vissza a cimoldalra
2019-10-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Jonas Kaufmann (2422)
Erkel Színház (10337)
Erkel Ferenc (1067)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4588)
Simándy József - az örök tenor (632)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3458)
Élő közvetítések (8204)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1781)
Franz Schmidt (3437)
Gioacchino Rossini (1027)
Kimernya? (3253)
Lisztről emelkedetten (965)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4401)
Balett-, és Táncművészet (5897)
Amatőrtől a Zenetudósig... (avagy, ki ért jobban a Muzsikához?) (275)
Polgár László (268)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

3396   Búbánat • előzmény1789 2019-08-24 23:32:16

Kapcs. 1788., 1789. sorszámok

Kiegészítés

"A muzsika polihisztora" - zenés beszélgetés Szabó Miklós operaénekessel

1987. június 29., Kossuth Rádió, 21.00 - 22.00

A műsort Meixner Mihály vezeti.

Szerkesztő: Varga F. István

1789   Búbánat • előzmény1788 2016-11-28 09:45:33
Epilógus

Puccini: Tosca - E lucevan le stelle – a 80 éves Szabó Miklós énekel (1909-1999) – Magyarul

Giacomo Puccini:Tosca

Levélária, III.felv. (Cavaradossi) magyar nyelven

Énekel:Szabó Miklós, tenor

A felvétel 1989.május 23-án készült,Szabó Miklós így énekelt 80 évesen. Hogy a közönség mennyire imádta az jól hallható.

Beszélgetőtársa Gregor József volt.
1788   Búbánat • előzmény1787 2016-11-27 18:21:09
Ma 90 éve született Szabó Miklós operaénekes, a magyar tenorista-nemzedékek egyik legkiválóbb alakja.

Eredetileg bölcsésznek készült, tanulmányainak később hasznát vehette irodalmi-zenei munkássága kapcsán is, hiszen hosszú, gazdag, kiteljesedett énekművészi pályafutása mellett az írással - és műfordításaival is - elismerést, rangot szerzett magának mind a szakmában, mind a közönség körében; az opera, az operett, az oratórium terén, de a könnyebb zenés műfajokban is kiválót alkotott, ahogyan a nóta szakavatott tolmácsolójának is számított.
„Univerzális ember, művész volt, akit a magyar rádió fedezett fel és aztán őrzött is meg az utókornak. Lágy és mégis hősies, aranyfényű tenorját a mai napig csodálattal hallgathatjuk.” – mondta róla a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya a Dankó Rádió mai operettműsorában -, aki egész héten át a tenorista sok-sok szép énekfelvételét igyekezett kiválasztani számunkra, rádióhallgatóknak , és céljának tekintette, hogy minél teljesebb és több oldalát ismerjük meg Szabó Miklós művészetének; de azok számára is élmény legyen ez az adás-sorozat, akikben eleven kép él róla ma is, volt alkalmuk évtizedeken át a tenorista színpadi és rádiós munkáit csodálni-elismerni.

Ma - a héten utoljára - megint sok érdekes, archív interjú- és riportbejátszás részletével lepett meg bennünket Nagy Ibolya! Elmondta:
Szabó Miklós gyönyörű, tartalmas életet tudva maga mögött, ezen a napon, 1999. november 27-én távozott tőlünk. Búcsúztatásán [b] Sebestyén János csembaló-és orgonaművész professzor [b] „tudós énekesnek” nevezte a művészt, aki hosszú pályája során és azóta is a közönség több generációjának szerzett maradandó élményeket.

Sebestyén János, aki a rádió zenei szerkesztője is volt, még az évben egy emlékműsort is készített a művészről, melyben kedves barátai, kollégái emlékeztek meg róla. A riporter Kelemen Gyula volt.

Elsőként Rajter Lajos, karmester-zeneszerzőt hallottuk:

„Ritkán találkoztam a rádióban ilyen sokoldalú emberrel! Szabó Miklós amihez hozzányúlt, mindenhez értett. Úgyhogy néha arra gondoltam, ő nem is elsősorban énekes, hanem szerző, fordító, rádiós személyiség, és egy rendkívül kellemes ember. A hangja, a stílusa, a felkészültsége, az valami olyan maradandó, ami azt hiszem, mindnyájunk számára emlékezetes marad. […]”

László Zsuzsa, zenei újságíró: ugyancsak személyes emlékeit elevenítette fel Sebestyén János Szabó Miklósra emlékező, 1999-es rádióadásában. Részletesen kitér a tenorista szegedi – Vaszy Viktor fémjellemezte – színházi korszakára, felejthetetlen előadásokra, melyekben Szabó Miklóst láthatta, vagy a Szegedi Szabadtéri Játékokon bemutatott Hunyadi László-előadásra is, ahol Simándy volt Hunyadi, Takács Paula Szilágyi Erzsébet, és Szabó Miklós V. László király. […] Igazi operaénekesi karrierjét ő Szegeden futotta ki…. Pályája végén Gregor Józseffel is énekelt együtt: Szabó Miklós 80 esztendősen még elénekelte Altoum császárt a Szabadtéri Játékok egyik Turandot előadásán – valami egészen káprázatosan hosszú pályája volt. Hihetetlenül művelt és intelligens volt.”

