vissza a cimoldalra
2018-09-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1480)
Franz Schmidt (3183)
Élő közvetítések (7397)
Kimernya? (2751)
Ilosfalvy Róbert (811)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2889)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1064)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4335)
Palcsó Sándor (227)
Balett-, és Táncművészet (5550)
Momus-játék (5515)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)
Operett, mint színpadi műfaj (3700)
Pantheon (2260)
Lisztről emelkedetten (917)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (774)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

2714   Búbánat • előzmény2179 2018-05-10 22:59:31

Kapcs. a 2179. számú bejegyzéshez

Kiegészítés:

Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A cornwalli kalóz avagy a becsület rabja 
/Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty (1879) /

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.39

A verseket fordította: Fischer Sándor
 

Amikor a Rádió Dalszínháza műsorára tűzte ezt az operettfelvételt, az RTV Újságban Fischer Sándor előzetes jegyzetét olvashattuk ennek apropóján.

A következő sorokat olvashattuk tőle 1975-ben:

„Az angol zenés színpad alkotásai tulajdonképpen kétszázötven éve ismeretlenek nálunk… 1728-ban mutatták be Londonban Gay-Pepusch Koldusoperáját, az egyetlent, amely hazánkban népszerűvé vált, igaz, hogy csak ötven évvel ezelőtti, Bert Brecht -Kurt Weill-féle német átdolgozás formájában. Az olasz és a német opera, másrészt a francia és a bécsi operett egyeduralma takarta el előlünk az angol zenés drámai műfaj súlyosabb és könnyebb ágát egyaránt, Purcelltől és Händeltől Brittenig. Hozzájárult az ismeretlenséghez a szigetország elzártsága is. Pedig a múlt század második felében ért Arthur Sullivan daljátékai hasonló szerepet töltöttek be Londonban, mint Offenbach művei Párizsban, azzal a különbséggel, hogy Offenbach gyilkos szatíráival szemben Sullivan finomabb öniróniával gúnyolja ki hazájának és korának feudális-kapitalista társadalmát, Viktória királynő uralkodásának gyarmattartó és álszent világát, betűhöz ragaszkodó, kötelező jogszabályait, finomkodó, szentimentális hölgyeit, velük szemben pedig az őszintén uralkodó rabló-kalózok szabad társadalmát, mindnyájuk naiv, királyhű, osztálytudatos nacionalizmusát.

Zenei hangvétele közelebb áll az angol népdalkincshez, mint Offenbach stílus a franciáéhoz. Inkább  Kodály Háry Jánosának jellegére emlékeztet, habár dallamai nem népdalfeldolgozások, csak formában és hangulatban érződik származásuk.

Sullivan több mint húsz darabja közül néhányat a Népszínház a nyolcvanas években műsorára tűzött, de ezek – az egy Mikádó kivételével – nem keltettek visszhangot; a szentimentalizmushoz és naturalizmushoz szokott akkori magyar közönség az angol groteszk, száraz humor célzásait éppúgy nem értette, mint Offenbach vitriolos szatíráinak társadalomleleplező mondanivalóját. Azóta nem került színre hazánkban Sullivan, akit Angliában a nagy zenei és színpadi értékek közt tartanak számon, csak a Rádió mutatta be a háború óta a Mikádó, az Esküdtszéki tárgyalás és A Fruska című dalműveit.

Most tehát először hangzik fel Magyarországon A cornwalli kalóz. Eredeti címe:The Pirates of Penzance. Ez a helység délnyugat Anglia legnyugatibb csücskében, Cornwall tartomány tengerpartján fekszik. Hogy híres volt-e kalózairól, azt nem tudjuk, de hogy hősének figuráját nem a valóságból merítette Sullivan, az bizonyos. Mégis igaz a történet, a tükör torzít, de a kép reális.”

