vissza a cimoldalra
2020-01-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11463)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (4203)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62046)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3633)
Zenetörténet (259)
Milyen zenét hallgatsz most? (25050)
A nap képe (2176)
Erkel Színház (10440)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1383)
Plácido Domingo (920)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4659)
Lehár Ferenc (682)
Társművészetek (1575)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1845)
Franz Schmidt (3505)
Palcsó Sándor (277)
Pantheon (2508)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

3413   Búbánat • előzmény1854 2019-09-04 20:44:22

Kapcs. 1854., 747. és 1. sorszám

Garabonciás diák

Beszámoló egy ősbemutató előkészületeiről - riport 

/"Magyar Rádióműsorújság - 1952. október 7.-14. szám/

Utam muzsikálva járom!

Vígan hetedhét határon!

Négy húron át zengem a szív szavát!

Szép asszony hej, ha rámnevet,

Szétfutnak mind a fellegek.

Bizonyára sok-sok rádióhallgató ismeri ezt a dalt, és a szöveget olvasva már dúdolja is a melódiát. De vajon ezt is ismerik-e?

Zúg az erdő, zúg a mező,

Vajon mi zúgatja?

Talán bizony magyar huszár

A lovát ugratja?

Aki hallja, megy honvédnek,

Mind ki arra való!

Minden derék magyar legény

katonának való!

Gyertek, gyertek völgyön-hegyen,

Győznünk kell a harcon!

Hogy ez a föld a miénk legyen,

S miénk is maradjon!

Világon e hazánál

Más egyebünk sincsen!

Csak szabadon élhetünk itt,

Sohase bilincsen!

Pedig hát mindkét dalt ugyanaz énekli: a garabonciás diák! De, hogy megelőzzünk minden találgatást és kérdést, adjuk át a szót először is Rékai Miklósnak:

„- Régi munkatársa és barátja voltam Lehár Ferencnek, így esett aztán, hogy halála után egy sereg kotta maradt nálam tőle: a Garabonciás diák c. daljáték teljes zenei anyaga. Mert Lehár Ferenc a szabadságharc 100. évfordulóját egy nagyszabású magyar művel akarta megünnepelni. És ez a mű lett volna a Garabonciás diák. Az Operaházunk ugyan bemutatott a negyvenes évek elején egy operettet ezzel a címmel, abban azonban csak néhány szám szerepelt a tervezett daljátékból, a többi a Cigányszerelem muzsikája volt.

Lehár halála után rám várt az a feladat, hogy az eredeti partitúra felhasználásával, Lehár eredeti hangszerelésével, végső formába öntsem a Garabonciás zenei részét. Nagy segítségemre volt ebben az, hogy ismertem Lehárnak e művel kapcsolatos elképzeléseit, hiszen még élete utolsó évében is leveleztünk róla.

A mű 11 számból áll, melyek közül kettőt ismer a közönség, az » Utam muzsikálva járom!« és» Deres már a határ « kezdetűt. A többi most kerül a Rádió jóvoltából nyilvánosságra. Van köztük néhány olyan szám, mely hamarosan nagyon népszerű lesz. Az egyik dal érdekessége, hogy az a »Kinek virág kell, nem hord rózsaberket…« Vörösmarty A merengőhöz c. költeményének a megzenésítése. A mű egész zenei része egységes magyar miliőt alkot: vérbeli verbunkos muzsika.”

És most, hogy megismerkedtünk Lehár Ferenc utolsó alkotásának történetével és azon belül Rékai Miklós szerepével, megtudtuk, miként kerül sor egy Lehár-mű ősbemutatójára a Magyar Rádióban, hallgassuk meg Innocent-Vincze Ernőt, a szövegírót, aki szintén régi munkatársa volt Lehár Ferencnek:

„- Nagy szeretettel dolgoztam Lehár utolsó alkotásának szövegén. A cselekmény a szabadságharc hősi napjait idézi. 1848-ban, szeptember közepén játszódik, néhány nappal a pákozdi csata előtt. A partizáncsapatokat szervező diákkal érkezünk a Bakony egy eldugott fészkébe és tanúi leszünk annak, hogyan gyújtja lángra a szabadság forróvérű dalosa a harc, az ellenállás tűzét. A mű szövegrészét igyekeztem kerekdeden, egyszerűen, magyaros lejtésű mondatokkal megírni. Hallgassák csak!”

És valóban csak hallgatnunk kell, hiszen a darab első próbáján, az olvasópróbán vagyunk. A hosszú asztal mellett Benkő Gyuláé és Zentay Annáé a szó…

Zentay: De szép szöveg, néhol szinte énekelném…

Benkő: Neked könnyű, e lap alján énekelsz még, mert hisz dal következik. De mit tegyek én?  Hisz helyettem Szabó Miklós énekel!

