vissza a cimoldalra
2020-08-11
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11552)
A csapos közbeszól (95)

A MET felvételei (970)
Régizene (3665)
A nap képe (2229)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4031)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2013)
Franz Schmidt (3660)
Operett, mint színpadi műfaj (4455)
Opernglas, avagy operai távcső... (20588)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2810)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (160)
Gregor József emléke (183)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1438)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7365)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62200)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4696)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4887)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

4009   Búbánat • előzmény4008 2020-07-27 19:38:00

Köszönöm  a kiegészítő adalékokat.

4008   smaragd • előzmény3995 2020-07-27 19:03:09

„Talán a csillagok” - a kantáta ill. oratórium keletkezési körülményei, röviden, Rácz György szavaival:

… egyetlen buktatót nem tudtunk kikerülni. Azt tudniillik, hogy a kiszabott másfél óra (sosem akartunk ennél hosszabb zenés játékot alkotni, s ez nem is lett volna hasznos) nem töltötte ki éjfélig az időt, a darab huszonhárom órára véget ért.

Ekkor támadt valamelyikünknek az a nem túl szerencsés ötlete, hogy a darab befejezését fejeljük meg egy oratóriummal, amelyet a zenekar és az énekkar valamint Rafael Márta ad elő. Hát ez bizony a mi kivitelezésünkben meglehetősen szerencsétlen ötlet volt!

Az ismétlés alkalmával már az oratórium nélkül hallhattuk a „Talán a csillagok”-at.

*

Ez azt mutatja, hogy valóban felvették a stúdió-előadáson a kantátát, de csak a szilveszteri bemutatón sugározták.

Az biztos, hogy meglepő módon sok feldolgozásra váró forrás maradt meg a „Májusfa” és a „Talán a csillagok” alkotói folyamatáról - sajnos a teljes felvételek eltűntek -, amire valamennyien, példaképpen: a zeneszerző, a rendező, Ruttkay Éva, Rátonyi Róbert, Tamássy Zdenkó és mások még évtizedekkel később is sok szeretettel gondoltak rádióműsorokkal és írásos emlékezésekkel.

Kemény Egon keringői aratták a legnagyobb közönség- és szakmai sikert:

Májusfa-keringő, Hópehely-keringő

Balaton-keringő

Hóvirág-keringő

valamennyit Gyurkovics Mária előadásában is felvette a Magyar Rádió.

Kemény Egon első rádióoperettjei, a "Májusfa" és a "Talán a csillagok" a Rádió Dalszínháza sok évtizedes sikerének nyitottak utat - a hallgatók szívében és a magyar rádiózás történetében.

3995   Búbánat • előzmény3991 2020-07-25 16:41:28

A felvételen elhangzott az "Ötéves-terv" kantáta:

Éjszakai hangfelvétel a STUDIÓ-ban

  • Világosság, 1949. december 30.

— Csendet kérek! Hangfelvétel!
A zaj, amely megüli a XI. számú rádió-stúdiót, a kemény rendezői vezényszóra hirtelen elcsendesedik. Több mint harminc színész, szereppel kezében gyorsan elfoglalja helyét, az emelvényen készen áll a zenekar és a titokzatos üvegkamra mögött egy fehérköpenyes férfi helyezkedik el Rácz György rendező mellett. Éjféli hangfelvétel a rádióban. A szilveszteri műsor nagy operettjének ősbemutatója ez, melyet ezúttal — ritka alkalom! — az üvegkamra mögül, műszerek, órák és mikrofonok között hallgatunk meg. Olyan az üvegfal, mint egy vetítő- vászon, látjuk a szereplőket, de hangjukat csak a mikrofonon keresztül hallhatjuk.
Megkezdődik az adás. Címe: Talán a csillagok …” Kissé furcsa így nézni a mikrofon előtt beszélő színészeket. Középen egy barna fiatalember sürög- forog, mint kiderül, kellékes, aki a későbbiek során a „zörejeket“ produkálja.  Az első percekben furcsán hat, hogy Rácz György rendező az üvegfal mögül felemeli mutatóujját és abban a pillanatban előlép egy színész a csoportból és beszélni kezd a mikrofonba. Az is furcsa, hogy a műszaki rendező pillanatok alatt élethű harangzúgást imitál, az egész olyan, mint egy üvegfal mögül nézett különös kosztüm nélküli színpadi próba.
Amikor azonban felcsattan az első nevetés, már meg is szokjuk azt, hogy voltaképpen televíziórendszerű előadást látunk s egy egészséges humorú, jómuzsikájú — Kemény Egon szerzeménye —mulatságos operettet, melynek üzemi dolgozók a hősei és szerzője Szász Péter, eredményesen próbálta  meg az újfajta öröm élethű ábrázolását
Száz szereplő dolgozik a felvételnél, hol az emelvényen hangzik fel énekhang, hol közel érezzük, hol pedig távol a színészek hangját: mindezt az üvegfal mögül, némán, „beintéssel” irányítja a rendező. Múlik az idő, egy óra, két óra, egyre emelkedik az operett, a szorongó arcok kipirulnak, mindenki érzi, hogy a hosszú munkának eredménye lesz Szilveszter éjszakáján. Derű és optimizmus árad a kitűnően rendezett darabból, vidámak a dalok, a jelenetek.
Pontosan két óra, amikor a sikerült operett befejeződik. Suttogva jegyzi meg valaki: 
— Nem is olyan könnyű a „könnyű műfaj".  De azt hisszük, sikerült....
Erőteljes kórus hangzik fel: az  „Ötéves terv kantáta", melynek szövegét Kemény Egon zenéjére Hegedűs Zoltán írta. Közel tizenöt percig zeng a kantáta dallama, hirdeti, hogy az adás pillanatában, Szilveszterkor, éjfél után kezdi meg népünk az új, hatalmas munkát, az ötéves tervet...
Az éjszakai adás véget ért a Stúdióban. Vidáman, jó munka tudatában készülődnek hazafelé a színészek. Szilveszterkor ők is meghallgatják a vidám, zenés vígjátékot a rádióban. Mindenkinek figyelmébe ajánljuk. Érdemes meghallgatni.

