Bejelentkezés Regisztráció

Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig)


3150 Búbánat 2019-02-27 17:09:18

A  Dankó Rádió mai „Túl az Óperencián” műsorának tartalmából:

Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja 
/Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty (1879) /

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.39

A verseket fordította: Fischer Sándor

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkar (karigazgató: Sapszon Ferenc) 

Vezényel: Breitner Tamás

Részletek:

- Lányok kara (MRT Énekkarának női kara)

- Rendőrök siralma (Németh Sándor, az MRT Énekkarának férfikara): „Aki foglalkozásának a rabja….  aki rendőr. sorsa nem öröm”

- Samuel és a kalózok kara – Dal a jó kalózokról (Miller Lajos, km. az MRT Énekarának férfi kara)

- Kórusjelenet, Mabel és Frederic kettőse (Kalmár Magda, B. Nagy János, km. az MRT Énekkara): 
„Tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét, azt remélem így marad, bár tegnap esett egész nap, és holnap eshet újra még a földeken a csapadék, én nem tudom, de híre jár, hogy idén meleg lesz a nyár, és holnap eshet, újra még a földeken a csapadék… /- Hol volt e leány, ki csókról álmod, szíve után, ki félve ébred…/- Ó, így van, ó, e boldog álom: való!.../- Mily tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét…/- Hol volt a szív magányban álmodozva, mi végre boldog békességre ébredt volna…”

- A kalózkirály dala (Melis György, km. az MRT Énekkarának férfikara ): „Jobb élni, halni lázadón…./Hogyha én rabolni indulok…  én vagyok a kalózkirály…  Igazért azért ha kell, kiáll a kalózkirály…”

 

Jacobi Viktor – Bródy Miksa –Martos Ferenc: Sybill

Két részlet szólalt meg Pitti Katalin és Csurja Tamás 1985-ös énekfelvételéről („Illúzió a szerelem”; bevezetés és dal a hercegnőről – km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara) valamint „Sybill levele és kettős”  Pitti Katalin és Leblanc Győző énekében, utóbbi a Zenés TV Színház 1980-as operettfilmjének hanganyagából, az MRT Szimfonikus Zenekarát  Makláry  László vezényli.

 

A délelőtti operettadást ma 18 órától ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken.

 


3149 Búbánat 2019-02-26 17:38:26 [Válasz erre: 43 Búbánat 2008-03-16 23:42:56]

 

 

Németh Marika 1964-ben a Magyar Rádió stúdiójában, Mark Twain Egymillió fontos bankjegy című művéből írt Londoni szenzáció című zenés játék felvételekor

- forrás: Fortepan / Szalay Zoltán

Herbert Kawan: Londoni szenzáció (zenés játék) 

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964.

Mark Twain „Az egymillió fontos bankjegy” c. regénye nyomán írta Andreas Baner. 
Fordította és rádióra alkalmazta Hunyady József. Versek: Raics István
A zenét rádióra átdolgozta: Balassa P. Tamás.

Vezényel: Hidas Frigyes
Km.: az MRT esztrádzenekara.

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Papageno.hu -  -2019. február 26.

Németh Marika, a 20. század egyik legnépszerűbb operettprimadonnája

„Az operett műfajában aratott sikert, pedig operáról, Mozartról, Zerlináról, Blondéról ábrándozott az ifjú koloratúrszoprán, akiből a hazai színpadok egyik legismertebb primadonnája lett. Azon kevesek közé tartozott, aki a Csárdáskirálynő Szilviáját és Cecíliáját is alakította.”

 


3148 smaragd 2019-02-26 16:36:55 [Válasz erre: 3147 Búbánat 2019-02-26 14:57:49]

 

A mai műsort a Kemény Egon nyitánya zárta:

 

Kemény Egon - Szász Péter - Raics István: „Szerencsés utazás” 

 

Magyar Rádió, 1950  Rádióoperett 

Szereplők: Gyurkovics Mária, Szabó Miklós 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.


3147 Búbánat 2019-02-26 14:57:49

A Dankó Rádió mai operettműsorában („Túl az Óperencián)”  a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya megemlékezett a ma huszonhárom esztendeje elhunyt kiváló  operett-primadonnáról, Németh Marikáról (Pécs, 1925. június 26. – Budapest, 1996. február 26.).  

Két Lehár-operett egy-egy dalának bejátszása idézte meg Németh Marika szépséges énekhangját és alakját:

Lehár Ferenc – Carlo Lombardo – Harsányi Zsolt: Három grácia  - Hélène dala „Szív, óh, szív, tán a mennybolt hív, oly forrón hív, van-e szebb ennél…./ Vigyázz, szomorú szerelmes sose légy! Vigyázz, hogy a délibáb vagy a szív hova hív!...”   (Németh Marika, km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András ) - 1962. július 8-án, a Kossuth Rádióban hangzott el (17.10 – 17.40): „Új Lehár felvételeink” 

Lehár Ferenc – Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky -  Gábor Andor: Cigányszerelem: Ilona dala „Messze a nagy erdő, messze száll a felhő, messze megyek édes rózsám, tetőled”(Németh Marika, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara)

 

További Lehár-dalok is felcsendültek a rádióadásban:

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda – Szenes Andor: Friderika   A Rádió Dalszínházának bemutatója (keresztmetszet): 1972. április 3., Kossuth Rádió 19.20 -20.10 óra
A felvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és Énekkara működik közre, Sebestyén András vezényel.

- Diákkar és Salomea dala (Kalmár Magda és az MRT Énekkarának férfikara):

 „Egy nővel annyi baj van, hogy el nem fér egy dalban, hát meg kell küzdeni! Mi boldogok leszünk!.../-  Ez ostrom! Én áttörök majd! Én áttörök majd!...- Kegyelem!...- Hahó, ti vakmerő hősök! Térdre gyorsan mind!....Így szeretem én ezt már! … /Brávó! Maradjanak térden még! Udvarolni tessék, egy-kettő! Ezt igényli minden nő! … Otthon  az asszony még az úr, táncol a jókedv pazarul….Csókra való az asszonynép!"

Goethe dala: (Simándy József) - „Ó lányka, ó lánykám, imádlak én! Te drága, te drágám, te légy enyém!”

Lehár Ferenc - Ottokar Tann-Bergler - Emil Norini - Mérei Adolf: A bécsi asszonyok

-  A katonakarmester-dal (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó)

„- A banda élén így megyek, száz szem tekint felém!  Csin-csin-tra-rá, csin-csin-trará… Megállanak az emberek az utca két felén, Csin-csin-tra-rá, csin-csin-trará …de a hallgatóság ó, de nagyszerű! És főleg nőnemű, csinos parázsszemű! Megnyílanak kint mind az ablakok és a földi angyalok!   Csupa lány! Csupa szép! …Sok kis kéz ím rám mutat: / Ó, de szép, de csábító, oly hódító elbódító! Sóhajt nőcske-lányka száz, értem ég szívében láz! Rám borul a kis hamis, megolvad még a jégcsap is, hogyha szemtől szembe néz, a pillantása megigéz!...” 

 

Megemlítem még a rádió operettműsorában elhangzott zenék közül Johann Strauss Egy éj Velencében című operettjéből hallott részleteket is:

- Farsangi kórus (km. a Földényi-kórus és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) - keresztmetszet, 1960. augusztus 25, Kossuth Rádió, 20.23 – 21.30  Dalszöveg: Szabó Miklós

- Gondola-dal: „Várlak az éjben, a csillagfény villog reád, szerenádtól ég a vágyam, a gondolán…/ fenn a holdfény jár, gyere, csókolj már! Borulj ránk, csillagos éj!...Ó jöjj, kicsikém!.../ Hó-hahó! Hó-hahó! Jöjj vélem, édes……” (Kovács József, km.  a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás) - Kovács József szóló operettlemeze, részletek, Qualiton, 1985

Az operettnek Gáspár Margit és Kristóf Károly szövegére  a Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvételéről - km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás  - 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00:

- Annina dala (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkara)

- Négyes a III. felvonásból: „Álarc mögé, maszkok közé…” (Házy Erzsébet, Ilosfalv Róbert, Zentay Anna, Kishegyi Árpád)

- Ciboletta és Pappacoda kettőse (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)

„- Micsoda? Férj! Menjek hozzá? De jó lesz a házasság? Hát buta vagyok én?!.../Igaz, nem vagyok túl okos, de mégsem buta éppen, és férjuramnak nem jogos, hogy engem így lenézzen…/Ezennel mondd meg hát, célod a házasság?...”

A délelőtti adást ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az interneten ma 18 és 19 óra között.


3146 Búbánat 2019-02-25 12:39:58

A Dankó Rádió mai operettműsorából (a "Túl az Óperencián" de.-i adásának ismétlése: du. 18 és 19 óra között)

Jacobi Viktor: Leányvásár - Nyitány (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

 

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja

Különböző énekfelvételekről (a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, Leblanc Győző, Kalmár Magda, Zentay Anna,  Rátonyi Róbert, Tiboldi Mária, Egri József, Szilágyi Olga)

 

Carl Zeller: A madarász

Különböző énekfelvételekről:

Simándy József - "Nagyapám húsz éves volt"

Kalmár Magda - "Viszem a postazsákot én"

Kishegyi Árpád,  Várhelyi Endre - "Professzor a nevem,  hazám az egyetem…"

Csonka Zsuzsanna: „Rajna táj, égi báj…” 

Kalmár Magda, Kónya Sándor, Réti József: "Hogyha látlak én... /Sose harcolj a nőkkel!"

 

Huszka Jenő: Szabadság, szerelem - Nyitány (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Várady László vezényli)

 


3145 Búbánat 2019-02-24 20:32:27 [Válasz erre: 37 Búbánat 2008-03-11 11:48:20]

a Magyar Rádió stúdiója a Csárdáskirálynő rádióváltozatának felvételekor.

 Korondi György és Házy Erzsébet operaénekesek, jobbra Feleki Kamill színművész.

1968., Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: Fortepan.hu


3144 Búbánat 2019-02-23 11:14:56

A Dankó Rádió mai operettműsorából:

Fényes Szabolcs – Harmath Imre – Romhányi József: Maya

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Bódy Irma)

  • Maya belépője: „Megjöttem, tessék… Azt mondják rólam, hogy szívem titkon jó’ van. Barátaim! Ne higgyétek el! Jó lenni rossznak..../Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, óó-ó, ó-ó-ó … szeretnék egyszer szeretni, óó-ó, ó-ó-ó, szeretnék egyszer egy vidám napot… útszéli virág vagyok…” (Házy Erzsébet)
  • Gorilla dala – Légionista induló: Ratatata, bármi vár, élet-halál, ma csupa tűz még az élet pajtikák, mind egy, előre gyerünk! Ma csupa tűz még a véred hajt tovább, bátran előre hát!” (Radnai György, kórus) 
  • Maya, Barbara és Rudi hármasa a 2. felvonásból: „Ahol mi járunk, tapsorkán.../ Oda vagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért…”  (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert) 
  • Maya, Barbara, Rudi jelenete: „Párizs, te szép…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, kórus)
  • Barbara belépője – Macskaszerenád: „ Párizs kellős közepén…lakott egy finom kis cicamica… Miau, miau…” (Galambos Erzsi, kórus)
  • Együttes: „Kellene ma éjjel egy kis haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Korda György

Egy másik stúdiófelvételről:

  • Maya és Charlie szerelmi kettőse a 2. felvonásból: „De nem erről van szó, könyörgök… De messze-messze tűnt már a tegnap… /Szívem ezt a dalt szívemből tépte még, de majd szíven talál…. My sweet heart…" (Petress Zsuzsa, Ilosfalvy  Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara)

A délelőtt elhangzott adást ismét meghallgathatjuk délután hat és hét óra között a rádióban és az internetes elérhetőségén. "Túl az Óperencián"


3143 Búbánat 2019-02-22 15:44:49

A Dankó Rádió délelőtt elhangzott operettműsorában  - „Túl az Óperencián” - csendültek fel a következő operettmelódiák, amelyeket a délután hat órakor kezdődő ismétlő adásban újra meghallgathatunk:

I. Kálmán Imre-Bakonyi Károly-Gábor Andor: Tatárjárás

- Kettős: „„Óh, holdas este! Miért vagy szívem veszte! Óh holdas est… Emlékszik e dalra, szíve daláraTe voltál lelkem ringató zenéje…/Ne mondd, hogy a szíved már halott…" (Gencsy Sári és Svéd Sándor, km. a Magyar Néphadsereg Központi Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - 1955

Treszka dala: „A kis Juliska azt kívánja tudni módfelett: belül egy nagy huszárkaszárnya, jaj, milyen lehet?…/Adj egy édes csókot drága kis babám! Így kívánja ezt a huszár reglama…” (Zentay Anna és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Pécsi József) - 1959

- Riza dala, I. felv.: „…A bölcs sematizmus, a biblia, tán okosabb, mint…”  (László Margit, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) – 1967. szeptember 3., Kossuth Rádió, 14.22 – 15.00 – részletek.

