Bejelentkezés Regisztráció

Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig)


2950 Búbánat 2018-10-31 17:18:28 [Válasz erre: 2949 smaragd 2018-10-31 11:46:04]

Operett a rádióban: valószínűleg élő előadás alapján rögzítették stúdióban lemezre.

víg özvegy (rádióoperett, 1941.) - töredék

Ezek a lényeges paraméterek:

1941.  december 24.  szerda, 8.10 – 10.30

Víg özvegy - Operett három részben. - Töredék

Zenéjét szerezte Lehár Ferenc.

"rádiószínpadra alkalmazta és rendezte dr. Németh Antal.

A verseket fordította dr. Liszt Nándor.

A rádiózenekari vezényli Fridl Frigyes.

Rendező dr. Németh Antal."


2949 smaragd 2018-10-31 11:46:04 [Válasz erre: 2948 Búbánat 2018-10-31 10:51:52]

A Víg özvegy rádióoperettként való szerepeltetése, a téves felirat / YT/ félrevezeti a közönséget.

Ez helyes:

1941.  december 24.  szerda, 8.10 – 10.30

"Víg özvegy“ - Operett három részben.

Zenéjét szerezte Lehár Ferenc.


2948 Búbánat 2018-10-31 10:51:52 [Válasz erre: 2946 Búbánat 2018-10-30 21:51:08]

A víg özvegy (rádióoperett, 1941.) - töredék

(1:14:49)

Érdekesség: a hangfelvétel bejátszása elején a korabeli Népszavában közzétett rádióműsorból "beúsztatva" látjuk a szereposztás kiírását, a közreműködő és alkotó személyek megnevezését - szinkronban a rádióbemondó ismertetőjével:

1941., december 24.  szerda, 8.10 – 10.30

„Víg özvegy“ - Operett három részben.

Zenéjét szerezte Lehár Ferenc.

Leon Viktor és Stein Leó szövegkönyve alapján rádiószínpadra alkalmazta és rendezte dr. Németh Antal.

A verseket fordította dr. Liszt Nándor.

A rádiózenekart vezényli Fridl Frigyes.

Rendező dr. Németh Antal.

Személyek:

báró Zéta Mirkó montenegrói párizsi nagykövet — Maleczky Oszkár;

Valencienne, a felesége — Farkas Ilonka;

gróf Danilovics Daniló, követségi titkár — Laurisin Lajos;

Glavari Hanna, az özvegy — Honthy Hanna;

Camille de Rosillon — Udvardy Tibor;

Vicomte Cascada — Hámory Imre;

Raoul de St. Brioche — Mally Győző;

Bogdanovics, montenegrói konzul — v. Garamszeghy Sándor;

Sylvanie, a felesége — Berky Lili;

Kromow montenegrói követségi tanácsos — Pethes Sándor;

Olga, a felesége — Haraszti Mici;

Prascoia — Gobbi Hilda;

Nyegus, írnok a követségen — Gózon Gyula;

Első, második, harmadik hölgy — Hódy Gitta, Kóry Judit és Romváry Gertrúd;

Első, második úr — Szilassy Gyula és Primusz István

 

Forrás: Magyar Nemzeti Filmalap - Filmarchívum

Közzététel: 2018. okt. 26., Youtube

Hogy a 14 darab Decelith-lemez hogyan kerülte el a Budapest ostromakor bekövetkezett pusztulást, legalább olyan megválaszolhatatlan kérdés, mint az, hogy vajon hová tűnhetett el a rádiójáték hiányzó másik fele.


2947 smaragd 2018-10-31 08:11:22 [Válasz erre: 2946 Búbánat 2018-10-30 21:51:08]

 

RÁDIÓOPERETT, RÁDIÓDALJÁTÉK

Zenés játék -, zenés hangjáték a rádióban, rádióoperett, rádiódaljáték - rádiós műfajok.

A rádióoperett és a rádiódaljáték alapvető műfaji sajátossága, hogy a Magyar Rádió ill. elődje megrendelésére készült darab, amelyett ennek megfelelően először a Magyar Rádió mutatott be. (Ezt követően e művek közül több színpadra is került.) E rádiós műfaj eredete - lexikoni adat szerint - az 1930-as években német és olasz (rádióopera) kezdeményzésekre vezethető vissza. Ismereteim szerint ezeken a területeken nem terjedt el, ám hazánkban virult.

Az első magyar rádiódaljáték és rádióoperett zeneszerzője egyaránt: KEMÉNY EGON.

Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)

Az első magyar rádiódaljáték:

Kemény Egon - Kulinyi Ernő: "Schönbrunni orgonák (1937)

96   Ardelao • előzmény13532018-05-14 06:34:26

A „Schönbrunni orgonák“ c. zenés hangjáték pontos szereposztása az 1937.06.29-i rádióműsor szerint:

 „Budapest I

 […]

20: „Schönbrunni orgonák.“ Zenés hangjáték egy felvonásban.

Szövegét Kulinyi Ernő, 

zenéjét Kemény Egon írta.

Rendező Barsi Ödön.

Vezényel ifj. Stephanides Károly.

Személyek:

A császár  — Csortos Gyula;

A főhercegnő — Hajós Éva;

A főherceg — Várady Lajos;

Girardi — Fekete Pál;

A színésznő — Tóth Böske;

Első szárnysegéd — Abonyi Tivadar;

Második szárnysegéd — Csergő István;

Főajtónálló — Kallós Emil;

Lakáj — Leövey Leó;

A mademoiselle — Harsányi Gizi;

A bécsi lány — Tapolczay Jolán.“ 

„Csortos Gyula új szerepe. Csortos Gyula, a Nemzeti Színház kiváló művésze, aki már hosszabb ideje nem lépett fel új szerepben, legközelebb a rádió mikrofonja előtt alakít új szerepet: I. Ferenc József király és császár szerepét. Az illusztris művész játssza ugyanis a Schönbrunni orgonák, Kulinyi Ernő és Kemény Egon zenés hangjátékának a főszerepét a rádióban június 29-én este. Csortos Gyula mellett, aki az ötven éves Ferenc Józsefet alakítja, Tóth Böske játssza a hangjáték női főszerepét, egy híres bécsi színésznőt, Bilicsi Tivadar személyesíti Alexander Girardit, a nagy bécsi jellemszínészt és Várady Lajos a fiatal János Szalvátor főherceget. Leövey Leó, a Vígszínház művésze, Harsányi Gizi és egy gyermekszínésznő játszik még jelentősebb szerepet a Schönbrunni orgonákban, amelynek előadását Barsi Ödön rendezi és ifj. Stephanidesz Károly vezényli.” 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon

 

Az első magyar rádióoperett:

Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” (1949)

Magyar Rádió, 1949. május 1.

Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. 

Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán 

Rendező: Dr. Rácz György 

A Fővárosi Operettszinház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte. 

(A „Májusfa-keringőt” és a "Balaton-keringő"-t a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte.)

Másokkal együtt én is nagyon örülök, hogy egy gyűjtemény révén ez a rádiófelvétel újra hallható, és amiből meghallgatva egyértelműen kiderül, hogy a Víg özvegy, 1941 nem rádióoperett, hanem már ismert operett rádiófelvétele  - rádiószínpadra alkalmazva. 

Nem is olyan könnyű napjainkban megtalálni a pontos műfaji adatokat, ebben nyújt segítséget ez a fórum (Operett a magyar rádióban), Kemény Egon zeneszerző fórumával karöltve. 

A rádióadások fel- ill. lekonferálásakor nem hangsúlyozták következetesen a rádiós eredetet, azaz volt amikor megemlítették (pl. rádióoperett) és volt, amikor csak a zenei műfajt (daljáték) mondták be.


2946 Búbánat 2018-10-30 21:51:08

"Hagyatékból került elő az egyik legkorábbi rádióhangjáték Honthy és Laurisin hangjával"

Fidelio.hu 2018.10.26. 14:45

Az 1941-es hangfelvétel előkerülése hihetetlen szenzációnak számít a magyar rádiózás történetének dokumentumai között, hiszen a Magyar Rádió hangarchívuma az 1945-ös ostrom idején egy hangjáték kivételével teljes egészében elpusztult.

A Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum Igazgatósága által fenntartott Gramofon Online szerkesztői és kutatói egyedülálló hangdokumentumra bukkantak egy hanglemezhagyaték vásárlásakor, amelyet közzétettek a Filmarchívum Youtube csatornáján. Víg özvegy rádióoperett felvételén Honthy Hanna és Laurisin Lajos hallható.

Az ember tragédiája 1938-as hangjáték-előadása az egyetlen teljes egészében fennmaradt rádiójáték a háború előtti korszakból, amely üzletekben is kapható volt, ennek köszönheti fennmaradását. Ami ezen kívül ma hallható, az töredék csupán, néhány perces röntgenfilmre, vagy lakklemezre vágott házi felvétel, amelyet az akkori középhullámú rádióadásokból otthon rögzítettek a megszállott rádióamatőrök. Ezekből a vegyes minőségű szilánkokból és a filmhíradó tudósításából azonban világosan kiderül, hogy

hihetetlen energiákat mozgósítottak akkoriban egy-egy rádiós hangjáték kedvéért, amelyeket minden alkalommal „élőben”, keverés és mindenfajta utómunka nélkül rögzítettek a rádióstúdióban.

Igazi bravúr volt ez a műfaj, amely időbeli terjedelménél fogva nem sok próbát engedhetett meg magának, ráadásul a rendezőnek, színészeknek és a zörejezőknek is egyazon stúdióban kellett dolgozniuk az egyetlen mikrofon szűk hatósugarában.

Az első rádiójátékokról nem készült hangfelvétel, így azok örökre elszálltak az éterben. Később azonban már egyre többet felvettek a PVC alapú, hajlékony úgynevezett „Decelith” lemezekre, amelyeket 1936-tól kezdett gyártani egy német celluloidgyár. Ezek képezték a Magyar Rádió hangarchívumának legértékesebb részét, hiszen a felvételek sok esetben csak egy példányban készültek.

Sajnos a most előkerült Víg özvegy hangfelvétel sem teljes, mégis hiteles képet ad a háborús évek rádiókultúrájáról, amelyről könyvtárnyi irodalom született már. Az 1941-ben felvett lemezeken a Víg özvegy 140 perces rádióoperett-változatának mintegy a fele maradt fenn, amely a színházi közvetítésekhez hasonlóan eredetileg háromrészes volt. A fennmaradt 74 percnyi hanganyag egybefüggő, a cselekmény a második felvonás közepén ér véget a 28. lemezoldalnál. A közismert Lehár-operett rendezője a most 50 éve elhunyt Németh Antal dr. volt, aki ezekben az években a Rádió drámai osztályát is vezette.

A hangjáték szereplői az akkori idők legnagyobb énekes színészei, akik közül sokakról ez a hangjáték az egyedüli fennmaradt hangzó dokumentum. Ilyen a férfi főszerepet alakító Laurisin Lajos is, aki a németek 1944-es bevonulásakor a Magyar Rádió irodalmi osztályának fődramaturgi székében épp az akkor eltávolított Németh Antalt váltotta. A női főszereplő Honthy Hannavolt, akit ebből az időből szintén csak legfeljebb filmről ismerhetünk. Egyedülálló színpadi karrierjének első évtizedeiről jóformán csak fényképek maradtak fenn, egykori játékát már az emberi emlékezet sem őrizheti. Rajtuk kívül számos operaházi és prózai színész is játszik a hangjátékban, amely az 1941-es karácsonyesti bemutatót követően még kétszer, 1942-ben és ’43-ban is szerepelt a Rádió műsorán.

Hogy a 14 darab Decelith-lemez hogyan kerülte el a Budapest ostromakor bekövetkezett pusztulást, legalább olyan megválaszolhatatlan kérdés, mint az, hogy vajon hová tűnhetett el a rádiójáték hiányzó másik fele.

A víg özvegy (rádióoperett, 1941) - töredék

https://www.youtube.com/watch?v=aMSx-h8PD_M

Magyar Nemzeti Filmarchívum

Közzététel: 2018. okt. 26.

„Víg özvegy“ - Operett három részben.

Zenéjét szerezte Lehár Ferenc.

Leon Viktor és Stein Leó szövegkönyve alapján rádiószínpadra alkalmazta és rendezte dr. Németh Antal.

A verseket fordította dr. Liszt Nándor.

A rádiózenekart vezényli Fridl Frigyes.

Rendező dr. Németh Antal.

Személyek:

báró Zéta Mirkó montenegrói párizsi nagykövet — Maleczky Oszkár;

Valencienne, a felesége — Farkas Ilonka;

gróf Danilovics Daniló, követségi titkár — Laurisin Lajos;

Glavari Hanna, az özvegy — Honthy Hanna;

Camille de Rosillon — Udvardy Tibor;

Vicomte Cascada — Hámory Imre;

Raoul de St. Brioche — Mally Győző;

Bogdanovics, montenegrói konzul — v. Garamszeghy Sándor;

Sylvanie, a felesége — Berky Lili;

Kromow montenegrói követségi tanácsos — Pethes Sándor;

Olga, a felesége — Haraszti Mici;

Prascoia — Gobbi Hilda;

Nyegus, írnok a követségen — Gózon Gyula;

Első, második, harmadik hölgy — Hódy Gitta, Kóry Judit és Romváry Gertrúd;

Első, második úr — Szilassy Gyula és Primusz István


2945 Búbánat 2018-10-30 10:35:28

Ma 65 éve hunyt el Kálmán Imre.  (Siófok, 1882. október 24. – Párius, 1953. október 30.)

A nagy magyar operettkomponista emlékére Kálmán-melódiák szólaltak meg a Dankó Rádió mai operettműsorában:

Kálmán Imre: Marica grófnő

. „De jó is lenne szerelmesnek lenni” (Szász Kati)

-„ Ez nem vicc, ez mámor…./Szép város Kolozsvár.., majd ott lakunk a Szamosnál…”  (Szász Kati és Csere László)

Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő

  • „Gréte, Gréte, jöjj a virágos rétre” (Oszvald Marika és Dániel Gábor)
  • „Rég volt, még arra jól emlékszem...” (Halász Aranka és Kokas László)
  • „Akkor is ha pukkadoznál…./Induljunk, van egy hely, hol a schilling csilingel…” (Szász Kati és Arany Tamás)

Kálmán Imre: Ördöglovas – „Ma Önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom…” (Mészáros János Elek)

Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya

  • Ninon dala: „Carambolina, caramboletta...” (Szász Kati)
  • A II. felvonás fináléja (Kincses Veronika, Kalmár Magda, Molnár András, Rozsos István, Póka Balázs, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.  Vezényel: Breitner Tamás) A Rádió Dalszínháza felvételének bemutatója:1983. január 1., Kossuth rádió 20.30 – 22.00)

Ezt a műsort újból meghallgathatjuk a Dankó Rádióban a délutáni ismétlésben: 18.00 - 19.00  "Túl az Óperencián"


2944 Búbánat 2018-10-29 11:16:40

 Ezen a héten Szász Kati operett-énekesnő és Lisztes Jenő cimbalomművész a vendége a Nagy Ibolya szerkesztette és vezette Túl az Óperencián címen napi rendszerességgel jelentkező operett-műsornak a Dankó Rádióban.

 A mai adásban egyebek között hallhattuk:

  • Szilvia belépőjét Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjéből, Szász Kati énekfelvételéről;
  • a másik Kálmán-operettből, a Marica grófnőből egy vidám kettőst - „Tűzről pattant barna legények…/Ringó vállú csengeri violám, kisangyalom…” (Szász Kati és Egri József),
  • Rimszkij-Korszakov Dongó című művének feldolgozását cimbalomra Lisztes Jenő előadásában

 Részletek szólaltak meg:

 Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska

  • Marcsa és Miska kettőse: „Így mulatok, úgy mulatok…./Cintányéros cudarvilág, igyunk egy kortyocskát…”  (Szász Kati és Egri József)
  • Baracs dala: „Győztem, s mondhatom…./Bátorság, és nonsalansz…” (Korondy György, km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András)  - a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1969. április 5. , Kossuth adó 19.52 – 22.00
  • Rolla és Baracs szerelmi kettőse: „Úgy szeretnék boldog lenni vagy miattad tönkremenni… (Gyurkovics Mária és Bartha Alfonz, km. a Magyar Rádió szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – a Rádiófelvétel-keresztmetszet bemutatója: 1961. május 30., Kossuth Rádió 20.25 - 21.30
  • Marcsa,  Pixi és Mixi hármasa: „Hallod lelkem, rózsás kertem…/Adj egy csókot, tillárom, haj, nem lesz abból se búj, se baj…” (Zentay Anna,  Kishegyi Árpád, Külkey László, km. az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András)  - a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1969. április 5. , Kossuth adó 19.52 – 22.00

 Az adás végén hangzott el:

Liszt Ferenc: I. Magyar Rapszódia (Ötvös Oszkár – cimbalom, km. a Budapesti Fesztiválzenekar, vezényel: Fischer Iván) – koncertfelvételről

 Ismétlés ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádió műsorán.


2943 Búbánat 2018-10-28 17:14:20

Kalocsai Zsuzsa, az Operettszínház volt primadonnája ezen a héten ma utoljára vendégeskedett a Dankó Rádió stúdiójában és vallott élete, művészi pályája fontosabb epizódjairól, és fejtette ki gondolatait magáról a zenés színpadi műfajokról, az operettről is, a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgető partnereként.

Egész héten arról a stúdiólemezéről (is) szóltak azok az operettdalok, amelyek zenei kíséretét a Fővárosi Operettszínház Zenekara látta el, Váradi Katalin karmesterrel az élen:

  • Lehár Ferenc - A mosoly országa - Liza belépője
  • Lehár Ferenc: A víg özvegy – Hanna Vilja dala
  • Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Szilvia belépője 
  • Kálmán Imre: Marica grófnő – Liza belépője
  • Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Ilona dala (Csárdás)
  • Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő – Fedora belépője
  • Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Angèle belépője
  • Lehár Ferenc: Paganini - Liza dala
  • Lehár Ferenc: Éva – Éva belépője
  • Lehár Ferenc: A cárevics – Szonja dala

Ma délelőtt további három dalt is hallhattunk erről a lemezről Kalocsai Zsuzsa énekével:

  • Robert Stolz –Alfred Grünwald – Ludwig Herzer: Vénusz selyemben – „Játssz a hegedűdön”
  • Johann Strauss – Jókai Mór –Ignatz Schnitzer – Fischer Sándor: A cigánybáró - Saffi belépője „Oly árva és jó nincs senki a földön, mint a cigányok. Nagyon vigyázz, jól vigyázz., hol cigánynép tanyáz.. / Félj tőle hát és menekülj előle, bárhol ha lát, csak bajt hoz ő rád! Vigyázz! vigyázz! vigyázz!...”
  • Johann Strauss – Carl Haffner – Richard Genére – Fischer Sándor: A denevér – Rosalinda dala (Csárdás), II. felv. Hazámnak dalára nyugtom nem lelem, könnytelt a szemem, a szívem fáj, igéz a hangja, a zenéje kábít, visszacsábít híven az ősi táj.   / Tűz és szenvedély, víg hangú jó kedély, tánc és nótaszó,így mulatni jó!...”
     

