Összeszedtem pár ilyet a rádió operettműsoraiból:
Balettzenék, közzenék, táncok (keringő, palotás, bolero, csárdás, kolo, induló, mazurka, polonéz, foxtrott stb.)
- Hervé: Lili - keringő
- Huszka: Gyergyói bál – palotás
- Huszka: Szabadság, szerelem – palotás
- Jacobi: Miami - keringőegyveleg
- Kacsóh: János vitéz, II. felv. - előzene és menüett
- Kacsóh: János vitéz, III. felv. – balettzene; „Tündéravatás” (km. kórus)
- Kálmán: A bajadér – balettzene
- Kálmán: Ördöglovas – palotás
- Kálmán: Csárdáskirálynő – tánckeringő (km. kórus)
- Lecocq: Angot asszony lánya – balettzene
- Lehár: A drótostót - galopp
- Lehár: Cigányszerelem - balettzene
- Lehár: A mosoly országa, II. felv. – balettzene ("kínai balettszvit")
- Lehár: A pacsirta – palotás
- Lehár: Éva – keringő; balettzene
- Lehár: Luxemburg grófja – keringő -intermezzo
- Lehár: Kék mazúr – közzene
- Lehár: Friderika - közzene
- Lehár: A cárevics – közzene
- Lehár: A cárevics, II. felv. – balettzene
- Millöcker: A koldusdiák - lengyel táncok: mazurka, polka
- Millöcker: Gasparone – induló
- Nedbal: Lengyelvér – mazurka, keringő, ländler, induló
- Offenbach: Orfeusz az alvilágban – kánkán
- Offenbach: Dunanan apó - közzene
- Offenbach: Kékszakáll – közzene
- Sullivan: A gondolások – barcarola; tangó¸ keringő
- Suppé: Pajkos diákok - közzene
- Szirmai: Táncos huszárok – keringő
Vokális táncok
- Ábrahám: Bál a Savoyban – tangó („Az én nevem La Bella Tangolita” Házy Erzsébet)
- Huszka: Aranyvirág – tarantella (Dal: Lehoczky Éva)
- Huszka: Aranyvirág – barcarola (SzekeresKórus és Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bánfalvy Miklós)
- Huszka: Bob herceg, I. felv. – csárdás (Dal: „Hej, kopogós a táncom” Ilosfalvy Róbert)
- Jacobi: Jánoska – keringő („Tündérkeringő” – „„…Tündér! Jer, ide már! A szívem idevár. Reménye te vagy és a bizodalma… /Szép szemedbe nézni mélyen--- csókot adni, csókot kapni, még-még…” (László Margit és Réti József)
- Kálmán: A cigányprímás – keringő (Sári és Gaston keringődala: „Ej, lárifári, nem kell várni, frissen jó a csók…” (Koltay Valéria, Külkey László)
- Kálmán: A bajadér – shimmy (kettős: „Jön-e velem nagysá’d shimmyt járni?…” Zentay Anna, Kishegyi Árpád)
- Kálmán: Ördöglovas – rumba (Rumbatercett: „Jaj, de szép is lehet Monte Carlo)
- Kemény: Valahol Délen – boleró (Lolita bolerója: „Fekete az éj” Mezei Mária)
- Kemény: Májusfa – keringő („Májusfakeringő”: Gyurkovics Mária, Forrai kórus)
- Kemény: Talán a csillagok – keringő („Hópehelykeringő”; „Hóvirág-keringő” Gyurkovics Mária, Forrai kórus)
- Lehár: Bécsi asszonyok – induló („Nachladil-induló” – „A banda élén, míg megyek…” (Külkey László; Palcsó Sándor)
- Lehár: Cigányszerelem – induló („Cigányinduló” Kincses Veronika, Gulyás Dénes, Mersei Miklós, km. az MRT Énekkara)
- Lehár: A víg özvegy, III. felv. – keringő (Keringő-duett: „Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!” Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)
- Lehár: A víg özvegy, III. felv. - Tánc, kánkán (Grisette-dal - Valencienne és a görlök: „Este odakinn az utcán, trallalli és trallalla,…/ Íme, itt a kis grisettek, akikért úgy lelkesedtek: Lolo, Dodo, Zsuzsu, Frufru, Cloclo, Margo, e moi!.../ Rittantouri tantirette, e voila les belles grisettes, les grisettes de Paris, rittantouri tantiri!” Koltay Valéria és az MRT Énekkarának Női kara)
- Lehár: A víg özvegy, II. felv. – kolo (MRT Énekkara)
- Lehár: Éva – keringő („Éva-keringő” - „S hogyha csak egy percig volnál szép” (Lehoczky Éva)
- Lehár: A cárevics – tangó (kettős: „Mi kell még...így még soha mást” Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)
- Lehár: A cárevics – „Napolitana” (kettős: „Miért, miért van egyszer csak egy évben nyár?...” (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)
- Lehár: A cárevics – one step (Iván és Masa kettőse: "Elmennék én hozzád, babám, ha este várnál rám..." Zentay Anna, Kishegyi Árpád)
- Lehár: A három grácia – rumba (Rumbakettős: „Rumba gyötör a féltékenység…”)
- Lehár: Szép a világ - keringő, induló, tangó („Rio de Janeiro”; „Szép a világ” Németh Marika, Korondy György; Palcsó Sándor; Szabó Miklós)
- Offenbach: Kakadu – barcarola (Dal: Szabó Miklós; Réti József; Ilosfalvy Róbert)
- Offenbach: A sóhajok hídja – recitativo és barcarola (Fülöp Attila és Rozsos István)
- Oscar Straus: Varázskeringő – keringő (Keringőkettős, II. felv. „Halkan száll, halkan…” (Palcsó Sándor, Bende Zsolt)
- Johann Strauss: Egy éj Velencében –keringő („Lagunakeringő” Szabó Miklós; Ilosfalvy Róbert)
- Johann Strauss: A denevér, II. felv. – magyar csárdás (Dal: „Hazámnak dalára nyugtom nem lelem” Házy Erzsébet)
- Johann Strauss: A cigánybáró – keringő (Kincskeringő – tercett: Cipra, Barinkay, Szaffi – „Nézd arra bent, mi cseng, mi peng,hogy csillog ottan, villog titokban…” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)
- Johann Strauss: A cigánybáró – toborzó és csárdás („Csapj kezembe szép öcsém, búcsút mondj a lánynak…” (Bende Zsolt, MRT Énekkara)
- Johann Strauss: Bécsi vér – keringő („Bécsi vér, bécsi vér” – kettős: Kincses Veronika, Fülöp Attila)
- Johann Strauss: Bécsi vér - polonéz (Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Breitner Tamás)
- Zeller: A madarász – keringő (Rajnakeringő: „Rajna táj, égi báj” Fábry Edit; Házy Erzsébet)
Tetszik a két lista - lsd. 2853, 2852 - ...:-) és legnagyobb örömünkre ezeket a digitalizált felvételeket gyakran hallhatjuk Nagy Ibolya műsorában.
Hozzáteszem:
Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957)
Magyar Rádió, daljáték 2 részben
Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre
Kar- és kórusdalok a "Komáromi farsang" - ban:
Üldözők kara - itt
Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő
Színész kórus - Bájligeti és a Kar
Kelemen-induló - Kar
Létra-kórus
Zárókórus
Közreműködött a 43 tagú Rádiózenekar és a 40 tagú Földényi kórus.
A reménybeli digitalizálás után majd újra meghallgathatjuk...
Összeszedtem pár ilyet a rádió operettműsoraiból:
Operettkórusok
Dunajevszkij: Szabad szél
- Matrózinduló: „Tengerész, tengerész!...” (MRT Énekkarának Férfikara)
Eisemann Mihály: Bástyasétány 77
- Nyitó együttes, kar: „Bástyasétány-induló” (Földényi-kórus)
Huszka Jenő –Martos Ferenc: Bob herceg
- Gárdainduló: „A gárda, a gárda viharsebesen tör az ellenen át…” (MRT Énekkarának férfikara)
Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő
- Hitelezők kara (MRT Énekkara)
Huszka Jenő – Fischer Sándor: Szabadság, szerelem
- Honvédek dala: „Virradóra, virradóra…” (Földényi-kórus)
Jones: Gésák
- Tea-dal „Ha nő csak könnyet lát, egy csésze jó teát, fontos, hogy a vendég úr jól érezze magát…/Ez a kedves teaház, ma lesz itt mulatás…” (MRT Énekkarának Nőikara)
- Kórusjelenet: „Bűvös, édes holdsugár” (MRT Énekkarának Nőikara)
- Tengerészinduló (MRT Énekkarának Férfikara, km. Bende Zsolt)
Kacsóh Pongrác: János vitéz
- Kórus: „Megjöttek a szép huszárok” (Földényi-kórus)
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai
- Karjelenet:„Jó dolga van a diáknak, tekintélye van" (Földényi-kórus)
Kerekes János - Kristóf Károly: Hófehérke és a hét törpe
- Óriások-kara: „Repül a csónak délután hazafelé…" (MRT Énekkara)
Kerekes János – Tóth Miklós –Romhányi József: Boldogságfelelős
- Induló (Földényi-kórus)
Lecocq: Angot asszony lánya
- Összeesküvõk kara (MRT Énekkarának Férfikara)
- Női kar: „Nem tud más segíteni rajtunk, jaj, más segíteni rajtunk, mint Ön drága jó művész úr, mert oly ártatlan a mi lányunk, mint az égen a bárányfelhő…” (MRT Énekkara)
Lehár Ferenc – Gábor Andor: Cigányszerelem
- Bevezető kórusjelenet: „… Nincsen olyan legény, nincsen olyan leány…” (MRT Énekkara)
Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta
Bevezető kórus (MRT Énekkara)
Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja
- Nyitó farsangi jelenet: „Farsang van, vígan áll a karnevál…” (MRT Énekkara)
Millöcker: Szegény Jonathán
- Kórusrészlet (MRT Énekkara)
Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő
- Bevezető kórusjelenet (MRT Énekkara)
Offenbach: Szép Heléna
- Előjáték és templomi kórus (MRT Énekkara)
- Öltöztető kar (MRT Énekkarának Nőikara)
Offenbach: A sóhajok hídja
- Nyitó jelenet: „Óh, Úrnőm…” (MRT Énekkarának Nőikara)
Scserbacsov: Dohányon vett kapitány
- Nyitókórus: „Vendéglátó víg lakomára készül mára fel ez a ház” (Földényi-kórus)
Johann Strauss: A királyné csipkekendője
- Kórusjelenet: „Éljen a király!” (MRT Énekkara)
Johann Strauss: Egy éj Velencében
- Karnevál-jelenet (Földényi-kórus)
Johann Strauss: A cigánybáró
- Cigánykar, I. felv.: „Vigyázni jó, élni jó, hol cigány él” (MRT Énekkara)
- Jelenet-kórusrészlet, II. felv. „Tessék venni, friss kalácsot enni…” (MRT Énekkarának Nőikara)
Sullivan: A Fruska
- A tengerészek dala: „A kéklő óceánt hófehér hajónkban járjuk, és nincs panasz miránk, úgy pucoljuk meg az ágyút…” (MRT Énekkarának Férfikara)
Sullivan: A cornwalli kalózok (avagy a becsület rabjai)
- Kórusrészlet, I. felv. :„Kúszva, mászva kősziklára…” (MRT Énekkarának Férfikara)
- Kalózok és rendőrök kara, II. felv.: „Kalózcsapat lopódzik itt…/Fel, óceánlakók…” (MRT Énekkarának Férfikara)
- Lányok kara (MRT Énekkarának Nőikara)
Sullivan: A mikádó
- Kórusjelenet: „Itt jönnek a szép kis dámák” (MRT Énekkara)
Suppé: Pajkos diákok
- A diákok kara: „Gaudeamus igitur” (MRT Énekkara)
Szirmai Albert: Mézeskalács
- Az Udvar bevonulása, II. felv.: „Csupa méltóság, csupa méltóság, csupa méltóság a mi képünk! Főmagasságú, főmagasságú, főmagasságú a személyünk!...” (MRT Énekkara)
Összeszedtem pár ilyet a rádió operettműsoraiból:
Operettegyüttesek
Csajkovszkij– Josef Klein – Erdődy János: A diadalmas asszony
- Induló együttes (Zentay Anna, Fekete Pál, Göndöcs József , a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekar és a Földényi-kórus, vezényel Bródy Tamás)
Dunajevszkij: Szabad szél
- Együttes, III, felv.: „Orvul tört ránk, eltiporta földünk, úrra lett itt az ellenség…/Szél, szél, szállj keletről hozzánk” (Palócz László, km. az MRT Énekkarának Férfikara)
Fall: Sztambul rózsája
- Együttes (László Margit, Koltay Valéria)
Fall: Az elvált asszony
- Ötös: „Én vagyok én, te vagy tee, ki a szamár, én vagy te?” (Zentai Anna, Kövecses Béla, Bilicsi Tivadar, Kishegyi Árpád, Nádas Tibor)
Fényes Szabolcs: Maya
- Együttes: „Haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika, Korda György, Rátonyi Róbert, énekkar)
- Együttes: „Párizs, te szép!...” (Galambos Erzsi, Házy Erzsébet, Rátonyi Róbert, MRT Énekkar)
Lehár Ferenc - Mérey Adolf: A víg özvegy
- Pavillon-jelenet, II. felv. (Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor)
Lehár Ferenc – Gábor Andor: Cigányszerelem
- Együttes: „Rettenetes nagy eset, ami itt most megesett…” (Kincses Veronika, Kukely Júlia, Bende Zsolt, Molnár András)
Messager: Nászéjszaka
- Ötös: „…- Nos, halljuk hát, ez hogy esett! - Nos, hát, így volt: a jachtunkon nagy csend honolt. Szépen ringott a tenger árján Arabellánk, a büszke jacht, - szinte már édes álom szárnyán a bíbor fényű ég alatt, - akkor a csendes esti fényben, míg pihenni tért a király, vitorlás bárka úszott felénk, a halk vizű tenger árján… oly mily kedves volt ez a hajó az alkonyéjben!…, /úszott felénk hófehéren, gazdája, ifjú drapp ruhás…./-Nos, jó kapitányom, ámde most velünk mi lesz?...” (Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Fekete Pál, Kövecses Béla, Petri Miklós)
Millöcker: A koldusdiák
- Együttes és Simon dala, I. felv. „Itt jön Wybiczky herceg, s titkára vele…” (Kalmár Magda, László Margit, Sánta Jolán, Melis György, Molnár András, Póka Balázs)
Offenbach: Kékszakáll
- Együttes: „Saltarelle, avagy mit ad a nő…” (Bordás Barbara, Kardffy Aisha, Lévai Enikő, Lukács Anita, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté, Laki Péter, Vadász Zsolt) – koncert, Budavári Palota, 2017.
