Bejelentkezés Regisztráció

Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig)


2750 Búbánat 2018-06-07 10:50:54

A Dankó Rádió mai operettműsorában hallhattuk egyebek közt:

Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner - Robert Bodanzky - Gábor Andor: Cigányszerelem:

- Ilona dala:„Messze a nagy erdő”   (Eperjesi Erika)


Kálmán Imre - Julius Brammer - Alfred Grünwald - Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő

Egy hanglemez- meg egy rádiófelvételről szólaltak meg a részletek:

I. Qualiton – 1965, LPX 6553

Km. a  Fővárosi Operettszínház Énekkara és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Bródy Tamás 

  • Fedóra belépője: „Mindig a régi dal…/Toujours pour l’amour…” (HÁZY ERZSÉBET és az énekkar)
  • Mábel és Tóni vidám kettőse: „Én édes drága férjem, Iván…” (Koltay Valéria és Rátonyi Róbert)
  • Mábel és Tóni vidám kettőse:„Ég áldjon galambom, még akad Pesten kalandom…” (Koltay Valéria és Rátonyi Róbert)

II. Magyar Rádió új felvétele – részletek; bemutatója: 1976. augusztus 14., Kossuth Rádió, 19.43 – 20.28

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Bródy Tamás 

  • Mr. X belépője, I. felv.: „Trombita zeng és pereg a dob.../Egy drága szempár ragyog igézve rám…” (Korondy György)
  •  Wladimir nagyherceg és Mister X kettőse, III. felv.: „Kislány, vigyázz, csókra szomjas a huszár!  (Kishegy Árpád és Korondy György, valamint az MRT énekkarának férfikara)

 

Szirmai Albert - Gábor Andor - Bakonyi Károly: Mágnás Miska

  • Marcsa dala: „Fáj, fáj a szívem, jaj, a szívem, hogy fáj…(Teremi Trixi)
  • Vidám hármas: „Csiribiri - csiribiri kék dolmány…(Mészáros Ági, Latabár Árpád, Latabár Kálmán énekelnekaz 1949es Keleti Márton rendezte zenés mozifilm hanganyagáról)

 

A „Túl az Óperencián” szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, ezen a héten

Kiss Zoltán énekművész-színésszel beszélget.

A délelőtti adás műsora ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségein ismét meghallgatható.


2749 Búbánat 2018-06-06 22:50:29

Igen-nem királykisasszony     
 

Romhányi József mesejátéka
 

Zeneszerző: Fényes Szabolcs     

(49 perc)

Rendező: László Endre

Rádióbemutató: 1955. október 23., Kossuth Rádió 10.10 – 11.00

Szereposztás:

Király - Bilicsi Tivadar
Udvarmester - Kishegyi Árpád
Királylány - Rafael Márta 
Lakáj - Várhelyi Endre
Bohóc - Fekete Pál
Diák - Baracsi Ferenc
Legény - Bikádi György
Öreg paraszt - Szemethy Endre 

Lovag - Rátonyi Róbert
Dalnok - Bencze Miklós
Mágus - Gózon Gyula
Zenész - Galamb György

Közreműködik a Földényi-kórus és az MRT Szimfonikus Zenekarából alakult kisegyüttes

Vezényel: Török Emil

(Gyermekrádió műsora)

 


2748 smaragd 2018-06-06 18:24:34 [Válasz erre: 2746 smaragd 2018-06-05 17:44:46]

Dankó Rádió     mai ismétlésben is, kb: 18. 50

A mai műsor zárószáma:

KEMÉNY EGON: "Tangó" (1954)

A Rádiózenekart Kerekes János vezényelte.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


2747 Búbánat 2018-06-05 19:03:42 [Válasz erre: 2507 Búbánat 2018-01-12 17:22:21]

Kapcs.: 2507., 492., 362., 127. sorszámok

Offenbach: A férj kopogtat

Fischer Sándor alábbi írása az operett rádiófelvételének bemutatója előtt – 1977. április 9.  -, a Rádió és Televízió Újságban jelent meg:

Offenbach magyarországi reneszánsza, melyet a Rádió három évtizeddel ezelőtt indított el, az e heti bemutatóval újabb állomásához érkezett. A párizsi mester darabjai, főleg egyfelvonásosai jóformán nem is kerültek előadásra nálunk. A korabeli német kritika „erkölcstelennek”, „züllöttnek” minősítette zenéjét; Pesten, száz évvel ezelőtt, a régi Nemzeti Színházban csak német átdolgozás alapján kerülhettek a művek a magyar közönség elé, Kodály szavait igazolva, melyek szerint „Németország eltakarta előlünk a Nyugatot”. De nemcsak a franciák tartják számon klasszikusaik között. Rossini is „a Champs-Elysées Mozártjának” nevezte Offenbachot, és bizonyos értelemben jogosan, mert a német utóromantika súlyos, bonyolult, patetikus wagneri levegőjében frissítőn hatott Offenbach átlátszó, könnyed bája, szellemes iróniájának leleplező, drámai ereje.

