vissza a cimoldalra
2019-09-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11438)
A csapos közbeszól (95)

Opernglas, avagy operai távcső... (20309)
Élő közvetítések (8125)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1753)
Franz Schmidt (3421)
Simándy József - az örök tenor (624)
Társművészetek (1399)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25042)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7212)
Pantheon (2385)
A nap képe (2153)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4381)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1352)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61894)
Kedvenc előadók (2840)
Operett, mint színpadi műfaj (4058)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

3385   Búbánat • előzmény3363 2019-08-15 23:01:21

Kapcs. 3363., 3276. sorszámok

Kiegészítés

„A banditák a Rádió Dalszínházában

(Az új operettfelvétel bemutatója  - 1987. február 16. Kossuth Rádió 20.24 – 22.00  - elé, Bitó Pál szerkesztő ismertető-ajánló sorai az RTV Újságból)

Párizsban, a Boulevard Montmartre 7. szám alatt van az a zöld színű épület, a Théâtre des Variétés, ahol annak idején (1869)  bemutatták Jacques Offenbach Les Brigand (A banditák)  című művét. A premier után a Figaró hasábjain azt fejtegette a kritikus, hogy a szerző új alkotása átmenet a buffo-operett és a vígopera között. A darab Rablók címmel még Offenbach életében színre került hazánkban is.

Az a műfaj, amit Offenbach a XIX. század közepén Párizsban elkezdett, nagyon kevés rokonságot mutat azzal, amit ma operettnek nevezünk. Nem is hívták akkor még operettnek, hanem operának. Pedig az operett elnevezés, mint az opera kicsinyítése, már a XVIII. században ismert volt, így nevezte Mozart is a Szöktetés a szerájból-t, amelyben az olasz vígoperák recitativóival ellentétben prózai részek és a dalszerű áriák, együttesek váltakoztak.

Offenbach kezdetben egyfelvonásos vígoperákat írt, ilyen az Eljegyzés lámpafénynél című is, amely operettnek csak abban az értelemben nevezhető, hogy kisopera és egyfekvonásos. Rokonságot legfeljebb a régi francia pásztorjátékkal tart. Az az új szín, amely a ma klasszikus operettnek nevezett műfaj francia formáját jellemzi, egyrészt a politikai aktualitások kifigurázása, másrészt a XIX. századbeli francia tragikus- nagyoperák üressé vált pátoszának parodizálása, nagyképűségének leleplezése. Igaz ugyan, hogy a politikai témák felhasználása, az uralkodó és szentnek tartott eszmék kigúnyolása és fonákja sem colt új a párizsi nép előtt.  A vaudeville, mely évszázadokkal előbb még utcai dal volt, később pedig ismert kuplék, sanzonok színpadi vidám keretbe foglalt játékát jelentette, már 1700 óta ismert volt Párizsban.

 Offenbach a három műfaj: a vígopera, a pásztorjáték és a vaudeville hangját egyesítette teljes estét betöltő dalműveiben, az Orfeusz…-ban, a Szép Helénában, majd A banditákban stb.

A több mint száz színpadi alkotás, ez a páratlan gazdag életmű a tragikus operától a zenés vígjátékig, az érzelmes dalműtől a bohózatig mindent felölel.

A banditáknak nemcsak a zenéje elragadó, de szellemes a szövege, cselekménye is, és igen jó szerepek, jellemek vannak benne. A cselekmény legfőbb mozgatója Lorenzo, Mantua hercege, aki a granadai hercegnőt szeretné elvenni feleségül, hogy hozományával segítsen saját silány anyagi helyzetén. A házasságnak azonban feltétele, hogy meg kell hódítani a granadai herceg részére Nápolyt. A herceg Falsacappa rablóvezérrel is tárgyal az ügyről, és bátor katonáját Fragolettót küldi a banditákhoz. A zsiványvezér és a hozományvadász herceg tárgyalásai során Fragoletto rájön a turpisságra, s hogy megakadályozza terveiket, cselből beáll a rablók közé…

 

3363   Búbánat • előzmény3276 2019-08-04 14:30:24

Kapcs. 3276. sorszám

Jacques Offenbach – Kristóf Károly: Banditák

/Les Brigands - Párizs, Théâtre des Variétés, 1869) 

Nagyoperett három felvonásban

Új felvétel!