-  „Treszka dala: "Sárgarépa, citronád, megjöttek a katonák, sej, haj, a katonák…./Hajrá, előre, a sík mezőre, rohamra rajta, rajta, rajta…”  (Kukely Júlia, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1979. december 3., 3. Műsor, 19.00 - 20.30)

 

II. Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33

Km. Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.

Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Cserés Miklós dr.

Négy részlet csendült fel az operett rádiófelvételéről:

- Bessy, Lucy, Fritz és gróf Rottenberg négyese: „Kezdje végre, gróf úr… hogy udvarol egy valódi úr...” (Házy Erzsébet, Németh Marika, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar)

- Lucy és Tom szerelmi kettőse, I. felv.: „Ha lennék egy lánykának édes, szerelmes babája, királynőnek tenném meg őt az egész nagy világ előtt! … /Ha jönne a leány, ki szeretne igazán, elébe elmennék! Ha jönne a leány
szerelem ifjú tavaszán, csak az övé lennék! …” (Németh Marika, Udvardy Tibor)

- Bessy és Fritz kettőse, I. felv.: „- Nagyon vad ez a vadon, ülök a padon, s unalommal nézek szét. /- Megyek ide-oda már,ha kegyeskednék  helyet adni cseppecskét./- Ne papoljon már, az idő eljár, ide mellém, úrficskám! /-kicsi szívem ijedez, tudom Isten, lesz szigorú vizsgám. /-
Kettecskén, az élet édes álom kettecskén, szerelemben összenőve, sülve-főve, kettecskén. Kettecskén, veszélyes üldögélni kettecskén, bizseregve forr a vérem, furcsa,  kérem,  kettecskén. 
…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

- Bessy és Fritz kettőse, II. felv.: „Lassan uram, édes uram, miért oly mohó!? …./Na de méltóságos úr, nem szokás ölelni ily vadul…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

A "Leányvásár" televíziós változatának hangfelvételéről is hallhattunk egy vidám kettőst. (Rendező: Zsurzs Éva. Zenés TV Színház bemutatója: 1985. február):

- Bessy és Fritz kettőse (Dzsilolo-duett): „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dzsiloló, dzsiloló, dzsiloló…” (Hüvösvölgyi Ildikó, Szerednyei  Béla, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, karmester: Hidas Frigyes)
 


3142 Búbánat 2019-02-21 11:11:35

A Rádió Dalszínháza - új felvételén - Kálmán Imre - Kulinyi Ernő A bajadér című operettjének keresztmetszetét sugározta 1982. augusztus 14-én, a Petőfi Rádióban, 16.35 és 17.30 óra között.  Ezen a  rádiófelvételen mások mellett Zempléni Mária, Molnár András és C. Tóth Pál énekel, a Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli.

A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorában errről a felvételről most  három részlet csendült fel:

  • Odette belépője: „Oly szép e tündöklő ováció…/Szép primadonna, csodál a világ, színpadi fényben, ha játszani lát...”.  (Zempléni Mária, km. C. Tóth Pál és az MRT Énekkara)
  • Radjami dala. I. felv.: „Óh, bajadérom , kit a szívem imád! Óh, bajadérom,  megöl érted a vágy, magányom éjjelén, szívemnek drága napsugára csak te légy!  .... Ó bajadérom, táncolj még!”  (Molnár András)
  • Radjami és Odette kettőse, II. felv: „- Mondd, szeretsz-e hát? - Szeretlek én, forrón, szívből…- szerelmem, jöjj ide, ülj le hát… /Szebb vagy mint fenn az ég, mely csillagfényben ég, óh, bajadérom, táncolj még …/Édes drága szempár, nézz le rám…”  (Zempléni Mária, Molnár András)

Egy korábbi operettfelvételről pedig egy vidám duett hangzott még el:

  • Marietta és Napoleon St. Cloche kettőse: „Jönne velem nagysá’d shimmyt járni,  bizsereg a talpam, nem tud várni..."  (Zentay Anna, Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  -  Keresztmetszet: 1962. augusztus 8., Kossuth Rádió, 20.20 - 21.10

A műsor elején Honthy Hanna énekfelvételei közül hallottuk Lajtai Lajos  - Kellér Dezső Három tavasz c. operettjéből a   "Máshol is ragyognak csillagok"  kezdetű dalát.

A délelőtti műsorban énekelt még Rácz Kati, Mahó Andrea és  a műsor e heti vendége, Zöld Csaba, a Madách Színház és a József Attila Színház színművésze, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

A "Túl az Óperencián" mai adása Franz von Suppé Fatinitza című operettjének nyitányával ért véget. (a Magyar Állami Operaház Zenekarát Sándor János vezényli - Hungaroton, Suppé-nyitányok, 1989)

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között megismétli a rádió. 


3141 Búbánat 2019-02-19 21:34:13 [Válasz erre: 51 Búbánat 2008-03-16 23:47:41]

Magyar Rádió stúdiója.  Jacobi Leányvásár című operettjének felvételekor, Németh Marika operett-primadonna és Udvardy Tibor operaénekes.

1964. Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: FortePan

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33


3140 smaragd 2019-02-19 15:17:33 [Válasz erre: 3129 smaragd 2019-02-11 09:21:44]

 

Néhány  februári előzmény: 3126, 3123, 3120, 3119, 3113 és a többi....

KEMÉNY EGON "Hatvani diákjai" és "Komáromi farsang" című daljátékai az eredeti, 1955-ös és 1957-es rádiófelvételek digitalizált,  "felfrissített" felvételei a most megjelent CD duplaalbumokon, hamarosan kaphatók lesznek.

 

Ezzel szinte egyidőben jelent meg Furtwängler és a Berlini Filharmonikusok rádiófelvételeinek összkiadása / YT videó,  itt látható.

 

Nagyon sok hasonlóság van a két KEMÉNY EGON CD elkészülte és a német kiadás dokumentálása között, amint a rövid videón láthatjuk. A régi szalagok a hangarchívumok polcairól kerültek a lejátszó "magnókra", és hallhatjuk, láthatjuk azt a lelkesültséget is, ahogy erről a munkafolyamatról készítői visszaemlékezve mesélnek. Amint mondják nagyszerű, megkapó pillanat volt a régi szalagokat először látni és a zenét hallani, az eredetit, amit annak idején felvettek...

 

Örülök ennek a kisfilmnek, mert pontosan ilyen élményekkel - csodálatos munkalégkörben, felejthetetlenül  és nagy munkával -  készültek a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" digitalizált mesterlemezei is az MTVA kiváló munkatársai együttműködésével.


3139 Búbánat 2019-02-18 12:25:00

Házy Erzsébet rádiós énekfelvételei közül ma is hallhattunk egyet a Dankó Rádió operettműsorában: tegnap még Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjének 1962-es rádiófelvételéről (a II. fináléból) élvezhettük gyönyörű szopránját (Házy mellett Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Palcsó Sándor énekel, km. az MRT Énekkara),                       és mára is jutott egy operettegyüttes-részlet, amiben Házy Erzsébet csodás énekhangját élvezhetjük:

-  Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjének 1968-as rádiófelvételéről szólalt meg most Edwin, Bóni, Stázi és Szilvia négyese („- Jöjjön, eljárunk egy kört, ne várjon, jöjjön, csábít a tánc.../- Buckó, na kezdjük, Muckó, miért vesztegetjük drága időnk.../- Hurrá, hurrá, ha sose sóhajtunk...")  - Házy énekpartnerei:  Zentay Anna, Korondy György  és Rátonyi Róbert, itt is Sebestyén András vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát).

A Csárdáskirálynő-felvételen éneklő két művészről külön megemlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya:

a mai napon született Rátonyi Róbert  (Budapest, 1923. február 18. – Budapest, 1992. október 8.)  és Korondy György (Győr, 1936. február 18. -  2015. június 30.)

Rájuk emlékezve csendültek fel még a következő operettrészletek az adásban:

Márkus Alfréd-egyveleg (Rátonyi Róbert)

Fényes Szabolcs – Halász Rudolf – Romhányi József: Két szerelem

 "Háp-háp, sárgakacsaláb…,  Gá-gá-gá,,,,,  Kot-kot-kot…,  Toll-toll-toll, csupa pihe toll…” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Km. a Fővárosi Operettszínház zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – 1955

•  Egy másik stúdiófelvételről is hallottunk egy részletet: „Hajnali vallomás –„Kék hajnali fény ragyog a fákon át”- énekli Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc)  - 1961

 

Kálmán Imre – Kulinyi Ernő fordításában: A hollandi menyecske 

Jelenet: „ Annyi nő van a világon, izgató, mind tetőtől-talpig álomszépek…/- Lángra gyúl mindig új változatban, máma ez, holnap az, száz alakban…” (Korondy György, km. Kishegyi Árpád, az MRT Énekkarának Férfikara, vezényel: Vincze Ottó) – a Magyar Rádió 1967-es, új stúdiófelvételéről

Kálmán Imre - Herczeg Géza fordításában: Josephine császárné (keresztmetszet, 1982. október 24. , Kossuth rádió, 12.50 – 13.50)

•   Napóleon dala (Korondy György, az MRT Szimfonikus zenekarát és énekkarát Bródy Tamás vezényli)

 

Ezt a műsort - „Túl az Óperencián” – ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken.
 


3138 Búbánat 2019-02-16 12:37:11

A Dankó Rádió mai operettműsorában elhangzott:

Jacques Offenbach: A szép Heléna

A Rádió Dalszínházának bemutatója. Teljes felvétel – magyar nyelven

1965. december 20., Kossuth Rádió 18.58 – 21.52

Szövegét Henry Meilhac és Ludovic Halevy írta
Fordította: Fischer Sándor

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Horváth Ádám

Vezényel: Bródy Tamás

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)

Részletek:

- A királyok bevonulása és a királyok kupléja (Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Maleczky Oszkár, Melis György, Palócz László, énekkar)

- Templomi kar (MRT Énekkarának Női kara)

- Heléna románca – Ima Vénuszhoz (Házy Erzsébet, km. az MRT Szimfonikus Zenekara):

A szép Heléna – így neveznek, vagy Nidon lánya, a hamis. És azt mondják, rám súlyt helyeztek, hű Thézeusz és mások is. Én nem vagyok könnyelmű léha, csak ellenállni oly nehéz, A bajkeverő Vénusz léha. Csalogatón, szemembe néz. Csalogatón, szemembe néz./ Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a, csúszik az erényes láb. Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre kúszik a,  kúszik az erényes láb…”

- Szerelmi kettős – „Álomkettős”  (Házy Erzsébet, Réti József):

„- Igen, ez mind csak álom… igen ez álom, szerelmes álom… /Ó, hercegnő, csodállak!... ezért találtam őt csak szépnek!.../ igen az álom,  szerelmes álom,  éjszaka csodás… szent varázs… mely véget ér... hajnalban már véget ér, élvezd,  élvezd, mely eltűnik, mint álom… a  képzelet, mily szárnyra kél …   mind ez csak álom,  mind ez csak álom, mely üdvöt ígér.”