A férj kopogtat c. művét Offenbach az Orfeusz után komponálta, premierje Párizsban 1859-ben volt, magyar bemutatója a régi Nemzeti Színházban 1861-ben Egy férj az ajtó előtt címmel hangzott el; nemrég a tévé is műsorára tűzte. A tragikomikus hős a férj, aki nem hiszi el a valóságot, mert nem látja, és azt képzeli, hogy csak ugratják őt – tehát „rosszkor” kopogtat… Ezért lett a francia eredetiben a darab középpontjában levő kuplé refrénje a párizsiak közt szállóigévé vált molière-i idézet: „Tu l’as voulu, Georges Dandin!” Te akartad, Georges Dandin…

Rádió Dalszínháza bemutatója1977április 9., Kossuth Rádió20.45 – 21.34

Szövegét Delacour és Morand írta, rádióra Fischer Sándor dolgozta át.

Vezényel: Fischer Ádám

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara.

Zenei rendező: Erkel Tibor

Rendező: Varga Géza

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Martel, a férj – Gregor József
Susanne, a felesége – Csengery Adrienne
Rosita, a barátnője – Lehoczky Éva
Nicolas, zeneszerző – Rozsos István
Kőműves – Agárdy Gábor (próza)

Az operettből a  Magyar Rádióban három stúdiófelvétel is készült, közülük  ez a teljes felvétel, a másik kettő csak részleteket tartalmaz.

1959.  (Gencsy Sári, Szecsődy Irén, Szabó Miklós, Melis György, a rádiózenekart Fischer Sándor vezényli;

1973. február 28., Kossuth Rádió, 19.50 - 20.12.
(Ágai Karola, Andor Éva, Réti József, Sólyom-Nagy Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós)


2746 smaragd 2018-06-05 17:44:46 [Válasz erre: 2744 Búbánat 2018-06-05 10:23:26]

 

Figyelemre méltó volt a tegnapi, hétfői adás végén Ábrahám Pál és Kemény Egon darabjainak egymás utáni szerkesztése: a berlini évek alatt 1930-1933 a művészbarátság és a zenei együttmunkálkodás, az un. három nagy Ábrahám operett ideje alatt mindketten Bársony Rózsi társaságában voltak és viszont...ezek a gondolatok Bársony Rózsi mai születésnapi évfordulóján is eszembe jutottak, rájuk, mérhetetlen sikereikre emlékezve.

A tegnap elhangzott radiófelvételeken talán még az eredeti hangszerelést hallottuk:

Hollós Ilona & Vámosi János & Rátonyi Róbert -- Egyveleg Ábrahám Pál dalaiból 

Szerző: Ábrahám Pál. Turán László zongorázott.

Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959) Rádióoperett 2 részben Petress Zsuzsa, Gyenes Magda, Kövecses Béla, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert 

Közreműködött a Földényi kórus. 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. - a Nyitányt hallottuk.


2745 Búbánat 2018-06-05 15:04:54

Elírtam Bársony Rózsi mai születési évfordulóját:  nem 99, hanem  helyesen: 109 évvel ezelőtt született ezen a napon. 


2744 Búbánat 2018-06-05 10:23:26

A Dankó Rádió mai operettműsorában két operettből hangzott el több részlet:

Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő – az I. finálé 

(Valójában, ez a II. felvonás fináléja; itt a stúdiófelvételen két részben vették fel az operettet.)

Ea.: Házy Erzsébet, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Nádas Tibor, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás

Házy Erzsébet és a többi énekes a dialógust is - saját beszédhangjukon - mondják...

A teljes operettet a Rádió Dalszínháza mutatta be először: 1968. június 1., Kossuth Rádió, 19.20 – 22.00

 

Eisemann Mihály – Baróti Géza – Dalos László: Bástyasétány 77

Rádióbemutató: 1957. május 4., Kossuth Rádió,  20.20 - 22.00

A most hallott részletekben Németh Marika, Fejes Teri, Mucsi Sándor, Fekete Pál, Kazal László én énekelt. A felvételen az MRT Szimfonikus Zenekarát Vaszy Viktor vezényli.

 

A Kecskeméti Katona József Színház színművésze, Kiss Zoltán  a vendége a Túl az Óperencián műsorának, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget ezen a héten.

