Bejelentkezés Regisztráció

Pál Tamás, karmester


203 Kaliban 2016-05-15 10:39:50 [Válasz erre: 201 telramund 2016-05-15 09:36:28]
Átírni az operák Nádasdy is szerette. Nemcsak az Erkel darabokat, hanem pl. a Boccanegra szabatos és ha jól tudom nem is az olasz eredeti, hanem egy német átdolgozás alapján készült műfordítása se teljesen hű az eredeti szöveghez! Az átdolgozás a színházi előadó művészet része. Jó példa erre, hogy pl. Thomas Hamletjének zárójelenetét is átírták utólag, hogy a Shakespeare-i eredetihez közelítsék, ezenkívül még a 19. században, a hazai bemutató alkalmából a Beatrice di Tenda végét is happy endesítették, vagy Mozart Álruhás kertészlányához is kreáltak új librettót, nem a posztmodern rendezők, és megalkották a soha meg nem írt Morandolina című "Mozart-operát". Nem is beszélve arról, anno milyen brutálisan meghúzták a bel canto darabokat. A Callas-sal felvett Boleyn Anna a legjobb példa erre. Akkor Ön szerint ezeket se kellett volna? Vagy ott van a Borisz Godunov esete. Vagy akkor valakinek szabad valakinek nem? Most nem vitatkozni akarok, de olyan keményen tud fogalmazni és közbe mintha elfelejtene dolgokat. Én a magam részéről az utólagos, nem szerzői átiratokat mindig problematikusnak tartom - még akkor is, ha az átdolgozás csak a szövegkönyvet érinti -, de a színház átdolgozási gyakorlatának létjogosultságát nem vonom kétségbe. Ugyanis ez egy több száz éves gyakorlat operai berkekben is. Haydn is rendszeresen áthangszerelte az Eszterházán bemutatott darabokat vagy Erkel is készített új hangszereléseket egy-egy opera magyarországi bemutatója alkalmából.

202 telramund 2016-05-15 09:39:56 [Válasz erre: 197 márta 2016-05-14 17:01:43]
Önnek valószínűleg már nincs!:):):)

201 telramund 2016-05-15 09:36:28 [Válasz erre: 193 márta 2016-05-13 12:45:48]
Lassan az élő fába is belekötnek.Mi miért van?Mert operában vagyunk és szép zenét kell komponálni a halálra.Nyilván az élettől teljesen elrugaszkodott dolgok ezek a halál utáni áriák, duettek,de az amerikai filmek nagy része olyan valóságközeli?A színház azért színház,hogy elfogadjunk olyan dolgokat is,amik a mindennapi életben nem fordulnak elő. Ön talán javasolja,hogy Gilda leszúrása után a néma Gildától búcsúzzon Rigoletto,vagy Othello Desdemonától.Az opera az irrealitások műfaja ne akarjuk már megváltoztatni!Éppen elég ,amit a rendezők művelnek az operákkal.De Szeged szereti a reformokat.Ott kellene kipróbálni, átírni a műveket!És tudja Ön ,hogy a sziklasírban mikor fogy el a levegő?Erről bővebben is hallanék!

200 IVA 2016-05-15 04:49:52 [Válasz erre: 196 Héterő 2016-05-14 16:55:32]
Nem engem kérdeztél, és nem is vagyok orvos, de aki érezte már a gyász és a szerelem fájdalmát, spontán természetesnek találja Izolda halálát. E halálnál sokkal izgalmasabb, hogyan hatott Brangéne bájitala, ami Wagner operájában nem lepleződik le olyan nyíltan, mint a Szerelmi bájitalban – de szintén van rá lélektani magyarázat, nagyon is elfogadható.

199 IVA 2016-05-15 04:18:57 [Válasz erre: 195 Héterő 2016-05-14 16:26:08]
Na hát, hogy milyen hanyagul recenzáltam annak idején azt a Rigoletto-közvetítést: a rendezés 100 sebből vérzését említve, és nem térve ki erre a lábikrás dologra! Hiszen ha ez a rendezői magyarázat nem lett volna, máig azt hiszem, hogy a Herceg marokkózott Gildával odafenn.

198 Búbánat 2016-05-14 18:09:59 [Válasz erre: 197 márta 2016-05-14 17:01:43]
Orvosdoktor operaénekesek véleményére is adhatnánk talán ebben a roppant nagy horderejű problémakörben...