 

2179   Búbánat 2017-07-18 15:51:37
Az operett mint színpadi műfaj topicban nemrég említettem azt a négy Sullivan-operettet, amelyeket adaptálta a Magyar Rádió, és a stúdiófelvételüket a Dalszínháza égisze alatt bemutatta hazai művészeink közreműködésével. Ideírom ezeket:

I. Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: Esküdtszéki tárgyalás
/Eredeti címe: Trial by Jury (1875) /

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. augusztus 14., Kossuth rádió 20.25 – 21.00

Magyar szöveg: Blum Tamás

Vezényel: Blum Tamás
Km.:MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Bódy Irma)

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Szereposztás:

A bölcs bíró – Melis György
A felperes – László Margit
Az alperes – Réti József
A felperes ügyvédje – Palcsó Sándor
I. Esküdt – Domahidy László
Törvényszolga – Várhelyi Endre

További esküdtek: Kishegyi Árpád, Külkey László, Nádas Tibor


II. Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A mikádó
/Eredeti címe: The Mikado (1885) /

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. január 27. Kossuth rádió 19.30 – 22.00

Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József

Vezényel: Breitner Tamás
Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Bódy Irma)

Zenei rendező: Erkel Tibor

Rendező: Békés András

Szereposztás:

A mikádó – Kovács Péter (Mensáros László)
Nanki-Poo, a fia, vándor énekes – Réti József (Kaló Flórián)
Ko-Ko, Titipu legfőbb hóhéra – Várhelyi Endre (Bárdy György)
Pooph-Bah, pénzügyminiszter – Palcsó Sándor (Csákányi László)
Pish-Tush, előkelő úr – Palócz László (Szendrő József)
Yum-Yum, Ko-Ko gyámleánya és menyasszonya – László Margit (Váradi Hédi)
Pitti-Sing – Barlay Zsuzsa (Béres Ilona)
Peep-Bo – Déry Gabriella (Domján Edit)
Katisha, idősebb udvarhölgy – Komlóssy Erzsébet (Bakó Márta)


III. Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A Fruska
/Eredeti címe: H.M.S. Pinafore (1878) /

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. január 22. Kossuth adó, 19.47

Szövegét William Schwenck Gilbert írta.

Rádióra alkalmazta: Romhányi József

Verseket fordította: Blum Tamás

Vezényel: Blum Tamás
Km.: Az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Sir Joseph Porter – Várhelyi Endre (Balázs Samu)
Kapitány – Kishegyi Árpád (Agárdy Gábor)
Josephine – Kalmár Magda (Csűrös Karola)
Ralph, matróz – Rozsos István (Körmendi János)
Dick, matróz – Sólyom-Nagy Sándor (Garas Dezső)
Fedélzetmester – Kovács Péter (Sztankay István)
Muskátli – Barlay Zsuzsa (Tolnay Klári)
Dada – Divéky Zsuzsa (Kárpáti Magda)

Km.: Pogány Margit, Bay Gyula, Felvinczy Viktor és Lázár Gedeon


IV. Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A cornwalli kalóz avagy a becsület rabja
/Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty (1879) /

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.39

A verseket fordította: Fischer Sándor

Vezényel: Breitner Tamás
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Horváth Ádám

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Richard, a kalózkirály – Melis György
Samuel, a hadnagya – Miller Lajos
Frederick, kalózjelölt – Nagy János - a „B” betűt neve elé ekkor még nem tette ki – (próza: Maros Gábor)
Stanley, az angol hadsereg első gárdaezredese – Gregor József
Mabel, Kate, Edith, Isabel, a leányai – Kalmár Magda, Káldy Nóra, Csűrös Karola, Schütz Ila,
Edward, rendőrminiszter – Németh Sándor
Ruth, a kalózok mindenese – Barlay Zsuzsa

Sajnálatosnak tartom, hogy megszakadt ez a szép sorozat: a Magyar Rádió a hetvenes évek közepétől nem érzett késztetést további – újra - Sullivan-operettekből felvételt készíteni. Pedig szerintem érdemes lett volna még „A gondolások”, „A gárdista”, „Patience” darabokat is a rádióra alkalmazni, hiszen e műveknek ugyancsak igen értékes zenéi vannak.

