Egyetértek ezekkel az észrevételekkel: nem lehet elégszer leírni.
Két megjegyzés: Ilosfalvy Róbert méltatásáról Füst Milán által írt sorokhoz további véleményt fűzni szemtelenség lenne! Az idő igazolta az író szavait!
Ami személyes: annak idején Ilosfalvy Róbertet minden szerepben láttuk, megnéztük, és külföldi tartózkodása alatt lestük azon alkalmakat, mikor itthon fellépett. Változatlanul lelkesedtünk érte hazajövetele után is! Ami külön említést érdemel, hosszú külföldi tartózkodása alatt soha egyetlen alkalommal nem nyilatkozott negatívan Magyarországról, az itthoni viszonyokról, pedig lehet, hogy evvel bizonyos körök szívébe belopta volna önmagát. De ő kizárólag a művészetével akart hatni és hatott. Bár sok mai külföldön tevékenykedő, élő magyar (?) művészről (?) elmondhatnánk ugyanezt!
A másik halk észrevétel: az idők nem változtak! Akkor is és most is - bocsánat - hasraesünk minden és mindenki előtt, ami/aki külföldi, és nem becsüljük meg a saját kiváló művészeinket, alkotóinkat. Miközben nálunk nem egyszer másod- sőt harmadvonalú külföldiek lépnek fel, külföldre kell menni vagy a yt lehetőségeit böngészni, hogy neves és méltán híres hazai énekeseinket láthassuk, hallhassuk!
Áthozom ide a Ki írhat kritikát? fórumról (1441. sorszám) a Kortárs, 1963. -2. számából idézett Füst Milán-írás (” DISPUTA – Az Operaház védelmében”) utolsó részét, amelyben a cikk írója Ilosfalvy Róbert Alfréd-alakítását (Traviata) minősítő Kovács Jánost, a korabeli Magyar Nemzetbe publikáló zenekritikust „teszi helyre”:
" […] Ugyanő Ilosfalvy Róbertről a következőket meri megállapítani (és csak ezt az egy mondatot szánja neki Virginia Zeanit dicsőítvén): „Ilosfalvy Róbert alakításának nagy részében méltó partner volt Alfréd szerepében.” (Traviata.) Felháborító. Mert micsoda vállonveregetés ez? Erre már kénytelen vagyok azt mondani, hogy hapták fiatalember, ha ilyen példátlanul nagy művészről beszél. Mivelhogy ez az Ilosfalvy a világ egyik legnagyobb énekese. Azt állítom ugyanis, hogy valószínűleg nincs a világon más, aki ezt a szerepet nemhogy jobban, hanem akárcsak megközelítőleg is ilyen gyönyörűen, ilyen bensőségesen, ilyen megrázóan énekelné és játszaná. (Minden gyanút magamról elhárítandó megjegyzem, hogy nem ismerem személyesen Ilosfalvy mestert. — Hallja fiatalember? öregember létemre mesternek nevezem a fiatal Ilosfalvyt, annyira csodálom művészetét.) Virginia Zeani is azzal ment el innét, hogy ő az egész világot bejárta, de ilyen partnere a Traviatában, mint Ilosfalvy, még soha nem volt sehol. (Kiemelések: Búbánat) Egyszóval még egyszer mondom: itt az ideje, hogy megbecsüljük azt, ami a miénk. Mert van-e sértőbb dolog egy művész számára, mintha nagyszerű teljesítményét középszerűként jellemzi valaki? Szó sincs róla, Virginia Zeani remekül énekelt a Traviatában, de állítani merem, hogy Ilosfalvy még jobb volt nála. Az ifjú kritikus nyilván azt hiszi, hogy akkor szerez magának tekintélyt, ha nem nagyon lelkesedik, ha csínján bánik a dicséretekkel, (főként ha magyar művészekről van szó), — 'csakhogy szerelmetes fiam evvel a módszerrel, mint látja, pórul is lehet járni, ez visszájára is fordulhat, mert lám kiderülhet, hogy e magatartás mögött nem szakértelem, hanem nagyképűség rejtőzik."
Múltidézés
- Hétfői Hírek, 1982-06-28 / 26. szám
— Fordítottam az életemen! — kezdi a beszélgetést Ilosfalvy Róbert, itthon és külföldön egyaránt népszerű tenoristánk. — Tizenhat esztendővel ezelőtt a kölni operaház társulatához szerződtem, — családommal együtt oda is költöztem —, és Pestre jártam vendégszerepelni. Augusztus elsejétől ismét az Állami Operaház tagja leszek, de Kölnnel sem szakítottam meg kapcsolataimat: továbbra is fellépek majd ott is. Emellett egy megtisztelő meghívásra is készülök: a jövő évadban mutatkozom be a londoni Covent Gardenban, a „Mesterdalnokok” Walter Stolzing szerepében.
— És itthon?
— Felújítjuk az „Otelló”-t; címszereplője leszek, s ezzel régi álmom válik valóra. Még ennél is nagyobb izgalommal készülök az 1984-es évadra, az addigra újjáépülő és ismét megnyíló Operaház díszbemutatójára. Akkor — a tervek szerint — a „Bánk bán” főszerepében lépek a jubileumi díszelőadás közönsége elé. Ezzel egyben átveszem a „stafétabotot” szeretett és tisztelt kollégámtól, Simándy Józseftől, minden idők legnagyobb Bánk bánjától ... Emellett ismét éneklem repertoárszerepeimet. Ősztől gyakrabban fordulok meg majd a rádióban és újabb itthoni nagylemezem felvételére is készülök.
— És nyáron?
— Pihenés a Balatonnál, persze rendszeres „hangkarbantartással”, azaz korrepetálással egybekötve.
Dankó Rádió – mai ismétlés: 18.12 órától
A hét vendége: Szinetár Miklós
https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/10/21/tul-az-operencian-szinetar-miklossal-43-het/
Nagy Ibolya felelősszerkesztő – műsorvezető Szinetár Miklósssal beszélgetve a 90 évvel ezelőtt született operacsillagra, Házy Erzsébetre emlékezett, amely részben Szinetár Miklós kiemelte, a személyiség fontosságát Házy Erzsébet karrierjét példaként hozva, megemlítette nagy népszerűségét továbbá közös munkáikról idézett fel emlékképeket.
Nagy Ibolya a műsora alkotórészeként hallható születésnapi köszöntésnél ma így szólt:
Kedves Hallgatóink!
Ma ünnepli születésnapját Kemény Egon, a kétszeres Erkel Ferenc–díjas zeneszerző lánya, Kemény Anna Mária, korábbi vendégem, aki édesapja hagyatékának gondozója, ápolója, és aki immár három CD-t is megjelentetett édesapja műveiből. A Hatvani diákjait, és egy teljesen friss, „ropogósat”, amit éppen tegnap kaptam a kézbe: Gyermekjátékok címmel, valamint a Komáromi farsangot, aminek dallamaival köszöntjük sok-sok szeretettel, és kívánunk Kemény Anna Máriának: boldog születésnapot!
Magyar Rádió, stúdiófelvétel: Komáromi farsang (1957)
A mai műsorban elhangzott:
KEMÉNY EGON – Erdődy János: Komáromi farsang
- Nyitány
- Lilla románca "Könnyű lepke, kis madár ..."
Házy Erzsébet, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
- Csokonai dala "Sötét lepel borul reánk …"
Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
- Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel…" kettős
Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
- A nápolyi király dala "Ferdinándusz büszke nevem ..."
Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
- „Lilla, szívemet ne vesd meg…” kettős
Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
- Kraxelstumpf óbester szerenádja "Egy-kettő, egy-kettő ..."
Bilicsi Tivadar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”
Magyar Rádió 1957. Rádiódaljáték 2 részben.
Főszereplők:
Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc
Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali.
Szereplők:
Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán és mások.
Zenei rendező: Ruitner Sándor.