197 márta 2016-05-14 17:01:43 [Válasz erre: 196 Héterő 2016-05-14 16:55:32]
Heiner dr. kkitűnő radiológus, nem a megfojtás, a mérgezés, és a tőrdöfés a fő szakterülete. De az operarajongók között nyilván mindenféle szakorvost találunk, rájuk gondoltam. Talán a szülész-nőgyógyászokra kisebb szükségünk ven ezekben a kérdésekben. :)

196 Héterő 2016-05-14 16:55:32 [Válasz erre: 193 márta 2016-05-13 12:45:48]
Nocsak: ím Heiner dr. befolyása az operairodalom elhalálozásait illető orvos-diagnosztikai megállapításokra. Szerencsére legalább szakember nézeteit tolmácsolod. :-) Korábban valami B-betűs szerző alkotott valamilyen művet a szerelmi lázban égő bikákkal kapcsolatban, csak a flóráról és nem a faunáról hozta mintáját: valami mandarint emlegetett. Nagyszerű, megragadom az alkalmat. Kérdezzük meg a szakembert: - orvosilag - miben hal meg tkp. Isolde? Létezik-e Liebestod, mint orvosi entitás?

195 Héterő 2016-05-14 16:26:08 [Válasz erre: 194 IVA 2016-05-14 01:54:18]
Megnéztem ismét a 2011-es darabot. A homokoskára figurázott herceg alighogy abbahagyja kappandalát, Rigoletto föltépi a hullatartósító pvc-burkot, majd atyai szeretettel mancsikol-gyurmázik a véres cafatok között, mintha egy fél sertést gusztálgatna. A háttérben megjelenő Gilda-leányka minden, csak nem megható (az énekesi teljesítményt most hagyjuk), főleg nem mennyei angyal, trancsírozott testével a hentespulton. Dehát mire számíthat a néző, ha belépőnek a hamis kakofónia (mindenki süket?) mellé megkapja Gilda lábikráját a föltépett szűzhártya nyomán csorgó-csörgedező, vörösen feketéllő vérrel?

194 IVA 2016-05-14 01:54:18 [Válasz erre: 192 Cilike 2016-05-13 09:23:09]
OFF: „A vége ütős. Nekem nagyon tetszik. Ez egy igazi nagy ötlet erre a képtelen dramaturgiai helyzetre” – ezt írtad róla 4 és fél évvel ezelőtt, a Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? című topicba, 1392. sz. hozzászólásodban. Én – bevallom – már nem emlékeztem a fináléra, csak arra, hogy az egész rendezést elutasítottam. Ezért kerestem most elő akkori hozzászólásomat (1433. sz., Téged is idéztelek benne); hát igen: Alföldi-módra ennek a gondolatnak a kivitelezése sem tetszett.

193 márta 2016-05-13 12:45:48
Amit hajlamosak vagyunk az operaszínpadon teljes képtelenségnek, megmosolyogtató véletlennek tekinteni - az nap mint nap megtörténik velünk. Másfelől ami ott történik és amit énekelnek, azt nem szabad mindig szó szerint venni. Gilda halála nagyon jó példa, se "A lantos" (borzasztóan hangzana) Misereréje is ilyen. Amúgy az operai halálokat érdemes volna kicsit orvosilag végigelemezni. Gildát leszúrják, elvérzik. Ez lassú halál, simán benne van a hosszú, énekléses haldoklás (v.ö, Edgardo a Lucia végén, vagy Otello öngyilkossága!) Az Aida végén Verdi orvosilag korrektül komponálta meg az oxigénhiányos állapot, majd fulladás esetét. (A sziklasírban elfogy a levegő) Desdemona neccesebb, mert akit megfojtanak és elroppantják a gégéjét, az egy hangot se fog már adni. De a tbc-s Violetta haláltusája is hiteles. Ráadásul ezeknek az embereknek a többségét rendkívül zaklatott idegállapotban éri halálos sérülés. Ilyenkor az adrenalinszint az egekben van, hihetetlenül sokáig életben tart més súlyos sebbel is. A vadászok sokszor leírták, hogy a bőgő, szerelmi lázban égő szarvasbika halálos lövéssel is hihetetlenül messzire képes elmenni.

