vissza a cimoldalra
2018-08-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61025)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7354)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6684)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1465)
Franz Schmidt (3167)
Pantheon (2248)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (990)
Alexandru Agache, a bariton (123)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (760)
Birgit Nilsson (36)
Erkel Színház (9452)
Jules Massenet ! Ki ismeri ? (302)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (155)
A nap képe (2077)
Opernglas, avagy operai távcső... (20129)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4330)
Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (93)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

451   Búbánat • előzmény445 2016-01-11 23:25:19
Ezt bizonyára a Gencsy Sári-könyvből ollóztad... (Kisgergely József: Az ország kedvence volt)
445   Edmond Dantes • előzmény443 2016-01-11 11:33:30
Gyerekkoromban az a hír járta: 1 menet = 1/2 pár nylonharisnya volt...a másik fél párért vissza kell/ett menni...
443   IVA • előzmény430 2016-01-11 04:23:44
A cikkben olvashatókról valóban csak annak lehet határozott véleménye, vagy lehetnek kételyei, akinek személyes emlékei és tapasztalatai vannak a korról. És az is mennyiféle lehet! A Rákosi-korszak diktatúrájának (ugyanúgy, mint pl. a nyilas diktatúrának) nemcsak áldozatai, hanem nyertesei, haszonélvezői is voltak, vagy egyszerű szimpatizánsai, akik dörzsölték örömükben a tenyerüket. De még az áldozatok emlékei sem feltétlenül egyértelműek és rendezettek mára. Én még tudattalan gyermek voltam abban a korban, a szüleimnek pedig egyszerre volt dolguk eligazítani engem a tájékozódásban, ugyanakkor úgy is nevelni, hogy ne érezzem földi pokolnak azt a világot, amelybe beleszülettem, amelyben esetleg le kell élnem az életemet. Aki pedig még fiatalabb, annak már csak mozaikokból állhat össze a nem tudatosan megélt, vagy még meg sem élt korszak légköre. A tények megismerésén kívül a művészet is hozzáadhat mozaikkockákat a képalkotáshoz. Talán a cikk szerzője által hivatkozott Bacsó-film, A tanú is, amely szórakoztató és zseniális filmalkotás, de szerintem a szintén szatirikus hangvételű Te rongyos életnek jobban sikerült megragadnia az ábrázolt kor légkörét. A ráérzéshez – térben és időben elkalandozva – mozaikkockákat adhat az André Chénier néhány ütemének, jelenetének jól sikerült atmoszférateremtése is.
Anélkül, hogy a cikkben leírtaknál többet tudnék Svéd Sándor magánéletéről, házasságáról, a praktikumnál a romantikára jóval fogékonyabb lényemben az ott olvasottak alapján felmerült az a kérdés, hogy az áldozatkészség szintjén mennyire lehetett erős és mély Svéd Sándor és feleségének kapcsolata. Szó esik arról, hogy az asszony hazalátogatásának is megvolt az a kockázata, hogy nem engedik vissza Amerikába (s így elveszhet anyagi javaik jelentős része is). Ezt a kockázatot nem vállalták (a huzamos különélést igen). Ez ugyan korántsem menti a politikát a szabadság korlátozásának és általában a kegyetlen, embertelen bánásmód tekintetében, viszont – Csiki Gábor csodálatának tárgyát fürkészve – felveti azt a kérdést, hogy a jogos állam- és világpolgári elégedetlenségen, rossz közérzeten túl érzelmileg mennyire mélyen, úgy is kérdezhetném, mennyire tragikusan érintették az énekest ennek a kényszerű távházasságnak a mindennapjai. Ehhez alaposabban kellene ismernünk az akkor ötven körül járó művész privát személyiségét és magánéletét. Hiszen az énekművészet nívója fenntartásának „a magánéletileg eléggé zaklatott, keserűséggel teli helyzetben” is vannak lelki és fizikai alkati, technikai stb. tényezői is. (Amelyek persze nem csorbítják a jelenség csodálatra méltó voltát.)
430   Csiki Gábor • előzmény429 2016-01-09 14:38:11
Konkrét felvetésem nem volt, és mint kiderült, a cikket is már fél éve belinkelte egy fórumozó. De most tényleg, mit is lehetne a cikkben olvasottakra mondani? Más világ volt akkor, olyan, amelyet mai tudatunkkal felfogni, átérezni nem nagyon lehet. Hogy lehetne akkor véleményt nyílvánítani, avagy állást foglalni ez ügyben? Az mindenesetre csodálatra méltó számomra, hogy Svéd Sándor ebben a magánéletileg eléggé zaklatott, keserűséggel teli helyzetben is fenn tudta tartani énekművészetének utolérhetetlen nívóját. Legalábbis az akkori felvételek erről tanúskodnak.
429   Edmond Dantes 2016-01-09 12:54:54
Szóval:
ügynökfeltárás és forrása - hitelessége ügyében egyetértek IVA és -ppp- véleményével.