Kiss Zoltánt két operettdal felvételéről is hallhattuk az adásban:

A Csárdáskirálynőből a „A .lyányok, a lyányok,  lyányok angyalok”-at énekelte, míg a    Marica grófnő vidám kettősében -  „Szép város Kolozsvár”  - Kékkovács Mara volt a partnere.

A ma délelőtti műsor ifj. Johann Strauss Bor, Dal, asszony  keringőjével ért véget (Willi Boskovszky vezényli. a Bécsi Johann Strauss Zenekart)

Nagy Ibolya a rádióműsor elején Bársony Rózsira emlékezett születésének 99. évfordulóján: Ábrahám Pál  Viktória  című operettjéből énekelte a Mauzi című dalt, a kettősben Kazal Lászlóval.

 

Ismétlés ma délután 18 órától a Dankó Rádióban


2743 Búbánat 2018-06-03 13:42:46

Szendy Szilvi és Peller Károly


2742 Búbánat 2018-06-02 10:54:06

Ezen a héten továbbra is Szendy Szilviával és Laki Péterrel, az Operettszínház művészeivel beszélget Nagy Ibolya, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorsorozatának szerkesztő-műsorvezetője.

A most délelőtt elhangzott operettadásban felcsendült zenék közül említem:

Huszka Jenő: Gül baba - Gábor diák dala: „Nem tudom én, hol születtem…/Jártam, kóboroltam…"  (Balczó Péter, km. az  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) – (Stúdiófelvétel, 2014. december – Magyar Rádió 6-os stúdió)

Johann Strauss: A cigánybáró

A részleteket négy különböző stúdiófelvételről hallottuk:

  • Barinkay belépője. „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész, mindig előre nézz, légy merész s célhoz érsz! (Laki Péter)
  • Szaffi dala, I. felv: „Oly árva és oly  jó, nincs senki a földön, mint a cigányok…Vigyázni jó, félni jó… A cigány itt tanyázz. Vigyázz! …” (Kalocsai Zsuzsa)
  • Zsupán dala, I. felv. : „Ja, az irkafirka nékem sose volt  mesterségem….” (Melis György)
  • Szaffi és Barinkay kettőse: „Ki esketett?...” (Csonka Zsuzsa és Leblanc Győző)

Ábrahám Pál - Harmath Imre - Földes Imre: Viktória

A részletekben élő felvételről km. az Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László

  • Hármas: „Alattunk dübörög az összekötő vasúti híd…/Ahol az ember felmászik a fára, s a turulmadárra, ott van Budapest” (Kékkovács Mara, Csonka András,  Peller Károly)
  • Kettős: „Ladi-ladilom, ladi-ladilom…. /Honvédbanda szól a Stefánián” (Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté)
  • Kettős: "Kétfogatú vén fiákeren suhantam én a Ringen át…/Pardon, madame, hadd nyújtsak át egy szál rózsát…”  (Frankó Tünde,  Huszti Péter)
  • Kettős: „Vedd fel a legszebb ruhádat, Mauzi… /Mauzi, te drága kisegér…”  (Kékkovács Mara,  Csonka András)

Johann Strauss: A denevér - Nyitány részlete - a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényli

A „Túl az Óperencián” műsorának ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban.


2741 Búbánat 2018-06-01 10:02:13

 Az előbb ért véget a délelőtti, szokásos operettműsor a Dankó Rádióban.

Ez volt a zenei kínálat:

Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony

  • „Kisasszony, maga olyan bohó, az élet nemcsak muzsikaszó…/ Van a Bajza utca sarkán egy kis palota…” (Szendy Szilvi, Peller Károly)
  • Gyere, tubicám…/Éjjel az omnibusz tetején, emlékszel, kicsikém, de csuda volt…”  (Szendy Szilvi, Peller Károly)

A további részletekben az operettből Huszti Péter („Hol vannak a régi csókos, pesti éjszakák?...”),  Bódy Barbara, Kékkovács Mara, Oszvald Marika, Peller Anna, Csonka András,  Dolhai Attila („Mi muzsikus lelkek, mi bohémfiúk, mi széplelkű gazdag szegények”) énekel,  az Operettszínház énekkarát és zenekarát  Silló István vezényli - a hangfelvétel az Operettszínház előadásán készült, 2013-ban.

Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő

  • „Mit tudjátok Ti bent, hogy idekint mi fáj…/Hej cigány, hej cigány, húzd a nótám, száz felé szakadjon a húr…” (Laki Péter)
     
  • Tűzről pattant barma lányok, nyalka szép legények…/ Ringó vállú csengerí violám, kis angyalom…” (Szendy Szilvi, Peller Károly)

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban – „pokoli kánkán” (Budavári Nyári Palotakoncert felvételéről; km. a Budapesti Operettszínház énekkara, zenekar és tánckara)

Offenbach – Rosenthal: Párizsi vidámságok – részletek (a Bostoni szimfonikus zenekart Seiji Osawa vezényli)

Ezt a műsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk an Dankó Rádióban. „Túl az Óperencián”


2740 Búbánat 2018-05-31 10:18:53

A Dankó Rádióban az imént véget ért operettműsor zenei kínálata volt:

- Kálmán Imre: Csárdáskirálynő„Túl az Óperencián boldogok leszünk(Pitti Katalin és Gárday Gábor)

- Májusról énekelt dalokat Karády Katalin, Jávor Pál és Sárdy János

- Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő

= Mr. X. belépője: „Trombita zeng és pereg a dob” (Laki Péter)

= Vidám kettős: „Induljunk, van egy hely…” (Szendy Szilvia, Peller Károly)

- Lehár Ferenc: Cigányszerelem

= Részletek a Budapesti Operettszínház 2012. november 3-án készült előadásának felvételéről (Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté, Fischl Mónika, Kalocsai Zsuzsa, Vadász Dániel, Boncsér Gergely, Faragó András, a színház énekkara és zenekara, vezényel: Makláry László

= „Messze a nagy erdő…” (Frankó Tünde) – koncertfelvétel

- Jurij Miljutyin: Nyugtalan boldogság

 Szibériai rapszódia - Május én vagyok” (km. Házy Erzsébet, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

 

Ezt az adást ma 18 órától ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségein. „Túl az Óperencián”


2739 Búbánat 2018-05-30 20:31:46

Kálmán Imre: A csárdáskirálynő

Nem szeretem az új dalszöveget, ami erről a bejátszott hangfelvételről is hallható; manapság ezt a szöveget éneklik az Operettszínházban – évek óta.

Ezért nem is nézem meg újra az előadást, ami a repertoáron fut; nem n hallgatom meg CD-ről, de a rádióban sem szívesen…

Nekem, s az emlékeimben, már csak megmarad a Gábor Andor-féle dalszöveg jól ismert strófái!

Íme, az eltérések, például:

  • Szilvia belépője, I. felv.

Új szöveg: „Hejja, hejja… A hegyek között van az én hazám”

Régi szöveg: „Hajhó, hajhó, messze délen, zordon hegyek ölén, hajhó”/Ott születtem, onnan jövök én…”

  • Bóni és Feri bácsi kettőse, együttes, I. felv.

Új szöveg: „Bűnös mind a férfi, ki életét leéli…/A lányok, a lányok, éjféli angyalok…”

Régi szöveg: „Bűnösök vagyunk mi, mert éjszakázgatunk mi” /A lányok, a lányok, a lányok angyalok…” (vagy énekelt változatban gyakran: „jányok”.

  • Bóni dala és együttes, I. felv.

Új szöveg: „Elég volt a szerelemből” /Jaj, lányok nélkül élni, mondd, mit ér”

Régi szöveg:”Hányszor mondtam már magamnak, nézd, ezt nem szabad” /Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád”

  • Szilvia és Edvin kettőse, II. felv.

Új szöveg: „Táncolnék a boldogságtól” /”Százezernyi angyal zengi: boldogság”

Régi szöveg: „Táncolnék a boldogságtól, lelkem lánggal ég” /”Álom, álom, édes álom, álomkép, álmodjuk, hogy egymásé leszünk mi még”

  • Stázi és Edvin kettőse, II. felv.:

Új szöveg: „Mióta lesek a csodára,tralala, melyért a szív remeg” /”Mint szerelmes fecskepár”

Régi szöveg: „Mióta lesek a csodára,tralala, melyért a szív remeg” /”Túl az Óperencián”

  • Szilvia, Bóni, Feri bácsi, III. felv.

Új szöveg:„Sorakozzon, aki férfi, most habzik az áldás” /”Hajmási Péter, Hajmási Pál”

Régi szöveg: „Nem él jobban Kínában sem a kínai császár” /”Hajmási Péter, Hajmási Pál”

  • Együttes, III. felv.

Új szöveg: „Ki a legény a csárdában? Magam vagyok, hukk.” (vagy másik szövegvariáns: Sose búsulj, kisangyalom, magunk vagyunk, hukk”) /”Húzzad csak kivilágos virradatig”

Régi szöveg: „Ha bemegyek a csárdába, magam vagyok, hukk” /Jaj mamám, de gyönyörű szép a világ”

 

Meg aztán a dalszöveg mellett sok helyen a ritmika, az ütemezés, a tempó, és a hangszerelés is, megváltozott az eredeti partitúra hangzásvilágához képest.