192 Cilike 2016-05-13 09:23:09 [Válasz erre: 191 IVA 2016-05-13 05:34:37]
Ezt rendezte meg Alföldi annak idején, azt hiszem az Armeles produkciójában. Ez volt az egyetlen ötlete, ami tetszett. Ott volt a zsákban a halott Gilda és Rigoletto mögött ott volt a "megdicsőült", fehér ruhás szellem, ő válaszolgatott. Az jó volt, sztem.

191 IVA 2016-05-13 05:34:37 [Válasz erre: 188 Héterő 2016-05-12 21:59:49]
Igazán elgondolkoztató a bezsákolt Gilda átmeneti feltámadása némi búcsúéneklés céljából.” Elgondolkoztam rajta. Biztosan átélted már, hogy valaki rád pillant, és abból sokkal többet kiolvasol, mint annak a pillanatnak a közlendőjét. Akár egy egész sorsot, életet. A jó színészek is képesek ennek eljátszására. Kutyabarátok az állat tekintetéből is sokat képesek kiolvasni. Egy-egy haláljelenet az opera nyelvén szerintem egy önmagán túlmutató pillanat, tekintet kimerevítése. Akár tíz percre. Ha a Rigoletto fináléjának extrém példáját vesszük: Gilda persze hogy meghalt már, amikor Rigoletto felismeri. De lehet, hogy nyitva még a szeme, és az apja úgy érzi, a lány rátekint, hozzá szól. Gilda szólamából azt halljuk, amit Rigoletto kiolvas halott lánya utolsó, már élettelen tekintetéből, arcából. Hogyan is tudhatná meg ezt az operát hallgató, néző közönség másképp, mint éneklésből?

190 IVA 2016-05-13 02:20:06 [Válasz erre: 188 Héterő 2016-05-12 21:59:49]
OFF – de hol másutt reagálhatnék erre? Az Aida ugyan nem történelmi opera, de cselekménye nem hiteltelen. Ha mégis az, hiteltelennek kell tekintenünk minden olyan szépirodalmi, drámai alkotást, filmet, amelyben valaki(ke)t valamin rajtakapnak (leggyakrabban szerelmi, szexuális célú találkozón, máskor egyéb titkos cselekedet vagy megbeszélés közben), és ennek csupán az az oka, hogy a részvevők nem zárták magukra az ajtót, nem elég biztonságos helyre vonultak félre. Nem elég hosszú folyó a Nílus: muszáj pontosan annak a szentélynek a szomszédságában évődni és konspirálni, amelyikben a főpap és a királyi menyasszony imádkozik. Ha mindenki olyan elővigyázatos és gondos lenne, mint mi, soha semmilyen (meg)csalás nem derülne ki, nem lennének drámák, márpedig számtalan dráma alapja ez a bohózati elem. (De miért kellene ma már elvárnunk Radameséktől, hogy másik partszakaszon találkozzanak, ha a fináléban sziklabörtön sem jut nekik? Mohácsi Jánosnak nyilván az az üzenete, hogy becsületes halálraítéltekben akkor sem kerekedik felül az életösztön, ha börtönüknek se fala, se teteje. Elmúlásuk Amneris számára valóságos live show.) Tisztelt Trubad Úr / Úrhölgy, kedves Héterő! Miért lett volna szerencsésebb cím A lantos? A trubadúr magyar (jövevény)szó. Szerencsésen adhattak az operának egy magyar címet, amelynek hangzásából félreérthetetlenül lehet következtetni az eredeti és más, külföldön használatos címalakokra. A német és az orosz címet én nem találom rejtélyesnek. A németek a francia kiejtéssel együtt átvették az írásmódot is, az oroszok pedig, miként a magyarok is, a kiejtés szerinti, fonetikus írást. (Bár, úgy emlékszem, élt nálunk régebben A trubadour forma is.)

189 Héterő 2016-05-12 22:22:51 [Válasz erre: 181 Pál Tamás 2016-05-10 06:53:16]
A libbrettisták gyakori, ám nagyon csúnya hibája, hogy a történet megértéséhez elengedhetetlen megismerni az eredeti művet: drámát, novellát, stb. Azután már csak egy belevaló rendező kell, és a tartalom ellenkezőjét is ki lehet csiholni szerencsétlen operából. Persze az előzékeny rendező készségesen elmagyarázza, szerinte miről szól a darab. Csakhogy akkor már az egészet megette a fene, ld. Martin Kušej Rusalka - gyalázata. Azzal hivalkodik, milyen jól illik a szöveg a pedofillá silányított operához. A cseh szöveg NEM illeszkedik a förmedvényhez, a rendező egyszerűen csal némi nemi ocsmánykodás kedvéért.