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1987. február 16., Kossuth Rádió, 20.24 – 22.00

Henri Meilhac és Ludovic Halévy szövegkönyvét magyarra fordította és rádióra alkalmazta: Kristóf Károly

Közreműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Breitner Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília.

Rendező: Bozó László.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Fragoletto, közkatona – Berkes János

Falsacappa, rablóvezér – Begányi Ferenc

Fiorella, Falsacappa leánya – Kalmár Magda

Pietro, alvezér – Póka Balázs

Domino, rabló – Korcsmáros Péter

Barbavano – Mersei Miklós

Lorenzo, uralkodó herceg – Fülöp Attila (Mécs Károly) 

A granadai hercegnő – Decsi Ágnes

Don Moszkito, spanyol nagykövet – Benedek Miklós

Malacca, márkinő – Takács Tamara

Cinella, udvarhölgy – Csonka Ibolya

Hortensia, udvarhölgy – Császár Angéla

Pipo, fogadós – Buss Gyula

Pipetta, a leánya – Pregitzer Fruzsina

Antonio, miniszter – Izsóf Vilmos

Campoletto, főkapitány – Szersén Gyula

Udvarmester – Szatmári István

3276   Búbánat • előzmény3275 2019-06-23 13:00:05

Csütörtöktől máig naponta Offenbach-muzsika szólt a Dankó  Rádió Túl az Óperencián adásában! A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya Jacques Offenbach születésének 200. évfordulóján, a zeneszerző  életútjának és munkásságának felvázolásán túl  részletesen ismertette azoknak az operetteknek a cselekményét, amelyeknek zenéi elhangzottak a műsoraiban.

A mai adásban a Magyar Rádió archívumában megtalálható Banditák című  operett első magyar nyelvű  teljes rádiófelvételéről (1954) szólalt meg kuriózumként az egész második felvonás.

Jacques Offenbach: Banditák

/Les Brigands - Párizs, Théâtre des Variétés, 1869) 

Nagyoperett három felvonásban

Az operett Mantua hercege és Falsacappa rablóvezer szövetségéről, valamint Fragoletto közkatona hősiességéről szól. Offenbach muzsikája csodálatos erővel eleveníti meg figuráit és ábrázolja a kor társadalmi problémáit.

A Rádiószínház bemutatója: 1954. május 9., Kossuth Rádió 20.10 – 21.42

Henri Meilhac és Ludovic Halévy szövegkönyvét magyarra fordította, rádióra alkalmazta: Kristóf Károly és Bródy Tamás

Közreműködik a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Bródy Tamás

Rendező: Apáthy Imre

A szereposztásból:

Fragoletto, közkatona - Kállai Ferenc

Falsacappa, rablóvezér - Szendrő József

Fiorella, Falsacappa leánya - Petress Zsuzsa

Pietro, alvezér - Horkai János

Domino, rabló - Szentesi Zoltán

Barbavano, rabló - Misoga László

A mantuai herceg /Lorenzo, uralkodó herceg/ - Feleki Kamill

A granadai nagyhercegnő - Vay Ilus

A granadai követ /Don Moszkito/ - Dénes György

Malacca, márkinő - Kiss Ilona
Grófnő - Rafael Márta

Pipo, fogadós - Hlatky László
Pipetta, Pipó, a leánya - Lórán Lenke

Valladolid - Csákányi László

Kincstárnok - Harsányi Rezső
Udvarmester - Sugár Lajos

Énekhangok: Melis György, Rősler Endre, Remsey Győző, Várhelyi Endre

Az adásban erről az archív rádió-stúdiófelvételről  most meghallgathattuk a teljes II. felvonást  - a dialógusokkal együtt (próza is)!