Másrészt besúgók mindenhol voltak, vannak, lesznek. MÁO-ban is, ráadásul kiemelt hely (volt, van, lesz), nálunk pláne: az "udvar" és mindenkori vezetője mindig kiemelt helyként kezelte a Házat, ha nem is feltétlenül látogatásai gyakoriságával: Ferencz József, Horthy, Rákosi, Kádár és újabban a maiak ismét = vissza a múltba/jövőbe...

Besúgók tehát természetesen ott is voltak. Svéd (és más körülmények miatt/között, de Székely) itthon-ragadása, közismerten, ahogy MÁO'100 évkönyv kb. fogalmaz: nem egészen saját elhatározásából. Mivel a cikk szerint is nyilvánvaló, hogy ki/vissza akart jutni nyugatra és vezető (művész)egyéniség volt, nem meglepő, hogy rá extra ügynököt állítottak. Hogy kit? A cikk két nevet említ ebben a (lehetséges ügynök) "szövegkörnyezetben".

Fráter Gedeon: számomra csupán egy név, balettelőadásokat sokkal ritkábban látogattam és balettelőadások többnyire nem a karmesterről "szólnak", Bartók, Sztravinszkij és néhány hasonló kivételével, ha élő zenekar húzza a talpalávalót.
A témát-személyt érintő másik cikk itt olvasható:
http://caruso.blog.hu/2015/07/06/fedoneve_czegledi_egy_karmester_kettos_elete
Az, hogy " mindenki által kedvelt, hallatlanul szeretetreméltó úr volt," semmit nem bizonyít, nem cáfol és semmit nem zár ki. Nem foglalok állást. Életrajza/életútja https://hu.wikipedia.org/wiki/Fr%C3%A1ter_Gedeon nem zárja ki és/de nem is bizonyít(hat)ja az ügynökvád megalapozottságát.

Melis György: nos itt sokkal kényesebb terepre érkeztünk. Egy 2.-3. vonalbeli karmesterrel szemben a Ház (és a művészvilág) egyik legformátumosabb személyiségéhez. Pályája éppen a tárgyalt "kényes" években ívelt fel. Szólamtárs-státusza bizonyos olvasatban egyáltalán nem zárja ki, ellenkezőleg, erősítheti a gyanút: motívum lehet a fiatalabb kolléga becsvágya a nagynevű idősebb rovására. Nem tudhatta, hogy pár év múlva Svéd ismét lelép/het. Fiatal korától kezdve -amúgy jogosan- sztárolt vezető baritonja a Háznak és amint lehetett, nemzetközi karrierje is felfuthatott. Tudjuk: nem mindenkinél volt/lehetett ez így, a tehetség sem feltétlenül számított!! Az állami művészközvetítő koncertügynökség íróasztalai (és munkatársai!!) valószínűleg sok mindenről mesélhetnének...meg más íróasztalok aktái is, amik az említett helyről kerültek évtizedeken át a "megfelelő" hely(ek)re...de nem fognak "mesélni".
Közismert másságát is nagylelkűen "elnézte" a hatalom...nem mindenkiét.
Minden megkaphatót megkapott. Művészileg rá is szolgált, de mint feljebb: nem mindenki kapott meg mindent, amire rászolgált volna.

Ahogy Fráter esetében: nem foglalok állást.

Egyetértek -ppp- "Pokorni úr papájára" vonatkozó célzásával is. És még nagyon is nagylelkű és visszafogott -ppp-, mert hosszú listát sorolhatna(nk) a "másik" oldalról is.

Ám most Csiki Gábor konkrét felvetését szálazzuk, és nem a komplett témát.
Műsorajánló
Mai ajánlat:

10:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest"
Kamara Akadémia Kurzus zárókoncertje a mentoráltakkal

11:00 : Kismarton
Esterházy-kastély, Haydn Terem

Avi Avital (mandolin)
Haydn Filharmónia
HAYDN: 45. (fisz-moll) szimfónia, Hob. I:45 (Búcsú)
PAISIELLO: Esz-dúr concerto mandolinra, vonósokra és csembalóra
ROSSINI: 1. (G-dúr) szonáta
VIVALDI: C-dúr concerto mandolinra, RV 425
WOLF: Olasz szerenád
HAYDN: Allegro a G-dúr hegedűversenyből, (mandolin átirat) Hob. VIIa:4

17:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest"
Ránki Dezső szólókoncertje
HAYDN: B-dúr szonáta Hob XVI/41
SCHUBERT: B-dúr szonáta D 960

20:00 : Sárospatak
Rákóczi-vár udvara

Megyesi Schwartz Lúcia (ének)
Zsoldos Bálint (cseleszta, zongora)
A Magyar Állami Operaház Zenekara
Vezényel: Medveczky Ádám
"Zempléni Fesztivál"
ERKEL: Ünnepi nyitány
DOHNÁNYI: Szimfonikus percek
BARTÓK: Öt magyar népdal énekhangra és zenekarra
WEINER: Concertino zongorára és zenekarra, op. 15
KODÁLY: Galántai táncok

21:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest zárókoncert"
A mai nap
született:
1881 • George Enescu, zeneszerző († 1955)
1965 • Johan Botha, operaénekes († 2016)
elhunyt:
1975 • Vujicsics Tihamér, zeneszerző, népzenekutató (sz. 1929)