- Oresztész kupléja (Bende Zsolt, Km. Maleczky Oszkár és az MRT Énekkara):

„Tegnap a megnyílt új labirintus kis kabaréját néztem meg, íme, a hölgyek Makarintusz szépei közt a legszebbek, Partenisz és Leona, véled akarnak ismerkedni…/-Hölgyei engem is izgatnak, ámde hiába, el kell menni…”

Egy másik rádiófelvétel: Kelen Péter énekfelvételei közül hangzott most el:

- Paris ítélete az 1. felvonásból. (Kelen Péter, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin):

„Álomisten nagy vitába keveredett,  döntésre közülük melyik…/ Nos ifjú Paris, jól figyelj…/ Evoé, egészen biztos, az, ki győz a versenyen…szép istennő,   tőrbe csalják…”

 

Egész héten át a Párizsban élő mezzo-szoprán, Csordás Klára a vendég a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” műsorában, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

 

Kurt Weill:Szeptember dal”  - Csordás Klára – ének; Harazdy Miklós – zongora  (Zsidó Nyári Fesztivál, 2018. augusztus 30., Goldmark terem)

Bartók Béla: Nyolc magyar népdal – mely ciklusból az adásban kettő hangzott el:

-  „Asszonyok, asszonyok, had’ legyek társatok;

- "Ha kimegyek arra a magos tetőre”   (Csordás Klára – ének; Simon Izabella – zongora  - Zeneakadémia Nagyterem, 2007. január 7.)

Jerome Kern-dal: „Tegnapok”  - Csordás Klára – ének; Jeff Cohen – zongora  (Zsidó Nyári Fesztivál 2014. szeptember 3., Goldmark terem)


Az adás elején és végén egy-egy Offenbach-nyitány fogta keretbe az elhangzott zenéket:

- Kékszakáll (Müncheni Rádió Szimfonikus Zenekara)

- A tamburmajor lánya (a Loire-vidék Szimfonikus Zenekara, vezényel: Marc Soustrot)

 

Ismétlés ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az interneten (a www.dankoradio.hu).


3137 Búbánat 2019-02-15 11:39:55

A Dankó Rádió most délelőtt elhangzott „Túl az Óperencián” adásának zenei összeállításából kiemelem:

Florimond Hervé: Nebáncsvirág 

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1958. február 2.. Kossuth adó 20.10 – 22.20

Fordította: Zágon István. Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő. Rendező: Solymosi Ottó

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás

Erről a teljes rádiófelvételről szólaltak meg most a következő dalok: 

- Fernand dala: "Hogy szőke lesz a feleségem, vagy barna lesz? Nem tudom…” (Baksay Árpád, a Földényi-kórus Férfikara)

- Denise dala - „Klastromdal” – „Ó, mily szép itt az élet…/Klastrom, édes otthonunk, jó nekünk, hogy itt lakunk, ájtatosan és boldogan…” (Neményi Lili, a Földényi-kórus Nőikara, orgona)

- Loriot dala: „ Az én hazám, Saint-Étienne…/Óh, én szegény, szegény, bamba legény…” (Fekete Pál)

- Denise és Celestine kettőse - „A gránátos dal” – „A gránátos szép ember volt / - és Nürrenbergből jött lovon /- Egy hercegnő meglátta ott /- ki Rómából jött vasúton…/ /- És mit csinál a jó vitéz? Álkatonásra rá se néz…- Miért mondd ilyet? - Egy az oka, egy az oka, hogy csak ólomkatona…./- mondhatom, hogy szép vitéz…” (Neményi Lili, Ráday Imre)

- Denise dala - Nagydob-kuplé „- Az utcán végig szól a zene, a banda játszik indulót. Egy kis nő lépked oldalt vele, s hallgatja a zeneszót…/Csak üssed jól, csak üssed jól, úgy jobban szól, üssed egyfolytában…” (Neményi Lili )

- Az I. felvonás fináléja:  „És most egy szót se többet...  a hintó előállt...”   (Neményi Lili, km. Ráday Imre és a Földényi-kórus Nőikara)

 

A rádióműsorban hallhattuk még a következő zenéket:

- Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – "Barcarola " - a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli

- Kozma József - Vécsey Ernő: „Hulló levelek" Csordás Klára (ének); Harazdy Miklós (zongora) - Zsidó Kulturális Fesztivál 2018., Goldmark Terem, 2018. augusztus 30.

- Irving Berlin: „Keresem a zongorát” - Csordás Klára (ének), Harazdy Miklós (zongora) - Zsidó Kulturális Fesztivál 2018., Goldmark Terem, 2018. augusztus 30.

- Ábrahám Pál – Harmath Imre: Bál a Savoyban   - Daisy belépője: „Karnevál, az élet csupa karnevál,  óh, yes…” (Bodor Edina)

- George Gershwin:  Porgy és Bess  - „Summertime” -  Csordás Klára (ének); Jeff Cohen (zongora) – Zsidó Kulturális Fesztivál 2014., Goldmark Terem  „Énekek éneke”- 2014. szeptember 3.

Az adás végén Jacques Offenbach Szép Heléna című operettjének nyitánya hangzott el stúdiófelvételről - a Magyar Állami Hangversenyzenekart Bródy Tamás vezényli.

 

Ezt a műsor ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és az interneten (www.dankoradio.hu).


3136 Búbánat 2019-02-14 15:36:24

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián”  délelőtti adásában hallhattuk:

Lehár Ferenc – A.M. Willner, R. Bodanzky –  Gábor Andor: Cigányszerelem

- Ionel (János) dala a rózsaágról – „Leánykérő dal" (Molnár András, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc) - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15

- Ilona és Dragotin "Csók-kettőse"  (Horváth Eszter, Palcsó Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Bródy Tamás (koncertfelvételről: 1973. október 29., Rádió 6-os stúdió, Lehár-emlékest a zeneszerző halálának 25. évfordulója alkalmából)

 „…- Én tudok egy titkos receptet, mely ifjúságot ád…  Nos, árulja el végre már: mitől örök az ifjúság?…/- Egy dal kísér, amíg csak élsz, egy dal…a vágyról, a csókról beszél…/Addig tart az ifjúság, míg a szívemben ég a szánk, míg az ajkad, mint a tűz…./Csókban van az ifjúság… Csókolj! Semmitől se félj! Csók az orvosság…. ott van a boldogság, az ifjúság…”

- Paulette, Berta, Tivadar és Mihály négyese (Decsi Ágnes, Takács Tamara, Fülöp Attila, Mersei Miklós, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc) - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15

 

Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő - Mióta lesek a csodára, trallala, melyért a szív remeg?…/Túl az Óperencián, boldogok leszünk...” (Csordás Klára énekel,  zongorán kísér: Harazdy Miklós ) - Goldmark-terem, 2018. augusztus 30.

Csajkovszkij-dal: Szelíd csillagok ragyogtak nekünk”  (Csordás Klára - ének, Klukon Edit- zongora) – „Arcus Temporum  Fesztivál” Pannonhalmán – 2008. augusztus

Egy Chopin-dal is felhangzik Csordás Klára előadásában.

Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő - Nyitány (a Filharmónia Zenekart  Neville Marriner vezényli)

 

Ismétlés ma délután hat és hét óra között a rádióban és az internetes elérhetőségeken is.


3135 Búbánat 2019-02-14 09:05:10

Tegnapelőtt este a Bartók Rádió sugározta Sullivan híres operettjét, "A gondolások" 1957-es, angol nyelvű stúdiófelvételét.  Nekem megvan CD-n ennek teljes zenei anyaga,  jó volt most a rádióban is újra meghallgatni az akár vígoperának is tekinthető klasszikus nagyoperettet, de közben ismét elgondolkoztam azon,  hogy mennyi sok nagyszerű operettből nem készült még magyar nyelvű rádiófelvétel. Igaz, az operettirodalom javát felvette a Magyar Rádió, de mégis, van hiányérzetem.

Egy listát állítottam össze azokból a címekből, melyek véleményem szerint megérdemelték volna – megérdemelnék,  hogy mindenkori nagyszerű magyar operaénekeseink közreműködésével magyar nyelven is megszólaltassák és rádióra alkalmazzák – a megvalósult sok kitűnő operett rádióváltozata mellett ezeket is teljes- vagy keresztmetszet-formában megismerhessük, megkedveljük:

Arthur Sullivan: The Gondoliers (A gondolások); The Sorcerer (A varázsló); Patience; Iolanthe; Princess Ida; Ruddigore; The Yeomen of the Guard (A testőrök);  Ivanhoe (opera)

Sidney Jones: San Toy – csak részletek vannak belőle; The Girl from Utah (Az utah-i lány)

Jacques Offenbach -  La Périchole; La fille du Tambour-major (A tamburmajor lánya); Geneviève de Brabant (Brabanti Genovéva); Le voyage de Messieurs Dunanan Père et fils (Dunanan apó és fia utazása); Coscoletto [ou Le Lazzarone] (A makaróniárus); Vert-vert (Kakadu); La princesse de Trébizonde (A trapezunti hercegnő); Les brigands (A banditák) – csak részletek vannak belőle; Fantasio; Le voyage dans la lune (Utazás a Holdba); Le docteur Ox ; Madame Favart; Robinson Crusoe; Die Rheinnixen - opera

Charles Lecocq: Les cent vierges (A száz szűz); Giroflé-Girofla (Ibolya-Viola); La petit duc (A kis herceg)

André Messager: Passionnément (A nászéjszaka) - csak részletek vannak belőle

Franz von Suppé: Fatinitza; Pique Dame

Carl Millöcker: Das verwunschene Schloss (Boszorkányvár)

Carl Zeller: Der Obersteiger (A bányamester) – csak részletek vannak belőle; Der Vagabund (A csavargó)

Leo Fall: Die Dollarprinzessin (A dollárkirálynő); Die Kaiserin (A császárnő); Die spanische Nachtigall (A spanyol csalogány) – csak részletek vannak belőle.

Richard Heiberger: Der Opernball (Az operabál)

Paul Lincke: Frau Luna; Lysistrata (Makrancos hölgyek)

Oskar Nedbal: Polenblut (Lengyel vér)

Lehár Ferenc: Wiener Frauen (Bécsi asszonyok) - csak részletek vannak belőle; Der Rastelbinder (A drótostót) - csak részlet van belőle; Das Fürstenkind (A hercegkisasszony) - csak részletek vannak belőle; Der Sterngucker (A csillagok bolondja); Die blaue Mazur (A kék mazúr) - csak részletek vannak belőle.

Persze, még lehetne folytatni a sort…


3134 Búbánat 2019-02-13 17:32:21

Hamarosan, 18 órától kezdődik a délelőtti operettműsor ismétlése a Dankó Rádióban - "Túl az Óperencián".

Az adásban ezek a zenék is felcsendülnek:

 

Szirmai Albert - Emőd Tamás: Mézeskalács - Közzene - a Magyar Állami Hangversenyzenekart Pogány László vezényli

 

Pjotr Iljics Csajkovszkij – Josef Klein – Harsányi Zsolt nyomán Erdődy János: A diadalmas asszony

Részletek, 1984  az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli.

  •  Menysikov dala, I, felv.: „Mennyi szépet..." /"Hol az az asszony, ki rabul ejtett? hol az az asszony, kit nem felejtek? hol van a mámor, az örök lobogás? hol az a nő, aki minden nap más?..." (Gulyás Dénes és az MRT Énekkarának Férfikara)
  • Szonya és Vaszilij vidám kettőse, I. felv.: „Bánja az ördög, akármi vár, törje fejét csak a szamár” (Zempléni Mária és Rozsos István)

Részlet, 1958  - Induló együttes (Zentay Anna, Fekete Pál, Göndöcs József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus, vezényel Bródy Tamás)

 

Jacques Offenbach: Dunanan apó és fia utazásaKözzene - a Magyar Állai Hangversenyzenekart Fischer Sándor vezényli.


3133 Búbánat 2019-02-12 11:40:31 [Válasz erre: 3132 Búbánat 2019-02-11 19:12:09]

A Dankó Rádió műsorában, Nagy Ibolya szerkesztésében Offenbach-műveiből összeállított zenék is felhangzanak annak apropóján, hogy ezen a héten francia impressziók, benyomások is teret kapnak a műsorvezető és a Párizsban élő Csordás Klára opera-és koncerténekesnő beszélgetésében.

Már a tegnapi adásban volt Offenbach-zene: „Az elisondói lány” részletei, meg a „Mámor dala” a Périchole-ból Csordás Klára koncertfelvételéről – utóbbit ma újra meghallgathattuk az adás elején.