Az Offenbachra emlékezés zárásául a  Hoffmann meséi című operájából hangoztak el részletek a rádió magyar nyelvű stúdiófelvételéről - 1962. április 28., Kossuth Rádió 18.49 – 22.00

Szövegét E.T.A. Hoffmann művei nyomán Jules Barbier írta, Innocent Vincze Ernő fordította

Vezényel: Erdélyi Miklós
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara
(Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Járfás Tamás

Szereposztás:

Olympia – Ágai Karola
Antonia – Orosz Júlia
Giulietta és Stella – Déry Gabriella
Leindorf, Coppelius, Miracle és Dappertutto – Radnay György
András, Cochenille, Ferenc és Pitichinaccio – Kishegyi Árpád
Hoffmann – Ilosfalvy Róbert
Spalanzani – Bende Zsolt
Crespel, Antonia apja – Veress Gyula
Miklós – Szőnyi Olga
Luther, kocsmáros – Várhelyi Endre
Schlemil – Petri Miklós
Nathaniel – Palcsó Sándor 
Hermann – Nádas Tibor
Antónia anyjának hangja – Komlóssy Erzsébet
A múzsa – Domján Edit – próz

 

Az adásban még felcsendültek – újra -  „A párizsi vidámságok”  dallamai is (a Philadelphiai Szimfonikus Zenekart Ormándy Jenő vezényli)

A délelőtti műsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ma 18 és 19 óra között (és online a www.dankoradio,hu elérhetőségen is).

3275   Búbánat • előzmény3274 2019-06-22 22:30:04

Ideírom pótlólag, milyen Offenbach-melódiákat sugárzott a Dankó Rádió a „Túl az Óperencián” mai adásában:

Jacques Offenbach Périchole-jának nyitányával indult és az Utazás a Holdra nyitányának dallamaival zárult az operettműsor (mindkét felvételen a Loire-menti Filharmonikus Zenekar játszik, a karmester: Marc Soustrot).

A hallott két nyitány között pedig egy-egy operett magyar nyelvű rádiófelvételéről szólalt meg a teljes harmadik felvonás zenei anyaga:

 

Jacques Offenbach: Kékszakáll

 /Barbe-Bleue, Párizs, Théâtre des Variétés ,1866. február 5. /

A Rádió Dalszínháza teljes felvétele – magyar nyelven, bemutatója, 1978. december 26., Kossuth adó 19.53 – 22.00 

Ez operett teljes rádiófelvétele lett Házy Erzsébet utolsó munkája a Rádió Dalszínháza égisze alatt!

Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Fodor Ákos

Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Ideírom a teljes szereposztást:

/Az eredeti szövegkönyv szerinti francia személynevek a magyar fordításban új nevet kaptak, a Dalszínház felvételén ezen a néven szerepelnek, ezért zárójelben ezt is feltüntetem./

Kékszakáll lovag – Róka István (Harsányi Gábor)
Bobéche király (Kandeláber király) – Palcsó Sándor (Körmendi János)
Clementine (Klementina) királyné, a felesége – Házy Erzsébet (Kohut Magda) 
Hermina hercegnő, a leányuk, „Gyopár” (aki először Fleurette-ként mint virágárus, jelenik meg a darabban) – Lehoczky Éva (Sunyovszky Szilvia)
Zafir herceg (aki először pásztorként jelenik meg a darabban) – Fülöp Attila (Szacsvay László)
Oszkár gróf, a király minisztere – Bende Zsolt (Márkus László)
Popolani (Pelikán) alkimista a lovag szolgálatában – Melis György (Sinkovits Imre)
Boulotte, parasztlány („Vadóc”), Kékszakáll leendő – hatodik – asszonya – Kalmár Magda (Schütz Ila)
Alvarez, udvaronc – Szénássy Ernő

Kékszakáll „elhunyt” feleségei:
Héloise, az első asszonya – Horváth Eszter
Eléonore, a második asszonya – Forgács Júlia
Isaure, a harmadik asszonya – Tordai Éva
Rosalinde, a negyedik asszonya – Szabó Anita
Blanche, az ötödik asszonya – Domonkos Zsuzsa,

 


Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő

/La Grande-Duchesse de Gérolstein, Párizs, Théâtre des Variétés, 1867. április 12.