Sebestyén János és Kelemen Gyula műsorában Gregor József is feltárta mély érzéseit az elhunyt kiváló művészről, kollégáról, „atyai jó barátról”.
Felidézett egy történetet: Szabó Miklós egy szegedi Szerelmi bájital-premierre készült. De hatalmas gesztust gyakorolt azzal, hogy átadta a szereplés jogát Réti Csabának, a fiatal, kezdő tenoristának, aki később a művészi pályán az ő lírai tenor szerepkörét vette át; előre engedte. Szabó Miklós abszolút önzetlenül lemondott erről a premierről és átadta Réti Csabának. Ez nem volt szokásban. Tudta, hogy az előadást a rádió közvetíti. Ő azt mondta, már énekelt eleget, most már énekeljen Réti Csaba, ismerje meg őt is az ország. Nem volt olyan próbaidőszak, hogy jó tanácsaival el ne látta volna a kollégákat – de csak akkor ha megkérdezték - akkor válaszolt.

Maga Szabó Miklós is beszél egy archív hangtekercsen : elmesélt egy kedves epizódot, amikor egy MgTSZ alakuló időszakában a rádió kivonult riportot készíteni, a műsor után felkereste őt egy idős bácsi. „-Tessék mondani, maga Szabó Miklós? – De igazán? – Ejnye, ejnye…” Sokáig szabódik jövetele céljával, de többszöri noszogatására végül kiböki: „- egyáltalán nincs semmi baj, de teccik tudni, én azt gondoltam, hogy ilyen hang nincs is, ilyet csak csinálják a rádióban!”

Boros Attila zenei szerkesztő már említett rádióinterjújából - búcsúzóul:

A gazdag és színes művészpálya tapasztalatait rendezve így foglalja össze Szabó Miklós ezzel kapcsolatos tapasztalatait – amit versében megörökített és a stúdióban a mikrofon előtt felolvasott:

Szabó Miklós operaénekes, zenei műfordító saját versét olvasta fel Boros Attila zenei szerkesztő-riporter rádiós műsorában, 1988-ban:

„Egy művész önvallomása”

[i] Emberszíveknek énekelve jártam az utam véges végig,
S hittem, hogy szívem dobbanását, akiknek szól, majd meg is értik.
Hittem benne, s hívőn akartam, legyen a hétköznap is ünnep.
Békét hozzon, jó hírt s megértést mindig az igaz szívűeknek.
Nekem egyetlen valóság volt minden változó valóságban:
Hogy ahol jóakarat fénylik, ott szépség van és igazság van.
S nem is érdemes másért élni.
Én fény akartam lenni, fáklya!
De ha csak mécsláng lettem is,
Sors: akkor sem éltem tán hiába! [/i]

(Felbecsülhetetlen értékű kincs, hangdokumentum a rádió hangarchívumából!)


Szabó Miklós emlékét őrzi mások mellett a rádióban készült számtalan énekfelvétele, melyek időről-időre itt a Dankó Rádióban is rendszeresen elhangzanak a zenei műsor-összeállításokban.

Most 6 órától ismét elhangzik a délelőtti adás a rádióban - benne Szabó Miklós rádiófelvételei: sok-sok szép Buday Dénes-, Szirmai Albert-, Robert Planquette-, Jacques Offenbach-, Kacsóh Pongrácz- operettdal.
1787   Búbánat • előzmény1786 2016-11-26 22:25:24
A Dankó Rádió mai operettműsorában Nagy Ibolya szerkesztésében és műsorvezetésében folytatódott a Liszt-díjas, érdemes művész Szabó Miklósra emlékező hét – az adásba szerkesztett archív hangdokumentumok bejátszásával. Megtudhattuk, hogy Szabó Miklósnak a magyar rádióval évtizedekig volt gyümölcsöző kapcsolata, ezt bizonyítja a több mint 38 órányi felvétele!!! - opera, operett, egyéb könnyű zenei, valamint nóta felvételei, mert ahogyan mindig is hangsúlyozta: „nem a műfaj, hanem az igényes előadás az, ami meghatározza az értékeket”.

A rádió hangarchívumából előkeresett interjúból, melyet Szepesi György készített Szabó Miklóssal, 1996-ban, a művész 87. születésnapján, már kaptunk bejátszásokat - ma folytatódott az elkezdett beszélgetés; tegnap szóba került az éneklés technikája, a bel canto, a könnyű műfaj, az operett, ma pedig először a műfordítás, a magyar nyelv volt a téma.