Most másik Offenbach-egyfelvonásos daljátékból, „A 66-os szám”-ból szólaltak meg nagyszerű részletek  -három különböző rádiófelvételről:

Pittaud de Forges és Laurenciu szövegét fordította és rádióra alkalmazta - Innocent Vincze Ernő.

  • Francois dala: „A házaló-dal” (Miller Lajos, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) -  (1976. augusztus 16., Kossuth Rádió 20.25 - 21.05: „Sass Sylvia és Miller Lajos új operettfelvételei” )

„Hej, itt a házaló, vegye meg, vegye meg, vegye meg, amit kéne, s amit kéne. Ha olcsó is, de jó, akad itt, akad itt, akad itt ezerféle, van itt minden féle. Mind, ami szép, mind, ami jó, nálam kapható, végeladás, nincs maradás…./ Tessék, tessék, gyűszű, festék.....tessék, tessék! /Bájos szőke leányka, egy kendő néked oly szépen állna, nos, próbálj, bátran, vedd csak bátran, mily szép vagy benne, nézd, csak nézz! Kis barna kincsem, no, nézd csak, ennél szebb lánc nincsen, csak próbáld fel hát, persze, ingyen. Oly szép, vagy mint egy álomkép! Oly szép vagy, mint egy álomkép! /Itt minden holmi kapható! És ingyenesen látható! Vegyék, vigyék, vegyék, vigyék, vegyék! Van itt mindenből épp elég! /Hej, itt a házaló….”

  • Stúdió-keresztmetszet: Kertesi Ingrid, Gulyás Dénes és Melis György énekel, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Pál Tamás vezényli. A felvétel bemutatója: 1989. jan. 23.

= Susan dala, Susan és Piccolo kettőse (Kertesi Ingrid, Gulyás Dénes): „…Útra keltem rögtön, én szülőhazám, tiroli csúcsok, el kellett válnom; édesanyám el kellett válnom, idegen földön, a csalit járnom, a bánat úgy szívemben vádolt, hát áldjon az ég!... / - Az utat én is véled járom, megosztom sorsom mindenképp, mert Téged bármi bánat várjon, az élet csak Tevéled szép!; szülőhazám…” 

= Susan és Piccolo kettőse (Kertesi Ingrid, Gulyás Dénes):
„Ó, szép Tirol, ó szép Tirol!, hol jódli szól… /- Csacsogóan csendül, ki csilingel, ki kolompol, az a sok kis csengő, tele dalban szól - Csacsogóan csendül, ki csilingel, ki kolompol, az a sok kis csengő, tele dalban szól-, Kislány, jön a dombról, szöknél haza már, titkon kire gondol, itthon mire vár?...”

= François, vándor házaló bordala (Melis György, km. Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes)

„-Szerencse fel, ifjú úr! Teljesülhet minden vágya! Isten éltesse Önt! Soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták ezt, nemes szőlőbogyót. E szív, e száj a legszebben üdvözli önt! A jó burgundit! /- A legszebb hely - a legszebb hely-, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, úgy a jó bor - úgy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Hej, csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mert ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ -gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu… - akármi boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…”

  • Finálé (László Margit, Palcsó Sándor, Radnai György, km. az  MRT szimfonikus zenekara és énekkara, vezényel: Fischer Sándor) -  Az operett teljes felvételének a bemutatója: 1964. december 27., Kossuth Rádió 17.00 – 18.00

„Most adj kezet! Most adj kezet! Úgy szép a sors, ha páros! Ha van gyerek, ha van gyerek, ne egy gyerek legyen, de számos, így oly öröm, így oly öröm és boldogság a bűnös. Csak egy, csak egy s a fő, a fő és ezt kívánom néktek. Elfut a nyár, ki hatvanhat, az látja, és az a sors, hogy végül meg kívánsz! Forduljon úgy az éveitek száma, hogy lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc!...”

 

Irving Berlin: „Szeretem a zongorát” - a dalt Csordás Klára énekli, zongorán kísér: Harazdy Miklós (Zsidó Kulturális Fesztivál 2018 - Csordás Klára dalestje)

 

Ma 10 éve hunyt el Gyulai Gaál János (Budapest, 1924 – Budapest, 2009) zeneszerző.

Emlékére,  Aszlányi Károly - Romhányi József szövegére és verseire komponált  a „ Hét pofon” musicaljének két részlete szólalt meg a rádiófelvételről Felföldi Anikó, Harsányi Frigyes, Lőte Attila előadásában (km. az MRT Szimfonikus Zenekara és a Stúdió 11). Bemutató: 1970. december 25 – 31.  Kossuth Rádió, I - VII. rész.

 

Webber: Evita – a musical részlete: „Miért kell hogy sírj, Argentina?” (Mahó Andrea)

A délelőtti adás végén Gershwin melódiái csendültek fel az „Egy amerikai Párizsban” - ból  (Váradi Katalin vezényli a  Szombathelyi Szimfonikus Zenekart)

Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban, és az interneten is, „Túl az Óperencián”.



3131 Búbánat 2019-02-11 17:55:06 [Válasz erre: 3130 Búbánat 2019-02-11 15:27:33]

Mától egész héten át a jelenleg Párizsban élő, Cziffra-díjas mezzo-szoprán operaénekes-koncerténekes művésznővel, Csordás Klárával,  beszélget a Dankó Rádióban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. 

Hamarosan – hat órától – kezdődik a délelőtti operettműsor ismétlése.

Csordás Klára énekfelvételei közül most meghallgathatjuk:

Jacques Offenbach: Périchole „A mámor dala”  (Csordás Klára énekét  zongorán Balogh József kíséri) – koncertfelvételről

Leonard Bernstein: West Side Story „Tonight” (énekel Csordás Klára, zongorán közreműködik: Harazdy Miklós)

Goldmark Károly egy dalát énekli Csordás Klára, zongorán kíséri: Balogh József

Az Offenbach- és Jacobi-operettrészleteket is tartalmazó adás végén egy ritkán hallható Goldmark-szerzemény : Zrínyi - szimfonikus költemény  (1903) dallamai csendülnek még fel - az MRT Szimfonikus Zenekarát Oberfrank Géza vezényli.


3130 Búbánat 2019-02-11 15:27:33

A Dankó Rádió mai operettműsorában  - „Túl az Óperencián”  - hallhattuk délelőtt, és ma 18 és 19 óra között az ismétlésben megint módunk lesz erre:

I. Jacques Offenbach - Innocent Vincze Ernő: Az elizondói lány (1966. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 21.03) László Margit, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, az MRT szimfonikus zenekara.

Zenei rendező: Járfás Tamás.

Rendező: Cserés Miklós dr.

Zenei rendező: Járfás Tamás.
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Manuelita – László Margit (Váradi Hédi)
Miguel, fiatal baszk férfi– Ilosfalvy Róbert (Mécs Károly)
Vertigo, fogadós – Radnay György (Ungvári László)

Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara
Vezényel Vincze Ottó.

A daljáték három részlete hangzott el erről a stúdiófelvételről:

- Vertigo áriája (Radnay György)

- Manuelita és Miguel második második kettőse (Ilosfalvy Róbert és László Margit)

- Finálé (László Margit, Ilosfalvy Róbert, Radnay György)

 

II. Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33

Km. Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.

Zenei rendező: Járfás Tamás.

Rendező: Cserés Miklós dr.

Négy részlet csendült fel az operettből:

- Lucy, Bessy és Tom hármasa: „Szép ez a vidék” (Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)

- Lucy és Tom szerelmi kettőse a II. felvonásból: „Csöndes álmok éjjelén” (Németh Marika, Udvardy Tibor)

- Négyes: „Kezdje végre, gróf úr… hogy udvarol egy valódi úr” (Házy Erzsébet, Németh Marika, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar)

- Bessy és Fritz kettőse (Dzsilolo-duett): „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dzsiloló, dzsiloló, dzsiloló…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)


3129 smaragd 2019-02-11 09:21:44 [Válasz erre: 3121 smaragd 2019-02-09 14:39:15]

 

Házy Erzsébet (Lilla), Lehoczky Éva (Kőmívesné, a színtársulat tagja, olasz primadonna), Fekete Pál (Bájligeti Kázmér, a színtársulat igazgatója, a nápolyi király) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály) 1957 körül készült portréi a CD duplaalbum Ismertető füzetének második oldalán, ill. a főszereplőké Házy Erzsébeté és Ilosfalvy Róberté a hátsó borítón is láthatók.

Forrás, copyright és köszönet: Operaház Emlékgyűjtemény.

 

KEMÉNY EGON: Komáromi farsang    

A daljáték rövid tartalma:

Komáromban, 1798 farsangi bálján Csokonai Vitéz Mihály pártfogója, Fábián Juliánna írónő házában találkozhat szerelmével, Lillával. Csokonai tanítani szeretne, híres költő, de pénztelen, emiatt szóváltásba kerül Lilla apjával, Vajda Péterrel, a gazdag kereskedővel. Ekkor toppan be a bálterembe Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz – Csokonai barátja – , színtársulata körében. Lavotta magyar dalát Csokonai elénekli, és zenéjére Lillával táncol, ezt látva Vajda Péter haragra gerjed. A költő találkát kér Lillától. Kettesben maradva Kajdács Kelemen fogadójában tervezgetik életüket. Lavotta színészeivel éppen itt szállt meg. Hiányzó társulati tagjai szerepeire Lillát és Csokonait kéri fel. Lilla kedvéért stafírungjáért apja komáromi házához utaznak vissza, ahol Kraxelstumpf óbester éjjeli zenét ad. Lavotta Csokonai szerenádját és a szöktetést készíti elő: jelmezbe öltözött víg komédiásai fondorlatosan leitatják az éjjeli baktert, és a létraállításon szorgoskodnak. Végül lovas szekéren együtt térnek vissza a fogadóba. A két szerelmes első reggelére ébred. Miközben a társulattal generálpróbára készülnek, Lilla dadája gyors esküvőjüket szervezi. Lavotta a paphoz lovagol. Váratlanul Vajda Péter jelenik meg és tanúi előtt, mindenki hallatára végrendelkezik. Ekkor az országúton a csurgói diákok dala hangzik fel –  új professzoruknak, Csokonai Vitéz Mihálynak hozzák elnyert kollégiumi katedrája hírét.


3128 smaragd 2019-02-11 09:18:34 [Válasz erre: 3123 smaragd 2019-02-10 18:02:38]

 

Petress Zsuzsa (Fodorító Amálka), Mezei Mária (Elmira), Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor) és Simándy József (Kerekes Máté szolgadiák) 1955 körül készült portréi a CD duplaalbum Ismertető füzetének második oldalán, ill. a főszereplőké Bessenyei Ferencé és Simándy Józsefé a hátsó borítón is láthatók.

Forrás, copyright és köszönet: Operaház Emlékgyűjtemény, PIM – OSZMI, MTI.

 

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai                     

A daljáték rövid tartalma:

Hatvani István külföldi egyetemeken elismert tudós. A Debreceni Református Kollégium professzora, ingyen gyógyítja betegeit. A haladást szolgáló kísérleteit sokan varázslatnak, boszorkányságnak tartják.  Diákjai, Kerekes Máté, Pálóczi Horváth Ádám, és a többiek, édesatyjukként szeretve tisztelik, kántussal dicsőítik. 1780-ban a császári biztos Hatvani régi ellenségével, a Kollégium matézis professzorával, összeesküvést tervel ki ellene. Szövetségeseikkel – Bule Lajos a kapatos, volt pedellus, Füzéressy Kristóf, az arisztokrata származására büszke, de bukásra álló kollégiumi diák és előkelő dáma rokona, Elmira  –  külhoni ajánlat elfogadására próbálják rábírni az „ördöngös” Hatvanit, hogy megszabadítsák tőle Debrecent. Kerekes Máté szegény szolgadiák beleszeret Fodorító Amálkába, akinek apja hallani sem akar róla, mert diplomás férjet szán neki. A gazdag csizmadia céhmester leánya hozományát ősi címerük némi aranyozásához Kristóf szeretné elnyerni, Fodorító Márton vagyonára Elmira is szemet vet. A magyar tudós, Hatvani, hűséges marad nemzetéhez és kedves diákjaihoz, a fiatalok boldogsága lesz legszebb tiszteletdíja.


