden rendet képtelenül sanyargató idegen nemzetnek kegyetlenkedését, portiózó s képtelen adóztató zaklatásait, szabados törvényeinknek szakgatásit, nemzetünknek és szabadságunknak megvetését és már láb alá vetetteknek csúfolásit elégségesen nem érzette s nem értette volna…

(…)

Azt mindazonáltal előre is nagy tilalommal tilalmazzuk, hogy Istennek áldása rajtunk maradhasson s az országnak minden rendi irtózás nélkül való bizodalmat vehessenek és az szegénységnek teljes nyomorúságinak megváltása, nem változása következzék: senki, sem külön, sem csoporttal, sem sereggel, akármeily vallású egyházi személyt, templomot, cintermeket, klastromokat, nemesi lakos személyeket, nemesi házokat, kastélyokat, útonjárókat, kereskedőket ne háborgasson, falut, várost, malmot ne égessen, prédáljon; hanem az előljáróknak eleikben adott s vélek közlett mód szerént keresvén az ellenséget, mindenekben csendes istenes egyértelemmel legyenek, magok s hazájok javára.

Költ Lengyelországban Brzezán várában, 12. May 1703"

 

Kacsóh Pongrác Rákóczi című történelmi daljátéka ezt a kort eleveníti fel:

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00

Szövegkönyv: Bakonyi Károly (alapötlet és dialógusok), Endrődi Sándor, Pásztor Árpád (dialógusok) és Sassy Csaba (versek). 

Km.: az MRT énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) és szimfonikus zenekara

Vezényel: Kerekes János
 
Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: László Endre

A szereposztásból:

II. Rákóczi Ferenc: Udvardy Tibor

Reutheim Magda: Sándor Judit

Andris: Palcsó Sándor

Katica: Andor Éva

Kuczug Balázs: Palócz László

Sienawski hercegnő: Neményi Lili

Amália: Barlay Zsuzsa

Heister Hannibál: Bende Zsolt (Kálmán György)

Badinyi: Horváth Jenő

Bercsényi Miklós: Újlaky László

Makra Pál: Agárdy Gábor

Galgóczi Imre: Ambrus András

Esze Tamás: Zenthe Ferenc

Göröncsér: Márkus Ferenc

Gránátos Mihály: Rajz János

Wratislaw gróf: Horváth Tivadar

I. hang: Zoltai Miklós

II. hang: Szoó György

 

A Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában délelőtt részletek szólaltak meg ebből a daljátékból. Ma délután hat órai kezdettel ismét meghallgathatjuk ezt a műsort, benne a szép Kacsóh-melódiákat. Felvezeti a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, aki felidézi a Breznai Kiáltvány megfogalmazásának történetét, e naptól számítjuk a Rákóczi Szabadságharc kitörésének idejét.


477 nizajemon 2017-10-25 07:00:49 [Válasz erre: 476 IVA 2017-10-25 00:19:00]

Az volt az első,amelyre rá tudták beszélni.Elmondása szerint szégyellte,hogy elbukott,pedig nem neki kellett volna.Leírtam 22-én bővebben az olvasói levelek topicba,megette a blogmotor.Másnap is.Ezt a rövidebb verziót azután kettőben sikerült elküldenem.Ebből már kimaradt a házkutatás,az apai ági "krém".Volt ott is finomság bőven.Ám történelem már,sokan sokat szenvedtek,akiknek semmiféle erkölcsi kárpótlás nem jutott.


476 IVA 2017-10-25 00:19:00 [Válasz erre: 474 nizajemon 2017-10-24 21:09:48]

A sok rémes fordulat közül azon morfondírozok, hogy a parancsra cselekedő tanárnő már a 15, 20 vagy 25 éves találkozón is elmondhatta volna, miért kellett megvágni a nővéredet az érettségin. Vagy azok a találkozók elmaradtak? (Ilyenem van most, hogy szerintem akkor kell megszabadulni egy titok terhétől, amikor lehet.)


475 IVA 2017-10-25 00:02:41 [Válasz erre: 473 nizajemon 2017-10-24 20:56:45]

Csak egy apróságba kötök bele, kedves Nizajemon. A negyvenes, ötvenes években, illetve egészen a Szovjetunió összeomlásáig Lvov nevű város a mai Lviv.