Rendező: László Endre.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Közreműködött a Földényi-kórus.
www.kemenyegon.hu
Fényes Szabolcs – Halász Rudolf- Romhányi József: Két szerelem
„Hajnali vallomás”
(Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) - 1961
Kék, hajnali fény ragyog a fákon át,
Én a völgy ölén remegve várok rád.
Már ébred a szép ,harmatos rózsaág,
A tavasz dalos reggelén jössz az úton át.
Száz pipacs virág mezején leng a szél,
Még egy perc csupán, s ajkunk összeér.
Nézd, a napsugár kibontja szép haját,
Lágy fürtökben hull reád,
Elküldi a rét nekünk, illatát.
Száll feléd e halk, hajnali vallomás,
Hidd el, amíg élek én, nem kell soha más!
Fekete szárnyon száll az éj, a boldog napnak vége már.
De holnap újra várlak én, a hajnal újra ránk talál.
Ne feledd el ha véget ér e boldog álmodás.
Ez nem csak múló pillanat volt, ez több, ez szebb, ez más!
Kék, hajnali fény ragyog a fákon át,
Én a völgy ölén remegve várok rád.
Már ébred a szép, harmatos rózsaág,
A tavasz dalos reggelén jössz az úton át.
Száz pipacs virág mezején leng a szél,
Még egy perc csupán, s ajkunk összeér.
Nézd, a napsugár kibontja szép haját,
Lágy fürtökben hull reád,
Elküldi a rét nekünk, illatát.
Száll feléd e halk, hajnali vallomás,
Hidd el, amíg élek én, nem kell soha más!
A Dankó Rádió ma délelőtti "Túl az Óperencián" adásában hangzott el ez a szép dal, amit ismét meghallgathatunk a délutáni műsorismétlésben, 18 órától.
Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásának mai műsorában Eisemann Mihály dalaiból összeállított egyveleg után részlet csendült fel
Huszka Jenő – Martos Ferenc Lili bárónő című operettjéből: az I. felvonás nagyszabású fináléjának előadói: Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád. Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Sebestyén András
„- Az ősi kastély ősi rendje,,,, /- szép éjszakán, ilyen korán, halálos bűn a szunnyadás, sétálni vágyom / - nem szokás…/- Csupán a kripta, van nyitva…/- Ha ősök az árnyak, éjente kijárnak…/- A méltóságos várkisasszony hálószobája erre van…˛/- Fojtogatónak éreztem szobámban, talán a holdas éj az ok…/- Álmaimban szeret egy leány…/- Szolgálhatok valamivel? /- Nem, köszönöm…/- Egy csillagfényes holdas éjen… /- Tündérkirálynő, légy a párom…. /- Elég ma éjszakára már, későre jár, vezessen hát szobámba, jó éjszakát…”
Az operett keresztmetszete rádiófelvételének a bemutatója: 1961. március 25., Kossuth Rádió 20.00 – 21.25.
Szereposztás:
Malomszegi Lili, bárónő – Házy Erzsébet
Illésházy László, gróf – Ilosfalvy Róbert
Malomszegi Ernő, báró - Melis György
Sasvári Clarisse, színésznő – Koltay Valéria
Remeteházi Galambos Frédi – Kishegyi Árpád
Ezt a délelőtti adást ismét meghallgathatjuk ma 18 órától a Dankó Rádióban.
Ezen az oldalon még nem szerepelt ez az írás, így ide is belinkelem:
Búcsú a Császártól – Ilosfalvy Róbert (1927–2009)
- zéta -, 2009-01-28 [ Főtéma ]
Egykori növendékéről, Ilosfalvy Róbertről nevezett el díjat a Zeneakadémia. A díjat minden tanév végén adják át a szakmai fejlődése, szorgalma és művészi alázata alapján legméltóbbnak ítélt diáknak. Ezzel a kezdeményezéssel az intézmény szeretné életben tartani a régi magyar énekesek emlékét, akiknek példája és szakmai életútja érdemes arra, hogy irányadója legyen egy pályakezdő fiatal művésznek.
(Fidelio.hu)
Ilosfalvy díjat alapítottak a Zeneakadémia fiatal énekesei számára. (Fidelio)
Vesztemre néztem meg az első sorban említett műsort annak idején (éppen akkor tájt, amikor megismertem Szabó Anitát a Sámson és Delilában, mert a felvétel óta mindig nehezen toleráltam az énekelni nem tudó, gyenge hangú Tangolitákat.
Ábrahám Pál – Harmath Imre: Bál a Savoyban - „La Bella Tangolita” (Szabó Anita, Ilosfalvy Róbert)
"Pardon, pardon szenyóra, pardon, pardon egy szóra..." (Ilosfalvy)
„Slágermúzeum 2. - szórakoztató; revüfilm
MTV: 1964. május 1., 21:15
Kilenc évvel később, az eredeti film felhasználásával 1973-ban került a televízióban bemutatásra egy újabb revü-összeállítás film
1973. augusztus 18., MTV 20.00 – 21.15:
„SLÁGERMÚZEUM – revüfilm”
Az 1963-as „Slágermúzeum I.” és az 1964-es „Slágermúzeum II.” revüfilmek részleteiből került összeállításra - az 1927-1936 közötti időszak nagy slágereinek felhasználásával.
Írta és rendezte: Horváth Tivadar
Díszlet- és jelmeztervező: Vogel Eric
Koreográfus: Seregi László
Zenei vezető: Fényes Szabolcs
Társrendező: Bednai Nándor
Operatőr: Hoffmann Vladimir
Szerkesztő: Buzáné Fábri Éva
Zeneszerzők:
Ábrahám Pál, Buday Dénes, Brodszky Miklós, Eisemann Mihály, Kola József, Lajtai Lajos, Zerkovitz Béla
Km. a Magyar Állami Operaház balettkara; Jégszínház együttese; szólót táncolnak: Gaál Éva; Kékesi Mária és Nagy Iván; Szegő Tamás.
Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara.
Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc; Gyulai Gaál János; Hidas Frigyes
A játék elképzelt színhelye: múzeum
Szereplők:
Múzeumőr: Alfonzó
Látogatók:
Psota Irén; Lehoczky Zsuzsa; Bodrogi Gyula; Angyal Sándor; Bán Klári; Csanaki József; Csajányi György; Csorba István; Házy Erzsébet, Hlatky László; Homm Pál; Ilosfalvy Róbert; Kabos László; Márkus László; Ráday Imre; Szabó Anita, Szendrő József; Zentai Ferenc.
Déry Gabriella és Ilosfalvy Róbert a Tell Vilmosban (1963)
Forrás: Café Momus - 2019. augusztus 3. - Galéria
RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA ZENEMŰBOLT
Mai tájékozódásom eredménye, hogy jelenleg Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert felvételei kifogytak, Simándy Józseftől még kapható a nagyhírű üzletben. Egy ideje új üzletvezetés van és remény van arra, hogy pezsgőbb lesz a kereskedelmi szellem.
A fentiek értelmében is egyedülálló KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang CD kiadvány-sorozata.
A Rózsavölgyi webáruház most már bővebb tájékoztatást is ad a zeneszerzőről és a Kemény Egon-CD kiadványokról:
A SZERZŐRŐL
KEMÉNY EGON (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) a 20. századi magyar könnyűzene kiválósága, kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Neve és zenéje már életében fogalom lett, magas színvonalat garantáló márka. Bécsben született és ott végezte el a Zeneművészeti Főiskolát. Tanára Franz Schmidt volt. Karrierje 1927-ben, 21 évesen, Budapesten, a Fővárosi Operettszínházban indult, a mai Budapesti Operettszínház színpadi művei bemutatóinak fő helyszíne: Kikelet utca 3. (1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956). Nagyoperettjeit sztárszereposztással, revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszletekkel vitték színre. Nagyszerű szerzőtársai méltán vehették ki részüket a sikerekből. Filmzenéjével 1940-ben nézőszám-rekordot állított fel a Fűszer és csemege című hangosfilm.