A denevérből további részletek következtek, ezúttal a Rádió Dalszínháza „klasszikus” felvételéről.  (Magyar dalszöveg: Fischer Sándor. Bemutató: 1963. december 25., Kossuth Rádió 19.05 –22.00.  Az MRT énekkarát és szimfonikus zenekarát Lehel György vezényli..

  • Orlovszky kupléja. II. felv. (Kozma Lajos) „Van nálam gyakran társaság és szórakozni kell…/ mert én nekem így tetszik, ki hogy szokta meg…”
  • Pezsgő-tercett, II. felv.  (László Margit, Kozma Lajos, Szőnyi Ferenc, énekkar)   

„A szőlő égi nedve, lalala, életünknek kedve, lalala. A császárok, királyok, a grófok és lakájok mind szolgái, míg élnek a szőlővenyigének. No, koccints hát, az áldásunk ma rászáll, ki császárok közt császár. Koccints, koccints tehát! …/ Felségnek ez mindig jár, mindig jár, így dukál, első pezsgő néven ő császár és király…/Ő felsége sokáig éljen! A császár és király!...”

  • Falke dala, jelenet és a II. felvonás fináléja  - Rosalinda, Adél, Orlovsky, Dr. Falke, Frank, Eisenstein, Kórus (Házy Erzsébet, László Margit, Kozma Lajos, Melis György, Radnay György, Szőnyi Ferenc, énekkar)

„- Lovag uram, köszöntöm Önt …- Merci, merci, merci! – Lovag úr, márki úr, igyuk ki!... – Egy szót urak, hallgassanak… Mivel a párok itt egymásra leltek, a vágyban egyek a rokoni lelkek, hadd legyen egy testvéri nagy társaság, ki itt van, legyen egy család…. /- Most minden kézben egy telt pohár, s dalolja együtt mindegyik pár:  Egy család  a sok barát, pertu lesz itt mind a vendég….Most egy csók, s testvérként: dúdoljuk, most egy csók, dúdoljuk,  együtt dúdoljuk…. /- A csókból már elég, keringőre várunk rég. Fel mind vidám táncra, ez megkoronázza a mai kedves szép szupét!  /Táncoljunk már, no táncoljunk már, ezt várja minden pár! /Ó ez az éj, ez a boldogság… /- Testvér, hány óra van, nézd csak meg! Az én órám rosszul jár…/- Egy, kettő, három, négy, öt, hat. Sietek, sietek, hol a kalapom?... /- Ó, ez az éj, ez a boldogság, vágy meg a bor tüze mámort ád, adna az élet is oly sok jót, mint egy órában ád a bor, s a csók!”

Ma ünnepli nyolcvanhetedik születésnapját Csányi János operaénekes. Őt egy dal köszöntötte felvételéről: Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba – bordal („A kulacsom kotyogós…/  borban az igazság, borban a vigasz…”

Ma negyvenöt éve hunyt el Gyurkovics Mária, operaénekesnő, akinek sok operettfelvétele is van a rádióban. Emlékére szólalt meg a „Hóvirág-keringő”  Kemény Egon – Szász Péter – Romhányi József Talán a csillagok című rádióoperettből. Km. a Forrai Kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli. (1949. december 31., Kossuth Rádió)

 

A „Túl az Óperencián” műsorának befejező zeneszámaként Lehár Ferenc Arany és ezüst  keringőjének részlete szólalt meg (ennek dallamtöredéke mintegy szignál csendül fel napról napra az adás elején): a MÁV Szimfonikus Zenekarát  Török Géza vezényli – (koncertfelvétel)

A délelőtti adás ismétlése rövidesen, hat és hét óra között kezdődik a Dankó Rádióban, ami az interneten is elérhető, online a www.dankoradio.hu oldalon.

 


2942 Búbánat 2018-10-27 10:58:30

A Dankó Rádió mai operettműsorában az alábbi operettmelódiák csendültek fel:

Lehár Ferenc – Gábor Andor:  Éva – Éva belépője  Az én anyám szép volt, nem láthatom már…./Hogyha csak egy perc a boldogság… (Kalocsai Zsuzsa, km. a Fővárosi Operettszínház zenekara, vezényel: Váradi Katalin )

Kálmán Imre – Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő – Mabel és Tóni kettőse: „Gréte, Gréte, jöjj a virágos rétre!...”(Domonkos Zsuzsa, Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus zenekara, Vezényel: Bródy Tamás)  - A rádiófelvétel részleteinek bemutatója – 1976. augusztus 14. , Kossuth Rádió, 19.43 – 20.28

Robert Stolz  - G. Dénes György: Szóljatok, ti régi dallamok” (Tiboldi Mária, km. a Stúdió 11 - Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, vezényel: Körmendi Vilmos)  

Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő „Ha bemegyek a kocsmába, magam vagyok, hukk! Akire én rákiáltok, azt se´ mondja: mukk! Bár a nőknek bedűlök, a hűségre fütyülök …/Húzzad csak kivilágos virradatig..." (Eredetileg A kiskirály című operett betétdala volt, de a Zsuzsi kisasszonyból átemelt „Jaj, mamám!” - Martos Ferenc-Bródy Miksa szövege - refrénjével is ismert…) (Zsadon Andrea – Szolnoki Tibor  - Németh Sándor)

De Fries Károly – Kovách Kálmán – Szécsén Mihály: Száz piros rózsa - „Száz piros rózsa válhat-e valóra kétszer egy álmodás?...”  (Medgyesi Mária, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Behár György)

Kálmán Imre – Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő

  • Mr. X. belépője: „Trombita zeng és pereg a dob…./Máma itt, holnap ott, mindegy…/ Egy drága szempár ragyog igézve rám…” (Jankovits József, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara)
  • Fedora belépője: „A férfiak mindig csak a szerelemről beszélnek… beszélnek…./ Mindig a régi dal, az ember mást se hall:  mindig csak pour l’amour, csak pour l’amour …/ Csók és mámor: ördögi szép találmány, ő rak édes tőrt eléd, és te lépre mégy!  (Kalocsai Zsuzsa)
  • Fedora és Mr. X. kettőse: Óh, de csodaszép regény ez, Sejted-e, a szív mit érez?.../Te meg én, te meg én, csak ölelj, kicsikém…”  (Kalocsai Zsuzsa, Jankovits József)
  • Mabel és Toni kettőse: „Induljunk! Van egy hely, hol a schilling úgy csilingel, hol vár száz csodás est, úgy hívják: Budapest!….” (Oszvald Marika, Dániel Gábor)
  • Fedora és Mr. X. kettőse: „- Imádom én! A kis szívét…/- Boldogságra vágy a szíve..." (Kalocsai Zsuzsa, Jankovits József)

Jacques Offenbach: A tamburmajor leánya – nyitány (a Loire-menti Filharmonikus Zenekart Marc Soustro vezényli)

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban. „Túl az Óperencián”


2941 Búbánat 2018-10-26 11:54:57

Kalocsai Zsuzsa és Nagy Ibolya beszélgetésén túl a Dankó Rádió ma elhangzott operettműsorában az alábbi részleteket is meghallgathattuk

Huszka Jenő – Martos Ferenc Lili bárónő című dalművéből:

A Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2014 decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka műveiből; A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát és énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényelte.  MTVA –Dankó Rádió közös produkciója (2015)

- Lili dala: „Egy férfi képe van a szívem közepébe’(Fischl Mónika)

- Vidám kettős: Radagan (Dancs Annamari és Kerényi Miklós Máté)

- Cigaretta-duett (Benedekffy Katalin és Nyári Zoltán)

A Huszka-dallamokat követően további ismert zenék szólaltak meg más szerzők operettjeiből:

Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony

  • Látta-e már Budapestet éjjel?” (Kékkovács Mara, Huszti Péter)
  • „Gyere tubicám…/Éjjel az omnibusz tetején, emlékszel, kicsikém, de csuda volt…” (Peller Anna, Peller Károly km. a Budapesti Operettszínház zenekara, vezényel: Silló István - a hangfelvétel az Operettszínház előadásán készült, 2013-ban.

 

Lajtai Lajos – Békeffi István: Régi nyár  

  • Hol van az a nyár? Hol a régi szerelem? (Honthy Hanna, km. a Magyar Rádió Énekkara)
  • „Legyen a Horváth kertben, Budán, szombaton este fél nyolc után…” (Honthy Hanna, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Vincze Ottó)

Ábrahám Pál – Harmath Imre: Viktória

 -  „Kétfogatú vén fiákeren suhantam én a Ringen át…/Pardon, madame, hadd nyújtsak át egy szál rózsát…” (Gencsy Sári, Svéd Sándor, km. a Magyar Néphadsereg Központi Zenekara.)

Millöcker A koldusdiák című operettje nyitányának dallamaival fejeződött be a műsor.

A „Túl az Óperencián” adásának ismétlése ma délután  hat órakor kezdődik a Dankó Rádióban.


2940 tiramisu 2018-10-25 18:42:58 [Válasz erre: 2939 Búbánat 2018-10-25 17:09:51]

Kalocsai Zsuzsa kíváló primadonna és művész.


2939 Búbánat 2018-10-25 17:09:51 [Válasz erre: 2938 Búbánat 2018-10-25 10:39:21]

Kíváncsi vagyok, vajon van-e összefüggés Kalocsai Zsuzsa  - néhány év után újbóli és éppen most - meghívása Nagy Ibolya rádiós operettműsorába a Dankó adón, és az operettdíva magánéleti ügyeit kiteregető, az elmúlt hónapokban megjelent, nagy médiavisszhangot kiváltó, egy róla szóló - tabutémákat is érintő -  bulvár-könyv, blog, facebook-bejegyzések és más médiabeli megjelen(tet)ések között. Az időzítés. Miatta? Őérte?...  Persze, ez a háttér és szándék nem fog kiderülni a héten naponta hallgatható beszélgetésükből.  

A "primadonnaság" mibenléte, a művészi pálya egésze - a sok szép énekfelvételével együtt - nyilván jobban érdekelheti a rádióhallgatót.

 


2938 Búbánat 2018-10-25 10:39:21

A Dankó Rádió délelőtt sugárzott operett-adásában a tegnapihoz hasonlóan ma is egy - egy Kálmán- és Lehár-operettből hallottunk szép bejátszásokat a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya gondozásában. A „Túl az Óperencián”  műsorának vendége egész héten át Kalocsai Zsuzsa, az Operettszínház énekművésze.

Kálmán Imre – Leo Stein, Jenbach Béla - Gábor Andor: Csárdáskirálynő

A prózai részeket átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső

  • Szilvia belépője: „Hogyha szívem kéred tőlem (Haj, hó! Haj, hó!...)” (Kalocsai Zsuzsa, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Váradi Katalin)

 

  • Az I. felvonás fináléja: „Gyere csak, Bónikám... Én, Edwin Roland… Nászinduló…. Elnézést, ha zavarok…. Melodráma” (Házy Erzsébet, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Nádas Tibor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc), továbbá a Körmendi együttes. Vezényel: Bródy Tamás) -  A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. június 1. Kossuth Rádió 19.20 – 22.00.  Rádióra alkalmazta: Romhányi József. Rendező: Cserés Miklós dr.

 

Lehár Ferenc – Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor - Innocent Vincze Ernő: Cigányszerelem

  • Zórika dala: „Volt egy leányka, egy csöppnyi leányka, ki még sose hallotta e szót: szerelem.…/Óh, mondd csak, te lány, te kis árva, beteg, a holdnál s virágnál mi szebb lehetett?...Óh, add ide édesem a kék eget nekem!...” (Kalocsai Zsuzsa, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Váradi Katalin)

 

  • Ilona és Drageján kettőse: „-Van egy csodaszer, én ismerem, mely ifjúságot ád. Ez igazán hasznos, úgy hiszem, más férfinál bevált!… /Az életen át édes nóta száll, úgy hódít, úgy bódít, ha zeng, az ember a hangjára táncot jár, a Jóisten adta ezt!  …./- Mert a csók az ifjúság, csók, te dús virágos ág, csókolj, míg a szád piros, csókolj, míg csak nem tilos, csókolj, míg a csók tüzel, gondot, bút a csók űz el, csók, te bódító boldogság, gyógyító orvosság, csók, csók, csók! "(Kalocsai Zsuzsa, Faragó András)    
  • Berta és Kutula kettőse: „-Hangulat kell, semmi egyéb… az ilyen bóktól olvad minden nő. /- Ellent ne állj egy forró éjszakán… kissé pikáns, de olyan jó, jó!” (Lehoczky Zsuzsa, Verebes István, a Budapesti Operettszínház Zenekarát Makláry László vezényli) – a felvétel a Budapesti Operettszínház előadásán készült – 2012. november 3-án. (Szöveg: Gábor Andor fordítása nyomán Zoltán Pál és G. Dénes György)

Az adás végén Franz von Suppé Pikk dáma című operettjének Nyitánya csendült fel: a Magyar Állami Operaház zenekarát Sándor János vezényli – a Hungaroton, 1989-es felvételéről.

Ezt a műsort délután újra meghallgathatjuk az ismétléskor,  hat és hét óra között.


2937 Búbánat 2018-10-24 10:27:27

Budapesti Operettszínház és a Musica Hungarica Kiadó kezdeményezésére 2002 óta október 24-én, két zeneszerző: Lehár Ferenc (1870-1948) halálának és Kálmán Imre (1882-1953) születésének évfordulóján ünneplik a magyar operettet 

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorának mai adásában is e két komponista zenéi szerepelnek, amellett Kalocsai Zsuzsa, az Operettszínház művésze a vendége a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolyának – egész héten át.

A nemrég véget ért rádióműsorban  Kálmán és Lehár műveinek részletei csendültek fel:  

Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya - Bevezetőzene (a „Művészhimnusz” dallamai) – km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) – a Rádió Dalszínháza felvételéről, 1983. január 1., Kossuth rádió 20.30 – 22.00.  

Kálmán Imre Julius Brammer – Alfred Grünwald - Harsányi Zsolt: Marica grófnő

  • Marica belépője: „Húzd, mint régen! Húzzad nékem, gyere ide vén cigány!.../De jó is lenne szerelmes lenni..." (Kalocsai Zsuzsa, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Váradi Katalin vezényli)
  • Tasziló dala, I. felv.:  „Mit tudjátok ti fenn, hogy idekint mi fáj.../Hej, cigány, hej cigány, húzd, ne sajnáld, százfelé szakadjon a húr!...” (Jankovics József, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Makláry László vezényli)
  • Liza és Tasziló kettőse, I. felv.: „Kishúgom, - bátyuskám - , angyalom, nézz le reám,  légy vidám, drága napsugár…” (Dancs Annamari, Boncsér Gergely)
  • Marica és Tasziló kettőse, II. felv.: „Szent Habakuk mi van velem? én a helyem már nem lelem!.. /Egy az élet, egyszer élsz csak,kincsem, gondold meg ezt, simulj hozzám, drága, nézd csak, minden táncolni kezd!..." (Bordás Barbara, Boncsér Gergely)
  • Marica és István kettőse, I. felv.: "Ez nem vicc, ez mámor, az izé az Ámor, már itt van és áldozatra vár. …/Szép város Kolozsvár, én ott lakom a Szamosnál, jöjj, hát mért haboznál? Angyalkám gyere már!...” (Bordás Barbara, Kerényi Miklós Máté)
  • Marica, Tasziló és István hármasa, III. felv.: "Tűzrőlpattant barna lányok, nyalka szép legények, Csenger táján hogyha járnak a csárdába térnek…/Ringó vállú csengeri violám, a tánc nem árt. Ezt nem hagyjuk abba, de nem ám csak járd, csak járd!...” (Bordás Barbara,  Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté, km. a Budapesti operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László)- A felvétel a Budapesti Operettszínház előadásán készült, 2012. október 21-én.

Lehár Ferenc Victor Léon – Leo Stein - Mérey Adolf: A víg özvegy

  • Vilja dal, II. felv.:  " Ott élt a lidérc az erdők rejtekén, meglátta egy ifjú, egy vándorlegény. Csak nézte, csak nézte, és úgy megörült, hogy lángokat érzett a szíve körül..../ Vilja, ó, Vilja,te szép és csodás! Légy az enyém, soha el ne bocsáss!..." (Kalocsai Zsuzsa, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Váradi Katalin vezényli)
  • Hanna és Danilo szerelmi kettőse, III. felv..: "Hallgat ajkam, hív e dallam:Jöjj, szeress! Kínok tépnek, mégsem kérlek: Jöjj, szeress!Ajk az ajkon…”/Dalod szívemhez szól, jl esik, igen jól, a szív csak ver szegény, és arra kér, hogy légy enyém!.../ Minden vágyam súgom lágyan, - jöjj, szeress!..." (Kalocsai Zsuzsa, Harsányi Frigyes, a Budapesti Operettszínház zenekarát Izaki Masahiro vezényli)  A felvétel a Budapesti Operettszínház előadásán készült.
  • Grizette-dal, II. felv.: "Este odakinn az utcán, trallalli és trallalla, szép grisettek, csábos fruskák, járnak-kelnek, fel s alá. Trallalli és trallalla, trallalli és trallalla, hipp-hopp, kipp-kopp, hipp-hopp, kipp-kopp, járkálunk csak fel s alá…./Rittantouri tantirette, e voila les belles grisettes, les grisettes de Paris, rittantouri tantiri!...” (Oszvald Marika, km. a Debreceni Filharmonikus Zenekar, vezényel Kaposi Gergely)

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Nyitány - az archív felvételen a Budapest Székesfőváros Zenekara játszik, maga a komponista, Lehár Ferenc vezényel!!!

Még az idén egy teljes hetet fog Lehár Ferencnek és műveinek szánni Nagy Ibolya a Dankó Rádióban, amit most jelentett be, az adásban.

