Kapcs. 1904., 130. sorszámok
Sándor Judit és Bende Zsolt
Kemény Egon – Békés István „Szabad szívek” daljátékának rádiófelvételén
Rádió és Televízió Újság címlapján - 1960. március 14-20. szám
A fotót áthoztam innen:
1665 smaragd • Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)
A Dankó Rádióban Bende Zsoltra emlékezett Nagy Ibolya: az operaénekes ezen a napon hagyott itt bennünket. (Budapest, 1926. május 23. – Budapest, 1998. június 27.)
A kiváló baritonistánk emlékére énekfelvételéről felcsendült a „Kaliforniai dal” Szirmay Albert- Gábor Andor Gróf Rinaldó című operettjéből: „Száll a szellő, száll, messzi földig jár… / Kaliforniába vágyom, az arany hazája vár…” A rádiófelvételen közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Breitner Tamás - az operett részleteit a Kossuth Rádió sugározta először 1965. április 16-án, 20.30-tól, a felvételen Bende Zsolt mellett Házy Erzsébet, Zentay Anna és Rátonyi Róbert énekel.
A „Túl az Óperencián” műsorban ezen a héten Gulyás Dénes operaénekes, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatója és tanítványa, a pécsi Manon-előadás címszereplője Tatai Nóra operaénekes a vendég, akikkel a szerkesztő-műsorvezető beszélget.
Ma is kaptunk egy bejátszást Massenet operájából - a hangfelvételen Tatai Nóra énekét halljuk Manon egyik áriájának rövid részletében. (2019. január, Pécsi Nemzeti Színház, Manon –bemutató)
A műsorban hallhattuk még:
Szergej Rahmanyinov Op.34. románcai közül a Polonszkij szövegére komponált Disszonancia című dalt Tatai Nóra énekfelvételéről.
Kodály Zoltán – Balázs Béla: Czinka Panna balladája - Kalmár Magda és Gulyás Dénes énekelt részleteket a műből. A felvételen Lehel György vezényli a Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát.
Pjotr Csajkovszkij – Josef Klein: A diadalmas asszony (Csajkovszkij dalaiból, és a Hattyúk tava c. balett zenei motívumaiból összeállított és meghangszerelt darab olyasféle, mint Schubert - Berté Három a kislány c. daljátéka).
- Menysikov dala, I, felv.”Hol az az asszony, ki rabul ejtett? hol az az asszony, kit nem felejtek? hol van mámor, az örök lobogás? hol az a nő, aki minden nap más?... Hol az az asszony, akire vágyom?…” (Gulyás Dénes és az MRT Énekkarának Férfikara, vezényel Breitner Tamás)
A Dankó Rádió ma délelőtti operettadása Lehár Ferenc Pacsirta című operettjéből egy keringő-egyveleggel indult (a Bécsi Johann Strauss Zenekart Willi Boskovsky vezényli) és Johann Strauss A cigánybáró című operettjének nyitánya dallamaival fejeződött be (Carlos Kleiber vezényli a Bécsi Filharmonikusokat – koncertfelvétel)
Ismétlés ma délután hat és hét óra között.
A Dankó Rádió operettműsorában a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya megemlékezett a ma 20 esztendeje elhunyt kiváló tenoristánkról, Szabó Miklós operaénekesről (Székesfehérvár, 1909. november 27. - Budapest, 1999. május 22) - aki nemcsak nagyszerű énekművész volt, számtalan opera-, operettszerep, meg dal- és nótafelvétel fűződik a nevéhez, hanem hosszú élete során műfordítóként, zenés színpadi darabok dalszövegeinek írójaként is tevékenykedett, és ebben a mivoltában szintén maradandót alkotott.
Rá emlékezve csendült fel a rádióban énekfelvételei közül egy Buday Dénes-dal mellett még
- Luigi Denza – Szabó Miklós: Funiculi-funicula (Szabó Miklós és a Földényi Kórus, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) – Szabó Miklós e dalnak nemcsak előadója, hanem mint remek zenei műfordító itt az olasz szöveg magyarra fordítója is.
Az alábbi fotót találtam az MTVA interneten hozzáférhető archívumában:
Házy Erzsébet és Szabó Miklós - „Operettkettős” - Charles Lecocq - Kristóf Károly - Romhányi József Angot asszony lánya című operett rádiófelvételén
Fotó: Szalay Zoltán felvétele a Magyar Rádió stúdiójában készült, 1960-ban.
Közzétette: Rádió és Televízió Újság, 1960. november 14 – 20. lapszámának címoldalán
A „Túl az Óperencián” rádióműsor vendége ezen a héten Gulyás Dénes operaénekes, a Pécsi Nemzeti Színház operatagozatának igazgatója, rendezője és tanítványa, a pécsi Manon-előadás címszereplője Tatai Nóra operaénekes, akikkel Nagy Ibolya beszélget.
Jules Massenet operájának januári pécsi bemutatóján készült hangfelvételről most megszólalt Manon két áriája Tatai Nóra előadásában.
Ezt követte Gulyás Dénes egyik operettfelvételéről bejátszott részletek:
Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba
- Gábor diák belépője: „Rászállt a galambom a budai várra, a budai várnak bástyája fokára. (Gulyás Dénes)
- Gábor diák dala: „Az utolsó kívánságom, halljátok meg emberek! Süvegem fejembe vágom, vérpadra vígan megyek!.../ Ott túl a rácson egy más világ van, amelynek érzem bűvös illatát!...” (Gulyás Dénes)
- Leila és Gábor diák szerelmi kettőse: „Ha volnék egy énekes madárka, tehozzád szólna mindegyik dalom…./Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…/Jer, vélem, édes, szökjünk el innen…” (Farkas Katalin, Gulyás Dénes)
- Gábor diák bordala: „ A kulacsom kotyogós, kotyogós, hej, a gégém, iszamós, csuszamós…/ Borban az igazság, borban a vigasz, borban hadd felejtsünk, borban a tavasz…” (Gulyás Dénes, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László) - részletek, Qualiton, 1986
A délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban és online a www.dankoradio.hu oldalon.
Az előbb lemaradt a Stradivari-dal előadójának neve: Svéd Sándor
A Dankó Rádió ma délelőtti, Túl az Óperencián adásában ezek a zenék is elhangzottak:
Kálmán Imre – magyar szöveg Harsányi Zsolt: A cigányprímás - Stradivári-dal (Rácz Pali dala)
„Mi a jobb és mi a szebb: hegedű vagy asszony?…/- Szól a nóta, csend a vége, ám a nőnél fuccs a béke,…. /Az ócska Stradivari egy árva szót se szól…” (Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara , vezényel: BródyTamás)
Ruggero Leoncavallo: Bajazzók – Nedda áriája „Madárdal” Tatai Nóra előadásában (zongorakísérő: Siska Ádám)
Kodály Zoltán – Harsányi Zsolt: Háry János - Háry dala a IV. kalandból „Felszántom a császár udvarát…” (Melis György)
Jacques Offenbach – magyar szöveg Innocent Vincze Ernő: A 66-os szám - (részletek, 1989. január 23., Petőfi Rádió; 1991, Radioton) Az MRT Szimfonikus Zenekarát Pál Tamás vezényli.
Erről a felvételről két számot hallottunk:
- François, vándor házaló bordala – előadja Melis György, km. Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes
„Szerencse fel, ifjú úr! Teljesülhet minden vágya! Isten éltesse Önt! Soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták ezt, nemes szőlőbogyóból. E szív, e száj a legszebben üdvözli önt! A jó burgundit! /- A legszebb hely - a legszebb hely -, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, úgy a jó bor - úgy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Hej, csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mert ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ -gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu… - akármi boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…”
- Házalódal (Melis György)
„Hej, itt a házaló, vegye meg, vegye meg, vegye meg, amit kéne, s amennyit kéne! Ha olcsó is, de jó, akad itt, akad itt, akad itt ezerféle, van itt minden féle. Mind, ami szép, mind, ami jó, nálam kapható. Végeladás, nincs maradás…./Tessék, tessék, gyűszű, festék.....tessék, tessék! / - Bájos szőke leányka, egy kendő néked oly szépen állna, nos, próbálj, bátran, vedd csak bátran, mily szép vagy benne, nézd, csak nézz! Kis barna kincsem, no, nézd csak, ennél szebb lánc nincsen, csak próbáld fel hát, persze, ingyen. Oly szép, vagy mint egy álomkép! Oly szép vagy, mint egy álomkép! /- Itt minden holmi kapható! És ingyenesen látható! Vegyék, vigyék, vegyék, vigyék, vegyék! Van itt mindenből épp elég! /Hej, itt a házaló….”
Az operettműsor befejező száma volt:
Franz von Suppé: A könnyű lovasság – nyitány (a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényli)
Ezen a héten naponta Gulyás Dénes operaénekes és tanítványa, Tatai Nóra operaénekes a vendég a rádió stúdiójában, a beszélgető társ: Nagy Ibolya szerkesztő, műsorvezető.
A délelőtti adás ismétlése ma délután hat és hét óra között hallgatható meg a rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken.
Gulyás Dénes operaénekessel, a Pécsi Nemzeti Színház operatagozatának zeneigazgatójával, rendezővel és tanítványával, a pécsi Manon-előadás címszereplőjével, Tatai Nóra operaénekessel beszélget Nagy Ibolya, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának szerkesztő-műsorvezetője - ezen a héten minden nap.
A ma délelőtti adásból – amit a délután hat órakor kezdődő ismétlésben is meghallgathatunk – kiemelem ezeket a műsorszámokat:
Kálmán Imre – Harsányi Zsolt magyar szövegével: Marica grófnő
Tasziló dala: „Mit tudjátok ti benn, hogy idekint mi fáj. Hej, voltam egyszer én is büszke bálkirály…/Hej, cigány…” (Gulyás Dénes, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Breitner Tamás) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1982. február 18., Kossuth Rádió 20.00 – 21.29 (Megjegyzem, Sebestyén András zenei vezetésével, Németh Marika, Andor Éva, Simándy József és mások énekfelvételével a Rádió 1963-ban már készített egy teljes felvételt a Marica grófnőből. )
Szergej Rahmanyinov Op.34. románcai közül a Polonszkij szövegére komponált Disszonancia című dalt hallhattuk most Tatai Nóra énekfelvételéről
Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő és Erdődy János magyar szövegével: Paganini
Három részlet hangzott el az operettből:
- Paganini dala: „Volt nem egy, de száz babám” (Gulyás Dénes)
-Anna-Elisa és Paganini szerelmi kettőse: „Súgd meg…./Nem szeret így téged más…” (Kalmár Magda, Gulyás Dénes)
- Bevezető kórus és búcsújelenet - finálé - „Megyek, Firenze vár…” (Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, Rozsos István, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) – A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1981. március 16., Kossuth Rádió 19.15 – 20.35. (Megjegyzem, ezt a teljes felvételt megelőzően csak keresztmetszet készült az operettből: 1958-ban mutatta be a Rádió, Bródy Tamás vezényelt, a főbb szerepeket Orosz Júlia, Zentay Anna, Szabó Miklós és Kishegyi Árpád énekelték.)
Giacomo Puccini: Gianni Schicchi – Lauretta áriája (Bellai Eszter, km. a Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Koncz Tamás)
Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola - Papagena és Papagano kettőse - „Pa-pa-pa-pa” (Csengery Adrienne és Melis György, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)
Carl Millöcker: A szegény Jonathán - Nyitány (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli) – (1956)
Mindig örömmel hallgatok Lehárt!
Itt van a Dankó Rádió is, amelynek - és akinek: a szerkesztő-műsorvezetőjének - hála és köszönet, hogy rendszeresen felcsendül napi sugárzású operett adásaiban a nagy magyar komponistának valamelyik gyönyörű zenéje. Ma például az igen ritkán játszott Lehár-dalmű, A hercegkisasszony intermezzójával indult a délelőtti és az ismétlésben a délutáni rádiós műsor ("Túl az Óperencián").