3127 Búbánat 2019-02-10 18:56:41 [Válasz erre: 3126 smaragd 2019-02-10 18:54:55]

Úgy van! Most éppen Lehár Arany és ezüst keringőjének dallamai szólnak - a mai adás zárásául.


3126 smaragd 2019-02-10 18:54:55 [Válasz erre: 3123 smaragd 2019-02-10 18:02:38]

 

Kiváló hangminőségben hallhattuk a  "Hatvani diákjai" részleteit.

Ez az öröm a "Komáromi farsang" elkövetkezendő ismétléseinél is vár ránk :-).

A 2 KEMÉNY EGON-CD dupla-album hangrestaurátora Komesz Zsolt volt (MTVA).


3125 Búbánat 2019-02-10 18:33:21 [Válasz erre: 3124 Búbánat 2019-02-10 18:09:42]

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18. 35-kor

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai (1955)

Magyar Rádió, a daljáték rádióváltozata

- A jelenet  - CD 1, 20. track - szereplői: Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Lázár Gida, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor. (Próza)

- CD 2,  2. track: Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekel egy kettőst (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György):  "Szép is vagyok jó is, mégis árva vagyok" 

Áthozom ide a Kemény Egon-topicból:

Ruitner Sándor:

 20.

"Fodorító Amálka az éj leple alatt felkeresi Hatvani professzort, hogy értesítse az ellene szőtt összeesküvésről, amit Kristóf amúgy udvarlás közben fecsegett ki… Bessenyei Ferencet szerepei –abban az időszakban – kemény, vagy még keményebb vonások felöltésére kényszerítették. Akkor éppen így skatulyázták be. Amikor ennek az összeállításnak tervezgetésekor visszahallgattam a következő részletet, meg kell mondanom, most először lepett meg az a puha, szeretetteljes hang, ami itt megszólal:..."

21.

"Feltétlenül szükségesnek érzem megemlíteni, hogy Bessenyei Ferenc ekkortájt ismerkedett és barátkozott meg a zenés műfaj rejtelmeivel. Éppen ezért feltűnő volt, hogy ez a fantasztikus indulatokkal és hallható energia-felesleggel rendelkező művész szinte félénk kis nyuszivá változott abban a pillanatban, amikor a szimfonikus zenekar előtt kellett énekelnie az imént hallott kettőst….

Volt olyan pillanat is, amikor azt kérte, hogy – csakúgy mint Sinkovits – ő is kapjon énekes dublőrt, akadt olyan momentum, amikor egyszerűen ki akart rohanni a stúdióból, de közben a szerep, amit felvállalt, percről percre, szinte láthatóan, érezhetően vált sajátjává…"

Forrás: Kemény Egon-topic  -  „smaragd” fórumtárs  bejegyzései (1519., 1520. sorszámok):

"Arckép egy mű tükrében"

KEMÉNY EGON  és a "Hatvani diákjai" című daljáték

Írta és összeállította: Ruitner Sándor

Szerkesztő: Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997


3124 Búbánat 2019-02-10 18:09:42 [Válasz erre: 3123 smaragd 2019-02-10 18:02:38]

A zeneszám bejátszása előtt Nagy Ibolya megemlékezett a ma 100 éve született Bessenyei Ferencről.


3123 smaragd 2019-02-10 18:02:38

 

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18. 30-kor

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai (1955)

Magyar Rádió, a daljáték rádióváltozata

Ma, nagy meglepetésemre már hallhattunk is egy jelenetet - osztályterem, tanóra, felelés Hatvani professzornál a Debreceni Református Kollégiumban - a most megjelent, restaurált és digitalizált CD felvételből (amely "felfrissítve" került vissza az MTVA Zenei Archívumába), majd a "Megkérdeztem a madártól" című duettet Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekelte.

A jelenet és a duett kiválasztásakor Nagy Ibolya műsorvezető-szerkesztő felelevenítette azt a rádiótörténeti tényt, amikor a Hatvani diákjaiban először szólalt meg prózában az operaénekes Simándy József és a színész, Bessenyei Ferenc a darab énekszerepét is megformálta. Mindketten kiválóan.

A daljátékrészlettel Bessenyei Ferenc születésének mai, 100. évfordulójára is emlékezünk nevezetes főszerepével a "Hatvani diákjai"-ban.

A jelenet  - CD 1, 20. track - szereplői: Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Lázár Gida, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor.

A teljes darabot, benne a fenti jelenettel legutoljára 2005-ben,

Kemény Egon születésének 100. évfordulóján

sugározta a Rádió, hallhatták a rádióhallgatók.

Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Lehel György

 

Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


3122 Búbánat 2019-02-09 17:59:12

Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony

Az operett részleteiben énekelni halljuk:

Bódi Barbara, Kékkovács Mara, Oszvald Marika, Peller Anna,  Csonka András, Dolhai Attila, Faragó András,  km.l a Fővárosi Operettszínház énekkara és zenekara. Vezényel: Silló István  (2013-as hangfelvétel)

 

Dankó Rádió "Túl az Óperencián"  délelőtti adásának az ismétlése most kezdődik (6-tól 7 óráig)

 

Emlékeztetőül: egy régi rádiós műsor volt:

Emlékezés Zerkovits Bélára – „Hulló falevél” – 1969. január 19., Petőfi Rádió 11.01-12.00

Km.: Koltay Valéria, Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Ajtay Andor, Bilicsi Tivadar, Kishegyi Árpád, Rátonyi Róbert, Udvardy Tibor, Vámosi János, valamint az Állami Hangversenyzenekar

Vezényel: Behár György

Kristóf Károly összekötőszövegét elmondja: Ráday Imre

Szerkesztő: dr. Józsa Ibolya 


3121 smaragd 2019-02-09 14:39:15 [Válasz erre: 3119 Búbánat 2019-02-09 14:09:17]

 

A

KEMÉNY EGON: Komáromi farsang dupla-album CD kiadvány

producere Kemény Anna Mária, így az ismertető füzet (booklet) tartalma is az ő munkája. 

Idetartozik egyebek mellett a teljes és részletes szereposztás felkutatása és összeállítása,  a daljáték tartalmi összefoglalása valamit a tracklista elkészítése.


3120 smaragd 2019-02-09 14:32:23 [Válasz erre: 3117 Búbánat 2019-02-09 13:21:14]

 

A

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai dupla-album CD kiadvány 

producere Kemény Anna Mária, így az ismertető füzet (booklet) tartalma is az ő munkája. 

Idetartozik egyebek mellett a teljes és részletes szereposztás felkutatása és összeállítása,  a daljáték tartalmi összefoglalása valamit a tracklista elkészítése.


3119 Búbánat 2019-02-09 14:09:17

Kapcs. 3110. sorszám

Kemény Egon: Komáromi farsang – daljáték 

Írta: Erdődy János és Gál György Sándor

Versek: Erdődy János
Dramaturg: Fischer Sándor és Haán Endre

Zenei rendező: Ruitner György

Rendező: László Endre

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00

Közreműködik:

Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus (karigazgató: Földényi János)

Vezényel: Lehel György 

Szereposztás:
Csokonai Vitéz Mihály, költő – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc
Lilla, Vajda Julianna – Házy Erzsébet és Korompai Vali
Vajda Péter, gazdag komáromi kereskedő, Lilla apja – Deák Sándor
Lavotta János, zeneszerző, hegedűvirtuóz – Gönczöl János és Molnár Miklós
Fábián Juliánna, írónő – Berky Lili
Joachim von Kraxelstumpf, szekerészóbester – Bilicsi Tivadar
Korponay báró – Szabó Ernő
Hajós Gáspár, Lilla vőlegénye– Hlatky László
Bájligeti Kázmér, a színtársulat igazgatója, a nápolyi király – Fekete Pál 
Kőmívesné, a színtársulat tagja, olasz primadonna – Lehoczky Éva
Dajka – Völcsey Rózsi
Kajdács Kelemen fogadós, kocsmáros – Gózon Gyula

Éjjeli bakter – Rózsahegyi Kálmán

Fixi és Foxli, arszlánok – Göndöcs József és Kibédi Ervin

A szőnyi kálomista pap – Viola Mihály

Közjegyző – Harkányi Ödön

Majordomus – Kishegyi Árpád

Ordonánc – Lontai István

Színészek – Barabás Irén, Basilides Zoltán, Kéri Gyula, Galgóczy Imre

Vendégek – Kolozs Margit, Galamb György

Éjjeli hangok – Dózsa István és Gál János

Csurgói diákok – Baracsi Ferenc, Balázs Péter, Egressi István

Történik Komáromban, az 1798-as év farsangján

 

A daljáték teljes rádiófelvétele  dupla albumon (2 CD)  megjelent (2019)

Kiadó: Breaston & Lynch Média Kft.


3118 smaragd 2019-02-09 13:56:40 [Válasz erre: 3116 Búbánat 2019-02-09 12:39:37]

Érdemes, és természetesen ideillő, a Magyar Rádió-beli operettek, rádióoperettek, daljátékékok és rádiódaljátékok fórumába. Én is terveztem, most itt is olvasható, nagyon örülök, köszönöm a fáradozást.


3117 Búbánat 2019-02-09 13:21:14 [Válasz erre: 3116 Búbánat 2019-02-09 12:39:37]

Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1955. január 23., Kossuth Rádió, 20.30 – 23.00

„Hatvani diákjai”

Daljáték

Írta: Ignácz Rózsa és Soós László

Versek: Ambrózy Ágoston

Zenéjét szerezte: Kemény Egon

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendezte: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus (karigazgató: Földényi János)

Vezényel: Lehel György

 A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő.

A szereposztásból: 

Hatvani István, a Debreceni Református Kollégium természettan professzora – Bessenyei Ferenc

Bankós Tóbiás, a matézis professzora – Kovács Károly

Domokos, a poétika professzora – Bárdi Ödön

Varjas János rektor, professzor – Kőváry Gyula

Kerekes Máté, Hatvani famulusa – Simándy József

Pálóczi Horvát Ádám – Sinkovits Imre (Bende Zsolt)

Naszályossy – Zenthe Ferenc

Kapocs – Hadics László

Csukás – Suka Sándor

Szilvássy – Dékány László

Füzéressy Kristóf – Horváth Tivadar

Kocsondi – Lázár Gida (Gedeon)

Reszegi pedellus – Csákányi László

Bule, volt pedellus – Gózon Gyula

Fodorító Márton, csizmadia céhmester– Tompa Sándor

Fodorító Amálka, a leánya – Petress Zsuzsa

Czibljavzek, császári biztos – Dénes György

Elmira (özv. füzéresi Füzéressy  Szvetozálné, Khetsch Elmira) – Mezei Mária 

Pfutscher – Pethes Sándor

 

A daljáték teljes rádiófelvéteel  dupla albumon (2 CD)  megjelent (2019)

Kiadó: Breaston & Lynch Média Kft.


3116 Búbánat 2019-02-09 12:39:37 [Válasz erre: 2892 Búbánat 2018-09-26 14:45:14]

Kapcs.: 2892, 2896,  2919. sorszámok

Érdemesnek találtam a Kemény Egon-topicba  „smaragd” fórumtárstól részletekben beírt Ruitner Sándor-szöveg idézeteket  - a sorszámozás folytonosságát megtartva -  ide átmásolni.  

Simándy József rádiós szereplését (szerepét)  a rádiódaljátékban különösen kidomborítja Ruitner Sándor: a „Hatvani diákjai”  bemutatójára visszaemlékező rádiós műsorában elhangzottak érdeklődésre tarthatnak számot itt az „Operett a magyar rádióban” topicban is.

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő: Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból 

1.

Bejátszás: a Nyitány részlete

Az elhangzott dallamidézet félreérthetetlenül tanúskodik arról, hogy szerzője nemcsak ismeri, de lelke mélyéig magáénak is vallja azt a zenei világot, amely erre a kis népre jellemző. Az elmondottak Kemény Egonra vonatkoztatva azért bírnak különös jelentőséggel, mert külföldi születés és tanulmányok, majd divatos könnyűzenei tevékenység után, csaknem 50 évesen kezdett újra ismerkedni ezzel a különös szépségű művészi kolorittal; s ehhez a kapcsolathoz az első lépéseket pontosan az imént hallott daljáték-téma megzenésítésével tette meg.

2.