474 nizajemon 2017-10-24 21:09:48

1979,a nővérem érettségizik a kisterenyei gimnáziumban. tanárnőnek készül. Nem lesz.Megbuktatják magyarból(!!). 2009-ben a 30 éves találkozón ott a tanárnő,aki elmondja neki,hogy sajnos leszóltak a megyei pártbizottságról,hogy nem mehet tovább. Hogy mi a lófasztól féltek az elvtársak????Egy 18 éves gyereklánytól???? Néha elgondolkodom ezeken.50 éves vagyok,és van olyan politikus,aki már születésemkor magas pozícióban volt,és még most is ott károg. Azt tudom,hogy a még élőkben nincs gyűlület,mert úgy nem lehet élni. Az fáj,hogy ezekért a porbafingó kutya sem mondta,hogy bocsánat. De történelem már.


473 nizajemon 2017-10-24 20:56:45

1956 évfordulóján eszembe jutott néhány családi vonatkozás. Negyvenes évek vége,Oroszlány,a helyi bányában robbantómester a nagyapám. Rosszkor mond egy rossz mondatot az akkor érkező szovjet bányagépre,másnap ott a megyei újságban: Nyerges László szidta a szovjet gépeket. Amikor kébites agyak vannak döntési helyzetben,ott sok jó nem születik,itt sem született.Vagonozás,irány a mai Lvov. Anyám végstádiumú torokgyíkkal feküdt a kórházban,halóruha/koporsó megvéve.Mama ordít,hogy adják ki a gyereke,mert kielepítik a családot,ha meghal a gyerek,valahol el tudják temetni. Anyám 7 éves,nagynéném 11,nagybátyám 13,az idősebb 18. Szerencsére a bánya főmérnöke addig hivatkozott a tervre,míg nehezen visszapakolhattak a vagonból,anyámmal utolsó lehetőségként petróleumot itattak,ami segített.Nem segített az elvtársak megszeretésében az sem,amikor az anyai ág büszkesége a reményeljes jogász,Ruzsinszky Gyórgy öngyilkosságba menekült az ávós kínvallatás elől,hogy ne tudjanak másra terhelőt belőle kiszedni.Jött 56,apám főiskolás, Debrecenben talpra magyart szaval.Nem volt jó döntés,sokáig keresik,egy öregasszony eteti.Nem tesz jó a történet a személyiségének,később soka szenvedünk mellette.



471 Búbánat 2017-08-15 23:09:27
[url] http://felvidek.ma/2017/08/trianon-es-becsulet/; Trianon és becsület [/url] • Múltidéző Találkozás Apponyi Albert unokájával Írta: Cservenka Judit - 2017.08.08.

470 nickname 2017-07-12 10:10:05 [Válasz erre: 468 IVA 2017-07-12 00:28:53]
A balett repetorárral kapcsolatban annyi információt találtam, hogy klasszikus balettok zenéjéből összeállítottk egy táncjátékot Bolsevikek címmel. Az Újság szerint a közönség különösebben nem lelkesedett a propaganda átiratokért. Az orosz operákról nem írnak. Valószínűleg volt, amit átmenetileg nem játszottak. Ilyesmi prózai darabokkal nálunk is előfordult az 1950-es években, ha ismereteim helyesek.

469 Edmond Dantes 2017-07-12 08:40:21 [Válasz erre: 467 nickname 2017-07-11 22:47:32]
Az orosz szovjetkormány ezek szerint évtizedekkel megelőzte korát: felülről irányítva, de szabad kezet adott a rendezőknek, sőt elrendelte számukra klasszikus operák-balettek gyökeres, pontosabban gyökértelen átértelmezését, elhintve ezzel a ma rendezői színháznak becézett rendszer magvait...a magok pedig az idők folyamán szárba szökkentek ;-))

468 IVA 2017-07-12 00:28:53 [Válasz erre: 467 nickname 2017-07-11 22:47:32]
Vajon hogyan viszonyult „a szovjet” az orosz operákhoz? Igor herceg, Hovanscsina, Borisz Godunov, A cár katonája, Anyegin, A cárnő cipellője, A pikk dáma, Mese Száltán cárról, Cári menyasszony, A halhatatlan Kascsej, Az aranykakas – mind uralkodói miliőben játszódnak, grófoktól cárokig ível hőseik rangja. A három legnépszerűbb Csajkovszkij-balett (A hattyúk tava, A diótörő, Csipkerózsika) férfi főhőse herceg...

