vissza a cimoldalra
2019-03-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61558)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2317)
Társművészetek (1297)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4257)
Milyen zenét hallgatsz most? (25009)
Haladjunk tovább... (230)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11322)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4462)
Pantheon (2326)
Balett-, és Táncművészet (5703)
Kossuth-díj (1424)
Giuseppe Verdi (1388)
László Margit (158)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3179)
Operett, mint színpadi műfaj (3865)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1612)
Franz Schmidt (3294)
Élő közvetítések (7777)
Kocsis Zoltán (661)
Opernglas, avagy operai távcső... (20204)
Miklósa Erika (1230)
A díjakról általában (1056)
Renée Fleming (1005)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

3077   Búbánat • előzmény479 2019-01-17 22:15:54

Kapcs. 479. sorszám

Pontosítás, kiegészítés

Kókai Rezső – Nadányi Zoltán: Hét falu kovácsa.

Rádiódaljáték a magyar szabadságharc korából.

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1954. március 14., Kossuth Rádió 18.40 – 20.36

Vezényel: Várady László

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Zenei szerkesztő: Kókai Rezső

Rendező: László Endre

Szereposztás:

Pozsár Mihály, kovácsmester: Rajczy Lajos

Erzsók, a felesége: Orsolya Erzsi

Piroska, a leányuk: Vass Éva

Katica: Kovacsóczy Katalin

Kun Gergely, halászlegény: Bitskey Tibor

Szücs János: Joó László

Szilágyi Sándor, hajdú: Soós Lajos

Birizdó Bálint, öreg csősz: Bihari József

Bodza István, módos gazda: Hlatky László

Veres Miska: Agárdi Gábor

Timkó Marci: Árva János

Gróf Pospichil Edmond: Pethes Sándor

Ottó, a lakája: Dénes György

Történik 1848 nyarán, Szigligeten, a kovácsműhelyben

Részletek a rádiófelvételről:

  • Nyitány és a kovács dala (Jámbor László, km.: az MRT szimfonikus zenekara
  • Vidám dal (Jámbor László)

Rádióbírálat

Magyar Nemzet, 1954. március 23.

Hét falu kovácsa”

Egyre-másra mutat be a rádió olyan jó színműveket, melyek szinte kívánják a további, a színpadi feldolgozást. A »Kérők«-ből irt Polgár Tibor-opera után most Nadányi Zoltán verses történelmi mesejátékáról mondhatjuk el, hogy már a rádióban is elragadó volt, annyira. hogy színpadot követel magának.

Nadányi Zoltán mesejátéka a nép ügyében s a nép nyelvén szóló magvas és mégis szinte kecsesen könnyed írás. A címben említett mesebeli kovács, Pozsár Mihály, 1848 táján kovácsolta a vasat a szigligeti vár alatt; hét falu parasztságára dolgozott, ha kellett, hitelbe. A gróf aztán csörgő forintokért ráveszi a kovácsot: hagyja abba a kalapálást, mert a munka hangja fölhallatszik a toronyba s elűzi az álmatlan uraság maradék nyugodalmát. Pozsár Mihály végülis rááll az alkura; csakhogy akkor meg a hét falu marad kovács nélkül, a körülötte élő parasztság fordul el tőle (az egy zsírosgazda kivételével). Rágja a lelkiismeret a kovácsot, s tetejébe a gróf még csúfot űz belőle. Pozsár Mihályban lassan megérik az elhatározás, hogy újra fölveszi a kalapácsot. Föl is veszi, s már a 48-as honvédsereg mellé álló földműves nép kaszáit igazítja vele egyenesre.

Ez a történet lényege. S ezt Nadányi Zoltán olyan izgalmasan, fordulatosan, annyi eleven mellékszereplő fölléptetésével mondja el, hogy a legjobb népmesékhez hasonló hatást kelt; lenyűgözi hallgatóját, aki egyszerre gyönyörködik a történet fordulataiban és mély életigazságában.

A sok szereplő közül a főhős, Pozsár Mihály nemcsak drámabeli helyzete következtében emelkedik ki, hanem emberi nagysága révén is. Öntudatos, szabad ember, férfi, aki kész kiállni a maga kis portájáért a gróffal szemben. »Itt a gróf parancsa szellő...« — üzeni a várba. Vívódása, gyötrelmes álom-látása, megaláztatása és elhatározása végül: egy nagy lélek változásai. Ami azért fontos, mert a »hét falu kovácsa« így tud egymagasságba emelkedni a népmese képzeletvilágából kelt hősökkel. Azaz: így válik emberi teljességében jelképivé.