"Mielőtt erről részletesebben beszélnék, engedtessék meg, hogy magáról a komponistáról szóljak néhány szót: Kemény Egon manapság pontosan olyan idős, azaz kilencvenkét éves lenne, mint a magyar zeneszerzők doyenje, Farkas Ferenc, ha megérhette volna ezt a szép kort. Ugyanakkor még azt is félve kell mondanom, hogy a nevét az ifjabb hallgatói nemzedék legfeljebb zenetörténeti adatként ismeri, hiszen a forgalomban levő zenei lexikonok szerkesztői egyszerűen tudomást sem vettek arról, hogy a komponista élt és évtizedeken át az egyik legnemesebb eszközökkel élő szerzője volt zenei életünknek… Kemény Egon – mint említettem – nem magyar földön született, hanem a császárvárosban és zenei bölcsője sem idehaza ringott, hanem ugyanott, a bécsi főiskolán, ahol Franz Schmidt volt a mestere…"

3. 

"Birtokomban van egy tanulmánykötet, amely a Magyar Muzsika Könyve címmel 1935-ben jelent meg – dr. Molnár Imre szerkesztésében -, s ennek a vaskos kötetnek az utolsó fejezete, közel 300 oldal, ezt az alcímet kapta: A 20. század zenélő Magyarországa. Nos, ennek a 300 oldalnak lexikális részében és arcképcsarnokában is helyett kapott az akkor 30 esztendős fiatalember, aki már abban az időben is – ismétlem 1935-ben! – gyakran foglalkoztatott szerzője volt a Magyar Rádiónak. S ehhez az adathoz szorosan kötődik az a meglepő kiegészítés, hogy a Bécsben végzett komponista darabjai ilyesfajta címeket viseltek: 4 tételes magyar szvit; Hullámzó Balaton /magyar népdalfeldolgozás/; vagy az idegenesen csengő, de mindenképpen hazai származásra utaló Népdal-potpourri…És még egyszer hadd emeljem ki: mindez a hazai rádiózás legkorábbi periódusában."

4.

„A Molnár-féle lexikon arról is tudósít, hogy Kemény Egon 1935-ben már tagja a Magyar Zeneszerzők Szövetségének, sőt a Színpadi Szerzők Egyesületének is. Teljes joggal, hiszen ekkor már túl van első operettpremierjén.

….

1929-ben a Fővárosi Operettszínház mutatta be Egon Kikelet utca 3 című darabját, amely a szakmai sikert meghozta ugyan, de ennek nem volt anyagi vonzata, vagyis elmaradt a nagyon várt kasszasiker…Csaknem 15 esztendős színházi „szünet”, valamint a II. világháború vérzivatara  után,  Fényes Szabolcs első igazgatóság idején mutatták be következő operettjét, a Fekete liliomot, amelynek főszerepét Karády Katalin játszotta – nagy sikerrel – Az ezt követő években indult be teljes gőzzel a rádiós operett-műhely.

És ez volt az a pillanat, amikor a szép melódiák, valamint az ezeket megszólaltató szép hangok szerelmese elérhette végre régi – még Bécsből eredeztethető – vágyát, hogy vokális kompozíciói a legmagasabb rendű művészetekhez szokott közönség zenei igényei szerint szólaljanak meg.”

5.

„Egyszer mosolyogva így emlékezett /Kemény Egon - megjegyzés:smaragd/  erre:

„Micsoda boldogság volt az első rádióoperett főszerepében Gyurkovics Mária számára egyáltalán papírra vetni a koloratúrák kottaképét…Aztán szinte a fellegekben járva, a felvételt visszahallgatni. Mert lehet, hogy egy olyan nagy színházi siker, amit pl. a Valahol délennel megértem, egy operettszerző számára a felejthetetlenül elegáns estélyi ruhát jelenti, de ezen a bizonyos frakkon vagy szmokingon a legszebb dísz az a briliánsokkal kirakott nyakkendőtű, vagy mandzsettagomb, amit egy ilyen rádiós darab énekes remeklése nyújt. Nem ezért a kevés pénzért, hanem ezért a hihetetlen szépségért érdemes csinálni!...”

6.

"Vagy gondolj bele (folytatta Kemény Egon – megjegyzés: smaragd): a kedvemért, a barátságunkért Simándy Jóska hajlandó volt elvállalni élete első  – és sokáig egyetlen – operettszerepét. Belemenve abba a szinte elképesztő játékba, hogy mikrofon elé álljon egy olyan prózai hátizsákkal, amit vele szemben olyanok viseltek, mint Bessenyei, Mezey Mária, Sinkovits….és a hozzájuk hasonló óriások…Arról már nem is szólva, hogy itt a Rádióban én is visszatérhettem ahhoz a magyar zenei világhoz, amely nem a kodályi gyökerekből sarjadt ugyan, de nekem mindig itt volt a szívem csücskében…”

Bejátszás:  Még azt mondják, nem illik

7.

"Az már a próbák során eldőlt, hogy a szereplők tetszését egy pillanat alatt megnyerte Kemény Egon muzsikája, amelynek diákdalaiból pl. kiérződött a kutató munka is, amit a komponista a régmúlt időkből ránk maradt könyvek és kották folytatott azért, hogy a darab zenei nyelvezetét mennél hitelesebbé tegye. Az egyéni szereplőkről később szólok majd részletesebben, most hadd említsem csak az együtteseket: mindenek előtt a Rádió Szimfonikus Zenekarát és annak élén Lehel Györgyöt, aki már ekkor is szívügyének tekintette a magyar „ügyek” szolgálatát, legyenek azok szimfonikus alkotások, operák, vagy – mint jelen esetben is – operettek, illetve daljátékok. Régi, rutinos rádiós lévén  Lehel pontosan tudta, mit miért kérünk, sőt időnként ő javasolt bizonyos új megoldásokat. Munkánkat nagyban megkönnyítette az is, hogy a zenekar szívesen dolgozott vele…"

8.

"A másik együttes, amelyről feltétlenül szólnom kell: a Földényi-kórus, Földényi János, az együttes vezetője régi „motoros” volt a kórus-szakmában, nem véletlenül lett a Rádió énekkarának alapító tagja. Már ennek előtte is volt egy kamarakórusa, amit nagyszerű tagokból toborzott. Rutinos öregek és akadémiai ösztöndíjukat ezzel a keresettel kiegészítő fiatalok pompás elegye volt ez a társaság, amelyből bármelyik pillanatban kóristából – szólistává avanzsálhattak az olyan fiatalok, mint Réti Jóska, Bende Zsolt, vagy Molnár Miklós… de a névsort még sokáig folytathatnám…"

9.

"Így volt ez a Hatvani diákjai felvételén is, amikor pl. kiderült, hogy Simándy gyönyörű tenorja mellett a Pálóczi Horváth Ádám szerepét megformáló Sinkovits Imre énekhangja és melódiaépítő készsége – enyhén szólva – nem válna az anyag zenei összképének dicsőségére…"

10.

"De ott volt a kórusban Bende Zsolt, aki egy pillanat alatt megtanulta, sőt szinte lapról olvasva a kottaképet úgy ugrott be Imre helyett, hogy az a felvétel végén – tőle megszokott mókás kedvvel – így fordult a többi színész felé: „Na, mit szóltok ehhez?! Nem kéne ennek a Sinkovitsnak az Operában énekelni?!”… Az ezt követő nevetés - azt hiszem - híven jellemezte azt az általános jókedvet, ami az egész felvétel alatt uralkodott; de ehhez nagyon nagy mértékben hozzájárult a darab alapanyaga is."

11.

"Érzésem szerint ez a kettős hatás érződik azon a jeleneten is, amit most felidézni kívánok. S mivel ez a részlet közvetlenül a nyitányhoz csatlakozik, tehát a darab kezdete, szinte előre vetíti a játék egészének hangulatát. Hosszú lenne a teljes közreműködő-listát felolvasni, éppen ezért csak az együttesbe kiválóan beilleszkedő Simándy Józsefre szeretném felhívni a figyelmet, akinek prózai és énekes megszólalása a jelenetben különös értéket képvisel."

12.

„Az elhangzott részletben a zenei anyagra jellemző két koloritot ismerhettek meg: egyrészt az egészséges romantikát kifejező lírát, másrészt azt a diákosan vidám hangot, amely a pillanat tört része alatt képes lenne feloldani bármilyen drámai feszültséget.”…

13.

..."Kemény Egon zeneszerzői palettáján már a kezdetek óta, tehát a harmincas évektől, előkelő helyet foglaltak el a dalok, a sanzonok, s csak félve merem kimondani a szót: a slágerek. Ez utóbbival kapcsolatosan sürgősen hozzá kell tennem: soha nem írt egyetlen számot sem azzal a kifejezett szándékkal, hogy az sláger legyen. Annak a jelenetnek a végén, amelynek bevezetését az imént hallhatták, kifejezetten Mezey számára írt Egon egy sanzont, ami látszólag ezzel a céllal íródott. De csak látszólag, hiszen a dal hangulatával, mondanivalójával törésmentesen illeszkedik a mesefolyamatba és szinte észre sem vesszük, hogy melyik pillanatban szólalt meg, úgy simul bele a prózai szövegbe. Az pedig már kifejezetten Kemény Egon érdeme, hogy a dalt úgy szabta rá Mezey Mária hangalkatára, ahogy az a legelegánsabb operett-divatlapok szerint írva vagyon."

14.

"Operettet említettem, merthogy ez az a bizonyos harmadik hang, amelyről korábban szó volt. És ez az operett-hang idézzen bár verseiben historikus eseményt, huszadik századi megnyilvánulás a javából… Bár lehet, hogy az előadástól válik igazán azzá…

Mezey partnere a jelenetben az a Horváth Tivadar, aki színészként és rendezőként gyakori közreműködője volt a Rádió Dalszínháza produkcióinak. Ezúttal egy olyan debreceni kollégistát alakít,  akinek a butaságánál csak rangjával való kérkedése ellenszenvesebb…"

15.

…”Kerekes Máté szerepét Kemény Egon eleve Simándy József hangalkatára komponálta, mint ahogy Elmiraként is csak Mezey Máriát tudta elképzelni…Amikor azt hallottam, hogy Simándy lesz Máté szerepének megalkotója, csodálkoztam és hitetlenkedtem, de azután valaki - talán éppen Egon volt az - elmondta, milyen szoros barátság fűzi őket össze, s ekkor már nem kételkedhettem tovább.”…

16.

“ S hogy miért volt a kétely? Nos, nem sokkal a Hatvani előtt vettük fel Simándyval itt a stúdióban azt a nagyszerű Carment, ...

Jóska és Szecsődy Irénke megszólalásaiból csak úgy árad a tisztaság, amely ennek a két figurának a megformálásához elengedhetetlenül szükséges.

Amikor a szünetben Jóskának is elmondtuk, miről beszélgettünk, nevetve tiltakozott:

"Isten mentsen tőle! Még hogy én és a próza?! Olyan messze vagyunk egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől!..Hiszen Te tudod a legjobban, …a Fidelióban is milyen nehezen birkóztam meg azzal a pici szöveggel! Pontosan azért nem vállalnék semmi pénzért operettet; arra  hál’ Istennek ott van Sárdy Jancsi, meg Udvardy Tibor, akik kitűnően csinálják…” Nos, ilyen előzmények után azt kellett tapasztalnom, hogy Simándy nemcsak elénekli, de a prózai részt is eljátssza barátja, Kemény Egon kedvéért.”

17.

Elmira haditervében – a következő lépésben – a leánykérés szerepel. Leánynézőbe indul tehát unokaöccsével Fodorító uram házába. A látogatás furcsa eredménnyel zárul, …

Kemény Egon a jelenetet egy olyan kettőssel zárja, amely alkalmat ad egy téma kettős arculatának bemutatására. Elmira kioktatja Fodorító uramat a társasági viselkedés szabályaira, hangulatos dalt énekelve a bontonról, s ezt a mester  a maga tenyeres talpas  modorában próbálja  leckeként megismételni.

18.

“Mezey Máriáról óhatatlanul eszébe jut az embernek az operettszínházi siker, amit Kemény Egon a Valahol Délennel végre magáének mondhatott.