188 Héterő 2016-05-12 21:59:49 [Válasz erre: 176 Pál Tamás 2016-05-09 17:30:22]
Mint máskor is, most is nagy-nagy érdeklődéssel olvastam bátor cikkét, hiszen szembemegy az általános nézettel: "...die unsinnigste Handlung der Musikgeschichte!", azaz a zenetörténet legértelmetlenebb cselekménye. Alapvetően igaz, hogy semmivel sem kuszább vagy hihetetlenebb a történet, mint - például mondjuk - az Aidáé, ahol a tutyimutyi hadvezér logikai elemzőkészsége egy óvodás szintjén van (méghozzá kiscsoportosén), vagy igazán elgondolkoztató a bezsákolt Gilda átmeneti feltámadása némi búcsúéneklés céljából. A Verdi-libretto általában bővelkedik a hasonló - mondjuk ki: marhaságokban, ismételgetésekben. Ez bizony erősíti a szövegellenes nézők tévhitét, mármint - hogy a szöveg másodrendű lenne, sőt: lényegtelen. Hiába cáfolták eme nézetet jelentős koponyák, így Gluck vagy R. Strauss, a téveszmének sok híve van soraink között is, például az általam igen nagyra becsült IVÁ-nk is gyakran hangoztatja. A szöveg fontosságára jó példát nyújt Wagner vagy Puccini a műveiben. Ez az opera is fülbemászó dallamokat rejt: Verdi népszerűségének ez a titka. Gyakran énekelgettem magamnak: Á-á, o kásbelé, az esti csend belé-pam-pam... Nos, ennyit értettem a "magyar" szövegből (v.ö: Chi del gitano i giorni abbella?) Meg itt a cím is: ...eredetileg A lantos címmel akarták bemutatni a művet; azonban, mire a premierre került a sor, a színház vezetősége, úgy látszik, mégis elhagyta az erőszakolt magyarítást. Mennyivel szerencsésebb lett volna! Vagy meghagyni az eredeti címet, miként ma az angolok és franciák teszik, noha Le Trouvère címmel annakidején készült francia változat is. A német Der Troubadour meg végképp rejtély, mint a Трубадур is. Csehül Trubadúr, mint mostanában nálunk. Legjobb lenne magyar címnek a Trubad úr, mert mint a hippodromnak, "annak legalább van értelme".

187 márta 2016-05-11 08:39:13
A Toscában az a legelkeserítőbb, hogy ott marad a világ - Spolettára és Sciarronéra!

186 Csiki Gábor 2016-05-10 22:29:36 [Válasz erre: 181 Pál Tamás 2016-05-10 06:53:16]
Kedves Tamás, még annyit, hogy e helyütt szívesen buzdítanálak hasonló mélységű elemzések megírására, mert úgy látom, mások is élvezettel olvassák soraidat. JÓmagam örömmel vennék például egy Tosca-elemzést Tőled, de erre önös okom van: az évek során felmerült bennem néhány kérdés a darab átfogó értelmezésével kapcsolatban. Kesselyák Gergellyel már meg is osztottam ezeket a tavaly nyári margitszigeti próbák alatt (ő akkor éppen Tosca-rendezésre készült Miskolcon, a Szigeten pedig dirigált, én magam Spoletta jelmezét viseltem), és a beszélgetés közben rácsodálkoztunk, hogy mennyi kérdést vet fel az egyes szereplők (vélt vagy valós) múltjának, jellemének, szándékainak, érzelmeinek és cselekedeteinek a feltérképezése. Szóval, várjuk a hasonló írásokat, ha nem Toscáról, akkor másról.