- Palotajelenet (Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Róka István, Bende Zsolt, az MRT Énekkara)
Offenbach: A szép Heléna
- Királyok bevonulása, jelenet és együttes (Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Melis György, Palócz László, Maleczky Oszkár, énekkar)
Offenbach: Piaci dámák
- Bevezető jelenet: a Kofák kara: „Tessék, vegyenek itt a zöldség, karalábé, tessék körtét, szőlőt, friss karalábét, csuda olcsó árú; vegyenek-vegyenek-vegyenek, olcsó a sapka, zöldbab, olcsó a virág…csak tessék, hölgyeim…” (Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Forgács Júlia, Kincses Veronika, Köteles Éva, Mátray Zsuzsa, Szemere Erzsébet, Gregor József)
Offenbach: A sóhajok hídja
- Hatos: „_Imádlak! Engem imádnak! …-Jöjj, menjünk innen már!...” (Kalmár Magda, Palcsó Sándor, Fülöp Attila, Rozsos István, Radnay György, Antalffy Albert)
- Együttes: „Riadó, riadó, riadó!...Szép Velence…” (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, MRT Énekkara)
- Tízek Tanácsa – jelenetegyüttes:”Van egy kis zúg a völgyben, a hispán vidéken…” (Palcsó Sándor, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Rozsos István, MRT Énekkara)
Offenbach: Fortúnio dala
- Kórus és vízdal: „Elment az úr és a lánya is…/Babett! Babett! Ennivalót! A gyomrunk éhes, szörnyű gond… /Mily bőség, mily áldás, mit sorsunk ránk mér, csak dőzsölj, ha nincs más is, mi bendődbe fér… /Víz az élet fő gyönyöre, nélküle élni, gond öröme…” (Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Kövecses Béla, Réti József, Bende Zsolt, Külkey László)
Offenbach: Párizsi élet
- Hetes: „Aki rangos, sose hangos…” (Ötvös Csilla, Mohácsi Judit, Németh Mária, Sütő Mária, Kovács Péter, Miller Lajos, Rozsos István)
Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő
- Együttes: „Jój’cakát!...” (Németh Marika, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Melis György, Michels János, MRT Énekkara)
Planquette: A corneville-i harangok
- Ötös (Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Korondy György, Melis György, SólyomNagy Sándor)
Schubert-Berté: Három a kislány
- Binder, Édi, Médi, Brunéder és Hédi ötöse, I. felv.: „Ide kukkants, oda kukkants. Senki se lásson…” (Andor Éva, Hankiss Ilona, László Margit, Külkey László, Nádas Tibor)
- Ötös: „Tavaszi felhők az égen…” (Ilosfalvy Róbert, Réti József, Melis György, Bende Zsolt, Várhelyi Endre)
Johann Strauss: Egy éj Velencében
- Vacsoraötös és szakácsdal: „Ketten borulnak vállamra, trallala, de szívem vágya csak Barbara…/Csiribiri, bumm, a konyha kész, csiribiri bumm, most tettre kész…” (Kishegyi Árpád, Házy Erzsébet, Zentai Anna. Ilosfalvy Róbert, Udvardy Tibor)
Johann Strauss: Bécsi vér
- Hatos (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Fülöp Attila, Melis György, Radnay György)
Suppé: Boccaccio
- Szerenád és együttes: „A csókhoz lány kell…” (Ágai Karola, Kishegyi Árpád, Külkey László, Ilosfalvy Róbert, Réti József, Maleczky Oszkár és az MRT Énekkara)
- Hetes (Ágai Karola, Palánkay Klára, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár)
Zeller: A madarász
- Kórusjelenet és együttes: „Édes, kedves, hű jobbágyok, jobb lesz hogyha arrébb álltok…” (Bilicsi Tivadar, Maleczky Oszkár, Fábry Edit, MRT Énekkara)
A Dankó Rádió ma délelőtt elhangzott operettműsorából kiemelem az alábbi zenéket:
Kálmán Imre – Harsányi Zsolt – Innocent Vincze Ernő: A cigányprímás (1912)
- Rácz Pali dala - Stradivári-dal: „Mi a jobb és mi a szebb: hegedű vagy asszony…/Szól a nóta, csend a vége, ám a nőnél fuccs a béke…/ Az ócska Stradivari egy árva szót se szól, de hogyha játszom rajta, oly bájosan dalol.…” (Gáti István, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – Csepeli Munkásotthon, 1979. december 3. – koncertfelvétel)
Az operett keresztmetszetének stúdiófelvétele először 1964. szeptember 7-én, a Petőfi Rádióban hangzott el (20.00 és 21.00 óra között). Erről a felvételről két részlet szólalt most meg:
- Vidám négyes: „Köszönöm! Köszönöm! Ez a perc nagy öröm!…/ Voltam egyszer én is büszke bálkirály, jártam én is száz leány után…/ Egy király, egy cigány…./ Áll a bál…. jöjjön a bor, jöjjön a francia pezsgő!.../ Én vagyok a bálkirály… áll a bál, Rácz a király…” (Kishegyi Árpád, Melis György, Koltay Valéria, Németh Marika km. az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Vincze Ottó)
- Sári dala: „Nádfedelű kicsi falu rózsája, odahaza falunépe hogy várja…” (Koltay Valéria, km. az MRT szimfonikus zenekara, énekkara, és Andor Ilona gyermekkara. Vezényel: Vincze Ottó)
Egy másik stúdiófelvételről következtek részletek:
A Magyar Hanglemezgyár felvételéről (LP 1965) – mely CD-n is megjelent 2004-ben. km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, Breitner Tamás vezényel.
- Rácz Laci és Juliska kettőse: "... Száll, száll, tovaszáll a nyár, hervad a csók, mint a rózsák…” (Petress Zsuzsa, Kelen Tibor)
- Sári és Gaston vidám kettőse, I. felv., „Hacacáré erre, hacacáré arra, elhagy a csizmám sarka…/furcsa tánc az úri fajta…” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)
- Egy további hangfelvételről Teremi Trixi és Bozsó József énekelt vidám kettőst a Cigányprímásból.
Kemény Egon Krisztina kisasszony című operettjéből a nyitány dallamai csendültek fel az adás legvégén. (A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli) – 1959.
A „Túl az Óperencián” műsorát újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és online az internetes eléréseken is, ma délután hat és hét óra között.
Ezen a héten mától minden nap Agárdy László, színész és parodista vendégeskedik a Dankó Rádió stúdiójában, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.
A „Túl az Óperencián” adásában elhangzott zenék közül említem meg:
Johann Strauss:.A cigánybáró (énekel Melis György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Ferencsik János) – 1961 Szövegét Jókai Mór novellája nyomán Igna(t)z Schnitzer írta. Fordította és rádióra átdolgozta: Szinetár György. A versszövegeket Fischer Sándor fordította.
- Zsupán belépője, I.felv. „Hja, az irka-firka nékem, sose’ volt a mesterségem, már apró gyermekkorban csak sertések közt voltam. …”
- Zsupán „harci” dala, III. felv.: „Spanyolországban, ahol ott jártam…/ Megállj! Kiált egy vad spanyol legény…”
Aldobolyi Nagy György - Szenes Iván: Charley nénje. A musical részleteiben a felvételen Tolnay Klárit, Páger Antalt, Lehoczky Zsuzsát, Bodrogi Gyulát hallottuk énekelni, km. a Bolba-vokál és a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat Kamarazenekara, vezényel a szerző, Aldobolyi Nagy György.
Ábrahám Pál zenéjének dallamaival („Tengerpart”) ért véget a ma délelőtti operettműsor a Dankó Rádióban. (Km. a Magyar Rádió Tánczenekara, vezényel: Gyulai Gaál János) Újrahallgathatjuk a délután hat és hét óra közötti ismétlésben.
A Csárdáskirálynő két részletével indult a mai operettműsor a Dankó Rádióban:
- Szilvia belépője: „Hajhó, hajhó! Messze délen, zordon hegyek ölén, hajhó… ott születtem, onnan jövök el én…” (Geszthy Veronika)
- Szilvia és Edvin kettőse: „Táncolnék a boldogságtól, lelkem lánggal ég…/ Álom, álom édes álom, álomkép, álmodjuk, hogy egymásé leszünk mi még…” (Geszthy Veronika, Domoszlai Sándor)
Egy másik Kálmán Imre-operettből, a Marica grófnőből következett két dal:
- Marica belépője: „…Húzd, mint régen! Húzzad nékem, gyere ide vén cigány… Húzd rá hát! Húzd az angyalát! Vagy kacagás, vagy sóhajtás, csak te kellesz ide pajtás! Gyere ide, húzzad hát!/ De jó is lenne, szerelmes lenni, egy édes vágynak, utána menni…” (Geszthy Veronika, énekkar)
- Marica és Taszilo duettje: „Szent Habakuk, mi van velem?!.../ Egy az élet, egyszer élsz csak, kincsem, gondold meg ezt…” (Geszthy Veronika, Domoszlai Sándor)
Geszthy Veronika énekfelvételéről elhangzott egy népszerű olasz dal is (1964, San Remo-i dalfesztivál és a Koppenhága - Eurovíziós Dalfesztivál győztes dala volt "Non ho l'età per amarti. Non ho l'età per uscire sola con te…” - Gigliola Cinquetti előadásában)
Lehár Ferenc: A víg özvegy – részletek (más-más felvételekről)
- Vilja-dal: „Élt egyszer egy Vilja, egy tündéri lény, meglátta az erdőn egy ifjú legény…/ Vilja, ó, Vilja, te szép és csodás, légy az enyém, soha el nem bocsáss!...”(Geszthy Veronika)
- Danilo belépője: „Ó, szerelmetes szép hazám, hogy mennyi gondot ád, az ám…/Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám… (Domoszlai Sándor)
- Grisette-dal: „Este odakinn az utcán, trallalli és trallalla,…/ Íme, itt a kis grisettek, akikért úgy lelkesedtek: Lolo, Dodo, Zsuzsu, Frufru, Cloclo, Margo, e moi!.../ Rittantouri tantirette, e voila les belles grisettes, les grisettes de Paris, rittantouri tantiri!” (Oszvald Marika és a Debreceni Filharmonikus Zenekar, vezényel
Kaposi Gergely) - Induló – szextett (Asszonydal): „Asszonynéppel hogy kell bánni…/ Bár az asszonyhoz senki sem ért, de rajongunk a női nemért. Mert az égen, a földön a fő: csak a nő, nő, nő, nő, nő!… asszony, asszony, asszony…” (Harsányi Frigyes, Bozsó József, Kovácsházi István) – élő, koncertfelvételről
Valami technikai baki következtében a bekonferált Víg özvegy részletei közé "becsempészésre" került és felhangzott Kálmán Imre Cirkuszhercegnő című operettjéből a következő dal:
- „Kislány vigyázz, csókra szomjas a huszár!….” (Harsányi Frigyes és énekkar)
A „Túl az Óperencián” ma délelőtti adásának végén Kodály Zoltán Galántai táncok című művének utolsó tétele hangzott fel a Zuglói Filharmónia Szent István Király Szimfonikus Zenekar tolmácsolásában, Záborszky Kálmán vezényletével - élő, koncertfelvételről.
A héten ma utoljára volt velünk a Dankó Rádióban - Nagy Ibolya mikrofonja előtt - Gesztjy Veronika és Záborszky Kálmán művészházaspár.
Az elhangzott műsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban.
Kapcs.: 2736., 2735., 167. és 16. sorszámok
Johann Strauss: Bécsi vér - az operett rádióváltozata
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. augusztus 19. Kossuth adó 19.30 - 21.40
Szövegét Victor Leon és Leo Stein írta. Fordította és rádióra átdolgozta: Fischer Sándor
A korábban leírt teljes szereposztáson túl, kiegészítésül, megnevezek az operett részletei közül is néhányat:
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Breitner Tamás.
- Bevezetés, Joseph belépője, Franciska és Joseph kettőse (Kalmár Magda, Melis György)
- A gróf és a Franciska művésznő kettőse (Kalmár Magda, Fülöp Attila)
- Pepi és Joseph kettőse (Lehoczky Éva, Melis György)
- Gabriella grófné és Franciska művésznő kettőse (Kincses Veronika, Lehoczky Éva)
- Az I. felvonás fináléja (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Fülöp Attila, Melis György, Radnai György, Várhelyi Endre, énekkar)
- Polonéz (Énekkar)
- A gróf és a grófné kettőse: „Bécsi vér, bécsi vér…” - keringő (Kincses Veronika, Fülöp Attila)
- A gróf dala (Fülöp Attila)
- Hármas (Lehoczky Éva, Fülöp Attila, Melis György)
- Hatos (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Fülöp Attila, Melis György, Radnai György)
- A II. felvonás fináléja (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Fülöp Attila, Melis György, Radnai György, énekkar)
Egész héten át Geszthy Veronika és Záborszky Kálmán művészházaspár vendégeskedik a Dankó Rádió stúdiójában, akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.
A most délelőtt elhangzott adásban hallott zenék között szerepelt:
Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő - részletek (Geszthy Veronika és Domoszlai Sándor; Halász Aranka és Kokas László; Domonkos Zsuzsa és Palcsó Sándor)
Kálmán Imre: Marica grófnő: „Tűzrőlpattant barna lányok, nyalka szép legények…/Ringó vállú csengeri violám, kisangyalom…” (Bordás Barbara, Földes Tamás, Kerényi Miklós Máté)
A muzsika hangja és a Macskák című musicalek egy-egy ismert dalát hallottuk még Geszthy Veronika énekfelvételéről.
A Túl az Óperencián műsora Erkel Ferenc Ünnepi nyitányával ért véget (előadta a Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar, vezényelt Záborszky Kálmán) – koncertfelvételről, 2007. Kossuth tér, „Örömkoncert”)
Ezt a programot ismét sugározza a rádió ma délután hat és hét óra között.