Ezzel kapcsolatosan érdemesnek tartom elmondani, hogy ez a szépséges instrumentális zenei részlet arról a rádiós felvételről való, melyen részletek szólalnak meg Házy Erzsébet új operettfelvételeiből:
A Magyar Állami Operaház Zenekarát Bródy Tamás vezényli.
- Robert Planquette: Rip van Winkle – Alice levéláriája
- Pjotr Csajkovszkij - Joseph Klein: A diadalmas asszony – Mártha románca
- Lehár Ferenc: Hercegkisasszony – Mary-Ann dala + Közzene
- Oscar Straus: Búcsúkeringő – Vera Lisaweta Opalinski grófnő dala „Rózsadal”
- Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Angéla belépője „Boldogság, ki tudja, mi a boldogság, aki nem volt szerelmes még…”
- Lehár Ferenc: Paganini – Liza belépője „Szép álom, szállj a szívemre”
(1976. december 26., Petőfi Rádió, 15.44 -16.06)
Erről a rádiófelvételről olykor-olykor a Házy Erzsébet énekelte operettdalok - benne Lehár! - is műsorra kerülnek az adássorozatban.
A mai adásból egy másik elhangzott zeneszámot is kiemelek:
Kacsóh Pongrác – Heltai Jenő – Petőfi Sándor – Bakonyi Károly János vitéz című daljátékának egy kevéssé ismert stúdiófelvételéről szólalt meg a Tűndérországban játszódó utolsó jelenet - azaz a III. felvonás fináléja, melynek végén a zenekari hangzásba szőve, az utolsó taktusok alatt prózában, mintegy narrátorként Molnár Piroska színművésznő Iluska és Jancsi boldog révbe jutásának "elmesélésével" lezárja történetüket. Ez a dramaturgiai megoldás nem szokványos befejezése a János vitéz daljátéknak - ezzel mintha kihangsúlyozná Petőfi Sándor elbeszélő költeményének sugárzó, népies romantikáját, meseszövését.
A szereplők voltak:
Kovács József, Oszvald Marika, Gárday Gábor, Molnár Piroska, a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel Oberfrank Géza.
(1979, Qualiton; rádióbemutató: 1981. április 16., Petőfi Rádió 14.00 – 16.30) Rendező: Vámos László
„A Csínom Palkó születése”
„1950. február 19-e híres nevezetes dátum az úgynevezett rádióoperettek történetében, ekkor készült el ugyanis az a Csínom Palkó, amelynek zenéjéért május 1-jén a kitűnő komponista, Farkas Ferenc Kossuth-díjat kapott, s így lett a darab máig is az egyetlen így kiemelt alkotása a rádiónknak.
Az elnökségnek valamiféle máig is megmagyarázhatatlan előérzete volt a művel kapcsolatban, hiszen akkor már sok hónapja kísérleteztünk valamiféle új műfaj kialakításával, mégis éppen most, a februári ősbemutató előtt határozta el magát, hogy a soron következőt, a Csínom Palkót, egy éjszakai fogadás keretében, mintegy előzetesként bemutatja a sajtónak. A siker bennünket is meglepett, hiszen a próbák, a felvételek során őszintén szólva nem sejtettük, hogy a többinél mennyivel kimagaslóbb alkotás létrehozásának részesei lehetünk, legkevésbé pedig azt, hogy a bemutatót követően a darab kibővített színpadi változata megjárja majd Operaházunkat, a vidéki színházakat, a Szegedi Ünnepi Játékokat, sőt még külhoni dalintézetek színpadait is.
Sok évvel később a Csínom Palkóból újabb felvétel is készült, most már csupa operaénekes részvételével, de őszinte örömmel hallottam egyszer, hogy a Hanglemezgyártó Vállalat tervei közt szerepel a teljes ősbemutató közrebocsátása. Ugyanakkor fájdalommal tölt el mindannyiunkat, hogy Rátonyi Róberten és az operettprimadonnává avatott Ruttkai Éván kívül (akinek a szerepét az Operaházban Gyurkovics Mária alakította!) jóformán már egyetlen szereplő sem él, s itt kegyelettel soroljuk fel Sárdy János, Gózon Gyula, Mányai Lajos, Rajczy Lajos, Solthy György, Rozsos István nevét.
De hogy azonnal valami vidámabbról is beszámoljak, ismét egy legendát kell eloszlatnom: a mű létrejöttének tudatosan kitervelt voltáról szóló elképzeléseket. A Csínom Palkó ugyanis a következőképp született meg:
Szász Péternek eszébe jutott egyszer, hogy az akkor ismét divatba jött nagyoperett, A csárdáskirálynő két, csak nótában szereplő, de színpadi valóságukban meg nem jelenő alakjáról: Hajmási Péterről és Hajmási Pálról afféle persziflázs-játékot kellene kitalálni, s az ötlet megvalósítására a Rádiónak sokszor dolgozó Dékány Andrást, sok felnőtt és ifjúsági mű íróját kérte fel, egy folyosói, futó megbízatással. Nos, Dékány örömmel vállalta is a feladatot; amire azonban írógépe elé ült, mindössze annyi maradt meg emlékezetében a pár szavas megbeszélésből, hogy két összeillő, egymásra rímelő nevű férfiról kell zenés rádiódarabot írnia. Meg is írta azt – Csínom Palkóról és Csínom Jankóról. Hogy tévedése, amelyet kitűnő párbeszédekkel, fordulatos helyzetekkel és ízléses, szinte költői versszövegekkel tetézett, eljut egészen a Kossuth-díjig, arra sem ő, sem mi nem gondoltunk egy percig sem, viszont Szász Péterrel mind a ketten megkaptuk munkásságunk jutalmát Farkas Ferenc nagyszerű háziasszony feleségétől, aki a díjkiosztás napján csodálatos uzsonnával vendégelt meg bennünket, amelynek fénypontja egy hatalmas csokoládétorta volt.
A felvételek kapcsán is történt azonban egy derűs eset, amelyet azután sokáig emlegettünk; a darab sokszori ismétlése nem is engedte meg, hogy elfeledkezzünk róla.
A darabnak rengeteg szereplője volt, és a színészek – ők, úgy látszik, megérezték azt, amit mi nem – nagy feszültségben mondták, énekelték szerepüket. A szeretetre méltó, nagyszerű énekes-színész, Sárdy János, annyi siker hőse pedig úgy izgult, hogy egyszer csak kettőt lapozott példányában, s úgy folytatta a szövegmondást. Mivel pedig akkor még nem létezett a magnótechnika, amelynél nem probléma egy rész letörlése és újramondása, a Csínom Palkót is úgynevezett nagy-lakkra rögzítettük. Mindannyian kétségbeesetten néztünk egymásra a technikai-rendezői fülkében, miképp lehet ezt kijavítani, és egyáltalán: miképp fog Sárdy az eredeti, előző lapon rögzített szöveghez visszatérni. Ő azonban pár szó elmondása után rájött tévedésére, visszalapozott, és mielőtt az odaillő mondatot kimondta volna, odaszólt nekem a mikrofonon át:
- Pardon, Gyurikám!
Miután pedig a lemez ezt is rögzítette, a mintegy huszonöt ismétlés során minden alkalommal törhették a hallgatók a fejüket, hogy melyik kuruc vitézt hívhatták a darabban Gyurinak, s miért kellett attól Csínom Palkónak bocsánatot kérnie!
(R á c z G y ö r g y nek, a Rádió volt főrendezőjének, a rádióoperett-műfaj kitalálójának a közelmúltban a Go-press gondozásában megjelent M e s t e r e k á r n y é k b a n című kötetéből)”
RTV Újság, 1984. június 10 – 17. (23. szám)
1., ősváltozat: „a rádióból indult el” - 1950. január 21., Petőfi Rádió, 19.30 - 21.00; Rácz György a fenti cikkében - tévesen - 1950. február 19-ét említ.
Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó (vidám zenés játék)
Vezényel: Lehel György
Km.: A Magyar Rádió szimfonikus zenekara és énekkara
Rendező: Rácz György
Szereposztás
Csínom Palkó – Sárdy János
Csínom Jankó – Rátonyi Róbert
Bottyán János, tábornok – Solthy György
Balogh Ádám, kapitány – Újlaky László (énekhang: Reményi Sándor)
Tyukodi pajtás – Pécsi Sándor
Förgeteg, haramiavezér – Rajczy Lajos
Rézangyal, haramia – Győző László
Koháry gróf, labanc tábornok – Képessy József
Koháry grófné – Hollós Melitta
Zsuzsika, nevelőnő – Németh Marika
Rosta, mézeskalácsos – Gózon Gyula
Vénuska, a leánya – Ruttkai Éva (Megjegyzem: a karakter neve 1951-ben változik Éduskára, amikor az operaházi [Városi Színház] bemutatóra Bálint Lajos átdolgozza Dékány András szövegkönyvét.)
Piperec báró, császári megbízott – Rozsos István
A fejedelem – Gáti József
Cinka Panna – Lukács Margit
Rajta Miska, kuruc – Náday Pál
Kese Tamás, kancellista – Lázár Tihamér
Kucug Balázs, labanc – Tassy András
Daru, kocsmáros – Mányai Lajos
Polgármester – Téri Árpád
Tiszt – Pálos György
2. változat: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00
Farkas Ferenc – Dékány András – Bálint Lajos: Csínom Palkó – 3 felvonásos daljáték
Vezényel: Lehel György
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Mikó András
Szereposztás:
Csínom Palkó – Simándy József
Csínom Jankó – Palócz László
Balogh Ádám, kapitány – Melis György
Zsuzsika – Gyurkovics Mária
Rosta Márton – Szabó Ernő
Éduska, a leánya – Házy Erzsébet
Tyukodi, a strázsamester – Domahidy László
Förgeteg, betyár – Radnay György
Örzse – Komlóssy Erzsébet
Kati – Andor Éva
Koháry gróf – Deák Sándor
Koháry grófné – Neményi Lili
Közreműködik még: Albert István, Balogh László, Barsi Béla, Bikádi György, Fenyő Aladár, Kovács Péter, Lippay Ferenc, Michels János, Őze Lajos, Palkó József, Szénási Ernő, Szénási István, Szilasi Gyula, Vándory Gusztáv
Ismert még egy rádiós változat, melyben ezúttal csak részleteket vettek fel Gyurkovics Mária, Sándor Judit, Szabó Miklós, Melis György, Katona Lajos énekével, közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Forrai-kórus. Vezényel: Forrai Miklós - 1952. február 26., Petőfi Rádió, 15.00 – 15.45
Kapcs. 2197. sorszám
„Utam muzsikálva járom” - Zenés beszélgetés Sárdy Jánossal
Riporter: Czigány György
Elhangzott: 1963. december 25-én, a Kossuth Rádióban, 10.55 – 11.56 órakor
Km.: Németh Marika, Tolnay Klári és Palló Imre
Az összekötőszöveget Stella Adorján írta
Szerkesztő: Bitó Pál
Sárdyt három évvel később (1966-ban) Czigány György ismét meginterjúvolta rádiós műsorában, amiről itt a 2197. sorszám alatt - Nagy Ibolya szerkesztőnek a Dankó Rádióban a művészre emlékező operettműsora kapcsán - szóltam.
Dankó Rádió mai ismétlés kb: 18.03
KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang"
Daljáték, Magyar Rádió, 1957
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo
A mai műsor elején hangzott fel a Nyitány, amelyben a
Minden vagy te nékem...Csokonai szerenádja majd Csokonai-Lilla duett, Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet
Létra-kórus - Földényi-kórus
Sötét lepel borul reánk...Csokonai dala, Ilosfalvy Róbert
Áldomásra cimborák....a csurgói diákok nótája, Földényi-kórus
műrészletek dallamaira ismerhetünk.