Érdemesnek tartom most is idemásolni a 87 éves Szabó Miklós örökérvényű gondolatait – 1996-ból:

Szepesi György - Szeretted az olasz dalokat fordítani; az olasz nyelv zenél és muzsikál…

Szabó Miklós: Igen, de nem kevésbé muzsikál a magyar nyelv is. Nem ismerik ugyan világszerte úgy, mint az olaszt, vagy a németet vagy az angolt, de annyira speciálisan szép muzsikája van, hogy ha azt szépen beszéljük és igényesen beszéljük, akkor bizony a legszebb nyelvek közé tartozik. Csak le kellene szokni arról, hogy a szép magyar beszédet helyettesítsük mindenféle argóval, az alvilági nyelvhasználattal, mert ez tulajdonképpen szentségtörés ezzel a szép saját, ősi nyelvünkkel szemben.

Az interjúkészítésekor jelen volt a művész fia is. Szepesi György és ifj. Szabó Miklós beszélgetéséből megtudhattuk, hogy a fiú nem örökölte édesapjától az énekesi tehetséget, aki elsősorban a zene szeretetét adta át neki, meg az olasz nyelv iránti érdeklődést, és az irodalom, a képzőművészet, a szerelem és az élet egyéb szépségei iránti rajongást.
Ifj. Szabó Miklós még elmondta: édesapja végtelenül tájékozott a világ dolgaiban, naprakész és szenvedélyesen ír és ír: zenét, verseket – talán egyszer majd nyilvánosságra is kerülnek ezek a művek. Mindenesetre az igazi világa édesapjának az opera.
1786   Búbánat • előzmény1785 2016-11-26 10:57:24
Szabó Miklós operaénekesnek megszámlálhatatlan sokaságú rádiófelvételét (opera, operett, oratórium, dal, nóta stb.) őrzi az archívum, köztük sok különleges szépségű ritkaságot is, melyek közül az elmúlt napokban már jó néhányat meghallgathattunk a Dankó Rádióban, a Szabó Miklós-emlékhét adásnapjain.

A ma délelőtti operettműsorban a kitűnő tenoristának újabb, szép felvételeit szerkesztette be az adásba Nagy Ibolya:

1. Kálmán Imre – Harsányi Zsolt : Marica grófnő – Taszilo dala „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket. (Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás

2. Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba – Gábor diák dala „Az utolsó kívánságom, halljátok meg emberek!..../Ott túl a rácson egy más világ van, amelynek érzem bűvös illatát…” (Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Várady László)

3. Vincze Ottó – Romhányi József: Budai kaland (Km. Németh Marika és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Gyulai-Gaál Ferenc)

- dal: „Legényélet, víg élet, amíg élek, így élek.” (Szabó Miklós)
- kettős: „Elmondom én jó urak, mi a szerelem (Szabó Miklós, km. Németh Marika)
- kettős: „Börtönöd ajtaja szélesre tárva (Németh Marika, Szabó Miklós)

4. Giuseppe Verdi: Don Carlos – Szabadságkettős – magyar nyelvem (Szabó Miklós, Palló Imre, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Lehel György)

5. Lehár Ferenc – Gábor Andor: Éva - részletek (Km. Szilvássy Margit és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Vincze Ottó)

- Octav és Éva kettőse: „Szőkém, kicsi Hamupipőkém…” (Szabó Miklós, Szilvássy Margit)
- Éva és Octav kettőse: „S hogyha csak egy percig volnál szép…” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós)

6. Leo Fall: Sztambul rózsája – Fatima és Ahmed kettőse „Egy a fő dolog…. a valcert járd, csak azt…” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

7. Leo Fall: Madam Pompadour – Pompadour és René kettőse „Egy életem van, egy halálom, azt mindet zálogul ajánlom, ki téged oly forrón imád, szeress egy kicsikét, szeress egy kicsikét, ezt a te hű katonád!...” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

8. Leo Fall: Elvált asszony – Karel és Jana kettőse „Gonda édes, Gonda drága, lépjünk kissé házasságra, látod nem találok más formát…” (Szilvássy Margit, Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

A műsorban ismét hallhattunk archív interjúbejátszásokat Szepesi György 1996-os rádiós műsorából, melyben a 87. születésnapján kérdezte Szabó Miklós operaénekest és fiát, ifj. Szabó Mikóst is.

Később idézni fogok ezekből a bejátszásokból.

A délelőtti adás ismétlése 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádió frekvenciáin és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
1785   Búbánat • előzmény1784 2016-11-25 21:54:38
Nagy Ibolya , a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetője: Szepesi György , a legendás rádiós sportkommentátor is nagy rajongója volt Szabó Miklósnak, így mikrofonvégre kapta 1996-ban a művész 87. születésnapján. Ezen a beszélgetésen ott volt Szabó Miklós fia is
.
A rádió megőrizte ezt az archív hanganyagot, amit a Dankó rádió lejátszott a Szabó Miklós-emlékhét mai adásnapján. – megjegyzem, a beszélgetés közben a 87 éves Szabó Miklós két alkalommal is „dalra fakad…”

Lejegyzem ide ennek a beszélgetésnek a szövegét:

(A műsor elején Szabó Miklós énekében felhangzott a címadó dal Lehár „Szép a világ” operettjéből, egy 1957-es stúdiófelvételről.)

