vissza a cimoldalra
2019-07-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11352)
A csapos közbeszól (95)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (7016)
Operett, mint színpadi műfaj (4011)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1700)
Franz Schmidt (3377)
Élő közvetítések (8036)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3318)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1324)
Opernglas, avagy operai távcső... (20269)
Kedvenc magyar operaelőadók (1125)
Pantheon (2371)
Kimernya? (3179)
Haspók (1259)
Fischer Ádám (512)
Balett-, és Táncművészet (5842)
Bretz Gábor (129)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4517)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

745   bermuda • előzmény744 2017-06-23 22:29:57
Köszönöm kedves Búbánat, szívesen olvastam, ritkaság, h engedett a magánéletébe betekinteni...
744   Búbánat 2017-06-23 00:37:24
Az Operaénekes egy napja – Ilosfalvy Róbert

/Szabad Föld, 1993. február 9. (6. szám)/

Találkozónk megbeszélésekor Magdi, a feleség így szól:

- Robi műfaja az éneklés, nem a beszéd, nem könnyen diskurál.

Eszpresszóban találkozunk. Jön Ilosfalvy, és kamaszmosolyától hirtelen fölmelegszik a terem.

- Kezdjük a tegnapi napod elbeszélését!

Kér egy kávét és egy vajas pogácsát. Utána:

- Nem izgalmas. Magdival együtt ébredtünk. Háromnegyed hétkor. Tudod, ő a kereskedelemben dolgozik, időre kell érkeznie. Ami fontos, mindig vidáman kelünk, jókedvűen csevegünk. Ez jó nyitány a napra neki is, nekem is.

- Reggeliztek - mondom szükségtelenül.
- Ő nem reggelizik. Viszont én indítom el napi útjára. Amikor becsukom utána az ajtót, megborotválkozom, tusolok, elkészítem a reggelimet. Általában joghurtot, szalámit, kolbászt, kenyeret fogyasztok.

- Nem éppen fogyókúrás a reggelid -jegyzem meg.
- Miért volna az? - fürkészi arcomat. - Nem kell vigyáznom a súlyomra. Különben is nem a reggeli hizlalja az embert.

Besettenkedik a művésszel folytatott beszélgetésbe a régi időkre való emlékezés.

- Ha nem kellemetlen erről szólnod, kószált Pesten egy történet arról, hogy annak idején magadra vállaltál egy cserbenhagyásos gázolást, mert menteni akartad élettársadat, a világszép operaénekesnőt.

- Mondjuk ki, Házy Erzsébettel kapcsolatban híresztelték ezt. Elegáns mártírkoszorú volna ez a fejemen, de... de mi az igazság? Egy moszkvai vendégszereplés után azt mondtam magamnak, jó volna egy kocsikázás. Viszonylag új Skodám volt, fölmentem Budán a Ságváriligetig. Jöttem vissza a lejtős úton, s egy öreg ember kivilágítatlan helyen ment át az úttesten. Nem vettem észre - elgázoltam... Sokkolt az eset, nem értettem, mi történt, és csak az út végénél, a kanyarban fogtam föl, hogy milyen rettenetes az egész. Visszamentem a helyszínre. De már nem tudtam igazolni, hogy nem akartam cserbenhagyni szegényt, akit nagyon-nagyon sajnáltam... Ezért ültem másfél évet.

Fölszisszenek.
-Jaj... Ez fordulópont volt az életedben.
- Darvas Ivánt váltottam föl a börtönben. Ugyanabban a könyvtárban dolgoztam ott, mint ő... Fordulat? A szakmával kapcsolatban is annak mondhatom. Ott nyugodt környezetben voltam. Megengedték - bármilyen furcsa is-, hogy mindennap gyakoroljak. Ott alapoztam meg a technikámat. Szépen, magamnak énekeltem. És az Opera nem írt le. Még ott benn megkaptam a színháztól a Manón Lescaut kottáját meg egy másik operáét is. így történhetett, hogy október huszadikán szabadultam, s november negyedikén már bemutatón énekeltem.

- Csak nem azt mondod ezzel, hogy öröm volt számodra a börtön?
- Ugyan... A szabadság elvesztése mindenképp kegyetlen dolog. Különösen, ha harminc-harmincegy éves az ember, mint amennyi én voltam akkor... És a magánéleti következmény. Házy Erzsi jött értem autóval. És már útközben megvallotta, míg én a rács mögött voltam, beleszeretett valakibe, már vele él. Ez nagyon lesújtott.

Nem megyünk bele a dráma elemzésébe. Visszatérünk tegnapjának fölidézéséhez.

- Délelőtt sétáltam egy jót a Műszaki Egyetem előtti Duna-parton. A délelőtti és esti séta egyaránt fontos számomra, erőnlétem fönntartásához. Sokat vagyok szabad levegőn. Ez segít abban, hogy kiállhassak a színpadra.