Kacsóh Pongrác – Heltai Jenő: János vitéz
Részletek
Közreműködik: Kalmár Magda, Tokody Ilona, Berkes János, Melis György, Miller Lajos, az MRT énekkara és a Magyar Állami Operaház zenekara, vezényel Kerekes János
- Kórus: „Megjöttek a szép huszárok” (MRT Énekkara)
- Bagó dala: „A fuszujka szára” (Miller Lajos)
- Jancsi belépője: „Én, a pásztorok királya” (Berkes János)
- Iluska dala: „Van egy szegény kis árva lány” (Kalmár Magda)
- Furulyanóta: „Én vagyok a bojtár gyerek” (Berkes János)
- Bagó dala: „Egy rózsaszál szebben beszél”(Miller Lajos)
- A francia király belépője: „Vívtam életemben sok nehéz csatát” (Melis György)
- A francia királylány dala: „Ó csak ne volnék gyönge leányka” (Tokody Ilona)
- Bagó dala: „A furulyám, jaj de búsan szól” (Miller Lajos)
- Részletek a második felvonás fináléjából (Kalmár Magda, Berkes János, MRT énekkara)
1979. február 24., Kossuth Rádió 21.20 – 22.00
„Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új felvételét”
Részletek Huszka Jenő operettjeiből
Közreműködik Galambos Erzsi, Gallay Judit, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Ötvös Csilla, Berkes János, Csákányi László, Karizs Béla, Miller Lajos, Németh Sándor, a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel Behár György.
-Szilágyi László: Mária főhadnagy
- Mária és Bálint kettőse, I. felv.: „Szabad-e remélnem, hogy egyszer megsajnálsz…” (Kincses Veronika, Berkes János)
- Antónia és Draskóczy kettőse, I. felv.: „Némán várni egy boldog percet…” (Gallay Judit, Miller Lajos)
- Bálint dala, II. felv.: „Nagy árat kér a sors a boldogságért…” (Berkes János)
- Panni és Tóbiás vidám kettőse, I. felv.: „Én teve, én teve, én teveled oly vígan élek…” (Galambos Erzsi, Németh Sándor)
- Antónia sanzonja, II. felv.: „Csacsi minden férfi, semelyik sem érti, mit akarunk tőle, és mi a bajunk…” (Gallay Judit)
- Bálint és Mária kettőse, II. felv.: „Én mától kezdve csak terólad álmodom…” ((Kincses Veronika, Berkes János)
-Martos Ferenc: Gül Baba
- Gábor diák dala, I. felv. „Az utolsó kívánságom halljátok meg emberek…/Ott túl a rácson egy más világ van…” (Karizs Béla)
- Mujkó dala, II. felv.: „Darumadár fönn az égen…” (Miller Lajos)
-Háy Gyula, Fischer Sándor: Szabadság, szerelem
- Melchior dala: „Társtalanul járogat az orvos… /Doktor úr, doktor úr, itt bent valami fáj…” (Csákányi László)
-Szilágyi László: Erzsébet
- Ida és Axaméthy tábornok dala, II. felv.: „Van az úgy, kérem, néha-néha...” (Kalmár Magda, Karizs Béla)
- Stefi és Flórián vidám kettőse, II. felv.: „Szüret előtt, már nincs elég időnk…/Délibábos Hortobágyon…” (Galambos Erzsi, Németh Sándor)
- Ida belépője: „Madárdalos, zöld erdőben jártam…/Rózsám, viruló kis rózsám…” (Kalmár Magda)
-Martos Ferenc:Aranyvirág
- Aranyvirág dala: „Ragyog a napfény” (Kincses Veronika)
- Aranyvirág és Beppo kettőse: „Szívem szívednek örökös rabja lett..." (Kincses Veronika, Miller Lajos)
- „Kibontva szárnyunk” (Ötvös Csilla)
1979. március 30., Petőfi Rádió 19.10 – 19.26
„Bemutatjuk új felvételünket”
Kalmár Magda és Simándy József Lehár-operettdalokat énekel.
Közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel Sebestyén András
1. - Kulinyi Ernő: Paganini – „Volt nem egy de száz babám” (Simándy)
2. – Mérey Adolf: A víg özvegy – Vilja-dal(Kalmár)
3. – Kulinyi Ernő: A cárevics – Volga-dal (Simándy)
Tegnap Szirmai Albert Mágnás Miska és Huszka Jenő Lili bárónő, ma pedig Kálmán Imre Marica grófnő és Lehár Ferenc Giuditta című operettekben hallhattuk Geszthy Veronika énekhangját megszólalni a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában. A művésznővel és férjével, Záborszky Kálmán karmesterrel beszélget a rádió stúdiójában ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.
Még a tegnapi adásnapon hallgathattuk a műsor végén hangfelvételről a Kodály Zoltán Budavári Te Deumának szép részletét. Előadók voltak: Herczenik Anna, Wiedemann Bernadett, Berczelly István és Molnár András, a Szent István Király Oratóriumkórus – a határon innen és túli énekkarokkal együtt 4042 kórusénekes működött közre – és a 250 tagúra bővített Szimfonikus Zenekar. 2003-ban, augusztus 19-én, a Hősök terén tartott Örömkoncerten Erkel Himnuszát követte Beethoven István király című nyitánya, majd Záborszky Kálmán új feldolgozásában ősbemutatóként Beethoventől az Örömóda, továbbá Kodálytól a Budavári Te Deum mellett a Háry Jánosból, Kókai Rezső István király című dalművéből hangzottak el részletek, végül Berlioz szerzeményének, a Faust elkárhozásának híres részlete, a Rákóczi induló dallamait hallhatta a közönség a hatalmas énekkari-zenekari apparátus előadásában. Ezen a nagyszabású szabadtéri monstre koncerten Záborszky Kálmán vezényelt. A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorsorozatának e heti adásnapjain mindezekből a zeneművekből is hallhattunk részleteket.
A mai rádióadás pedig ugyancsak a Záborszky Kálmán vezényelte Szent István Király Oratóriumkórus és Szimfonikus Zenekar közreműködésével előadott zenemű részletével zárult:
Lajtha László: Mise frig hangnemben
(Missa in tono phrigio („Missa in diebus tribulationis”) Op. 50 (1950)
"Mise a szorongattatás napjaiban, 1950".
(Hungaroton HCD 31833, 1999)
Ezt a délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának mai adásában felcsendült zenék közül kiemelem: |
ifj. Johann Strauss: A cigánybáró
Az operett első magyar nyelvű teljes stúdiófelvétele.
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Ferencsik János vezényli.
A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30
Szövegét Jókai Mór novellája nyomán Igna(t)z Schnitzer írta. Fordította és rádióra átdolgozta: Szinetár György. A versszövegeket Fischer Sándor fordította.
Karigazgató: Vajda Cecília. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Solymosi Ottó
Legutóbb az augusztus 5-én sugárzott rádióadásban szólaltak meg A cigánybáró elragadó dallamai. Ezúttal az alábbi részletek hangzottak el ugyanerről a felvételről:
- Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész…” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara)
- Cigánykórus és jelenet az I. felvonásból: „Vigyázni jó, élni jó, hol cigány él…/A sors mily változó…/A hű cigányszívre te számíthatsz… /- A vajdaságot elfogadom!...”” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, az MRT Énekkara)
- Jelenet, Szaffi, Czipra és Barinkay hármasa a II. felvonásból: „- Nézd, Szaffi, milyen gyönyörű ez a táj!.../- Figyelj, hadd magyarázom én el, mily álmot látott Szaffi éjjel!.../ - Lám, lám, kinn, nevet ezen egyre csak, nem hisz a meseszerű álomnak…” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfaly Róbert)
- Jelenet és kincskeringő, II. felv.: „- Valamikor…, ez az a pont…/- Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…/- Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)
- Szaffi és Barinkay kettőse a II. felvonásból: „Ki esketett?...” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, MRT Énekkara)
A délelőtti adás ismétlése a megszokott időben, délután hat és hét óra között hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségein.
A délelőtt elhangzott operettműsorban egyebek mellett két Huszka-daljáték részletei is megszólaltak:
Huszka Jenő: Erzsébet – Nyitány (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor)
Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba
- Leila dala: Dal a török nők sorsáról - „Csak rajta! Rajta, katonák!...” (Geszthy Veronika és a Magyar Rádió Énekkara)
- Gábor diák dala: „Nem tudom én hol születtem /Jártam, kóboroltam…” (Balczó Péter)
- Leila és Gábor szerelmi kettőse: „Ha volnék egy énekes madárka, tehozzád szólna mindegyik dalom…/Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…” (Fischl Mónika, Balczó Péter, Magyar Rádió Énekkara)
- Gábor diák dala a I. felvonásból - „Az utolsó kívánságom, halljátok meg emberek…/Ott túl a rácson egy más világ van, amelynek érzem bűvös illatát…” (Boncsér Gergely)
- Mujkó nótája, II. felv. –„Darumadár fenn az égen…” (Clementis Tamás)
- Bordal a I. felvonásból: „A kulacsom kotyogós…/ Borban az igazság, borban a vigasz…” (Nyári Zoltán, a Magyar Rádió Énekkara)
A Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2014 decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka műveiből; az új stúdiófelvételen Benedekffy Katalin, Dancs Annamária, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi valamint Balczó Péter, Boncsér Gergely, Clementis Tamás, Kerényi Miklós Máté, Nyári Zoltán, Peller Károly énekelnek. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát és énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényli.
A „Túl az Óperencián” műsorának ezt az adását ma délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk az ismétlésben, a Dankó Rádió hullámhosszán és a rádió internetes online oldalán.
A Dankó Rádió tegnapi zenei összeállítása illeszkedett nemzeti ünnepünk jellegéhez.
Részletek szólaltak meg Beethoven István király, Kókai Rezső István király (Koronázási jelenet), Kodály Zoltán Háry János című művéből. Az adás Berlioz Rákóczi indulójával zárult. Közreműködött a Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus. (A zenekar első Örömkoncertjének hangfelvételéről - Hősök tere, 2003).
A zenekar karmestere és művészeti vezetője Záborszky Kálmán, aki feleségével, Geszthy Veronika énekművésszel tegnaptól vendégeskedik a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában. Beszélgető társuk a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.
Dankó Rádió Facebook oldaláról:
Augusztus 20-án ünnepi műsorral indulunk.
2018. augusztus 20-26.
Geszthy Veronika: „Egy hétig minden nap Nagy Ibolya művésznő vendégei leszünk a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában férjemmel, Záborszky Kálmánnal.
Minden nap új témákról beszélgetünk, szó lesz családról, zenéről, zeneoktatásról, a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI hétköznapjairól, a Zuglói Filharmóniáról és az “istvánosság”-ról, sok szép muzsikával színesítve.”
Geszthy Veronika, az énekes színművésznő az Újpesti Zeneiskolában kezdte énekesi tanulmányait, majd a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola után beiratkozott a Zeneakadémiára, ahol öt éven át Andor Évánál sajátította el a mesterséget. Az énekművészettel párhuzamosan az operatanszakot is elvégezte. 2004-ben diplomázott és még ebben az évben első helyezést ért el Ausztriában, Badenben a Bécs–Budapest–Prága Nyári Akadémia énekversenyén, majd beiratkozott a Budapesti Operettszínházház Operett Akadémiájára. A 2005/2006-os évadtól már az Operettszínház színpadán láthatta a közönség. Hazai fellépésein túl járt már Firenzében, Münchenben, Floridában és Tokióban.
Jelenleg koncertjei, fellépései mellett tanít a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolában.
Férje Záborszky Kálmán, több évtizede áll a Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus (mai nevén Zuglói Filharmónia) élén, valamint több mint két évtizeden át vezette az ország legnagyobb létszámú zeneoktatási intézményét, a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskolát.
Életében a hivatásos zenélés és az oktatás szorosan összefonódik. Mindkét területen sikeres, hiszen az egykori diákzenekarból vezetése alatt hivatásos zenekar, az 1968-ban alapított zeneiskolából pedig sikeres, kétszintű (alapfokú Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola) intézmény vált.
1991-től 2014-ig a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója. Az alapfokú és középfokú zeneiskola igényes szakmai képzését mutatja, hogy növendékei az országos és nemzetközi versenyek állandó díjazottjai. Igazgatói tevékenységének sikerét mutatja, hogy számos nagyhírű zenész oktat az intézményben. Az iskola Pedagógiai Programjának fő pillére az a zenekari műhely, melyben – a Zuglói Filharmónia példája nyomán – ma már 13 együttesben nevelkednek a fiatalok. Az együttesek a szakmai képzés és a közösségteremtés kiemelkedő műhelyei, melyek rendszeresen fellépnek a budapesti és hazai zenei életben.
Művészeti vezetése alatt a Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus 2006-tól hivatásos együttessé vált Zuglói Filharmónia néven, mely ihletett előadásaival, igényes és hiánypótló műsorválasztásával több, mint hat évtizede itthon és külföldön is sokat tesz a magyar zenekultúráért. Együtteseivel vendégszerepelt Európa legtöbb államában. A Magyar Rádió és Televízió számos felvételt készített, de közvetítette hangversenyeit a BBC és az Eurorádió is.
A Zuglói Filharmónia – pedagógiai indíttatásának köszönhetően – országosan példamutató programot dolgozott ki a fiatalok zenei nevelésére. Rendhagyó kezdeményezései – pl.: Pastorale sorozat kisgyermekes családok részére, Felfedezőúton című komplex művészeti sorozat tízezer zuglói fiatal számára, Meseszínházi sorozat óvodások és kisiskolások részére – bizonyítják, hogy az értékes kultúra ma is hat és vonzóvá válhat a gyermekek és fiatalok számára.
Záborszky Kálmán pedagógiai és intézményvezetői munkája mellett előadóművészként is maradandót alkotott. Karmesterként hazai és külföldi sikerek tették ismertté a zuglói muzsikusok nevét. Iskola igazgatóként megteremtette a zenetanulás Európa szerte példamutató műhelyét, melyben az oktatás, a nevelés és az előadóművészi tevékenység természetes egységet alkot.
Záborszky Kálmán a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, akinek munkáját az elmúlt évtizedekben szakmai díjakkal is elismerték. Többek között 2006-ban a Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét vehette át, egy évvel később Területi Prima Primissima Díjat kapott. 2012-ben Liszt Ferenc-díjat kapott, 2015 –ben Magyarország Érdemes Művésze, idén, 2018-ban pedig a Kiváló Művész címmel tüntették ki.
