vissza a cimoldalra
2020-08-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11552)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (10618)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1440)
Franz Schubert (312)
Társművészetek (1832)
Opernglas, avagy operai távcső... (20625)
Wagner-felvételek (304)
Régizene (3721)
Operett, mint színpadi műfaj (4525)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4038)
A MET felvételei (1027)
Pantheon (2715)
ifj. Johann Strauss (168)
Cecilia Bartoli (883)
Nicolai Gedda-az univerzális tenor (286)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2022)
Franz Schmidt (3661)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

3296   Búbánat • előzmény2034 2019-07-08 11:31:24

Kapcs. 2717.,  2034. sorszámok

II. Rákóczi Ferencet ezen a napon - 1704. július 8-án - Gyulafehérváron Erdély, 1705-ben a  szécsényi országgyűlésen magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé választják.

E magyar történelmi eseményre emlékezés jegyében a Dankó Rádió mai operettműsorában részletek szólaltak meg Kacsóh Pongrác Rákóczi című daljátékából: a Magyar Rádió 1964-es stúdiófelvételéről bejátszott ének - és próza (dialógus) jelenetek előadói: Barlay Zsuzsa, Sándor Judit, Palcsó Sándor, Palócz László, Udvardy Tibor, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Kerekes János

A „Túl az Óperencián” adásában a héten minden nap Juhász Előd (zenetörténész, tévés és rádiós műsorvezető, szakíró, a hazai zenei ismeretterjesztés alakja) vendégeskedik, akivel a Dankó Rádió stúdiójában a felelős szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

A délelőtti műsort ismét meghallgathatjuk a rádióban és az internetes elérhetőségeken, ma 18 órától.

 

2034   Búbánat • előzmény2033 2017-04-16 21:41:07
"nem mutatták be"
2033   Búbánat • előzmény1735 2017-04-16 21:39:06
Kapcs.: 1735., 942., 28. sz. sorszámokhoz

Amíg 1964-ben nem bemutatták a „Rákóczi” teljes stúdiófelvételét, addig korábban (1957) csak részleteket rögzített rádiófelvételről szólaltak meg Kacsóh daljátékának szép dalai: Polgár Tibor vezényelte a Magyar Rádió szimfonikus zenekarát, Szecsődy Irén, Szabó Miklós, Palló Imre, Déri Pál énekelt.

Kacsóh Pongrác: Rákóczi - Történelmi daljáték
Teljes felvétel.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00

Szövegkönyv: Bakonyi Károly (alapötlet és dialógusok), Endrődi Sándor, Pásztor Árpád (dialógusok) és Sassy Csaba (versek).

Vezényel: Kerekes János

Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

Szereposztás:

II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor
Reutheim Magda – Sándor Judit
Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor
Katica – Andor Éva
Kuczug Balázs – Palócz László
Sienowski hercegnő – Neményi Lili
Amália, Rákóczi felesége – Barlay Zsuzsa
Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György)
Bodinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő
Bercsényi Miklós – Ujlaky Gábor
Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András
Esze Tamás – Zenthe Ferenc
Andris apja – Márkus Ferenc
Gránátos Mihály – Rajz János
Wratislaw gróf, császári követ – Horváth Tivadar
Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál
Inas a hercegnőnél – Dózsa István
I. hang – Zoltai Miklós
II. hang – Szoó György

A cselekmény helyszíne és ideje: a bécsi Hofburg (I. felv.), a nagyszombati kuruc tábor (II. felv.), a trencséni vár (III. felv. 1. kép), a Vereckei- szoros (III. felv. 2. kép), 1711-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején

A daljáték legnépszerűbb dala Rákóczi I. felvonásbeli „megtérése” („Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég, a dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél.”), az a dal, amelyet a címszereplő anyja levelének elolvasását követően énekel.