185 Csiki Gábor 2016-05-10 22:18:43 [Válasz erre: 181 Pál Tamás 2016-05-10 06:53:16]
Kedves Tamás! Kedves márta! Köszönöm a mondataitokat, amelyeket nagyon érdekesnek és elgondolkodtatónak találok. Felmerült bennem az a talán soha nem ízlelgetett lehetőség, hogy Manrico tényleg nem hiszi el, hogy ő az a bizonyos "másik gyerek", aki élve maradt. Talán az elbeszélt történetet egyáltalán nem is hozza összefüggésbe saját személyével. Talán azt gondolja, ő a történtek után jópár évvel került Azucéna mellé, ezért kérdezi iyen hévvel:"chi dunque??". Akár úgy is kérdezhetné (ha nem egy operalibrettóról lenne szó): "jó-jó, felfogtam ezt a sztorit, de én aztán hogy kerültem a képbe?". És az is igaz lehet, hogy ilyen felfokozott élet- és tudatállapotban nem mindig vagyunk képesek ÁTVENNI mások szájából a logikai/tárgyi értelemben vett nyilvánvalóságokat, hanem magasabb avagy rejtettebb összefüggéseket keresünk az események mögött. Annak ellenére, hogy a VALÓSÁG ott fekszik a lábunk előtt (avagy szól mások szájából), mi nem azt keressük, hanem az IGAZSÁGOT. Tamás, mártha! Köszönöm, hogy mindezekről kicserélhettük a gondolatainkat!

184 Heiner Lajos 2016-05-10 12:42:21 [Válasz erre: 183 márta 2016-05-10 10:00:30]
"Manrico butaságához" - ezért osztották a szerepet tenoristára! (Akinek nem inge...)

183 márta 2016-05-10 10:00:30
Még pár szempont Manrico butaságához. Szereti anyját, de jól ismeri zaklatott, kissé zavaros gondolkozását is. Hozzászokott, hogy nem világosan fejezi ki magát. Másfelől gondoljuk meg: Manrico a csatában súlyos sebet kapott, most lábadozik. Előtte is sorra érik a váratlan kihívások. A csaj ablaka alatt váratlanul megjelenik a vetélytársa. Akiről kiderül, hogy az ellenséges csapat vezére is egyben. Összecsapnak, fölülkerekedik, de "elhal ez a kéz", és mégse döfi le Lunát. (A "Mal reggendó"-ban elénekli, hogy mindezt maga sem érti, de fölkavarta a lelkét.) Erre viszont őt szúrják le. És akkor most az anyja azzal jön, hogy nem is az anyja?? Sok ez egy érző kebelnek! Kívülről lehet, hogy nyilvánvalónak tűnik, de megélve egyáltalán nem síma ügy! Ráadásul a dráma nagyon gyors! Alig fogant meg a gondolat Manricóban, hogy más az anyja, már jön is a hír, hogy kinevezték parancsnoknak és Leonóra kolostorba akar vonulni. Nincs idő semmit kibeszélni vagy nyugodtan végiggondolni. Érdekes, hogy erre csak Leonórának van ideje. Mindkét áriájában alaposan végiggondolja a saját helyzetét, és el is dönti, hogy mit fog tenni. Másfelől. A trubadúr története bizony szövevényes, komoly szellemi erőfeszítést kíván a megértése. Ezért van, hogy maguk a hősök sem értik meg. Ám a helyzetek és az érzelmi diszpozíciók többsége világos. Ferranado meg akar bosszulni egy régi sérelmet. Luna jön a szerelméhez, de jön a másik pasi is. Leonóra Manricót szereti. A két férfi összecsap, de a parti hosszabbításban döntetlen. Manrico és az anyja szeretik egymást, összefonódott az életük, de a fiúnak Leonóra kimentése a zárdából még fontosabb. Később, amikor az anyja kerül veszélybe, habozás nélkül a segítségére siet és otthagyja Leonórát. Nem folytatom.

182 joska141 2016-05-10 08:44:02
Tisztelt Pál Tamás Karmester Úr! Nagyon-nagyon köszönöm, hogy olvashattam ezen a felületen az Ön Trubadúr elemzését. Eddigi életemben x-szer láttam-hallottam a művet, tisztában is voltam a cselekményével, de teljes mélységű értéséhez az Ön sorai kellettek. Szeretném, hogy még sok ilyen elemző írást olvashassak Öntől. Ehhez kívánok Önnek további jó egészséget és sikeres tevékenységet.