Főszerepben:
Csokonai Vitéz Mihály - Ilosfalvy Róbert, próza: Zenthe Ferenc
Vajda Julianna, Lilla - Házy Erzsébet, próza: Korompai Vali
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
További részletek és CD: www. kemenyegon.hu
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában hallhattuk most délelőtt:
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő
Kokas László, Kékkovács Mara, Molnár Marica, Oszvald Marika, Szász Kati, Szendy Szilvi, Csere László, Peller Károly és mások énekében szólaltak meg most ismert dalok az operettből.
Lehár Ferenc: Cigányszerelem
Az elhangzott dalok előadói: Fischl Mónika, Kalocsai Zsuzsa, Boncsér Gergely, Faragó András, Vadász Dániel énekel, a Budapesti Operettszínház énekkarát (karigazgató: Drucker Péter) és zenekarát Makláry László vezényli. Az élő, ének-zenei felvétel a 2012. november 3-i sznházi előadáson készült.
Kokas László operetténekes és lánya, Kokas Piroska színésznő a vendégei ezen a héten a Dankó Rádió operettműsorának. Beszélgetőtársuk: Nagy Ibolya, szerkesztő-műsorvezető
A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és az internetes elérhetőségén.
Ma 316 éve, 1703. május 12-én II. Rákóczi Ferenc brezáni kiáltványában harcba szólította Magyarország “nemes és nemtelen” lakóit, szabadságharcot hirdetve a Habsburgok uralmának lerázására, az ország függetlenségének kivívására.
A Dankó Rádió mai operettműsorában a témát feldolgozó két daljátékból hallhattunk részleteket:
Kacsóh Pongrác – Erdődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassi Csaba Rákóczi című történelmi daljátékából csendült fel
Rákóczi dala, jelenet és Rákóczi megtérése:
„- Hogyha jő az este, várom félve-lesve, vár-e rám a csöndes álom, vagy kerget a kétség, kerül a reménység, leszel-e az én párom?... ” (Udvardy Tibor)
„- Nagyságos fejedelem! Mindnyájan megértjük szíved fájdalmát…” / - „Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél…” (Udvardy Tibor ének és próza, km. Agárdy Gábor, Palcsó Sándor – próza; az MRT Szimfonikus Zenekarát Kerekes János vezényli) - Rendező: László Endre. A daljáték teljes felvételének Rádió Dalszínház-beli bemutatója: 1964. január 4., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00.
Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó
Részletek szólaltak meg a daljátékból. Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília). Karmester: Lehel György. Rendező: Mikó András. A Rádió Dalszínházának új, teljes stúdiófelvételéről: 1963. május 1, Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00
- „Jelenet, Tyukodi dala és kórus: „Katonák, katonák…” (Domahidy László, km. az MRT Énekkarának férfikara)
- Kati és Jankó kettőse: „Katinkám, ide gyere!..../Elmondom a szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, gyöngyös fodros habja, csupa ragyogó hajnali fény csillog-villog rajta…” (Andor Éva, Palócz László)
- Csatajelenet (Domahidy László, Radnay György, Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet - próza; induló - zenekar)
- Kuczug Balázs elfogása – táborjelenet (Palócz László, Radnay György, km. Deák Sándor, Neményi Lili – próza)
- Jelenet és a III. felv. fináléja: „Nézzétek, Tyukodi a bakon”; „Jól verekedtetek, a rangot megérdemlitek”; „Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom” - próza és ének (Andor Éva, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Domahidy László, Palócz László, Melis György, Simándy József, Szabó Ernő, énekkar)
Ma 135 évvel ezelőtt született Bedřich Smetana (1824. március 2. – Prága, 1884. május 12) a cseh zene első nagy komponistája, akinek a nevéhez a később a nemzete függetlenedéséhez kapcsolódó zenei motívumvilág megteremtése kapcsolódik. Emiatt hazájában sokan a cseh zene atyjának tekintik.
A „Túl az Óperencián” adásának elején Az eladott menyasszony című operájából a Komédiások tánca hangzott el (III. felv,), a műsor végén pedig a Hazám című, a cseh nép régi dicsőségét és a cseh tájak szépségét idéző, hat részből álló szimfonikus ciklus „Moldva” tételének a dallamai csendültek fel.
Ezen a héten ma utoljára vendégeskedett a rádió stúdiójában Kovács István – Sajgál Erika színészházaspár, akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.
A délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg rádióban és az interneten (www,dankoradio.hu).
Kapcs. az 1953 és 1952. sorszámú bejegyzésekhez
Lehár Ferenc: Cigányszerelem
Az operett rádióváltozata (a legteljesebb változat, stúdiófelvétel magyar nyelven)
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15
Szövegét Alfred Maria Willner és Robert Bodarzky írta.
Fordította: Gábor Andor. Átdolgozta: Zoltán Pál és G. Dénes György
Rádióra alkalmazta: Semsei Jenő
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) Nagy Ferenc vezényli.
Zenei rendező: Bárány Gusztáv
Szerkesztő: Bitó Pál
Rendezte: Békés András
Szereposztás:
Ilona, primadonna – Kukely Júlia (próza: Szegedi Erika)
Cigányprímás – Gulyás Dénes (Papp Zoltán)
Drágfay Péter, földbirtokos – Bende Zsolt (Zenthe Ferenc)
Zórika, a lánya – Kincses Veronika (Venczel Vera)
János, Zórika vőlegénye – Molnár András (Rubold Ödön)
Paulette, Zórika barátnője - Decsi Ágnes (Schütz Ila)
Berta, Paulette nevelőnője – Takács Tamara (Mányai Zsuzsa)
Tivadar, színész – Fülöp Attila (Szacsvay László)
Kutula Vincze, cigányvajda – Mersei Miklós (Izsóf Vilmos)
Lina – Arányi Adrien (próza)
Törzsőrmester – Fogarasi Endre (próza)
A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában hallhattuk:
1. Lehár Ferenc: Korallenlippen – PolkaMazurka (a Zuglói Filharmonikus Zenekart Rácz Márton vezényli) – koncertfelvétel: 2015. február 7., Pesti Vigadó)
2. Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő
Négy részlet szólalt meg a rádió teljes felvételéről: km . Kincses Veronika, Gulyás Dénes, Korcsmáros Péter, Rozsos István, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás. A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1982. február 18., Kossuth Rádió 20.00 – 21.29
3. Jacques Offenbach – Romhányi József: A gerolsteini nagyhercegnő (keresztmetszet, 1968. november 20., Petőfi Rádió, 10.00 - 11.17 óra) Házy Erzsébet, Németh Marika, Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Svéd Nóra, Divéky Zsuzsa, Réti József, Melis György, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Michels János és Pere János.Az MRT Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényli. A Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál
A magyar nyelvű teljes stúdiófelvétel - prózai dialógusokkal együtt -, először 1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádióban (20.07 – 23.04 óra) hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként.
Három részlet szólalt meg erről a stúdiófelvételről:
- Bevezető jelenet és Fritz dala, I. felv. (Réti József, km. Németh Marika és az MRT Énekkara)
Wanda:
Szívem, Fritz, ó, milyen bátor! Csatába mégy!…
Fritz:
Ki nekem ront, pórul járhat!
Ki nekem ront, pórul járhat!
Mert visszavár, visszavár csókos szád!
Gyertek, szép leányok, csókra epedőn,
Selymes ágyban háltok, mi a harcmezőn,
Levest kap a baka, komisz kenyeret,
Holnap puska ropog, ágyú riogat,
Úgyis elpatkolok, ma még hadd igyak,
Ide veled jó bor! Na, hörpintsük fel!
Anya, apa, sógor, ma búcsúznunk kell!
Ó szép szemű lányok, ó hős férfinép!
Most rúgjuk a port!
Víg körtáncot járj!
Perdülj, fordulj! Ó!
Körbe perdülünk, lengve lendülünk,
Mint a búgócsiga, Mint a kerge nyáj,
Erre lendülünk, arra perdülünk,
Mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj!
Fordulj, perdülj, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj!
Fordulj, perdülj, mint a búgócsiga! Röppen, szállj!
Kórus:
Perdülj, fordulj, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj! Perdülj, fordulj, mint a búgócsiga, röppen, szállj!
- Jelenet és Bumm tábornok belépője, I. felv. (Melis György, km. Réti József és az MRT Énekkarának férfikara)
Bumm:
Ez botrány! Ezer ördög!
Itt a táborban lányok!
Fritz:
Bumm! Mindig rosszkor jön!
Bumm:
Megáll a józan ész! Kergekór.
Hogy itt mit látok?!
Fritz:
Az angyalbőrben még a férfiszívünk ég,
A férfiszívünk ég…
Bumm:
Megint Ön! Ön felesel!
Fritz:
Csak épp egy szót!
Bumm:
Egy szót se, egy szót se!
Elönt a méreg, vérem forr!
És akkor jön a vasszigor!
Kórus:
Ha egyszer mérges, vére forr.
Jaj, akkor jön a vasszigor!…
Bumm:
Ahogy felnyihog harci ménem,
Föl, harcra hát,
Rohamra indulok én az élen,
Hegy-völgyön át,
Seregem ellensége reszket,
Hátrálni kár.
Riadtan, messze bukkan nyeszlett,
És meg sem áll.
Hátrál a nyeszlett
És meg sem áll. Szólt:
Refrén:
Piff, paff, puff, tarapapabum,
Legyőzött a generál, Bumm, bum!
Piff, paff, puff, tarapapabum,
Nem áll meg itt közben a generál, Bumm, bum!
Kórus:
Piff, paff, puff, tarapapabum,
Legyőzött generál, Bumm, bum!
Piff, paff, puff, tarapapabum,
Nem áll meg itt közben a generál, Bumm, bum!
Bumm:
Hogyha győzelem híre szárnyal,
vár rám a nép!
Ünnepi dallal, száz szép lánnyal,
Tündér zenék.
De már a csata után várnak
Új harcmezők,
Ahol a karjaikba zárnak
A bájos nők,
Csókkal várnak a bájos nők. Ó!
Refrén:
Piff, paff, puff, tarapapabum,
És ott is győz generál Bumm, bum!
És Piff, paff, puff, tarapapabum,
És ott is győz generál Bumm, bum!
Kórus:
Piff, paff, puff, tarapapabum,
És ott is győz generál Bumm, bum!
És Piff, paff, puff, tarapapabum,
Más nem győzhet, generál Bumm, bum!
- A nagyhercegnő dala, a nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból (Házy Erzsébet és Réti József)
Nagyhercegnő:
- A férj ezt mondta nékem, kérlek,
Mondd néki el azt, amit érzek!
Fritz:
-De mit?
Nagyhercegnő:
- Amit itt látsz…
Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő.
Mondd el azt, hogy bódító férfi…
Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!...
És győzni néha többet ér,
Ha ezt közvetíti a vágya. Ó!
Mondd el azt, hogy megláttam vágyait.
Mondd el azt, hogy mindenem lángol.
Mondd el azt, hogy így hatott rám a zsivány,
Pedig nem vagyok ám én fából. Ó!
Jaj, nincs nyugtom, percnyi sem,
Csak szenvedek nappal és éjjel!
Csak álmodom róla szüntelen,
És nem adom reményem, mégsem. Ó!
Mondd el azt, ha kerülni fog: meghalok!
Mondd el azt, hogy várok rá végig!
Mondd el azt, hogy adjon vigaszt!
Mondd el azt néki: vágyom, itt vagyok én is!
Nos, hát! Nos, hát, most mit válaszol nekem?
Fritz:
- Sorsom dől el ezen!
Nagy gond: igen vagy nem?
Nagy gond: igen vagy nem?
Nagyhercegnő:
- Mit mondd? Mit mondd? Nincs rosszabb, mint a kétség!
Mit mondd? Döntse el, hogy sorsa mit hív!