Túl az Óperencián minden nap 9:04-től és 18:04-től a Dankó Rádióban!
Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya
Isten éltesse sokáig születésnapján mai ünnepeltünket, NAGY IBOLYÁT!
1979. december 3. Petőfi Rádió 19.40 - kb. 21.40
Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont
Kálmán-est
Km. Kalmár Magda, Kukely Júlia, Pászthy Júlia, Gáti István, Gulyás Dénes, Korondy György, Palcsó Sándor, valamint az MRT énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és szimfonikus zenekara.
Vezényel: Breitner Tamás.
1. – Harsányi Zsolt: Marica grófnő
a) Bevezető zene
b) Marica belépője: „Húzd, mint régen” (Kukely, énekkar)
c) Taszilo dala: „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Gulyás)
2.– Kulinyi Ernő: A bajadér
a) Odette belépője: „Szép primadonna, csodál a világ” (Pászthy, énekkar)
b) Radjami dala: „Óh, bajadérom…” (Gulyás)
c) Odette és Radjami kettőse: „Egy jó kis bár…” (Pászthy, Gulyás )
d) Balettzene (km. énekkar)
e) Marietta és Napoleon St. Cloche kettőse: „Jön-e velem nagysá’d shimmyt járni„ (Kalmár, Palcsó)
3. - Gábor Andor: Tatárjárás
a) Nyitány
b) Treszka dala: „Hajrá, előre, a sík mezőre” (Kukely, énekkar)
4. – Harsányi Zsolt: A cigányprímás
a) Nyitány
b) Stradivári-dal: „Régen néma már a húr” (Gáti)
5. – Gábor Andor: A csárdáskirálynő
a) Szilvia belépője „Haj, hó!, Haj, hó! Messze délen…” (Kalmár, énekkar)
b) Jelenet: „A lányok, a lányok, a lányok angyalok” (Gáti, Korondy és az énekkar férfikara)
c) Együttes: „Nincs szebb, mint a szerelem” (Pászthy, Korondy, Gáti, Palcsó)
d) Szilvia és Edvin kettőse: „Emlékszel még” (Kalmár, Korondy)
e) Együttes: „Hurrá! Hurrá” (Kalmár, Pászthy, Korondy, Palcsó)
A Dankó Rádió mai operettműsorából kiemelem az alábbi elhangzott zenéket:
Behár György – Baranyai Ferenc: Fekete rózsa
A daljátékból László Margit („Párja nélkül a madár…”) és Róka István („Ó, miért, hogy a boldogságom…”) énekelt egy-egy dalt, km .a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Pál Tamás. A stúdiófelvétel 1974-ben készült.
Az MTVA – Dankó Rádió közös produkciója: a Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2014 decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka műveiből. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát és énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényelte. Erről a felvételről most két dal került az adásba:
Huszka Jenő – Szilágyi László: Erzsébet
- „Szeptember végén” Petőfi Sándor versének megzenésítése (Balczó Péter énekli a felvételen)
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.
- „Van az úgy, kérem, néha, néha, úgy ég a szív, s az ajkunk néma...” (Kalocsai Zsuzsa)
Még egy vidám kettős is elhangzott az operettből, egy másik felvételről:
- „Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van…” (Zsadon Andrea, Szolnoki Tibor)
A mai adás végén még A cigánybáró nyitányának dallamai csendültek fel (a Váci Szimfonikus Zenekart Farkas Pál vezényli).
„Túl az Óperencián” - szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya
Ezt a délelőtti műsort ismét meghallgathatjuk ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban.
Az Ibolya-napi jókívánságokhoz magam is örömmel csatlakozom!
Ezzel a szép dallal köszöntöm, egyben kívánok Nagy Ibolyának zenés színpadi feladatai mellett eltöltött félévtizedes szerkesztői-műsorvezetői munkájához minden elképzelhető szépet és jót!
Kálmán Imre - Szenes Iván: A montmartre-i ibolya című operettből
/Ének és tánc: Bozsó József, Egri József, Kiszely Zoltán. - Interoperett. Kovács József rendezése/
Magunknak - rádióhallgatóknak pedig azt kívánjuk Ibolyától, hogy továbbra is fáradhatatlanul szolgálja az „ügyet”: folytassa „kiszolgálásunkat” a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” operett-műsorának az élén; az eddigi ambícióval - lankadatlan odaadásával - napról-napra vigye, vezesse még sokáig műsorfolyamát a rádióban! Mi pedig töltekezünk a szép operettmuzsikákkal, miközben hallgatjuk a „meghitt” vagy csupán érdekes, jókedvű, tartalmas beszélgetéseket a stúdióba meghívott neves és érdemes személyiségekkel - alkotók, népszerű, kedvelt művészek – , akiknek a gondolatait is hétről-hétre szívesen követjük a várt zenei összeállításokban az éter hullámhosszán.
Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Ibolyát neve napján!
Búbánat
IBOLYA napját tartjuk ma és ehhez a szép női névhez már 5 éve NAGY IBOLYA primadonna, énekművésznő és felelősszerkesztő-műsorvezető személye is kapcsolódik mindannyiunk életében, akik "Túl az Óperencián" című műsorát hallgatjuk a Dankó Rádióban.
További sok sikert kívánva köszöntöm fel, tisztelettel, így az interneten át, gondolatban egy nagy csokor gyönyörű virágot küldve!
A Dankó Rádióban nem sokkal ezelőtt véget ért operettműsor tartalmából kiemelem a következő, megszólalt zenei részleteket:
Jacobi Viktor - Martos Ferenc - Bródy Miksa: Leányvásár
Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Sebestyén András
- Bessy és Fritz kettőse (Dzsilol-oduett): „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dzsiloló, dzsiloló, dzsiloló…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)
- Lucy és Tom szerelmi kettőse a 2. felvonásból: „Csöndes álmok éjjelén, ringó csónak lágy ölén,,,” (Németh Marika, Udvardy Tibor))
Kálmán Imre - Julius Brammer. Alfred Grünwald - Harsányi Zsolt: Marica grófnő – Taszilo dala: „Mit tudjátok ti benn, hogy idekint mi fáj, hej, voltam egyszer én is büszke bálkirály…/Hej cigány, hej cigány, húzd a nótád,százfelé szakadjon a húr!...” (Csengeri Attila)
Kálmán Imre – Fritz Grünbaum, Julius Wilhelm - Harsányi Zsolt – Innocent Vincze Ernő: A cigányprímás
- Rácz Pali dala, a „Stradiváridal”: „Mi a jobb és mi a szebb: hegedű vagy asszony…/Szól a nóta, csend a vége, ám a nőnél fuccs a béke…/ Az ócska Stradivari egy árva szót se szól, de hogyha játszom rajta, oly bájosan dalol.…” (Radnay György , km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, Breitner Tamás vezényel),
- Rácz Laci és Juliska kettőse: "... Száll, száll, tovaszáll a nyár, hervad a csók, mint a rózsák…” (Petress Zsuzsa, Kelen Tibor) – a Magyar Hanglemezgyár felvételéről (LP 1965) – mely CD-n is megjelent 2004-ben.
- Vidám négyes: „Köszönöm, köszönöm, ez a perc nagy öröm!…/Voltam egyszer én is büszke bálkirály, jártam én is száz leány után…/Egy király, egy cigány…. /Jöjjön a bor, jöjjön a francia pezsgő!.../ Én vagyok a bálkirály… áll a bál, Rácz a király…” (Koltay Valéria, Németh Marika, Kishegyi Árpád, Melis György, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) - Rádió Dalszínházaának a bemutatója – keresztmetszet: 1964., szeptember 7., Petőfi Rádió 20.00 – 21.00.
Csengeri Attila énekfelvételei közül Webber Az operaház fantomja című musicaljéből is hallottunk tőle egy ismert dalt.
Ezt a zenei összeállítást ismét meghallgathatjuk délután a rádió Túl az Óperencián adásában hat és hét között.
Úgyhogy legyen itt megint a Radio - D linkje! Hallgassunk innen online jó kis operettmelódiákat… - a nap 24 órájában!
LEGUTÓBB JÁTSZOTT:
OPERETTA Magyar, osztrák, francia és angol operettek java
Offenbach - Meilhac - Halévy - Fischer Sándor: Szép Heléna - Páris itélete (Kelen Péter)
Johann Strauss II - F. Zell - Richard Genée: Eine Nacht in Venedig
Quadrille nach motiven aus Eone Nacht in Venedig (Symphonisches Orchester MÁV, Ernst Märzendorfer)
Gyöngy Pál: Őméltósága sofőrje - Budán van egy kis Heuriger (Bilicsi Tivadar)
Huszka Jenő - Martos Ferenc: Gül baba - Nyitány... Allah kedves virága (Orbán László, Operettszínház ének- és zenekara, Makláry László)
Szirmai Albert - Kristóf Károly: Tabáni legenda - De jó is lenne (Panni és Balázs kettőse) -( Szilvássy Margit, Palócz László)
Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andor: Gróf Rinaldo - Várok, valamire várok (Házy Erzsébet)
Ábrahám Pál - Harmath Imre: 3 : 1 a szerelem javára - Álmaimban már láttalak (Németh Marika)
Zerkovitz Béla - Szilágyi László: Csókos asszony - Szívem, beszélj (Darvas Iván)
Jacobi Viktor - Bródy Miksa - Martos Ferenc: Sybill - Illúzió a szerelem ( Németh Marika, Bende Zsolt)
Ma igazán nem volt operett az operettműsorban a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában: musicalrészleteket hallottunk, de voltak Eisemann Mihály-dalok és az adás legvégén A cigányprímás nyitányának dallamai csendültek fel.
Ezen a héten mától:
Túl az Óperencián Topolcsányi Laurával és Csengeri Attilával - 32. hét
Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya
Az 1950 - es évszám a "Májusfa" -'val (1949) indult rádióoperettekre majd daljátékokra vonatkozik Kemény Egon életművében, akiről mint a Rádió háziszerzőjéről is említést tettek rádiós műsorkészítő kollégái, példaként Tamássy Zdenkó.
Műveit a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara már szalonzenekari indulásakor - miként a kezdetről hétfőn Boros Attila megemlékezett - játszotta, a Rádió Szalonzenekara néven.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara a gazdag életműben mondhatni "számtalan" alkalommal, majd utoljára a "Messzetűnt kedves" című daljátékban működött közre Kemény Egon zeneművei előadásában és rádiófelvételein, 1965-ben.
A héten utoljára volt a Dankó Rádió mikrofonja előtt a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya vendége, Boros Attila. A Magyar Rádió egykori szerkesztő-műsorvezetője a Muzsika és mikrofon című könyvéből „szemezgetett” annak apropóján, hogy a „Túl az Óperencián” e heti tematikus adásában az idén 75 éves Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának első negyven éve állt a műsor fókuszában, az avatott tollú Boros Attila visszaemlékezéseiből meríti a színes történeteket.
Ezt az adást az ismétlésben újra meghallgathatjuk ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban.
A műsorban a következő zeneművek részletei szólaltak meg:
Lehár Ferenc: A bécsi asszonyok - nyitány (MRT Szimfonikus Zenekar, vezényel: Vincze Ottó)
Beethoven: Egmont - nyitány (MRT Szimfonikus Zenekar, vezényel: Kobayashi Kenicsiro)
Kodály Zoltán: Háry János – szvit (II. és VI. tételek) - MRT Szimfonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám) – koncertfelvétel
ifj. Johann Strauss: A cigánybáró (MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Ferencsik János) - A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30
Szövegét Jókai Mór novellája nyomán Igna(t)z Schnitzer írta. Fordította és rádióra átdolgozta: Szinetár György. A versszövegeket Fischer Sándor fordította.
Karigazgató: Vajda Cecília. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Solymosi Ottó
Részletek:
- Bevezető jelenet (próza és ének ): „Én rangbeli úr vagyok…” (Ladomerszky Margit, Garancsy Márta, Lendvai Andor, Bartha Alfonz)
- Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész…” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara)
- Zsupán belépője, I. felv.: „Itt vagyok, mért hivatott?.../ Hja, az irkafirka nékem sose volt mesterségem...” (Melis György, km. Lendvai Andor)
- Saffi dala, I. felv.: „Oly árva és jó, nincs senki a földön...” (Házy Erzsébet)
- Barinkay és Szaffi kettőse, II. felv.: „Ki esketett? (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, MRT Énekkara)
- Toborzó – „Csapj kezembe, szép öcsém, állj be katonának!…” (Bende Zsolt, MRT Énekkara)
- Zsupán „harci” dala, III. felv.: „Spanyolországban, ahol ott jártam…/ Megállj! Kiált egy vad spanyol legény…” (Melis György)
- Bevonulási induló és finálé, III. felv. – részlet (próza és ének): (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ágai Karola, Garancsy Márta, Ilosfalvy Róbert, Bartha Alfonz, Melis György, MRT énekkara)
Berlioz: Fantasztikus Szimfónia – Rákóczi induló (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vásáry Tamás) – koncertfelvétel
Kiegészítésül: az operettadás délutáni ismétlésének második részére kapcsoltam a Dankó Rádió hullámhosszára és szerencsémre épp akkor kezdődött a Paganini című operett részleteinek a sugárzása:
Lehár Ferenc – Paul Knepler, Jenbach Béla - Kulinyi Ernő/Erdődy János: Paganini
Két stúdiófelvételről történtek a bejátszások:
I. Az operett teljes, magyar nyelvű zenei felvételét a Rádió Dalszínháza mutatta be 1981. március 14-én, a Kossuth adón, 19.15 – 20.35). Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Bozó László
Gulyás Dénes (Niccolo Paganini), Kalmár Magda (Maria Anna Elisa Napoleon hercegnő), Lehoczky Éva (Bella Giretti, primadonna), Palcsó Sándor (Pimpinelli márki), Rozsos István (Felice Bacchiocchi herceg) énekhangján, és prózai szereplők közreműködésével hangzott el az új stúdiófelvétel. A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte.
Erről a stúdiófelvételről hangzott el:
- Paganini dala: „Van nem egy, de száz babám…” (Gulyás Dénes)
- Anna-Elisa dala: „A boldogság néha… szép álom, száz boldog óra vár rám…" (Kalmár Magda)
- Paganini és Anna-Elisa szerelmi kettőse:„Egy magányos éjszakán álmot láttam…” (Kalmár Magda és Gulyás Dénes)
- Paganini és Anna-Elisa búcsúkettőse” (Kalmár Magda és Gulyás Dénes)
II. A Paganini keresztmetszete a Rádió Dalszínházában először 1958. május 2-án, a Kossuth Rádióban 19.00 - 19.50 óra között hangzott el.