Az operett magyar nyelvű teljes stúdiófelvétele - prózai dialógusokkal együtt - először1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádióban hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként  (20.07 – 23.04 óra), de a darab ének-zenei hangfelvételére jóval előbb, már két évvel korábban  sor került: Albert István összekötőszövegével – keresztmetszet formájában  - 1968. november 20-án bemutatta a Petőfi Rádió (10.00 és 11.17 óra között). 

Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József 


Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
 

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

A nagyhercegnő – Házy Erzsébet
Wanda, egy parasztlány, Fritz szerelme – Németh Marika
Fritz, közlegény – Réti József (Fülöp Zsigmond)
Bumm tábornok – Melis György
Paul herceg, a nagyhercegnő vőlegénye – Bartha Alfonz (Körmendi János)
Puck báró, szertartásmester – Kishegyi Árpád (Csákányi László)
Grog báró, a kérő – Michels János (Ferencz László)
Nepomuk, hírnök – Pere János (Verebély Iván)
Charlotte – Erdész Zsuzsa (Balogh Katalin)
Olga – Koltay Valéria
Ida – Svéd Nóra
Mama – Divéky Zsuzsa (Hódy Gitta)
Gyerek – Olasz György
Andie – Orczy Teréz

 

Offenbach születésének 200. évfordulója alkalmából a Dankó Rádióban csütörtöktől vasárnapig naponta szólaltak/szólalnak meg a zeneszerző színpadi műveinek stúdiófelvételeiről részletek a Túl az Óperencián műsorán (de. 9 és 10, az ismétlésben aznap 18 és 19 óra között).

3274   Búbánat • előzmény3273 2019-06-21 17:05:14

Pontosítás:

A Fortunio dala című Offenbach-operett második teljes rádiófelvétele bemutatójának időpontja helyesen: 1989. április 3., Kossuth Rádió 20.30 – 21.26. 

 

3273   Búbánat • előzmény3272 2019-06-21 14:09:08

Ma folytatódott - sok zenével - a csütörtökön megkezdett és vasárnapig tartó megemlékezés-sorozat a 200 éve született Jacques Offenbachra, a Dankó Rádió operettműsorában.

Offenbach sírja a montmartre-i temetőben (Párizs)

A franciává vált kölni születésű komponista több mint száz zenés színpadi alkotása ismeretes. A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, a  Magyar Rádió archívumában őrzött sok-sok rádiófelvétel közül ezúttal a Piaci dámák, a Fortunió dala, a Szökött szerelmesek részleteit valamint A szép Heléna teljes harmadik felvonását (!) szerkesztette be a mai adásba:


1. Jacques Offenbach: Piaci dámák (Mesdames de la Halle - 1858)

Operett egy felvonásban

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. július 11. Kossuth adó 18.50 – 19.50

Szövegét Lapointe írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József

Vezényel: Hidas Frigyes
Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Horváth Ádám
 

- Nyitány

2. Jacques Offenbach:  Fortunio dala (La chanson de Fortunio –1861)

egyfelvonásos operett

Alfred de Musset és mások nyomán fordította: Csepregi Lajos. Rádióra átdolgozta Fischer Sándor és Innocent-Vincze Ernő.

Két teljes rádiófelvételét készítette el és mutatta be a Rádió Dalszínháza:

1958. június 22., Kossuth adó, 20.20 – 21.15: Házy Erzsébet, Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Külkey László, Réti József, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Fischer Sándor. Rendező: Szécsi Ferenc

Most a másik, későbbi stúdiófelvételről szólaltak meg részletek:

- 1982. május 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 21.30: Kincses Veronika (Hűvösvölgyi Ildikó), Takács Tamara, Molnár András, Fülöp Attila, Korcsmáros Péter, Martin János, Rozsos István, Wendler Attila - ének, Kállai  Ferenc (Fortunio ügyvéd ) - próza; az MRT Szimfonikus Zenekarát  Breitner Tamás vezényli.

