vissza a cimoldalra
2020-01-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11463)
A csapos közbeszól (95)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1848)
Franz Schmidt (3508)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2707)
A nap képe (2177)
Élő közvetítések (8350)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62048)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3638)
Bernstein- és Stokowski-szabály (35)
A díjakról általában (1083)
Társművészetek (1576)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4660)
Palcsó Sándor (278)
Kimernya? (3406)
Zenetörténet (260)
Milyen zenét hallgatsz most? (25051)
Operett, mint színpadi műfaj (4206)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

3082   Búbánat • előzmény463 2019-01-19 13:12:27

Kapcs. 463. sorszám

Kiegészítés

Az RTV Újságban megjelent cikk a Rádió Dalszínházának új bemutatója elé:

"Rádiós daljáték-bemutató:"

Melibea és Calisto szerelme

„A prózai rendező emlékei a lehető legkellemesebbek e daljáték hosszútávú előkészületeiről, próbáiról és fölvételeiről. (Azt tapasztaltam, a zenei rendező, Fejes Cecília is szívesen bábáskodott az énekszámok és a zene megörökítésekor.)

Amikor operaénekesek és prózai színészek játszanak együtt, úgy vélhetnénk, az a legnagyobb gond, hogyan juttathatjuk közös nevezőre az így egymás mellé került, kétfajta, egymástól elütő előadásmódot. Meglepő talán, de nekem ez esetben (és más alkalmakkor is) az okozott több fejtörést: hogyan tudom összehangolni az operisták prózai szövegmondását – saját éneklési módjukkal, hogy ti. egységesnek hasson a kettő, noha „másutt” énekel az operaénekes és „másutt” beszél. Aki ugyanis annyira „elől” beszél (amennyire „elől” énekel), annak úgy hat a prózai beszéde, mintha – valaki mást hallanánk helyette. Szerencsénkre ide, a rájuk eső párbeszédek előadására is jó színészi képességű énekeseket sikerült szerezni. Főként ők jelenítik meg ezt a régi Rómeó és Júlia-mintájú szerelmes történetet.

A rendező, természetesen, elfogult a mű és előadása megítélésében. Mindazonáltal megkockáztatom kijelenteni, hogy a sokrétű, kitűnően énekelhető, vonzó zenének, valamint a fordulatos párbeszédeknek és verseknek meghallgatása örömöt szerez majd a hallgatónak. Nem utolsósorban azért, mert – ahogy az ebben a műfajban gyakran megesik – a daljáték figuráiban a mai, romantikára hajló ember akár magára ismerhet.”

/Cserés Miklós dr./

Behár György: Melibea és Calista szerelme 

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1981. február 18., Petőfi rádió, 21.43-23.00

(„18 éven felülieknek!”)

Szövegét Fernanda de Rojas drámájából, András László fordítása és átdolgozása nyomán Erdődy János írta.

Vezényel: Oberfrank Géza

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc); a Stúdió együttes

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Melibea – Kincses Veronika
Calisto, kóbor lovag – Gulyás Dénes
Pleberio, Melibea apja – Polgár László
Alisa, Melibea anyja – Tolnay Klári
Celestine, kerítőnő – László Margit
Sempronio, Parmeno, Calisto szolgái – Haumann Péter, Maros Gábor
Areusa, Elicia örömlányok – Oszvald Marika, Medgyesi Mária
Rodrigo, szökött szerzetes – Csákányi László
Astaroth, az ördögök fejedelme – Raksányi Gellért

Megjegyzem, a Melibea és Calista szerelme eredetileg Behár György musicaljeként keletkezett és a Toledói szerelmesek címen is ismert darab rádiódaljátéknak átdolgozott változata.

Adalék ehhez még:

RÁCZ GYÖRGY: Operettvilág

SZÍNHÁZ – Színházművészeti Elméleti és Kritikai Folyóirat (1984. szeptember)

A Toledói szerelmesek nem volt sem operett, sem musical. Kezdetben erősen megkurtított formában, de még így is végtelenül hosszú tragédiaként aratott kétes sikert a Katona József Színházban, azután Erdődy János ízléses tömörítéssel rövidebbre gyomlálta azt, hogy rádiós daljáték lehessen belőle, majd ismét fel kellett hígítani, így lett a Fővárosi Operettszínház méltatlanul megbukott produkciója, amin Behár György szimfonikus igényű, magasrendű zenéje sem tudott segíteni.”

463   Búbánat 2008-07-27 19:10:35
Behár György: Melibea és Calista szerelme

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1981. február 18., Petőfi rádió, 21.43-23.00

(„18 éven felülieknek!”)

Szövegét Fernanda de Rojas drámájából, András László fordítása és átdolgozása nyomán Erdődy János írta.

Vezényel: Oberfrank Géza

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc); a Stúdió együttes

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Melibea – Kincses Veronika
Calisto, kóbor lovag – Gulyás Dénes
Pleberio, Melibea apja – Polgár László
Alisa, Melibea anyja – Tolnay Klári
Celestine, kerítőnő – László Margit
Sempronio, Parmeno, Calisto szolgái – Haumann Péter, Maros Gábor
Areusa, Elicia örömlányok – Oszvald Marika, Medgyesi Mária
Rodrigo, szökött szerzetes – Csákányi László
Astaroth, az ördögök fejedelme – Raksányi Gellért
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

A Zeneakadémia Doktori Iskolájának hallgatói
Nagy Judit (fuvola), Papp Tímea (hárfa), Horváth Albert (zongora), Sárosi Áron (bőgő), Centgraf Benjámin (ütőhangszerek)
"Hangulat Extra"
PIAZZOLLA: A tangó története - Bordell 1900, Café 1930, Night Club 1960
CLAUDE BOLLING: Szvit fuvolára és jazz trióra

19:00 : Budapest
MTA Díszterem

Honvéd Férfikar
Kiss Emma, Oberfrank Pál (színművész)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
vez: Strausz Kálmán
"A Nagy Háború"
CSEMICZKY MIKLÓS: De profundis
VAJDA JÁNOS: Memento 1914
ORBÁN GYÖRGY: Versus Psalmi
A mai nap
történt:
1934 • A Kisvárosi Lady Macbeth bemutatója (Leningrád)
született:
1904 • George Balanchine, koreográfus († 1983)
1916 • Henri Dutilleux, zeneszerző
1922 • Varga Magda, operaénekesnő († 2015)
elhunyt:
1999 • Carelli (Krausz) Gábor, énekes (sz. 1915)