A délelőtti műsor ismétlése ma 18 és 19 óra között jelentkezik a rádió hullámhosszán, ami az internetes elérhetőségeken is meghallgatható. www.dankoradio.hu.


2936 Búbánat 2018-10-23 11:50:51

Október 23-a ünnepén,  a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya az alkalomhoz illő zenéket szerkesztett operettműsorába!

Ezúttal Huszka Jenő három daljátékából (is) szólaltak meg szép részletek:

Huszka Jenő – Háy Gyula – Fischer Sándor: Szabadság, szerelem (Rádióbemutató: 1955. május 10., Kossuth Rádió) – Km. Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Hadics László, Jámbor László, Kishegyi Árpád, Radnay György, Csákányi László, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara. Vezényel: Várady László. (Érdekesség, hogy a stúdiófelvételen Lávay Béla szólamát hárman is megszólaltatták: Hadics László, Jámbor László, Radnay György.)

Huszka Jenő már a 80. életévében járt, amikor Jókai Mór Politikai divatok (1864) című regénye nyomán Háy Gyula szövegkönyvére és Fischer Sándor verseire megkomponálta ezt a zenés művét, amely méltó lezárása volt egy gazdag életműnek.

Érdekes, hogy Huszka utolsó öt alkotása - Erzsébet (1939), Gyergyói bál (1941); Mária főhadnagy (1942); Szép Juhászné (1954); Szabadság, szerelem (1955) - mind az 1848/49 szabadságharc idején, vagy az azt követő időszakban játszódik és ugyanazt a témát járja körül - Petőfi Sándorral szólva: „Szabadság, szerelem”. Úgy látszik, munkássága utolsó két évtizedében, a magyar történelemnek ez a - szabadságharcunk még elbukásában, keservében is felemelő érzésekkel telített, nagyszerű - kora különösen vonzotta Huszkát, amikor témát keresve ilyen szövegkönyveket olvasott, majd választott ki magának és zenésített meg – még élete alkonyán is. (Utolsó dalművének komponálásakor pedig mintha előre megérezte volna a másfél év múlva bekövetkező 1956 őszének felemelő-szomorú eseményeit.)

A „Szabadság, szerelem” bemutatója 1955. április 2-án a Fővárosi Operettszínházban volt, a rádió stúdiófelvételére nem sokat kellett várni, alig egy hónappal később, 1955. május 10-én már hangszalagra rögzítették a darabot.

Most e daljáték stúdiófelvételéről a következő két dal hangzott el a rádió délelőtti műsorának nyitányaként:

- Honvédek dala: „Virradóra, virradóra” (Jámbor László és a Földényi Kórus Férfikara): 
Ráborult a szívre az éjszaka árnya, sok halott vitéznek, sápadt katonára, megkondult az életharang gyászos virradóra. Virradóra! Virradóra! Kiégett mezőknek fekete rögére piros rózsát hullat honvédeknek vére, sötét felleg hullatja a könnyeit a tónak. Virradóra! Virradóra!.,,/- Most a bécsi udvaroncok mulatoznak sorba, összegyűlnek pártosan víg halotti torra… Virradóra, virradóra!”

- Béla dala Hadics László énekével hangzott el: Szabadság, szerelem (Petőfi megzenésített verse is betétszáma a darabnak!): 
Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szerelmemért feláldozom az életet, szabadságért feláldozom szerelmemet! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szerelmemért feláldozom az életet, szabadságért feláldozom, feláldozom szerelmemet! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem!”

A rádióműsor vendége ezen a héten Kalocsai Zsuzsa, a Budapesti Operettszínház énekművésze, egykori primadonnája, aki pályáján ma is aktív, és sok mindenről mesél, magáról, de a szakmáról is  Nagy Ibolyának.

A Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2014 decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka műveiből. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát és énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényelte. (Az MTVA – Dankó Rádió közös produkciója - bemutató: 2015 áprilisa) Erről a stúdiófelvételről hallottuk most:

Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy

  • Bálint dala, II. felv.: „Nagy árat kér a sors a boldogságért, megfizetünk mindenért, minden pillanatért. Egy kék szempárért és egy csókos szájért, jaj, de sokat szenvedünk, mikor zokog a szívünk…./Boldogságunk nem tart sokáig, eltűnik, mint egy szivárvány…  (Nyári Zoltán)
  • Antónia sanzonja, II. felv.: „Csacsi minden férfi, semelyik sem érti, mit akarunk tőle, és mi a bajunk…/Jól figyelj a szóra, egy csak a fontos tralala lalalla! Mikor üt az óra, kell néha egy kicsi tralala…” (Kalocsai Zsuzsa)
  • Mária és Bálint szerelmi kettőse, I. felv.: „Szeretem”! vagy mondjuk így:” ich liebe dich”. A kisasszony „Wunderlich”! Szép és csodás! – „Szeretem!” a szívvel nem jó játszani, mert meg fog ártani e vallomás. /-Szabad-e remélnem, hogy egyszer megsajnál, úgy kellene nékem egy kis reménysugár…” (Geszthy Veronika, Boncsér Gergely)
  • Antónia és Draskóczy Ádám szerelmi kettőse, I. felv.: „- Epedőn, remegőn nézem magát, várom, lesem a válaszát! – Türelem, a szívem nem szólhat még, csak ezért gyötrődöm még!/Némán várni egy boldog percet, és tűrni szótlan, szíve hogy reszket, ha már-már azt hinném, nincs tovább, másnap újra remélsz egy új csodát…” (Kalocsai Zsuzsa, Nyári Zoltán)
  • Panni és Tóbiás vidám kettőse, I. felv.: „- Én vagyok itt a szabó, de nyakamba te varrod most magad, - Bármilyen rémes, de férj leszel édes, ha törik, ha szakad. -  Ez megzavar. -  Valljál hamar, hódítsál meg a daloddal. /- Én teve- én teve- én teveled oly vígan élek, ezért mint hülye, mint hű jegyesed elvennélek…”  

Huszka Jenő – Szilágyi László: Erzsébet

  • Ida dala, II. felv.: „Bár szívügyekben jártas voltam,  még sose volt ily zavarom, mint most van…/Van az úgy kérem, néhanéha, úgy ég a szív, s az ajkunk néma, ezer szép álmot sző az ember, beszélni nem tud, szólni nem mer…” (Kalocsai Zsuzsa)
  • Szeptember végén”  Petőfi verse, II. felv.:Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, még zöldel a nyárfa az ablak előtt, de látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt…/Elhull a virág, eliramlik az élet...Ülj, hitvesem, ülj az ölembe ide! Ki most fejedet kebelemre tevéd le, holnap nem omolsze sírom fölibe?.../ Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, fejfámra sötét lobogóul akaszd, én feljövök érte a síri világból az éj közepén, s oda leviszem azt…” (Balczó Péter) 

Részletek a Hungaroton felvételéről (rádióbemutató: 1979. február 24., Petőfi rádió 21.20 - 22.00), Km. a MÁV szimfonikus zenekar, vezényel: Behár György.

  • Ida belépője, I. felv.: „Madárdalos zöld erdőben jártam, hol mindig nyár van, soha nincsen tél…/Rózsám, viruló kis rózsám, te légy most a postám, leveleddel üzenek, szerelmes rózsám, neked szól az üzenet…”  (Kalmár Magda)
  • Stefi és Flórián vidám kettőse, II. felv.: „Szüret előtt már nincs elég időnk , hát szüret után lesz
    az esküvőnk . Majd odaviszlek téged cicám , ahol csak ezt húzza a cigány: Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van, s mert a jó bort úgy imádom , hát ott érzem jól magam …”
    (Galambos Erzsi, Németh Sándor)

Lehár Ferenc – Gábor Andor: Cigányszerelem

Ilona csárdása, III. felv.: „Messze a nagy erdő, messze száll a felhő, messze megyek édes rózsám tetőled. Megszakad a szívem… /Volt, nincs, fene bánja, volt nincs, vigye kánya, volt szeretőm, mindig, volt elég…”     (Kalocsai Zsuzsa, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel Váradi Katalin)

A mai ünnepi adás zárásaként felcsendült a Nyitány Huszka Jenő Szabadság, szerelem című daljátékából. (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Várady László vezényli)

Ezt a műsort újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán a délutáni ismétlésben, hat és hét óra között, és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.


2935 Búbánat 2018-10-22 15:20:17

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorának vendége mától egész héten át: Kalocsai Zsuzsa, a Budapesti Operettszínház énekművésze, egykori primadonnája, aki ma is akív  - vele a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a rádió stúdiójában.

A mai adás zenéi közül említem meg:

Lehár Ferenc: Éva  

- Éva belépője: „Az én anyám szép volt… /Ó, boldogság, jöjj…” (Kalocsai Zsuzsa, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel Váradi Katalin) - televziós portréfilm zenei felvételéről

Jacobi Viktor- Bródy Miksa – Martos Ferenc: Sybill

- Sybill levele; Sybill és Petrov kettőséből részlet: „… - Én édes asszonyom, Sybill, visszajő a szép idill! Házunkon olvad már a hó, s majd hogyha zeng pacsirtaszó, esküvőre lépünk... - Hangod hallom, arcod látom, mégis, mégis álom, csak álom!...”  (Pitti Katalin, Leblanc Győző, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pázmány Tibor)  - az MTV operettfilmjének zenei felvételéről (1980)

Jacobi Viktor- Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

Rádió Dalszínháza bemutatója:1964. július 18., Kossuth Rádió

Darvas Szilárd átdolgozásnak felhasználásával rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília.) Vezényel: Sebestyén András
A most hallott részletek voltak:

- Lucy belépője „De nagyot iramodtam, amíg ide jutottam a meredeken és a sűrűn át!..../ Óh, mily szép:Völgy ölén, rét füvén nem gyötör se bál, se zsúr, messze mind a frakkos úr!...” (Németh Marika)

- Bessy és Fritz kettőse az 1. felvonásból: „- Nagyon vad ez a vadon, ülök a padon,  s unalommal nézek szét.  Megyek ide-oda már, ha kegyeskednék helyet adni cseppecskét. - Ne papoljon már, az idő eljár, ide mellém, úrficskám!  - Kicsi szívem ijedez, tudom Isten, lesz szigorú vizsgám! /Kettecskén, az élet édes álom kettecskén, szerelemben összenőve, sülve-főve, kettecskén…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

- Lucy és Tom szerelmi kettőse az 1. felvonásból: „-Ha lennék egy lánykának édes, szerelmes babája, királynőnek tenném meg őt az egész világ előtt…/-Ha jönne a leány, aki szeretne igazán, elébe elmennék! Ha jönne a leány, szerelem ifjú tavaszán,csak az övé lennék! ….” (Németh Marika, Udvardy Tibor)

- Bessy és Fritz kettőse (Dzsilolo-duett): „-Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dzsiloló, dzsiloló, dzsiloló./-Nincsen több ily csuda gazella termet, a fekete Afrika ölében termett… és van neki picinyke köténye, Dzsiloló…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

Lehár Ferenc: A mosoly országa

– Liza belépője: „-Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás…/-Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá…/ -Szív, szív mindig remél, el jő a mély, vad szenvedély…” (Kalocsai Zsuzsa,  km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel Váradi Katalin) -  megjegyzem, erről a dalfelvételről hiányzik a refrén kóruskísérete -  televíziós portréfilm zenei felvételéről.

A délelőtt elhangzott operettadás ismétlése: ma 18 és 19 óra között.


2934 Búbánat 2018-10-21 14:58:15

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában ezen a héten ma utoljára beszélgetett vendégével, Turpinszky Gippert Béla operaénekessel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

A „Túl az Óperencián” adásában melynek ismétlése délután hat és hét óra között hangzik el a rádióbantöbbek között ezt is hallhattuk:

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – nyitány (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli) – (1961)

Alexandre Charles Lecocq: Angot asszony lánya

A Rádió dalszínháza bemutatója volt: 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00 óra.
Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. Km. Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia, Kiss Manyi, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, Fekete Pál, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília). Vezényel: Polgár Tibor.

Most ezek a részletek kerültek adásba:

  • Kórusjelenet és Pomponnet belépõje  (No.2.) (Rátonyi Róbert és az MRT Énekkara)

 „- Esküvő, esküvő lesz ma nálunk… - Jövök már, köszönöm, köszönöm… - Éljen soká, éljen soká… - Hol van az én szép tündéri párom?…- Párizs népe engem bámul, Pomponnet a vőlegény….- Hol a hajtű? Hol a fésű?…”

  • Hortensie Langé és Ange Pitou kettõse (Németh Marika, Szabó Miklós, km. az MRT Énekkara)

"- Ön mindig az utcákon jár, és hallgatja, mit mond a Párizs, hát árulja el most mit várjak holnaptól? Na, mondja máris! De fontos az őszinte szó, így hallja meg vélem a nép is!/- Ó, Párizs, köztársaság, ím ma már! Esküszöm én, hogy az lesz végül! / - … mert ilyenről szó sincs…, a fennálló rend örökké és remélve itt soha nem ér véget! Ha rám hallgat, célszerű lesz, mert számít az ön véleménye. /- Válaszom csak ez: vesszen már a király! És a köztársaság éljen!” 

  •  Amaranthe legendája (Kiss Manyi és az MRT Énekkara)

A vásárcsarnok standján… /Bőbeszédű, jókedélyű, könnyen tűzbe fogható…”

  • Jelenet és keringő (No. 14.) (Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia, Szabó Miklós)

„- Vendégünk felvette szép ruháját… Azt hiszem sikerült a fiút megnyernem… /- Vigyázz, Pitou! Időt kell nyerned! Bármilyen kínos ez a helyzet. Üdvözöllek szép Mademoiselle, csinos ruhát vettél ma fel! /- Légy üdvözölve! Mi történt?... /- Sajnálom, nincs mondanivalóm más! /- Szegény leány, úgy sajnálom őt! Ezért kár volt lefújni az esküvőt! /- Mit válaszolsz kis Clairette? Szívemben szerelem helyett most más szív él! Elárulhatom, valakit szeretek nagyon, nagyon! És soha el nem hagyom!./- Így tehát, a fiú hozzád tartozik… Szerelmes beléd ő is! /- Pitou, hát szószegőnek vélsz? Ígéreted... hallgass!… /- Én úgy szegem meg adott szavamat, mint ezt az esküvőn is hallottad! És úgy teszek! Ezt jegyezd meg, Clairette! /- Ó. Így már értem! .../ - Nos, Ange Pitou! Öné most e ház! … - Jól vigyázz!... - Rendelkezzék mindennel!.....Előre! Kezdődjék már a tánc!...” (keringő)

 


2933 Búbánat 2018-10-20 10:47:03

Ma délelőtt hangzott el a Dankó Rádióban, délután hat és hét óra között újból meghallgathatjuk a "Túl az Óperencián" adásában:

Johann Strauss: Bécsi vér

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. augusztus 19. Kossuth adó 19.30 - 21.40

Szövegét Victor Leon és Leo Stein írta. Fordította és rádióra átdolgozta: Fischer Sándor

Vezényel: Breitner Tamás

Km.: az  MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Breitner Tamás

  • Bevezetés, Joseph belépője, Franciska és Joseph kettőse (Kalmár Magda, Melis György)
  • Polonéz (Énekkar)


Jacques Offenbach: Szép Heléna

Henry Meilhac és Ludovic Halevy librettóját fordította: Fischer Sándor.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52

- Oresztész dala (Bende Zsolt, km. az MRT Énekkara)

 Mikor a szív lánggal éget… /TaigetoszraTaigetoszravesszen az ki irigy…”

 - Heléna románca (Házy Erzsébet, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

A szép Heléna – így neveznek -, vagy Nidon lánya, a hamis. És azt mondják, rám súlyt helyeztek, hű Thézeusz és mások is. Én nem vagyok könnyelmű, léha, csak ellenállni oly nehéz, A bajkeverő Vénusz léha. Csalogatón, szemembe néz. Csalogatón, szemembe néz./ Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a, csúszik az erényes láb. Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre kúszik a,  kúszik az erényes láb…”

- Mulató-jelenet, Oresztész kupléja (Bende Zsolt, km. Maleczky Oszkár és az MRT Énekkara): "Parthenisz is és Leona"

 


2932 Búbánat 2018-10-19 17:07:19

A Dankó Rádióban, a "Túl az Óperencián" ma délelőtti adásában elhangzott zenék közül kiemelem:

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba 

  • Leila belépője: ”Valahol messze, nem tudom hol…/S lassan elém jött…” (Farkas Katalin)
  • Leila és Gábor szerelmi kettőse: „Ha volnék énekes madárka --- Szép égi virágom--- Jöjj vélem, édes, szökjünk el innen...” (Farkas Katalin, Gulyás Dénes, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László) - Qualiton, 1986

Buday Dénes dalok:

Sárdy János – „Rózsalevél” – km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Török Emil

Udvardy Tibor – „Nem tudok hinni magának, mert megcsalt a nyár” – km. MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Behár György (Buday Dénes - Szilágyi László: Csárdás)

Szabó Miklós – „Én ezzel a kis dallal üzenem, hogy szeretem magát…” - km.  Vokál és az MRT Szimfonikus zenekara. Vezényel: Tibor György.  (Buday Dénes – Szécsén Mihály

Honthy Hanna - „Szeretném a boldogságot egyszer megtalálni” -   km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Török Emil  (Buday Dénes - Szilágyi László: Csárdás) -1957

Lehoczky Éva és Palócz László kettősében - „Harmatos a fűszál… Szép a világ…”   - km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bánfalvy Miklós (Buday Dénes – Babay József: Csodatükör) – 1962.

A műsor elején egy operaária is helyet kapott:

Erkel Ferenc: Bánk bán – Bánk áriája, II. felv.: „Hazám, hazám…” (Turpinszky Ritter Béla, km. a Szlovák Filharmonikus Zenekar, Kassa,  vezényel Szabó Sipos Máté. (koncert-előadás hangfelvételéről.)

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorának ismétlése ma is 18 és 19 óra között hallgatható vissza, ami  az interneten. www.dankoradio.hu oldalán is elérhető.


2931 Búbánat 2018-10-18 12:49:54

A Dankó Rádió mai operettműsorában egy nálunk viszonylag kevéssé ismert és érdemtelenül  ritkán játszott klasszikus „bécsi” nagyoperettből hallottunk részleteket. 

Carl Millöcker ismert operettjeinek (A koldusdiák, Dubarry, Szegény Jonathán) rádiófelvételeit követően a hetvenes évek elején elkészült a Gasparone (1884)  hangfelvétele is neves operaénekeseink közreműködésével.  Az operett keresztmetszetének a bemutatója 1972. július 8-án volt a Kossuth Rádióban (19.31 – 20.53).  