Első bejátszás:

Szepesi György:- „Szép a világ! – a házigazda Szepesi György szeretettel köszönti a stúdióban a 87 esztendős Szabó Miklós operaénekest és fiát, ifjú Szabó Miklóst. Én ezt a dalt választottam ki – hogy is hangzik ez?

Szabó Miklós elkezdi énekelni – dúdolni ott a stúdióban Lehár operettdalának refrénjét: „Szép a világ …..szép és szép, s vár még ezernyi tündér, be szép!” (Hiába 87, a voce még ebben a magas korban is nagyszerűen szól!)

Szepesi György: - A hang ma is csodálatos. Hogy lehetett megtartani, Miklós, édesapádnak ezt a gyönyörű hangszínt?

ifj. Szabó Miklós: - Én azt hiszem, hogy ezt a természet adta, az Isten adta, és apám elég jól sáfárkodott a hangjával, soha nem zsákmányolta ki a hangját és azt hiszem, hogy ezért van az, hogy a mai napig énekszóra tudja nyitni a száját.”

Szepesi György: - Most újra énekeltél. Mielőtt idejöttünk volna a stúdióba, azt mondtad, hogy az operaénekes úgy tudja megtartani legszebben a hangszínét,hogy nem erőből, hanem…?

Szabó Miklós: - Hogyha nem a torkával énekel, hanem elsősorban a szívével, de ezt egy kicsit át kell gondolni, hogy ez mit is jelent..

Szepesi György: - Mit jelent?

Szabó Miklós: - Tehát elsősorban, nem lehet az énektechnikát rögtön így kapásból megértetni valakivel, de az biztos, az énekel jól, aki nem zsákmányolja ki azt a szervét, ami a torkában van, és hogy ezt megtudja valósítani ahhoz bizony nagyom komoly tanulmányok kellenek, amelynek során elsajátítja az ember azt, hogy a rekeszizmára hárítja mindazt a fizikai megterhelést, ami létrehoz egy egészséges és ugyanakkor magát a torok körüli szerveket kímélő éneklési módot.

Szepesi György: - Megkaptuk tehát a magyarázatot, hogyan lehetett megtartani ennyi évtizeden keresztül ezt a gyönyörű hangszínt.
Szabó Miklós több száz felvételt készített a rádióban, és volt egy idő a rádióban, ahogy te mondtad, amikor azt mondták, hogy talán szembetalálkozol majd a folyosón saját magaddal, annyit jártál itt a stúdió világában.

Szabó Miklós: - Ez valóban így volt, és nagyon szép korszaka volt ez az életemben.

(Felcsendülnek részletek Charles Lecocq Angot asszony lánya című operettjéből, amiben Szabó Miklós Ange Pitou szólamát énekli, partnerei Házy Erzsébet, Németh Marika és Csákányi László. Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Polgár Tibor)

Második bejátszás:

ifj. Szabó Miklós: - Annak a művészkorosztálynak, énekes korosztálynak ahová édesapám is tartozik, soha nem derogált hogy úgy mondjam, kirándulást tenni a könnyebb műfajok felé is, számtalan operettfelvétel bizonyítja ezt, például az egyik igen gyakori partnernője volt édesapámnak Gencsy Sári.

(Zenei részlet: Huszka: Lili bárónő – A II. felvonás fináléja (Km. Gencsy Sári, Zentay Anna, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara)

Harmadik bejátszás:

Szepesi György: - Mi volt az operett világraszóló sikerének titka? Budapest, Bécs, Párizs adta az operett nagyjai a világnak…

Szabó Miklós: - Nagyon egyszerű a válaszom. Nem szégyelltek kitárulkozni, és a szívüket adni ezekbe a dallamokba. Ma például a mai könnyűzenében ez az ami hiányzik. Harsányság, tanulatlanság, képzetlenség. Egyszer csak valaki el kezd énekelni. Azt hiszi, hogy az ő számára éneklés, de aki hallja és aki ezeken a régi melódiákon nevelkedett, az bizony tudja, szánalmas igénytelenség az, amit a médiumok is közvetítenek. Ezt itt a rádióban is el kell hogy mondjam.

(Zenei részletek Carl Zeller A madarász c. operettjéből – Fábry Edit, Szabó Miklós, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának Női kara, vezényel: Polgár Tibor)

Negyedik bejátszás:

Szepesi György: „Bamba-bamba gyászvitéz”…

Szabó Miklós: - No hát, amit most elmondtál, ez is nagyon jellemző az operett népszerűsége okának megfejtésére, mert a kedves kis csacsiságok is megszólaltak az operettnek a keretén belül, de olyan kedvesen, mint ahogy a most következő számban Szilvássy Margit énekli azt, hogy : „Bamba-bamba gyászvitéz..” (A riportalany Szabó Miklós ezt a három szót A víg özvegyből énekelve idézte), de ez a Bamba-bamba, ez olyan frappánsan indít egy vidám, kedves hangulatot, ami úgy megragadt az embereknek a szívében. És ezért szerették az operettet, mert őszinte volt, emberi, nem volt nagyképű, hanem kedvességgel töltötte meg mindazokat, akik hallgatták ezeket a régi dallamokat.