181 Pál Tamás 2016-05-10 06:53:16 [Válasz erre: 178 Csiki Gábor 2016-05-09 21:38:30]
Kedves Gábor, engedd meg, hogy Gutiérrez drámájából idézzem Manrique szavait: „Bocsásson meg, megérdemlem szemrehányását. A szívemben ezerszer is meggyóntam önnek, hogy azt kívánom, bárcsak ne lenne az anyám. Nem azért, mert nem szeretem teljes szívemből, hanem azért mert névre vágytam, egy névre, ami nekem nem adatott meg. Ezerszer mondogattam magamban, bárcsak egy Lanuza, vagy egy Urrea lennék…” Manrique-Manrico egyszerűen NEM MERI ELHINNI, hogy dédelgetett álma – az előkelő származás – igaz lehet. Különösképpen az operában, ahol, mint ahogy próbáltam megvilágitani, Azucena szavai - annak első mondata miatt – hiteltelennek tűnnek. Manrico ugyanis éppen hogy nem szellemi fogyatékos, és egy pillanat alatt fölméri, hogy ez a história ITT, Vizcayában, ahol anyja meséli, NEM TÖRTÉNHETETT MEG. Meg aztán Azucena a továbbiakban minden boszorkányos bűbáját beveti, hogy Manrico gondolatait más útra térítse, s mikor fia büszkeségét, hiúságát ébresztgeti ez teljes mértékben sikerül is neki.

180 IVA 2016-05-10 04:24:51 [Válasz erre: 177 márta 2016-05-09 18:25:42]
Mindenkinek sajátos olvasata lehet az írásokról. Én úgy gondolom (és remélem), hogy védőbeszéd a divatok terrorjában szánalmasan kínlódó „művészek” és esztéták ellen is. Valamikor általános iskolai felső tagozatos koromban ismertem meg A trubadúrt. (A „Máglya-ária” nem csak hakniszám volt. Azucena áriája címmel a rádió egyik leggyakrabban adott slágere is, még többször csak a Misererét sugározták, Takács Paulával és Simándy Józseffel.) A cselekményben az Operák könyve és a Pesti Műsor rövid ismertetője igazított el. Sohasem okozott problémát, még az sem, hogy egy számomra felfoghatatlan életélménnyel küzdő nő szörnyű cselekedete és annak emléke jótékonyan zavaros lehet. Mindezzel együtt is nagy élmény és szellemi kaland Pál Tamás lenyűgöző műismerettel írt tanulmánya.

179 lujza 2016-05-10 01:44:11
Én is örültem ennek a részletes elemzésnek, Pál Tamás írásait mindig érdemes olvasni! De Slezák megjegyzésével kapcsolatban azt hiszem, az inkább csak egy bon mot volt részéről, mint ahogy ilyen a Lohengrinről szóló magyarázata is, most hirtelen ez jutott az eszembe.

178 Csiki Gábor 2016-05-09 21:38:30
Szívből örülök Pál Tamás kimerítő írásának. E helyütt fel is tennék neki egy kérdést - azért nem privát üzenetben, mert talán másokban is felmerült a Trubadúrral kapcsolatban - , és bízom benne, hogy esetleges válaszával fel is oldja azt a zavart, amely korábban szinte minden megtekintett előadás során felmerült bennem. Van ugye az a jelenet, amikor Azucena extázisba fulladó hangon meséli el, hogy A MÁSIK gyereket, saját fiát hajította a tűzbe. Manrico végighallgatja, majd megállapítja: "Nem a te fiad vagyok". (Eddig oké) Majd megkérdi:"Akkor hát ki vagyok?". Azt szeretném megtudni Tamástól, hogy Manrico itt miért megy át "szellemi fogyatékosba"? Amit az öregasszony elmondott (lám, nem is olyan öreg az az asszony!), az egy elég szimpla képlet, amiből a néző számára tisztán kiderül, hogy ez a srác bizony a Luna testvére. Manrico miért nem jön rá - még később halála óráján sem - arra, ami teljesen nyilvánvaló egy ilyen elbeszélés alapján? Ráadásul nekem úgy tűnik, mintha Azucena egyenesen megörülne annak, hogy Manrico menyire nem veszi a lapot, és kihasználva ezt, rögtön másra tereli a szót: nem voltam-e jó nevelő-anyád mindig, stb. stb. Végül is kapóra jön neki Manrico "butasága", hiszen így tovább forralhatja bosszúszomjas tervét. Lehet, hogy Slezáknak is ez volt a gondja, és hozzám hasonlóan ő sem volt elég penge, hogy megoldja a figura "szájába írt" rejtvényt? Kedves Tamás, ha válaszolsz erre, annak nagyon fogok örülni - ahogy természetesen minden fórumozó esetlegesen felmerülő gondolatának. Előre is köszönöm!

177 márta 2016-05-09 18:25:42
Védőbeszéd A trubadúr mellett, vádbeszéd kényelmes, lusta művészek ellen.