Zenei rendező: Bárány Gusztáv

Rendező: Bozó László  

• Lauretta dala (Kincses Veronika

„…- Gondold meg jól, hogy mit csinálsz! Hát jól vigyázz, hát jól vigyázz, könnyen pórul járhatsz!  Könnyen pórul járhatsz, végül könnyen pórul jársz!  Egy szó mint száz, csak jól vigyázz!...Csak annyit mondok, jól vigyázz”
 

• Valentin dala (Molnár András)

„A vágyam, a vágyam, csak érte lángol, érte ég! A vágyam, a vágyam lázban vár már réges-rég!...”


• Kórus, jelenet és vízdal (Takács Tamara, Molnár András, Fülöp Attila, Martin János, Rozsos István, Wendler Attila)

 „- Nincs itt az úr…az ember így felszabadul… Az ördög vigye a sok aktát! Örökös írás, görnyedés!….- Éljen a jókedv, végre kimondom, most mulatunk!  Itt az idő! Ennivalót! Most ez a fontos! Halljuk a konyhát, mit mond ő…
 …- Babett, Babett, drága, siess!… - Adj valamit már légy szíves!...- Úgy éhezek!... /- No, mi a baj? Halljuk a szót!  - Ennivalót! Ennivalót! – De mit verik a házat fel! Hisz adok én, csak szólni kell! Van egy-két alma és kenyér…   /- Van alma, az álom, és finom kenyér, ez mennyei álom, mely mindent megér!...Szép órát ígér! /- Babett, ez nekünk nem elég! Mert ehhez pedig üdítő víz kell!  Valami ital illenék! Töltsd poharamat tele vízzel! …Enyhet nyújtsz, mikor eljön az asszony!... Rajta, Babett, itt a pohár! Szívem e víztől vágyva vár… Rajta, Babett, itt a pohár!...”

• Valentin és Frique kettőse és jelenet (Molnár András, Fülöp Attila, Martin János, Rozsos István, Wendler Attila)

 „… - Nincs arra szó, hogy én mit érzek, mit rejt-e dal? Ha bennünk él egy hit, mely éltet, hallgatni kell! …Nevét elhallgatom, míg élek, mert nincs remény!...  /- A sanzon, a sanzon, de régóta vártuk, végre megtaláltuk! …  - A gazdánk dala…. - Írjuk fel, írjuk fel, mert erről másolat is kell… /- Te bűvös dal!  Ki téged hall, szerelmes dal, édes dal, szerelmet vall, bűvös dal…/- Most kivirul a szerelem… győz ez a dal a szíveken… győzni fog minden asszonyon az én dalom!... Babett, te drága konyhalány! A szíved lángra gyújtanám!...Csak szólj egy szót, tiéd a csók!…”

• Finálé (Kincses Veronika, Takács Tamara, Molnár András, Fülöp Attila, Korcsmáros Péter, Martin János, Rozsos István, Wendler Attila és az MRT énekkara)

„Nincs arra szó, hogy én mit érzek, mit rejt-e dal? Ha bennünk él egy hit, mely éltet, hallgatni kell! …Nevét elhallgatom, míg élek, mert nincs remény!...- Babett! Valentin megtalálja Laurette-tét, és én? – Hallgasson, maga kis Fortunio! …”


3. Jacques Offenbach: A szép Heléna  (La belle Hélène – 1864)

Operett három felvonásban

Rádió Dalszínháza teljes felvétele – magyar nyelven

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52

Fordította: Fischer Sándor

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Horváth Ádám

A szereposztásból:

Páris – Réti József (Fülöp Zsigmond)
Menelaus – Melis György (Feleki Kamill)
Heléna – Házy Erzsébet (Váradi Hédi)
Agamemnon – Palócz László (Kállai Ferenc)
Calchas – Maleczky Oszkár (Greguss Zoltán)
Achilles – Palcsó Sándor (Kaló Flórián)
Ajax I. – Kishegyi Árpád (Gyenge Árpád)
Ajax II. – Külkey László (Miklóssy György)
Orestes – Bende Zsolt (Tordy Géza)
Bacchus – Koltay Valéria (Örkényi Éva)
Parthamis - Gombos Éva (Böröndi Kati)
Leone – Erdész Zsuzsa (Szegedi Erika)
 