3991   smaragd • előzmény3989 2020-07-25 16:18:42

Az "Ötéves-terv" kantátát, úgy emlékszem Rácz György említi könyvében, végül nem kellett előadni... 

Óriási sikert aratott a "Májusfa" és a "Talán a csillagok" is!

3989   Búbánat • előzmény3988 2020-07-25 16:03:48

„Talán a csillagok…” színlapja (hiányos; részben énekhangok, kórus, zenekar megnevezése…? -  a korabeli rádióújságból másoltam át):

Rádióbemutató: 1949. december 31., Petőfi Rádió, 19.00 – 21.15

Vidám zenés szilveszteri játék

Írta: Szász Péter

Zenéjét Romhányi József szövegére szerzette Kemény Egon

Az ötéves terv”-kantáta Hegedűs Zoltán költeménye.

Közreműködik: Rafael Márta, Feleki Rezső és Mindszenti Ödön dr.

Vezényel: Lehel György

Rendező: Rácz György

Személyek:

Szélvész elvtárs – Pándy Lajos

A Colortex-gyáriak:

Balázs Eszter – Petress Zsuzsa

Fikusz Panna – Kiss Manyi

Kovács Ica – Gyurkovics Zsuzsa

Táncos Mihály – Gálcsiki János

Fakó Ferdinánd – Tompa Sándor

Lalkovics  - Keleti László

Gléda – Rozsos István

Vállalatvezető – Peéri Piri

Portás – Bársony István

Kabátné – Soltész Annie

Egy lány – Szitányi Gabriella

A Thelmus-gyáriak:

Galamb Irma – Romváry Gertrúd

Ammondó Pál – Soós Lajos

Koncsák Miklós – Bilicsi Tivadar

Klári – Lórán Lenke

Manyi – Táncsics Mária

A Hóvirág üdülőből:

Lajos, a főpincér – Keleti László

Jani – Pongrácz Imre

Eta – Balogh Erzsi

Utasok a Hóvirág üdülőben:

Dorner Felicián – Komlós Vilmos

Ágh Krisztina – Lukács Margit

Varsa Károly – Bárdi György

A rádió munkatársai:

Telepes Béla rendező – Ráthonyi Róbert

Réz Teréz, rendezőgyakornok – Ruttkai Éva

Főrendező – Horváth Jenő

Slégek, hanglemezforgató – Hlatky László

Szigetvári bácsi – Justh Gyula

Ákos, technikus – Győző László

Rajtuk kívül:

  1. detektív – Bodó György
  2. detektív – Barlay Gusztáv

Soffőr – Árossy Aladár

Úttörő – Kardos Jóska

Anyóka – Zala Karola

Férfihang – Sárosi Mihály

Női hang – Surányi Magda

3988   Búbánat 2020-07-25 15:58:35

A „Májusfa" színlapja (hiányos; énekhangok, zenekar megnevezése…? -  a korabeli rádióújságból másoltam át):

1949. május 1.,  Kossuth Rádió, 20.50 – 22.00

"Előadás a stúdióban"

„Rádiót a dolgozóknak”

MÁJUSFA

Mesterházy Lajos és Szász Péter nagyoperettje

Zenéjét szerzette: Kemény Egon

Vezényel: Majorossy Aladár

Közreműködik a Földényi-kórus

Rendező: Rácz György

Személyek:

Kálló Marika, a Technotex szövőnője – Ferrari Violetta

Gyurik Péter, Pokics Pál, Szuh Ferenc és Huszár Jóska ifjúmunkások – Horváth Tivadar, Dékány László, Rátonyi Róbert és Kárpáti Zoltán

Panda Antal, szakács – Bilicsi Tivadar

Studla bácsi - üb. elnök – Szigeti Jenő

Baksa, párttitkár – Szakáts Miklós

Tavi János, Szög Panni, Mikola Mici és Dósa Sári, népi kollégisták – Pálos György, Kardos Magda, Hlatky Edit és Parragh Éva

Konok Teri, műegyetemista – Ruttkay Éva

Samu, kukta – Fehéregyházi Tibor

Bradács, házmester – Baló Elemér

Újságíró – Győző László

„Ez az első, mai valóságoperett, amely a dolgozók életéről és problémáiról szól. Pesten, Óbudán, Csillebércen, a gyermekvasúton történik és mindenütt, ahol a mai ember él és megfordul.”

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1927 • Raymond Leppard, karmester
1933 • Vásáry Tamás, zongorista, karmester
1939 • Bozay Attila, zeneszerző († 1999)
elhunyt:
1996 • Rafael Kubelík, karmester (sz. 1914)