A rádiófelvételen énekel: Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Kishegyi Árpád, Korondy György, Kovács Péter, Melis György, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás.

Zenei rendező: Balassa Sándor. Albert István összekötőszövegét elmondja: Békés Rita és Bánffy György. Szerkesztő: Bitó Pál

Friedrich Zell és Richard Genée librettója nyomán a dalszövegeket Róna Frigyes fordította magyarra.

 Annak idején a rádióban sűrűn lehetett hallani a Gasparone részleteit. Ideírom ezeket:

  1. A kocsmáros és a csempészek dala (Kishegyi Árpád, Sólyom-Nagy Sándor)
  2. Hármas (Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Melis György)
  3. Jelenet (Ágai Karola, Kalmár Magda, Korondy György, Kishegyi Árpád, Melis György, Sólyom-Nagy Sándor)
  4. Az I. felvonás fináléja (Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Kishegyi Árpád, Korondy György, Kovács Péter, Melis György, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT énekkara)
  5. Zenobia dala (Barlay Zsuzsa)
  6. A kocsmáros dala (Kishegyi Árpád)
  7. A kocsmáros és a kocsmárosné dala (Kalmár Magda, Kishegyi Árpád)
  8. Carlotta és Erminio kettőse (Ágai Karola, Korondy György)
  9. Együttes (Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Kishegyi Árpád, Korondy György, Melis György, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT énekkara)
  10. Induló (MRT Énekkara)

A Dankó Rádióban most három részletet hallottunk erről a stúdiófelvételről:

  • Induló: „A karrier jön…” (MRT Énekkara)
  • Carlotta és Erminio kettőse „…- Ön másnak adta szép kezét! Ó bár lehetnék én a párja, hogy oltalmazzam életét! …” (Ágai Karola, Korondy György)
  • Hármas: „- De most megyek, Ön elkísér… azt, hogy mi kell a nőknek, és főleg, a nőkkel mindig gáláns, egy szóért már hálás… „ (Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Melis György)

Szívesen venném, ha Millöcker operettjének erről a rádiófelvételéről idővel az említett - felsorolt - többi részlet is elhangozna a Túl az Óperencián adásaiban! Mint egyedülálló érdekességként jegyzem meg:  az operett címszereplője, a bandita,  egyáltalán nem jelenik meg a darabban, csak mindvégig róla beszélnek. Az operettirodalomban talán nincs is erre példa..

 

Feleki Kamill ma 25 éve hagyott itt bennünket. A kiváló operettszínész emlékére ma a rádióban két operettből szólalt meg előadásában egy-egy részlet:

Kerekes János – Darvas Szilárd – Szenes Iván: Állami Áruház

- Glauziusz bácsi dala: Sok éve ennek, jaj de régen, mondhatnám úgyis: hajdanán; egy borzas kisfiút a képen, pont így becézett nagyapám; és fűnek-fának elmesélte, hogy nálam nincsen szebb gyerek; és dolgozott, sosem henyélve, hogy nála sokkal több legyek  (Feleki Kamill, az Állami Szimfonikus Zenekar, vezényel: Kerekes János)   - a rádió keresztmetszet-felvételéről, 1953. március 24., Kossuth Rádió

Kálmán Imre – Gábor Andor – Békeffi István: Csárdáskirálynő 

- Jelenet (próza) és dalkettős:Lárifári nem kell várni, frissen jó a csók. Fürge légy, ha rád fonódnak rózsaszín kacsók! Lopható és kapható, és visszaadható: Csókolózni, csókolózni jó, jó, jó!…”  (Honthy Hanna és Feleki Kamill, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) –  A felvétel 1961-ben készült a Fővárosi Operettszínházban. Rendező: Szinetár Mikós. (Eredetileg ez a dal a Cigányprímás című Kálmán-operettben szerepel (Sári és Gaston vidám kettőse), de a két sztár kedvéért átemelték ebbe az operettbe mint Cecília és Miska duettje.)

A műsor elején egy operarészlet is elhangzott: a Túl az Óperencián műsorának e heti vendége, Turpinszky Gipper Béla operaénekes előadásában szólalt meg a Virágária Bizet Carmenjéből. (km. a Szegedi Nemzeti Színház zenekara, vezényel: Gyüdi Sándor)

 

Ezt a délelőtti adást ma a 18 és 19 óra közötti ismétlésben újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken is online. (www.dankoradio.hu)


2930 Búbánat 2018-10-17 17:56:54

Most 6 órakor kezdődik a délelőtti operettműsor ismétlése a Dankó Rádióban:

Pazeller Jakab: Herkulesfürdői emlék  - a keringőt a Magyar Állami Hangversenyzenekar játssza, a rádiófelvételen Ferencsik János vezényel.

Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor: Luxemburg grófja

Részletek:

  • Farsangi jelenet és René belépője (Udvardy Tibor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) - Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00

„Farsang van, íme áll a karnevál….Éljen, éljen, éljen ő, a drága jó barátunk! .... Ő az úr hát nálunk!… /- Hálás vagyok, úgy boldogít ez a nagy ováció!  Szívből köszönöm, Párizsom! Valóban megható! /Hogy ősöm volt gróf Luxemburg, a nagy tivornyák hőse, ezt eddig én nem sejtettem, most tettem szert az észre. A gazdag gróf, míg élt s henyélt, száz szolga leste parancsát, egy szép nap élte véget ért, rám testálta a rangját. A végrendeletével így lettem gróf ma éjjel, oly megható e pillanat, hogy szívem majdnem megszakad! / Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, mert fenn az ernyő, nincsen kas, nincs sosem ebben egy garas! A szép lányok csókolnak, s az ördög él a holtnak, a grófi rangom ámítás, ó, semmi más!...”

  •  Angèle és René kettőse, II. felv.  (Sándor Judit és Udvardy Tibor,  km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) - Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00

„- Úgy ég a szívem,  úgy imádom én! …./- Nem uram, oly messze a szivárvány…- Nem uram, nem  boldogít az álom…”

  • Basil belépője, I. felv.: „Szívem szeret, valóság ez nem álom…” (Melis György, km.  Ambrus Mihály, Kovács Zoltán, az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás) - 1973. október 29., Magyar Rádió 6-os stúdiója – Lehár-emlékest, a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából, koncertfelvételről

 

  • Fleury és Basil kettőse, II. felv.: „- Nagy arszlán volt a kopasz úr… /-Polkatáncos, polkatáncos voltam deli legény…” (Zentay Anna és Melis György,  km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) - Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00

 

  • Juliette és Armand kettőse, II. felv. (Zentay Anna és Rátonyi Róbert, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás) – Hungaroton felvétel, 1964

„Kérem, nézzen reám! -Türelem, türelem…-/Gimbelem,  gombolom, légy enyém, angyalom,  a félelemre nincs okom, hiszen szeretsz te,  jól tudom…”  

A "Túl az Óperencián" szerkesztő-műsorvezetője, Nagy ibolya, ezen a héten  vendégével, Turpinszky Gippert Bélával beszélget a stúdióban. A tenorista énekfelvételei közül  ezúttal két operarészlet hangzik el az adásban:

  • Mascagni: Parasztbecsület – „Búcsú az anyától” (Km. Pécsi Nemzeti Színház zenekara, vezényel Vass András)
  • Verdi: Traviata - Violetta és Alfréd kettőse, I. felv. (km. Sipos Mariann, valamint a Győri Nemzeti Színház zenekara ,  vezényel: Silló István) 

Az operettműsor utolsó zeneszámaként hangzik el:

Franz von Suppé: Költő és paraszt – nyitány   (a MÁV Szimfonikus Zenekart Medveczky  Ádám vezényli) - koncert felvételről


2929 Búbánat 2018-10-16 12:40:33 [Válasz erre: 2928 Búbánat 2018-10-16 11:15:43]

A "Túl az Óperencián” mai adásának zenei kínálatából kiemelem:

Lehár Ferenc: Hercegkisasszony – Közzene (Magyar Állami Operaház zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - a stúdiófelvétel bemutatója: 1976. december 26., Petőfi Rádió, 15.44 -16.06; Házy Erzsébet új operettfelvételeiből.

 

Ma 105 éve született Raffay Erzsébet operaénekesnő – az Ő emlékére is hangzott el most a rádió operettműsorában:

Kálmán Imre  - Bakonyi Károly–Gábor Andor: Tatárjárás 

- Raffay Sarolta és Svéd Sándor felvételéről: - „Óh, holdas este! Mért vagy szívem veszte! Óh holdas est… Emlékszik e dalra, szíve dalára…Te voltál lelkem ringató zenéje…/Ne mondd, hogy a szíved már halott…” (Km. Magyar Állami Operaház Zenekara – 1955. ) – megjegyzem, ez a kettős egy másik Kálmán Imre operettből - a „Kis király” – való, de az idők folyamán a ”Tatárjárás” részévé vált.

Továbbá, a következő dalok szóltak még ebből az operettből, Zentay Anna énekel:

Dal a Csókos Juliskáról: „A kis Julis csak azt kívánja tudni módfelett: belül egy nagy huszárkaszárnya, jaj, milyen lehet?…/Adj egy édes csókot drága kis babám! Így kívánja ezt a huszár reglama…” (Zentay Anna és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Pécsi József)

- Treszka dala: Sárgarépa, citronád, megjöttek a katonák, sej, haj, a katonák…./Hajrá, előre, a sík mezőre, rohamra rajta, rajta, rajta…” (Zentay Anna és az MRT Énekkara, vezényel: Vincze Ottó) - 1967. szeptember 3., Kossuth Rádió 14.22- )

 

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Sybill

- Raffay Sarolta és Svéd Sándor felvételéről: „Illúzió a szerelem  (km. a Stúdiózenekar, vezényel:Török Emil)

További két részlet szólalt meg az operettből, a Rádió teljes stúdiófelvételén közreműködik az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényel – bemutatója: 1962. január 10., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00):

- Négyes: „-Éjjel egyre csak lumpol, nappal meg pumpol /- Nincs, nincs gondja semmire…/ - Szép, ó, szép, édes így a lét, zeng a szíved, szép az élet, csókolózva vígan élek! Gyorsan menjünk hát... Ref.: zeng a szíved, boldog élet, szép az élet, üdvösséget ád…” (Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád)

- Vidám kettős:  „Ha valami van, ez az ami roppant jó, de csakis amikor a tüze roppantó…” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)

 

Ezt a délelőtti műsort – benne Turpinszky Gippert Béla és Nagy Ibolya beszélgetésével – újra meghallgathatjuk az ismétlésben a Dankó Rádióban, ma 18 és 19 óra között.


2928 Búbánat 2018-10-16 11:15:43 [Válasz erre: 2926 Búbánat 2018-10-15 11:09:10]

Mint tegnap említettem itt: ezen a héten Turpinszky Gippert Béla operaénekes a vendég a Dankó Rádió stúdiójában  - "Túl az Óperencián" -,  akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. 

A témák érintik ebben az interjúban is foglaltakat (Forrás: Függetlenség – Monitor – Medveczky Attila rovata: „Gippert Béla – Jogászból hőstenor” - 2015)


2927 Búbánat 2018-10-15 11:50:07 [Válasz erre: 2926 Búbánat 2018-10-15 11:09:10]

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorának e heti vendége Turpinszky Gippert Béla operaénekes, akivel a stúdióban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

A mai adásban  Johann Strauss, Farkas Ferenc és Jacobi Viktor  operettjeinek zenéiből válogatott a szerkesztő:

Johann Strauss: Bécsi vér – duett (Keszei Bori és Turpinszky Gippert Béla, km. a Szolnoki Szigligeti Színház zenekara, vezényel Rácz Mártonhangfelvétel a 2017. december 31-i szilveszteri koncert műsorából) 

Johann Strauss: A cigánybáró 

Az operett első magyar nyelvű teljes stúdiófelvétele. A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Ferencsik János vezényli.

Szövegét Jókai Mór novellája nyomán Igna(t)z Schnitzer írta. Fordította és rádióra átdolgozta: Szinetár György.  A versszövegeket Fischer Sándor fordította.

Karigazgató: Vajda Cecília.  Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Solymosi Ottó

Az adásban felcsendült részletek:

  • Zsupán belépője, I. felv.: „Itt vagyok, miért hivatott?.../ -Hja, az irkafirka nékem sosevolt mesterségem...” (Melis György, km. Lendvai Andor)
  • Barinkay belépője, I. felv.:Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész…” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara)
  • Saffi dala, I. felv.:Oly árva és jó, nincs senki a földön../Vigyázni jó, félni jó...”  (Házy Erzsébet)
  • Szaffi, Czipra és Barinkay hármasa –Kincskeringő, II. felv.:Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó 

A Rádió Dalszínháza új felvételének a bemutatója: 1963. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 22.10
Vezényel: Lehel György (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát)
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)
Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Mikó András

Az adásban elhangzott részletek a daljátékból:

  • Palkó dala, II. felv.: Elrepült a szép madárka, messze repült. Merre mégy el, mért is hagysz el így egyedül?  Itt maradok s egyre várlak hív szívembül. Bár egy jó szót hallhatnék a kegyesemtül.” (Simándy József)
  • Rosta és Éduska kettőse, I. felv.: „-Jó estét, jó estét, áldás, erő békesség! - Jó estét, jó estét, mindenkinek kedvesség!.../Rosta Márton, híres ember Pozsonyban, itten áll most előttetek valóban, készíti a mézeskalács szíveket. Gyertyát, ánizst, és cukorból egeret…”. (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, énekkar férfikara)
  • Jankó és Kati kettőse: „Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, gyöngyös fodros habja. Csupa ragyogó hajnali fény csillog-villog rajta…” (Andor Éva, Palócz László)
     
  • E blokk elején a daljáték egy másik zenei felvételéről két további részlet szólalt meg: a duettekben Domonkos Zsuzsa mellett Turpinszky Béla (a heti műsor vendégének nagyapja, az egykor Wagner-operaénekes) énekelt.

A mai adás Jacobi Viktor  kevésbé ismert operettjének, a Miami nyitányának a dallamaival fejeződött be (az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli).

A délelőtti operettműsort ma 18 és 19 óra között  újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán, de az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalról.


2926 Búbánat 2018-10-15 11:09:10

A Dankó Rádió internetes oldaláról másoltam át ide: 

Túl az Óperencián Turpinszky Gippert Bélával - 42. hét

Jogászból vált hőstenorrá Turpinszky Gippert Béla operaénekes, színész, aki 1997-ben végzett a Kecskeméti Piarista Gimnáziumban. Közben zongorát, éneket és összhangzattant tanult a Kodály Intézetben. 2005-ben diplomázott a Szegedi Egyetem jogi karán, s doktorátust szerzett. 2003-tól zenei tanulmányokat folytat Adorján Ilonánál, Kaposi Margitnál, Oberfrank Gézánál és Kéringer Lászlónál. Színészmesterséget a Kecskeméti Katona József Színháznál tanult Csombor Teréznél és Vitéz Lászlónál. 2013-ban rész vett Marton Éva Wagner-mesterkurzusán.

Turpinszky Gippert Béla bár mindig a zene közelségében élt, de végül kanyargós úton érkezett el az operaénekesi pályára. Nagyapjával, Turpinszky Bélával nagyon hasonlóan alakult az életük korai szakasza. Bár Wagner-tenor volt, ő is jogot végzett, ledoktorált és utána került az Operába. Az Ő fia, azaz vendégem édesapja színész, a Színművészeti Főiskola musical-operett szakán szerzett diplomát.

Sok online felületen keverik is Őket, hisz három generáció viseli a Turpinszky Béla nevet, ezért változtatta vendégem a sajátját Gippertre, a nagymamája francia felmenői után. Az operaénekesi hivatás teljes embert kíván, vallja. Elszántan dolgozik, és nem is eredménytelenül. Sok szerep és koncert áll már a háta mögött. Két éve például Don Ottavio volt a Don Giovanniban, majd Kiss B. Atilla mellett meghívást kapott a Bánk bán címszerepére Debrecenben, ezt követően pedig A varázsfuvola Taminójaként kereste a szerelmet.
Januárban a Magyar Állami Operaház felkérésére, Giacomo Meyerbeer, A Hugenották c. operájában láthatja majd a nagyérdemű.

Az operett világa is kedves a számára, nem véletlen, hogy koncerteken is szívesen vállal fellépést, ezenkívül, Rácz Lacit is megformálhatta már Kecskeméten, Kálmán Imre Cigányprímásában. Idén novemberben pedig Szegeden énekel a Saffi c. meseoperettben, ami Jókai Mór: A Cigánybáró c. regényéből Dargay Attila, Nepp József, Romhányi József által írt forgatókönyv alapján ifj. Johann Strauss zenéjét felhasználva készült.

Túl az Óperencián minden nap 9:04-től és 18:04-től a Dankó Rádióban!

Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya


2925 smaragd 2018-10-14 17:37:41 [Válasz erre: 2919 smaragd 2018-10-13 18:44:04]

 

Dankó Rádió    mai ismétlés: 18:04

KEMÉNY EGON "Ritka madár a szerelem" című angolkeringője (1935)  egyik legnagyobb slágerkeringője volt. A Magyar Rádió vonós tánczenekara előadásában hallhattuk, Bolba Lajos vezényelt, ma újra, a felfrissített változatát. Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető tegnap nem tért ki külön emlékezve Kemény Egon születésnapi évfordulójára - igazán sok szép archív daljáték- és operettfelvételét és életművének bemutatását is hallhattuk az utóbbi hónapokban is - , de ezzel a számmal az éteren át mintha azért üzent volna. Mindenestre illett a vasárnapi műsor elejére és gondolom, hogy rajtam kívül más is örült neki.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


2924 Búbánat 2018-10-14 17:10:57

Ma elköszönt a „Túl az Óperencián” műsorsorozatába erre a hétre meghívott vendégétől,Toldy Máriától  „vendéglátója”, a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya.

 Az adás zenei részében egy ismert rádióoperettből csendültek fel dallamok: Eisemann Mihály – Baróti Géza –Dalos László Bástyasétány 77 című darabjának rádiófelvételéről most Fejes Teri, Németh Marika, Zentay Anna, Fekete Pál, Kazal László, Mucsi Sándor és Rátonyi Róbert énekében szólaltak meg dalok, jelenetek. A Földényi-kórust, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Tánczenekarát Vaszy Viktor vezényli. A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1957. május 4., Kossuth Rádió.

 A délelőtti adás ismétlését ma 18 órától hallgathatjuk meg a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken.