A teljes III. felvonás hangzott el a prózai dialógusokkal:

-  Mulató jelenet és Orestes dala (Bende Zsolt, énekkar)

"Mikor a szív lánggal éget… /TaigetoszraTaigetoszravesszen az ki irigy…”

- Prózai jelenet – dialógus  (Váradi Hédi, Örkényi Éva. Szegedi Erika, Feleki Kamill, Kállai Ferenc, Greguss Zoltán)

- A gálya érkezése és Paris dala (Réti József, km. Erdész Zsuzsa, Gombos Éva, Házy Erzsébet, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, Melis György, Palcsó Sándor,  Palócz László, énekkar) 

- … Hát mindenekelőtt te balga népség, vedd tudomásul azt, ne legyen kétség… Mert Vénusz itt az úr, az ő uralma hív!…”

- Prózai jelenet – dialógus (Váradi Hédi, Örkényi Éva. Szegedi Erika, Feleki Kamill, Fülöp Zsigmond, Kállai Ferenc, Greguss Zoltán)

 „- Hogy viselkedhet így egy főpap?”  … „- De hol van a királynő?”

- Heléna érkezése, jelenet és a III. felvonás fináléja (Erdész Zsuzsa, Gombos Éva, Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, Melis György, Palcsó Sándor, Palócz László, Réti József, énekkar)

„- Ki az ott? - A szép nő!.. - Mily szép!...- Szeme kéklő! …- Egy hangot hallottam! Úgy rémlik, hogy nem ismeretlen az! - Nagy Vénusz főpapja keres. Kyterébe kísér, Vénusz szentélyéig, hogy így lecsillapítsuk a sértett istennőt! - Kegyes isteni nőt!...- Ez sértés!.. Engedj hát! -  Én segítek majd.  - Segítsd meg őt a bajban! - De hogy segíted őt? - Az ég megsúgja majd. /- Én vagyok szerelmes párod, Páris, Vénusz pásztora! - Mit hallok?! - Jössz-e vélem, erre várok, jöjj, hajózzunk már tova! - Ezt a tisztesség szava… - De én, mint király, elrendelem! - Hiába, ez a végzetem! …/ - No, indulj el Kyterébe, el Kyterébe, el Kyterébe Vénusz szigetére!… - A néped könyörög! …- Menjünk el hát Kyterébe!.. .- El Kyterébe, el Kyterébe, el Kyterébe, el-el-el…/- Figyelj reám, Menelausz király! Már Helénára, többé ne várj!  Páris vagyok!.../-  El Kyterébe, el Kyterébe, el Kyterébe, el-el-el…”

 

4. Jacques Offenbach: A szökött szerelmesek (Monsieur et Madame Denis – 1862)

Operett egy felvonásban

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1981. július 13., Kossuth adó 20.06 - 20.57

Szövegét Laurencin és Michel Delaporte írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Huszár Klára.

Zenei rendező: Fejes Cecília

 Rendezte: Seregi László

Vezényel: Breitner Tamás, km. az MRT Szimfonikus zenekara

- Nyitány 

 

(Megjegyzem, A piaci dámák és A szép Heléna rádiófelvételének rendezője a napokban elhunyt Horváth Ádám.)

A „Túl az Óperencián” műsorának délelőtti adását ismét meghallgathatjuk ma hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségén ( www.dankoradio.hu)

3272   Búbánat 2019-06-20 12:00:32

Ma 200 éve született az "operett atyja",  a "Champs Élysées Mozartja" , Jacques Offenbach. (Köln, 1819. június 19 -  Párizs, 1880. október 5.)

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában mától vasárnapig Offenbach művei állnak a középpontban: a Magyar Rádió Offenbach-felvételeiből válogat a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. 

A mai adásban hallottuk:

Jacques Offenbach: A 66-os szám – Nyitány – a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli.