Közreműködött: Orosz Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád és Szabó Miklós
A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte
Erről a stúdiófelvételről két vidám kettős csendült fel:
- Bella és Pimpinelli kettőse, III. felv: „Örülök a házasságnak, úgy a mesebeli élet vár.../Ha este nyit a színház már ne számíts rám, jó híredre vigyázz, én megvárlak ám!…” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád )
- Bella és Pimpinelli kettőse, II. felv.: „Egy kis bolondos kikapós éj igazán ránk fér már…” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád)
A „Túl az Óperencián” adásának végén még hallottuk:
Lehár Ferenc: Vadrózsák – keringő (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Rácz Márton vezényli)
Dankó Rádió mai ismétlés kb. 18.10
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara fennállásának 75. évfordulója alkalmából Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető az első 40 évről Boros Attilával a Magyar Rádió egykori - és meglátásom szerint tiszteletbeli - zenei szerkesztő-műsorvezetőjével készített emlékhetet.
A Rádiózenekarról készült válogatásba méltán került be Kemény Egon zeneszerző is, akinek 1950-től játszotta műveit a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.
(1949-ben a "Májusfa" c. és a "Talán a csillagok" c. rádióoperetteket még a Fővárosi Operettszínház Zenekara adta elő a Magyar Rádióban.)
Most - a holnapi Krisztina-nap előestéjén - Nagy Ibolya bevezetőjét követően, szinte keresztmetszetszerűen, meghallgathatjuk az alábbi dalfelvételeket, ami a napoleoni időket idézve...mégis vidám hangulatot hoz délutánunkba - Erdődy János szellemes humorral költött verseivel is és természetesen az ünnepi adáshéten a Rádiózenekar játékát is élvezhetjük:
Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony”
Magyar Rádió, 1959
Rádióoperett 2 részben
Közreműködött a Földényi kórus
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.
Főszerepben:
Krisztina kisasszony - Petress Zsuzsa
- Blanche dala - Gyenes Magda, Földényi kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
- A francia huszárok dala - Gyenes Magda, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
- Dal a hódításról - duett, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
- Ha madárka dalol az ágon... - Petress Zsuzsa, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
- Záporeső - duett, Petress Zsuzsa, Kövecses Béla, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
- Ha én egyszer tereád szemet vetek... Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
A „Krisztina kisasszony” sikerére jellemző, hogy színpadi változata is elkészült, a Miskolci Nemzeti Színház felkérésére, ahol a 3 felvonásos operettet 1961-ben mutatták be.
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Az imént ért véget a szokásos, napi, délelőtti operettműsor a Dankó Rádióban. Ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya vendége a stúdióban: Boros Attila, a Magyar Rádió egykori szerkesztője, aki az adásban a most 75 éves Magyar Rádió Szimfonikus Zenekar első negyven évének főbb eseményeit eleveníti fel (könyvben megírta a zenekar történetét, 1985-ben jelentette meg a Zeneműkiadó: „Muzsika és mikrofon”)
A mai műsorban elhangzott zenék voltak:
Jacobi Viktor: Sybill - Nyitány (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)
Pjotr Csajkovszkij: VI. Szimfónia - részlet (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lamberto Gardelli)
Leo Fall - Rudolf Schanzer, Ernst Wellisch – Harsányi Zsolt: Pompadour
- Bevezető jelenet és Calicot gúnydala: „A PomPom-Pom-Pompadour…” (Palcsó Sándor és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)
- Pompadour belépője: „Jaj, ha kezembe kaphatnék egy férfit, egy férfit, de igazit ám…” (Tiboldi Mária, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László)
- Pompadour és Calicot kettőse: „ Ó, Jozef, Jozef,no gyere, ne félj! Majd rájössz milyen jó a szenvedély…” (Kalmár Magda Palcsó Sándor, MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás)
Kodály Zoltán: Háry János – Intermezzo (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Leopold Stokowski)
Lehár Ferenc – Paul Knepler, Fritz-Beda Löhner – Harsány Zsolt fordítása nyomán Erdődy János: Giuditta
- Giuditta dala: „Olyan forró ajkamról a csók…” (Kalocsai Zsuzsa és a Fővárosi Operettszínház zenekara, vezényel: Várady Katalin)
- Bevezető, Anita és Pierrino kettőse, No.7. : (Koltay Valéria, Palcsó Sándor, MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)
„Na, gyerünk, mire vársz, mire vársz? Csengess be már, csengess be már! Mondd, mire vársz?! ….Édes, ha két szív csak egymásnak él, mindegy az, bárki bármit beszél.- Mindegy, hogy nyár van vagy hideg tél. - Aki szerelmes, csak csókot kér! - Óh, ha két szív csak egymásnak él. - Te vagy nékem az egyetlen cél! - Mert mi mindig csak egymásnak él!...”
- Octavio belépője: „Élni jó! Barátaim, élni jó! … O signora, signorina, szól az édes kavatina…” (Molnár András és az MRT Énekkarának Férfikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Oberfrank Géza)
Ludwig van Beethoven: D-Dúr menüett (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Lovro von Matačić)
Lehár Ferenc: Vadrózsák - keringő (Rácz Márton vezényli a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát) – élő, koncertfelvétel
A „Túl az Óperencián” délelőtti adását minden nap délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó rádióban és az internetes elérhetőségein.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara idén ünnepli megalakulásának 75. évét, melynek első negyven éve eseményteli időszakát eleveníti fel ezen a héten a Rádió egykori zenei szerkesztője, Boros Attila a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” műsorában, a szerkesztő-műsorvezetővel, Nagy Ibolyával beszélgetve. (Ezt a kort, a Magyar Rádió Zenekarának négy évtizedét Boros Attila könyvben is feldolgozta: „Muzsika és mikrofon” Zeneműkiadó, 1985)
A délelőtti műsorban – melynek ismétlését ma 18 és 19 óra között hallgathatjuk meg a rádió hullámhosszán és a www.dankoradio.hu internetes oldalon is – az alábbi zenék szólaltak meg:
Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél – nyitány (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – a Magyar Rádió operettfelvételéről. Bemutató: 1964. április 2., Kossuth Rádió, 20.30 – 21-48.
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő
„Zajt ne üss, kicsi lány, ide süss…/Te rongyos élet, bolondos élet…” (Szendy Szilvi, Szabó Dávid )
„Ha bemegyek a csárdába magam vagyok, hukk... /Jaj, mamám, de gyönyörű szép a világ!..” (Oszvald Marika Csere László)
Sugár Rezső – Romhányi József: Hunyadi (Hősi ének) – az oratórium zárótétele.
Km. a Magyar Rádió Gyermekkórusa (karigazgató: Andor Ilona), a Budapesti Kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Forrai Miklós
Lehár Ferenc - Ludwig Herzer- Fitz Löhner – Harsányi Zsolt: A mosoly országa
A magyar nyelvű stúdiófelvételek között négy olyan található , melyen a szoprán szólamot Házy Erzsébet énekli:
Mi szerepében (1957; 1962), Lisa szerepében (1956 – hanglemez; 1971)
Házy Erzsébettel felvett első rádiós változat: a keresztmetszet-bemutatója 1957. március 14., Kossuth adó 19:10
Liza – Osváth Júlia
Mi - Házy Erzsébet
Szu-Csong herceg – Udvardy Tibor
Feri – Melis György
Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus
Vezényel: Rubányi Vilmos
A mai adásban felcsendült dalok és kettősök voltak:
- Mi és Feri kettőse, II. felv.: „Nem formált a jó Isten ezerféle fajt, csak az emberek csináltak a fajok körül bajt…/„Ne félj, ne félj, bolond szívem, úgyis tudod már, hogy egy nagyon csinos legény/leány csakis Te rád vár…” (Házy Erzsébet, Melis György)
- Szu-Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után, egy nő után, kerget a vágy!...” (Udvardy Tibor)
- Liza és Szu-Csong Tea-kettőse, I. felv.): „Igyék velem egy csésze illatos teát..." (Osváth Julia, Udvardy Tibor)
- Mi és Feri kettőse a III. felv. „Zig-zig-zig-zig…. /Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél… /- Piros virág, tilos világ, idegen mezőkön termettél …” (Házy Erzsébet, Melis György)
Dohnányi Ernő: Ruralia Hungarica - V. tétel (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát vezényli Lehel György)
Carl Millöcker (1842-1899): Dubarry grófnő
/Gräfin Dubarry, 1879, Theater an der Wien, Bécs/
Az operett zenéjét átdolgozta Theo Mackeben (1897 – 1953): a Dubarry címmel újra bemutatott darabot 1931-ben, Berlinben, az Admiral Theaterben Alpár Gitta éneke és játéka tette világsikerré. A Dubarry Magyar Rádióban készült zenei felvételei mind a Mackeben –féle partitúra-változaton alapulnak.
Libretto és versek: Hans Martin Cremer - Paul Knepler - J. M. Welleminsky
Magyar szöveg: Lakatos László
A versek fordítója: Szenes Andor
Az operettből teljes stúdiófelvétel soha nem készült nálunk, csak keresztmetszet formában részleteket vettek fel belőle.
Az ötvenes évek végén rögzített felvételről - amelyen Gyurkovics Mária, Gyenes Magda, Mátray Ferenc, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert énekel, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játszik és a karmester Bródy Tamás – most két részletet hallottunk:
- Bevezető kórus és Margot dala:” Este hétkor már más a helyzet, mert a boldogságra várni kell, ilyenkor a nagyvilágon nem cserélünk senkivel, ha-ha-ha…” (Gyenes Magda és a Magyar Rádió Énekkara)
- Margot és Brissac vidám kettőse: „Reszket bennem minden ideg… Van egy kis időm, hát imádlak én! A szívem odavan… (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)
A Dubarry operettből a Magyar Rádióban legközelebb 1972-ben készült megint keresztmetszet-felvétel: Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Kónya Sándor és Palcsó Sándor énekel, a Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát ezúttal is Bródy Tamás vezényli:
- Kórus bevezető, Margot és Brissac vidám kettőse: „Egy a fő, egy a fő…/Ugye, kérem, ezt már érti, no de kéne most egy férfi, aki szép is volna, jó is volna, hű is volna, jaj!...” (Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor, km. énekkar)
- Dubarry dala: „Átéltem már néhány szerelmet, és csókokat és bókokat, a férfiak úgy érdekelnek, mint pillanat, mely elszalad…/Mindegy nekem, mi lesz velem…” (Házy Erzsébet)
Lehár Ferenc: Éva - Nyitány (az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli)
Leírom, milyen zenék szólaltak meg a Dankó Rádió ma délelőtt sugárzott operettműsorában:
Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba
- Lantos diák (Gábor) dala, I. felv.: „Nem tudom én hol születtem.../Jártam, kóboroltam…” (Balczó Péter)
- Bordal (Gábor diák dala): „A kulacsom kotyogós, kotyogós… /Borban az igazság, borban a vigasz…” (Nyári Zoltán, km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) a Magyar Rádió 6os stúdiójában 2014 decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka műveiből.
Mozart: A-dúr szimfónia – III. tétel (Menüett) – az Új Philharmia Zenekart Otto Klemperer vezényli
Polgár Tibor – Kóczián Katalin: A kérők – „Pipadal” (Székely Mihály, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) – 1955, Hungaroton
Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó
A daljáték második, teljes stúdiófelvételére 1962. december 17-én került sor Lehel György karmester zenei irányításával, melynek bemutatóját a Rádió Dalszínháza 1963. május 1-jén sugározta. (Kossuth Rádió 20.10 – 22.10)
A most bejátszott zenei részletekben énekelt: Andor Éva, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Neményi Lili, Domahidy László, Melis György, Palócz László, Radnay György, Simándy József, Szabó Ernő és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Lehel György
Az elhangzott Csinom Palkó-zenei blokkból kiemelem:
- Éduska és Palkó kettőse
Próza, dialógus: „- Éduska, te volnál?..- Apám, régen kijött a házból, őt keresem - Az istállóba ment. Te meg ne félj! Nem harapok! – Tudom….”
Ének: „- Jó’jszakát, kisleány! A nevem: Csínom Palkó. Szívem tereád olyan régen vár! /- Jó’jszakát, jó’jszakát, az álom ringasson el csupa csodaszép messzi cél felé.…/ - Jó’jszakát, jó’jszakát, ha lecsukódik pillám, az álom kapuján ugye, gondolsz majd rám?!…” (Házy Erzsébet és Simándy József – próza és ének)
- Jelenet próza, dialógus, ének (Radnay György, Palócz László, Férfikar)
- Jelenet próza, dialógus, ének (Domahidy László, Melis György, Radnay György, Férfikar)
- Jelenet próza, dialógus, ének (Andor Éva, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Palócz László, Szabó Ernő, énekkar)
- A III. felv. fináléja: próza és ének (Andor Éva, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Simándy József, Palócz László, Melis György, Domahidy László, Szabó Ernő, énekkar)
Ránki György - Vas István - Hubay Mikós Egy szerelem három éjszakája c. musicaljéből Melitta dalát („Búcsú Budapesttől”) Sennyei Vera énekli: „Isten veled Budapest, te édes…” (a Petőfi Színház Zenekarát Petrovics Emil vezényli) – 1961.
Jacques Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél - nyitány (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Breitner Tamás)
Boros Attila, zenei szerkesztő vendégeskedik ezen a héten a Dankó Rádió operettműsorában, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.
A téma továbbra is: a 75 éves Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának első 40 éve.
Ezt az adást ma 18 órától megismétli a rádió. „Túl az Óperencián”
Boros Attila zenei szerkesztő vendégeskedik ezen a héten a Dankó Rádió operettműsorában; a téma: a Magyar Rádió 75 éve és ezen belül a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának első 40 esztendeje. Beszélgetőtárs: Nagy Ibolya, a "Túl az Óperencián " szerkesztő-műsorvezetője.