Ajtay: Helyettem meg…  majd Svéd Sándor

Mert a Garabonciás diák legtöbb szerepét ketten alakítják: más beszél és más énekel.  Az énekesek nincsenek most itt, ők otthon tanulják számaikat. A próbák párhuzamosan haladnak egészen addig, míg a főpróbára, majd a felvételre nem kerül sor. Külön próbál a zenekar és az énekkar is. E sok és sokfajta szereplő a statisztákkal együtt, a VI-os stúdióban gyűl majd össze. A közel 200 közreműködő játékát ekkor foglalja majd egybe a daljáték rendezője, Cserés Miklós:

„-Tapasztalatom szerint akkor sikerül a legjobban a felvétel, ha a zenét, éneket és a prózát együtt, egyvégtében rögzítjük hangfelvételre, mintha csak rendes színházi előadás lenne – tájékoztat bennünket a próba végeztével a rendező. – Nem jelentkezik ilyenkor a hangzásbeli különbség, mely akkor hat bántóan a hallgató fülére, ha a zenei felvételeket a 250 légköbméteres VI-os, a prózát pedig a 120 köbméteres XI-es stúdióban vesszük fel. Az ilyen közös felvétel előnye még, hogy a szereplők kölcsönhatással vannak egymásra, az énekes átveszi a prózai szereplő érzelmi telítettségét és viszont. Az ilyen felvételnél nagyobb a tét: jobban ügyel mindenki, mert hiszen ha hibát vét, egy 200 tagú együttes munkáját állítja meg.

- Az énekes és prózai szereplőket úgy válogattuk össze, hogy azok hangszínben megegyezzenek.  Így a Nyugtalan boldogság óta már filmen is jól bevált Tolnay – Gyurkovics párosítás mellett Benkő Gyula és Szabó Miklós, Ajtay Andor és Svéd Sándor, Dajbukát Ilona és Török Erzsi alakítanak egy-egy szerepet. Zentay Anna énekel és maga is mondja szerepét, míg Ungváry László csak prózai szerepet alakít.

- A daljátékról így előzetesen annyit mondhatok, hogy zene és szöveg szép egységet alkot benne, és a tisztán éneklő közreműködők jóvoltából a dalok szövege is pontosan érthető lesz.”

 

Ezekután úgy hisszük, minden hallgató számára különleges élményt jelent majd Lehár Ferenc utolsó művének, a Garabonciás diáknak keddi, október 7-i ősbemutatója.

/Boros János, Pálvölgyi Pál, Schenk Jenő/

 

A Magyar Rádiószínház bemutatója:

1952. október 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 22.20

Lehár Ferenc – Innocent Ernő: Garabonciás diák

(Utam muzsikálva járom)

Daljáték

Rádióra alkalmazta: Rékai Miklós

Vezényel: Bródy Tamás

Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, a Forrai-kórus (Karigazgató: Forrai Miklós).

Hegedűszóló: Ney Tibor

Zenei rendező: Déry Pál

Rendező: Cserés Miklós

Szereposztás:

Ághy Péter – Svéd Sándor (Ajtay Andor)
Sárika, a leánya – Zentay Anna
A diák – Szabó Miklós (Benkő Gyula)
Karolin – Gyurkovics Mária (Tolnay Klári)
Borcsa néni – Török Erzsi (Dajbukát Ilona)
István – Rissay Pál
Kolb Ferdinánd, császári futár – Ungváry László

Férfihang – Pázmán Ferenc

Kiegészítésül:

Hat évvel később, már a Rádió Dalszínháza bemutatójaként és A vándordiák  címen,  ugyanez a rádiófelvétel ismét az adásba került: 1958. november 2., Kossuth Rádió 20.10 - 21.50

1854   Búbánat • előzmény747 2017-01-08 17:33:45
Kiegészítés a 747. és az 1. sz. bejegyzésemhez:

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. november 2., Kossuth Rádió 20.10 - 21.50

Lehár Ferenc – Innocent Vincze Ernő: A vándordiák

Rádióra alkalmazta: Rékai Miklós

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: MRT Szimfonikus zenekara, Forrai-kórus (Karigazgató: Forrai Miklós).

Zenei rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Aghy Péter – Svéd Sándor (Ajtay Andor)
Sárika, a leánya – Zentai Anna
A diák – Szabó Miklós (Benkő Gyula)
Karolina – Gyurkovics Mária (Tolnay Klári)
Borcsa néni – Török Erzsi (Dajbukát Ilona)
István – Rissay Pál
Kolb Ferdinánd, császári futár – Ungvári László
747   Búbánat • előzmény746 2014-12-15 11:36:49
Erről a rádiófelvételről hallhattuk az ominózus dalt:

Lehár Ferenc – Innocent Vincze Ernő: A vándordiák

Rádióra alkalmazta: Rékai Miklós

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: MRT Szimfonikus zenekara, Forrai-kórus (Karigazgató: Forrai Miklós).