Egon ebben a színpadi játékban a dél-amerikai dallam és ritmusvilágot olyan szerencsésen ötvözte a magyar érzésvilágból táplálkozó muzsikával, hogy az ember szinte mindkettőt magáénak szerette volna vallani.”

(Hozzáteszem: Kemény Egon 1929-ben és 1946-ban bemutatott operettszínházi nagyoperettjei is sikeresek voltak. Ruitner Sándor itt minden bizonnyal a Valahol délen kasszasikerére utalt. /„smaragd”/)

19.

“A Hatvani diákjaiból Mezey és Petress neve is ott ékeskedett a Valahol délen plakátján, s a zeneszerző ott is két külön zenei világot teremtett számukra, hogy tökéletesen érvényre juthassanak művészi habitusuk legvonzóbb vonásai.

 Amire korábban nem volt példa, a Valahol délen szinte hónapokkal a pesti bemutató után megjelent előbb Moszkvában; ezt követően pedig a hatalmas ország különböző városaiban, szinte megszámlálhatatlan bemutatót ért meg a darab.”

20.

"Fodorító Amálka az éj leple alatt felkeresi Hatvani professzort, hogy értesítse az ellene szőtt összeesküvésről, amit Kristóf amúgy udvarlás közben fecsegett ki… Bessenyei Ferencet szerepei –abban az időszakban – kemény, vagy még keményebb vonások felöltésére kényszerítették. Akkor éppen így skatulyázták be. Amikor ennek az összeállításnak tervezgetésekor visszahallgattam a következő részletet, meg kell mondanom, most először lepett meg az a puha, szeretetteljes hang, ami itt megszólal:..."

21.

"Feltétlenül szükségesnek érzem megemlíteni, hogy Bessenyei Ferenc ekkortájt ismerkedett és barátkozott meg a zenés műfaj rejtelmeivel. Éppen ezért feltűnő volt, hogy ez a fantasztikus indulatokkal és hallható energia-felesleggel rendelkező művész szinte félénk kis nyuszivá változott abban a pillanatban, amikor a szimfonikus zenekar előtt kellett énekelnie az imént hallott kettőst….

Volt olyan pillanat is, amikor azt kérte, hogy – csakúgy mint Sinkovits – ő is kapjon énekes dublőrt, akadt olyan momentum, amikor egyszerűen ki akart rohanni a stúdióból, de közben a szerep, amit felvállalt, percről percre, szinte láthatóan, érezhetően vált sajátjává…"

22.

"A Hatvani diákjai csak az első lépést jelentette Kemény Egon szerzeményi között és rádiós tevékenysége során a híres Debreceni Kollégium felé vezető úton. A darab sikere után elmondta, hogy szívéhez nagyon közel áll az a világ, amely abból a légkörből, azoknak a történelmi személyiségeknek, főleg irodalmároknak a szelleméből áradt. Talán ennek a kijelentésének köszönhető, hogy az operettszínházi Valahol délen közjáték után, nekiveselkedett egy Csokonai-daljáték megírásának, Erdődy János társaságában."

 (Megjegyzés: A "Valahol Délen" bemutatója és kasszasikere után (1956) 1957-ben felújításban került újra a Fővárosi Operettszínház színpadára. A Csokonai darab a "Komáromi farsang" (1957), amely színpadi műnek indult, de végül a magas művészi színvonal eléréséhez a Magyar Rádió tudott lehetőséget adni, rádiódaljáték formájában./ smaragd)

23.

"A darab címe „Komáromi farsang” volt és a Lilla - Csokonai szerepkettős énekszólamait a felejthetetlen  sztár-kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert tolmácsolta…."

24.

"Ezt követte a hatvanas évek elején az a zenés játék, amelynek főhőse Fazekas Mihály volt. Vitányi János korábban megjelent ifjúsági regénye, a Főhadnagy Fazekas képezte a libretto alapját, s a cselekmény menetébe szépen épültek be az Erdődy János verseinek ihletéséből született zeneszámok; egyetlen kivétellel: a darab végkifejlete felé az Amelie-hez írt gyönyörű Fazekas-versre írt dalt Kemény Egon… "   

25.

“A forradalom idején játszódó darabban Fazekas Mihály, a Debreceni Kollégium valamikori lázadó diákja, az osztrák hadsereg tisztjeként kénytelen francia földre lépni, de ott, egy kisvárosban, a hadsereg esztelen dúlását látva végleg szakít dicstelen hivatásával. A főszerepnek ezúttal csak énekes szerepét vállalta fel Simándy József, a prózai szövegrészeket Darvas Iván tolmácsolta; s hogy ez ne legyen feltűnő, így tettünk a többi szereplő esetében is.

26.

"Amikor -  immár a Rádió Dalszínházának dramaturgjaként – ennek a darabnak a megzenésítésével „megkínáltam”  Kemény Egont, azt mondta: „Tudod, milyen régen várok erre?! Végre meglesz a harmadik debreceni téma… ami a Hatvanival kezdődött…„

 27.

"A professzor diákjai kocsmai kirándulásra indulnak, s erre építik az összeesküvők a maguk tervét. Tudják, ha Hatvani értesül diákjai kocsmázásáról, biztosan elmegy, hogy felősségre vonja őket. A hatósági személyek segítségével ekkor lephetik meg a társaságot. A cselekmény menetében most ott tartunk, hogy a kocsmában a Pálóczi-Horváth Ádám vezette kompánia éppen az előre küldött hatósági spiclit táncoltatja."

28.

“Eddig nem idéztük egyik jelenetét sem, de a játékban időről-időre feltűnik az iszákos Bule Lajos, a kollégium valamikori pedellusa…

… Nos, ezen az állandóan kapatos Bule Lajoson most – úgy tetszik – beteljesedik a végzet….

A zseniális  Gózon Gyula megformálta Bule  ebben a kocsmajelenetben eszméletlenül esik össze….

….Mindenki azt hiszi, hogy meghalt, csak a belépő Hatvani nem, aki azonnal hozzálát, hogy életre keltse.

A manőver közepette törnek rá a társaságra a hatóság emberei, hangoztatva, hogy titkos praktikáinak egyikén kapták rajta a professzort. Ennek a részletnek a centrumában szólal meg az a kis dalocska, amit a felejthetetlen  Gózon Gyula egyik emlékezetes alakításaként őrzök a szívem mélyén….

(Bejátszás: Bule Lajos dala – Gózon Gyula)"

29.

"Már csak egyetlen jelenetet szeretnék felidézni a Hatvani diákjai című daljátékból: a darab Fináléját, amely tulajdonképpen az a nyilvános tárgyalás, amit hosszú és szisztematikus manőverrel, az Elmira vezette trupp szervezett a professzor ellen…. Előtte azonban engedjenek meg egy rövidke zárszót:

Említettem, hogy Kemény Egon neve nem található a ma használatos zenei lexikonokban. Viszont mai és a következő vasárnap estéken – amennyiben hallgatták és hallgatni fogják a Rádió Dalszínházának műsorait – meggyőződhetnek arról, hogy milyen érdemtelenül felejtődött el ilyen rövid idő alatt ennek a szín- és melódiagazdag palettával rendelkező komponistának a neve. 

...

...

S ahogy a darabbeli Hatvani professzor perbe száll a haladásért, úgy perelek én – ezt a műsort is felhasználva – egy tiszta szívű „dalnok” életműve feledésbe merülése ellen!"


3115 Búbánat 2019-02-08 19:21:24

1949. december 11., Petőfi Rádió, 19.00 – 21.00

Jacques Offenbach - Alfred de Musset és mások nyomán fordította - Innocent Vincze Ernő: „Fortunio dala"

Rádióra alkalmazta és verseit fordította Innocent Vincze Ernő.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát vezényli: Polgár Tibor

Személyek: Gózon Gyula, Temesi Hédi, Újlaki László, Fekete Pál, Spiegel Annie, Dékány László, Győző László, Gyuricza Ottó, Somogyvári Pál.

Az énekfelvételek közreműködői: Pogány Zsuzsa, Rafael Márta, Szabó Miklós, Déry Pál, Kenedy Róbert, Külkey László, Somogyvári Lajos és a Pro Musica énekegyüttes

 

Ez volt az első teljes rádiófelvétele Offenbach operettjének, amit kilenc évvel később követett a prózai részek redukálásával az új, stúdiótechnikailag is korszerűbb  operettfelvétel.

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1958. június 22., Kossuth Rádió, 20.20 – 21.25

Alfred de Musset és mások nyomán fordította: Fischer Sándor és Innocent-Vincze Ernő

Vezényel: Fischer Sándor

Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar


Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Szécsi Ferenc

Szereposztás:

Fortunió, ügyvéd és jegyző - Maleczky Oszkár
Lauretta, a lánya - Házy Erzsébet
Valentin, Fortunió írnoka - Ilosfalvy Róbert
Friquet, Fortunio patvaristája - Kishegyi Árpád
Babette, szakácsnő - Palánkay Klára
Guilleaume, írnok - Réti József
Landry, írnok - Kövecses Béla
Sylvain, írnok - Külkey László
Saturnin, írnok - Bende Zsolt


3114 Búbánat 2019-02-08 12:52:46 [Válasz erre: 3113 smaragd 2019-02-08 12:22:54]

Az interjúban elhangzottak alapján örömmel várom a KEMÉNY EGON életmű - CD sorozatában most megjelent  1, 2 azaz a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" rádiófelvételei után a további kiadványokat: talán kijöhet a "Krisztina kisasszony" és "A messzetűnt kedves",  valamint a "Valahol Délen"  felvétele is!

Alkalom lehetne: jövő évben, a zeneszerző születésének 115. évfordulója tiszteletére. 

 


3113 smaragd 2019-02-08 12:22:54 [Válasz erre: 3110 smaragd 2019-02-07 05:11:06]

 

Nagy öröm, hogy a magyarországi 20. századi könnyűzene komoly oldalán megjelent két új CD, a  KEMÉNY EGON életmű - CD sorozat 1, 2 azaz a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang".

Ezzel "kézzel foghatóvá" váltak a művek és néhány hét múlva megvásárolhatók lesznek, jelezni fogom, amikor már kaphatók lesznek.

Mihelyt elkészül a webshop, az otthonról vásárlás lehetőségét kedvelők is megrendelhetik.

A CD bemutató előtt  a helyszínen Kemény Anna Máriával, Kemény Egon zeneszerző lányával interjút készített az M5 Híradó részére Kassai Katalin, az összefoglaló itt látható, kb. 14'30"-nál kezdődik: https://www.mediaklikk.hu/video/m5-hirado-2019-02-07-i-adas/#


3112 Búbánat 2019-02-07 10:47:22 [Válasz erre: 3111 Búbánat 2019-02-07 09:15:31]

A Komáromi farsang részletei (Km. Házy, Ilosfalvy, Bilicsi, Göndöcs, Hlatky, Kishegyi, a Földényi-kórus, az MR Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György – 1957. március 9., Kossuth Rádió 20.00 – 22.00)  mellett még egy operettből csendültek fel ma délelőtt részletek a Dankó Rádió „Túl az Óperencián”’ adásában:

Szirmai Albert – Martos Ferenc: Alexandra 

  • A gárdisták kara: „Büszkén állanak itten a gárdisták, a vitézek a harcmezőn… büszkék, vakmerők, a csapást elhárítják!” (Szabó Miklós, km, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Bródy Tamás) - 1961. április 29., Petőfi Rádió 19.05-19.40

A zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából új felvétel készült az operett legszebb részleteiből - Bemutató:1980. július 2., Petőfi Rádió 18.35 – 19.25

Közreműködik: Oszvald Marika, Pászthy Júlia, Kelen Péter, Maros Gábor és Palcsó Sándor, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc).