176 Pál Tamás 2016-05-09 17:30:22
Kedves Héterő, küldök Önnek egy privát üzenetet, Pál Tamás

175 Héterő 2016-03-10 13:08:18 [Válasz erre: 174 Pál Tamás 2016-03-10 07:32:51]
Kedves Maestro, amint látja, nagy figyelemmel olvasom bejegyzéseit. Nagyon szívesen teszem, mert tartalmas, élvezetes mindegyik. Külön öröm számomra a szép nyelvezet, ami igazán ritka erény manapság. Kérem, ne tartsa kotnyeleskedésnek, ha kiváló elemzéseihez néha hozzáfűzök valamit. Ezek apró, ám nagyon fontos, tárgyi jellegű tények, amelyek természetesen nem csökkentik az egész írás értékét.

174 Pál Tamás 2016-03-10 07:32:51
Kedves Héterő, csak remélni tudom, hogy a zenei elemzésekben nem talál ilyen szarvashibát. Köszönettel PT

173 Héterő 2016-03-10 02:15:34
AIDA - "ki mit tud" Mariette biztos mindenkinél jobban tudta, hogy Etiópia épp oly sivatagos és kietlen... The Bale Mountains play a vital role in climate control of the region by attracting large amounts of orographic rainfall, which has obvious implications for livestock and agricultural production. Some 600 - 1,000 mm fall annually in the lower altitude areas, while 1,000 - 1,400 mm fall in areas of higher altitude, and over 12 million people from Kenya, Somalia and Ethiopia are dependent on water from the Bale massif. A total of [u]40 rivers[/u] rise in the Bale Mountains National Park area, contributing to five major rivers: the Web, Wabe Shebele, Welmel, Dumal and Ganale. Additionally, the Bale massif is the source for many springs in the lowlands, which are of paramount importance as they are the only source of water year-round. There are numerous natural mineral water springs, locally called horas, which provide an essential source of minerals for livestock. The mineral springs within the park are valued for their high mineral content (sodium, potassium, magnesium, zinc and calcium), and local pastoralists believe that in order to maintain good health and milk production their livestock must be given hora water. They will drive their livestock for up to two days to reach the hora springs. It is increasingly apparent, however, that the hora springs have become an excuse for local people to enter the park to gain access to better grazing areas. List of national parks of Ethiopia Ethiopia is home to several national parks: Abijatta-Shalla National Park Alatish National Park, founded in 2006[1] Awash National Park Bale Mountains National Park Gambela National Park Kafta Sheraro National Park Mago National Park Maze National Park Nechisar National Park Omo National Park Semien Mountains National Park Yangudi Rassa National Park Included in this system are a number of wildlife sanctuaries: Didessa Wildlife Sanctuary Harar Wildlife Sanctuary Kuni-Muktar Mountain Nyala Sanctuary Senkele Wildlife Sanctuary Stephanie Wildlife Sanctuary Yabelo Wildlife Sanctuary

172 Heiner Lajos 2016-03-08 13:21:55 [Válasz erre: 170 márta 2016-03-08 09:23:38]
Igen, ez a felvétel szinte viszcerális izgalmat gerjeszt. De ott van Sabajno is (itt nem az 1920-as felvételre gondolok, hanem a későbbire, Pertilevel és Gianninivel.) Meg Beechamé, Serafiné, az Erede-féle, és Perlea és Abbado és Muti és Levine. És ne feledkezzünk meg egy magyar lemezről, bizonyos Vaszy Viktor dirigálta.

171 Heiner Lajos 2016-03-08 13:13:12 [Válasz erre: 170 márta 2016-03-08 09:23:38]
Hát annak jó három évtizede. Akkoriban én, ha először aludt nálam egy lány, hajnalban nem kazettatörléssel foglalkoztam...

170 márta 2016-03-08 09:23:38
Eldirigálhatná Pál. És egyúttal elemezhetné is. Az én kedvenc Aidám az 1951-es mexikói, Callssal, del Monacóval és a legjobb Amonasróval Taddeijel. HL barátom vette át kazettára. Egyszer beletöröltem az elejébe: azon az álmos reggelen, amikor későbbi párom, gyermekem édesanyja először aludt nálam.

169 kothner 2016-03-08 07:59:11
A most futó szörnyűséges Aida rendezője ezek szerint mintha beletalált volna a lényegbe: egész rendezését paródiának lehet minősíteni

168 Heiner Lajos 2016-03-07 21:25:53
Pál eldirigálhatná az Aida nyitányát. Toscanini és Abbado után a világon harmadszor.