2923 Búbánat 2018-10-14 09:03:52
  • Film Színház Muzsika, 1959. november 13.

[...] "Ugyanakkor operett-premier is készül a rádióban. Planquette halhatatlan Corneville-i harangok-ja hangzik el a közeljövőben. Főszereplői: Zentay Anna, Házy Erzsébet, Bartha Alfonz, Maleczky Oszkár, Rátonyi Róbert.

Az előadást Erdélyi Miklós vezényli.— E remek klasszikus operett előadását — mondja — azért vállaltam, mert zeneileg rendkívül igényes és nem kisebb értékű a komikus-operánál. Azt mondhatom: Planquette zenei kifejezésmódjában rendkívül talpraesett és közvetlen, bravúrosan pontos, egyszóval: kifejező erejű mesterre vall! A Corneville-iből keresztmetszetszerűen mintegy egyórás muzsikát adunk. "

A felvétel bemutatója volt: 1959. december 26., Kossuth rádió, 9.05 - 10.00

Erdélyi Miklós – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Bartha Alfonz, Maleczky Oszkár, Radnay György, Zentay Anna.  Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. 
Albert István összekötő szövegét Temessy Hédi és Kálmán György mondja el.


2922 Búbánat 2018-10-13 23:38:44 [Válasz erre: 2014 Búbánat 2017-04-04 23:45:47]

Kapcs.: 2014., 251. sorszámok

  • Film Színház Muzsika, 1963. június 29.

A RÁDIÓ DALSZÍNHÁZÁNAK szombati bemutatója, Boros Elemér és Gyöngy Pál Romantika pedig nincs! című zenés játéka üde hangvételével, nyári vidámságával érdemelte ki a hallgatók figyelmét.

A darab a címbe foglalt tézist vesézi ki sok pajkos és szellemes ötlettel, valóság és játék bőkezű keverésével. Gyöngy Pál zenéje tartalmas muzsika: jól egyesül benne ariozitás és ritmus, színesen jellemez, s a darab sanzonjai hangulatosan fejtik ki a versek tartalmát.

Mészáros Ági, Lehoczky Zsuzsa, Feleki Sári, Gyenes Magda, Horváth Tivadar, Agárdi Gábor, Csákányi László, Benkő Gyula, Kőmives Sándor kedvvel és tehetséggel szolgálják a szerzők szándékait. A rádiózenekart Gyulai Gaál Ferenc vezényelte, a lüktető iramú rendezés Ruitner Sándor és Rácz György érdeme.

(-án)


2921 Búbánat 2018-10-13 22:55:38 [Válasz erre: 2876 Búbánat 2018-09-06 10:48:07]

Kapcs. 2876. sorszám

  • Film Színház Muzsika, 1960. augusztus 26.

Szervezés vagy rendezés?

A Rádió Dalszínháza Charles Lecocq-ot, s annak is legidőtállóbb operettjét, az „Angot asszony Iányá’’-t mutatta be a legutóbbi vasárnap. A korszerűsítés munkáját Kristóf Károly avatott kézzel végezte el, s inkább csak az emberábrázolás naiv egysíkúsága miatt éreztük azt, hogy a darab értékei elsőrendűen muzikális vonatkozásúak.

Miközben lassan elgördültek az akadályok a szép Clairette és a deli Pitou szerelmének útjából, egy meglehetősen megállapodott jelenségen s annak okain gondolkodtunk el. Azon, hogy míg a prózai rádiódaraboknál a rendezői munka gyakran mutat önálló stílusra, - de legalábbis a mű alkotó továbbfejlesztésére - való törekvést, zenés darabok esetén (minél nagyobb az apparátus, annál inkább), a rendező munkája szinte kivétel nélkül az előadás lebonyolítására korlátozódik, tehát afféle szervezéssé szegényedik. Kétségtelen, hogy a rádióban művészi szempontból igen nehéz egy nagyoperett rendezőjének a dolga. A szövegnek és a játékstílusnak a műfajban hagyományos kezdetlegességére a színpadon a rendezőkomponálta látványosság jótékony árnyéka borul, — a rádióban mindez „premier- plánba” kerül. 

Mi sem jellemzőbb, mint hogy még az olyan ötletgazdag, s technikai vonatkozásban szüntelenül újat kereső rendező, mint László Endre, operettről lévén szó, mintha csak feladata szervezési fázisának megoldásáig jutott volna el. Rendezői gondolat alig-alig érződött. S bár az örök rádiós dilemmában —, hogy egy operett főszerepeit énekesek játsszák-e, vagy színészek - rendező helyesen döntött a zene javára, a kitűnő énekeseknek ennyire mégsem lett volna szabad szavalniuk.

Miként a lap más helyén lepergett flilmvitában, most itt is felmerülhetne a „Hogyan tovább?” kérdése. Miközben a zenei rendező, Ruitner Sándor korszerű, kristálytiszta, élvezetes zenei felvételeit hallgattuk, arra gondoltunk: a naturalizmus vasmarkát kellene - stilizált műfajról lévén szó — sürgősen lefejteni.

Tőrök Tamás


2920 Búbánat 2018-10-13 22:32:51 [Válasz erre: 2164 Búbánat 2017-06-28 23:24:19]

Kapcs. 2164., 518., 31. sorszámok

  • Film Színház Muzsika, 1959. június 5.

Vidróczki

A „Rádió Dalszínháza” érdekes bemutatót tartott néhány napja: Farkas Ferenc és Innoczent-Vlncze Ernő Vidróczki című zenés balladáját idézte a milliós közönség elé. - Korunk zenedrámai művészetének egyik jellemző vonása, hogy hagyományos formai-műfaji-szerkezeti típusok helyett az egyedi megoldásokat részesíti előnyben: hovatovább ahány új „opera”: annyiféle új színpadi forma születik. Bartók Kékszakállúja iss, Kodály Székelyfonója is úttörő alkotás, ám iskolát, követhető műfajt egyik sem teremthetett. Maga Farkas Ferenc  is más-más úton jár, csaknem valamennyi színpadi művében.

Ez az új darab méltán viseli a „zenés ballada”-műfaji meghatározást, hiszen nem opera, nem operett, nem daljáték, — sokféle elemből épül. Hangja helyenként daljáték, másutt operához méltó drámaiságú. A híres mátrai betyárról szóló történet elkerüli a daljáték immár hagyományos fordulatait: igazi dráma, s nemcsak egy emberpár drámája, hanem egy egész falu, egy nép drámájává nőtt.

A keserű sorsú, de nagyonis emberi Vidróczki messzeségbe tűnő különös alakját kitűnően formálták a szerzők - hiteles az anya alakja is és még sok szereplőé. A két betyár halálosvégű párviadalának érzékeltetése, a távoli táncmuzsika felett kibontakozó parkjelenet Farkas Ferenc zenéjének nagy drámai erejéről tanúskodik.

A szereplők közül Ladányi Ferenc és Tőkés Anna megrázó alakítását, továbbá Maleczky Oszkár, Major Tamás, Petress Zsuzsa, Radnay György és Rafael Márta hiteles szerepfelfogását kell megemlítenünk. A rádióbemutató karmestere Lehel György, zenei rendezője Ruitner Sándor, rendezője Cserés Miklós dr. volt.

(Bf.)


2919 smaragd 2018-10-13 18:44:04

 

KEMÉNY EGON  születésnapja mai évfordulóján:

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

1.

Bejátszás: a Nyitány részlete

"Az elhangzott dallamidézet félreérthetetlenül tanuskodik arról, hogy szerzője nemcsak ismeri, de lelke mélyéig magáénak is vallja azt a zenei világot, amely erre a kis népre jellemző. Az elmondottak Kemény Egonra vonatkoztatva azért bírnak különös jelentőséggel, mert külföldi születés és tanulmányok, majd divatos könnyűzenei tevékenység után, csaknem 50 évesen kezdett újra ismerkedni ezzel a különös szépségű művészi kolorittal; s ehhez a kapcsolathoz az első lépéseket pontosan az imént hallott daljáték-téma megzenésítésével tette meg."

2.

"Mielőtt erről részletesebben beszélnék, engedtessék meg, hogy magáról a komponistáról szóljak néhány szót: Kemény Egon manapság pontosan olyan idős, azaz kilencvenkét éves lenne, mint a magyar zeneszerzők doyenje, Farkas Ferenc, ha megérhette volna ezt a szép kort. Ugyanakkor még azt is félve kell mondanom, hogy a nevét az ifjabb hallgatói nemzedék legfeljebb zenetörténeti adatként ismeri, hiszen a forgalomban levő zenei lexikonok szerkesztői egyszerűen tudomást sem vettek arról, hogy a komponista élt és évtizedeken át az egyik legnemesebb eszközökkel élő szerzője volt zenei életünknek…Kemény Egon – mint említettem – nem magyar földön született, hanem a császárvárosban és zenei bölcsője sem idehaza ringott, hanem ugyanott, a bécsi főiskolán, ahol Franz Schmidt volt a mestere…"

3.

"Birtokomban van egy tanulmánykötet, amely a Magyar Muzsika Könyve címmel 1935-ben jelent meg – dr. Molnár Imre szerkesztésében -, s ennek a vaskos kötetnek az utolsó fejezete, közel 300 oldal, ezt az alcímet kapta: A 20. század zenélő Magyarországa. Nos, ennek a 300 oldalnak lexikális részében és arcképcsarnokában is helyett kapott az akkor 30 esztendős fiatalember, aki már abban az időben is – ismétlem 1935-ben! – gyakran foglalkoztatott szerzője volt a Magyar Rádiónak. S ehhez az adathoz szorosan kötődik az a meglepő kiegészítés, hogy a Bécsben végzett komponista darabjai ilyesfajta címeket viseltek: 4 tételes magyar szvit; Hullámzó Balaton /magyar népdalfeldolgozás/; vagy az idegenesen csengő, de mindenképpen hazai származásra utaló Népdal-potpourri…És még egyszer hadd emeljem ki: mindez a hazai rádiózás legkorábbi periódusában."

4.

„A Molnár-féle lexikon arról is tudósít, hogy Kemény Egon 1935-ben már tagja a Magyar Zeneszerzők Szövetségének, sőt a Színpadi Szerzők Egyesületének is. Teljes joggal, hiszen ekkor már túl van első operettpremierjén.

….

1929-ben a Fővárosi Operettszínház mutatta be Egon Kikelet utca 3 című darabját, amely a szakmai sikert meghozta ugyan, de ennek nem volt anyagi vonzata, vagyis elmaradt a nagyon várt kasszasiker…Csaknem 15 esztendős színházi „szünet”, valamint a II. világháború vérzivatara  után,  Fényes Szabolcs első igazgatóság idején mutatták be következő operettjét, a Fekete liliomot, amelynek főszerepét Karády Katalin játszotta – nagy sikerrel – Az ezt követő években indult be teljes gőzzel a rádiós operett-műhely.

És ez volt az a pillanat, amikor a szép melódiák, valamint az ezeket megszólaltató szép hangok szerelmese elérhette végre régi – még Bécsből eredeztethető – vágyát, hogy vokális kompozíciói a legmagasabb rendű művészetekhez szokott közönség zenei igényei szerint szólaljanak meg.”

5.

„Egyszer mosolyogva így emlékezett /Kemény Egon - megjegyzés:smaragd/  erre:

„Micsoda boldogság volt az első rádióoperett főszerepében Gyurkovics Mária számára egyáltalán papírra vetni a koloraturák kottaképét…Aztán szinte a fellegekben járva, a felvételt visszahallgatni. Mert lehet, hogy egy olyan nagy színházi siker, amit pl. a Valahol délennel megértem, egy operettszerző számára a felejthetetlenül elegáns estélyi ruhát jelenti, de ezen a bizonyos frakkon vagy szmokingon a legszebb dísz az a briliánsokkal kirakott nyakkendőtű, vagy mandzsettagomb, amit egy ilyen rádiós darab énekes remeklése nyújt. Nem ezért a kevés pénzért, hanem ezért a hihetetlen szépségért érdemes csinálni!...”

 


2918 Búbánat 2018-10-13 16:06:24

A Dankó Rádió Túl az Óperencián” operettműsorának e heti kedves vendége Toldy Mária énekesnő, musicaliskola-tanár, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget; az egykori legendás táncdalénekesnő  férjéről, Malek Miklós zenész-komponistáról és leányukról, Malek Andrea musical-énekesnő művészi karrierjéről,  ambícióiról mesélt a rádió mikrofonja előtt. Több archív hangfelvétel-bejátszást is hallhatunk a műsorban tőlük, így Bágya András zeneszerző  dalait is, amiket akkori felesége, Toldy Mária  adott elő, de Malek Andrea felvételei is elhangzanak a műsorban.

De ami engem e rádióműsor-sorozatot hallgatva mindig is a legjobban érdekel: az maga az elhangzó zene, mégpedig a jó operettmuzsika!  Persze ma is kaptunk egy élvezetes zenei összeállítást:  

Nádor Mihály - Kulinyi Ernő Babavásár című operettjét 1922. február 16-án mutatta be a Király Színház. A Magyar Rádió nagyszerű keresztmetszet-felvételt készített a darab zenei anyagából, melynek bemutatója 1968. augusztus 21-én, 20.00 és 21.18 óra között volt a Kossuth Rádióban.

 A felvételen Andor Éva, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád és Udvardy Tibor énekel, a Magyar Rádió és Televízió Énekkarát (karigazgató: Bódy Irma) és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte.

Most három részlet került adásba:

- Pepi és az agglegények dala,  I. felv.: „A klubfotelben álmodozva hányszor elsóhajtom: ha lenne párom, hű menyecském, s véle négy-öt rajkóm!.../ Rossz szokás, rossz szokás, csak rossz szokás a nősülés és semmi más! Cselszövők, mind a nők…” (Palcsó Sándor és az MRT Énekkarának Férfikara)

- Gigi és Gitta vidám kettőse, II. felv.: „- Nem hiába nevelt fel az anyám! - Juhé, trallalá!, Juhé, trallalá!... - Kisfiú, kisleány, táska lóg az oldalán, csínyre kész kiscsibész, Pest-Budán mindahány.….” (Andor Éva és Kishegyi Árpád) 

- Maca dala, II. felv.: „Jön a farsang, lányok, férjet fogtok…/Farsangi cécó, csengő kánkán …” (Koltay Valéria és az MRT Énekkarának Férfikara)

Ezt a délelőtti adást a szokott időben, délután hat és hét óra között megismétli a rádió, és az interneten is elérhető a műsor a www.dankoradio.hu oldalról.

 


2917 Búbánat 2018-10-11 17:28:08

 

„Szókimondó asszonyság”

Kilenc hónap után szólaltak meg ismét a Dankó rádió mai operettműsorában Polgár Tibor történelmi daljátékának dallamai: szerintem van olyan jó a zenéje, és nívós rádiófelvételéről kiváló előadó-apparátus tolmácsolásában élvezhetjük a remek dalokat,  hogy érdemes lenne ennél gyakoribb időközönként  a műsorra tűzni.

Szövegét és a verseket Victorien Sardou és Emile Moreau Madame Sans-Gêne című színdarabja nyomán Darvas Szilárd írta.

A rádió keresztmetszet-felvételének a bemutatója 1960. december 18-án, a Kossuth adón 17.10 – 17.45 óra között hangzott el.  

A címszerepben (Kata) Házy Erzsébetet halljuk, továbbá a felvételen Koltay Valéria, Palócz László, Rátonyi Róbert és Szabó Miklós énekel. Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel a komponista, Polgár Tibor.
 

Hamarosan, ma hat és hét óra között - a délelőtti adás ismétlésében - újra meghallgatható lesz a „Szókimondó asszonyság” alábbi négy részlete:

  •  Induló-kettős (Házy Erzsébet, Szabó Miklós):

Cherchez la femme!  Keresd a nőt! Ha majd a sorsunk bajba dönt. A rejtély kulcsa adva van. Cherchez la femme!  Cherchez la femme!  /- Nincs védelem, nincs oltalom, körül vesz minden oldalon, minden veled hasztalan. Cherchez la femme!  Cherchez la femme!  Keresd a nőt!...” 

  • Kata belépője (Házy Erzsébet) 

„Már megbocsássanak nekem, hogy ily sokára jöttem… harcol az utca, talpra állt a nép! Győzelem várja… Az utcán egy a jelszavuk, kiáltva vagy morogva. E dalt tanultam én velük: Halál a zsarnokokra!../A franciák! A franciák!…. amihez hozzá kezdenek, amihez hozzá kezdenek, azt biztos jól csinálják!...”

  •  Kettős (Házy Erzsébet, Palócz László):

„- Egy kis kocsma néz a Szajna-partra. Nincs benne semmi cifraság. A márki, herceg ritka arra, de a jókedv az nem ritkaság.  /- Egy kis kocsma áll a Szajna-parton, ugye, sosem felejti el. Amíg csak élek, eszemben tartom, amíg csak élek, veled leszek!... /Egyszer majd visszasírjuk, egyszer majd visszahívjuk a régi kedves éneket! /- Ha fáj ezernyi gondunk, lélekben elbolyongunk, s egy dalt dúdolok én majd neked: egy kis kocsma néz a Szajna-partra… szerelmünk boldog hajnalán!”

  • Vidám kettős (Koltay Valéria, Rátonyi Róbert)

„- Mondja, mit szeretne? Biztos, megteszem. Ha akarja, felajánlom szívem és kezem. /- Mondja, mit kíván, na, én meghallgatom.  Maga roppant tetszik nékem, már bevallhatom…./- Mondja, mit szeretne? Rabja lettem én, minden szava oly igéző, mint egy költemény. Mondja, mit szeretne? Máris megteszem, hisz maga miatt elvesztettem máris az eszem… /- Jaj de forró vallomás ez, jaj de szép szavak! Bizony Isten megszédültem néhány perc alatt…”


2916 Búbánat 2018-10-11 17:25:35 [Válasz erre: 2915 Búbánat 2018-10-10 09:02:07]

Kedves jóakarómtól megkaptam a választ kérdésemre: 

Breitner Tamás a karmester. Ő vezényli az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát.

Innen is köszönöm neki a segítséget!

Jacques Offenbach: A banditák

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1987. február 16. Kossuth Rádió, 20.24 – 22.00

Offenbach operettjének rádióváltozata

Rádióra átdolgozta és fordította: Kristóf Károly

Zenei rendező: Fejes Cecília

Szerkesztő: Bitó Pál

Rendezte: Bozó László


A szereposztásból:

Rablóvezér- Begányi Ferenc

Fiorella- Kalmár Magda

Fragoletto- Kalmár László

Petro- Bóka Csaba

Kocsmáros- Mersei Miklós


2915 Búbánat 2018-10-10 09:02:07 [Válasz erre: 2913 Búbánat 2018-10-07 23:35:11]

Továbbra is keresem: a rádiófelvételen ki a karmester?