Mit mondd? Mit mondd? Mit mondd? Nos, hát?
Fritz:
- Mondja azt, hogy én vele érzek.
Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…
Fritz
- Biztos szép, biztos kedves lélek
Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…
Fritz
-Azon kell tehát igyekeznem
Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…
Fritz:
- Hogy a szívem is így érezzen
Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…
Fritz:
- Ez mind szép volna, csak azt kéne tudnom,
Hogy miről van itt szó? Miről volna szó?
Az ördög engem örök tűzbe dugjon,
Ha tudom, milyen sóvárgó..,
Nagyhercegnő:
- Nos, hát?
Fritz:
- Nos, hát…
Nagyhercegnő:
- Nos, hát?
Fritz:
- Mondja még, hogy én vele érzek.
Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…
Fritz
- Biztos szép, biztos kedves lélek
Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…
Fritz
- Azon kell tehát igyekeznem
Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…
Fritz:
- Hogy a szívem is így érezzen
Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó… Most érti már?
Fritz:
- Ez tehát a szó…
Nagyhercegnő:
- Én vagyok ő….
Fritz:
- Ez érthető…
A mai rádióműsor utolsó zenéje volt Kálmán Imre Tatárjárás című operettjéből a palotás (az MRT Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli) - az operett részleteinek bemutatója: 1967. szeptember 3., Kossuth Rádió 14.22 – 15.00
A „Túl az Óperencián” adását ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.
Én is pont most olvastam el a FEJES CECÍLIÁRÓL szóló megemlékező mondatokat és a rádióújságcikket, nagyon jó! Jólesik emlékezni rá, érdemes a 751. számú bejegyzésre is kattintani....nagyszerű életművet alkotott.
Talán sikerül majd egy fiatalabb korában készült portrét is találni róla.
Ez a felvétel otthonukban készült, ahol mindig szólt a zene.
Ebben a hónapban lesz Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg halálának évfordulója is. Tőle tudom, hogy "Cili"-t gyakornokként tették mellé a Rádióban, így indult a szép rádiós és személyes, sok évtizedes kapcsolat.
Drága Cili, köszönjük! Hiányzol....
Drága Cili, köszönjük! Hiányzol....
Drága Cili, köszönjük! Hiányzol....
Drága Cili, köszönjük! Hiányzol....
Drága Cili, köszönjük! Hiányzol....
A Magyar Rádió nyugalmazott zenei rendezője, FEJES CECÍLIA, 2015. március 18-án halt meg.
A 751. soraszám alatt emlékeztem Reá, most pedig idemásolok az RTV Újságból egy régi, harmincöt évvel ezelőtt megjelent cikket: Fejes Cecíliát mint zenei rendezőt bemutató portrét:
A ZENE „MŰFORDÍTÓJA”
RTV Újság, 1984. február 6 – 12.
/Udvardy István/
Részlet a cikkből:
Fejes Cecília, a rádiós zenei rendező, hívén korábbi önmagához, nyugdíjba vonulása alkalmából sem hajlandó nyilatkozni. „Nem szeretek magamról beszélni” – pattintatja velem vissza golyóstollam hegyét – „elég alaposan ismernek a muzsikusok ahhoz, hogy bármi újat tudjak mondani”.
A szerénység, különösen a művészvilágban, mindig gyanús. Vagy azért, mert tapshívogatóan kacér, vagy . mint jelen esetben is – valami titkos aranyfedezetet sejtet: tehetségben, tudásban, emberségben. Fejes Cecíliának van mire szerénynek lennie. Emberemlékezet óta, megszakítás nélkül állandó megnyugtató alakja, jelensége az „akváriumnak”, a sokszorosan hangszigetelt ablakú, 6-os stúdióra tekintő rendezői fülkének. Mi, muzsikusok ugyanis a harsogó fortisszimók és a lélegzetállító pianisszimók ár-apálya közt egy kicsit mindig a csend világának kijáró tisztelettel övezzük a tompított lámpák fénykörében némán moccanó párka-árnyakat: a felvételünk magnószálát pörgető rendező-hangmérnök-technikus triászt.
Bizonyára akadnak a rádióhallgatók között, akikben felötlik a kérdés: vajon mit kell, mit lehet rendezni a zeneműveken, a közvetítéseken. Elvégre itt nem léphet be senki jobbról vagy balról, mint a színház vagy operai előadáson – hiszen a zeneszerző ma vezérkönyvben minden hang helyét és idejét, sőt megszólaltatásának módját, erejét, színét, hangulatát is pontosan előírta. Ha igaz az, hogy a „zene: rend az időben”, mire való akkor a rend rendezése?
Hevesi Sándor egyhelyütt a rendező hármas feladatáról ír: összehangolni – például a Hamlet esetében – az eredeti történet idejének Dániáját, az író világát, az Erzsébet-kori Angliát, s végül a jelenkort, amelyben a darab elhangzik. Ugyancsak hármas – bár nem ennyire időakrobatikus – próbatétel vár a többrétegű üvegfallal izolált, partitúrába mélyedő zenei rendezőre is: meg kell teremtenie a zenemű, az előadó és a hallgató ideális találkozását. Bizony, ez sokszor igen bonyolult dolog. A jó zenei rendezőnek otthon kell lennie a zenei korok, formák, stílusok világában, elemző részletességgel ismernie kell a műveket, tudnia kell bánni olykor egyszerre több száz felajzott művésszel, s miközben belül két-három taktussal „előre hallja” a zenét – állandóan számításba kell vennie a technikai berendezés átadó képességét. Gondoljon csak arra az olvasó, hogy például reggelizés közben hányszor kénytelen otthoni vevőkészülékén – olykor nem minden bosszankodás nélkül – kézi irányítással kiegyenlíteni a beszéd és a zeneszó közti hangerőkülönbséget, s menten fogalmat tud alkotni arról a munkáról, amelyet egy száz hangszerből álló zenekar (hegedűk, csellók, fuvolák, kürtök, hárfák, harangok), gyakran még egy vagy több szólista, énekkar, gyermekkórus stb. hangszín- és hangerőbeli effektusainak arányos visszaadása jelent a rendező számára. A mikrofonerdővel elemeire bontott, csatornákba terelt, majd a keverőasztalon újraötvözött zenét úgy nyújtani át, hogy mindez természetesnek hasson! Hogy összekapcsolja a két világot – a mikrofonon inneni, s a hangszórón túl.
Fejes Cecília hivatott értője ennek az ördöngös mesterségnek. Kiapadhatatlan türelemmel, tiszteletreméltó igényességgel újra meg újra ismételteti a felvételt, amíg csak a kívánt mércét el nem éri. S a szakmai precízség mellett még kiváló pszichológusnak is kell lennie. Bátorítani a mikrofonlázzal küszködő előadókat – közönség híján, taps, mosoly vagy bármiféle visszajelzés, feloldás nélkül néha igen dermesztő a szenvtelen piros lámpáknak muzsikálni - ; erőt önteni pályakezdő ifjú szerzőkbe, akiket kiver a halál vize, amikor először hallják vissza első zenekari kompozíciójukat; tapintatosan meggyőzni az énekes szólistát, hogy jobb lesz a felvételt az áriavégi kadenciával kezdeni, mert fáradtan már nem visz úgy a voce („vinni visz, csak nem hoz” - felel rá az operai humor); vagy esetleg fül mellett elengedni a világjáró nagymenő nem éppen hangfogós fricskáját – „nem vagyok hajlandó rádiószerűen muzsikálni, legyen a rádió muzsikaszerű” - ; és így tovább. S mindezek mellett, egy-egy hosszabb, több tételes zenemű felvételekor fejben tartani a napokkal korábban szalagra rögzített zenei részek hangulatát, karakterét, tempóit, a hangolás magasságát; ezenkívül ügyelni a szöveg értelmezésére, magyarságára, tisztaságára, érthetőségére – egyszóval azonosulni az előadókkal, de közben mindent kívülről, a közönség fülével hallgatni.
Fejes Cecília mindezt tudja. És nemcsak tudja – éli. Átéli ezt a kicsit műfordításhoz hasonló művészetet, amelyben nem egyszerűen csak átplántálni kell valamit, hanem szinte újraalkotni, az eredeti szellemében. Teszi a maga módján: egyszerűen, érzékenységét leplező szűkszavú határozottsággal, olykor befelé kuncogó humorával. Teszi, mintha kívül állna, s közben – észrevétlen – mindenből részt vállal.
Egy világtalan zongorahangoló elbeszéléséből jegyeztem meg a következő félmondatot: „… és hallottam a hangján, hogy elsápad.” Nos, a vérbeli zenei rendező –amilyen Fejes Cecília is – a rendezőfülke félhomályában ilyesféle röntgenhallással dolgozik: már a kezdő taktusból megérzi, hogy izgatott, elfogódott, fáradt, feldobott, tanácstalan vagy megszállottan lelkes előadók „megfordítására” kell-e felkészülnie, azaz, mennyit ajánlatos hozzátennie vagy mérsékelnie ahhoz, hogy a mű és a hallgató közt a legideálisabb kapcsolat jöjjön létre.
Raffaelló kései remekén – bolognai képtár féltve őrzött büszkeségén – Cecília, a muzsikusok védőszentje e tisztéből épp „nyugdíjba vonul”: eltaszítja magától a […] zeneszerszámokat, amidőn meghallja az égből alászálló angyalok énekét. Reméljük, hogy a mi Cecíliánk – hiszen lehet-e „kiérdemesülni” a hangszeres zene szeretetéből? – sokkal inkább a Rubens festményén orgonáló, vagy az ugyancsak barokk Zampieri mester vásznán gambázó néhai elődjének példáját követve, továbbra is pártfogolja az instrumentális zenét, és – szerény, de férfiasan határozott zenei instrukcióival – segíti Rádiózenekarunkat, és sok-sok hazai meg külföldi muzsikustársunkat.
Ábrahám Pál zeneszerző ma ötvenkilenc éve hunyta le örökre a szemét (Zombor, 1892. november 2. – Hamburg, 1960. május 6.)
Megjegyzem, a múlt héten a szerbiai – vajdasági - körutazásom során Zomborba is eljutottam.
A komponista emlékére a Dankó Rádió mai operettműsorában részletek csendültek fel a Földes Imre - Harmath Imre librettójára írt Viktória című operettjéből. A Budapesti Operettszínház élő felvételéről Frankó Tünde, Dolhai Attila, Peller Anna, Peller Károly, Kékkovács Mara, Csonka András, Huszti Péter előadásában szólaltak meg az ismert énekszámok, valamint Teremi Trixi, Bozsó József és Vásári Mónika énekfelvételeiről is elhangzottak dalok ebből az Ábrahám-operettből.
A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a „Túl az Óperencián” adásában a 83 éves korában elhunyt Gencsy Sári (szoprán) operaénekesre is emlékezett - aki ugyancsak ezen a napon halt meg, tizenegy évvel ezelőtt (Debrecen 1924. augusztus 16. - Budapest, 2008. május 6.).
Gencsy Sári emlékére négy operett-duett szólalt meg, amelyekben Melis Györggyel és Svéd Sándorral énekelt együtt:
Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél
Szöveg: V.V. Vinyikov, V.K. Kracht, V.J. Tipot
Fordította: Hámos György és Gáspár Endre, rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő
No.3. KERINGŐ - Stella és Markó szerelmi kettőse, I. felv.: „Stella, nézd, hogy szikrázik a fény a kék tengeren! Mégis, titkon sötétlik mélyében száz rejtelem. Stellám, sorsunk mélyén is rejtőzhet még száz veszély! Bár még csak néma sugárban ég s nem beszél….” (Gencsy Sári és Melis György, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Ábrahám Pál: Viktória - John Cunlight dala: „Vén fiákeren suhantam én a Ringen át…/ Pardon, madame, hadd nyújtsak át egy szál rózsát” (Gencsy Sári, Svéd Sándor, km. a Magyar Néphadsereg Központi Zenekara, vezényel: Sebestyén András)
Kálmán Imre - Bakonyi Károly–Gábor Andor: Tatárjárás - Kettős: „Óh, holdas este, miért vagy szívem veszte… Tebenned éltem, tebenned reméltem, te voltál lelkem ringató zenéje” (Gencsy Sári, Svéd Sándor, km. Magyar Néphadsereg Központi Zenekara, vezényel: Sebestyén András ) - megjegyzem, ez a kettős egy másik Kálmán Imre-operettből - a „Kis király” – való, de az idők folyamán a ”Tatárjárás” részévé vált.
Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő - Kettős: „Kishúgom - bátyuskám - angyalom, nézz le reám, kis leány, légy vidám, drága napsugár…” (Gencsy Sári, Svéd Sándor)
Mától egész héten át Kovács István és Sajgál Erika színészházaspárral beszélget Nagy Ibolya az operettműsorában
A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA MŰSORA - Dankó Rádió
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
a mai adás ismétlésében 18.30- kor:
70 ÉVES A RÁDIÓOPERETT!
Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa”
Bemutató: Magyar Rádió, 1949. május 1.
A „Májusfa” című első, új, magyar rádióoperettről
újabb fotók és rádióújságcikkek állnak rendelkezésünkre, amelyeket most itt részben közreadok, ugyanis egész tanulmányt lehet most már összeállítani a fórumainkon eddig megjelent és a további dokumentumokból, remélhetőleg nemsokára elkészül.
Dr. Rácz György, Kemény Egon, Tamássy Zdenkó, Ruitner Sándor, Ruttkay Éva, Rátonyi Róbert és mások emlékeit őrzik a fennmaradt cikkek, riportok és fényképek – mindannyian örömmel gondoltak vissza a darab készítésére, amelyet a hallgatók részére a Rádióélet mutatott be, pályájuk nevezetes állomásaként tartották számon – új rádiós műfaj keletkezett.
A szereplők és a versíró tekintetében még majd alaposan egyeztetni kell a különböző forrásokat.
Ruttkay Éva a címlapon - MÁJUSFA
Stúdiófelvétel a MÁJUSFA című rádióoperett alkotóival és szereplőivel:
Előadás a studióban:
MÁJUSFA
Mesterházi Lajos és Szász Péter nagyoperettje.
Zenéjét szerzette: Kemény Egon.
A Fővárosi Operettszínház zenekarát Majorossy Aladár vezényelte.
Közreműködik a Földényi-kórus.
Rendező: Rácz György
Szereplők:
Ferrari Violetta, énekhangja: Fábry Edit, Horváth Tivadar, Dékány László, Rátonyi Róbert, Kárpáti Zoltán, Bilicsi Tivadar, Szigeti Jenő, Szakáts Miklós, Pálos György, Kardos Magda, Hlatky Edit, Parragh Éva, Ruttkay Éva, Fehéregyházi Tibor, Baló Elemér, Győző László.(Más helyen levő szereposztás szerint Darvas Iván, Pándy Lajos, Rafael Márta is játszott az operettben.)
Kit hallunk? Irodalmi műsorvezető: Balla Katalin (Rádióélet, 1949.)
… A rádióhallgató jogosan fintorog: mi köze a grófnő és tiszttartó, az isteni díva és az álruhás báró bonyolultnak látszó ám valójában igen szimpla szerelmi történetéhez? Igaza van: semmi!
A klasszikus operett és vígjáték valóban szórakoztató lehet, de új, mai darabot is akar hallani. A kívánság érthető és jogos. Erről elég szó esik. Megpróbáljuk – jelentették ki Mesterházi Lajos és Szász Péter, a rádió irodalmi osztályának munkatársai. Nekiültek és megírták az első mai rádió-operettet. Hogy a sikerre mennél több reményük legyen, segítségül hívták Devecseri Gábort, aki a verseket és Kemény Egont, aki a zenét írta. Az operett hősnője 18 éves, kedves, okos, csinos kislány. Itt él közöttünk, nincsenek különleges tulajdonságai, nem él álomvilágban – és sosem merengett még a tengerparton, hacsak a Magyar Tenger partján nem, ahová az üzemi nyaraltatás elvitte. Hősnőnk ugyanis egy pestkörnyéki textilgyár szorgalmas, vidám munkásnője; dolgozik – és énekel, mégpedig az üzemi kultúrcsoport díszelőadásán. Tehetségére felfigyeltek és a kislány otthagyja a gyárat, színésznő lesz.
Hogy ezzel a gyárat társait, régi életét valóban otthagyja-e, ekörül forog a mese. A választ az egymás után pergő, humorban, zenében bővelkedő jelenetek sora adja meg. Felvonul az operett minden kelléke: szerelem, féltékenység, összeveszés, holdfényes est a Balatonon – de ne féljenek, kedves rádióhallgatók, a megoldás megnyugtató lesz mindenki számára. Kísérlet ez, de kísérletek nélkül nem tudjuk megközelíteni célunkat, hogy valóban vidám szórakoztató mai műsort sugározhassunk. Hogy a kísérlet mennyire sikerült, erre Önöktől várjuk a választ. Hallgassák meg a „Májusfa” című operettünket, május 1-én, este 20.50-kor a Kossuth adón.”
archivum.mtva.hu
A kísérlet várakozáson felül jól sikerült: legnagyobb hatással a Májusfa - keringő volt a hallgatóságra, ennek következtében olyan sokan telefonáltak be válaszként a rádióba, hogy Szilveszterre elkészült a második, most már nem kísérleti…rádióoperett, Kemény Egon: „Talán a csillagok”.
Nagy Ibolya a mai műsorba az alábbi dalokat szerkesztette a „Májusfa” sikerét követő „Talán a csillagok” 1949. szilveszteri ikerdarabot is említve:
Kemény Egon – Romhányi József:
Balaton – keringő (Májusfa) Gyurkovics Mária énekelte a rádiófelvételen
Konty-kettős (Talán a csillagok) Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
Kirándulók-dala (Talán a csillagok) Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Margit, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
A Dankó Rádió mai operettműsorában elhangzott zenék közül kiemelem Jacobi Viktor - Bródy Miksa -Martos Ferenc Leányvásárjának a részleteit:
- Tom és Lucy kettőse, 2. felv.: „Csendes álmok éjjelén, ringó csónak lágy ölén, asszonyomhoz járok én, visz az álom…/ - Mért nem jött vissza ő, a nyugalmam nem lelem, merre jár, engem hova vár, álmom nincsen már…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)
- Lucy, Bessy és Tom hármasa, 1. felv.: „Szörnyű helyzetben voltunk, jaj, mind a ketten…/Szép ez a vidék…” (Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)
- Bessy és Fritz kettőse, 2. felv.: „- Lassan uram, édes uram, miért oly mohó? Kár e nagy sietés. Hát hol marad az udvarias bók, sima szó, kézcsókra kész bevezetés, /- Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz, nincs hozzá élő szavam. Lázban ég és nem vigyázva szenvedély, ha megrohan… /- Na, de, méltóságos úr! Nem szokás ölelni ily vadul.…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)
- Bessy és Fritz kettőse - Jenki-kuplé: „Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő, róla e dalban sok szó lesz, Yorkba bemegy és nyitott egy boltot is ott ö, egy pálinkás-boltot, ó, yes.…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)
- A Fináléból részlet: „Lettem egy édes, szerelmes nőnek a párja, királynőnek teszem meg az egész világ előtt!…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)
A „Túl az Óperencián” adásában még egy részletet hallhattunk Jacobi operettjéből: a televíziós változatban Bessy és Fritz szerepét Hüvösvölgyi Ildikó és Szerednyei Béla alakította, most annak a produkciónak zenei anyagából szólalt meg kettősükben a vidám Dsilolo-duett: „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dsiloló, dsiloló, dsiloló…”
Ezt az adást ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az interneten is, a rádió weblapján online.
Franz von Suppé, belga és dalmát származású osztrák komponista, a „Bécsi operett” megteremtője 200 éve született. (Spalato – ma Split, Dalmácia, 1819. április 18. – Bécs, 1895. május 21.)
Legismertebb művei: Boccaccio; A szép Galathea; Pajkos diákok;
A többi operettjének inkább a nyitányai váltak ismertté, a hangversenytermekben, de a rádiós zenei műsorokban is gyakran felhangzanak a pompás dallamai: Költő és paraszt; Könnyű lovasság; Fatinitza; Pikk dáma; Banditák; Reggel, délben, este Bécsbem
Tegnap a Dankó Rádió operettműsora nem felejtkezett el Suppé születésének bicentenáriumáról: részleteket hallottunk a Boccaccióból (László Margitra és Ilosfalvy Róbertre is emlékezvén a rádiófelvételen énekelt Fiametta-szerep és a címszerep kapcsán); a "Könnyű lovasság" és a "Költő és paraszt" nyitányait a MÁV Szimfonikus Zenekar koncerzelőadásain vezényelte Kesselyák Gergely illetve Medveczky Ádám.
A napokban elhunyt László Margit operaénekesre emlékezett a Dankó Rádió ma délelőtti operett-adásában Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián című műsorának szerkesztő-vezetője.
A 88 évesen eltávozott László Margittól fájón búcsúzott Nagy Ibolya, aki egy évvel ezelőtt kereste fel őt az otthonában és beszélgetésüket egy héten át (2018 április vége – május eleje) hallgathattuk a rádióban. Most az akkori heti adásokból újra hallhattuk az idős László Margit vallomását, visszatekintését a pályán eltöltött évtizedekre egykori szerepeiről, az abszolvált színházi (opera), a koncerttermi (dal, oratórium) feladatairól; beszélt családjáról, elhunyt férjáről, Bajor Nagy Ernő újságíróról, özvegységéről, magára maradásáról, a már kissé zárkózott lényéről, a jelen mindennapi elfoglaltságairól (kerti munkák, keresztrejtvényfejtés, varrás); szólott az 1997-től a Bartók Rádióban évekig vezetett műsoráról ("Muzsikáló délután") , amelynek hétről-hétre ő volt az egyik nagyfelkészültségű "gazdája". László Margit szívesen emlékezett vissza egyik rádiós operett munkájára, amelyben énektudását jódlizásban is felcsillanthatta: Vincze Ottó - Ambrózy Ágoston: Cseberből-vederbe - Jódlidal (László Margit, km. Daróczy Jenő gitáron, az MRT Kamarazenekara Vezényel: Tóth Péter) László Margit elmesélte, hogy Vincze Ottó kifejezetten az ő hangjára komponálta ezt a dalt, miután meghallotta a Három a kislány rádiófelvételének próbáján a stúdióban, amikor éppen jódlit énekelt és felfigyelt erre…)
Nagy Ibolya László Margittól most egy dalfelvételével és egy Suppé-operett részleteinek bejátszásával búcsúzott el és kívánt neki örök nyugodalmat a Mennyekben.
Bágya András – Hárs László: A legszebb hosszú út - előadja: László Margit
Franz von Suppé: Boccaccio
Magyar szöveg és versek: Kardos György – Róna Frigyes.
A Rádió Dalszínházának bemutatója:1961. június 24., Kossuth Rádió 20.30 – 23.35.
Km. László Margit, Ágai Karola, Palánkay Klára, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Réti József, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, Nádas Tibor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós.
Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály
- Fiametta románca (László Margit)
- Boccaccio és Fiametta úgynevezett „Olasz kettőse” (László Margit és Ilosfalvy Róbert)
Az adás ismétlését meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az internetről is a www.dankoradio.hu oldalon
Kapcs. 2616. sorszám
Kiegészítés
Lehár Ferenc Pacsirta című operettjének rádiófelvételei
Az operett részleteit Sebestyén András karmester irányításával kétszer vette fel a Magyar Rádió:
I. Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta
Részletek: 1962. július 8., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40
Sebestyén András – Németh Marika, Udvardy Tibor, az MRT szimfonikus zenekara. (Az adásban a Pacsirta mellett bemutatásra kerültek még Lehártól A drótostót, A bécsi asszonyok és A három grácia című operettjeiből felvett részletek. )
II. Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta
Keresztmetszet-felvétel: 1978. augusztus 20., Kossuth Rádió 13.10 – 13.50 - a Magyar Rádió új operettfelvételének bemutatója
Sebestyén András – Andor Éva, László Margit, Bende Zsolt, Rozsos István, az MRT szimfonikus zenekara.
- Bevezető kórus (MRT Énekkara)
- Juliska belépője: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok, erdő sűrűjében, tarka réten…/Kis pacsirta víg dalol, ég felé száll…” (László Margit)
- Kórusjelenet, kettős, induló és palotás (László Margit, Bende Zsolt és az MRT Énekkara):
„ - Véget ért az aratás… /- Nézz le reám, kis Juliskám, mondd, szeretsz-e még? Kedvesem, szerelmesem, vársz-e úgy, mint rég! Mondj igent, de mit jelent, ajkadon e furcsa csend? Mit se szólsz, nem válaszolsz, a szívem fáj itt bent. Miért tekintesz így reám, elfelednél már talán? Mondj egy szót, egy biztatót, de válaszolj, angyalkám! /- Ejnye-ejnye, de sürgős! No, lesz az úr még friss….felelj inkább te nekem: kitartottál-e hűen?.... /- ….Táncba viszlek, jöjj velem, arra visz az út!...”
- Pali dala: „Pali, drágám, pattogj lelkem, mondta jó anyám…/- Palikám, Palikám, kis barnám, gyere szaporán vissza megint! Palikám, Palikám, gondolj rám, feléd a leány vágyva tekint. Bajszodon vastagon fénylik a zsír, érted a lány szíve sír, Palikám kis barnám, mért sietsz már, Temesvár kár neked, kár!...” (Bende Zsolt, km. a MRT Énekkarának Nőikara)
- Juliska és Sándor kettőse: „Egy lágy leheletszerű illatár, nem termeli ezt csak az Éden! Megejti a szíveket, merre jár, elandalítón gyöngéden!.../ Más a szerelem a tanyán, máskép szeret ám a falusi lány! Kesztyűbe nem fejik a tarka kis tehénkét, és minek a cipő ha puha lágy füves a rét. Nem hord frizurát itt a lány, sőt a manikűrt sem ismeri tán. És még is van ki szeretőt tud lelni tanyán, hisz a szerelem valóban oly vak igazán!...” (László Margit, Rozsos István)
- Juliska dala: „Vasárnapra várom a babám” (László Margit)
- Vilma, Juliska és Pali hármasa: „- És most foglaljon itt helyett szépen! Elszaladni nem szabad! …. - Hogyha tetszik, üljön mellém, s köszönöm a bókokat! … - Hozd a kávét, kis Juliskám, gyere közelébb!.... /- Este a ház előtt… „ (Andor Éva, László Margit, Bende Zsolt)
- Juliska és Sándor kettőse: „- Festőművész legnagyobb már most is én vagyok… - Reszkess Parnasszus, ostromba kezdek! –a Te képeid lesznek ott a legszebbek. -Vár egy kincses műterem, - boldog leszel ott velem… /- Nézd ott azt az asszonyt, de pompás nő - és a férje a nagyszerű festő! –Csak a bankban a pénzük föltehető. -jó arany pengő… no persze a rang meg a tenger pénz – a nőnek köszönhető! A férfi csak fest, de nő az ész, - és szoknya sincs, – csak a nőn./- Nem volt nékem mindenem, sok ékszerem, ruhám , és ide-oda jár kezem … - Nem kicsim, az nem lesz jó, nem zongoráznod kell, a hangod, mint a szép pacsirtaszó, hát inkább énekelj! - Aztán jön majd egy kis tündi édi… - kis fiút inkább vár minden férfi...- az is lesz majd azután… - mennyi munka vár reám...” (László Margit, Rozsos István)
- Vilma és Sándor keringő-kettőse: „Mint álom a múlt ködében, úgy tűnsz elő, úgy állasz előttem éppen, tündéri nő! Szép szerelmesem, rád emlékezem! Föltámad a csodás varázs!…/ A rózsa tudja senki más, hogy érted a szívem, mint ég! A rózsa tudja senki más, hogy istenítlek úgy, mint rég…” (Andor Éva, Rozsos István)
- Juliska és Sándor kettőse: „Hol pacsirta zeng, hol a kasza peng, hol a búzaföld tengerárja reng…/Kis Juliska, kis pacsirta, kis dalos madár, fészket rakjunk ház ereszre, mint a fecskepár! Kis Juliska, kedvesem, kis pacsirtám, szállj velem, légy a párom hű szerelmesem!...” (László Margit, Rozsos István)
III. Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta
Kincses Veronika és Molnár András új operettfelvételeiből (1982. május 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 21.30) – Oberfrank Géza – km. az MRT szimfonikus zenekara. Szerkesztő: Bitó Pál.
- Juliska belépője: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok, erdő sűrűjében, tarka réten…/Kis pacsirta víg dalol, ég felé száll…”
„A messzetűnt kedves” című daljáték egyik legszebb része, amikor Fazekas Mihály csodaszép versét Kemény Egon gyönyörű zenéjével énekelte megindítóan Simándy József – Fazekas Mihály László Margit – Ámeli emlékére…
erre a dalra gondolva búcsúzom László Margit művésznőtől:
Fazekas Mihály:
Mint mikor a Nap…
Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván
Visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla
A már barnuló erdőkre veresses arany színt
Leggyent, azzal elűl, s az arany festést is azonnal
a sűrűségből kibukott árnyék letörűli:
Ámelim így nézett még egyszer hátra, kezével
Mejjét és ajakát illetvén, s azzal el is tűnt,
S engem az aggódás és a siralom beborított
Bús árnyékával. Majd rólatok, elfeketült fák!
Mind elmászkálnak a lomha homályok,
Egy pompás hajnal hasadása után; de az én rám
Gyűlt éjnek véget nem vét az örökre lement nap.
A Dankó Rádió mai operettműsorában elhangzott zenék között volt Leo Fall Pompadour című operettjének részletei is.
Palcsó Sándor, Sass Sylvia és Kalmár Magda énekfelvételei közül szólalt meg két dal és egy vidám kettős ebből a darabból.
A "Túl az Óperencián" adásának ismétlése ma du. hat és hét óra között a rádióban.
Kapcs. 138., 33. sorszámok
Áthozom a ide „smaragd” 1638. és 1637. sz. bejegyzéseit a Kemény Egon-topicból és beillesztem az én korábbi beírásaim elé - legyen így együtt:
1638 smaragd • előzmény1637 • Válasz erre |
2019-04-17 07:14:26 |
|
A messzetűnt kedves A R á d i ó D a l s z í n h á z a újabb bemutatóval jelentkezik a héten, A m e s s z e t ű n t k e d v e s c. daljátékkal. A darab szövegkönyvét a nemrég elhunyt V i t á n y i János kezdte írni. Váratlan halála miatt már-már veszni látszott a történelmi témájú darab. A régi barát, E r d ő d y J á n o s azonban kollégális kegyelettel vállalta a még csak félkész mű folytatását, hisz ismerte Vitányi szándékát, aki a szomorú sorsú költőnek, F a z e k a s M i h á l y nak akart emléket állítani. A daljáték feleleveníti azokat az eseményeket és hatásokat, melyek megérlelték a költőben a L ú d a s M a t y i t - a plebejus népiesség e merész alkotását. A darab felépítése:
(Szombat, Kossuth.20.25.) A képen: Simándy József (Fazekas Mihály) és Palócz László (Pálóczi Horváth Ádám) valamint a Földényi-kórus |
1637 smaragd • Válasz erre | 2019-04-16 07:10:06 | |
Tegnap elhunyt László Margit, a kiváló operaénekesnő, emlékére idézem főszerepét KEMÉNY EGON: "Messzetűnt kedves" című történelmi daljátékában, amelyben a francia polgármester leányának szerepét - Ámelit, ahogyan Fazekas Mihály nevezte - énekelte: Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Magyar Rádió, történelmi daljáték. Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus. Bemutató: archivum.mtva. Műsor 1965.05.21 NEWS-RTV19650521018 RTV 1965. év, 20. hét 1965. május 21. - 1965. május 28
|
138 Búbánat • előzmény34
|
Kapcs. 3192. sorszám
- Esti Hírlap, 1981. március 17.
„A hangszóró mellett”
Rádiójegyzet a Rádió Dalszínháza új bemutatójáról: Lehár Ferenc: Paganini
Ötvenhárom éves volt Lehár, amikor fantáziáját megragadta a Paganini-téma. Ezzel az operettjével második, rendkívül igényes alkotói szakasza kezdődött el. Saját ifjúkori álmait óhajtotta vele felidézni, hiszen ő maga is hegedűművésznek készült. Amikor előjátszott Antonin Dvořáknak, a nagy cseh muzsikus állítólag a fejét csóválta és így „bíztatta”: Fiam, akassza szögre hangszerét, és inkább komponáljon. Lehárnak a huszonötödik darabja volt a Paganini. Mialatt dolgozott rajta, újból és újból elővette régi hegedűjét, és azon gyakorolta a mesterségbeli fogásokat, világhírű hősének varázsos melódiáit. A bécsi Johann Strauss Theater-beli 1925-ös premier nem hozta meg a várt sikert, amely csak később bontakozott ki, midőn Richard Tauber énekelte a címszerepet. Akad színházlátogató, aki emlékezhet még a darab pesti bemutatójára. Maga a szerző vezényelte, s a női főszerepben Alpár Gitta brillírozott.
A rádió új felvételének szövegrészét Erdődy János simította át hozzáértéssel, két részre osztva a darabot, kiemelve Lehárnak Paganinivel kapcsolatos mondanivalóját: szerelem vagy művészet, illetve — ahogyan a dal szól: „A bűvös hangú szép hegedű mindig hű.” A zene minden szépsége érvényesül Sebestyén András szakavatott dirigálásával a rádiózenekar és a Sapszon Ferenc vezette rádiókórus élén olyan pompás hangú szólistákkal, mint címszereplőként Gulyás Dénes és Anna-Elisa hercegnőként Kalmár Magda. Szívesen hallgattuk Palcsó Sándort, Lehoczky Évát, Rozsos Istvánt is a többi szereplővel: éneket és prózát egyformán tudtak interpretálni. A cselekmény gördülékeny rendezése Bozó László érdeme, a zenei rész akusztikai finomságainak megteremtése Fejes Cecíliáé. Rokonszenvesen formálta meg Paganini titkárát Csákányi László és művészi finomsággal hegedült Hidy Péter. A Paganini feltámasztása Bitó Pál szerkesztő nevéhez fűződik.
A Rádió Dalszínháza előadásának tanulsága: érdemes kutatni elsárgult szövegkönyvek és partitúrák között, mert ma is élvezhető zenei értékekre lehet bukkanni.
(Kristóf Károly)
A Dankó Rádió mai operettműsorában részletek hangzottak el ebből a két darabból:
- Fényes Szabolcs – Csizmarek Mátyás - Halász Rudolf: Csintalan csillagok (1981. december 25., Kossuth Rádió 20.36 – 22.00) – Sebestyén András – Kalmár Magda, Oszvald Marika, Felföldi Anikó, B. Nagy János, Maros Gábor, Haumann Péter, Tímár Béla, Kaló Flórián, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, valamint a Stúdió 11. Zenei rendező: Bárány Gusztáv. Rádióra alkalmazta: Kárpáthy Gyula. Rendező: Bozó László. Szerkesztő: Bitó Pál
A most elhangzott részletekben Kalmár Magda, Oszvald Marika, B. Nagy János és Tímár Béla énekhangján szólaltak meg az ismert melódiák.