Jacques Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél 

Az operettből két teljes rádiófelvétel készült: az első 1956. január 8-án került bemutatásra; a televízió e hangfelvétel felhasználásával, ugyanazokkal az énekesekkel, a következő évben elkészítette az első operettfilmjét is: Szabó Miklós, Neményi Lili, Sándor Judit, Szilvássy Margit szereplésével; Fischer Sándor vezényli a rádiózenekart.

Szövegét Leon Battu írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Fischer Sándor

1978-ban készült el az egyfelvonásos operett új stúdiófelvétele: Breitner Tamás a karmester, Decsi Ágnes, Kalmár Magda, Takács Tamara, Rozsos István énekel, km. az MRT Szimfonikus Zenekara.

Most ez utóbbi rádiófelvételről szólaltak meg részletek:

- Denise, Fanchette, Catherine és Pierre négyese (Decsi Ágnes, Kalmár Magda, Takács Tamara, Rozsos István):

„- Szól az esti lágy harangszó, nyár idején, hallgat az éj. Szól az esti lágy harangszó itt van a nyugodalmas éj…”

- Bordal (Kalmár Magda, Decsi Ágnes, Takács Tamara, Rozsos István)

„- Este hogyha csendesek a házak, a kert, az udvar munka után, jó baráttal tűz közelében iddogálni jólesik ám. - Az ég is szereti a jó bort! Tele lenne másképp szőlőszemmel! –Hát, tölts a poharadba óbort! A bú, a gond nem kell nekem, nem! - Emelem poharam, - emelem poharam, - emelem poharam,- emelem poharam! Koccints hát, koccints hát, a jó bort Isten adta nékünk! Koccints hát, koccints hát, hogy lenne másképp szőlőszem, még az ég is a jó bort szereti, hogy lenne másképp szőlőszem, emelem poharam, emelem poharam, nem kell gond nekem, nem, nem, nem!....”

- „Veszekedő-kettős” (Kalmár MagdaTakács Tamara)

„…Itt a finom úri dáma, de csúnya a szája…/Azt se tudja, mit beszél, kikaparom a szemét, ami sok az sok, mégis sok…./ Volna egy tanácsom, hagyd őt, ezt ajánlom… Egy tanácsom, szépen mondj le róla… Bárhogyis reméled, nem dőlök be néked…/ Dühbejöttem, dühbejöttem….”

- Fanchette és Catherine kettőse (Kalmár MagdaTakács Tamara

„- Boldogult uram, ha méregbe jött, fogott egy botot és azzal ütött…./ - Én voltam, hát aki méregbe jött, fogtam egy seprűt és ütöttem őt, püföltem, azt hitték elmenekült….nem használt könyörgés, rimánkodás, éjjel és nappal is zengett a ház….”

- Finálé (Kalmár Magda, Decsi Ágnes, Takács Tamara, Rozsos István)

 

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban

A Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvétele bemutatójának ideje: 1963. július 20., Kossuth Rádió 20.45 – 23.15.

Szövegét írta: Halévy és Cremieux. Fordította: Romhányi József

Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília).  Vezényel: Blum Tamás.

Pásztordal (Réti József)

„Én Ariszteusz vagyok! A kincsem néhány bárány és egy-két bödön méz, mely ragyog szépen sárgán. Nem gyötri lelkem kín, a szívem sose fáj. Hiszen más gondom nincs, csak ez a kicsi nyáj. /Zöld mezőben, tarkaréten járom utam én, kék gyönyörű tiszta égből árad rám a fény, száll zümmögve ágról-ágra mézet gyűjt a méh. Nincs édesebb élet, mint a jámbor pásztor lét, mint a jó, jámbor pásztor lét. Imádom sorsomat százszor, sohasem kérek mást, így élem éltem, mint egy boldog álmodást.”