1934-től közel negyven éven át a Magyar Rádió felkéréseinek is eleget tett. Tehetsége elismeréseként 1953-ban gyermekkarra írt zenekari műveiért, 1955-ben a Hatvani diákjai című daljátékáért részesítették a rangos zenei kitüntetésben, Erkel Ferenc-díjban. A rádiódaljáték (1937) és a rádióoperett (1949) műfajteremtő zeneszerzője, szimfonikus könnyűzenéje, dalai, sanzonjai híressé tették a rádióhallgatók körében is. Műveiben magyar operacsillagok énekeltek és a prózai szerepeket legkiválóbb színészeink játszották.
Emlékére 2019-ben jelent meg két magyar témakörű sikerdarabja – a debreceni Hatvani István professzornak és a költő Csokonai Vitéz Mihálynak emléket állító – Hatvani diákjai (1955) és a Komáromi farsang (1957) című daljátékainak dupla CD-albumai, az MTVA támogatásával.
KOMÁROMI FARSANG
Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang
Magyar Rádió, 1957. Rádiódaljáték 2 részben.
Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali. További szereplók: Bilicsi Tivadar, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Berky Lili, Völcsey Rózsi, Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
CD-újdonság, a patinás rádiófelvétel (1957) 21. századi korszerű zenehallgatáshoz alakított felújítása. Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelmét tárja elénk a történet. A daljáték meseszövése fordulatos, szellemes, Kemény Egon zenéje korhű és stílusgazdag – a 18. század végi Komárom bálterméből indul és Csokonait professzori állása elnyeréséig kísérhetjük el. A cselekmény Csokonai Vitéz Mihály költő és Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz barátságán keresztül idézi fel az első magyar nyelvű színjátszótársulat és a verbunkos zene kezdeteit. A szerzők, az operaénekesek és a színészek, a rádió dramaturgjai, rendezője, zenei rendezője, a zenekar és a kórus – valamennyien emlékezetes rádiós művet alkottak, amelynek csillaga még ma is ragyog. A daljáték nemes szórakozásban részesíti a hallgatót.
Kemény Egon életműve sorozat, CD 2. – az MTVA támogatásával, 2019.
Internetes lehetőség továbbá: www.kemenyegon.hu
Az Operaház Örökös Tagjai-sorozatban most megjelent Spangel Péter Életúton Berczelly Istvánnal című interjú-kötetében (OperaTrezor kiadó) az „interjúalany”-operaénekesünk több kedves énekművész-társa között említi Ilosfalvy Róbertet is; apropóként Házy Erzsébet neve is szóba került…
A nagyszerű tenorra visszaemlékezve megosztott egy kis személyes történetet is, ami közöttük esett meg. Idézek a könyvből:
„Ilosfalvy Róbert szerintem a világ egyik legszebb tenorhangja volt. Amikor Domingo először vezényelt operát, nem véletlen, hogy Robit kérte fel Puccini Manon Lescaut-jának tenor főszerepére, akkora emóció volt benne. Együtt énekeltünk a Nürnbergiben, amikor hazajött. Furcsa előadásaink voltak, Robi németül énekelt, mi magyarul csináltuk. Harmadik előadásunk után hozott nekem egy kis csomagot. Stefan volt ráírva, mindig így hívott. Nem engedte helyben kinyitnom, pedig furdalt a kíváncsiság. Haza kellett vinnem, otthon fény derült a titokra. Egy tizenvalahány centis kis mestercipő volt a kedves ajándék. Igazi mestermunka. Egy ilyen kis lábbelit természetesen sokkal nehezebb elkészíteni, mint egy normál nagy cipót. Elvittem egy cipész barátomnak megmutatni, nem akarta visszaadni. A kis emléket azóta is őrzöm. (A cipó fotója benne van a kötetben!)
Rendkívül egyenes, tiszta ember volt, mindenfajta fondorlat nélkül. Sokat beszélgettünk a szeretetről, egyáltalán az ő életéről. Házy Erzsébettel való kapcsolatáról sosem mesélt, pedig nagy szerelem volt. Egyszer rákérdeztem, elmúlt – ennyit válaszolt. Igazi úriember volt. Csillogó tenorja még hetven felett is fénylett. Elképesztő nagy Bánkokat énekelt. Petúrt és Endrét is énekeltem vele.”
DANKÓ RÁDIÓ
Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján
2019. július 22 - 28. 30. hét
naponta: 9:04-10:00-ig és hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac
„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulóján – így indult a mai műsor.
Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma
- Kemény Egon: „Eső és napsütés” című műve (Hangulatkép nagyzenekarra,1958.) követte.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Ezután rövid beszélgetést hallottunk Kemény Egon és a rádióoperett, mint az új rádiós műfajt teremtő „Májusfa” zeneszerzőjéről is, és a
- „Talán a csillagok” (1949)
az elhangzott részletek, híres keringői közül kettő:
Kemény Egon – Romhányi József:
Hópehely - keringő – Gyurkovics Mária
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Szélvész dala – Mindszenti Ödön
a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
Hóvirág - keringő – Gyurkovics Mária
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
valamint az első rádiódaljáték Kemény Egon: „Schönbrunni orgonák” című darabjáról (1937).
Tegnap az Anna-napra Kemény Egon megzenésített Juhász Gyula költeménye utalt, a mai Anna-bálra Eisemann Mihály operettjének részletei.
Nagy Ibolya Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg egyik régebbi műsorából olvasott fel egy részletet:
„Kicsit félve kell említenem, hogy Kemény Egon neve és személye a mai fiatalság számára nem tartozik az ismert zeneszerzők közé. És ehhez az is hozzátartozik, hogy művei manapság egyre ritkábban szólalnak meg különböző műsorokban, sőt ezt meg kell toldanom egy olyan jelenséggel, amely egyszerűen méltatlan ahhoz a gazdag életműhöz, amivel megajándékozott minket.
Nevét ugyanis hiába keresi az ember az újabb kiadású zenei lexikonokban, a szerkesztők egyszerűen megfeledkeztek róla: szándékosan tették ezt vagy a véletlen műve volt, ma már hiába kutatjuk, a tényeken nem tudunk és nem is érdemes változtatni.
Vagyunk azonban néhányan, és én boldogan sorolom magamat is ezek közé, akik szeretettel gondolnak vissza azokra a közös munkákra, amelyek során egy-egy kompozíciójának partitúrája hangzó formát öltött.
A róla szóló ismertetőkben egyébként ezt olvashatjuk, hogy szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Ez így, egyszerűen nem igaz.
Hiszen a korábbi, 1935-ös kötet lexikális részében a komponista kifejezetten magyar hangvételű szerzeményeit sorolja fel a szerkesztő.
Ennyit a gondosan ápolt osztrák és német zenei hagyományokról…”
Magyar Rádió, stúdiófelvétel: Komáromi farsang (1957)
Kemény Egon, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Ruitner Sábdor, Erdődy János és mások
Kemény Egon Archívum – www.kemenyegon.hu
2019-ben a Kemény Egon életmű-sorozat – az MTVA támogatásával megjelent – első két dupla-albuma februári CD-bemutatója (https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4) felidézése után - ízelítőül azoknak a hallgatóknak is, akik még nem ismerik a műveket, vagy régen nem hallották a18. század végén játszódó két történelmi daljátékot, rövid tartalmuk ismertetése után, a
- „Hatvani diákjai”-ból
„Megkérdeztem a madártól…” – kettős, Petress Zsuzsa (Amálka) és Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor)
és a
- „Komáromi farsang”- ból, amely Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelméről szól – hangzott el néhány részlet:
Nyitány
„Az első reggel…” – kettős, Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály)
Kraxelstumpf óbester szerenádja ”Egy-kettő…” – Bilicsi Tivadar
„Lilla, szívemet ne vesd meg…” – kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
A mai műsor végén
- Kemény Egon: Könnyűzene szimfonikus zenekarra, hegedűre, gordonkára, zongoraszólóra című (1955) négy tételes művének I. tételét Ramor Ervin (hegedű), Tokaji András (gordonka) és Petri Endre (zongora) előadásban.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Kemény Egon –Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang
Csokonai dala, I. felv. (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György) - 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00
Sötét lepel borul reám,
Nincs házam nékem, nincs hazám.