2914 Búbánat 2018-10-09 12:21:34

A Dankó Rádió mai operettműsorában Iszaak Oszipovics Dunajevszkij - V.V. Vinyikov, V.K. Kracht, V.J. Tipot- Szabad szél  című operettjéből szólaltak meg dalok:

A dalszöveget Innocent Vincze Ernő és Romhányi József fordította

Rádió új stúdiófelvételének (keresztmetszet) bemutatója: 1964. április 2., Kossuth Rádió 20.30 – 21.46.

Közreműködik Barlay Zsuzsa, Forgács Éva, Koltay Valéria, László Margit, Neményi Lili, Szőnyi Olga, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Palócz László, Melis György, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András.

Az adásban most a következő részletek csendültek fel:

  • Nyitány
  • A márkinő sanzonja (Neményi Lili)
  • Hármas és Pepita dala (Koltay Valéria, Forgács Éva, Barlay Zsuzsa)
  • Pepita dala (Bolero), II. felv.: „Házunkban, hol világra jöttem, csemete sok volt, épp egy tucat…/Az ördög bújt belém…” (Koltay Valéria)
  • Tengerészdal - matrózinduló: Tengerésznek, tengerésznek ej-haj, az a jó, hogyha neki vág a vésznek, ej-haj, a hajó. Ott van otthon, hol a hal, szárazon se él, se hal, s áradozva szól a dal: Kék a mély tengerár, fut a fürge hajó, messze jár, aki matróz, a tengeren él, ha vihar dühe kél, sose fél, célhoz ér.…./ Tengerész! Tengerész!  … összetart, tettrekész, harcrakész… célhoz érsz!” (MRT Énekkarának férfikara)

Egy korábban felvett (1950-es évek) rádiófelvételen Gencsy Sári, Petress Zsuzsa, Rafael Márta, Bikádi György és Melis György énekel. Erről a felvételről is hallhattunk egy részletet:

  • Stella és Markó szerelmi kettőse, I. felv.: „Stella, nézd, hogy szikrázik a fény a kék tengeren! Mégis, titkon sötétlik mélyében száz rejtelem. Stellám, sorsunk mélyén is rejtőzhet még száz veszély! Bár még csak néma sugárban ég s nem beszél….” (Gencsy Sári, Melis Györgykm. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György)

A „Túl az Óperencián” adásának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, ezen a héten az egykori legendás táncdalénekesnővel, énektanárral, Toldy Máriával beszélget műsorában - aki idén májusban töltötte be a 80. életévét, és akinek a nevéhez fűződik a hazai musical oktatás első iskolájának a megalapítása is.

A délelőtti műsor ismétlése ma 17 és 18 óra között meghallgatható a Dankó Rádió hullámhosszán, de az interneten is elérhető az adás, a www.dankoradio.hu oldalon.


2913 Búbánat 2018-10-07 23:35:11

Keresem ezen a stúdiófelvételen vezénylő karmester nevét!!!

Jacques Offenbach: A banditák

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1987. február 16. Kossuth Rádió, 20.24 – 22.00

Offenbach operettjének rádióváltozata

Rádióra átdolgozta és fordította: Kristóf Károly

Zenei rendező: Fejes Cecília

Szerkesztő: Bitó Pál

Rendezte: Bozó László


A szereposztásból:

Rablóvezér- Begányi Ferenc

Fiorella- Kalmár Magda

Fragoletto- Kalmár László

Petro- Bóka Csaba

Kocsmáros- Mersei Miklós


2912 Búbánat 2018-10-07 23:34:02 [Válasz erre: 2911 Búbánat 2018-10-07 14:55:07]

Kapcs. 2911. sorszámhoz:

Kiegészítés:

2. Carl Zeller – Moritz West, Ludwig Held - Márkus József: A bányamester (részletek, 1964. szeptember 6., Kossuth Rádió 14.55 – 15.20)

A két főszerepben: A grófnő – Házy Erzsébet; Martin, a bányamester – Kelen Tibor

Az operett stúdiófelvételén csak a két főszereplő dalai találhatók!

1.) Nyitókar
2.) Martin belépője
3.) A grófnő belépője
4.) A grófnő és Martin kettőse
5.) Martin dala

Az MRT énekkarát és szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényli. 

A most bejátszott részlet volt:

-     A grófnő és Martin szerelmi kettőse (Házy Erzsébet, Kelen Tibor)

„-Egy minta férj kell énnekem, de ifjú ki lángolva ért, s a férfi vágya végtelen, ha pumpálja forró szívét, a charme-ja édes, mint a méz, de korrekt és megbízható! Egy férfi, melyből oly kevés, egy hűséges férj, az lenne jó, és szorgalmas, belevaló, ha volna ilyen drága férj! /-Hátha volna mégis. -És ha van, most merre jár? – Várd ki, láttam én is. -Volt-e mátka párja már? -És ha kérve kérem? -Ahhoz egy a fő szabály. -És ha, és ha mégsem? -Akkor jobb, ha félre áll. -Ez a szív arra vár, hogy szól a fő szabály? -Hallja hát, hallja hát, most a mátka óhaját! -Nos, mennyit kíván? -Egy fontos csupán! -Mennyit kíván? -Egy fontos csupán: Bárhol jársz, sorsod vár vigaszt, mindig légy hű társ! Légy hű párodhoz! -Bárhol jársz, sorsod vár vigaszt, mindig légy hű társ, légy hű drága párodhoz!

/-Mit mond a vers? Hadd nézzem én! Szól-e asszonyról a költemény? -Tessék, tessék, csak olvassa el! /-Egy minta asszony kell nekem, de karcsú, mint karcsú a nád!  S a nő imája végtelen, ha öreg, vagy csókot talál. Már bámulják a szellemét, de lelkében mégis naiv, az asszony tölti be szemében gyermekem anyja, vár arra a szív,  így szól a vers, te látod! Ha van ilyen drága lány! /-Hátha volna mégis. -És ha van, most merre jár? -Várd ki, láttam én is. -Volt-e mátka társa már? -És ha kérve kérem? -Akkor egy a fő szabály. -És ha, és ha mégsem? -Akkor jobb, ha félre áll. -Ez a szív arra vár, hogy szól a fő szabály? -Hallja hát, hallja hát, most a mátka óhaját! -Mennyit kíván? -Egy fontos csupán! -Mennyit kíván? -Egy fontos csupán: Bárhol jársz, sorsod vár vigaszt, mindig légy hű társ! Légy hű párodhoz! -Bárhol jársz, sorsod vár vigaszt, mindig légy hű társ, légy hű drága párodhoz!”


2911 Búbánat 2018-10-07 14:55:07 [Válasz erre: 2910 Búbánat 2018-10-07 12:39:34]

A „Túl az Óperencián” mai adásában Házy Erzsébet énekfelvételei közül ezek a részletek hangoztak el a Dankó Rádióban: 

1. Leonard Bernstein - Arthur Laurents, Stephen Sondheim  – Reményi Gyenes István: West Side Story (musicalrészletek - Qualiton LP-1967; Kossuth Rádió, 1969. június 22.,19.10 -19.44)

Km. Házy Erzsébet, Szirmay Márta, Ádám Anna, Korondy György,  a Harmónia Vokál, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc – Erről a stúdiófelvételről csendült most fel:

- Maria dala: „Oly szép vagyok, arcom ragyog…” (Házy Erzsébet, énekegyüttes)

2. Carl Zeller – Moritz West, Ludwig Held - Márkus József: A bányamester (részletek, 1964. szeptember 6., Kossuth Rádió 14.55 – 15.20)

A két főszerepben: A grófnő – Házy Erzsébet; Martin, a bányamester – Kelen Tibor

Az MRT énekkarát és szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényli. (Az operett stúdiófelvételén csak a két főszereplő dalai találhatók!)  A most bejátszott részlet volt:

-     A grófnő és Martin kettőse (Házy Erzsébet, Kelen Tibor)

3. Leo Fall – Rudolf Schanzer, Ernst Welisch – Harsányi Zsolt - Innocent Vince Ernő:  Pompadour

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31-22.00

Km.  Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Szirmay Márta, Korondy György, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Nádas Tibor, Katona Lajos, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás.

Erről a teljes stúdiófelvételről ma két részlet szólalt meg:

  • Pompadour belépője, I. felv. (Házy Erzsébet, km. Koltay Valéria és az MRT Énekkara)

„- Ma érzek itt magamban valamit, ami nyugtalanít! Oly furcsa ez, olyan izgató, mi biztató! A vérem úgy bizsereg, tenyerem viszket, oly ideges vagyok, hogy széttörnék mindent! És hogyha még ez sem elég, lesz valami más is, adja az ég! Óh, óh, óh, óh! /- Ajh ha kezembe kapnék egy férfit, férfit, de igazit ám! Szinte gondolni sem merem végig, oly forró, oly vad a szám! Lázas csók, mely izzóan ég, elkábító, az volna jó! Jaj, ha egyet ma kaphatnék! Mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még!...”

  •  Pompadour és René kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet és Korondy György)

„ - Drága kincsem, van egy utca, hol ismerős nincsen, ott egy eldugott kis szobát vettem, etikettre nem voltam tekintettel, elfeledtem… /- Ejnye, hallod, a szerelmet kissé gyorsan vallod, első percben már… Könnyed lángolás, hálás álcolás, az ablakon integet a fény, napsütés, ez nem rossz, ezt meg fogom gondolni még, ezt meg fogod gondolni még! …. /- Mondd meg, hogy hívnak?...Kérlek, mondd már, na, mondd meg, hogy hívnak? - Jeanne. – Jeanne? Te világom, tündéri lány!!! – Nemcsak kettesben, tán, megcsókolhatsz, babám!?...”

4. Fényes Szabolcs - Harmath Imre - Romhányi József: Maya

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1971, április 12., Kossuth Rádió 19.57 – 22.00

Km.  Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Németh Marika, Korondy György, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Rátonyi Róbert, Palócz László, Radnay György, Bilicsi Tivadar, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc.

Az adásban két részlet csendült fel erről a stúdiófelvételről:

  • Maya belépője, I. felv. (Házy Erzsébet, énekkar)

„- Megjöttem, tessék! Kérek egy cigarettá!… Azt mondják rólam, hogy szívem titkon jó’ van. Barátaim! Ne higgyétek el! Jó lenni rossznak..../Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, óó-ó, óó-ó … szeretnék egyszer kicsit szeretni, óó-ó, óó-ó, szeretnék egyszer egy vidám napot! De én csak útszéli virág vagyok. Tán még a napfény se tud rám nevetni! óó-ó, óó-ó…”

- Maya, Barbara és Rudi hármasa, II. felv. (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)

„- Ahol mi járunk tapsorkán…   /- Odavagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért. - Odavagyok egészen, a szívembe bevésem, hallgassa meg, ha kérem, a kérésem! – Szeretném, ha szeretne, rám nevetne! Nem kívánom sokáig, csak örökre!...”

A rádióműsorban Klemen Terézia mellett megszólalt még az érsekújvári Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny „házigazdája” és zsűritag, Klein Ottokár, operaénekes, Érsekujvár polgármestere; Farkas Pál karmester, az énekverseny zsűritagja; Farkas Tamás – a III. nemzetközi énekverseny egyetlen „fiú tagja” , második helyezett – akik a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya telefoni érdeklődésére beszámoltak a Házy Erzsébet nevét viselő énekversenyek légköréről, színvonaláról, eredményeiről, a meglévő és alakuló szakmai-baráti kapcsolatokról, a jelenlegi munkájukról,  feladataikról és a jövőbeli terveikről, célkitűzéseikről.

Házy Erzsébet születése 89. évfordulóján mi mással is fejeződhetett volna be az egész heti megemlékezés-sorozat a rádióban, mint az emblematikus Manonjának rádiófelvételéről elhangzó megrendítő szépségű búcsúária Puccini operájának IV. felvonásából: „Sola perduta, abbandonata” (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lamberto Gardelli)

Ezt a délelőtti adást újra meghallgathatjuk az ismétlésben ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken is (www.dankoradio.hu)


2910 Búbánat 2018-10-07 12:39:34 [Válasz erre: 2909 Búbánat 2018-10-06 22:54:17]

Egész héten Házy Erzsébet alakja kapott primer hangsúlyt a Dankó Rádió operettműsorában –a szopráncsillagunk születésének 89. évfordulóján.  Ebben a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya segítségére volt a rádió e heti kedves vendége, Klemen Terézia, aki szívügyének érzi a felvidéki származású Házy Erzsébet mára kissé elfeledett életútját, művészetét a szlovák-magyar határ mindkét oldalán túl élő emberek között népszerűsíteni:  hogy az egykor nagyhatású szopránunk emléke ne halványuljon el, tovább éljen bennünk.  Szeretné  az operaénekesnő személyét, művészetét, hírét, emberi tulajdonságait a  zenét, éneket, az operát és az operettet is kedvelők (esetleg azt művelők) és persze a rajongók nem kicsiny táborához közelebb (el)hozni…

Így született meg benne a gondolat s követte a kezdeményezés: három évvel ezelőtt létrehozta - és azóta minden évben megszervezi Érsekújvárra (ahol befogadásra és felkarolásra talált) – a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt; egyúttal a  felfedezettek, a győztesek és helyezettek számára ígéretes kiugrási lehetőséget  teremtenek ezek a megmérettetések . Örömünkre,  az eddigi három verseny nyertesei és helyezettjei között magyar fiatalok is vannak!

Az énekverseny kapcsán fogalmazódott meg Klemen Teréziában az a szándék, hogy talán érdemes lenne a szélesebb közönségrétegek részére is  „elérhetőbbé” tenni Házy Erzsébet lényét…; bizonyára örülnének, ha kezükbe vesznek  egy hozzáférhető,  egy a korábbi képes-szöveges kiadványoknál  még átfogóbb, bővebb tartalmú olvasmányt a legendás operaénekesnőnkről.  Az ötletet tett követte és az információgyűjtés eredményeképp idén tavasszal megjelent Az évszázad Manonja című, gazdag kiállítású, sok képet magába foglaló albumszerű életrajzi könyv - benne művész- és egykori pályatársak visszapillantásai, személyes emlékei, vallomásai a nagyszerű szopránról.

Ebből a kiadványból olvasta fel a szerző most az adás végén - a megemlékezések sorát zárva - Medveczky Ádámmal készített interjújának egy rövid részletét: Házy Erzsébet és a karmester között kialakult bizalmi-és munkakapcsolatukat illusztrálva.  

Idézek itt Medveczky Ádám visszaemlékezéséből néhány mondatot:

„[…] Nagyon muzikális volt, s mindenre felkészült. Ahogy egy akkordra berobban, például Minnie, a Nyugat lányában a szép kocsmárosnő, csak őrá lehetett figyelni. Mindig mindent kiszámított, még a lépéseket is, hogy ritmusra lépjen. Zeneileg nagyon képzett volt, hisz zongoraművész szeretett volna lenni, kottaolvasó ember volt. […] A korrepetitorok tartottak tőle, mert ha nem úgy játszottak, akkor megmondta nekik. Azonnal észrevette az elütést, hibát. Annyira magabiztos zenei képzettségű volt, hogy az egyik alkalommal, mikor gyakoroltunk, s betanulta a Pillangókisasszonyt, rászóltam, hogy nem úgy kell énekelni, mert itt negyed szünet van, ezt nem úgy írta a zeneszerző. Erre ő: ha most itt lenne Puccini, beolvasnék neki, megmondanám, hogy miért nem így írta, mert sokkal jobban hangzana.  És bizony abban egy sor változtatásában is igaza volt.

Mindig megmondta a véleményét. Nem bántón, hanem a szünetben odahívta az illetőt, s figyelmeztette, hogy mit nem csinált jól. Nem alázott meg soha senkit. Nagyon igényes volt, és ez sokak szemében rossznak számított. Én sohasem akadtam fenn semmiféle viselkedésén, ő így volt komplett. Élt, halt a színpadért. Annyira vágyott színpadra, hogy nem bírta elviselni a fellépés előtti órákat, főleg ha premier volt, mert már annyira színpadon akart lenni. Azt kérdezte egyszer tőlem: tudod hol voltam a Manon Lescaut bemutatója előtt? Kiskunfélegyházán megnéztem az óriás bálnát, mert már nem bírtam magammal, hát inkább elautóztam oda.

Ő égett, egy különös lázban égett, s ezt a színpadért, a művészetért tette. Ha nem égette volna el magát, ha jobban ügyel és kíméli magát, főleg a hangját, Európa legnagyobb énekese lehetett volna.

[…] Azt is meg kell említeni, hogy nem szerette a fölösleges dolgokat. Adott a viselkedésre, de a mesterkéltséget, a pózolást nem szerette, a hamis hízelgést, az álnokságot nem tűrte. Nagyon muzikális volt, és talán senki nem tudta, hogy mennyi rengeteg munka van a mögött, hány éven keresztül dolgozik valaki azért, hogy felmenjen a színpadra, s ott úgy teljesítsen, ahogy a színpadon kell. Erzsi nagyon kidolgozta a karaktereket, alapos volt. Persze erre születni is kell, de ő nagyon megdolgozott érte. […] A magyar operajátszás egyik legnagyobb alakja volt. Egyedi, nagy művész, s ezt mindenkinek tudatosítania kell.”


2909 Búbánat 2018-10-06 22:54:17

Adós vagyok a Dankó Rádió mai operettműsorában elhangzottak „dokumentálásával”.