A mai adásban elhangzott zenék voltak:
Huszka Jenő: Aranyvirág – nyitány (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Polgár Tibor)
Lajta László: VII. szimfónia – részlet
Bartók: Concerto – IV. tétel - részlet
Kodály: Marosszéki táncok
Kerekes János - Darvas Szilárd - Szenes Iván: Állami Áruház - részletek
(Zentai Anna, Feleki Kamill, Kazal László énekelt, közreműködött az Állami Színházak Szimfonikus zenekara, a Magyar Rádió Tánczenekara és a Tóth-kórus, a szerző, Kerekes János vezényelt)
Nagy Ibolya, a „Túl az Óperencián” szerkesztő-műsorvezetője a www.mediaklikk.hu oldalára hétről-hétre beírja, kit lát vendégül, kivel beszélget a Dankó Rádió tárgyheti adásában, és megosztja róla az olvasóval a legfontosabb információkat. Így történik most is.
A 31. hét műsorának vendége: Boros Attila.
Ezt olvashatjuk róla a fényképes ismertetőben:
„Boros Attilával az idén 75 éves Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarra emlékezünk, illetve annak az első 40 évére. És nem is véletlenül, hiszen vendégem 1985-ben könyvet írt erről a legendás időszakról.
Az ismert hangú rádiós szerkesztő-műsorvezető karmesterként kezdte a pályafutását, előbb a békéscsabai Jókai Színházban, majd a szolnoki Szigligeti Színházban és a fővárosi József Attila Színházban vezényelt operetteket. 1965-ben került a Magyar Rádióhoz, amelynek munkatársaként számtalan komolyzenei ismeretterjesztő és portréműsort készített hazai és külföldi művészekkel, emellett operabemutatókról és koncertekről is közvetített. Később évtizedeken át a legendássá vált Ki nyer ma? egyik kérdezője volt, harmincöt éven keresztül vezette az I. kerületi Művelődési Ház rendszeresen koncertező opera együttesét, illetve több kötete is megjelent a Zeneműkiadó gondozásában. Legjelentősebb munkája az 1945 utáni évtizedek magyar operáit feldolgozó kézikönyve, a Harminc év magyar operái. Jelenleg a Magyar Katolikus Rádióban készít operával és operettel foglalkozó műsorokat.
Ezzel a héttel szeretném, a legfiatalabb csatorna nevében is tiszteletemet tenni a MR szimfonikus zenekar 75 éve előtt, hiszen mint énekes, mint zenész magam is csodálatos, előadásaikon és felvételeiken nőttem fel.
Túl az Óperencián minden nap 9:04-től és 18:04-től a Dankó Rádióban!
Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya”
A mai zenei összeállításból kiemelem:
Dohnányi Ernő: Pierrette fátyla - Keringő
Jacques Offenbach: A szép Heléna
A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52
Fordította: Fischer Sándor
Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)
Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendező: Horváth Ádám
Szereposztás:
Páris – Réti József (Fülöp Zsigmond)
Menelaus – Melis György (Feleki Kamill)
Heléna – Házy Erzsébet (Váradi Hédi)
Agamemnon – Palócz László (Kállai Ferenc)
Calchas – Maleczky Oszkár (Greguss Zoltán)
Achilles – Palcsó Sándor ( Kaló Flórián)
Ajax I. – Kishegyi Árpád (Gyenge Árpád)
Ajax II. – Külkey László (Miklóssy György)
Philcomus – Pásztor János
Euthycles – Andrecz Vilmos
Orestes – Bende Zsolt (Tordy Géza)
Bacchus – Koltay Valéria (Örkényi Éva)
Parthamis - Gombos Éva (Böröndi Kati)
Leone – Erdész Zsuzsa (Szegedi Erika)
Rabszolga – Árossy Aladár
- Heléna románca – Ima Vénuszhoz (Házy Erzsébet)
„A szép Heléna, így neveznek, vagy Nidon lánya, a hamis. És azt mondják, rám súlyt helyeztek, hű Thézeusz és mások is. Én nem vagyok könnyelmű léha, csak ellenállni oly nehéz! A bajkeverő Vénusz léha, csalogatón, szemembe néz, csalogatón, szemembe néz. /Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a csúszik az erényes láb…”
- Kórusjelenet: „ A helén királyok jönnek , a dal köszöntse őket! - A nevüket! A nevüket’…” (Km az MRT Énekkara) és
- Páris belépője – Páris ítélete az 1. felvonásból (Réti József)
„Három istennő vitázott …mind három azon csatázott, ki a legszebb égi lény?…Nos ifjú Paris, jól figyelj…/ Evoé! Egészen biztos, az ki győz a versenyen…Évoé, Évoé, ….az ilyen Éva minden eszközt megragad…”
- Mulató jelenet és Orestes dala a 3. felvonásból (Bende Zsolt, énekkar)
„Mikor a szív lánggal éget… /Taigetoszra! Taigetoszra! Vesszen az ki irigy!…”
Beethoven: III: Leonóra nyitány – részlet (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Ferencsik János)
Huszka Jenő: Erzsébet –Nyitány (A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényli).
Ismétlés ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádió hullámhosszán.
"Túl az Óperencián"
A délelőtti operett adás ismétlése kezdődik a Dankó Rádióban a hatórai hírek után - mindjárt!
Benne:
Fényes Szabolcs-dalok (Galambos Erzsi, Kállay Bori, Németh Marika, Voith Ági, Berkes János, Hofi Géza, Márkus László, Mensáros László, Rátonyi Róbert énekel)
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - „Táncolnék a boldogságtól … Álom, álom, édes álom" (Pohly Boglárka)
Kacsóh Pongrác: János vitéz –„Egy rózsaszál szebben beszél” (Jenei Gábor)
Huszka Jenő: Erzsébet – „Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van” (Pohly Boglárka)
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - „Te rongyos élet, bolondos élet….” (Pohly Boglárka, Jenei Gábor)
Lehár Ferenc: Arany és ezüst - keringő (Rácz Márton vezényli a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát)
A Dankó Rádió ma elhangzott operettműsorából kiemelem:
Vincze Ottó - Barabás Tibor - Semsei Jenő - Romhányi József: Budai Kaland
(A darab operettszínházi bemutatójáról két korabeli recenziót bemásoltam az „Operett, mint színházi műfaj” topicba: a 3653 és 3652. sorszámok alatt olvashatóak el.)
A Rádió 1962. év végén elkészítette az 1962-ben az Operettszínházban bemutatott operett keresztmetszetét – részben más énekművészekkel.
A Rádió Dalszínháza bemutatóját követte az első ismétlés 1963. január 13-án, a Kossuth Rádióban, 22.25-23.10 között.
A stúdiófelvételen az operett részleteiben énekelnek Németh Marika, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Radnay György, Szabó Miklós. Az összekötőszöveget Semsei Jenő írta és Gálcsiki János mondja el.
A Magyar Állami Hangversenyzenekart és a Fővárosi Operettszínház Énekkarát Gyulai Gaál Ferenc vezényli.
Az operett-keresztmetszetből most négy részlet szólalt meg a rádióban:
= Anna dala (Németh Marika)
= Vidám hármas (Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Radnay György)
=Ambrus dala (Szabó Miklós):
„Meggondolom, latolgatom, mint az öreg vízimalom, körbe-körbe jár az eszem: szerelem! Csak azt járja százszor újra a szerelem tiszta búza, abból kerül a boldogság kenyere! Nem leszek hát soha Veronkáé, a csókja csak kukoricamálé. /Legényélet, víg élet, amíg élek, így élek, senkivel sincs nékem számadásom! Jólesett, hát így esett..../ Legyen az párját hívó gerle, vágytam is én erre valaha! Kakukk lettem… az is csak Isten madara!/Legényélet, víg élet, amíg élek, így élek, magányosan, mint a nap az égen! Nyugszom csendes éjeken, vetve ágyam életen, csillagszemű szép leányok ölében!
= Ambrus és Anna szerelmi kettőse (Németh Marika, Szabó Miklós)
„- Börtönöd ajtaja szélesre tárva, lábad a szabadok útjait járja! Feletted a kék ég, napfény ragyog, szabad vagy és én a Te rabod vagyok! Zárd szívedbe szegény rabod, mert örökre tiéd vagyok! Nem vágyom másra, nem vágyok szabadulásra, nélküled úgy is elsorvadok! Zárd karodba szerelmesed, mondd halk szóval: én kedvesem! Kívánjad, kérjed, mondd, mit tegyek érted, parancsolóm vagy, szabad leszel! /- Istenem, merjek-e hinni a szódnak?!...”
Lehár Ferenc – Gábor Andor – Semsei Jenő – Szabó Miklós: Éva
Két stúdiófelvételről szólaltak meg a bejátszott dalok:
I.
Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. június 23. Kossuth adó, 19.30-21.30
A keretjátékot Romhányi József írta
Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.
Szerkesztő: Bitó Pál
Szereposztás:
Éva – Lehoczky Éva
Oktáv – Korondy György
Larousse – Kishegyi Árpád
Pipszi – Németh Marika
Dagobert – Bende Zsolt
Prunelles – Sólyom Nagy Sándor
Inas – Bíró József
Átíró – Körmendi János
Igazgató – Balázs Samu
- Éva és Pipszi vidám kettőse (Lehoczky Éva és Németh Marika):
„- A Párizs lánya sétatérre ér, valódi éden ott a sétatér! Kocsik, előkelő nők, kitudná jobban, körül a férfiszív gyors ütemre dobban…/ - Ruhája sikkes és alakja fess, szemével egyre jobbra-balra les. Az ajka édes, és kacér ha szót se szól, de látni rajta ezt…/ - Mert kell hogy mind a férfi égjen, ha a férfi lánggal is de égjen…. /- Így él egy diszkrét nő, mindet csak sejtet, nem mutat ő, mert ami titkos, mindig izgató, ez a módszer ez megbízható….”
- Oktáv monológja (Korondy György):
„A névrokonod, Éva ősanyám, mondd, mivel hatott rád?.. Egy szót se szólj! - Nők összefognak, minden előtt almára vágynak, s mi fizetünk!/ Éva, miért vagy büszke, hogy Ádámhoz hű maradsz?... Ősanya! Éva, drága szívem, hogy történt ez velem?...Ősanya, édes, drága szívem, mondd meg nekem! ….Madame, agyő!”
II.
Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. április 8. Kossuth adó 20.20
Km.: Romvári Gertrud, Zentay Anna, Baksay Árpád, Puskás Sándor, Rátonyi Róbert, valamint az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Török Emil
- Pipszi, Dagobert és Prunelles hármasa, II. felv. (Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Puskás Sándor)
„- Egyik részről jó a férj, másik részről jobb ha fél, a nő a férjre vágyik, mert rab lesz mindhalálig... hadd jöjjön, ki adva van, sőt még a kor sem számít, ki hát az első szám itt? /- Legyek első – és én a második – és ha kell, a sorrend változik – legyek én jelen – én a múlt vagyok!... /- Elválunk ha kell, így szól ez a dal, mert manapság ez a szokás. Ez biztos siker, és nagy viadal, mert elválni külön varázs! Ha elvált a nő, már szabad az út, hogy azt tegye, amit kíván! Hát váljon csak el a szép és a rút, ki hű, bolond csupán…”
A „Túl az Óperencián” délelőtti adásának ismétlésére ma hat és hét óra között kapcsolhatunk a Dankó Rádió hullámhossszára.
A ma 111 éve született Sárdy János emlékét idézte meg Nagy Ibolya a kiváló tenorista énekfelvételei közül két operettdalának bejátszásával a Túl az Óperencián műsorának a legelején a Dankó Rádióban:
- Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy – „Nagy árat kér a sors a boldogságtól” (Sárdy János)
- Jacobi Viktor - Bródy Miksa - Martos Ferenc: Leányvásár – „Tele van az élet rejtelemmel” (Sárdy János, Odeon zenekar - a zenés filmben énekli; az eredeti darabban Lucy énekli a dalt a II. felvonásban: „Tele van a szívem rejtelemmel…”)
Az adás szerkesztő-műsorvezetője röviden kiemelte Sárdy életpályájának főbb vonulatát, megemlített néhányat a művész legfontosabb opera-, operett- és filmszerepeiból, külön kiemelve, milyen meleg barátság fűzte Huszka Jenő zeneszerzőt a zenés színpadi alkotásaiban bonviván szerepkörében tündöklő tenoristához. Sárdy mindig úgy emlegette Huszkát, mint a legkedvesebb operettszerzőjét.
A továbbiakban Ábrahám Pál dalaiból kaptunk egy csokrot (Jenei Gábor énekfelvételéről),majd négy részlet következett:
Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner Beda – Harsányi Zsolt A mosoly országa című operettjéből
- Mi belépője, I. felv.: „Engedjék meg hát a nőnek, éljen ember módra végre, legyen okos, és kecses teremtés…” (Pohly Boglárka)
- Szu Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után, kerget a vágy…” (Vadász Zsolt)
- Liza belépője, I. felv.: „Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás…/Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá…/ Szív, szív mindig remél, el jő a mély, vad szenvedély…” (Kalocsai Zsuzsa) – megjegyzem, erről a dalfelvételről hiányzik a kóruskíséret…)
- Mi és Feri kettőse: „ Zig-zig-zig-zig…../- Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél…” (Kalmár Magda, Bende Zsolt)
Ezen a héten Nagy Ibolya két vendége a stúdióban Pohly Boglárka, operett-szubrett és Jenei Gábor, operett- és musicalénekes.
Az adás vége felé a beszélgetésükben emlegetett (hivatkozott) Jonas Kaufmann énekhangján egy részlet hangzott fel a művész dalestjének hangfelvételéről
(2016. 06. 07. . Művészetek Palotája. Zongora: Helmut Deutsch)
A Túl az Óperencián mai műsora Lehár Ferenc Clo-clo című operettje nyitányának dallamaival zárult (Berlini Rádió Szimfonikus Zenekarát Michail Vladimirovich Jurowski dirigálja)
Ezt az adást újra meghallgathatjuk ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban és online a www.dankoradio.hu internetes oldalról is.