467 nickname 2017-07-11 22:47:32
Pesti Napló, 1924: "Az orosz szovjetkormány átdolgoztatja az operalibrettókat. Érdekes hírt közöl a Pravda, amely élénk fényt vet azokra uz eszközökre, amelyekkel a bolsevista-kormány propagandát csinál. A hír szerint, a kormány elrendelte, hogy az összes operalibrettókat a szovjetköziársaság ideológiájának megfelelően át kell dolgozni. A királyokat, hercegeket és nemeseket az átdolgozott librettókban el kell tüntetni. A szövegekből pedig törölni kell azokat a részleteket, amelyek reakcionárius gondolatokat fejeznek ki. Némely operánál már végre is hajtották a mtitétet, így a Tosca, a Hugenották és a fíienzi szovjetszerű átdolgozása már be is fejeződött. Lehetséges. hogy az operák nem élik túl a veszélyes operációt." Az Újság 1920-as években kiadott számait olvasgatva megtudtam, hogy a Toscát Harc a kommünért címen, míg a Hugenották A dekavristák címmel mutatták be az átdolgozás után. Aztán a Lakméból is forradalmi operát csináltak. Ellenben a következőket betiltották: "A szovjet betiltotta a Traviata, a Hoffmann meséi, a Pillangókisasszony, az Aida és az Othello operaváltozatának előadásait. Indokolása a betiltó rendelkezésnek az, hogy ezek az operaszövegek nem egyeztethetők össze az államforma osztályszellemével. Vajh miért?" - Újság, 1929

466 Haandel 2017-01-20 15:35:47
Here’s How You Can Livestream [url]http://www.vulture.com/2017/01/how-to-watch-stream-inauguration-online.html;Donald Trump’s Inauguration[/url]

465 Haandel 2016-11-21 18:36:52 [Válasz erre: 464 Búbánat 2016-11-20 15:09:40]
[url]http://oe1.orf.at/programm/453909;"In honorem Francisci Josephi"[/url]

464 Búbánat 2016-11-20 15:09:40
[url] http://magyaridok.hu/lugas/larucok-es-kubancok-1175485/; I. Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király, az Osztrák–Magyar Monarchia első uralkodója. [/url] „Larucok és Kubancok” /Magyar Idők – Lugas/ „A walesi bárdok véreskezű zsarnoka vagy a legmagyarabb Habsburg? Nemzeti fejlődésünk kerékkötője vagy a boldog békeidők megteremtője? A száz éve, 1916. november 21-én elhunyt Ferenc József alakjáról még ma is késhegyig menő vitákat folytatunk. A Lugas kerekasztalánál Gerő András és Hermann Róbert történészek, valamint Habsburg György királyi herceg idézik föl az egyik legellentmondásosabb magyar uralkodó alakját.”