(Zenei részlet: Lehár: A víg özvegy – Hanna és Danilo kettőse „Bamba-bamba gyászvitéz” - Szilvássy Margit és Szabó Miklós)


Nagy Ibolya: „És már csak két nap a legnagyobb sajnálatomra, már csak ennyi van hátra ebből a hétből, de sebaj, mindent beleadok, és megpróbálom Önöket még jobban elvarázsolni. Persze könnyű dolgom van, mert Szabó Miklóssal tehetem ezt.”
1784   Búbánat • előzmény1783 2016-11-25 17:36:02
A Szabó Miklós-emlékhét ötödik napján a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetőjének, Nagy Ibolyának nagyon szép mondatait idézem a mai műsor felvezetéséből: „Csak a kultúra szolgálójának tartotta magát. A Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész életeleme volt a munka. Nem ismerte az unalmat és családja szerint nem tudott csak úgy, egyszerűen pihenni. Az igazi, az elhivatott művész életereje, ambíciója lobogott benne, a határtalan vágy és kíváncsiság. Operaénekes és műfordító is volt egyszerre, aki bátran hirdette, hogy kedvenc műfaja mindig az, amivel éppen foglalkozik.”

És jött egy meglepetés; a rádió archívumából ma is egy újabb, ritka interjúbejátszás részletei szólaltak meg az adásban:

Szepesi György 1996-ban interjút készített a rádióban a 87. születésnapját (!!!) ünneplő Szabó Miklós operaénekessel és fiával, ifj. Szabó Miklóssal (Budapest, 1944. november 12. – Budapest, 2015. szeptember 14.; magyar menedzser, politikus. A Casa Della Musica Társulat alapítója, komolyzenei koncerteket szervezett, valamint édesapja művészeti hagyatékát kezelte.)

Az idős Szabó Miklós korához képest ifjonti hévvel, lelkes mondatokban válaszolt Szepesinek a művészi pályáját érintő kérdéseire. Fia, ifj. Szabó Miklós pedig nagy szeretettel egészítette ki szavait, fűzte hozzá saját meglátásait. Későbbiekben idézni fogok ebből a beszélgetésből is.

A bejátszott zenei anyag a következő volt:

Lehár Ferenc: Szép a világ – a címadó dal Szabó Miklós előadásában (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi László)

Charles Lecocq: Angot asszony lánya – részletek
(Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Polgár Tibor rádió dalszínházi bemutató 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió 20.15 – 22.00.
Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre)

- No. 5. Pitou belépője (Szabó Miklós)
- No. 13. Lange és Pitou kettőse (Németh Marika és Szabó Miklós)
- No. 6. Clairette és Pitou kettőse (Házy Erzsébet és Szabó Miklós)
- Pitou és Larivaudiere jelenete (Szabó Miklós és Csákányi László)
- No. 11. Forradalmi dal (Szabó Miklós és az Énekkar)

Huszka Jenő: Lili bárónő - A II. felvonás fináléja (Km. Gencsy Sári, Zentay Anna, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Énekkara és Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

Carl Zeller: A madarász – részletek
(Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara, vezényel: Polgár Tibor. A rádió dalszínházi bemutató az 1950-es évek vége; Verseket Erdődy János és Fischer Sándor fordította ill. írta. Zenei rendező: Ruitner Sándor.Rendezte: Solymosi Ottó)

- Ádám dala (Szabó Miklós)
- Mária hercegnő dala az I. felvonásból: „Rajna keringő” (Fábry Edit és a Magyar Rádió Énekkarának Nőikara) & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
- Mária hercegnő és Ádám kettőse a II. felvonásból (Fábry Edit és Szabó Miklós)

[b Lehár Ferenc: A víg özvegy [/b]
- Hanna és Danilo kettőse (No.8) „Bamba, bamba gyászvitéz” (Szilvássy Margit és Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

Lehár „Clo-Clo” operettjének nyitányával fejeződött be a mai műsor, amit nemsokára újra meghallgathatunk a Dankó Rádióban, 18 és 19 óra között.

1783   Búbánat • előzmény1782 2016-11-24 17:36:30
Egy Offenbach-különlegességgel, a Robinson Crusoe-operett részletével indult a Dankó Rádió mai operettműsora. A dalt az a Szabó Miklós énekelte egy régi stúdiófelvételről, akinek az emlékére ezt a hetet szenteli a rádió szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, és akiről ma is sok érdekes információt megtudhatott a rádióhallgató, hiszen hét elejétől a Magyar Rádió hangarchívuma segítségével kuriózumértékű riport-és interjúbejátszásokban magát a kiváló tenoristát halljuk beszélni, aki visszatekint életútjára, a művészi pálya kanyargós, rögös útjaira, az indíttatásra, a tanulmányaira, az majd a sikerekhez vezető munkáira.

