vissza a cimoldalra
2018-09-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1062)
Balett-, és Táncművészet (5550)
Momus-játék (5515)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1479)
Operett, mint színpadi műfaj (3700)
Franz Schmidt (3181)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2888)
Pantheon (2260)
Kimernya? (2746)
Lisztről emelkedetten (917)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (774)
Simándy József - az örök tenor (550)
A nap képe (2093)
Élő közvetítések (7395)
Jonas Kaufmann (2273)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

454   IVA • előzmény452 2016-01-12 03:20:28
Tehát nem kizárt, hogy jó irányban kapiskáltam. Azt hiszem, minden történelmi és élethelyzetben léteznek olyan energiák (vagy éppen energiahiányok), amelyek segítik, táplálják – és érthetőbbé teszik számunkra – a túlélést.
Köszönöm a tájékoztatásokat, mindegyik érdekes.
452   Búbánat • előzmény451 2016-01-12 00:30:56
Svéd Sándornak egész más oldala - jelleme - mutatkozik meg e könyv lapjain, külön fejezetet szánt neki Gencsy Sári kapcsán Kisgergely. Ott olvashatjuk Svéd 1956 utáni, újra szabad korszakából,jó húsz évvel későbbről, és túl újabb házasságán, mániákusan egyre-másra írt szerelmes leveleit Gencsynek, ki már - idézem a könyv szerzőjét - "azon sem lepődött meg, hogy éjszaka jöttek a forró hangú telefonok, miközben mellette feküdt a hitvesi ágyon a férje. Rex azonban orvosi esetként látta az énekest és így nyugtatta nejét:
- Ne törődj vele, hát beteg! Ezt pszeudológiának hívják szaknyelven, ez az ember krónikusan hazudozó, aki maga is elhiszi, amit hazudik!"
(Dr. Rex Kiss Béla - 1912-2001 -, orvos, professzor - Gencsy Sári öt férje közül a második.)

Íme egy Svéd Sándor-levél azok közül, amiket a könyv szerzője Gencsy Sári jóváhagyásával közzétett: Gencsynek írta 1978. február 15-én Hollywoodból - halála előtt egy évvel?

"Drága Mindenem, Szerelmem! Napok óta készülök megválaszolni drága leveledet jan. 27-ről! Boldoggá tettél vele! Úgy éreztem, mint egy meleg szerelem, teljes ölelésed! Hetek óta csak Veled foglalkozom – nappal és éjjel! Veled álmodtam! Gyönyörű volt! Kár, hogy fel kellett ébrednem. Éreztem, hogy gondolsz reám, a legszívesebben rohantam volna Hozzád! Pláne, hogy tudom, hogy megvan a helyem Melletted! Ígérem, ha hazamegyek, az első utam Hozzád vezet! Még az sem baj, ha nem vagy otthon – majd nyugodtan várok Reád! Annál édesebb, szebb lesz ölelésünk! Csak most írtad először, hogy hiányzom! Borzasztóan fájt a belgiumi utad. Nem tudtam szabadulni a tudattól, hogy másnál voltál! […] Azt tudnod kell, hogy mindig Veled vagyok és kegyetlenül vágyom Utánad! De azt is tudnod kell, hogy féltelek, sőt féltékeny vagyok Reád, ha nem is beszélek róla! Hát el tudtam volna feledni a csókjaidat, öleléseidet? Soha! Úgy foglalkoztam vele, mint egy csodálatos, szent talizmánnal, amelynek érzése egész életem során elkísér!
Velem van édes, kedves képed, még a Három a kislányból! Ideje volna egy új fényképet küldened! Boldog vagyok, hogy jól vagy, pedig tudom, sokat dolgozol! Jól tudod, hogy hányszor kértek (Hubay, Zathureczkym Szabó stb.), hogy vállaljak valami állást, de nem volt kedvem hozzá! Kélek, szeressél igazán, Mindenem! Meghálálom! Melletted minden perc a világ legcsodálatosabb gyönyöre! Örülök, hogy pszichológiával is foglalkozol – nem baj, ha sokat kell tanulnod, ha ez örömöt okoz! Írj a fiadról, biztosan Rád hasonlít! Annyi mindenről szeretnék még írni, de akkor a levelem sosem tudnám befejezni. Millió forró csókkal ölel és vágyik Utánad

Sanyid”

Ilyen és ehhez hasonló hangvételű és bizalmas, szerelmes Svéd-sorokat más leveleiből is betett Gencsy Sáriról írt könyvébe a szerző - 1978., 1976. évekből. Svéd mondogatta „Sárinak (meg a többi nőnek), hogy menjen ki vele Svájcba: - Elviszlek mindenhová, bejárom veled a világot, csak veled fogok fellépni!