463 Búbánat 2016-11-04 10:14:29
Új Ember Hetilap -2016. október 16. KULTÚRA - Válogatás az Új Ember 1956. november 4-ei számából Fekete István: Levél Bécsbe „Kedves Vilmos! Ma október 31-e van. Ezerkilencszázötvenhat október harmincegyedike, reggel négy óra. Korán kelő vagyok, de levelezni még én sem szoktam hajnalban, ma mégis úgy érzem, ezen a napon maradhat minden, első ez a levél, aminek gondolatai agyonnyomnának, ha el nem küldeném őket neked. Éjszakai sötétség van odakint, s az ab¬lakom fekete üvege mögött alszik a Város. Engedd meg, hogy nagybetűvel írjam ezt a szót, de ha lenne piros ceruzám, azzal írnám, mert egy hét óta ünnep van a szívemben, piros betűs, szent ünnep, ha erre a városra gondolok, amit sohse szerettem. Emlékszel, ugye, mondtam is ezt neked, amikor ott ültünk a Schwarzenberg Caffeehaus páholyában s arról panaszkodtam, hogyha mi már nem leszünk, ha a mi generációnk mögött becsukódik a nagy ajtó, nem lesz, aki tovább vigye ezt a lángot, amit te megőriztél Prsemislben s utána Szibériában, s amit én félvakon is jobban láttam, őriztem s úgy látszott: vakok előtt lobogtattam, akik amúgy sem törődtek vele. Akkor, ott a kávéházban azt mondtam neked: nincs fiatalságunk, s ami van, mintha semmi közünk nem lenne hozzá, mintha nem a mi vérünk lenne, mintha magában hordaná a beláthatatlan rabság, lokálgőzbe fojtott rettenetes reménytelenségét. És, Vilmos, ahogy most kinézek az ablak sötét tükrén és látom a villanylámpák elszórt csillagait, elfutja a szemem a könny, és bocsánatot kérek ettől a fiatalságtól, akik ezen a héten nem magyar, de világtörténelmet írtak fiatal vérükkel. Bocsánatot kérek és nem törődöm most azzal sem, hogy nem értem az egészet, de nem is törődöm vele, hogy értem, vagy nem értem, nem akarok emberi értelemben büszke se lenni, csak a férfikönnyeket morzsolgatom, a mérhetetlen gyász és felfoghatatlan dicsőség imádságos olvasószemeit. Akkor, amikor úgy éreztem, hogy semmi közünk Hozzájuk, mégis igazam volt, mert valóban nincs közünk hozzájuk, olyan mérhetetlen magasságban vannak felettünk, a készülés és hallgatás, a bátorság és halálba¬menés olyan csodálatos dicsfényében, amire nincs szó s amely előtt csak leborulhat minden latolgató értelem. Hogy mi szülte és hol volt ez bennük rejtve, Vilmos, nem tudom, és ha visszagondolok a mi szájjártató, nagyhangú, ragyogó fiatalságunkra, elszörnyülködve látom ezeknek a fiataloknak néma értékét, amire lehet építeni, mert a mienkre nem lehetett. A lelkünk, Vilmos, hol volt a lelkünk, amiről olyan szépen szavaltunk, az eszünk, Vilmos, hol volt az eszünk, amit olyan szépen villogtattunk, hogy elvesztettünk mindent. Ők nem beszéltek, nem szavaltak, csak készültek, éheztek, dolgoztak, harcoltak és meghaltak és visszanyertek mindent. Te voltál Prsemislben és láttál hősöket. Láttál bakákat és tüzéreket meghalni a monarchiáért, egy távoli valamiért, ami talán csak egy fegyelmezett közösségi érzés volt, láttad Tamásy altábornagyot egy utolsó rohamban egy szál lovaglópálcával vezetve az utolsó rohamot, de mindez céltalan bátorság és céltalan vérhullatás, oktalan hősködés ahhoz képest, ami az elmúlt héten Budapesten történt. Itt nem voltak altábornagyok, itt nem volt stratégia és taktika, itt csak halálba menő tizennégy-húszéves gyerekek voltak, lányok is, akik betelvén egy istentelenség szörnyű ürességével, a jelszavak csatornalevesével, a hazugság emészthetetlen maszlagával nekimentek felborítani a hegyet, megfordítani a történelmet, eszméletlen céltudatossággal élni vagy meghalni. És felborították a hegyet, és megfordították a történelmet, és győzelmesen élve maradtak. Élve maradtak elsősorban azok, akiknek testük meghalt, mert örökké élnek az örökkévalóban és a nemzet szívében, és élve maradnak a többiek, akik talán csak most eszmélnek ájult boldogságban a kitárult messzeség, a testi és lelki szabadság, a végtelenség szemléletében. Ezerkilencszázötvenhat október harmincegy. Most jön fel a nap, a világosság véres ostyája, s én összeteszem a kezem, mert nem tudok már írni, nem lehet semmit sem tenni, csak a holtakért és az élőkért, s az egész Magyarországért imádkozni, imádkozni…”