A költő sorsa fájó példa:
Lebeg fölötte rossz planéta…
Szegény költő lelkén tapad
Ezernyi gond
Az is bolond
Ki Hunniának sarában bennragad
Poéta vagy, ki nagyra tör?
Elnyom, gyaláz és meggyötör
A grófok, bárók, úrikénye,
Nyomdász, cenzor gőgös szeszélye
És sárba rántja életed
Ezernyi gond
Az is bolond
Ki Hunniának csak poéta lett!
Ha lányt szeretsz, megkérdezik:
Miféle kóborló ez itt?
Van földje, stalluma tán?
Ha nincs, akkor másé a lány!
Ha pénztelen, már is mehet!
Ezért a gond,
Az is bolond,
Ki itt szívére hallgat! és szeret!
DANKÓ RÁDIÓ
Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján
2019. július 22 - 28. 30. hét
naponta 9:04-10:00-ig és hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac
A műsorhét harmadik adásával mondhatni spirálisan halad felfelé Kemény Egon életműve tekintetében, visszautalásokkal az előző napokra is és a 2013-ban elhangzott Kemény Egon - emlékhétre.
Nagy Ibolya és Kemény Anna Mária beszélgetésének mai témái röviden:
A kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon zeneszerző pályájának budapesti indulása
a modern táncslágerektől (1927) – színpadi előadásuk az akkor rangos Rott Kis Kabaréban
Ábrahám Pállal töltött baráti és zenei munkatársi évei Berlinben valamint a németországi zenei vonatkozások napjainkban
beszélgetés Kassáról
a Bécsi Zeneakadémia, ahol Franz Schmidt volt az igazgató és Kemény Egon tanára is, aki tanulmányait vezette.
Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tehetségét ismét megcsodáltam –, ahogyan én érzem – asszociációkkal építette fel a műsor zenei szerkezetét.
Az elhangzott műrészletek:
- Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959)
rádióoperett 2 részben.
Előjáték
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
A színpadi nagyoperett-változatát a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1962-ben.
- Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória (1928)
operett 3 felvonásban
Nagy Ibolya utalt a tegnapi archív Kemény Egon-interjúban megismert történetre, a brácsa bevezetése a magyarországi jazzhangszerelésbe Kemény Egon kezdeményezésére (1928) valósult meg
a „Good Night” („Nem történt semmi..”) című számban, Kemény Egon hangszerelése
Gramofonfelvételről hallottuk, Kalmár Pál, Tóth Erzsi és az Odeon zenekar előadásában
- Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957)
rádiódaljáték 2 részben.
Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…” – Ilosfalvy Róbert
Dal a nápolyi királyról – Fekete Pál, Kishegyi Árpád
Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…” – Házy Erzsébet
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
- Franz Schmidt: „Notre Dame”, „Intermezzo” az operából
a Berlini Filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényelte, aki (rövid ideig) Schmidt-tanítvány is volt.
- Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965)
történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről
Az első szerelem dala – Andor Éva és Simándy József
Szüretelők dala – Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád
Rózsa kettős – László Margit és Simándy József
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.
- Kemény Egon: „Tangó” című szimfonikus műve (1954), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte – zárta a mai műsort.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Franz Schubert (1797 – 1828) – Heinrich Berté (1857-1924): Három a kislány
/Das Dreimädlerlhaus, 1916. január 15., Bécs, Raimundtheater/
Zenéjét Franz Schubert dalaiból és hangszeres műveiből összeállította: Heinrich Berté és Carl Lafite.
Magyarra fordította: Harsányi Zsolt. Rádióra átdolgozta Innocent Vincze.
A daljáték három stúdiófelvételéről tudok – ezeket most ismét sorra veszem, az I. és a III. pontban a részletek megnevezésével kiegészítem:
I. Részletek a daljátékból, magyar nyelven
A műsor bemutatójának adásideje: 1959. március 30., Kossuth Rádió 15.15 – 15.45.
A részletekben közreműködik: László Margit, Házy Erzsébet, Pavlánszky Edina, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József, Pálffy Endre, Rissay Pál, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.
Vezényel: Fischer Sándor
A stúdióban felvett részletek a következők:
1. Utcai énekesek dala (László Margit, Réti József, Pálffy Endre)
2. „Tschöll papa lányai mi vagyunk” (Házy Erzsébet, László Margit, Pavlánszky Edina)
3. „Tavaszi felhők az égen” (Ilosfalvy Róbert, Réti József, Melis György, Pálffy Endre, Rissay Pál)
4. „Ó, drága szép muzsika” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)
5. „Vágy, titkos, édes” (Ilosfalvy Róbert)
6. „Szóljatok, kis levelek” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)
7. „Már vége” (Ilosfalvy Róbert)
8. „Ó, be durcás” (Házy Erzsébet, Melis György)
II. A daljáték teljes stúdiófelvétele a Rádió Dalszínháza égisze alatt:
bemutatója 1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00.
Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Kamarakórusa
Vezényel: Fischer Sándor
Zenei rendező: Járfás Tamás.
Rendező: Solymosi Ottó
Szereposztás:
Schubert – Ilosfalvy Róbert
Tschöll papa – Maleczky Oszkár
Tschöll mama – Palánkay Klára
Médi – László Margit
Édi – Hankiss Ilona
Hédi – Andor Éva
Schober – Melis György
Grisi – Neményi Lili
Vogl – Réti József
Schwind – Bende Zsolt
Kumpelwieser – Várhelyi Endre
Binder – Külkey László
Bruneder – Nádas Tibor
Schantorff, követ - Ajtay Andor
Novotny titkosrendőr – Feleki Kamill
Házmesterné – Somogyi Nusi
Kocsmáros – Keleti László
Seiber – Tomanek Nándor
Cukrászné – Máté Eta
Sáni – Kern András
Wéberné – Verbőczy Ila
Kocsis – Gonda György
III. A daljáték keresztmetszete hanglemezen: a Qualiton hanglemezkiadó gondozásában ( LP 6528 ) - 1962
(A Budapesti Hanglemezgyárban 1961. májusban kezdődött a stúdiófelvétel készítése.)
Km. Budanovits Mária, Koltay Valéria, László Margit, Orosz Júlia, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Pálffy Endre, Radnay György, Somogyvári Lajos, Várhelyi Endre,
valamint a Magyar Állami Operaház zenekara.
Vezényel: Bródy Tamás
Médi - Orosz Júlia
Hédi - László Margit
Édi - Koltay Valéria
Franz Schubert - Ilosfalvy Róbert
Franz Schober - Radnay György
Tschöll papa - Maleczky Oszkár
Tschöll mama - Budanovits Mária
A1: Tschöll papa lányai
A2: A hársfák dalából
A3: Hahó, a főbusz hangja szól
A4: Ó, drága szép muzsika
A5: Meg se moccanj
B1: Árva a ház
B2: Vágy, titkos, édes
B3: Rózsa, liliom
B4: Tavaszi felhők az égen
B5: Rózsát látott a legény
B6: Szóljatok, kis levelek
Qualiton
Cat: SLPX 16584
Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő - „Szellő szárnyán…” - Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert
Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő (keresztmetszet, 1961. március 25., Kossuth Rádió, 20.00 – 21.35)
Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Melis György, km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara.