Boros Attila, a rádió egykori főmunkatársa, rendezője-szerkesztője készített régen egy interjút Szabó Miklóssal, aki ebben mesélt többek közt a kitartásról, a szeretetről, az emberségről. De megkerülhetetlen téma volt Szabó Miklósnak a rádióval való szoros kapcsolata is: valamikor 1939-1940 tájára datálható az első fellépése; akkorra már nagyon sok olasz dal volt a repertoárján, ami sikerre számíthatott a korabeli rádiós műsorok zenei összeállításakor, amikor gyakorta élőben mentek a műsorok, így a különféle zenéket is a stúdióba behívott kisegyüttesek, énekes- és hangszeres szólisták szolgáltatták. Úgyhogy Szabó Miklós szavaival, neki a második otthona volt a rádió abban az időben.
Szabó Miklós elmesélte, hogy kezdetben még nem volt egyértelmű, hogy énekes lesz, mert az irodalom ugyanúgy vonzotta, mint a zene és az ének. De aztán az utóbbi vonzalom győzött. Ugyanakkor nem lett hűtlen az irodalomhoz sem, a latin-német-olasz nyelvtudását kamatoztatni tudja a zeneműfordításokban, sok opera, daljáték és dal szöveg- és versfordítása fűződik a nevéhez.

És költő is, ő maga is szívesen ír verseket. Boros Attila említett műsorában felolvasta saját versét, amit most a Dankó Rádió hallgatói is megismerhettek. Felvettem az adást, majd leírom és bemásolom ide verskölteményének míves sorait.

Persze a bejátszott interjúrészletek előtt-között Szabó Miklós énekfelvételeiben is gyönyörködhettünk megint:

Eduardo Di Capua: O Sole Mio (Szabó Miklós, km. az Állami Színházak Szimfonikus zenekara, vezényelt Vincze Ottó)

Két operettből hangzottak fel részletek:

I. Franz von Suppé: A szép Galathea - keresztmetszet: 1963. február 20. , Petőfi adó 19.20 – 20.25 .

Ez volt a korabeli rádiósfelvétel színlapja:

Szövegét Franz von Suppé írta.
Az összekötőszöveget Albert István írta.
Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre
A darabrészleteket Innocent Vincze Ernő fordította.

Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus
Vezényel: Polgár Tibor

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: László Endre

Szereposztás:
Galathea, szobor – Lehoczky Éva (Váradi Hédi)
Pygmalion, szobrász – Szabó Miklós (Benkő Gyula)
Ganymedes, szolga – Bende Zsolt (Viola Mihály)
Mydas, műpártoló – Kishegyi Árpád (Hlatky László)

Erről a hangfelvételről a következő részletek szólaltak meg:

- Bordal: „Itt a pohár, az éltető ital…..igyál, igyál, igyál…(Lehoczky, Szabó, Kishegyi)

- Jelenet, Galathea ébredése és kettős: „Ám mozdul… Ó mily szép….Szava kél….Istennő, Galathea, én édes álmom, Galathea, hadd nézek rád, elönt a vágy…./- Ki vagyok, mondd…/- Égi nő, akire vártam, akit imádtam, Te vagy az élet és a cél…./ - Édes mámor, jöjj hát boldogság, drága szerelem, áradj rám…/- Jöjj drága párom, tiszta csókodban élek...” (Szabó, Lehoczky, énekkar)
- Bordal: „Itt a pohár, az éltető ital…..igyál, igyál, igyál…(Lehoczky, Szabó, Kishegyi)

Egy későbbi (1965) rádiófelvételről még egy részlet szólalt meg:
- Hármas és Mydas dala (Palcsó Sándor, Melis György, László Margit, km. az MRT Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli.)

II. Johann Strauss: Egy éj Velencében
Rádió Dalszínháza magyar nyelven először 1960. augusztus 25-én, a Kossuth Rádióban mutatta be Strauss híres operettjének teljes felvételét.

Olyan nagyszerű énekesek működtek közre a felvételen, mint Szabó Miklós, Fábry Edit, Zentay Anna, Mátray Ferenc, Kishegyi Árpád.
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényelte.
A rádiós rendező: Solymosi Ottó.

Megjegyzem, a neves tenorista, Szabó Miklós mint műfordító is kivette részét ebből a rádiós produkcióból: a verseket is ő fordította le!