Megtudhatjuk azt is a könyvből, hogy a Bécsben élő és Luganóban nyaraló Svéd az Opera portáljára címezte nyílt lapjait, hogy „Imádlak. Ekkor érkezem, és majd mindent megbeszélünk.” Világjárása közepette rendszeresen beszámolt életének minden mozzanatáról Gencsy és Rex közös lakására küldött nyílt képeslapokon: „ Drága Szívem, Sárikám! (vagy: Drága Szerelmem! Mindenem!) Minden gondolaton Veled van! Bárcsak mellettem volnál, hogy személyesen megölelhetnélek! Írjál! Készülök Hozzád – Budapestre! Már alig várom, hogy újra lássalak! Hogy ismét megöleljelek! Millió forró, ölelő csók: a Téged imádó Párod (vagy: a te hűséges és Téged nagyon szerető Sanyid) stb.”
451   Búbánat • előzmény445 2016-01-11 23:25:19
Ezt bizonyára a Gencsy Sári-könyvből ollóztad... (Kisgergely József: Az ország kedvence volt)
445   Edmond Dantes • előzmény443 2016-01-11 11:33:30
Gyerekkoromban az a hír járta: 1 menet = 1/2 pár nylonharisnya volt...a másik fél párért vissza kell/ett menni...
443   IVA • előzmény430 2016-01-11 04:23:44
A cikkben olvashatókról valóban csak annak lehet határozott véleménye, vagy lehetnek kételyei, akinek személyes emlékei és tapasztalatai vannak a korról. És az is mennyiféle lehet! A Rákosi-korszak diktatúrájának (ugyanúgy, mint pl. a nyilas diktatúrának) nemcsak áldozatai, hanem nyertesei, haszonélvezői is voltak, vagy egyszerű szimpatizánsai, akik dörzsölték örömükben a tenyerüket. De még az áldozatok emlékei sem feltétlenül egyértelműek és rendezettek mára. Én még tudattalan gyermek voltam abban a korban, a szüleimnek pedig egyszerre volt dolguk eligazítani engem a tájékozódásban, ugyanakkor úgy is nevelni, hogy ne érezzem földi pokolnak azt a világot, amelybe beleszülettem, amelyben esetleg le kell élnem az életemet. Aki pedig még fiatalabb, annak már csak mozaikokból állhat össze a nem tudatosan megélt, vagy még meg sem élt korszak légköre. A tények megismerésén kívül a művészet is hozzáadhat mozaikkockákat a képalkotáshoz. Talán a cikk szerzője által hivatkozott Bacsó-film, A tanú is, amely szórakoztató és zseniális filmalkotás, de szerintem a szintén szatirikus hangvételű Te rongyos életnek jobban sikerült megragadnia az ábrázolt kor légkörét. A ráérzéshez – térben és időben elkalandozva – mozaikkockákat adhat az André Chénier néhány ütemének, jelenetének jól sikerült atmoszférateremtése is.
Anélkül, hogy a cikkben leírtaknál többet tudnék Svéd Sándor magánéletéről, házasságáról, a praktikumnál a romantikára jóval fogékonyabb lényemben az ott olvasottak alapján felmerült az a kérdés, hogy az áldozatkészség szintjén mennyire lehetett erős és mély Svéd Sándor és feleségének kapcsolata. Szó esik arról, hogy az asszony hazalátogatásának is megvolt az a kockázata, hogy nem engedik vissza Amerikába (s így elveszhet anyagi javaik jelentős része is). Ezt a kockázatot nem vállalták (a huzamos különélést igen). Ez ugyan korántsem menti a politikát a szabadság korlátozásának és általában a kegyetlen, embertelen bánásmód tekintetében, viszont – Csiki Gábor csodálatának tárgyát fürkészve – felveti azt a kérdést, hogy a jogos állam- és világpolgári elégedetlenségen, rossz közérzeten túl érzelmileg mennyire mélyen, úgy is kérdezhetném, mennyire tragikusan érintették az énekest ennek a kényszerű távházasságnak a mindennapjai. Ehhez alaposabban kellene ismernünk az akkor ötven körül járó művész privát személyiségét és magánéletét. Hiszen az énekművészet nívója fenntartásának „a magánéletileg eléggé zaklatott, keserűséggel teli helyzetben” is vannak lelki és fizikai alkati, technikai stb. tényezői is. (Amelyek persze nem csorbítják a jelenség csodálatra méltó voltát.)
430   Csiki Gábor • előzmény429 2016-01-09 14:38:11
Konkrét felvetésem nem volt, és mint kiderült, a cikket is már fél éve belinkelte egy fórumozó. De most tényleg, mit is lehetne a cikkben olvasottakra mondani? Más világ volt akkor, olyan, amelyet mai tudatunkkal felfogni, átérezni nem nagyon lehet. Hogy lehetne akkor véleményt nyílvánítani, avagy állást foglalni ez ügyben? Az mindenesetre csodálatra méltó számomra, hogy Svéd Sándor ebben a magánéletileg eléggé zaklatott, keserűséggel teli helyzetben is fenn tudta tartani énekművészetének utolérhetetlen nívóját. Legalábbis az akkori felvételek erről tanúskodnak.
429   Edmond Dantes 2016-01-09 12:54:54
Szóval:
ügynökfeltárás és forrása - hitelessége ügyében egyetértek IVA és -ppp- véleményével.