Vezényel: Sebestyén András
Legkedvesebb tenorom, itt épp a képen látható duettben.
https://www.youtube.com/watch?v=S8po4cLfMJw
Ilosfalvy Róbert és Tokody Ilona – Behár György szerzői estjén (MTV 1, 1985. április 20., 20.05 – 21.00)
Ilosfalvy Róbert ( Hódmezővásárhely, 1927. június 18. – Budapest, 2009. január 6. )
Ilosfalvy Róbert születésnapjának tegnapi évfordulójára is tisztelettel emlékezve:
Hanghordozóváltás: Kemény Egon két rádiós daljátéka CD-albumokban
A hangrögzítés, felvétel-készítés kezdetei óta felgyűlt dokumentumokat hangarchívumok őrzik. Az őrzésnél hasznosabb az ismételt használatba vételük, alkalmankénti felidézésük, újrajátszásokkal való életben tartásuk. Természetesen módjával, hiszen folyamatosan gyűlnek az anyagok.
A Magyar Rádió hangarchívumának kincsei elvileg mindmáig felhasználható a műsorkészítésnél, azonban – ismerve az aktuális műsorstruktúrákat – elenyésző a felhasználás mértéke. Éppen ezért nagy öröm, ha digitalizált felvételek kerülnek forgalomba.
A régi hangversenyek hangképeinek felidézése annyiból is érdekes, hogy az előadóművészet-történet közelmúltjáról ad mindennél megbízhatóbb (hang)képet, ám fokozott mértékű a jelentősége annak, ha időközben szinte kihalásra ítélt műfajok kerülnek átmentésre.
Ilyesmire került sor a közelmúltban, amikor Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária arra az elhatározásra jutott, hogy a zeneszerző halálának 50. évfordulójáról két daljáték CD-albumban való megjelentetésével emlékezik meg.
Több évtizeddel ezelőtt, az Ifjúsági Főosztály szerkesztőjeként gyermekkari művek szerzőjeként találkoztam először a nevével. Összeállításokban szívesen idéztem fel a Játszótéren című dalciklust, a Csillebérci fák alatt, vagy a Sétarepülés című, kamarazenekar-kíséretes szvitet. Többi művének csak címével találkoztam a kartontárban – de tudtam arról, hogy rádiós daljátékok szerzője is.
Érdemes elgondolkozni csodálatosan gazdag nyelvünk szóhasználatán, pontosabban, szavaknak azon a sajátosságán, hogy időről-időre másik, módosult jelentésük kerül előtérbe. Ilyen a „könnyűzene” kifejezés, amely Kemény Egon esetében korántsem csupán slágereket jelent (bár azokat is komponált, és népszerű tánc-számokat), hanem elsősorban az alkalmazott zeneszerzés lehetőségeinek gazdag tárházát. Kemény Egon, aki a családi emlékezet szerint ötéves korától zeneszerzőnek készült, szívesen vett részt mindenfajta zenei háttértevékenységben, beleértve más szerzők műveinek hangszerelését, átiratok készítését, vagy gyakorló muzsikusként korrepetíciót, vezénylést. Saját kompozícióinál az operett és a filmzene jelentett ígéretes pályakezdést, és főként a rádió, ahol gyakran kérték fel rádiójátékok zenéjének megírására. Nevéhez fűződik az első rádiós daljáték (Schönbrunni orgonák, 1937) és az első rádiós nagyoperett (Májusfa, 1949) – ez utóbbival kezdődött a Rádiószínház, majd a Rádió Dalszínháza rendkívül népszerű sorozata. De miként későbbi korszakos jelentőségű kezdeményezés, a TV-operáké, ez is kiszorult a műsoridőből.
Kemény Anna Máriának köszönhetően élvezhető minőségűre feljavított, digitalizált előadások jelentek meg. A Hatvani diákjai című daljátékot, amiért második Erkel-díját kapta, először 1955. január 23-án sugározta a Kossuth adó, a Komáromi farsang első adása 1957. március 9-én volt. Mindkét történet magyar tematikájú, az előbbi szövegét Ignácz Rózsa és Soós László, verseit Ambrózy Ágoston írta, az utóbbinak az írói zenei ismeretterjesztő könyvek szerzőiként ismertek (Erdődy János, Gál György Sándor).
A daljátékokat hallgatva, utólag megérthető, hogyan lehetett egykor TV (és más audiovizuális média) nélkül „élni”. A rádió a színvonalas műsorokkal házhoz szállította a kultúrát, élvezetes formában (általános műveltséget szerezhetett szinte észrevétlen, akinek volt módja rendszeresen hallgatni a műsorokat). A daljátékok felvétele több szempontból is tanulságos. Kiderül, hogy igényes munkával az egykor rendelkezésre álló technikai lehetőségek is biztosították az élményszerű előadás lehetőségét. Atmoszféra-teremtőek a jelenetek, mondhatni, láttatóak. És érthető a történet, „ülnek” a poénok. Az előadók számára korántsem tűnt „hakni”-nak a könnyű műfajba való kalandozás – Bessenyei Ferenc énekes szerepben Hatvani professzorként mutatkozott be a Rádióban, s e daljátékban volt először prózai szerepe is Simándy Józsefnek (Hatvani famulusa, Kerekes Máté). Partnereik között hallhatjuk többek között Petress Zsuzsát és Mezei Máriát. A Komáromi farsangban – élve a stúdió-adta lehetőséggel – több szerep esetében megosztották a prózai és zenei feladatokat, Csokonai Vitéz Mihály beszédhangját Zenthe Ferenc, énekhangját Ilosfalvy Róbert adta, Lillát Házy Erzsébet és Korompai Vali „alakította”, Lavotta Jánost pedig Gönczöl János és Molnár Miklós. Csodálatosan énekel Lehoczky Éva (olasz primadonnaként is kiváló), és elragadóan komédiázik Bájligeti Kázmérként Fekete Pál.
Nosztalgiázás az idősebbeknek, akik annakidején „élőben” találkozhattak ilyen rádióműsorokkal, és időutazás a fiataloknak. Zenészeknek külön tanulságos megfigyelni a műgondot, az igényes interpretációt – és nem utolsó sorban észrevenni azt a mesterségbeli tudást, ami a szerzők részéről biztosította a nívós kikapcsolódást. Hogy a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Lehel György vezényletével milyen kedvvel vett részt ebben a munkában (felvétel-készítő és koncertező munkája mellett), az szintén „átjön” a felvételen.
A „könnyűzene” így nyer sajátos értelmezést ezekben a régi-új felvételekben.
Fittler Katalin
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
A mai műsor gerincét képező időben – hasonlóan a tegnap előtti „Hatvani diákjai” szerkesztéséhez (amely a Nyitány részletével indult és a Jelenetben Bessenyei Ferencet is hallottuk), a héten Nagy Ibolya műsorában Kovács Géza igazgatóval https://www.mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/06/03/tul-az-operencian-kovacs-gezaval-23-het/ beszélget – a Kemény Egon életműsorozat első két dupla CD-albumából hangzottak el felvételek.
Mint ismeretes, a két daljáték megjelenése újdonság abban a tekintetben, hogy most már két Kemény Egon-CD is kapható, a rádiófelvételek kikerültek az MTVA Zenei Archívumából és egyúttal digitalizálva, hangrestaurálással vissza is kerültek, így a mai első műrészlet is a CD-kiadás révén hallható ismét.
A „Komáromi farsang” zenéjét ezúttal egyfolytában sugározza a rádió, így a dalok és előadásuk szépsége, a humoros szerenád mint egy zenezuhatag hull a hallgatóra, kedvet csinál a CD-k megvásárlásához – https://kemenyegon.hu/ –, amihez manapság már nem csak lejátszó szükséges, hanem az is, hogy ismét helyet csináljunk a szívünkben Kemény Egon műveinek és időt szakítsunk daljátékai meghallgatásához. Ez utóbbi gondolat illik a hét folyamán elhangzott témákhoz.