- Nádor Mihály – Kulinyi Ernő: Babavásár (keresztmetszet, 1968. augusztus 21., Kossuth Rádió 20.00 - 21.18) – Sebestyén András – Andor Éva, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Albert István összekötőszövegét Váradi Hédi mondja el.. Zenei rendező: Balassa Sándor. Szerkesztő: Bitó Pál.
Erről a rádiófelvételről sem először csendültek fel ebben az operettműsor-sorozatban ezek a jól ismert dalok:
- Agglegények dala (Palcsó, énekkar)
- Szerelmi kettős (Andor, Udvardy)
- Vidám kettős (Koltay, Kishegyi)
- Maca dala (Koltay, énekkar)
A délutáni ismétlés a szokott időben, 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.
„Túl az Óperencián”
Múltidézés
1974. december 23., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.00
„Kapcsoljuk a Rádió 6-os stúdióját”
Franz von SUPPÉ-est
Vezényel: Bródy Tamás
Közreműködik:
Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, LÁSZLÓ MARGIT
Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, B. Nagy János, Sólyom-Nagy Sándor
a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
I. rész
Boccaccio –
- Nyitány
- Bevezető jelenet (Kishegyi, Sólyom-Nagy, énekkar)
- Boccaccio dala (Bartha, férfikar)
- Levélhármas (Andor, Barlay, Kalmár)
- Hordódal (Sólyom-Nagy, férfikar)
- Olasz-kettős (Andor, Bartha)
- Hetes (Andor, Barlay, Kalmár, Bartha, Kishegyi, B. Nagy, Sólyom-Nagy)
II. rész
Pajkos diákok –
- Frincke dala (Barlay, énekkar)
- Jelenet (Barlay, Kalmár, Bartha, Kishegyi, Bende, Sólyom-Nagy)
Szép Galathea –
- Galathea ébredése (László M., B. Nagy, énekkar)
- Ganymedes kupléja (Bende)
- Csók-kettős (László M., Bende)
- Bordal (László M., Kishegyi, B. Nagy, Sólyom-Nagy)
Könnyű lovasság – Nyitány
A Dankó Rádió mai operettműsorában hallhattuk:
Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg
Az operett teljes felvételének bemutatója: 1965. április 18., Kossuth adó, 20.20 – 22.00
Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András
- Bob dala: „Amit akar azt el is éri, Bob…/Bárhogy is élek, vígan élek, senkivel nem cserélek…./Szállj, nóta, szállj!...” (Ilosfalvy Róbert, énekkar)
- Bob és Annie kettőse – „szerenád”:„Úgy megszerettem ezt a kicsi ómódi házat…./Érted eped a szívem, .téged hív a gitárom, jöjj ide keblemre, jöjj ide kicsi párom!...” ( Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, énekkar)
- Buffo-hármas (Gipsy, a pék, Pickwick, a kocsmáros és Plumpudding, a borbély jelenete): „Most először járok erre, meg kell mondjam, hogy szép kis hely -…/Jaj, jaj, mi lehet az illem itt a fényes udvarnál! Jaj, jaj, fejemen a hajszál félelmemben égnek áll!...” (Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor)
- Annie dala: „Volt egyszer egy kis kurta szoknya…” (Németh Marika)
Egy másik rádiófelvételről szólalt meg:
- Bordal: „Gárda ember borral él…. /Hogyha megcsal egy kis nő, csak legyintek, üsse kő, jó kis kocsma, jó kis bor, megvigasztal mindenkor, öt pohárral, hat pohárral…” (Melis György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás ) - Melis György operettdalokat énekel a rádió új felvételén: 1980. november 3., Kossuth Rádió 20.31 – 20.50
A szerkesztő – műsorvezető, Nagy Ibolya a műsorban megemlékezett Bodrogi Gyula színművész mai születésnapjáról (85 éves), dalfelvételei közül megszólalt a „Nem csak a húszéveseké a világ” és Aldobolyi Nagy György zenés játékából, a „Charley nénje” – ből is megszólaltak részletek Bodrogi Gyula, Tolnay Klári és Páger Antal énekében.
Az adás elején Jacques Offenbach A szökött szerelmesek című operettjének pompás nyitánya hangzott fel (az MRT Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli) – az operett teljes felvételének bemutatója: 1981. július 13., Kossuth adó 20.06 - 20.57.
Az adás végén Lehár Ferenc A cárevics című operettjének balettzenéje csendült fel. (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)
Nagy Ibolya „Túl az Óperencián” műsorának vendége és beszélgető társa a stúdióban egész héten át Kisfaludy Zsófia musical színésznő (édesanyja Hűvösvölgyi Ildikó színésznő), aki a Budapesti Operettszínházban és más színházak zenés darabjaiban is rendszeresen fellép. Április 13-án mutatkozott be a Győri Nemzeti Színházban Huszka Jenő Bob herceg című operettjének Annie szerepében!
A délelőtti adást ma délután is meghallgathatjuk hat és hét óra között a Dankó Rádióban. Az internetes elérhetősége: www.dankoradio.hu
1984. november 12., 3, Műsor (URH adó) - 19.35 – kb. 21.15.
„Kapcsoljuk a Pesti Vigadót”
Offenbach-est
Vezényel: Breitner Tamás
Közreműködik:
Kalmár Magda, Takács Tamara, Zempléni Mária, Molnár András, Sólyom-Nagy Sándor,
az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
Műsorvezető: Rapcsányi László
1. Orfeusz az alvilágban – nyitány
2. Hoffmann meséi
a.) Bevezetés és diákok kara (énekkar)
b.) Barcarola (Kalmár, Takács, énekkar)
c.) Dappertutto áriája (Sólyom-Nagy)
3. A szép Heléna
a.) Heléna románca (Kalmár)
b.) Álomkettős (Kalmár, Molnár)
4. A 66-os szám
a.) Nyitány
b.) Házaló-dal (Sólyom-Nagy)
5. A gerolsteini nagyhercegnő – Kard-dal (Takács, énekkar)
6. Kakadu – Barcarola (Molnár, énekkar)
7. A sóhajok hídja – Karnevál (Zempléni, énekkar)
8. Fortunio dala – Szerelmi kettős (Zempléni, Molnár)
9. Eljegyzés lámpafénynél – Veszekedő-kettős (Kalmár, Takács)
10. Dunanan apó utazása - közzene
Kemény Egon-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"
Daljáték, Magyar Rádió, 1955
Újabb fényképfelvétel a stúdióban (1955), amely az archivum.mtva.hu oldalon jelent meg, ritkaság, én is most láttam először.
A cikk szövege fórumainkon tovább élt, és korábban máshol is többször idézték, innen ered.
Huszka Jenő – Bakonyi Károly - Martos Ferenc: Bob herceg
A Dankó Rádió mai operettműsorában Huszkának ebből a művéből hallottunk részleteket:
- Bob belépője (Balczó Péter)
- Szerenád (Fischl Mónika és Boncsér Gergely, km. a Magyar Rádió Énekkara)
- Annie dala: „Jaj de jó ha egy lány szerelmes” (Dancs Annamari)
Az MTVA – Dankó Rádió közös produkciójaként a Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2014 decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka műveiből!
Az új stúdiófelvételt tematikusan, részletekben mutatta be a Dankó Rádió operettműsora: először Huszka Jenő születésének 140. és halála 55. évfordulóján, 2015 áprilisában került adásba.
- A gárdainduló (Bende Zsolt, km. az MRT Énekkarának férfikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. április 18., Kossuth adó, 20.20 – 22.00
A „Túl az Óperencián” adását délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és online a www.dankoradio.hu internetes oldalról.
Kapcs. 2653. sorszám
Helyesbítés és kiegészítés
A Rádió Dalszínházának új felvétele
Jacques Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél
Az egyfelvonásos daljáték felújítása
Szövegét Leon Battu írta.
Fordította és rádióra alkalmazta: Fischer Sándor
Zenei rendező: Matz László
Rendezte: Bozó László
Szerkesztő: Bitó Pál
Km.: Magyar Rádió Szimfonikus zenekara
Vezényel: Breitner Tamás
Szereposztás:
Martin apó, öreg paraszt – Szabó Sándor (próza)
Pierre gazda – Rozsos István
Denise, a gyámleánya – Decsi Ágnes
Fanchette, Cathérine, özvegyasszonyok – Kalmár Magda, Takács Tamara
Bakter – Csákányi László (próza)
Helyesbítem az Eljegyzés lámpafénynél bemutatójának időpontját, ami nem 1978-ban volt: a Rádió Dalszínháza 1984. április 8-án, a Kossuth adón 20.15 – 20.58 óra között sugározta először a daljáték új felvételét.
A szépséges Denise gyámatyja a fiatal Pierre. Szomszédjaik, Fanchette és Catherine özvegyek, mindketten szemet vetettek a férfira. Pierre fontos levelet kap Párizsból a bácsikájától, így tudja meg, hogy estére gazdag lesz. Denise is levelet kap a bácsitól, aki estére a nagy fához küldi. A postás és az özvegyek is értesülnek a titokról, így ők is a nagy fához osonnak este, hogy megleljék a kincset…
A szerkesztő Bitó Pálnak a darab új rádiós bemutatójához írt ismertető sorait idézem (RTV Újság, 1984. április):
„Egy felújítás margójára”
Minden kezdetnek van előzménye, az előzménynek van múltja, a múltnak volt őse, és az is származott valahonnan. Így vagyunk az operettel is. A műfaj, amelyet Jacques Offenbach a múlt század közepén Párizsban elkezdett, nagyon kevés rokonságot mutat a mai operettel. Nem is hívták akkor még operettnek, hanem operának. Pedig az „operett” elnevezés, mint az opera kicsinyítése, már a XVIII. században ismert volt. így hívta Mozart is Szöktetés a szerájból című német daljátékát, amelyben – az olasz vígoperák recitativóival ellentétben – prózai részek és dalszerű áriák, együttesek váltakoztak.
Túlzás nélkül állíthatjuk – bár immár közhelynek számít: a klasszikus operett műfajának kialakítója és első mestere Offenbach volt. Kezdetben egyfelvonásos vígoperákat írt. Ilyen például az „Eljegyzés lámpafénynél”, amely operettnek csak abban az értelemben nevezhető, hogy kisopera és egyfelvonásos. Rokonságot legfeljebb a régi francia pásztorjátékkal tart. Az az új szín, amely a ma klasszikus operettnek nevezett műfaj francia formáját jellemzi, egyrészt a politikai aktualitások kifigurázásban, másrészt a XIX. századbeli francia tragikus nagyoperák üressé vált pátoszának parodizálása, nagyképűségének leleplezése. Igaz, a politikai témák felhasználása, az uralkodó és a szentnek tartott eszmék kigúnyolása és fonákjának felmutatása sem volt új a párizsi nép előtt. A vaudville, mely évszázadokkal előbb még udvari dal volt, később pedig ismert kuplék, sanzonok színpadi vidám keretbe foglalt játékát jelentette, már 1700 óta ismert Párizsban.
Offenbach a három műfaj: a vígopera, a pásztorjáték és a vaudville hangját egyesítette első teljes estét betöltő dalművében, az „Orfeusz”-ban, majd „A szép Heléná”-ban. Ez a tiszteletlen hang, ez a kulisszák mögé néző leleplező szellemes paródia – mely rendkívüli drámai érzékkel és finom lírával párosult – magyarázza világraszóló sikerét. És az érintett áldozatok, a sértődött operaszerzők, zenetudósok, politikusok mérhetetlen felháborodását. Így volt ez már Arisztophanésztől Heinéig minden szellemes leleplező művésszel.
Offenbach első darabjai még lírikusak, s nem szatirikus jellegűek. Közelebb állnak a vígoperák és az érzelmes pásztorjátékok stílusához. Jellemző példája ennek A varázshegedű című egyfelvonásos daljátéka, mely mintha csak Offenbach önvallomása volna arról, hogy mit jelent a számára a muzsika.