462 Búbánat 2016-10-31 10:18:50 [Válasz erre: 460 Ardelao 2016-10-23 12:46:08]
M5 csatornán láthatjuk este 19.55-21.30 In memoriam ’56 – operagála a New York-i ENSZ-palotából New Yorkban az ENSZ világnapján rendeztek nagyszabású gálát a Magyar Állami Operaház Zenekara, Rost Andrea és László Boldizsár közreműködésével [url] http://artnews.hu/2016/10/24/freedom-first-ensz-napi-koncert-es-1956-os-megemlekezes-new-yorkban-rost-andreaval/; FREEDOM FIRST – ENSZ napi koncert és 1956-os megemlékezés New Yorkban Rost Andreával [/url] http://artnews.hu/wp-content/uploads/2016/10/UN_concert_programme.pdf 2016. október 24-én, hétfőn 19 órakor rendezték New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szövetsége napjának ünnepi gáláját. Az Egyesült Nemzetek Szervezete alapításának alkalmából minden év október 24-én nagyszabású gálakoncertet rendeznek a New York-i ENSZ-székház Közgyűlési dísztermében. Idén Magyarországot érte az a megtiszteltetés, hogy házigazdája lehetett az ünnepélyes eseménynek, mely egyúttal az 1956-os forradalomra emlékező magyar rendezvények fő eseménye az ENSZ-ben, így Magyarország Állandó ENSZ Képviselete nagyszabású megemlékezést tartott. A rendezvény kiemelt sztárművésze Rost Andrea Kossuth- és Liszt-díjas szoprán, aki Bogyay Katalin ENSZ-nagykövet, állandó képviselő meghívását elfogadva szerepelt a gálán. Az 1956-os eseményekre is utaló Freedom First című gálaműsor repertoárján – többek között – Kodály Zoltán: Székelyfonójából, Erkel Ferenc: Bánk Bánjából (Melinda áriája), Johann Strauss: Denevérjéből (Rosalinda áriája) adott elő részleteket Rost Andrea. Az ENSZ napi gála rendezvényre a Magyar Állami Operaházzal együttműködésben került sor. A koncert karmestere: Szennai Kálmán, koncertmestere: Galina Danyilova, művészeti vezetője: Gerard Schwarz. Az eseményen felléptek a Magyar Nemzeti Balett, valamint az Operaház művészei és további elismert művészek a világ több országából. Az eseményen köszöntőt mondott: Cristina Gallach, ENSZ-főtitkárhelyettes, Bogyay Katalin, Magyarország ENSZ-nagykövete, állandó képviselője. Az ENSZ Közgyűlés közel 2000 fő befogadására alkalmas nagytermében megrendezésre került rendezvényre az ENSZ tagállamok nagykövetei, diplomatái, az ENSZ vezetői, valamint New York város meghatározó szereplői kaptak meghívást. [url] http://artnews.hu/wp-content/uploads/2016/10/UN_concert_programme.pdf; Koncert program [/url] A NIGHT WITH THE HUNGARIAN STATE OPERA Conductor: Kálmán Szennai Concertmaster: Galina Danyilova I. FREEDOM FIRST ∞ Ferenc Erkel: Hunyadi László Overture ∞ Zoltán Kodály: Spinning Room (Song of the young girl) Soprano: Andrea Rost, Tenor: Boldizsár László ∞ Ferenc Erkel: Bánk Bán – Aria of Melinda Soprano: Andrea Rost Viola d’amore: Veronika Botos ∞ Hector Berlioz: Rákoczi March II. ONLY FROM THE CLEAR SPRING ∞ Béla Bartók : Evening in the village Piano: Kálmán Szennai ∞ Béla Bartók: Romanian Folk Dances Piano: Rohan De Silva (Sri Lanka – USA) Violin: Galina Danyilova ∞ Béla Bartók: Violin duets Violin: Angela and Jennifer Chun (Republic of Korea – USA) ∞ Music from Australia David Yardley: Bold Jack Donohue ∞ Music from Denmark Oh Land: Lean III. DIVERSITY: A SOURCE OF INSPIRATION ∞ Zoltán Kodály: Háry János Suite, mov. 5. Intermezzo with dancers of the Hungarian National Ballet ∞ Johann Strauss: Die Fledermaus, Act II. Rosalinde’s aria Soprano: Andrea Rost with dancers of the Hungarian National Ballet ∞ Johannes Brahms: Hungarian Dance No. 5 Guest conductor: Gerard Schwarz ENCORE ∞ Johannes Brahms: Hungarian Dance No. 6 with dancers of the Hungarian National Ballet

461 Ardelao 2016-10-23 15:32:35 [Válasz erre: 460 Ardelao 2016-10-23 12:46:08]
[url] http://maimano.hu/kiallitasok/es-megis-itt-vagyok/; Kiállítás [/url] “…és mégis itt vagyok.” – kiállítás az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából

460 Ardelao 2016-10-23 12:46:08
[url] http://magyarforradalom1956.hu/; 1956. október 23! [/url]

459 Ardelao 2016-10-06 18:31:46
[url] http://mno.hu/belfold/oktober-6-megemlekezesek-a-nemzeti-gyasznapon-1365017; 1849.X.6. [/url]

458 Búbánat 2016-05-02 20:54:32
[url] http://www.kultura.hu/celzo/szechenyi-emlekev-2016; Széchenyi-emlékév 2016 [/url]

457 Edmond Dantes 2016-01-12 17:09:16 [Válasz erre: 456 Búbánat 2016-01-12 17:02:26]
Igen, köszönöm, érdekesek.

456 Búbánat 2016-01-12 17:02:26 [Válasz erre: 455 Edmond Dantes 2016-01-12 16:59:28]
Most legalább - az idézetekkel - többletinformációhoz jutottál.