Ezen a linken a teljes előadás megnézhető/meghallgatható

https://www.youtube.com/watch?v=NXYud6tUDps

 

Az említett CD-hanganyag is ezen a produkción alapszik.

Fischl Mónika, Szendy Szilvi, Kállay Bori, Vadász Dániel, Marik Péter, Peller Károly énekével, km. a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel: Makláry László – a felvétel Budapesti Operettszínház előadásán készült, 2009. május 2-án. (Kossuth Kiadó – Metropol Könvvek – MTVA: Híres Operettek-sorozata,  CD-melléklet)

Aki szeretné a hagyományos zenét és szöveget kapni, annak ajánlom ezt a lemezt (keresztmetszet)

.http://rockdiszkont.hu/index.php?lap=202¶m=1¢er=uj_termekek&term_id=7519

CD-n is kijött!

Egy másik LP-n pedig a teljes zene rajta van  - a dialógusokkkal.  (Eredetileg rádiófelvétel 1968-ból!)


2738 Búbánat 2018-05-30 17:40:36

18 órakor kezdődik a rádióadás

Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél – az operett keresztmetszete

A Magyar Rádió új felvételének bemutatója 1964. április 2., Kossuth Rádió 20.30 – 21.46:

A dalszöveget Innocent Vincze Ernő és Romhányi József fordította

Közreműködik: Barlay Zsuzsa, Forgács Éva, Koltay Valéria, László Margit, Neményi Lili, Szőnyi Olga, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Palócz László, Melis György, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András

Az összekötőszöveget elmondja: Elekes Pál

Zenei rendező: Fejes Cecília Szerkesztő: Bitó Pál

Erről a stúdiófelvételről szólal meg hamarosan a Dankó Rádió délelőtti operettműsorának ismétlésében:

  • Nyitány
  •  Hármas (Koltay Valéria, Forgács Éva, Barlay Zsuzsa) és
  • Pepita dala (Bolero), II. felv.: „Házunkban, hol világra jöttem, csemete sok volt, épp egy tucat…/Az ördög bújt belém…” (Koltay Valéria)
  • Matrózinduló „Tengerésznek, tengerésznek…./  Tengerész! Tengerész!  … merész… összetart tettrekész, harcrakész… célhoz érsz!” (MRT Énekkarának férfikara)

Egy korábbi (1950-es évek) rádiófelvételéről is elhangzott egy részlet:

-  Stella és Markó szerelmi kettőse: "Stella, nézd, hogy sugárzik a fény a kék tengeren, mégis itt-ott sötétlik mélyében száz rejtelem. Stellám! Sorsunk mélyén is rejtőzhet még száz veszély! Tán még ma csak néma sugárban ég szenvedély!...”(Gencsy Sári, Melis György, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György)

 A „Túl az Óperencián” műsorának első részében pedig Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjének élő előadása hangfelvételéről halljuk az ismert melódiákat Fischl Mónika, Szendy Szilvi, Kállay Bori, Vadász Dániel, Marik Péter, Peller Károly énekével, km. a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel: Makláry László – a felvétel Budapesti Operettszínház előadásán készült, 2009. május 2-án. (Kossuth Kiadó – Metropol Könvvek – MTVA: Híres Operettek-sorozata,  CD-melléklet)

Az adás elején Offenbach Az elisondói lány c. daljáték nyitánya hangzik el (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara Vincze Ottó vezényletével).  Hallunk még egy dalt Lehár Ferenc operettjéből: A mosoly országa Szu Csong dala: „Vágyom egy nő után” (Laki Péter, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara)


2737 Búbánat 2018-05-29 10:36:27

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” műsorának mai zenei kínálata két nagyobb operett-blokkban nyilvánult meg:

I. Egyveleg Ábrahám Pál operettjeiből (Bál a Savoyban, Zenebona, Erzsébet, Viktória, Hawaii rózsája). Az elhangzott dalok előadói voltak:  Felföldi AnikóHázy Erzsébet („Az én nevem La Bella Tangolita” – élőkoncertfelvételről),  Ötvös CsabaTiboldi MáriaZentay AnnaGalambos ErzsiNémethSándorKalmár Magda,  Miller Lajos és Vári Éva. 

 

II. Egyveleg Huszka Jenő  operettjéből (Szép Juhászné, Mária főhadnagy, Lili bárónő, Erzsébet)  Az élő, koncertfelvételről megszólaló dalokat  Frankó Tünde, Szendy Szilvi, Boncsér Gergely és Kerényi Miklós Máté énekelték. Az Operettszínház zenekarát Makláry László vezényelte.