Két évvel később színre került egyfelvonásosa, mellyel világhírét megalapozta, a fentebb említett Eljegyzés lámpafénynél című alkotás, mely már négy éve, 1853 óta készen állt, de akkor még csak zártkörű előadáson mutathatta be Offenbach. A címe is más volt:” Mathurin kincse”. Eszközei teljesen operaszerűek, még a klasszikus kontrapunktikus formát, az imitációt, ugyanannak a dallamnak a különböző szólamokban egymást követő belépését is felhasználja benne ott, ahol a négy szereplő gondolatban a keresett kincsről álmodozik.
A Rádió Dalszínháza a közelmúltban készítette el a darab sztereováltozatát, parádés szereposztásban, modern technikai kivitelben.
A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában ma elhangzott:
Részletek Kálmán Imre – J. Brammer – A. Grünwald – Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő című operettjéből.
Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Izaki Masahiro) /Iszaki Maszahiro/
Kiadó: Budapest Művészház Kft., 1996, 1 CD-n. (51 perc)
- Mabel és Slukk Tóni vidám kettőse: „Gréte, Gréte, jöjj a virágos rétre, jöjj már Gréte, jöjj, hogy csábít a tarka rét! …” (Oszvald Marika, Dániel Gábor)
- Mr. X. belépője, I. felv.: „Trombita zeng és pereg a dobog…/Egy drága szempár ragyog igézve rám… „ (Jankovits József)
- Fedora és Mr. X. kettőse: „Imádom önt! Boldogságra vár a szívem…” (Kalocsai Zsuzsa, Jankovits József)
- Mabel és Slukk Tóni vidám kettőse: „Induljunk, van egy hely, hol minden este siker kell, tánc, ének, színészet, úgy hívják operett…” (Oszvald Marika, Dániel Gábor)
- Fedora és Mr. X. kettőse: „Láttam rajtad kis cicám, már az első perc után…” (Kalocsai Zsuzsa, Jankovits József)
- Mabel és Slukk Tóni vidám kettőse: „Én édes férjem, Iván…” (Oszvald Marika, Dániel Gábor)
A déáelőtt elhangzott adás ismétlése ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.
1984. április 2., Petőfi Rádió, 20.00 – kb. 21.50
"Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont"
Jacobi-est
Közreműködik:
Farkas Katalin, Kalmár Magda, Ötvös Csilla, Zempléni Mária, Bende Zsolt, Fülöp Attila, Korondi György, Rozsos István, az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc).
Vezényel: Sebestyén András
Jacobi Viktor (Budapest, 1883., október 22. – New York, 1921. december 29.) az 1910-es évek táján egyike volt az operettműfaj legegyénibb hangú hazai képviselőinek. A rádió 1983 őszén – születésének 100. évfordulóján – egész életművét áttekintve emlékezett sikereire, tragikus gyorsasággal véget ért pályájára.
Az est műsorában kilenc operettje közül a két legnépszerűbb – a Király Színházban 1911-ben, illetve 1914-ben bemutatott, és nagy szériát megért – Leányvásár és a Sybill ma is frissen, elevenen ható részletei csendültek fel.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián c. operettműsorában
Kerekes János - Darvas Szilárd - Szenes Iván Állami Áruház című operettjéből hangoztak el ma dalok:
A stúdiófelvételen (keresztmetszet, 1953. március 24., Kossuth Rádió) Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Feleki Kamill, Melis György, Mindszenti Ödön és Kazal László énekel, közreműködik a Tóth-kórus és az Állami Színházak Szimfonikus Zenekara, valamint a Magyar Rádió Tánczenekara.
Vezényel a szerző: Kerekes János
Erről a rádiófelvételről most Petress Zsuzsa, Melis György, Mindszenti Ödön, Kazal János énekében szólaltak meg az operett bejátszott részletei.
A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és online, az internetes elérhetőségeken is.
Kapcs. 2020. sorszámhoz
Fő a vendég
Zenés játék-két részben
Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. augusztus 18., Kossuth rádió 18.50 - 21.33 (Közben 19.52 - 20.25 szünet: esti mese, hírek)
Írta: Baróti Géza és Garai Tamás
Zenéjét szerezte: Tamássy Zdenkó
A verseket Dalos László írta
Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc
Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendezte: Rácz György
A Dankó Rádióban ma ebből a zenés játékból szólalt meg pár részlet Galambos Erzsi, Psota Irén, Zentai Anna, Sárdy János, Márkus László és Rátonyi Róbert énekének tolmácsolásában.
A "Túl az Óperenciás" adásását ismét meghallgathatjuk ma délután a hat órakor kezdődő operettműsorban.
Ismerem, már eddig is használtam ezt az adatbázist...
Lehet profitálnunk abból...
Jó, hogy feltetted ide a linket, sokakat érdekelhet!
archivum.mtva.hu szenzációs!
Minden műsort, szereposztással, riportokkal meg lehet találni!
KEMÉNY EGON művei közül az első két - műfajteremtő - rádióoperett (bemutatók: 1949. május 1. és Szilveszteréj, december 31.) a MÁJUSFA és a TALÁN A CSILLAGOK színlapját most találtam meg az 1949-es 'Rádióújság'-ban.
Minden eddig hiányzó adat pótolható, itt megőrizték! Hálás vagyok érte!
Ezek azok a hírek, amivel a laikus ember – azon kívül, hogy természetesen örül a korszerűbb stúdióknak - nem tud mit kezdeni.
Nem tudni, hogy ezek az új stúdiók mennyibe kerültek, mit értenek az alatt, hogy „saját forrásból” hozták létre? A közmédia az adófizetők 92,6 milliárd forintnyi pénzéből gazdálkodik, csupán 9,4 milliárd forintot tud előteremteni kereskedelmi, illetve vagyongazdálkodási forrásokból. Vajon ebből a 9,4 milliárd forintból épült? Vagy a „saját forrás” tulajdonképpen az adófizetők pénze?
Megismétlem: akkor korrekt egy híradás, ha a hír értékeléséhez minden körülményt feltár. Így azonban nem más, mint csak egy újabb „győzelmi jelentés”!
Ide is bemásolom:
Új stúdiót kapott a Bartók Rádió és a Dankó Rádió
A video-összeállítás elérhető innen:
https://www.mediaklikk.hu/cikk/2019/04/05/
A legmodernebb, 21. századi technológiával felszerelt stúdiók épültek a Bartók Rádió, illetve a Dankó Rádió számára. A Bartók kettő, illetve a Dankó egy stúdióját - utóbbi a legnagyobb közülük - a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) saját forrásból hozta létre kevesebb mint fél év alatt - mondta Devich Márton, a Bartók Rádió csatornaigazgatója a pénteki sajtóbejáráson.
A Dankó Rádió ma délelőtti műsorában részletek hangoztak el Kálmán Imre – Kulinyi Ernő A bajadér című operettjéből Miklósa Erika, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Csere László, Dolhai Attila, Kerényi Miklós Máté előádásában, a Budapesti Operettszínház Énekkarát és Zenekarát Makláry László vezényli (az élő színházi előadáson készült hangfelvétel ideje: 2009). Még egy dal csendült fel ebből az opererettből a zenei blokk bejátszását megelőzően, Egyházi Géza énekfelvételéről.
A "Túl az Óperencián" adásában - mint megszoktuk - új hét - új vendég: ezen a héten a 89 éves Bradányi Iván íróval, színpadi darabok, zenés darabok és táncdalok dalszövegeinek írójával és fordítójával beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya..
A délelőtti adás ismétlése a szokott időben, aznap 18 és 19 óra között, hangzik el a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken is.
Készül a" Hatvani diákjai"
címmel tudósított a cikk a hangfelvételről fényképekkel is megjelenítve a rádióstúdióból.
Nagy örömmel fedeztem fel ezt a képet, eddig sosem láttam!
A most megjelent két KEMÉNY EGON-CD közül a "Komáromi farsang" felvételéről már láttunk képet, így ez az újdonság a 'Hatvani'-ról pont jókor jött :-) azaz a mai generációkhoz közel hozza a szerzőket, az előadókat és az egykori rádiós életet, mindezt az akkori rádióújság révén, ahol 1955-ben megjelent.
Ez a kézbevehető hírforrás megszűnt, annál is értékesebb, hogy ez a cikk és kép megmaradt.
Itt szeretném megköszönni mindenkinek, aki kezdeményezte, engedélyezte és elvégezte ezt a nagy munkát!
MTVA Archívum
A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adása ezen a héten három színművészünkre való emlékezés jegyében szólt és szól: 100 éve született Bessenyei Ferenc, Komlós Juci és Gábor Miklós.
Ma és holnap a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya Gábor Miklós és Ruttkai Éva leányával, Gábor Júliával beszélget édesapjáról a rádió stúdiójában.
A mai műsorban bejátszott zenék közül kiemelem:
Lehár Ferenc: A mosoly országa
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth adó 19.35 – 21.29
Szövegét Victor Léon A sárga kabát című librettóját átdolgozva Ludwig Herzer és Fitz Löhner írta.
Fordította, a verseket írta: Harsányi Zsolt
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Bródy Tamás
Zenei rendező: Balassa Sándor
Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György
Szerkesztő: Bitó Pál
Szereposztás:
Lichtenfels gróf – Balázs István
Liza, a leánya - Házy Erzsébet
Hardegg bárónő, a nagynénjük – Simon Zsuzsa
Szu Csong herceg – Simándy József
Mi, a húga – Kalmár Magda
Csang, a nagybátyjuk, miniszterelnök – Radnay György
Hadfaludy Feri – Bende Zsolt
Fu Li, követségi titkár – Szatmári István
Főajtónálló – Börzsönyi Mihály
- Szu-Csong dala, II. felv.: (Simándy József)
„Vágyom egy nő után, egy nő után kerget a vágy! Vágyom a két kezét, fehér kezét, mely olyan lágy. Vágyom a mozdulatát, amely a véremen hullámzik át. Vágyom szavát, azt a bűvölőt, vágyom utána és imádom őt!...”
- Mi és Hatfaludy Feri kettőse a III. felvonásból:
Próza, dialógus, majd énekszám: „Zig-Zig-duett (Fehér virág)” (Kalmár Magda és Bende Zsolt)
Mi:
Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig
Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig….
Feri:
Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél. Fehér virág, kacér virág, miért hogy muskátli nem lettél? Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?! Fehér virág, kacér virág, de kár hogy nem otthon termettél!
Mi:
Piros virág, tilos világ, idegen mezőkön termettél. Piros virág, tilos világ, de kár hogy virágom nem lettél?!
Feri:
Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?!
Együtt:
Fehér/Piros virág, kacér virág/tilos világ, de kár hogy nem otthon termettél!
- A III. felvonás fináléja
Bevezető próza, dialógus, majd ének (Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Radnay György, Simándy József)
„- Már búcsúzom Tőled én… Egy dalt akartam énekelni halkan… /-Eredj, Liza, távozz békével, légy boldog! Isten önnel, kedves gróf! …/- Isten veled, kis Mi!... /- A boldogságot le lehet győzni, de a boldogtalanságot soha!.../ - Drága húgocskám, ne nézz búsan rám. Nem segít itt a búsulás… - Nem sírok én, hazánkban ez nem szokás…/- Mosoly ország más világ… /- Hogy tudod, ilyen könnyen elviselni! – ez már minálunk így szokás…/- Mosolygó nézés és jólnevelt arc, mögötte könnyezik a szívem, de hogy itt benn mi fáj, azt nem tudja más!”
A délelőtti adást megismétli a rádió ma délután hat órától, és az interneten is meghallgatható ez a műsor. (www.dankradio.hu)
Elírtam: A szép Heléna fináléjában persze Koltay Valériát halljuk.