Ruitner Sándor zenei szerkesztő az alábbi gondolatokat fogalmazta meg és írta le a Rádióújságban, a daljáték rádiós bemutatója elé:

„December 15-én múlt 90 esztendeje, hogy megszületett Kacsoh Pongrác, a magyar daljátékirodalom kimagasló egyénisége, az a ’magányos csillag’, akinek pályája üstökösként ragyogott fel a hazai zeneirodalom egén. Az ő ’hangján’ sem előtte, sem utána nem beszélt senki, zenéjének őszinte bája, megnyerő varázsa, amely lázba hozta a századeleje színházi szakembereit és közönségét, ma is töretlen erővel hat. A népmesék hitető varázsa árad dalaiból és e dalok formálta színpadi alakokból. Zenei ábrázolása sohasem öncélú, mindig a dráma hű szolgája, sőt néha az az érzésünk, azért a színpadi játék, hogy e kitűnő muzsikusnak alkalma nyíljon a zenélésre. Pedig ez korántsem igaz. Hiszen ma is legnépszerűbb János vitézére a kész darabhoz fedezte fel Beöthy László , a Király Színház igazgatója. S amikor a János vitéz sikerén felbuzdulva Bakonyi Károllyal Rákóczi alakját formázták daljátékba, mást, újat tudtak nyújtani. Ez már nem a népmesék világa. Ez már dráma, a színpad szigorú törvényei szerint is.

A Rákóczi 1906-os bemutatóján a címszerepet az akkori idők kimagasló énekes egyénisége, Környei Béla alakította, és úgy gondoljuk, a Magyar Rádió úgy áldoz méltó módon a zeneköltő emlékének, ha mostani felújításán a Magyar Állami Operaház kitűnő énekesgárdájával mutatja be a daljátékot.”
1735   Búbánat 2016-09-17 11:05:32
A Dankó Rádióban délelőtti operett adásában egyebek közt részleteket hallhattunk

Kacsoh Pongrác – Erdődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassi Csaba Rákóczi című művéből, mely a zeneszerzőnek a János vitéz mellett mindmáig a legismertebb zenés színpadi alkotása.

A „történelmi daljáték” teljes stúdiófelvétele a Rádió Dalszínháza bemutatójaként először 1964. január 4-én a Kossuth adón hangzott el 20.25 – 22.00 óra között.

Kerekes János vezényelte a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát
(Karigazgató: Vajda Cecília). Zenei rendező: Ruitner Sándor- Rendező: László Endre

Igazán impozáns névsor illusztrálja a szerepkiosztást:

II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor
Reuthreim Magda – Sándor Judit
Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor
Katica – Andor Éva
Kuczug Balázs – Palócz László
Sienowski hercegnő – Neményi Lili
Amália, Rákóczi neje – Barlay Zsuzsa
Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György)
Bodinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő
Bercsényi Miklós – Ujlaky Gábor
Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András
Esze Tamás – Zenthe Ferenc
Andris apja – Márkus Ferenc
Gránátos Mihály – Rajz János
Wratislaw gróf, császári követ – Horváth Tivadar
Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál
Inas a hercegnőnél – Dózsa István
I. hang – Zoltai Miklós
II. hang – Szoó György

A Dankó Rádióban - a közel négyéves fennállása alatt – már többször felcsendültek a daljáték szépséges dallamai, a ma sugárzott három részlet a következő volt:

- Rákóczi és Amália búcsúkettőse: „- Kezembe a kezed, szívemre a szíved, édes párom, tudom, hogy utolszor, tudom, hogy örökre el kell válnunk…” (Barlay Zsuzsa, Udvardy Tibor)

- Jelenet és dalcsokor (próza és ének) - Katica, Andris tárogatós és a kuruc kar jelenete (Andor Éva, Palcsó Sándor, Palócz László, valamint Újlaky Gábor, Ambrus András, Zenthe Ferenc, Turgonyi Pál, továbbá az Énekkar)

„- Ne bántsátok, korán még, ő a legnagyobb vitéz, ha megcsókol…/- összebújunk csöndesen, míg a labanc elmegyen…./ - Kuczug Balázs olyan vitéz, aki mindig előrenéz… Kuczug Balázs a csatában mindig első…/- Duna-Tisza…”

Egy másik rádiófelvételről hangzott el a daljáték legismertebb részlete: „Rákóczi megtérése” Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető így konferálta be az elsőként elhangzó ismert, gyönyörű dalt:

„Az egyik legszebb magyar tenorária vagy mondhatjuk úgyis, hitvallás Simándy József tolmácsolásában, akinek éppen holnap fogjuk ünnepelni születésének 100. évfordulóját:”

(Simándy József felvételén közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, Bolberitz Tamás vezényel)

Az operett adás ismétlését 18 órától sugározza a Dankó Rádió
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1901 • Franz Konwitschny, karmester († 1962)
1924 • Georges Pretre, karmester († 2017)
1951 • Kovács János, karmester
elhunyt:
1981 • Karl Böhm, karmester (sz. 1894)
1996 • Sergiu Celibidache, karmester (sz. 1912)