Erről a felvételről hallhattuk most

- Caramello belépőjét Szabó Miklós előadásában, km. a Földényi-kórus. („- Üdv néktek ifjak-lányok, Velence fényei, sok kedves hű barát…/- És most ámulni fogtok, mert elmondok egy titkot: a herceg erre jár…”
- Laguna-keringő (Szabó Miklós)
- Az I. felvonás fináléja (Szabó Miklós és a Földényi-kórus)

Hamarosan, most hat órakor kezdődik a délelőtti egyórás összeállítás ismétlése.
1782   Búbánat 2016-11-23 15:02:18
Szabó Miklós operaénekesre emlékezik továbbra is a Dankó Rádió operettműsora – Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a mai műsorban is gondoskodott arról, hogy a bejátszott archív felvételek segítségével minél teljesebben felidézze a „bámulatos hangú, tehetségű és munkabírású” nagyszerű tenorista énekművészetét, de a művész rokonszenves emberi oldaláról is érzékletes képet alkossunk.

A hangzó dokumentumok sora így következett:

- Kálmán Imre - Szenes Andor: Ördöglovas – „Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom” (Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel:Pécsi József)

- Ismét – továbbra is – abból az archív interjúból következett bejátszás , amelyet 1988-ban rögzített a rádió a 79 éves Szabó Miklóssal Petress István nagysikerű Pihenőidő című műsorában, a társ-művészvezető Meixner Mihály volt.

A beszélgetés során szóba kerültek a művész rádiós szereplései is: főleg a negyvenes és ötvenes években még gyakorta élő adásokban kellett énekelnie; milyen felelősséggel járt egy ilyen szereplés, ugyanakkor milyen hozzáállás szükségeltetett számára később, amikor már az általánossá vált a rögzített stúdiófelvételek készítésének gyakorlata.

Más témakör is szóba került a beszélgetés során: Szabó Miklós elmondta, hogy magyar-latin-német-olasz szakos tanárjelöltként hagyta abba az egyetemet az éneklés kedvéért.

Olasz dalokról szólva elmesélt egy történetet: egy időben minden naposak voltak szereplései a rádióban, amit annak is köszönhet, hogy nagyon sok olasz dal volt a repertoárján. Sok esetben gitárestek és kisegyüttesek műsorában énekelte ezeket a dalokat. Egyszer táviratot kapott a rádióból, hogy sürgősen menjen be. itt derült ki, hogy egy olasz származású énekes az utolsó pillanatban lemondta a rádiós fellépést, neki kellene helyette énekelni az élő adásban. Elétettek egy műsort, hogy mit tud abból vállalni. „Én végignéztem, és azt mondtam, hogy mindent”.

- Luigi Denza – Szabó Miklós: Funiculi-funicula (Szabó Miklós és a Földényi Kórus, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) – Szabó Miklós a dalnak nemcsak előadója, hanem mint remek zenei műfordító itt az olasz szöveg magyarra fordítója is.

- Donizetti: Szerelmi bájital – Nemorino románca (Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vaszy Viktor)
= Ezzel a lejátszott áriájával kapcsolatban az interjúban elmeséli Szabó Miklós, hogy amikor a szegedi opera tagja volt, műsoron volt a Szerelmi bájital, és nagy kitüntetés érte az előadás után: az öltözőjébe berobbant Carlo Zecchi, a híres olasz zongoraművész-karmester, akinek másnap hangversenye volt a színházban, és hatalmas szeretettel gratulált az alakításához, mondván, nem hitte volna, hogy itt Szegeden van ilyen remek magyar énekes, aki így, ilyen szinten énekli ezt a tipikus olasz áriát, érti az olasz bel cantót. Szabó Miklós ezt a gratulációt hatalmas kitüntetésnek élte meg, amire ebben az interjúban is szívesen emlékezett vissza, és „bel canto lovaggá avatásának” nevezte és nagyon büszke rá. Hozzátette: „van olasz bel canto, van magyar bel canto, és bel canto minden nyelven van.” Arra a közbevetésre, hogy emellett a szöveg érthetőségére is mindig nagy gondot fordított, így válaszolt: „Az énekes csak ott kezdődik, ahol a szöveget érteni lehet.”

- Offenbach: Hoffmann meséi - Kleinzack-legenda (Szabó Miklós, km. Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

- A rádiós interjú alatt a stúdióba érkezett a műsorvezető Petress István nővére, az Operettszínház primadonnája, Petress Zsuzsa , Szabó Miklós egyik régi, kedves énekes-partnernője, akivel nagyon sokat énekelt együtt a rádió operettfelvételein. Ennek zenei illusztrációjaként felcsendült két közös stúdiófelvételük:
- Huszka Jenő - Szilágyi László: Erzsébet – „Délibábos Hortobágyon” (Petress Zsuzsa, Szabó Miklós, km. Magyar Rádió Esztrádzenekara)
- Kálmán Imre - Harsányi Zsolt: A cigányprímás – „Lári-fári, nem kell várni, frissen jó a csók” (Petress Zsuzsa, Szabó Miklós, km. Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

- Egy másik kedves énekművész-társ, akivel ugyancsak sokat énekelt együtt: Gencsy Sári
- Huszka Jenő-Martos Ferenc: Lili bárónő - szerelmi kettős „Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel megérintém a kis fehér kezét…/ Szellő szárnyán szállj velem, repülj velem…” (Gencsy Sári, Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara)