455 Edmond Dantes 2016-01-12 16:59:28 [Válasz erre: 451 Búbánat 2016-01-11 23:25:19]
Ha ollózok=idézek, jelezni szoktam. Ezek szerint egy elterjedt anekdota vagy bon mot volt. Azt sem tudtam, hogy van ilyen könyv, sőt, a szerző nevét sem ismerem. Gencsy Sári is csupán egy név a számomra és korom miatt már Svédet is csak nagy híréből meg 1-2 felvételről ismerem. A többi stimmel :) Ami egyébként a könyvből beidézetteket illeti: a művész úr, legalábbis e viszonylatában vagy (már) hibbant volt vagy álcázott valamit vagy provokált ezekkel a húzásaival-leveleivel, függetlenül a besúgási ügytől, ahonnan az egész Svéd-toposz elindult...és elterelődött.

454 IVA 2016-01-12 03:20:28 [Válasz erre: 452 Búbánat 2016-01-12 00:30:56]
Tehát nem kizárt, hogy jó irányban kapiskáltam. Azt hiszem, minden történelmi és élethelyzetben léteznek olyan energiák (vagy éppen energiahiányok), amelyek segítik, táplálják – és érthetőbbé teszik számunkra – a túlélést. Köszönöm a tájékoztatásokat, mindegyik érdekes.

453 Búbánat 2016-01-12 00:32:46 [Válasz erre: 452 Búbánat 2016-01-12 00:30:56]
[url] https://hedgehodgy.wordpress.com/2008/05/06/gencsy-sri-1924-2008/; Gencsy Sári – ez is „történelem” [/url]

452 Búbánat 2016-01-12 00:30:56 [Válasz erre: 451 Búbánat 2016-01-11 23:25:19]
Svéd Sándornak egész más oldala - jelleme - mutatkozik meg e könyv lapjain, külön fejezetet szánt neki Gencsy Sári kapcsán Kisgergely. Ott olvashatjuk Svéd 1956 utáni, újra szabad korszakából,jó húsz évvel későbbről, és túl újabb házasságán, mániákusan egyre-másra írt szerelmes leveleit Gencsynek, ki már - idézem a könyv szerzőjét - "azon sem lepődött meg, hogy éjszaka jöttek a forró hangú telefonok, miközben mellette feküdt a hitvesi ágyon a férje. Rex azonban orvosi esetként látta az énekest és így nyugtatta nejét: - Ne törődj vele, hát beteg! Ezt pszeudológiának hívják szaknyelven, ez az ember krónikusan hazudozó, aki maga is elhiszi, amit hazudik!" (Dr. Rex Kiss Béla - 1912-2001 -, orvos, professzor - Gencsy Sári öt férje közül a második.) Íme egy Svéd Sándor-levél azok közül, amiket a könyv szerzője Gencsy Sári jóváhagyásával közzétett: Gencsynek írta 1978. február 15-én Hollywoodból - halála előtt egy évvel? "Drága Mindenem, Szerelmem! Napok óta készülök megválaszolni drága leveledet jan. 27-ről! Boldoggá tettél vele! Úgy éreztem, mint egy meleg szerelem, teljes ölelésed! Hetek óta csak Veled foglalkozom – nappal és éjjel! Veled álmodtam! Gyönyörű volt! Kár, hogy fel kellett ébrednem. Éreztem, hogy gondolsz reám, a legszívesebben rohantam volna Hozzád! Pláne, hogy tudom, hogy megvan a helyem Melletted! Ígérem, ha hazamegyek, az első utam Hozzád vezet! Még az sem baj, ha nem vagy otthon – majd nyugodtan várok Reád! Annál édesebb, szebb lesz ölelésünk! Csak most írtad először, hogy hiányzom! Borzasztóan fájt a belgiumi utad. Nem tudtam szabadulni a tudattól, hogy másnál voltál! […] Azt tudnod kell, hogy mindig Veled vagyok és kegyetlenül vágyom Utánad! De azt is tudnod kell, hogy féltelek, sőt féltékeny vagyok Reád, ha nem is beszélek róla! Hát el tudtam volna feledni a csókjaidat, öleléseidet? Soha! Úgy foglalkoztam vele, mint egy csodálatos, szent talizmánnal, amelynek érzése egész életem során elkísér! Velem van édes, kedves képed, még a Három a kislányból! Ideje volna egy új fényképet küldened! Boldog vagyok, hogy jól vagy, pedig tudom, sokat dolgozol! Jól tudod, hogy hányszor kértek (Hubay, Zathureczkym Szabó stb.), hogy vállaljak valami állást, de nem volt kedvem hozzá! Kélek, szeressél igazán, Mindenem! Meghálálom! Melletted minden perc a világ legcsodálatosabb gyönyöre! Örülök, hogy pszichológiával is foglalkozol – nem baj, ha sokat kell tanulnod, ha ez örömöt okoz! Írj a fiadról, biztosan Rád hasonlít! Annyi mindenről szeretnék még írni, de akkor a levelem sosem tudnám befejezni. Millió forró csókkal ölel és vágyik Utánad Sanyid” Ilyen és ehhez hasonló hangvételű és bizalmas, szerelmes Svéd-sorokat más leveleiből is betett Gencsy Sáriról írt könyvébe a szerző - 1978., 1976. évekből. Svéd mondogatta „Sárinak (meg a többi nőnek), hogy menjen ki vele Svájcba: - Elviszlek mindenhová, bejárom veled a világot, csak veled fogok fellépni! Megtudhatjuk azt is a könyvből, hogy a Bécsben élő és Luganóban nyaraló Svéd az Opera portáljára címezte nyílt lapjait, hogy „Imádlak. Ekkor érkezem, és majd mindent megbeszélünk.” Világjárása közepette rendszeresen beszámolt életének minden mozzanatáról Gencsy és Rex közös lakására küldött nyílt képeslapokon: „ Drága Szívem, Sárikám! (vagy: Drága Szerelmem! Mindenem!) Minden gondolaton Veled van! Bárcsak mellettem volnál, hogy személyesen megölelhetnélek! Írjál! Készülök Hozzád – Budapestre! Már alig várom, hogy újra lássalak! Hogy ismét megöleljelek! Millió forró, ölelő csók: a Téged imádó Párod (vagy: a te hűséges és Téged nagyon szerető Sanyid) stb.”