Dankó Rádió – mai ismétlés: 18.25 órától
Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”
Magyar Rádió 1957. Rádiódaljáték 2 részben.
Főszereplők:
Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc
Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali.
Szereplők:
Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán és mások.
Zenei rendező: Ruitner Sándor.
Rendező: László Endre.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Közreműködött a Földényi-kórus.
KEMÉNY EGON – Erdődy János: Komáromi farsang
Csokonai dala "Sötét lepel borul reánk …"
Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Kraxelstumpf óbester szerenádja "Egy-kettő, egy-kettő ..."
Bilicsi Tivadar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Lilla románca "Könnyű lepke, kis madár ..."
Házy Erzsébet, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
A nápolyi király dala "Ferdinándusz büszke nevem ..."
Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel …"
Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Ma 120 éve hunyt el ifjabb Johann Strauss (Bécs, 1825. október 25. Bécs, 1899. június 3.) Ebből az alkalomból a Dankó Rádióban a bécsi „keringőkirály” műveinek zenéi szólaltak meg a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya válogatásában.
Az elhangzott műsorból most csak ezt említem meg:
Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30
Operett három felvonásban – két részben (126 perc)
Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította.
Vezényel: Ferencsik János
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Solymosi Ottó
- Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” (Ilosfalvy Róbert, km. énekkar)
- Cigánykórus és jelenet az I. felvonásból: „- Vigyázni jó, félni jó, hol cigány él!”; „A sors mily változó…”; „A hű cigányszívre te számíthatsz…” „- …a cigányvajda megérkezett!....- A vajdátok leszek! … A vajdaságot elfogadom! …” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, énekkar)
- Zsupán belépője, I. felv.: „- Itt vagyok! Miért hivatott? - Aláírását kérik most! - Én írni!? De drága uram! Sejtelmem sincs, hogyan! Hja, az irka-firka nékem Sose volt a mesterségem. Már apró gyermekkorban, csak sertések közt voltam. A költészet nem pálya- Ezer villám és sertésvész. Különb a disznó hája, hiszen ehhez nem kell ész. Ha-ha… Mert az ideálom, semmi más, mint jó evés és jó ivás!...” (Melis György, km. Lendvai Andor)
- Szaffi és Barinkay szerelmi kettőse, II. felv. „- Ki esketett? Felelj! - Te mondd: - A pap egy kis pacsirta volt. - A gyertya fénye volt a hold,- S az égbolt oly szép volt, oly áhítat honolt! - Sok csillag, ó, rajta csillogó kis hímes aranyfolt.- Dalolt lágyan, édesen a fán a fülemüle! A vágyról, a vágyról beszélt az éneke. - Dalolt lágyan, édesen a fán a fülemüle! A vágyról, a vágyról beszélt az éneke. /- Ki volt tanúnk? Felelj…” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, énekkar)
- Jelenet és kincskeringő, II. felv.: „Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)
A délelőtti adást ma 18 órától ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes oldalán. „Túl az Óperencián”
Házy Erzsébet (Mimi) és Ilosfalvy Róbert (Rodolfo) 1957
Puccini: Bohémélet
1961 tavaszán a Rádió Dalszínháza bemutatta Johann Strauss Cigánybárójának első és máig egyetlen teljes, magyar nyelvű stúdiófelvételét az Operaház elsőrangú, kitűnő és már nagy népszerűségnek és elismertségnek örvendő fiatal művészeinek a közreműködésével.
A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Ferencsik János vezényelte, kinek a rádióban ez az egyetlen operettfelvétele!
Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30
Operett három felvonásban – két részben (126 perc)
Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította.
Vezényel: Ferencsik János
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Solymosi Ottó
A szereposztásból:
Barinkay Sándor, száműzött nemes, egykori földbirtokos – Ilosfalvy Róbert
Szaffi, cigánylány – Házy Erzsébet
Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő – Melis György
Arzéna, Zsupán lánya -. Ágai Karola
Ottokár, a fia – Bartha Alfonz
Czipra, cigányasszony – Komlóssy Erzsébet
Homonnay Péter gróf (más verzióban: Gábor diák, a toborzó huszárjai élén) - Bende Zsolt
Carnero, császári biztos – Lendvai Andor
Mirabella, nevelőnő Zsupánnál – Garancsy Márta (Ladomerszky Margit)
A Dankó Rádió "Túl az Óperencián" adásában ma az alábbi részletek csendültek fel erről a klasszikus operettfelvételről:
- Arzéna dala és jelenet az első felvonásból: „ A szép mennyasszony jön, várni mily öröm”; „Egy újabb kérő jött… már uram, istenuccse…”; ”Mily bűbájos látvány, mily szép!” „Tessék enni, friss kalácsot venni…”; „A lányodat megkérem én…”; „Ó mily szép, igazi angyal ő, az arcvonása megnyerő…” (Ágai Karola, Garancsy Márta, Ilosfalvy Róbert, Lendvai Andor, Melis György, énekkar)
- Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” (Ilosfalvy Róbert, km. énekkar)
- Jelenet és kincskeringő: „Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)
- Zsupán belépője: „- Itt vagyok! Miért hivatott? - Aláírását kérik most! Én írni!? de drága uram! Sejtelmem sincs, hogyan! Hja, az irka-firka nékem Sose volt a mesterségem. Már ifjú gyermekkorban, csak sertések közt voltam. A költészet nem pálya- Ezer villám és sertésvész – Különb a disznó hája, És ehhez nem kell ész. Ha-ha… Mert az ideálom semmi más, Mint jó evés! És jó ivás!...” (Melis György, Lendvai Andor)
Ezt a műsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és online az interneten is (www.dankoradio.hu oldalon)
a Magyar Rádió stúdiója Johann Strauss A denevér című operettjének felvételekor.
Ilosfalvy Róbert (Alfréd) és Házy Erzsébet (Rosalinda) operaénekesek. - 1963
Magyar Rádió stúdiója Johann Strauss A denevér című operettjének felvételekor.
Szőnyi Ferenc (Eisenstein) operaénekes, Mikó András rendező, Ilosfalvy Róbert (Alfréd) és Házy Erzsébet (Rosalinda) operaénekesek.- 1963
Fotó: Szalay Zoltán
Forrás: FortePiano
Kapcs.: 824. sorszám
Helyesbítenem kell a korábban bemásolt fotóra vonatkozó feltüntetett adatot: nem 1959-ből való.
Helyesen:
a Magyar Rádió 6-os stúdiója, Huszka Jenő - Marton Frigyes Gül Baba című daljátékának felvétele. Ilosfalvy Róbert operaénekes és Németh Marika operett primadonna. - 1962
Fotó: Szalay Zoltán
Forrás: Forte.Pan
A daljáték keresztmetszete
„Bemutatjuk új operettfelvételünket”
1963. augusztus 20., Kossuth Rádió 13.42 – 14.57
Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara
Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Rácz György
Budapest, 1962. január 18. Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert Puccini Manon Lescaut c. operája egyik jelenetében a Magyar Állami Operaházban.
MTI Fotó: Keleti Éva
Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-829759
Fájlnév: F__EV19620118004.jpg
1962. január 18.:
LAMBERTO GARDELLI mv. – Házy Erzsébet, Melis György, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Kozma Lajos fh., Petri Miklós, Külkey László, Komlóssy Erzsébet, Máhr Ottó, Nagypál László, Veress Gyula, Egressy Sándor, Hodál Sándor, Zsoldos László
Magyar Rádió 6-os stúdiója. Lamberto Gardelli olasz karmester vezényli a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát. Középen Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet operaénekesek, Házytól jobbra Hidy Péter hegedűművész-koncertmester.