 

A műsorban felcsendült még Barinkay belépője Johann Strauss A cigánybáró című operettjéből –érdekesség, hogy a bonviván- tenor hangra írt dalt most a táncos-komikus Laki Péter előadásában hallhattuk -  felvételéről.  Hozzáteszem: igen meggyőzően énekelte, szépen csengő hangon ezt a technikailag sem könnyű áriát (km. énekkar): „…Mert a szív és az ész, együtt mindenre kész…”

Az adás Lehár Ferenc Báli szírének-keringőjének dallamaival ért véget. (Km. a Bécsi Johann Strauss Zenekar, vezényelt: Willi Boskowsky)

Ezt a délelőtti műsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.


2736 Búbánat 2018-05-28 21:27:58 [Válasz erre: 2735 Búbánat 2018-05-28 20:59:33]

Kapcs.:  2735., 167. és 16. sorszámokhoz


Film Színház Muzsika, 1976. augusztus 28.

Rádió – Bécsi vér

Barta András jegyzete

Ritka, ünnepi alkalomhoz méltó zenei csemegével szolgált hallgatóinak a Rádió Dalszínháza: először mutatta be magyar nyelven Johann Strauss Bécsi vér című operettjét. A műsorújságban található kommentár szerint a több mint háromnegyed százados késés oka a dialektusban írt, helyenként sikamlós szöveg fordításának nehézsége lett volna — ám sokkal valószínűbb, hogy a mű azért nem került eddig színpadjainkon előadásra, mert librettója az operetteknél megszokottakhoz képest is gyöngébb, zavarosabb. A gáláns kalandokba keveredő, nős Zedlau gróf mesterkedései olyan átlátszóak és naivak, hogy egy ötéves gyermeket sem tévesztenének meg; a történet szereplői azonban beugranak neki, mert ez elengedhetetlenül szükséges a három felvonás kitöltéséhez.

Jobb, ha a prózai részt, a cselekményt nem is bolygatjuk, annál is inkább, mert a fordító és a rádióváltozat készítője, Fischer Sándor ugyancsak a dalszövegek átültetésében jeleskedett. Ebbe érdemes is volt szakértelmet és energiát fektetnie, mert Strauss muzsikája mindenért kárpótol. Teljesen közömbös, hogy a 74 éves mester a Bécsi vér zenéjét 500 korábbi, addig elő nem adott művéből válogatta össze: a lényeg az, hogy minden szám, remeklés. S annak is hatott, ment Breitner Tamás karmester már a nyitányban hamisítatlan bécsi, straussi hangulatot teremtett és ezt mindvégig nemcsak fenntartotta, hanem még fokozta is. A zenekari részek, áriák, duettek és együttesek oly kristálytisztán, oly nemes stílusban szólaltak meg, hogy azt bármelyik rangos bécsi társulat is megirigyelhet te volna.

Ebben természetesen oroszlánrészük van a kiváló énekes-közreműködőknek, akik közül Radnai György. Fülöp Attila, Kincses Veronika, Kalmár Magda, Lehoczky Éva és Melis György teljesítményét kell feltétlenül és nagy elismeréssel kiemelnünk. Munkájuk megérdemelné, hogy a szakkritika részletesen is foglalkozzék vele. Ugyanígy elemző méltatás jár a MRT szimfonikus zenekarának és énekkarának (karigazgató: Sapszon Ferenc), amely a kiváló előadás alapjául szolgált.

A zenei rendezés Balassa Sándor hozzáértését dicséri, míg a prózai részletek és az egész előadás összefogása dr. Cserés Miklós biztos kezű irányításával született meg. A kettős (zenei-prózai) szereposztás nem rontotta az illúziót, sőt egyes figurák megformálásánál előnyösen szolgálta a vékonyszálú cselekmény előadhatóságát. E tekintetben különösen Tánczos Tibor, Márkus László, Lőte Attila, Béres Ilona és Almási Éva játékára figyelhettünk fel.
 


2735 Búbánat 2018-05-28 20:59:33 [Válasz erre: 167 Búbánat 2008-04-20 01:58:33]

Kapcs.: 167. és 16. sorszámok

Johann Strauss: Bécsi vér

Az operett rádióváltozata

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. augusztus 19. Kossuth adó 19.30 - 21.40

Szövegét Victor Leon és Leo Stein írta.