Másrészt besúgók mindenhol voltak, vannak, lesznek. MÁO-ban is, ráadásul kiemelt hely (volt, van, lesz), nálunk pláne: az "udvar" és mindenkori vezetője mindig kiemelt helyként kezelte a Házat, ha nem is feltétlenül látogatásai gyakoriságával: Ferencz József, Horthy, Rákosi, Kádár és újabban a maiak ismét = vissza a múltba/jövőbe...

Besúgók tehát természetesen ott is voltak. Svéd (és más körülmények miatt/között, de Székely) itthon-ragadása, közismerten, ahogy MÁO'100 évkönyv kb. fogalmaz: nem egészen saját elhatározásából. Mivel a cikk szerint is nyilvánvaló, hogy ki/vissza akart jutni nyugatra és vezető (művész)egyéniség volt, nem meglepő, hogy rá extra ügynököt állítottak. Hogy kit? A cikk két nevet említ ebben a (lehetséges ügynök) "szövegkörnyezetben".

Fráter Gedeon: számomra csupán egy név, balettelőadásokat sokkal ritkábban látogattam és balettelőadások többnyire nem a karmesterről "szólnak", Bartók, Sztravinszkij és néhány hasonló kivételével, ha élő zenekar húzza a talpalávalót.
A témát-személyt érintő másik cikk itt olvasható:
http://caruso.blog.hu/2015/07/06/fedoneve_czegledi_egy_karmester_kettos_elete
Az, hogy " mindenki által kedvelt, hallatlanul szeretetreméltó úr volt," semmit nem bizonyít, nem cáfol és semmit nem zár ki. Nem foglalok állást. Életrajza/életútja https://hu.wikipedia.org/wiki/Fr%C3%A1ter_Gedeon nem zárja ki és/de nem is bizonyít(hat)ja az ügynökvád megalapozottságát.

Melis György: nos itt sokkal kényesebb terepre érkeztünk. Egy 2.-3. vonalbeli karmesterrel szemben a Ház (és a művészvilág) egyik legformátumosabb személyiségéhez. Pályája éppen a tárgyalt "kényes" években ívelt fel. Szólamtárs-státusza bizonyos olvasatban egyáltalán nem zárja ki, ellenkezőleg, erősítheti a gyanút: motívum lehet a fiatalabb kolléga becsvágya a nagynevű idősebb rovására. Nem tudhatta, hogy pár év múlva Svéd ismét lelép/het. Fiatal korától kezdve -amúgy jogosan- sztárolt vezető baritonja a Háznak és amint lehetett, nemzetközi karrierje is felfuthatott. Tudjuk: nem mindenkinél volt/lehetett ez így, a tehetség sem feltétlenül számított!! Az állami művészközvetítő koncertügynökség íróasztalai (és munkatársai!!) valószínűleg sok mindenről mesélhetnének...meg más íróasztalok aktái is, amik az említett helyről kerültek évtizedeken át a "megfelelő" hely(ek)re...de nem fognak "mesélni".
Közismert másságát is nagylelkűen "elnézte" a hatalom...nem mindenkiét.
Minden megkaphatót megkapott. Művészileg rá is szolgált, de mint feljebb: nem mindenki kapott meg mindent, amire rászolgált volna.

Ahogy Fráter esetében: nem foglalok állást.

Egyetértek -ppp- "Pokorni úr papájára" vonatkozó célzásával is. És még nagyon is nagylelkű és visszafogott -ppp-, mert hosszú listát sorolhatna(nk) a "másik" oldalról is.

Ám most Csiki Gábor konkrét felvetését szálazzuk, és nem a komplett témát.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Hold utcai református templom

Tóka Ágoston (orgona)
J. S. Bach összes orgonaműve / 7. - Tóka Ágoston - Orgelbüchlein

19:00 : Budapest
Duna Palota

Demeter László (fuvola)
Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Deák András
Szláv kaleidoszkóp
HACSATURJÁN: Fuvolaverseny
KABALEVSZKIJ: Komédiások – szvit, Op.26
BOROGYIN: Polovec táncok

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Sárik Péter (zongora); Fonay Tibor (basszusgitár, bőgő); Gálfi Attila (dob)
"Bartók műveinek jazz-feldolgozásai"

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sylvia Schwartz (szoprán)
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
ČIURLIONIS: Az erdőben
ARVO PÄRT: Como cierva sedienta
PETERIS VASKS: Epifania
ARVO PÄRT: Te Deum

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Szakács Ildikó, Gion Zsuzsanna, Kálmán László, Najbauer Lóránt
Virágh András Gábor
Etunam Vegyeskar
Solti Kamarazenekar - művészeti vezető: P. Ispán Franciska,
vezényel: Virágh Andárs
J.S. BACH: d-moll toccata és fúga
MOZART: Requiem
19:00 : Siófok
Siófoki református templom

Kovács Szilárd (orgona), Fülep Márk (fuvola)
A mai nap
történt:
1892 • A Bajazzók bemutatója (Milánó)
született:
1874 • Gustav Holst, zeneszerző († 1934)
1955 • Andrej Gavrilov, zongorista
elhunyt:
1960 • Koréh Endre, énekes (sz. 1906)
1987 • Jaco Pastorius, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1951)