- Vigyázol a torkodra... - vélem.
- Nincs szükségem rá. Nem kényeztettem el a torkomat. Érettségi után kántorkodtam. Hideg templomokban énekeltem Hódmezővásárhelyen. Ugyanott ministráltam is. Meg énekeltem a kórusban... Szóval a séta... Délben fölmelegítettem az ebédet, amit Magdi előzőleg elkészített... Bár az utóbbi időben rájöttem, jót tenne nekem kis ebéd utáni szunyókálás, eddig nem tudtam rászánni magamat. Pedig kéne, mert este tévénézés közben előfordul, hogy leragad a szemem.

- Az, talán a műsor kritikája - mondom.
Nem válaszol. Inkább arra felel, szükségét érzi-e, hogy az esti előadás előtt fölelevenítse magában a szerepéhez tartozó szöveget és zenét.

- Már napokkal a föllépés előtt foglalkozom a dologgal. Úgy eszem, alszom, pihenek és úgy skálázok.

- Melyik a legrégebbi szereped?
- Des Grieux a Manón Lescaut-ban. Hatvanegy karácsonyán mutattuk be. Bár igazából a Hunyadi László volt az első. Abban harminckilenc éve mutatkoztam be. Még a Honvéd Művészegyüttes tagjaként.

- Jó ég, harminckilenc esztendeje!
Előfordulhat mégis, hogy a színpadon rövidzárlat támad a művész memóriájában? Valaki elmondta nekem, hogy híres-szép szerepedben, a Bánk bánban egyszer újra meg újra elkezdted a „Mint száműzött, ki vándorol...” indítású áriát, mert hirtelen nem jutott eszedbe az ezerszer sikerrel énekelt imádságos varázsú szöveg.

Rázza a fejét. Közli, hogy a másik szereposztás nagyszerű címszereplőjével esett meg ez a kellemetlenség.

-Persze van súgó - jegyzi meg. De akad köztük, aki csak néz rád kritikus helyzetben, és lapoz, lapoz, hallgat. Az aztán kínos helyzetet teremt.

- Képzelem, milyen gond lehetett az ilyesmi tizenhat évi külföldi vendégszerepléseden.
- Igen - réved el. - Pláne német szöveggel. De azt úgy megtanultam, hogy álmomból fölriadva is mondtam, énekeltem. A véremben és a torkomban volt.

- Beszélj kicsit arról a nem is kurta kiruccanásodról!
- Kölnbe szerződtem először. De énekeltem San Franciscóban, Münchenben és egyebütt is... Aztán hazajöttem. A közönség szeretettel fogadott. A pályatársak egy részében volt némi tartózkodás. De erről kár beszélni.

- Még mindig Bánk bán vagy. Az pedig nálunk nem egy az operai szerepek közül, hanem megtestesül benne a magyar fájdalom, kifosztottság, férfiharag... Milyen volt az estéd a tegnapi előadás után?

-Fölzaklatott. Pedig nyugdíjasként nem kell arra gondolnom, hogy a sorsom megfordul szereplésemen... Mégis... Sokáig beszélgettünk otthon Magdival. Nehéz elaludnom ilyen este után.

- A baráti kör?
- Sajnos ilyen nekem sohasem volt. Ma sincs. Már gyermekkoromban is magányos lehettem.

- Ez szomorúan hangzik.
- Nem vagyok szomorú, csak hatvanhat éves. De eszembe jut gyakran a híres énekesnek, Udo Jürgensnek egy dala, amely arról szól, hogy hatvanhat éves korban kezdődik csak az élet.

Ebben maradunk. És gyorsan elhagyjuk a presszót, ahol minden második vendég legszívesebben autogramot kért volna a fölismert, magányos Ilosfalvy Róberttól.

/ Bajor Nagy Ernő /
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (opera)

18:00 : Budapest
Fűtött utca - éjjeli menedékhely és nappali melegedő

Uta Meyer (szoprán) Szabó László (bariton) Katja Steinhäuser (zongora)
Fűtött utca - éjjeli menedékhely és nappali melegedő
1086 Budapest, VIII. kerület Dankó utca 15
Német és magyar népdalok énekhangra és zongorára
Bartók és Brahms feldolgozásában

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Dmitry Smirnov, Kokas Katalin, Kelemen Barnabás, Sarah Christian (hegedű), Razvan Popovici (brácsa), Kokas Dóra, Maximilian Hornung (gordonka), Csalog Benedek (fuvola), Dinyés Soma (csembaló), Davidovics Igor (lant), José Gallardo, Dejan Lazic (zongora)
BACH: c-moll triószonáta a Musikalisches Opferből, BWV 1079
BARTÓK: 1. hegedű-zongora szonáta, BB 84
SOSZTAKOVICS: g-moll zongoraötös, op. 57
17:30 : Kapolcs
Művészetek völgye

A Seleljo-testvérek szaxofon-zongora duója
"Amerikai szonáták"
MUCZINSKY: Sonata
ALBRIGHT: Sonata
PHIL WOODS: Sonata
A mai nap
született:
1909 • Licia Albanese, operaénekesnő († 2014)
elhunyt:
1989 • Martti Talvela, énekes (sz. 1935)
1998 • Hermann Prey, énekes (sz. 1929)