1962., Fotó: Szalay Zoltán
Forrás: fortepan.hu
"Puccini: Manon Lescaut – új rádiófelvétele 1962. Karácsony ünnepi hetében Giacomo Puccini Manon Lescaut c. operájából készült új felvételét mutatta be a Rádió. A műsorajánlatban ez olvasható:
„A Rádió számára a stúdiófelvétel készítéséhez nagyszerű alkalmat jelentett a hazánkban tartózkodó kiváló olasz karmester, Lamberto Gardelli és a kitűnő formában éneklő fiatal szereplőgárda részvétele. Az új stúdiófelvételnek két szempontból is külön jelentősége van. Az egyik az, hogy zeneileg lehetőleg tökéletes, hibátlan előadást nyújt, olyat, amilyet az átlagos színházi előadások a színpad és a sok figyelmet megosztó körülmény miatt nem tudnak nyújtani és ezt egy város közönsége helyett az egész ország operarajongó közönségének mutatja be, másrészt megörökít egy produkciót, melynek koncentrált művészi értékein kívül a magyar operakultúra szempontjából dokumentum ereje és értéke van.”
Az opera két főszerepét – mind az operaházi előadásokon, mind a rádiófelvételen - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert énekelte, feledhetetlenül. Kroó György kritikájában többek között ezt írta róluk:
„Házy Erzsébet a fiatal Manon. Szerelme perzselő, alakítása, különösen a második- harmadik felvonásban, ragyogó. Ilosfalvy Róbert Des Grieux lovagja csupa szenvedély és lendület, egyszerűen ellenállhatatlan. Nehezen lehet elképzelni szebb hangot, a szereppel eggyé-forrottabb játékot és ilyen lírai-drámai teljességet egyszerre.”
Magyar Rádió 6-os stúdiója. Puccini Manon Lescaut című operájának felvételekor. Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert operaénekesek.
1962, Fotó: Szalay Zoltán
Forrás: FortePan
A Dankó Rádió mai operettműsorában - „Túl az Óperencián” - hallhattuk délelőtt, és ma 18 és 19 óra között az ismétlésben megint módunk lesz erre:
Jacques Offenbach - Innocent Vincze Ernő: Az elizondói lány (1966. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 21.03) – László Margit, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, az MRT szimfonikus zenekara.
Zenei rendező: Járfás Tamás.
Rendező: Cserés Miklós dr.
Zenei rendező: Járfás Tamás.
Rendező: Cserés Miklós dr.
Szereposztás:
Manuelita – László Margit (Váradi Hédi)
Miguel, fiatal baszk férfi– Ilosfalvy Róbert (Mécs Károly)
Vertigo, fogadós – Radnay György (Ungvári László)
Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara
Vezényel Vincze Ottó.
A daljáték három részlete hangzott el erről a stúdiófelvételről:
- Vertigo áriája (Radnay György)
- Manuelita és Miguel második második kettőse (Ilosfalvy Róbert és László Margit)
- Finálé (László Margit, Ilosfalvy Róbert, Radnay György)
Házy Erzsébet (Lilla), Lehoczky Éva (Kőmívesné, a színtársulat tagja, olasz primadonna), Fekete Pál (Bájligeti Kázmér, a színtársulat igazgatója, a nápolyi király) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály) 1957 körül készült portréi a CD duplaalbum Ismertető füzetének második oldalán, ill. a főszereplőké Házy Erzsébeté és Ilosfalvy Róberté a hátsó borítón is láthatók.
Forrás, copyright és köszönet: Operaház Emlékgyűjtemény.
KEMÉNY EGON: Komáromi farsang
A daljáték rövid tartalma:
Komáromban, 1798 farsangi bálján Csokonai Vitéz Mihály pártfogója, Fábián Juliánna írónő házában találkozhat szerelmével, Lillával. Csokonai tanítani szeretne, híres költő, de pénztelen, emiatt szóváltásba kerül Lilla apjával, Vajda Péterrel, a gazdag kereskedővel. Ekkor toppan be a bálterembe Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz – Csokonai barátja – , színtársulata körében. Lavotta magyar dalát Csokonai elénekli, és zenéjére Lillával táncol, ezt látva Vajda Péter haragra gerjed. A költő találkát kér Lillától. Kettesben maradva Kajdács Kelemen fogadójában tervezgetik életüket. Lavotta színészeivel éppen itt szállt meg. Hiányzó társulati tagjai szerepeire Lillát és Csokonait kéri fel. Lilla kedvéért stafírungjáért apja komáromi házához utaznak vissza, ahol Kraxelstumpf óbester éjjeli zenét ad. Lavotta Csokonai szerenádját és a szöktetést készíti elő: jelmezbe öltözött víg komédiásai fondorlatosan leitatják az éjjeli baktert, és a létraállításon szorgoskodnak. Végül lovas szekéren együtt térnek vissza a fogadóba. A két szerelmes első reggelére ébred. Miközben a társulattal generálpróbára készülnek, Lilla dadája gyors esküvőjüket szervezi. Lavotta a paphoz lovagol. Váratlanul Vajda Péter jelenik meg és tanúi előtt, mindenki hallatára végrendelkezik. Ekkor az országúton a csurgói diákok dala hangzik fel – új professzoruknak, Csokonai Vitéz Mihálynak hozzák elnyert kollégiumi katedrája hírét.
Kemény Egon: Komáromi farsang – daljáték
Írta: Erdődy János és Gál György Sándor
Versek: Erdődy János
Dramaturg: Fischer Sándor és Haán Endre
Zenei rendező: Ruitner György
Rendező: László Endre
A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00
Közreműködik:
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus (karigazgató: Földényi János)
Vezényel: Lehel György
Szereposztás:
Csokonai Vitéz Mihály, költő – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc
Lilla, Vajda Julianna – Házy Erzsébet és Korompai Vali
Vajda Péter, gazdag komáromi kereskedő, Lilla apja – Deák Sándor
Lavotta János, zeneszerző, hegedűvirtuóz – Gönczöl János és Molnár Miklós
Fábián Juliánna, írónő – Berky Lili
Joachim von Kraxelstumpf, szekerészóbester – Bilicsi Tivadar
Korponay báró – Szabó Ernő
Hajós Gáspár, Lilla vőlegénye– Hlatky László
Bájligeti Kázmér, a színtársulat igazgatója, a nápolyi király – Fekete Pál
Kőmívesné, a színtársulat tagja, olasz primadonna – Lehoczky Éva
Dajka – Völcsey Rózsi
Kajdács Kelemen fogadós, kocsmáros – Gózon Gyula
Éjjeli bakter – Rózsahegyi Kálmán
Fixi és Foxli, arszlánok – Göndöcs József és Kibédi Ervin
A szőnyi kálomista pap – Viola Mihály
Közjegyző – Harkányi Ödön
Majordomus – Kishegyi Árpád
Ordonánc – Lontai István
Színészek – Barabás Irén, Basilides Zoltán, Kéri Gyula, Galgóczy Imre
Vendégek – Kolozs Margit, Galamb György
Éjjeli hangok – Dózsa István és Gál János
Csurgói diákok – Baracsi Ferenc, Balázs Péter, Egressi István
Történik Komáromban, az 1798-as év farsangján
A daljáték teljes rádiófelvétele dupla albumon (2 CD) megjelent (2019)
Kiadó: Breaston & Lynch Média Kft.
KEMÉNY EGON: Komáromi farsang dupla-album CD kiadvány
producere Kemény Anna Mária, így az ismertető füzet (booklet) tartalma is az ő munkája.
Ide tartozik egyebek mellett a teljes és részletes szereposztás felkutatása és összeállítása, a daljáték tartalmi összefoglalása valamit a tracklista elkészítése.
Épp most szólnak részletek a Komáromi farsangból a Dankó Rádióban: Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Bilicsi Tivadar és mások énekelnek...