451 Búbánat 2016-01-11 23:25:19 [Válasz erre: 445 Edmond Dantes 2016-01-11 11:33:30]
Ezt bizonyára a Gencsy Sári-könyvből ollóztad... (Kisgergely József: Az ország kedvence volt)

450 -zéta- 2016-01-11 16:41:21 [Válasz erre: 445 Edmond Dantes 2016-01-11 11:33:30]
Ez a meg nem nevezett forrás tarifája lehetett...;-)

449 IVA 2016-01-11 15:56:37 [Válasz erre: 445 Edmond Dantes 2016-01-11 11:33:30]
Bejegyzésem óta egyedül Macskás hozzászólását értem. Onnan: hivatkozások hiánya, téves hivatkozás.

448 Edmond Dantes 2016-01-11 15:31:47 [Válasz erre: 447 Nagy Katalin 2016-01-11 15:10:58]
Most már azt írom: így még érdekesebb. Nem részletezem, nézze el :)

447 Nagy Katalin 2016-01-11 15:10:58 [Válasz erre: 446 Edmond Dantes 2016-01-11 11:36:52]
"Fortélyos félelem igazgat" Ez volna az idézet? Én bátran leírom, de nem értem, hogy miért lenne ez érdekes. Soha nem voltam jó rébuszokban, hiányzik belőlem minden konspiratív képesség, talán ezért szeretnék lezárni minden megkezdett gondolatmenetet, nyitott kérdést.

446 Edmond Dantes 2016-01-11 11:36:52
Ugye milyen érdekes? Több tipp is befut itt a "háromszavasra"...és/de SENKI nem írja le! Azaz a kígyó a saját farkába harap = a három szó bűvös ereje ide is elér(t)...különösen, ha egyesek itt még netántántán ismerik is egymást :)

445 Edmond Dantes 2016-01-11 11:33:30 [Válasz erre: 443 IVA 2016-01-11 04:23:44]
Gyerekkoromban az a hír járta: 1 menet = 1/2 pár nylonharisnya volt...a másik fél párért vissza kell/ett menni...





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.