Egyszer itt már volt szó erről a zenei rádió csatornáról, hol a nap 24 órájában operett szól online:
Rádió-d – online – OPERETT- A Magyar, osztrák, francia és angol operettek java
LEGUTÓBB JÁTSZOTT:
Johann Strauss (1825-1899)
Der Zigeunerbaron
Ensemble, Arnold Schönberg Chor, Wiener Symphoniker, Nikolaus Harnoncourt
Johann Strauss (1825-1899)
Die Fledermaus
Ouverture - New Philharmonia Orchestra, Alfred Scholz
Robert Planquette - Romhányi József
Rip van Winkle
Bordal és a II. felvonás fináléja
Melis György, Gregor József, MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás
Ábrahám Pál - Harmath Imre
Hawaii rózsája
Egy Johnny vagyok
Melis György
Kálmán Imre - Kulinyi Ernő
Cirkuszhercegnő
A szép kis cirkusztáncosnők
Rátonyi Róbert, MRT Szimfónikus Zenekara, Bródy Tamás
Szirmai Albert - Emőd Tamás
Mézeskalács
Ne menj el, ne menj el (Encella és Jóska)
Andor Éva, Melis György, MRT Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András
Johann Strauss (1825-1899)
Die Fledermaus
Act II. Introducktion "Ein Souper heut' uns winkt"
Bavarian State Orchestra and Chorus, Carlos Kleiber
http://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
Mindjárt kezdődik a délelőtti adás ismétlése, Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető rövid műismertetőjével elhangzott archív felvételek:
- Kapocs dala (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...” , Hadics László valamint a Földényi Férfikórus
- Jó dolga van a diáknak..."Jó dolga van a diáknak, tekintélye van", Földényi Férfikórus
- Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra...” , Gózon Gyula
- "Oh, miért vagy olyan édes, kedves..." Amálka és Máté kettőse , Petress Zsuzsa és Simándy József
- Elmira és Fodorító kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor)
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955)
Rádiódaljáték
Főszerepben:
Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc
Kerekes Máté – Simándy József
Amálka - Petress Zsuzsa
továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László
A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara.
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Jó volt újra meghallgatni Szirmai Albert Mézeskalács című daljátékának részleteit a Dankó Rádió most véget ért operettműsorában!
Pitti Katalin és Csurja Tamás énekfelvételeit (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Makláry László) követte a rádióban korábban készült keresztmetszet-felvételről (1977) Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor által megszólaló dalok és kettősök. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli.
-
Magyar Nemzet, 1999. május 8.
„Nem hal meg, kire emlékeznek...”
Kemény Egon jubileumai
Emlékszem erre az egész oldalas cikkre, a Magyar Nemzet hétvégi száma Színház rovatában jelent meg. Nemrég az egyik színházi közgyűjteményben is megtaláltam.
Erénye és jelentősége, hogy első alkalommal kapott a nagyközönség megközelítőleg átfogó képet Kemény Egon zeneszerző zenei pályaívéről.
Zeneszerzői munkássága és azon belül hangszerelői felkérései (1927-1947) korunk igényei szerint az interneten – részletesebb, pontosabb műadatokkal, képekkel - már megjelentek lsd. Kemény Egon Wikipédia és a Café Momus fórumai.
Fontos a cikkben pontatlanul szereplő életrajzi adat javítása és magyarázata:
Lipcse és Berlin Kemény Egon életében kizárólag Ábrahám Pálhoz fűződik, aki legjobb barátját – aki akkor 23 évesen, zenei pályáját a Fővárosi Operett Színház másodkarmestere és korrepetítóraként, a „Kikelet ucca 3” című nagyoperett szerzőjeként indította – előbb titkárának majd 1930-1933 között állandó zenekari hangszerelőjének kérte fel. A fiatal zeneszerző elvállalta ezt a feladatot, ennek egyik oka a művészbarátság mellett a nagy gazdasági világválság lehetett. A bécsi Zeneakadémiát végzett Kemény Egon zeneszerző ez idő alatt minden alkotóerejét hangszerelőként és karnagyként Ábrahám Pál műveinek szentelte.
- Magyar Nemzet, 1999. május 8.
„Nem hal meg, kire emlékeznek...”
Kemény Egon jubileumai
Egyszerre több apropója is van annak, hogy Kemény Egon zeneszerző életművére emlékezünk. A dátumok feledésbe mentek volna, ha a komponista lánya, Kemény Annamária nem hívja fel a figyelmet a jubileumokra: első operettjét, a Kikelet ucca 3. címűt 1929 áprilisában mutatták be, s harminc éve, 1969-ben halt meg a szerző.
A budai villa sajátos atmoszférájú lakásában a kerek asztal üveglapján megelevenedik a múlt. Régi színlapok, a Színház és Mozi korabeli borítója, kották, fotók idézik a szerzőt és műveit. Kemény Egon Bécsben született dr. Kemény Dezső főorvos fiaként a századelőn, 1905-ben. A szülők azt szerették volna, ha az édesapa hivatását választja, ezért az engedelmes fiatalember természetesen medikus lett. Két évig bírta, aztán átiratkozott a Zeneművészeti Főiskolára. Mestere Franz Schmidt volt. Huszonhárom évesen, 1929 áprilisában a Fővárosi Operettszínház bemutatta első operettjét.
A Kikelet ucca 3. szövegét a kor elismert és közkedvelt szövegírója, Bródy István és Harmath Imre írta. A történet főhőse egy bájos ferencvárosi kislány, Preselmayer Annuska, aki a városligetben megismerkedik egy valódi gróffal. A mese szinte kiszámítható: az össze nem illő fiatalok egymásba szeretnek, és sok bonyodalom után egy pár lesznek.
A női főszerepet nem kisebb egyéniség alakította, mint Somogyi Erzsi (Bogyó), a Nemzeti Színház naivája, aki ebben a darabban mutatta meg először szubretti képességeit. Játszott benne Fejes Teri, sőt Kabos Gyula is, aki egy kocsmárost kelt életre. A rendező neve már a feledés homályába merült, a színlap tanúsága szerint Szabolcs Ernőnek hívták. A karmester nevét azonban ma is gyakran emlegetik mint a század nagy komponistájáét: Ábrahám Pálról van szó.
A Kassai Napló 1928-ban hatalmas betűkkel tudatta az olvasókkal, hogy a Fővárosi Operettszínház állandó karmesterének szerződtette Kemény Egont, aki két hónap alatt a legfélelmetesebb kritikusokat is meghódította. A felvidéki lap azért volt ilyen lelkes, mert időközben saját polgárának ismerhette az odatelepült zeneszerzőt. A hangosfilm a kezdetben beszélő film jelzőt kapott. Az újságcikkek között akad olyan, amely egy filmkabaréra hívja fel a figyelmet, ahol Kellér Dezső neve mellett szerepel Kemény Egoné is.
Lapozgatunk Kemény Annamáriával, a szerző lányával, és örömmel bukkanunk a dokumentumokra, amelyekből kiderül: a komponista több műfajban is otthonosan mozgott. Újsághír adja tudtul, hogy „Kemény Egon, a jeles zeneszerző megzenésítette Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula és Falu Tamás hat költeményét. A szerző hat dala értékes nyeresége az új magyar dalirodalomnak.” Az előadók között világhírű operaénekesek
voltak, mint például Basilides Mária, Anday Piroska, Gyurkovics Mária, Székely Mihály, Rösler Endre, Melis György és Simándy József.
A sokoldalú művész szívesen foglalkozott az újabb műfajokkal, így a filmzenével is. Csathó Kálmán színdarabját, a Fűszer és csemege címűt 1940- ben filmesítették meg Ráthonyi Ákos rendezésében, aki egyébként Tolnay Klári első férje volt civilben. A mozi főszereplője Jávor Pál volt, partnerei között láthatták a nézők Somlay Artúrt, Vízváry Mariskát, sőt Szörényi Évát is.
A zeneszerző a kor szokása szerint több európai nagyvárosban próbált szerencsét, sikerrel. Élt egy ideig Lipcsében, Berlinben, majd főként hangszereléssel foglalkozott. Termékeny korszaka következett a háború után. Hazatért, és 1946-ban bemutatta a Fővárosi Operettszínház a Fekete liliom című operettjét. A premiert a kritika nem fogadta egyértelmű elragadtatással. A darab ezzel együtt 75 előadást ért meg. A háromfelvonásos nagyoperettet Nóti Károly és Földes Imre írta. A főbb szerepekben a közönség Karády Katalint, Gombaszögi Ellát, Fejes Terit, Somogyi Nusit, Latabár Kálmánt és egy kisebb szerepben Petress Zsuzsát is láthatta. A színlapon érdekes módon feltűnik a korabeli szponzor is, hiszen a szövegben a következő olvasható „Karády Katalin, Fejes Teri és Gömbaszögi Ella ruháit szállította a Szitanágay szalon.”
Az új idők úgy hozzák, hogy a szerzőnek egyre kevesebb a színházi megbízatása. Ezért is kezd mind több művet komponálni a Magyar Rádió számára. A Májusfa című rádióoperett új műfaj az életében, és szakmai siker. A művet éppen ötven esztendeje, 1949. május elsején tűzte műsorára a rádió. Ebben az évben még egy hasonló darabja született, a Talán a csillagok című, mely éppúgy azon a Bösendorfer zongorán csendült fel először, mint a korábbi, a Rózsadomb tetején lévő Kapy utcai családi villában, ahol a família élt.
Kemény Egon második házassága gyermekáldást hozott, elsőnek Annamária született meg, őt az ifjabb Egon követte. Míg a hatalom engedte, ott élt a család, pompás kert vette körül a házat. A növények szépsége a komponista és felesége, Mária keze munkáját dicsérte. Ma csak a zongora emlékeztet a régi időkre, a mostani másik budai lakásban.
A zeneszerző aláfestő zenéket, gyermekdalokat és indulókat írt. Szimfonikus könnyűzenéit a rádió továbbra is bemutatta. A sokféleség jellemezte ezt a korszakot, hiszen írt rapszódiát, szvitet és kompozíciókat vonósokra, fúvósokra. Tör ténelmi időket jelez az Úttörővasút című zenedarab 1958- ból, elismert alkotása lett az Eső és napsütés s a Különös dallam című.
Gyermekdalaiért 1953- ban Erkel-díjat kapott, s ez a rangos szakmai elismerés megismétlődött a Hatvani diákjai című rádiódaljátékáért, 1955 ben.
Egy komponista életében a várva várt siker mégiscsak színházi produkció képében érkezik el. A forradalom előtt 1956-ban, április 27-én mutatta be a Fővárosi Operettszínház a Valahol délen című nagyoperettet. A főszerepet Mezey Mária és Petress Zsuzsa alakította. A darabot elvitték a következő évben az akkori Szovjetunióba. 1958- ban Moszkvában és Leningrád- ban is sikert aratott a latin ritmusokkal tarkított operettmuzsika.
Az ötvenes évek végén és a hatvanas években dalciklusok születtek, kifejező címekkel: Játszótéren, Csillebérci fák alatt, Sétarepülés.
Azokban az esztendőkben még sok rádiódaljáték készült, mint például a Komáromi farsang 1957-ben, a Krisztina kisasszony 1961-ben, vagy a Messzetűnt kedves 1966-ban. Több színházi bemutatkozásra nem volt lehetősége a komponistának.
Rá és életművére kétrészes, zenés műsorban emlékezett a Magyar Rádió egyénisége, zenei rendezője, Ruitner Sándor.
/Várhegyi Andrea/
A jubileumi cikkhez fotók is tartoznak:
Családi felvételek:
- A Kapy utcai villa nappalijában a zongoránál Kemény Egon és Simándy József
- Kemény Egon portréja
-Kemény Annamária
A Rózsavölgyi hirdette a sikeres tangószerenádot (plakáton olvasható: „Ma éjjel úgy zokog a gitárom” olasz tangószerenád. Zenéjét szerezte Kemény Egon Rózsavölgyi Orchester sorozat
Mezey Mária és Petress Zsuzsa a Valahol Délen előadásában (Színház és Mozi címlapján – 1956. április 27.)
Az első operett plakátja („Kikelet ucca 3.”)
Halmai Tibor és Somogyi Erzsi a Kikelet ucca 3.-ban
- Magyar Nemzet, 1969. július 25.
Elhunyt Kemény Egon zeneszerző
Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző hatvannégy éves korában meghalt. Az elhunyt művészt a Magyar Zeneművészek Szövetsége saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
A rádióban gyakran csendülnek fel a magyar könnyűzene neves mesterének kellemes, lágy hangszerelésű, derűs dallamai; Kemény Egon, aki 1905-ben Bécsben született, gondosan ápolta munkáiban az osztrák és német zenei hagyományokat. Operettjei és zenés rádiójátékai, sanzonjai és kóruskompozíciói azzal az eleganciával szólaltak meg, amelynek a tehetséges muzsikus emberi mivoltában is birtokosa volt. Valahol Délen címmel írta meg egyik legnépszerűbb, külföldön is sikerrel játszott operettjét, ennek a műnek a címre utaló dala ma is sláger. Zenei alkotómunkáját kétszer értékelték magas zenei kitüntetéssel, az Erkel- díjjal. A Magyar Zeneművészek Szövetségének egyik alapító tagja volt.
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
KEMÉNY EGON
Nagy veszteség érte a nemes magyar könnyűzenét:
a közelmúltban elhunyt KEMÉNY EGON
a kitűnő komponista. Bécsben született, édesapja éppen ott folytatott orvosi praxist. Mindvégig Schubertet vallotta példaképének – de legszívesebben szép magyar verseket zenésített meg. Különösen Juhász Gyula-dalai sikerültek remekbe. Ifjúkorában hangszerelte az Ábrahám Pál-operetteket. Már a felszabadulás előtt is voltak jelentős zeneszerzői sikerei, de munkássága teljes gazdagságában csak 1945 után bontakozhatott ki. Ő írta az első rádióoperett, a „Májusfa”, később pedig a „Talán a csillagok” népszerű muzsikáját. Magyaros hangvételű rádiódaljátékai közül a „Komáromi farsang”, ez a Csokonai Vitéz Mihálynak emléket állító, romantikus mű emelkedett ki.
Színpadi alkotásai közül a „Valahol Délen” aratta a legnagyobb sikert; a Szovjetunió jó néhány színpadán is bemutatták. Kemény Egon sokat írt az ifjúságról és az ifjúságnak; maga is - megrendítő, váratlan haláláig - megőrzött valamit a szellemi fiatalság fölfedhetetlen titkaiból...”
emlékezett a Film- Színház- Muzsika 1969. augusztus 2-i számában.
A Magyar Rádióban elsősorban Tamássy Zdenkó pályatárs és rádiós vezető munkatárs valamint Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező ápolta elhunyta után Kemény Egon zeneszerző életművét - nem hagyták feledésbe merülni sem zenedarabjait sem a zenei életben betöltött elismert szerepét, rangját.