Vezényel: Sebestyén András

Most a következő részletek szólaltak meg erről a felvételről:

  • Szerelmi kettős: „Túl az üveghegyek kék ködén, túl az Óperenciák vizén, boldogság zöld szigetére várva,vár engem, vár ott több kicsi bárka…/Érted halni boldogság lett volna…/- Elszédülök, érzem, lüktet a vérem, hagyjon el, hagyjon el, kérem!...- Többé el nem engedlek, magamhoz ölellek, egyetlen szerelmes párom!... Mindez csak álom, mindez csak álom!...” (Pászthy Júlia, Kelen Péter)
  • A király dala:Repül a szél, szívemig ér az ifjúság tündére…./Kicsi feleség, aranyos kis párom, a te csókod várom! Pilletáncból, bármi szép volt, már elég volt! Kicsi feleség, te leszel a jóság, gyere hát, hisz oly suhanó a boldogság!” (Palcsó Sándor)
  • A grófnő és Károly vidám kettőse:  „Nékem a szerelem, egyetlen elemem, nem kell hozzá ész, udvarlok hevesen, úgy mint  csak kevesen, prédám gyorsan kész…/Esküvőre hív az ének, gingalló…az ereszre fecskefészket építsünk, aztán majd fél tucat kisfecskével szépítsük…”   (Oszvald Marika, Maros Gábor)
  • A grófnő dala: „El ne fuss, légy diplomatikus, ha udvarlóid udvarlással üldöznek…./ Ötven-hatvan év, kutyabaj, ha a szív csupa fény! Egy-két- három ránc, kutyabaj, ha vígan megy a tánc /Öreg úrral flörtöl az ember, fiatallal kezdeni nem mer, öreg úr az még nem vén, engem ő protezsál, ő véd… (Oszvald Marika, az MRT Énekkarának  férfikara)

Az adás befejező száma volt:

Franz von Suppé: Költő és paraszt – a Nyitány részlete (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Ferencsik János) – koncertfelvételről.

Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk a  Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken is ma 18 és 19 óra között.


3111 Búbánat 2019-02-07 09:15:31 [Válasz erre: 3110 smaragd 2019-02-07 05:11:06]

Épp most  szólnak részletek a Komáromi farsangból a Dankó Rádióban: Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Bilicsi Tivadar és mások énekelnek...


3110 smaragd 2019-02-07 05:11:06

 

"CANTO CANTARE, AMO AMARE…”

MEGHÍVÓ

2019. február 7., 19:00

Till Ottó-terem

ÓBUDAI TÁRSASKÖR

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang című daljátékainak CD-bemutatója

Kemény Egon (Bécs, 1905– Budapest, 1969) kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója előtt tisztelegve jelenik meg a két duplaalbumot tartalmazó CD.

A kiváló szerző nagyoperettjeit a Fővárosi Operettszínház után – Kikelet utca 3.(1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956) – a Kassai Nemzeti Színház (1929) és a Miskolci Nemzeti Színház is játszotta (Krisztina kisasszony, színpadi változat,1961). A Magyar Rádióval 1934-ben kezdődött a kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. A lemezeken most megjelenő daljátékait is a Magyar Rádió mutatta be: a Hatvani diákjait 1955-ben, majd két év múlva a Komáromi farsangot. 

Mindkét rádiódaljáték magyar szellemi nagyságokat állít középpontba: Hatvani István tudós professzort diákjaival a 18. századvégi Debreceni Református Kollégiumban, illetve  Csokonai Vitéz Mihály költőt szerelmével, Lillával Komáromban, az 1798-as év farsangján.

Élvonalbeli művészek hallhatók a főszerepekben: Bessenyei Ferenc (Hatvani professzor), Házy Erzsébet (Lilla), Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály), Petress Zsuzsa, Simándy József, Sinkovits Imre és Zenthe Ferenc. A kisebb szerepeket is kiválóságok alakítják: Bende Zsolt, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Fekete Pál, Horváth Tivadar, Gózon Gyula, Lehoczky Éva, Mezei Mária, Rózsahegyi Kálmán, Tompa Sándor és még sokan mások.

Az est díszvendége: Kemény Anna Mária, Kemény Egon zeneszerző lánya, zenei hagyatéka gondozója

Közreműködik: 

Nagy Ibolya Déryné-díjas énekművésznő, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora szerkesztő-műsorvezetője

Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

https://obudaitarsaskor.hu/index.php/hu/component/jem/event/38881-canto-cantare-amo-amare


3109 Búbánat 2019-02-05 12:26:36

Az alábbi részletek szólaltak meg a Dankó Rádió mai operettműsorában:

Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1969. április 5. , Kossuth adó 19.52 – 22.00

Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Sebestyén András

  • Nyitány
  • Marcsa, Pixi és Mixi hármasa: „Hallod lelkem, rózsás kertem… /Adj egy csókot, tillárom, haj, nem lesz abból se bú se baj…” (Zentai Anna, Kishegyi Árpád, Külkey László) 
  • Baracs dala:„Győztem, s mondhatom, sajnálom nagyon…/Bátorság, és nonsalansz…. ezzel győzni fogsz!...  Bátran járj, ezzel úr maradsz!…” (Korondy György, énekkar)
  • Marcsa és Miska kettőse: „- Cifra szűre nincs a lónak… Csiribiri, csiribiri, kék dolmány…/- Felmászott a nyúl a fára…”  (Zentai Anna, Palcsó Sándor)
  • Rolla és Baracs kettőse: „- Azt hittem egy percig, hogy…./- A nő szívét ki ismeri, ezer csodával van teli…/Isten veled, búcsúzni fáj, tündéri álomkép…”  (Andor Éva, Korondy György)
  • Marcsa dala: „Súrolok mindig, és sikálok…. Fáj, fáj a szívem, hej, hogy fáj!…” (Zentai Anna)
  • Marcsa és Miska kettőse: Így mulatok, úgy mulatok…/Cintányéros cudarvilág…”  (Zentai Anna, Palcsó Sándor)

 

Huszka Jenő – Bakonyi Károly - Martos Ferenc: Bob herceg 

I. „Huszka operettjeiből részletek”az új rádiófelvétel bemutatója: 2015 áprilisa, Dankó Rádió

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényli

  • Bob belépője: „Londonban, hej, van számos utca és minden utcán van sarok…”  (Balczó Péter)
  • Bob és Annie kettőse - Szerenád: „Úgy megszerettem ezt a kicsi, ómódi házat…/Érted eped a szívem, téged hív a gitárom… jöjj ide keblemre, jöjj ide kicsi párom...” (Fischl Mónika, Boncsér Gergely, az MRT énekkara)
  • Pomponius dala - A holló legendája: „Volt egyszer egy fehér galamb, ragyogott a tollazata…/Szép tavaszra, nyárra-őszre, szép galambom, visszajössz-e?...” (Clementis Tamás)
  • Annie dala: „Jaj, de jó, ha egy lány szerelmes.../Jaj, cipicupi, cup-cup, cuppant a csók…”  (Dancs Annamari, az MRT Énekkarának női kara)

II. A Rádió Dalszínházának bemutatója – az operett teljes stúdiófelvétele: 1965. szeptember 11., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

  • Plumpudding, Gipsy és Pickwick vidám hármasa: „Most először járok erre, mondhatom, szép kis hely…/Jaj, jaj, mi lehet az illem itt a fényes udvarnál, jaj, jaj, fejemen a hajszál égnek áll….” (Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László)

Jacques Offenbach: A tamburmajor lánya - Nyitány (a Loire-vidék Szimfonikus Zenekart Marc Soustrot vezényli).

 

Ezt a délelőtt elhangzott operettadást ismét meghallgathatjuk ma 18 és 19 óra között, a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" műsorában.  Interneten is a www.dankoradio.hu oldalról.


3108 Búbánat 2019-02-05 11:51:08 [Válasz erre: 2313 Búbánat 2017-09-25 22:58:33]

Kapcs. 2313. és 2314. sorszámok

Kiegészítés

Behár György – Majoros István – László Endre: Anyámasszony katonája - zenés játék

A Magyar Rádió bemutatója: 1961. november 

Km. Andor Éva, Petress Zsuzsa, Tolnay Klári,   Bessenyei Ferenc, Juhász Pál és Bikádi György, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. 

Vezényel: Sebestyén András

Magyar Rádió 20-as stúdiója. Behár György – Majoros István – László Endre: Anyámasszony katonája, az Ifjúsági Rádiószínpad zenés játékának felvételekor Petress Zsuzsa és Juhász Pál 

1961. Fotó:  Szalay Zoltán

Forrás: Fortepán

"Anyámasszony katonája című rádióoperettjét hallottuk e fórumon. A darabot röviden úgy jellemezhetném: erkölcsi-társadalmi tanulsággal átszőtt könnyű, szórakoztató játék. Majoros István meseszövésén, szituációin, párbeszédein a tapasztalt drámaíró kezenyoma: könnyedén, játékosan bonyolította a kedves, nem nagyigényű, de színvonalas darabot. Ez a morális-társadalmi ihletésű játékosság jellemezte a társszerző-rendező László Endre munkáját is. Behár György fülbemászó, invenciózus zenéjét élveztük: csupán egy-két érzelmesebb számnál szerettük volna, ha messzebb rugaszkodik a hagyományos operettstílustól. A színészek is „játszottak", elevenül és jókedvűen: Tolnay Klári, Petress Zsuzsa, Andor Éva, Bessenyei Ferenc, Juhász Pál és Bikádi György.

/Görgey Gábor/  - "Rádió-Televízió" – 1961. november 9., Magyar Nemzet


3107 Búbánat 2019-02-05 10:49:06 [Válasz erre: 1977 Búbánat 2017-03-13 16:31:15]

Kapcs. 1977. sorszám

A Magyar Rádió stúdiója. Bródy Tamás – Gombos László Nílusparti randevú  című zenés rádiójátékának felvételekor.  Benkő Gyula és Petress Zsuzsa 

1962. Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: Fortepán


3106 Búbánat 2019-02-04 22:59:07 [Válasz erre: 29 Búbánat 2008-03-09 14:45:28]

Kapcs. 29. sorszámhoz

A Magyar Rádió stúdiója. Barlay Zsuzsa és Palócz László operaénekesek Arthur Sullivan A mikádó című operettjének rádiófelvételén. (A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1968. január 27., Kossuth Rádió 19.30 – 21.26)

1967. Fotó: Szalay Zsolt

Forrás: Fortepán


3105 Búbánat 2019-02-04 22:22:20 [Válasz erre: 1939 Búbánat 2017-02-19 12:30:08]

Kapcs. 1939. sorszámhoz

a Magyar Rádió stúdiója. Gyöngy Pál - Kristóf Károly Minden jegy elkelt című rádióoperettjének felvételekor. Bitskey Tibor, Vetró Margit, Neményi Lili és Rozsos István színművészek, énekművészek

Rozsos István és Kiss Manyi a rádióoperett felvételekor

1958. Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: Fortepán


3104 Búbánat 2019-02-04 21:55:57 [Válasz erre: 1883 Búbánat 2017-01-30 15:54:52]

Kapcs. 1883. sorszámhoz

A Magyar Rádió stúdiója. Karl Zeller A madarász című operettjéből készült rádióváltozat felvételekor. Fábry Edit és Szabó Miklós operaénekesek, csokornyakkendővel Pethes Sándor, jobbra Kazal László színművészek.

1959. Fotó:  Szalay Zoltán

Forrás: Fortepán


3103 Búbánat 2019-02-04 21:44:44 [Válasz erre: 2164 Búbánat 2017-06-28 23:24:19]

Kapcs. 2164. sorszámhoz

A Magyar Rádió stúdiója.  Farkas Ferenc  - Innocent Vincze Ernő Vidróczki című dalművének rádiófelvételekor.  Rafael Márta, Petress Zsuzsa énekművészek és Ladányi Ferenc színművész.

1959. Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: Fortepán


3102 Búbánat 2019-02-04 21:36:05 [Válasz erre: 514 Búbánat 2011-12-28 20:35:08]

Kapcs. 514. sorszámhoz

A Magyar Rádió stúdiója, Miljutyin Nyugtalan boldogság című operettjének rádiófelvétele. Bilicsi Tivadar és Zentai Anna színművészek, jobbra Fekete Pál operaénekes. 

1958. Fotó:  Szalay Zoltán

Forrás: Fortepán


3101 Búbánat 2019-02-04 21:24:16 [Válasz erre: 56 Búbánat 2008-03-17 23:40:15]

Kapcs. 56. sorszámhoz

Magyar Rádió stúdiója, Carl Millöcker Gasparone című operettjének rádiófelvétele, hátul Melis György és Barlay Zsuzsa, elől balra Ágay Karola operaénekesek, elől jobbra Bródy Tamás zeneszerző, karmester. 

1971., Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: Fortepán






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.