Fordította és rádióra átdolgozta: Fischer Sándor

Vezényel: Breitner Tamás

Km.: az  MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)


Zenei rendező: Balassa Sándor

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Herceg Ipsheim-Gindelbach, Franz-landskranz miniszterelnöke – Radnai György (Tánczos Tibor)
Gróf Zedlau, bécsi követ – Fülöp Attila (Lőte Attila)
Gabriella, a felesége – Kincses Veronika (Béres Ilona)

Gróf Bitowski – Márkus László
Franciska, táncosnő – Kalmár Magda (Szegedi Erika)
Keglen, az apja, körhinta-tulajdonos – Várhelyi Endre (Győrffy György)
Pepi, próbakisasszony – Lehoczky Éva (Almási Éva)
Joseph, lakáj – Melis György (Sinkovits Imre)
Anna, szobalány – Csongrádi Katalin
Fiákkerkocsis – Váradi Balogh László
Pincér – Fellegi István
Udvarmester – Jávor Alfréd

 

Az RTV Újságban megjelent cikk – előzetes az operett rádió-bemutatója elé

Köztudomású: Johann Straussnak ezt az operettjét még sohasem játszották magyar színpadon. Most, 77 év után – a heti programból kitűnik – bemutatóra készül a Rádió Dalszínháza.

Mi lehetett e hosszú ’hallgatás’ oka, s mi rejtőzik e nagy érdeklődésre számot tartó vállalkozás hátterében? – kérdeztük Bitó Pál szerkesztőt.

- Érzésem szerint a színpadi bemutatkozást az akadályozhatta meg, ami nekünk is a legnagyobb gondot okozta: a szövegfordítás.  Az operett komikuma és cselekménye a bécsi és a német dialektikus közötti – gyakran értelem-másító – különbségre, illetve az ebből eredő félreértésekre épül. Az ilyenfajta sajátos nyelvi kettősséget magyarra átültetni (legalábbis látszólag!) képtelenség. De végtére kétértelműség dolgában a mi nyelvünk sem éppen szegény, s a fehérszemélyekhez és a szócsavaráshoz egyaránt kitűnően értő gróf Zedlau Fischer Sándor magyar szövegével is alaposan kétségben hagyja partnereit, hogy pl. mikor beszél a barátjéről, s mikor a barátjáról. Természetesen sok múlik a színész játékán is, ezért folyamodtunk a nagyoperettek rádióváltozatában már sokszor bevált kettős szereposztáshoz.

- Ami a zenei részt illeti – ezzel nem volt problémánk. Kitűnő anyagot kaptunk a Bécsi Rádiótól: az operett hanglemezfelvételét Elisabeth Schwarzkopf, Nicolai Gedda, Erika Köth, Erich Kunz főszereplésével (valamit e nevek is jeleznek a daljáték rangjából, éppúgy, mint a mi mostani magyar változatunk, kitűnő énekes- és prózai szereplői), s hozzá a zenekari anyagot, partitúrát, szövegkönyvet, zongorakivonatot, úgy hogy nekünk már „csak” csinálnunk kellett. Persze rengeteg tanulással, próbával.

Ide kívánkozik: elterjedt az a tévhit, hogy a 74 éves Strauss ezt az operettjét tulajdonképpen a Denevérből, A cigánybáróból és más darabjaiból „komponálta össze”. Az igazság: csaknem 500, már valóban  meglevő, de addig még elő nem adott művéből válogatta ki a zenei anyagot, amely oly gazdag és drámailag oly tökéletesen felépített, hogy ennek alapján valóban a Denevér és A cigánybáró mellett van a helye.


2734 Búbánat 2018-05-28 11:37:04

A „Túl az Óperencián” mai műsora a Dankó Rádióban egy népszerű induló dallamaival indult el:

Julius Fučík: Gladiátorok bevonulása
(Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar Ferencsik János  vezényletével)

Julius Fučík (Julius Arnošt Vilém Fučík), (Prága, 1872. július 18. - Berlin, 1916. szeptember 25.), cseh zeneszerző és katonazenekari karmester, a világon legismertebb cirkuszi bevonulási induló, a Gladiátorok bevonulása (Vjezd gladiátorů) szerzője.
Fučík Dvořák tanítványa volt. Osztrák-magyar katonazenekar vezetőjeként mintegy 240 szórakoztató-zenei darabot írt. Zömük közismertté és kedveltté vált.

A délelőtti operettadásban továbbiakban két ismert szerző ritkán hallható művéből szólaltak meg részletek:

Vincze Ottó: Cseberből-vederbe - rádiódaljáték

Obernyik Károly Magyar kivándorlott a bécsi forradalomban című vígjátéka nyomán szövegét és verseit Ambrózy Ágoston írta.
A rádiófelvétel bemutatója 1964-ben volt. Vezényel: Tóth Péter. Közreműködik: azt MRT kamarazenekara és a Földényi-kórus. 
Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre.

Az operett négy részletében felcsendülő dalokat László Margit (Jódli-dal), Palcsó Sándor (Sándor dala; Levél-dal –km. Andor Éva), - és egy vidám kettőst - László Margit és Kishegyi Árpád énekhangján élvezhettük.