A Dankó Rádió 2012évi indulása óta a „Túl az Óperencián” című műsora követte ezt a szándékot és azóta újra és újra műsorra kerülnek a Zenei Archívumban megőrzött Kemény Egon-rádiófelvételek. Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető megemlékezését a mai adás elején hallhattuk:
„1969. július 23-án hunyt el Kemény Egon, kétszeres Erkel-díjas zeneszerző, akinek édesapja Bécsben nagyrabecsült sebészfőorvos volt tanulmányait Kassán és Miskolcon végezte, de a zeneművészeti főiskolái diplomáját Bécsben szerezte meg. A könnyűzene felé fordulva önálló zenei pályája kezdeti sikereit divatos táncslágereivel aratta. Színpadi műveit viszont a Fővárosi Operett Színház mutatta be, első nagyoperettje a „Kikelet ucca 3” volt, Eggert Márta és Kabos Gyula, majd a „Fekete liliom” Karády Katalin, Latabár Kálmán, és a „Valahol Délen” Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert főszereplésével.
Hat és fél éven át Ábrahám Pál munkatársa volt Budapesten és Berlinben.
Amikor hazatért sokszínű zenei munkakapcsolatot alakított ki a Magyar Rádióval és ez a kapcsolat élete végéig tartott.
Kemény Egont az egész zenei szakma ismerte. Kiváló hangszerelőként is szerette, tisztelte.
És még valami: gyermekeknek írt kórusműveit több generáció is kedvelte és kedveli a mai napig.
De most vissza a „Valahol Délen” című operettjéhez, melynek dalait máris indítjuk:”
Kemény Egon - Erdődy János: „Valahol Délen” - a Magyar Rádió felvételei:
-
Egy szót se szólj....Dal és lassú foxtrot, Petress Zsuzsa és Melis György
-
Még nincsen senkim sem...Foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
-
Valahol Délen...Dal, Melis György
-
A vágyakozás („Fekete az éj...”) Bolero, Mezey Mária
-
Nézd, hogy ragyog ránk a rét... kettős a „Szerencsés utazás” című rádióoperettből, Gyurkovics Mária és Szabó Miklós (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Lehel György)
-
Ha az este leszáll...Foxtrot, Rátonyi Róbert
Közreműködött a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényelt Bródy Tamás.
dr. Winkler Gábor professzor, a Szent János Kórház orvos-igazgatója volt ezen a héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásának a vendége.
Winkler Gábor a mai operettműsorban elárulta, hogy a már korábban megjelent zenei témájú írásai (A négykötetes Operák könyve; a két kötetes Operett világa, valamint Melis György és Fokanov Anatolij baritonisták életrajzi kötetei) után várhatóan idén ősszel megjelenik új könyve, a Magyar operett története című munkája.
E mellett a magyar operajátszás három kitűnőségét is életpályarajzzal tiszteli meg: már javában írja könyvét a szoprán Kincses Veronikáról, amit a felejthetetlen Bende Zsolt baritonistát bemutató kötet követi majd, sőt már gyűjti az anyagot Karizs Béláról is, hogy egykori hőstenorunk életútját és művészi pályáját is életrajzi könyvben megírja és megörökíthesse.
A mai rádióműsorban részletek szólaltak meg:
Kálmán Imre – Szenes Andor: A montmartre-i ibolya
Rádió Dalszínháza bemutatója: 1983.január 1., Kossuth Rádió 20.30 – 22.00
Brammer és Grünwald szövegkönyvét Szenes Andor fordítása alapján rádióra átdolgozta Szenes Iván
Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Breitner Tamás
- Művészhimnusz – Raoul, Florimond, Henry és Violetta négyese: „Művész, ha gyötör a szegénység…” (Kincses Veronika, Molnár András, Rozsos István, Póka Balázs, énekkar)
- A II. felvonás fináléja (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Molnár András, Póka Balázs, Rozsos István, énekkar)
Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Doktor úr (Honthy Hanna, Baksay Árpád, Lehoczky Zsuzsa, Peller Károly)
Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony (Igó Éva, Kaszás Attila, Pápai Erika, Méhes László, Bede-Fazekas Annamária, Lengyel Katalin, Malek Andrea, Olasz Ágnes, a Vígszínház énekkara és enekara, vezényel Kocsák Tibor – 1987. Radiotom, SLPM 16752)
A mai műsor legvégén „stílszerűen” felcsendült Huszka Jenő - Háy Gyula - Fischer Sándor Szabadság, szerelem című rádióoperettjéből Melchior doktor dala: „Doktor úr, doktor úr, a maga szíve sose fáj?...” (Csákányi László, km. MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Behár Görgy)
A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya bejelentette a jövő heti adásnapokon hallható vendégek személyét is, akikkel beszélgetni fog a Túl az Óperencián adásában: Pohly Boglárka, szubrett és Jenei Gábor, táncoskomikus.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorának mai adásában hallottuk:
Jacobi Viktor - Martos Ferenc - Bródy Miksa: Leányvásár
Darvas Szilárd átdolgozásnak felhasználásával rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő
Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Vezényel: Sebestyén András
- Bessy és Fritz kettőse (Dzsilolo-duett): „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dzsiloló, dzsiloló, dzsiloló…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)
- Lucy dala: „Tele van az élet rejtelemmel…” (Németh Marika)
- A II. felvonás fináléja (Udvardy Tibor, km. Németh Marika, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, énekkar)
Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska
Most az operett három felvételéről hangoztak el részletek:
1. Marcsa és Miska kettősét – magyar zenés film, 1948, rendező: Keleti Márton - hárman adják elő: „Cifra szűre nincs a lónak…/Csiribiri, csiribiri kék dolmány…” (Mészáros Ági, Latabár Kálmán, id. Latabár Árpád)
2. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1969. április 5., Kossuth Rádió, 19.52 – 22.00
Közreműködik: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Sebestyén András
- Marcsa és Miska kettőse: „Hármat lépsz arra hé…/ Hoppsza, Sári, hoppsza, hó!! Minden nap egy forduló!…” (Zentay Anna, Palcsó Sándor)
- Pixi, Mixi, Marcsa hármasa: „Hallod, lelkem, rózsáskertem, miért vagy oly kacér?…./ Adj egy csókot, tillárom, haj, nem lesz attól se bú, se baj…” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Külkey László)
- Í Marcsa és Miska kettőse, II. felv.: „Így mulatok, úgy mulatok… hegyenvölgyön lakodalom…/ Cintányéros cudar világ…” (Zentay Anna, Palcsó Sándor)
3. Egy tíz évvel korábbi rádiós stúdiófelvételről – keresztmetszet:1959. június 19., Kossuth Rádió
Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás
- Rolla és Baracs kettőse: „Túl az Óperenciákon..../ Összebúvunk, mint két madár, szerelmes fészkünk száz csókra vár!...” (Gyurkovics Mária, Bartha Alfonz)
Ezt az adást újra meghallgathatjuk az ismétlésben, délután hat és hét óra között.
Továbbra is dr. Winkler Gábor professzor, a Szent János Kórház orvos-igazgatója a vendég ezen a héten a Dankó Rádióban! Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián szerkesztő-műsorvezetője beszélget a délelőtti operettműsorban a „Barangolás az opera világában” és az „Operett – szubjektív kalauz egy varázslatos világban” könyvek szerzőjével.
A ma délelőtti adásban az alábbi operettekből csendültek fel szép dalok, kettősök, jelenetek:
Fényes Szabolcs – Szilágyi László: A vén diófa
Kállay Bori, Weigand Tibor, Latabár Kálmán énekfelvételeiről
Fényes Szabolcs - Harmath Imre - Romhányi József: Maya
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00
Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc
- Maya, Barbara, Rudi jelenete: „Párizs, te szép! …” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, énekkar)
- Madeleine és Dixie kettőse, II. felv.„Tudom, hogy van neki, na mije van neki?...” (Németh Marika, Korda György)
- Maya belépője, I. felv.: „Megjöttem, tessék…/Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni…” (Házy Erzsébet)
- Együttes: „Kellene ma végre egy kis haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika, Korda György, Rátonyi Róber)
Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy
A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új felvételének a bemutatója: 1979. február 24., Petőfi rádió 21.20-22.00 (Huszka Jenő operettjeiből részletek)
km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Behár György
- Tóbiás és Panni vidám kettőse:„Úgy dalolok, ahogy te akarod…./Én teve én teve én teveled oly vígan élek…” (Galambos Erzsi, Németh Sándor)
- Mária és Jancsó Bálint kettőse, I. felv.: „Szerelem! A szívvel nem jó játszani… /Szabad-e remélnem, hogy egyszer megsajnálsz…” (Kincses Veronika, Berkes János)
- Mária és Jancsó Bálint kettőse, II. felv.: „Én mától kezdve csak terólad álmodom, álmomban két karomba zárlak, angyalom!...” (Kincses Veronika, Berkes János)
Buday Dénes – Babay József: Három szerelmesek
- Katalin dala: „Erdő, erdő, édes otthonom! …” (Vámos Ágnes)
- Kettős: „Mint két virágzó ág, úgy hajlunk egymáshoz, nem tartozunk mi már soha többé máshoz…” (Vámos Ágnes, Mátray Ferenc, km. Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara)
Kacsóh Pongrác - Bakonyi Károly - Endrődi Sándor - Pásztor Árpád - Sassy Csaba: Rákóczi
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00
Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János
- Rákóczi megtérése (Udvardy Tibor ének és próza; km. Újlaky László - próza)
Jelenet, próza: „Itt a mi jó urunk! Vihetjük a választ… /- Itt az idő, hogy kivágják az odvas fákat! Ezt üzenem!”
Dal: „Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél…/ Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár, szebb ott az álom, szebben dalol a madár….”
Ezt a műsort megismétli a Dankó Rádió, ma délután hat és hét óra között.
A másik számítógépbe írt és elmentett anyagomat nem tudom megnyitni, mert elromlott a PC-m, meg aztán később, mostanáig, nem voltam internet-közelben sem...
De azért a "rend kedvéért" dokumentálom, hogy a Dankó Rádióban Jacobi Viktor Sybilljének részletei voltak hallhatók a "Túl az Óperencián" adásában (a rádiófelvételen Németh Marika, Koltay Valéria, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád énekelt, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte - 1962.)
A műsor további részében Kodály Zoltán Háry János című daljátékából szólaltak meg dalok (Mészöly Katalin, Sudlik Mária, Takács Klára, Sólyom-Nagy Sándor, a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Ferencsik János - stúdiófelvételről)
A mai operettműsor a Dankó Rádióban Johann Strauss Denevérjének nyitányával (részletével) indult.
Ábrahám Pál – Harmath Imre: Az utolsó Verebély lány - „32-es baka vagyok én” (Waigand Tibor)
Ábrahám Pál – Alfred Grünwald, Fritz Löhner-Beda - Földes Imre – Harmath Imre: Viktória
Budapesti Operettszínház Zenekarát és Énekkarát Makláry László vezényli
- Koltay gróf dala: „Csak egy kislány van a világon, csak egy kislány lehet a párom…” (Dolhai Attila)
- John Cunlight dala: "Kétfogatú vén fiákeren suhantam én a Ringen át…/Pardon, madame, hadd nyújtsak át egy szál rózsát…” (Frankó Tünde, Huszti Péter)
- Riquette, Lia San, Jancsi, Feri négyese: „Alattunk dübörög az összekötő vasúti híd…/Ahol az ember felmászik a fára, s a Turulmadárra, ott van Budapest” (Peller Anna, Kékkovács Mara, Csonka András, Peller Károly)
- John Cunligh és Viktória kettőse: „Kérem, maradjon, szépen kérem!.../Nem történt semmi, csak elválunk csendben, good night, good night, good night…” (Frankó Tünde, Huszti Péter)
- Riquette és Jancsi vidám kettőse: „Édes mamám, magát is a papám várta minden délután…” (Peller Anna, Peller Károly)
- Riquette és Jancsi kettőse: „Ladi-ladilom, ladi-ladilom…. /Honvédbanda szól a Stefánián…” (Peller Anna, Peller Károly és énekkar)
Carl Millöcker: A koldusdiák
Friedrich Zell és Richard Genée szövegkönyvét fordította és rádióra alkalmazta: Gáspár Margit és Kardos György. A verseket Blum Tamás fordította.
A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. augusztus 15., Kossuth Rádió, 20.30 - 22.06.
Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel Kerekes János
- Ollendorf ezredes belépője. I. felv.: (Palócz László)
- vers:
Katonákkal bánni könnyű, de az asszonyokkal nem!
Mert a női lélek, szörnyű, nincsen benne fegyelem!
Néhány hadtestet már vezettem a mocsarakon át,
Újra csatarendbe szedtem néhány vert ármádiát,
De a módszer, mely a harcmezőn a győzelemre vitt,
Mindig csődbe ment, ha kergettem a hölgyek kegyeit! Ó!
Bánatomban, szégyenemben majd elsüllyedtem én,
Álltam ottan nagy zavarban, mint egy húszéves legény!
Most is elfog a pulykaméreg, hogyha visszagondolok arra,
De bosszút állok, ha addig élek, bosszút állok rajta!
Apró kis bűnömet miért nem szánta meg?
Miért hogy így megbüntetett?! Ó!
Hófehér hattyú vállát csókoltam én,
Hófehér hattyú vállát csókoltam én!
Akkor jött a nagypofon!
Most is érzem arcomon!
Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt meg velem! Ez még nem történt meg velem!
Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt, nem történt meg velem!...
(II. vers: […])
- Simon és Jan kettőse, I. felv. (Palcsó Sándor és Bende Zsolt, Énekkar)
„… Az ég megáldjon, szűk kis cella! Ahol annyit mérgelődtem én. A sorsom mától nagyszerű lesz! Előkelő, nagyúri, fény! / – Ó mennyi idő múlt el tétlen, mit vissza többé nem nyerek! - / - Rossz bánásmódtól, komisz kosztól az eleganciám elveszett. / - És mennyi időm veszett el tétlen, mit vissza nem nyerek. /- De jó kedélyem megmaradt, ez a fő, ez a fő, ha a jó kedélyem megmaradt, a többi tűrhető…"
A „Túl az Óperencián” mai adása végén Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjéből Keringő-egyveleget hallottunk (A Bécsi Johann Strauss Zenekart Willy Boskowsky vezényli)
Ezt a műsort ma 18 és 19 óra között megismétli a Dankó Rádió.