Az érsekújvári Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyek szervezőjeként, valamint a komáromi születésű Lehár Ferenc emlékét is ápoló, a Komáromból érkezett Klemen Terézia továbbra is a vendég a stúdióban, akivel ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget: most Házy „dívasága” és/vagy „primadonnasága” került szóba,  mint olyan oparaénekesé, aki művészete tudásának birtokában megengedhette magának az átjárást más zenei műfajok közé; ennek zálogául a szépséges szopránja és kimagasló tehetsége szolgált, ugyanakkor lényének érzékenységével, emberi mivoltából és körülményeiből fakadó „önérzetével” építette fel a maga mítoszát; a maga korában teljességgel, felelősséggel és „adakozóan” betöltötte hivatását színpadon, az Operában, a koncertpódiumon vagy a zenei- és filmstúdiókban.  Kimeríthetetlennek tűnő életenergiája azonban ideje korán megtört. A műsornak tematikájából adódóan nem dolga ennek az okait keresni, kutatni. Tény: Házy Erzsébet és művészete mára legendává vált az opera- és operettbarátok körében, még vannak köztünk, akik személyesen látták-hallották Őt színpadon, esetleg rendszeres kapcsolatot is ápoltak vele. Vélemény sokféleség lehet, de így vagy úgy a múlt értékeit nem szabad a feledés homályában hagyni, így Házy Erzsébet is megkerülhetetlen az emlékezés, a visszatekintés terén. Klemen Terézia egyike azon lelkes embereknek, aki szívügyének tekinti a kultúránk, a magyar kulturális örökség értékeinek felkutatását, kiemelését és a szűkebb-tágabb közönség és közösség közé elviszi, bemutatja, hirdeti, megírja, elmondja azt, azokat…

Házy Erzsébet operettfelvételei közül az alábbi részletek kerültek az adásban bejátszásra:

1. Johann Strauss – Fischer Sándor magyar dalszövegével: A denevér (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1963. december 25., Kossuth  Rádió 19.05 –22.00, Km. az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Lehel György)

Rosalinda dala – Csárdás (Házy Erzsébet)

Hazámnak dalára nyugtom nem lelem, könnytelt a szemem, a szívem fáj…/Tűz és szenvedély, víg hangú jó kedély, tánc és nótaszó, így mulatni jó!...”

2. Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00Km. a Magyar Rádió szimfonikus zenekara, vezényel: Lehel György)

  • Csokonai és Lilla szerelmi kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

    „- Lilla, szívemet ne vesd meg, úgy szeretlek, nem feledlek, bízd reám az életed! /- Elszakítnak engem innen, tilt apám és tilt az illem, nem maradhatok Veled.”
  • Csokonai és Lilla szerelmi kettőse, II. felv(Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert

„- Az első reggel szép szavadra várok. /- Az első reggel éden volt-e álmod?”

  • Csokonai dala, I. felv. (Ilosfalvy Róbert)

 "Sötét lepel borul reám, nincs házam nékem, nincs hazám."

3. Lehár Ferenc – Victor Léon, Leo Stein - Mérey Adolf- Kristóf Károly: A víg özvegy (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27, Km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András)

  • Vilja-dal, II. felv. (Házy Erzsébet és az MRT énekkara)

„Az otthon hangja visszatér, hadd mondjak el egy szép mesét. Egy tündérlányról szól ekképp: Viljának hívja őt a nép. Élt egyszer egy Vilja, egy tündéri lény, meglátta az erdőn egy ifjú legény. Csak nézte, csak nézte és úgy megörül, hogy lángokat érez a szíve körül. Remegett a lány előtt, csak bámulta a tündérnőt. Sóvárgott. Vágyakozva kérte őt: /Vilja, ó, Vilja, te szép és csodás! Légy az enyém, soha el nem bocsáss! Üdvözítő csókod a sírba temet, néked adom éltemet. Vilja, egy csókod a sírba temet, néked adom éltemet…”

  • Danilo és Hanna szerelmi kettőse, III. felv. (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)

„- Minden vágyam, súgom lágyan, jöjj, szeress! Szívem tágul, majd elkábul, jöjj, szeress! Minden érintésed szívem járja át, hinni kell, hogy eljön majd a boldogság. /- Dalod szívemhez szól, jólesik, nagyon jól! A szív csak ver szegény és arra kér, hogy légy enyém. Némán elhallgat a száj, de mégis minden zeng imát: szeretlek téged és vágyom rád. /- Minden vágyam...

4. Jacques Offenbach – Fodor Ákos magyar dalszövegével: Kékszakáll (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1978. december 26., Kossuth Rádió, 19.53 – 22.00, Km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

  • Clémentine királyné dala a II. felvonás első képéből – rondó  (Házy Erzsébet)

„ – Mivel a kicsi lányt nem kérdi  már kicsi és a nagy-nagy úr, remeg a kicsi és megérzi,  nem örül, amit így tanult.   Lám ilyesmi tehát a kezdet, derűs és színes üdeség.  Vak államérdek nyeli már el, ideje sem volt élni még. És ura lett egy Kandeláber… /S egy szép napon elébe toppan egy kedves ifjú, finom úr.  És szépen szól hozzá, de nyomban, mitől ő sápad és pirul.  Nos, ilyesmi tehát a kezdet…  Uram, királyom, Kandeláber…”

  • A III felvonás fináléja (Házy ErzsébetKalmár Magda, Lehoczky Éva, Horváth Eszter, Forgács Júlia, Tordai Éva, Szabó Anita, Domonkos Zsuzsa, Róka István, Melis György, Palcsó Sándor, Fülöp Attila, Bende Zsolt, valamint az MRT énekkara)

Nagy Ibolya telefonon megkereste a 2017. évi II. Házy Erzsébet nemzetközi tehetségkutató énekverseny győztesét, Bojtos Lucát, és megérdeklődte tőle, hogy azóta mi minden történt vele, hol tart most a pályaíve?  Időközben elvégezte a Zeneakadémiát. Idén már láthattuk őt az Operettszínház színpadán is, hol Offenbach Kékszakáll című, rendhagyó rendezésű, operettben mint Fleurette debütált, és azt is megtudhattuk tőle, hogy a Miskolci Nemzeti Színházban jövő év tavaszán a Marica grófnőben Liza szerepe vár rá.  Mint szabadúszót a vidéki színházak, fesztiválhelyszínek sorra keresik, hívják…Említette, idén José Cura partnere lehetett a Fesztiválkatlanban, akivel több duettet is énekelt, szóló számai mellett… Jelenleg éppen Firenzében intézi dolgait…és pihen…

Az adásban Nagy Ibolya megemlékezett a 87 éve született operaénekesről, a Debreceni Csokonai Színház néhai basszistájáról, Tréfás Györgyről: emlékére, felhangzott  énekfelvételéről az „Akasztófaária” Mozart Szöktetés a szerájból című operájából.

A 145 éve született Rózsahegyi Kálmán színművészre egy archív felvételről bejátszott Petőfi Sándor-vers – „Falu végén kurta kocsma” - tolmácsolásában emlékezhettünk.

Nemzeti gyásznapunk: Október 6.  Az 1848-49. évi magyar szabadságharc leverését követően, 1849. október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvéd főtisztet.  Ugyanezen a napon, Pesten kivégezték Magyarország első alkotmányos miniszterelnökét, gróf  Batthyány Lajost.  A vértanú áldozatok emlékére, utolsó zeneszámként

Huszka Jenő – Háy Gyula – Fischer Sándor Szabadság, szerelem című daljátékának dallamai csendültek fel a Dankó Rádióban: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Várady László vezényli (1955. május 10., Kossuth Rádió).


2908 smaragd 2018-10-06 19:28:59 [Válasz erre: 2907 Búbánat 2018-10-05 13:13:47]

A mai műsorból  a

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”

(1957) 

Magyar Rádió, daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre 

rádiófelvételt emelem ki, három dalt hallottunk:

Lilla - Házy Erzsébet és Csokonai Vitéz Mihály - Ilosfalvy Róbert kettősét:

- "Az első reggel..."

- "Lilla, itt a drága óra"

e közé szerkesztve 

Csokonai dalát "Sötét lepel borult reám..." - Ilosfalvy Róbert.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát (a 43 tagú Rádiózenekar) Lehel György vezényelte.

A mű méltatásával már többször foglalkoztunk, erre most nem térek ki. Aki meghallgatta, biztosan nagyra értékeli...

Bámulatos ez a műsorhét, ezért is örülök, hogy a "Komáromi farsang" szerepel benne. 

Házy Erzsébet iránti csodálatunkat, ha lehet még fokozni, akkor ez megtörtént, előadókészsége és tudása, sokszínűsége, h a n g j a elbűvölő, egyik felvétel után a másik, mindegyiken.

Nagy Ibolya riportalanyai, a riportok és az információk érdekesek, lekötik a figyelmünket. A hét vendége Klemen Teréz sokoldalú személyisége példamutató a művészet támogatása tekintetében, amit ezekben a napokban részletesen megismerhetünk. Kiváncsi vagyok, ismerte-e a mai adás előtt a "Komáromi farsang"-ot?


2907 Búbánat 2018-10-05 13:13:47

Ezen a héten – ma is -  az érsekújvári Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny megálmodója, létrehozója, szervezője, Klemen Terézia a vendég a Dankó Rádió stúdiójában, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget: ezúttal az Évszázad Manonja című, Házy Erzsébetről írt könyv szerzőjét erről a munkájáról kérdezte. 

Az adásban két telefoninterjút is készített Nagy Ibolya:

Előbb a szentpéteri Sárközy Xéniát, az  első énekverseny abszolút győztesét kérdezte, meséljen, hogyan élte meg a sikerét és foglalja össze benyomásait, melyek a további tervei,  mire készül;  korábban a Virtuózok elnevezésű magyarországi televíziós tehetségkutató műsorból is ismert művésznő azóta a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen opera-énekművészi diplomát  szerzett,  és  énektanáráról,  Kertesi Ingridről is nagy szeretettel beszélt.  Szerepálmok? Tervei között említette a Traviata Violettáját és Mozart-szerepekben megmutatkozni…

Nagy Ibolya ezután Kertesi Ingridet, a Liszt Ferenc-díjas, Kiváló Művészt, operaénekest, akadémiai énektanárt hívta fel, aki az idei Házy Erzsébet énekverseny egyik zsűritagja volt. Megtudhattuk az interjúból tőle, hogy mindhárom énekversenyben díjat szereztek növendékei: 2016-ban Sárközy Xénia, 2017-ben Bojtos Luca győzött, idén meg Józan Vivien  az operett-kategóriában elért megosztott második helyezésének örvendett, akikre nagyon büszke...  Kitért arra, hogy Szinetár Miklós rendező felkérést kapott a Zeneakadémia énektanszéke vezetőjétől, Meláth Andreától, hogy tartson órákat a Zeneakadémián növendékeinek, és ő mindenki örömére elvállalta ezt a feladatot és máris elkezdte oktatói óraadói munkáját a tanszéken.

A „Túl az Óperencián”  operettadásában a ma 138 éve elhunyt Jacques Offenbach emlékére (is) csendültek fel műveinek szép részletei, Házy Erzsébet, Réti József, Ilosfalvy Róbert és Kertesi Ingrid énekfelvételeiről:

1. Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő

Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József.

Magyar nyelvű teljes stúdiófelvétel - prózai dialógusokkal együtt először 1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádióban hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként  (20.07 – 23.04 óra), de a darab ének-zenei hangfelvételére már két évvel korábban  sor került: Albert István összekötőszövegével – keresztmetszet formájában  - 1968. november 20-án bemutatta a Petőfi Rádió (10.00 és 11.17 óra között). 

- A nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból (Házy Erzsébet és Réti József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

Nagyhercegnő: „… Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő. Mondd el azt, hogy bódító férfi…Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!... És győzni néha többet ér, ha ezt közvetíti a vágya. Ó!  Mondd el azt, hogy megláttam vágyait. Mondd el azt, hogy mindenem lángol. Mondd el azt, hogy így hatott rám a zsivány, pedig nem vagyok ám én fából. Ó!
Jaj, nincs nyugtom, percnyi sem,  csak szenvedek nappal és éjjel! Csak álmodom róla szüntelen. És nem adom fel reményem, mégsem. Ó! Mondd el azt, ha kerülni fog: meghalok!
Mondd el azt, hogy várok rá végig! Mondd el azt, hogy adjon vigaszt! Mondd el azt néki: vágyom, itt vagyok én is! Nos, hát! Nos, hát, most mit válaszol nekem?..../ Mit mond? Mit mond? Nincs rosszabb, mint a kétség!  Mit mond? Döntse el, hogy sorsa mit hív! Mit mond? Mit mond? Mit mond? Nos, hát? […]" 

2. Offenbach: A szép Heléna

Fordította: Fischer Sándor. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52

 - Heléna románca (Házy Erzsébet, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

A szép Heléna – így neveznek, vagy Nidon lánya, a hamis. És azt mondják, rám súlyt helyeztek, hű Thézeusz és mások is. Én nem vagyok könnyelmű léha, csak ellenállni oly nehéz, A bajkeverő Vénusz léha. Csalogatón, szemembe néz. Csalogatón, szemembe néz./ Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a, csúszik az erényes láb. Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre kúszik a,  kúszik az erényes láb…”

3. Offenbach: Fortúnió dala  

Alfred de Musset és mások nyomán fordította: Fischer Sándor és Innocent-Vincze Ernő. A Rádió Dalszínháza bemutatója 1958. június 22., Kossuth adó, 20.20 – 21.25.

Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Fischer Sándor

- Lauretta dala: „...Jól vigyázz! Hát, jól vigyázz!...pórul jársz!.. Csak annyit mondok: jól vigyázz!” (Házy Erzsébet)

- Lauretta és Valentin szerelmi kettőse, Valentin dala (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

„…Nos, üljön mellém és mondja el… /- A szívem fél, van így az ember. Hallgatni nem tud, beszélni nem mer, ó lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem régesrég!... A bánatomra nincsen ír, betemet majd a néma sír! Betemet majd a néma sír! Lelkem mélyén él egy édes álomkép…. /- Nos, mondja meg énnékem titkon, hogy kit szeret, oly végtelen? - A neve az én drága titkom… - Mondja hát, ki az a valaki? - Azt nem merem bevallani. Jöjj bűvös dal! Segítni hív. Egy régen fájó, néma szív. /Nincs arra szó, hogy én mit érzek, mit rejtek el, ha bennünk él egy kép, mely éltet, hallgatni kell! Számomra, míg csak él az élet és él a nyár, nevét elhallgatom, míg élek, mert így muszáj! De érte éget minden sóhaj, mely felzokog, s kívánja bár egy könnyes szóval, én meghalok.  Haja oly szőke, mint a búza, s szempárja kék. Fájdalmam, lelkem összezúzza, és mégis szép. Ez lesz az életemnek vége: bús némaság, nincs arra szó, hogy kín az élet, szenved a vágy! /- … bennem is csak érted ég a vágy!- Ez lesz az életemnek vége, bús némaság! Nincs arra szó, hogy én mit érzek…”

4. Offenbach: Hoffmann meséi

Olympia áriája, I. felv. („babaária)  - Kertesi Ingrid (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Kovács János)

A műsort keretbe foglalta Offenbach  - Rosenthal Párizsi vidámságok című zenekari művének a részletei (km. a Bostoni Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Seiji Ozawa.)

 

Ezt a délelőtt sugárzott adást újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ma délután hat és hét óra között elhangzó ismétlésben.


2906 Búbánat 2018-10-05 13:09:15 [Válasz erre: 2905 bermuda 2018-10-05 10:01:23]

Igen: én sem hagytam ki!!!


2905 bermuda 2018-10-05 10:01:23

Ma meghallgattam a Dankó rádiót... nagy örömömre, mert 3 kedvenc dalom is műsoron volt.Szép Heléna románca, Lauretta dala és a szerelmi kettős a Fortunió dalából... Ez utóbbi az egyik legszebb Offenbach dallam, és Házy-Ilosfalvy csodásan énekli. 1958-as felvétel . (véletlenül tegnap éjjel pont ezt a teljes operettet hallgattam, ....... köszönöm Dankó.!


2904 Búbánat 2018-10-04 12:06:11

A héten Házy Erzsébetre emlékezik a Dankó Rádió Túl az Óperencián adása,  az operaénekesnő születésének 89. évfordulóján. A műsorba meghívott vendég: Klemen Terézia, a Felvidéken, Érsekújváron megrendezett I., II. és idén ősszel már a III. Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny létrehozója, szervezője, a szopráncsillagunkról írt könyv („Az évszázad Manonja”) szerzője, aki Lehár Ferenc emlékét is gondozza, felkarolja évek óta már.

A szerkesztő-műsorvezető Klemen Teréziával beszélget a fenti, sokirányú munkájáról és ugyancsak az adásban Nagy Ibolya a tegnapi Szinetár-interjú után ma egy másik zsűritagot, Iván Ildikó operaénekest hívta fel telefonon és érdeklődött nála egyebek közt a Házy Erzsébet-énekverseny és a jelentkezett fiatal énekes-tehetségek művészi megmérettetésének meglátásairól.

A délelőtti operettadásban elhangzott zenék közül említem meg a következő részleteket:

Franz von Suppé: Boccaccio – Boccaccio és Fiametta „olasz kettőse” (Mia bella fiorentina disprezzi l’amor” – itt a felvételen magyar nyelven, Blum Tamás fordításában: „Szép kis firenzei hölgy, ki a szerelmet megveted”) – Házy Erzsébet, Fülöp Attila, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás  - „Komolyan-Könnyedén” – nyilvános hangverseny közvetítése a Magyar Rádió 6-os stúdiójából. 1977. június 26., Kossuth Rádió; a koncert hangfelvételét 1977. augusztus 18-án, a Petőfi Rádió újra leadta (20.33 – 22.17)

 

Lehár Ferenc – A. M. Wilner, R. Bodanzky – Gábor Andor: Cigányszerelem (1965, Hungaroton)

A Magyar Állami Operaház Zenekarát Breitner Tamás vezényli:

  • Ilona dala (Csárdás):Két szerelmes összetűz, nem oly nagy baj az egész, mert a vágyak…/Minden lánynak kiskorában mezítláb… szedtevette-teremtette, ezért tette, azért tette, az a móka nem is olyan bolondság… jaj de jó lesz kibékülni…./Pillantásod, mint a tűz, mindent férfit láncra fűz…” (Házy Erzsébet)

 

  • Józsi dala: „Forr a vérem, kerget egyre, csábít, hív a nagyvilág, nyughatatlan vándor fecske, minden asszony és diák…. /Messze hív a nagyvilág, nincs tanyám, se párom. Nótaszóval járok hát…  ” (Ilosfalvy Róbert)

 

  •  Zórika dala: „Magamban éltem, s eljöttél értem, a szerelemről nem tudtam semmit se még. Aludt a szívem, de vártalak híven. mert tudtam, hogy eljön az álmom még. Az erdőnek sírtam el ha bánatom volt, a társam a szél, jó barátom a hold. És álmodtam ébren sok éjjelen át hol vár majd az ismeretlen boldogság. És halkan csak halkan, ne sejtse meg más szép álomba hívott egy bűvös varázs.  /Nézz rám ha szeretsz igazán, érted tüzel úgy a szám. Nézd csak a tűz, csak a vágy lobog szívemen át. Hidd el így sohase vártak rád. Nézd, ez a csók a tiéd, ami ajkamon ég, boldogabb szív sose várt rád még”  (Házy Erzsébet)

 

  • Cigányinduló  (MRT énekkara és szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) - keresztmetszet,1961. október 31., Kossuth Rádió,  20.25 – 21.18

Kálmán Imre – Julius Brammer, Alfred Grünwald -  Harsányi Zsolt: Marica grófnő

1996-ban a Marica grófnő átdolgozásának TV változatában, a Rökk Marika mellett játszotta Marica szerepét:

  • Marica belépője, I. felv.: „Húzd, mint régen! Húzzad nékem, gyere ide, vén cigány…/De jó is lenne szerelmes lenni…” (Iván Ildikó)
  • Jelenet, Marica és Zsupán kettőse: „Szép város Kolozsvár”  - próza és ének (Rökk Marika, Németh Sándor, km. a Fővárosi Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel: Várady Katalin)

Ezt az adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.