Az is tény, hogy a hetvenes évek elejétől-közepétől ritkultak a rádióban a teljes operettfelvételek bemutatói (úgy a hazai szerzőkéi, mint a külföldi komponistákéi); a számuk jelentősen visszaesett az ötvenes-hatvanas évek „terméséhez” képest – aminek okai között a közönség érdeklődésének megcsappanása és az anyagi források csökkenése állhatott (bizonyára a szerzői jogokra is tekintettel kellett lenni.), egyáltalán a „telítettség” érzete is benne volt Persze azért még így is számos új operettfelvételt mutatott be a rádió, egészen a nyolcvanas évek végéig - igaz, évente már alig egy-két darabot jelentett a műfajból:

Offenbach, Johann Strauss, Lehár, Kálmán, Millöcker, Ziehrer műveit ismerhették meg a rádióhallgatók – közöttük olyanokat is, amelyeknek addig még nem volt teljes felvételük és magyar fordításuk/feldolgozásuk:

Offenbach: Sóhajok hídja, Szökött szerelmesek, Piaci dámák, Kékszakáll
Johann Strauss: Bécsi vér
Millöcker: Gasparone
Ziehrer: A csavargó
Lehár: Friderika, Tavasz, Szép a világ,
Lehár: Cigányszerelem, Paganini, Éva, Giuditta (ezekből addig csak keresztmetszetet készített a rádió)
Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya.
Kálmán Imre: Marica grófnő, Cirkuszhercegnő (ezekből addig csak keresztmetszetet készített a rádió)
Huszka: Gül Baba, Lili bárónő (ezekből addig csak keresztmetszetet készített a rádió)

Sullivan említett művei mellett hasonlóképpen hiányolom a rádióból a következő operettek teljes, magyar nyelvű változatát, - csak az igen értékes zenei anyagot tartalmazó darabcímeket sorolom:

Offenbach: Périchole, A trapezunti hercegnő, Kakadu (Vert-Vert), Fantasio, Coscoletto, Banditák, Utazás a Holdba, A tamburmajor lánya, Robinson Crusoe,
Johann Strauss: Simplicius
Zeller: A bányamester (csak részleteket vett fel a rádió az operettből)
Oscar Straus: A csokoládékatona
Fall: A dollárkirálynő, A spanyol csalogány
Lehár: A hercegkisasszony (csak részletek vannak a rádióban)
Ábrahám Pál: Hawaii rózsája, Bál a Savoyban (ezekből a darabokból is csak részleteket vett fel a rádió)

Nem fűzök sok reményt ahhoz, hogy a jövőben magyar nyelvű, teljes rádiófelvételeken ismerkedhetünk meg e remek operettekkel –(és teljes zenéjükkel).
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Hold utcai református templom

Tóka Ágoston (orgona)
J. S. Bach összes orgonaműve / 7. - Tóka Ágoston - Orgelbüchlein

19:00 : Budapest
Duna Palota

Demeter László (fuvola)
Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Deák András
Szláv kaleidoszkóp
HACSATURJÁN: Fuvolaverseny
KABALEVSZKIJ: Komédiások – szvit, Op.26
BOROGYIN: Polovec táncok

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Sárik Péter (zongora); Fonay Tibor (basszusgitár, bőgő); Gálfi Attila (dob)
"Bartók műveinek jazz-feldolgozásai"

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sylvia Schwartz (szoprán)
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
ČIURLIONIS: Az erdőben
ARVO PÄRT: Como cierva sedienta
PETERIS VASKS: Epifania
ARVO PÄRT: Te Deum

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Szakács Ildikó, Gion Zsuzsanna, Kálmán László, Najbauer Lóránt
Virágh András Gábor
Etunam Vegyeskar
Solti Kamarazenekar - művészeti vezető: P. Ispán Franciska,
vezényel: Virágh Andárs
J.S. BACH: d-moll toccata és fúga
MOZART: Requiem
19:00 : Siófok
Siófoki református templom

Kovács Szilárd (orgona), Fülep Márk (fuvola)
A mai nap
történt:
1892 • A Bajazzók bemutatója (Milánó)
született:
1874 • Gustav Holst, zeneszerző († 1934)
1955 • Andrej Gavrilov, zongorista
elhunyt:
1960 • Koréh Endre, énekes (sz. 1906)
1987 • Jaco Pastorius, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1951)