- A közvélemény és Orfeusz kettőse, I. felv. (Barlay Zsuzsa, Bartha Alfonz)

 „- Jöjj! jöjj! jöjj! Jöjj! jöjj! jöjj!  Hív a becsület,  jóhírem fontosabb mindennél …/ - Jöjj! Bármi kedves is nékem a hitvesi tisztesség…” 

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban  - Styx Jankó dala, II. felv. (Kishegyi Árpád, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kerekes János)

„Voltam király Beóciában, hatalmas, édes, nagy király! Elhunytam, jaj, de pórul jártam, nincs most pénzem, egy vas sem már. Ez bizony fáj, de mégsem bánom, a földi kincset üsse kő! Az fáj, hogy szép, selymes párnán nem nálam háltál, drága nőm! Ó, bárcsak éltél volna nálam, mikor király voltam Beóciában! /Volnék király Beóciában, királyi trónszék várna rád! Itt bolyong már boldogult árnyam, ez aztán szép kis boldogság! Mit adhat már egy koldus lélek, kiteszi bús lelkét eléd! De édes lelkem, azért félek, hogy ezzel tán nem sokra mégy! Élhetnél ám gazdagon nálam, volnék király Beóciában!”

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban (részletek, 1989. január 23., Petőfi Rádió; 1991, Radioton)  - Kertesi Ingrid lemezéről: „Operában és operettben”  Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás

-  Euridike kupléja (Kertesi Ingrid)

„ Egy asszony, hogy ha csókot kap most… s ha vágya bármi teljesül most, már hajnalban kel. Édes illatfelhő lebben, a szívemre száll…. szívem téged vár, szívem téged vár. Kit vár, kit vár…/ A férjem mit sem sejthet még, nem sejti még, a nyáj a pásztort várja rég, őt várom rég. Őt várom rég. A férjem mit sem sejthet még, a férjem semmit sem sejt még…”

- Euridiké és Jupiter kettőse, II. felv.: „Légyjelenet” (Kertesi Ingrid, Miller Lajos) 

„- De különös, kellemes szellőcske lengedez, lebbenve száll… -Csak legyeskedj legyecske egyszer  belejössz már!...  Ügyes légy! Zümmögve szállj…- Nézd, egy formás szárnyú szép légy! Egyet nem láttam még..../- Jöjj, kis legyecske, maradj nálam, bús árvaságom fékezd hát…. légy jó pajtásom, kedves társam…/- Nyakon csíplek, hogy el ne szállj!... Elkaplak, elkaplak te szemtelen kis féreg!...- Kedveske, majd a végén én csaplak le téged!.../- Jól van hát, így hálóm lesz ma hálód végre… zzzzzzzz… zzzzzzzz…”

A délelőtti műsor végén Manuel Rosenthal Offenbach  művei nyomán komponált Párizsi vidámságok című balettszvitjénak (1938) dallamai csendültek fel a Bostoni Szimfonikus Zenekar előadásában, vezényel: Seiji Ozawa.

Az adás ismétlését meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségén is.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Erkel Színház

1ST STEPS
Balett-est három részben

19:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Szent Efrém Férfikar
"Visegrádi Imák"
Cseh, lengyel, szlovák és magyar motetták, himnuszok.

19:30 : Budapest
Müpa, Fesztivál Színház

Peter Veale (oboa)
Ryoko Aoki (narrátor)
Musikfabrik Köln
Vezényel:
Eötvös Péter
ALEX NANTE: Las noches de las piedras - magyarországi bemutató
EÖTVÖS PÉTER: Secret Kiss - melodráma narrátorra és öt hangszerre; magyarországi bemutató. Japán nyelven, magyar felirattal. A szöveget Alessandro Baricco Selyem című regényéből Mezei Mari állította össze
MALIK KISHINO: Naki Ryu, Flutter echo oboaszólóra - magyarországi bemutató
EÖTVÖS PÉTER: Sonata per sei - három zongorára és három ütőre
A mai nap
elhunyt:
1179 • Hildegard von Bingen (sz. 1098)
1762 • Francesco Geminiani, hegedűs és zeneszerző (sz. 1687)
1803 • Franz Xaver Süssmayr, zeneszerző (sz. 1766)
1966 • Fritz Wunderlich, énekes (sz. 1930)
1986 • Kórodi András, karmester (sz.1922)
2011 • Kurt Sanderling, karmester (sz. 1912)