167 Heiner Lajos 2016-03-07 19:05:39
Akad itthon pár Aida-felvételem, "kereskedelmiek" és "élők", a nálunk sajnálatos módon szinte ismeretlen Panizzaval is, az Aida- Amonasro kettősben a zenekarban Ég és Pokol szakad össze. Ám mégis Toscanini 1949-es előadását tudom leginkább csodálni, dacára a messze nem ideális szereplőgárdának (talányos kérdés: kit akart eredetileg Radamesnek?) Akkor, 1949-ben, a Maestro 82 éves volt. A II. felvonás fináléjában odacövekeli magát a dirigensi pulthoz. Lehet, így tett 63, hatvanhárom évvel korábban, amikor először vezényelt operát. Az Aidat.

166 Heiner Lajos 2016-03-07 14:49:08
Élvezettel olvastam, mint mindig, Pál Tamás blogbejegyzését, ma az Aidáról. Ez volt az első opera, melyet életemben láttam, több, mint 43 éve. Ma is előttem, ahogy a III. felvonás áriája alatt a címszerepet éneklő Karikó Teréz majdnem hanyatt esik egy műsziklán, de azt kitapogatja, és éneklésében pillanatnyi hiba nélkül ráül, mintha rendezői utasítás lenne. Láttam a darabot sok változatban Szegeden, többen Prágában, Várady Júliával Bécsben, aztán Niemandokkal a Metben, az első három felvonást Pál irányításával a Margitszigeten, az utolsó hármat Domingoval az Erkelben. Folyt. köv.

165 Búbánat 2016-02-10 12:15:55
A Bartók Rádió sugározza ma este (21.00 – 22.00 óra): A Szombathelyi Szimfonikus Zenekar hangversenyének közvetítése a Mátyás-templomból A 2002. március 18-i koncert hangfelvétele Vezényel: Pál Tamás Km. Timothy Bench - tenor, Nemzeti Énekkar (karig. Antal Mátyás), Honvéd Férfikar (karig. Pálinkás Péter) és a Debreceni Kodály Kórus (karig. Szabó Sipos Máté) 1. Liszt: 13. zsoltár (Bench) 2. Verdi: Négy áhítatos ének - a) Ave Maria, b) Stabat Mater, c) Te Deum, d) Laudi alla Vergine Maria (énekkarok) (Ism. február 22., 13.30)

164 Petyus 2016-01-26 18:08:34 [Válasz erre: 163 márta 2016-01-25 12:06:49]
Kész a könyv? Esetleg segíthetnék?

163 márta 2016-01-25 12:06:49
Még nincs kiadó. Nem holnap...

162 Petyus 2016-01-24 13:01:01 [Válasz erre: 159 Petyus 2015-12-09 16:18:29]
Ismét kérdezem, mikorra várható a Márta által jelzett Pál Tamás könyv?

161 pio 2016-01-24 07:52:30
Én nem vagyok egy Pál Tamás-fan, de most van egy Új Világ-szimfónia a Youtube-on, amit dirigál, hát az nagyon ütős.

159 Petyus 2015-12-09 16:18:29 [Válasz erre: 158 márta 2015-12-09 15:46:34]
Örülök neki, és mikorra várható, mely kiadótól?

160 Petyus 2015-12-09 16:18:29 [Válasz erre: 158 márta 2015-12-09 15:46:34]
Örülök neki, és mikorra várható, mely kiadótól?

158 márta 2015-12-09 15:46:34
... már készül

157 Petyus 2015-12-09 12:39:38
Pál Tamás életét érdemes lenne interjúkötetben megörökíteni, hej, de szívesen megcsinálnám...

156 Heiner Lajos 2015-12-09 08:13:52
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/fuggony_elott_palca_nelkul_pal_tamas/2455553/

155 Heiner Lajos 2015-12-03 08:52:49
2015. december 8. 18 óra Függöny előtt, pálca nélkül Szeged, Kisszínház A Szegedi Nemzeti Színház kulisszák előtti sorozatának legújabb részében Gyüdi Sándor főigazgató Pál Tamás első karmesterrel beszélget.

154 kothner 2015-11-27 07:33:50
A Tiszatáj írta Pál Tamás koncertjéről "Szimfónia a régi világból" címmel tiszatajonline.hu/?p=88796





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.