Zenei rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Aghy Péter – Svéd Sándor (Ajtay Andor)
Sárika, a leánya – Zentai Anna
A diák – Szabó Miklós (Benkő Gyula)
Karolina – Gyurkovics Mária (Tolnay Klári)
Borcsa néni – Török Erzsi (Dajbukát Ilona)
István – Rissay Pál
Kolb Ferdinánd, császári futár – Ungvári László
746   Búbánat • előzmény745 2014-12-15 11:30:27
Biztosan nem Székely Mihály, hanem Svéd Sándor énekelte a Lehár-dalt - erre mérget veszek! Más kérdés, hogy ki a felelős, hogy ez a téves szerkesztői adat kikerülhetett; Nagy Ibolya pedig jóhiszeműen felolvassa, amit eléje tesznek...
745   smaragd • előzmény736 2014-12-15 07:50:04
Erre még térjünk vissza szerintem. Péntek, 11:51
Azóta megjelent a múlt pénteki műsor, még olvasható.
Ott Székely Mihály neve látható.
Nagy Ibolya tehát azt olvasta fel, amit valószínűleg írásban megkapott.
Amennyiben a dalt nem Székely Mihály énekli, akkor a megfelelő helyen lehet javítani az elírást. :-)
736   Búbánat 2014-12-12 14:33:10
Egy bakira figyeltem fel a Túl az Óperencián című operettműsor szerkesztésében és bekonferálásában: az adás vége felé Horváth Ádám televíziós rendező Székely Mihályhoz fűződő kapcsolatáról beszélt, majd ezt követően részlet hangzott el Lehár Ferenc – Innocent Vincze Ernő A garabonciás című operettjének ötvenes évek végén készült rádiófelvételéről /„Deres már a határ, őszül a vén betyár, rá sem néz már sohasem a fehérnép…” /. A műsorvezető Nagy Ibolya tévesen Székely Mihályt nevesítette a dal előadójaként Svéd Sándor helyett! Erre azért oda kellett volna figyelnie! Székely Mihály egyik felvételéről viszont helyesen konferálta be Ozmin „akasztófaáriáját” a Szöktetés a szeráj című Mozart-operából.

Mivel a délelőtti műsorba szerkesztett operettrészleteket eddig nem tették fel a Dankó Rádió nyilvános Facebook oldalára, ezért ideírom, mit hallhattunk még az adásban:

Két nagyobb blokkban egy-egy Suppé- és Huszka-operettből hallhattunk válogatott, szép részleteket.

I. Franz von Suppé: A szép Galathea - Vidám mitológiai játék

Ennek az operettnek a rádióból három változata ismert, ezúttal két stúdiófelvételéről kaptunk zenei ízelítőt:

a) Az egyik rádiós bemutató - keresztmetszet: 1963. február 20. , Petőfi adó 19.20 – 20.25 .

Szövegét Franz von Suppé írta.
Az összekötőszöveget Albert István írta.
Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre

A darabrészleteket Innocent Vincze Ernő fordította.

Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus
Vezényel: Polgár Tibor

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: László Endre

Szereposztás:
Galathea, szobor – Lehoczky Éva (Váradi Hédi)
Pygmalion, szobrász – Szabó Miklós (Benkő Gyula)
Ganymedes, szolga – Bende Zsolt (Viola Mihály)
Mydas, műpártoló – Kishegyi Árpád (Hlatky László)

Erről a hangfelvételről a következő részletek szólaltak meg:

- Bordal: „Itt a pohár, az éltető ital…..igyál, igyál, igyál…(Lehoczky, Szabó, Kishegyi)
- Pygmalion imája „Vénusz, anyám, hallgass reám, vágyaktól verve, itt esdeklem én… Vénusz, nézz le rám, vágyam epedve kérlek….(Szabó, énekkar)
- Galathea ébredése – kettős: „Ám mozdul… Ó mily szép….Szava kél….Istennő, Galathea, én édes álmom, Galathea, hadd nézek rád, elönt a vágy…./- Ki vagyok, mondd…/- Égi nő, akire vártam, akit imádtam, Te vagy az élet és a cél…./ - Édes mámor, jöjj hát boldogság, drága szerelem, áradj rám…/- Jöjj drága párom, tiszta csókodban élek...” (Szabó, Lehoczky, énekkar)
- Hármas és Mydas dala „Mars ki, hogy merészel bánni vélem, hallatlan, hogy mit, merészel… mars, kinn tágasabb…./- Hej, azt a teremburáját, milyen méreg…Jaj, nekem… Atyám neve… anyám neve…” (Kishegyi, Szabó, Bende)

b) A másik ismert stúdiófelvételen a teljes operett van: a Rádió dalszínháza égisze alatt, 1965-ben került bemutatásra

Szövegét Franz von Suppé írta, fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő.

Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc).
Vezényel Lehel György

Zenei rendező: Járfás Tamás (egyik utolsó munkája volt ez, mert a következő év végén, 33 éves korában elhunyt).

Rendezte: Horváth Ádám

Szereposztás:

Galathea, szobor - László Margit( Mészáros Ági)
Pygmalion, szobrász - Réti József (Cs. Németh Lajos)
Ganymedes, szolga - Melis György (Agárdy Gábor)
Mydas, műpártoló - Palcsó Sándor (Garas Dezső)

Erről a rádiófelvételről egy dal hangzott el:
- Ganymedes kupléja: Ránk antik égbolt napja süt és vígan élünk mindenütt, e lázban, e lázban…/ám ha átaludnék ezer éveket, mit lehetne látnom, ha ébredek?.../- Bármily klasszis, klasszis, klasszis, ámde mégse klasszikus…” (Melis)

II. Huszka Jenő- Martos Ferenc: Lili bárónő

Itt is több rádiófelvételről hallhattunk részleteket:

- Clarisse és Frédi kettőse „Hogyha szeretnél engemet…/Gyere, csókolj meg, tubicám…” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád – 1964-es rádiófelvétel: MRT szimfonikus Zenekar, vezényel: Sebestyén András)
- Malomszeghy báró kupléja: „Tudni kell ésszel, bánni a pénzzel, gazdagok itt, aki bőven ad…/Sok a pénz… ami adja az észt, az a pénz, már az ókori bölcsek is tudták jól: vita nincs, ha a pénz szava szól…” (Melis György - 1964-es rádiófelvétel: MRT szimfonikus Zenekar, vezényel: Sebestyén András)
- Cigarettakeringő, Illésházy gróf és Clarisse kettőse: „Engedje meg, hogy úgy, mint régem, tűzzel kínáljam, szép babám…/Egy kis cigaretta, valódi, finom…” (Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert - 1964-es rádiófelvétel: MRT szimfonikus Zenekar, vezényel: Sebestyén András)

- Zsoké-induló: „Telivér, csak telivér az örömöm, nincsen ennél úribb passzió…/ Lesz telivérem, számos, hírnevem általános…” (Gencsy Sári, az MRT Szimfonikus Zenekara és énekkara, vezényel Nagypál Béla)
- Illésházy gróf és Lili szerelmi kettőse: „- Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel megérintém a hófehér kezét…./- A szeme ég, a szava éget, elég, ah elég, mert még elégek…./- Szellő szárnyán szállj velem, repülj velem, erdők mély vadonán kószáljunk szerelmesen…” (Gyurkovics Mária, Svéd Sándor - Polgár Tibor vezényelte az MRT szimfonikus zenekarát és énekkarát )

Az adás zárásaként Suppé A szép Galathea nyitányának részlete szólalt meg a Magyar Állami Operaház Zenekarárnak előadásában, Sándor János vezényelt.

A délutáni ismétlés öt órakor kezdődik a Dankó Rádió hullámhosszán, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Erkel Színház - Bernáth Büfé

"Kortárs Opera Showcase"
ANDRÁSSY FRIGYES: Ady és Léda
FEHÉR GYÖRGY MIKLÓS: Két part között
KAROSI BÁLINT: Lonely Hearts

19:00 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Pécsi Balett
BIZET-SCSEDRIN, RIEDERAUER RICHÉRD: Carmen

19:00 : Budapest
Erkel Színház

JAKOV GOTOVAC: Ero, a tréfacsináló
A Zágrábi Horvát Nemzeti Színház előadása
19:30 : Debrecen
Debreceni Egyetem, AULA

Zalai Antal (hegedű)
Kodály Filharmonikusok kamarazenekara
Vezényel: Bényi Tibor
"A bécsi klasszika gyöngyszemei"
HAYDN: g-moll szimfónia Nr. 39.
MOZART: G-dúr hegedűverseny K. 216
SCHUBERT: IV. (c-moll) szimfónia D. 417
A mai nap
történt:
1937 • Bartók "Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára" című művének bemutatója
született:
1848 • Henri Duparc, zeneszerző († 1933)
1941 • Plácido Domingo, énekes
1945 • Peter Konwitschny, operarendező
1947 • Matuz István, fuvolista
elhunyt:
1851 • Albert Lortzing, zeneszerző (sz. 1801)
1948 • Ermanno Wolf-Ferrari, zeneszerző (sz. 1876)
1973 • Szabolcsi Bence, zenetörténész (sz. 1899)