A mesejáték stílusáról, verseléséről csak annyit, hogy Nadányi Zoltán, nagy példák nyomán, a népnyelv leleményességét, hajlékonyságát, erejét emeli irodalmivá; ritmusai, rímei az élő beszéd természetes, de sosem hivalkodó ütemességét, csengését sűrítik költészetté. Gazdag és költői magyarsággal szól — ebben is a népköltészettel rokon.

A »Hét falu kovácsá«-t László Endre gondos rendezőmunkája nyomán élvezetes előadásban hallhattuk. Rajczy Lajos (a kovács) megfelelt a dráma-adta nagy és nehéz feladatnak: erős volt még vívódásai közepette, becsületes és bölcs még a rossz alku perceiben is. Éreztetni tudta Pozsár Mihály változását, ébredését; s azt, hogy ez többet jelent hét falu ügyénél. Egy kurta szerepben Bihari József hangját hallottuk, ízes játékára sokáig emlékezni fogunk. Vass Éva alakításában az erő és határozottság jól vegyült gyengédséggel, sőt érzelmességgel. Bitskei Tibor — a Kossuth, Petőfi nevét emlegető, a nép ügyéért küzdő halászlegény szerepében — kissé több színnel jellemezhette volna a hős kemény elszántságát. Orsolya Erzsi, Pozsárné szerepének megfelelően, egyetlen nagy sopánkodás volt, szinte megrendítően önző és rövidlátó. A kisebb szerepek alakítói közül Dénes György és Pethes Sándor nevét kell megemlítenünk; vérbő komédiázó kedvükkel tették teljesebbé a mese hangulatát.

A mesejáték zenéjét Kókai Rezső írta. A muzsika helyenként komorabb, súlyosabb a kelleténél; mintha nem derűs alaphangú meséhez, hanem hős-eposzhoz készült volna. A dalok azonban szépek, jól fűződnek a cselekményhez, érzelmi erejükkel gazdagítják.

A »Hét falu kovácsa« költőjének igaz rádiósikere, remélhető színpadi sikere, de egész eddigi költői életműve is azzal a reménnyel bíztat, hogy Nadányi Zoltán nevével ezentúl nemcsak műfordítások, hanem önálló költői alkotások fölött is sűrűbben találkozhatunk.

/S. Gy./

479   Búbánat 2008-08-03 16:16:18
390.) Kókai Rezső – Romhányi József: Hét falu kovácsa

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1954. március

Szereplők:

POZSÁR MIHÁLY, kovácsmester
ERZSÓK, a felesége
PIROSKA, a leánya
KATI, Piroska leánya
KUN GERGELY
SZÜCS SÁNDOR
POSPISCHIL EDMOND GRÓF
OTTÓ, lakáj
SZILÁGYI, hajdú
BIRIZDÓ BÁLINT, öreg csősz
BODZA ISTVÁN, módos gazda
VERES MISKA
TIMKÓ MARCI
KASZNÁR
I. PARASZT
II. PARASZT
PANDÚR ŐRMESTER
PANDÚR TIZEDES
HERCEG
ÖREG HAJDÚ
A GRÓF VENDÉGEI (5-6 személy)
PARASZTOK (20-25 személy)

Történik 1848 nyarán, Szigligeten, a kovácsműhelyben

Részletek:

Nyitány és a kovács dala (Jámbor László, km.: az MRT szimfonikus zenekara, vez.: Várady László)
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

"Orgonaexpedíció"

17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Kodály vonósnégyes:
Falvay Attila, Bangó Ferenc (hegedű), Fejérvári János (brácsa), Éder György (gordonka)
CSAJKOVSZKIJ: D-dúr vonósnégyes, Op.11
SMEATAN: e-moll vonósnégyes, Nr. 1. ,"Életemből”
DVOŘÁK: F-dúr „Amerikai” vonósnégyes, Op.96

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Móri Beáta, Szalai András (cimbalom)
Klenyán Csaba (klarinét)
"Párhuzamok IV/1."
ZOMBOLA PÉTER: Institutio No1/A
TÓTH ARMAND: Négy Pindaros-i ének
SÁRI JÓZSERF: Stati
TÓTH ARMAND: Blues, tango és riffek
TÓTH ARMAND: "Tristan" partita
BALASSA SÁNDOR: Levelek a rezervátumból
TÓTH ARMAND: Örmény rapszódia
A mai nap
született:
1844 • Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov, zeneszerző († 1908)
elhunyt:
1973 • Lauritz Melchior, énekes (sz. 1890)
2002 • Gösta Winbergh, énekes (sz. 1943)