"CANTO CANTARE, AMO AMARE…”
MEGHÍVÓ
2019. február 7., 19:00
Till Ottó-terem
ÓBUDAI TÁRSASKÖR
KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang című daljátékainak CD-bemutatója
Kemény Egon (Bécs, 1905– Budapest, 1969) kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója előtt tisztelegve jelenik meg a két duplaalbumot tartalmazó CD.
A kiváló szerző nagyoperettjeit a Fővárosi Operettszínház után – Kikelet utca 3.(1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956) – a Kassai Nemzeti Színház (1929) és a Miskolci Nemzeti Színház is játszotta (Krisztina kisasszony, színpadi változat,1961). A Magyar Rádióval 1934-ben kezdődött a kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. A lemezeken most megjelenő daljátékait is a Magyar Rádió mutatta be: a Hatvani diákjait 1955-ben, majd két év múlva a Komáromi farsangot.
Mindkét rádiódaljáték magyar szellemi nagyságokat állít középpontba: Hatvani István tudós professzort diákjaival a 18. századvégi Debreceni Református Kollégiumban, illetve Csokonai Vitéz Mihály költőt szerelmével, Lillával Komáromban, az 1798-as év farsangján.
Élvonalbeli művészek hallhatók a főszerepekben: Bessenyei Ferenc (Hatvani professzor), Házy Erzsébet (Lilla), Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály), Petress Zsuzsa, Simándy József, Sinkovits Imre és Zenthe Ferenc. A kisebb szerepeket is kiválóságok alakítják: Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Fekete Pál, Horváth Tivadar, Gózon Gyula, Lehoczky Éva, Mezei Mária, Rózsahegyi Kálmán, Tompa Sándor és még sokan mások.
Az est díszvendége: Kemény Anna Mária, Kemény Egon zeneszerző lánya, zenei hagyatéka gondozója
Közreműködik:
Nagy Ibolya Déryné-díjas énekművésznő, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora szerkesztő-műsorvezetője
Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja
https://obudaitarsaskor.hu/index.php/hu/component/jem/event/38881-canto-cantare-amo-amare
Én 10x láttam 66-ban a Nyugat lányát Velük!! Életem egyik nagy élménye volt.Ilosfalvy ideális volt hangban és megjelenésben...Házy maga a tünemény Minnie. Azóta nekem sem tetszett egyik előadás sem .. ahogy Klára megfogalmazta.
Na igen! Számomra mai napig ők az ideális páros erre az operára! Mind Házy, mind Ilosfalvy olyan alakítást nyújtott, és olyan párost alkottak, mely minden tekintetben megfelelt a szerep követelményeinek!
Kaufmann-fanok ne háborogjatok, én is nagyon kedvelem őt, de ettől még lehet véleményem! Kaufmann zseniális volt mind a bécsi, mind a MET-beli előadáson, de ő nem az az igazi hőstenor és - bocsánat- , egyik partnernője sem járt a közelében sem annak a Minnie-nek, aki Puccini megálmodott és zenébe öntött!
Puccini: A Nyugat lánya - Magyar Állami Operaház Erkel Színháza - 1966
Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet a próbán, Mikó András rendezővel
Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
Házy Erzsébet és Jámbor László
Ilosfalvy Róbert - Németh Marika
1959 - rádiófelvételen
Forrás: http://momus.hu/gallery.php?act=daylist&ldate=2019-01-06
Verdi: A végzet hatalma / La forza del destino - Duett (Ilosfalvy Róbert, Svéd Sándor)
Verdi: A végzet hatalma - Alvaro és Carlos kettőse (3. felv.) La forza del destino - Duetto "Solenne in quest'ora" (Act 3)
Don Alvaro: Róbert Ilosfalvy,
Don Carlo: Sándor Svéd
Vezényel / Conductor: Vilmos Rubányi
1955
Ilosfalvy Róbert ma tíz esztendeje távozott el közülünk.
A nagy tenoristára emlékezve itt van ez a kis cikk – benne a vele készült „villáminterjú”
„Szilveszter - helyjegy nélkül”
- Népszava, 1967. december 31. - a „Tótágas”- rovatban Ilosfalvy kis óévbúcsúztatója , saját, repülőgépes - B.Ú.É.K! - rajzával.
- Ilosfalvy lényegesen jobban énekel, mint rajzol — de ezt elnézzük neki.
Des Grieux úrnak nem sok az ideje, s ez érthető. Hamiskártyás eleganciájából kopottabb külsőt kell öltenie, hiszen a bukott Manonnal Amerikába hajózik perceken belül — reggel pedig indul a gépe Kölnbe. Közben számosan üdvözlik, s a taps is szólítja még a vasfüggöny elé. Azért egy villámbeszélgetésre így is marad idő.
Ilosfalvy Róbert:
„— Az én sztorim nem is olyan vidám. Én legalábbis cseppet sem voltam vidám, pontosan egy éve, tavaly szilveszterkor. A helyzet ugyanaz volt, mint most, Budapestről utaztam vissza Kölnbe. Bécsben beültem a repülőtéri borbélyhoz, s valahogy nem hallottam meg a gép indulásához sürgető szózatot. Röviden: ott álltam megborotválva és »megfürödve«. Kölnben nagy szilveszterező társaság várt rám, no meg előadás-kötelezettség. Kalandos úton kerültem vissza lóhalálában a Westbahnhofra, persze helyjegyem sem volt. Végül is 1966—67. fordulóját búsongva és kényelmetlenül, vonaton töltöttem, Bécs és Köln között. Reggelre értem oda — tisztességükre legyen mondva, barátaim megvártak, s még koccintottunk a most búcsúzó esztendőre. A rossz előjel végül is szerencsésnek mondható évet vezetett be — és amúgy sem vagyok babonás.”
Reméljük, az idei szilveszter barátságosabbra sikerült.
ifj. Johann Strauss: A cigánybáró
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Ferencsik János vezényli.
A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30
Szövegét Jókai Mór novellája nyomán Igna(t)z Schnitzer írta. Fordította és rádióra átdolgozta: Szinetár György. A versszövegeket Fischer Sándor fordította.
Részletek:
- Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” (Ilosfalvy Róbert, km. énekkar)
- Cigánykórus és jelenet az I. felvonásból: „Vigyázni jó, élni jó, hol cigány él… Vigyázz! Vigyázz! Vigyázz! A cigány itt tanyáz…/- A sors mily változó…/- A hű cigányszívre te számíthatsz… /- A vajdaságot elfogadom!...” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, énekkar)
- Zsupán belépője, I. felv.: „Itt vagyok, miért hivatott?.../ Hja, az irkafirka nékem sose volt mesterségem. Már ifjú gyermekkorban sertések közt éltem...” (Melis György, km. Lendvai Andor)
- Jelenet és kincskeringő: „Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)
- Finálé-részlet „Mert a szív és az ész, együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” ( Ilosfalvy Róbert, énekkar)
Dankó Rádió - "Túl az Óperencián"
A délelőtt elhangzott adás ismétlését ma 18 órától hallgathatjuk meg a rádióban és online az internetes elérhetőségeken.
Kapcs.:770., 763. sorszámokhoz
Kiegészítés
1969. február 4., Kossuth Rádió, 13.00 - 13.39
Könnyűzene Bródy Tamás szerzeményeiből
Bródy Tamás - Békeffi István: Jó tündér (Ilosfalvy Róbert)
Km. a Visszhang-együttes és a Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara.
Vezényel: Bródy Tamás
(5 perc hosszúságú időtartam)
A Jó tündér című dal a Könnyű múzsa című, 1947-ben készült magyar film egyik zeneszáma volt: Bródy Tamás és Horváth Jenő közös szerzeménye.
Anno Sárdy János énekelte a filmben ezt a dalt, amit a hatvanas években újra felvettek, önállóan, Ilosfalvy énekével, és a rádió műsoraiban többször is elhangzott.
Köszönjük, hogy feltetted!