2903 Búbánat 2018-10-03 11:34:11

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” operett adás-sorozata ezen a héten Házy Erzsébet  felvételei közül válogat, a szopráncsillagunkra emlékezve – születésének 89. évfordulóján.  E mellett, a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya heti vendégével, Klemen Teréziával beszélget a stúdióban az általa létrehozott, megszervezett Házy Erzsébet nemzetközi tehetségkutató énekverseny mibenlétéről, továbbá szóba került a Házy Erzsébetről írt-szerkesztett könyve, de ma a civil foglalkozásáról, jelenlegi munkájáról, valamint családjáról is mesélt.

Nagy Ibolya az adásban telefonon megkereste Szinetár Miklós rendezőt, aki Érsekújváron az énekverseny zsűrijében foglalt helyett, hogy fejtse ki véleményét annak színvonaláról, a fellépett versenyzőkről; szólott a Házy-könyvről, Házy Erzsébetről, akit legelőször a Gardelli betanította és vezényelte Rossini Ory grófjában rendezett; említette az  Opera aranykorát, melyben Házy Erzsébet művészete kiteljesedett és kitért a  pályán lévő  énekesek kiszolgáltatottságára, nehézségeire; milyen rendkívüli adottságok kellenek az érvényesüléshez. Végül – egy meglepetésként - szóba hozta régi tervét: operettfilmet készül rendezni Lehár Víg özvegyéből, már a forgatókönyv írásának fázisában tart a projekt…

A mai adásban elhangzott zenék voltak:

1. Huszka Jenő: Szabadság, szerelem – Palotás (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László) - az operett teljes stúdiófelvételének a bemutatója: 1955. május 10., Kossuth Rádió)

 

2. Kálmán Imre – Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő (részletek, Qualiton, 1965) a Fővárosi Operettszínház Énekkarát és az MRT szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényli.

- Fedora belépője, I. felv.: „Mindig a régi dal, az ember mást se hall: mindig csak pour l’amour, csak pour l’amour… /Csók és mámor: ördögi szép találmány, ő rak édes tőrt eléd, és te lépre mégy!..../Hogy mért lenne mennyország egy csalfa csók? Nem látok ebben semmi rációt! Mért kéne könnyek közt remegnünk, egy árva csókért mindig epednünk?...” (Házy Erzsébet, énekkar férfikara)

- Mabel és Tóni: „Gréte, Gréte, jöjj a virágos rétre…  Gréte-Gréte, miért nem jönnél a rétre? Jöjj, hát édes…!” (Koltay Valéria Rátonyi Róbert)

- Fedora és Mr.X. szerelmi kettőse:Óh, de csodaszép regény ez, sejted-e, a szív mit érez? Vágyod-e a hevét, érzed-e a tüzét, látod-e a szememben, édes?.../ Ez a szív remegve kér,esengve hív! Lobogón, tüzesen, csak a szád keresem, csak a szád, melyet a vágy megrészegít!...” (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)

- Finálé (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Koltay Valéria, Rátonyi Róbert, Kishegyi Árpád, énekkar)

 

3. Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő  (az operett rádió-keresztmetszetéről).

A rádiófelvétel bemutatója: 1961. március 25., Kossuth Rádió 20.00 – 21.25.

A felvételen közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Magyar Rádió Énekkara. Vezényel: Sebestyén András.

- Lili és Illésházy gróf szerelmi kettőse, II. felv.: „- Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel megérintem a hófehér kezét, bocsássa meg, ha bús tekintetemmel úgy esengem éltető derült tekintetét…/- A szeme ég, a szava éget, elég, ah elég, mert még elégek, szinte kábító, fojtó a lég, elég, ah elég!.../Szellő szárnyán, szállj velem, repülj velem, erdők mély vadonán kószáljunk szerelmesen, dús fű selyme legyen nászágyunk és senki ne tudja, ne sejtse hol járunk…” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

- Lili dala, III. felv.: Bíborban ég az alkony-ég, lángok lobognak ott fönn a mennyben, lángok lobognak fájó szívemben, ég, minden ég…./Egy férfi képe van a szívem közepébe’ ,szívemnek éjében fénylő sugár, övé a lelkem, érte lobog a szerelmem, árnyékként kísérem, amerre jár!...” (Házy Erzsébet)

- Clarisse és Frédi vidám kettőse, I. felv.: „Hogyha szeretnél engemet, úgy mint én tégedet, összepuszilnám képedet…/Gyere, csókolj meg, szaporán, tubicám, ha megfőztél, most megegyél, de meg ám…” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)

- Clarisse és Frédi vidám kettőse, II. felv.: „Drágám, engem sose féltsen, drágám, mért is lenne résen, szép asszonyra, ha vigyáz, lehet szeme száz, nem lát… Drágám, bízni kell a nőben, másképp felszarvazza bőven, lóvá tenni érti minden asszony szerető urát.” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)

 

4. Lehár Ferenc: A víg özvegy keringő-egyveleg  (a Bécsi Johann Strauss Zenekar, vezényel: Willi Boskovsky)

Ezt az adást ma délután újra meghallgathatjuk az ismétlésben, hat és hét óra között a Dankó Rádió hullámhosszán, valamint az internetes elérhetőségeken.


2902 Búbánat 2018-10-02 13:31:13

Ezen a héten Házy Erzsébetre emlékezik a Dankó Rádió napi operettműsora, az operaénekesnő születésének 89. évfordulóján.

 A „Túl az Óperencián” adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa a Felvidéken élő és onnan érkező Klemen Terézia, aki sok éve lelkes patrónája és szervezője a pozsonyi születésű Házy Erzsébet és a komáromi születésű Lehár Ferenc emlékét szolgáló otthoni és itthoni kulturális rendezvény-sorozatoknak.

A rádió műsorában felcsendülő operettdallamok szerzői és hazai előadóművészei között természetesen most Házy Erzsébet énekfelvételei és Lehár művei kapnak kiemelt hangsúlyt a zenei összeállításban:
 

1. Lehár Ferenc: Éva – nyitány (MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli) (1975)

2. Johann Strauss: Egy éj Velencében

Szövegét F. Zell és R. Genée írta. Fordította Gáspár Margit és Kristóf Károly. A keretjátékot Innocent Vincze Ernő írta. Vezényel Bródy Tamás. Km. az MRT szimfonikus zenekara és énekkara. Karigazgató: Sapszon Ferenc.

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00

A mai műsorban elhangzott részletek voltak:

  • Annina belépője és kórus, I. felv.: „Frutti di mare” (Házy Erzsébet, énekkar)

 

  • Négyes a III. felvonásból: „Álarc mögé, maszkok közé… Táncra mostan! Rajta hát!...” (Házy Erzsébet, Zentay Anna, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, énekkara)

 

  • Annina és az Urbinói herceg kettőse, II. felv.: „Eljött az alkalom (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)

 „-Nincs senki más itt és ezért, nos, tárja fel, amit ígért! – Ígértem én? -  Hogy arcát láthatom, csak legyünk egyedül. – Ha ennyi! Vágya teljesül! - Mit látok? Szebb, mint amit vártam! Csodálatos! – Csak nyugalom! – Miért oly kegyetlen, angyalom!  Barbara! Hisz ennél több is volt szava! - Miről beszél? Mi volt szavam, mondja csak! – Azt mondta…- Nos, mit mondottam hát?   - Azt mondta, hogy az alkalmas, s a randevún majd meghallgat. Nem így volt?  Ugye, emlékszik? - Én nem emlékszem erre itt.  - Azt mondta, majd lesz alkalom, meg azt..- azt mondtam, hallgasson! Nem így volt ez?  Nem emlékszik? - Én nem emlékszem erre itt.  /-  Drágalátos Barbara! Szépet hallott rólam ma! Annyit mondhatok. Annyit mondhatok. - Ezzel még nem látom át, kettőnk itt ez hányadán…/-Elszédült, ahogy ápoltam, és sóhajtott, hogy láza van. Nem így volt?  Ugye, emlékszik? - Én nem emlékszem erre itt. – Egy csókért lángra lobbantam és Ön… -azt mondtam, hallatlan!  Nem így volt ez?  Nem emlékszik? - Én nem emlékszem erre itt.  /- Drágalátos Barbara!...”

  • Annina és a Urbinói herceg keringő-kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor):

Táncolnak már?... - Igen, ma házibál van nálam….-Táncolhatnánk!  …-Végre, vágyódó karomba zárom! – Táncolni óhajt? Akkor nem bánom, táncoljunk hát! Karoljon át!  - Már robban a vágy! … - Csókot egyet!.. -Táncra fel!...”

  • Vacsora-ötös és szakács dal, II. felv. (Házy Erzsébet, Zentay Anna, losfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Udvardy Tibor)

-Ketten borulnak vállamra, trallalla-lalala, de szívem vágya csak Barbara… itt együtt az asszony és két szobalánya. Ez jó karnevál! …/- Caramello, mit lebzselsz itt? Tűnj el, az áldóját! Őfensége megbocsát! Vállalom, hogy felszolgálok. Új személyzet. Jót nem állok! /     -Ne menj el, maradj itt!… - Én vagyok a szakács…- No, nézd csak, Pappacoda! …- Nini, Ciboletta! …-Parancsoljanak, bordeaux-i bort!…./-Csiribiri, bumm, a konyhakés, csiribiri bumm, most tettre kész, a húst előveszem, a tűzre felteszem…No de hogyha megkóstolta már, összefut a szájában a nyál…van itt ész, a fogás most kész…”

  • Annina dala:Gúnydal” (Házy Erzsébet, énekkar nőikara)

Egy herceg gazdag, fényes, ha-ha-ha, a palotája fényes, ha-ha-ha… és titkos utakon, tralallala, tralallala, és jár a nők után, megáll a ház előtt, ad nekik szerenádot… /A herceg nagy link, a herceg az nagy link!…/…nászszerenádra készül, ha-ha-ha, fut a nő után… tralallala, tralallala, epedve szól az ének, az ajka csókra áll..”

 

3. Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja

  • Angèle belépője: „Boldogság?!.Ki tudja, mi a boldogság, aki nem volt szerelmes még..”  (Házy Erzsébet, km. a Magyar Állami Operaház zenekara, vezényel Bródy Tamás) („Házy Erzsébet új operettfelvételei” - 1976. december 26., Petőfi Rádió, 15.44 -16.06

4. Az operettből további dalok más stúdiófelvételről szólaltak meg:

  • Farsangi kórus és René belépője: „- Farsang van, vígan áll ma itt  a bál…/-Szép igazán, barátaim, ez a rajongás személyemért!… Hogy ősöm volt ama Luxemburg, a nagy tivornyák hőse… Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, mert fenn az ernyő, nincsen kas, sosincs benne egy garas, a szép lányok csókolnak…” (Baksay Árpád és a Fővárosi Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel: Várady László) - 1962
  • Fleury belépője: „Konfettifelhő száll, mint a vihar… Jó hírnév, jó modor a fő…” (Honthy Hanna)
  • Basil belépője, I. felv.Szívem szeret, valóság ez, nem álom…” (Feleki Kamill, énekkar férfikara)
  • Fleury és Basil kettőse, II. felv.: „Nagy arszlán volt a kopasz úr… Polkatáncos, polkatáncos voltam deli legény…” (Honthy Hanna, Feleki Kamill)

5. Lehár Ferenc: Bécsi asszonyok - nyitány (MRT Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli) (1965)

 

A délelőtti adás ismétlés ma délután hat és hét óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.


2901 Búbánat 2018-10-01 11:48:00

Ma, október elsején, Házy Erzsébet születésnapját ünnepeljük; ünnepeltük évtizedek óta ezen a napon, azonban dokumentáltan bizonyítani sikerült, nem ma, hanem szeptember 30-án született a magyar szopráncsillag.

Erről az új tényről is szó esik majd ezen a héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában, melynek meghívott vendége a stúdióban Klemen Terézia 

– akivel a szerkesztő-műsorvezető beszélget:

Nagy Ibolya: „Vendégem mottója és célja: ápolni Lehár Ferenc és Házy Erzsébet emlékét!
A párkányi születésű, Révkomáromban élő Klemen Terézia neve ismerősen cseng a helyi közélet berkeiben…. 2012-ben megalapította a Lehár Ferenc Polgári Társulást, majd két évvel később a Szlovákiai Civil Becsületrendet. Ez utóbbi égisze alatt szervezik meg a nemzetközi Házy Erzsébet énekversenyt…. Klemen Terézia boldogan jött rádiónkba, és osztotta meg egészen friss élményeit, az idei, 2018-as énekverseny eseményeiről, és persze a könyvről is, melynek bevételét, teljes egészében az énekverseny életben tartására fordítja.”  Házy Erzsébet emlékének szentelt könyv: Klemen Terézia: Az évszázad Manonja (2018)

A mai adásnapon Klemen Terézia részletesen szólott az általa megálmodott, megszervezett és megvalósított eddigi három Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyről, melyeknek a szlovákiai Érsekújvár adott otthont…

Nagy Ibolya már a tegnapi műsorában felvezette Házy Erzsébet rádiófelvételeit, mikor két részlet hangzott el Jacobi Leányvásárából. Ma egy Lehár- és egy Millöcker- operettnek a részletei  kaptak helyet az adásban.  A rádió hangarchívumában több mint negyven operett stúdiófelvételén hallhatjuk Házy Erzsébet gyönyörű énekhangját, lesz miből bőven bejátszani újabb és újabb szép dalokat Házytól (persze az operafelvételei most kissé a háttérbe szorulnak - a tematikából adódóan.)

Lehár Ferenc: A mosoly országa

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29
/operett két részben/

Magyar szöveg: Harsányi Zsolt

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Balassa Sándor. Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György. Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:
Lichtenfels gróf – Balázs István
Liza, a leánya _ Házy Erzsébet
Hardegg bárónő, a nagynénjük – Simon Zsuzsa
Szu Csong herceg – Simándy József
Mi, a húga – Kalmár Magda
Csang, a nagybátyjuk – Radnay György
Hadfaludy Feri – Bende Zsolt
Fu Li, követségi titkár – Szatmári István
Főajtónálló – Börzsönyi Mihály

  • Bevezető kórus és Liza belépője, I. felv. (Házy Erzsébet és az MRT énekkara):

„- Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!”  „- Egy nőnek mindig jól esik az ilyen szép fogadtatás! Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá, s felgyúl a láng!.../Flörtök, miért gyötörtök, nektek szívemet adni kár! Más kell, lángolás kell, édes öröm kell végre már!... /Szív, szív mindig remél: Eljő a mély nagy szenvedély! Arra ébredünk, hogy halkan hív egy csendes szó, egy másik szív!... Hív, hív, hallod szavát, rohansz felé száz kínon át!  Összetört martalék lesz a szív,mégis arra hív, arra hív!

  • A III. felvonás részletei; a finálé (Házy Erzsébet, Simándy József, Kalmár Magda, Bende Zsolt – dialógus (próza) és ének

Szu-Csong és Liza jelenete: „... - Mi nálunk a férfi a nőt akár meg is ölheti!... Ha gyűlölsz, akkor miért vagy mellettem hát?  Szólj!... "

Szu-Csong: Mit tettem én?! …  Volt egy bűvös lány, boldog napsugár, melyre szívem  mind hiába vár… Szegény Szu-Csong!… Szegény Szu-Csong”…

Liza és Szu-Csong búcsúkettőse (Házy Erzsébet, Simándy József)

Szu-Csong: „Vágytam egy nő után, egy nő után! Kergett a vágy…”

Mosolygó nézés és jólnevelt arc, mögötte fájjon, akármilyen harc.  Mögötte könnyezik a szívem. Egy kicsit vérzik is, de nem tudja más. Mögötte fájjon akármilyen harc, mögötte könnyezik a szívem. De hogy itt benn mi fáj. Azt nem tudja más.”

Mi és Feri búcsúja egymástól  - prózában (Kalmár Magda, Bende Zsolt)

Finálé: „Drága húgocskám… nézz rám szegény, nem sírok én… Jobb így talán mosoly ország. (Kalmár Magda, Simándy József, Bende Zsolt)

 

Carl Millöcker - Theo Mackeben: Dubarry

Rádiós bemutató (keresztmetszet): 1973. január 30., Kossuth adó 19.25 - 20.23: 

Magyar szöveg: Lakatos László
A versek fordítója: Szenes Andor

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás

- Jeanne dala, II. felv.: „Átéltem már néhány szerelmet, és csókokat, és bókokat, a férfiak úgy érdekelnek, s a pillanat, mely elszalad… /Mindegy nekem, mi lesz velem, ha egyszer felgyúl a szívem. Mindegy nekem, ki lesz velem, csak engem nagyon szeressen. Akármi lesz, akárki lesz, öleljen forrón szívéhez. Mindegy nekem, ki lesz velem, király vagy koldus, enyém legyen!...” (Házy Erzsébet)

- Jeanne és René kettőse, I. felv.: „A május ránk talált… /Oly szép az éj, a szív remél…/Ó, jöjj ne várj, a holdsugár…/Ne játssz a tűzzel! Vigyázz! Vigyázz!     (Házy Erzsébet, Kónya Sándor)

-  Margot és Brissac vidám kettőse, I. felv.: „Egy a fő, egy a fő, ezt a csókot várja ő. Ennyi az egész…” (Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor, énekkar)

- Margot és Brissac vidám kettőse, III. felv.: „Van egy kis időm, hát imádlak én!...” (Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor)

 

A délelőtt 9 és 10 óra között sugárzandó adás ismétlése mindig aznap 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban (és online az internetes oldalán is: www.dankoradio.hu)

 






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.