- Az 1988-as archív riportban Petress István és Meixner Mihály arról is érdeklődött Szabó Miklósnál, hogy van-e valamilyen titka az életmódjának, és mi a hobbija, mi az ami elszórakoztatja? Az énekes válaszából megtudhattuk: szeret tájékozódni a különféle dolgokban, örömét leli a könyvekben, könyvtára mintegy hétezer kötetet számlál, a könyv is társ, ezért soha nincs egyedül. De a sport is szívügye. Diákkorában sokat sportolt. idézte egykori testnevelő tanárát: Az az izomrendszer, amit a sporttal megszerez, az ember élete égéig megmarad. Szabó Miklós: azt a teljesítményt, amit élete folyamán teljesített a rengeteg hazai, pesti-vidéki, vagy külföldi fellépéseivel , tulajdonképpen a sportnak köszönheti: „Maga az éneklés , ez is egy sport: az hogy az ember foglalkoztatja a rekeszizmát, az kimutatottan annyi kalóriafogyasztással jár, mint egy favágóé. Mi nem a torkunkkal énekelünk, a torkunkkal, a hangszálunkkal csak hangot adunk. Az éneklés maga a rekeszizom igénybevételével történik.”

- Fényes Szabolcs - Romhányi József: Ma utoljára – Carlo dala „Várlak én…/szeretlek én!” (Szabó Miklós, km. Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György)

Ennyi fért bele a mai műsoridőbe, holnap folytatódik az emlékezés Szabó Miklósra.

A délelőtti adást 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Doktorandusz koncertek 1."
POULENC: Szonáta
Ács Dominika (fuvola), Király Ádám (zongora)
BRAHMS: 1. (G-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 78
Kondorosi Karolina (hegedű), Matsunaga Minami (zongora)
BBERLIOZ: Nyári éjszakák, op. 7
Kronauer-Vida Anikó (ének), Szabó Ferenc János (zongora)
J.S. BACH: G-dúr triószonáta, BWV 1039
Bán Máté, Simon Dávid (fuvola), Dani Imre (zongora)
BEETHOVEN: 26. (Esz-dúr) zongoraszonáta, op. 81a („Les Adieux”)
Szalai Éva (zongora)
SCHUMANN: Meseképek, op. 113
Bor Péter (brácsa), Homor Zsuzsanna (zongora)

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Farkas Gábor (zongora)
"Liszt Születésnap Zárókoncert"
CHOPIN: Asz-dúr impromptu, op. 29
CHOPIN: Fisz-dúr impromptu, op. 36
CHOPIN: Gesz-dúr impromptu, op. 51
CHOPIN: cisz-moll impromptu, op. 66 („Fantaisie-impromptu”)
CHOPIN: 1. (g-moll) ballada, op. 23
CHOPIN–LISZT: Hat lengyel dal – 5. Meine Freuden
LISZT: Zarándokévek, Második év: Itália – 1. Sposalizio, 2. Il Penseroso
LISZT: Zarándokévek, Harmadik év – 4. A Villa d’Este szökőkútjai
LISZT: Zarándokévek, Első év: Svájc – 9. Genfi harangok
LISZT: Zarándokévek, Második év: Itália – 7. Dante-szonáta

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sebastian Küchler-Blessing, Fassang László (orgona)
műsorvezető: Dobszay Péter, Tóth Árpád
"Orgona-párbaj Liszt emlékére"



19:30 : Budapest
Erkel Színház

Bogányi Gergely (zongora)
Házigazda: Szinetár Miklós
Videók: Bori Tamás
Rendező: Aczél András
"Zongoraáriák – Liszt209"
LISZT: Szerelmi álmok No. 3
WAGNER-LISZT: Izolda szerelmi halála
LISZT: Csárdás Macabre
LISZT: A Villa d’Este szökőkútjai
LISZT: Rákóczi induló
LISZT: Csárdás Obstiné
SCHUBERT-LISZT: Winterreise – részletek
LISZT: I. Mefisztó-keringő

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Budapest Bach Consort:
Lachegyi Róza (hegedű), Szabó Zsolt (viola da gamba), Szokos Augustin (csembaló)
Händel, Jones, Playford, Purcell és Stanley művek
19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Drahos Béla, Drahos Rebeka fuvola, Kovács Anikó hegedű
Weiner - Szász kamarazenekar
vez.: Drahos Béla
"Liszt Fesztivál"
BACH: 4. brandenburgi verseny
BACH: E-dúr hegedűverseny
SCHUBERT: 4. Szimfónia
A mai nap
történt:
1937 • Sosztakovics V. szimfóniájának bemutatója (Leningrád)
született:
1912 • Solti György, karmester († 1997)
1917 • Dizzy Gillespie, jazz-muzsikus († 1993)
1921 • Malcolm Arnold, zeneszerző († 2006)