Leo Fall: Spanyol csalogány

A  rádiófelvételen Orosz JúliaGyenes MagdaKishegyi Árpád és   Kövecses Béla énekel, a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Énekkarának Férfikarát Bródy Tamás vezényli.rádiós bemutató időpontja: 1957.
E mű zenéje legalább olyan invenciózus, mint a zeneszerző ismertebb és játszottabb operettjei: a Pompadouér, Az elvált asszonéy vagy a Sztambul rózsájáé.  A Spanyol csalogánynak remek felvétele volt ez, kiváló énekesekkel, és ennek az operettnek is nagyszerű részletei kerültek most újra az adásba:

figyelemre méltó a Szerelmi kettős – mely szerelmi négyessé válik "Mon Chéri"  (Orosz J. - Kövecses; Gyenes – Kishegyi); említést érdemel a rádiófelvételről még Dolores két dala is Orosz Júlia énekhangján

 

Mától -  ezen a héten - a Budapesti operettszínház két művésze, Szendy Szilvi (szubrett) és Laki Péter (táncos-komikus) látogat el a Dankó Rádió Nagymező utcai stúdiójába, hol a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget velük  pályájuk eddigi alakulásáról, fellépésekről, tervekről, vágyakról, színpadi szerepeikről.

Az adásban két Kálmán Imre-melódia is elhangzott:

a Csárdáskirálynőből:  „Zajt ne üss kicsilány, ide süss, amit én szavalok az egy tiszta dolog…/ Te rongyos élet, bolondos élet, mitől tudsz olyan édes lenni mint a méz?...”  (Szendy Szilvi, Peller Károly)

a Marica grófnőből  „Mit tudjátok ti benn, hogy idekint mi fáj. Hej, voltam egyszer én is büszke bálkirály…/ Hej cigány, hej cigány, húzd a nótád, százfelé szakadjon a húr!...” (Laki Péter)

Svéd Sándor mai születésnapjára emlékezve egy rádiófelvételéről hallottuk Huszka Jenő – Martos Ferenc Gül baba című operettjéből Mujkó dalát: Darumadár fenn az égen, hazafelé szálldogál. Vándorbottal a kezében cigánylegény meg-megáll…” (Km. a  Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Polgár Tibor.)

A műsor legvégén még Johann Strauss Ezeregyéjszaka c. operettjének Közzenéje hangzott el (a Magyar Állami Hangversenyzenekart Breitner Tamás vezényli.)

Ezt az adást délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán, valamint online is az internetetes elérhetőségekről.

 


2733 Búbánat 2018-05-27 22:28:21 [Válasz erre: 2732 Búbánat 2018-05-26 15:15:48]

Utólag ideírom, mit hallhattunk a hét utolsó napján a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” műsorában.

Több mint egy évtized után, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad 80. születésnapján Kálmán Imre egyik legnépszerűbb operettjével, a Cirkuszhercegnővel tér vissza a színház nyári repertoárjára az egyik legkedveltebb zenés szórakoztató színpadi műfaj, az operett!
 

Ebből az alkalomból kereste meg a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya Bán Teodórát, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) és Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját, aki ezen a héten rengeteg izgalmas programot tárt elénk, mind a Margitszigeti, mind a Városmajori Szabadtéri előadások kapcsán.

A mai adásban Bán Teodóra egyebek közt szólott egy másik, több éve futó „projektjéről” is: „Zenélő Budapest”

Cirkuszhercegnő operett a Miskolci Nemzeti Színház és a  Szabad Tér Színház együttműködése révén jut el a Margitszigetre, két alkalommal (július 20. és 21.), hogy aztán szeptembertől már a miskolci teátrum műsorán szerepeljen a darab.

A férfi főszerepet (Mr. X-et),  felváltva Miller Zoltán és Szőcs Artur, Fedórát  Dobó Enikő és Eperjes Erika fogja alakítani. A rendező: Szabó Máté. Közreműködik a miskolci színház énekkara, zenekara, tánckara, valamint a Fővárosi Nagy Cirkusz művészei. 

 Nagy Ibolya  telefoninterjút készített  a Miskolci Nemzeti Színházat 2015 óta igazgató Béres Attilával (aki 2006-től 2015-ig a Fővárosi Operettszínház főrendezője volt). Megtudhattuk tőle, miért és hogyan esett a választás a Kálmán-operettre; a sokszereplős darab kiállítása mennyi művész, intézmény együttműködését kívánja meg. Béres Attila kitért arra, hogy most először fog a miskolci teátrum a Margitszigeten fellépni, és ez számukra a megtiszteltetés mellett presztízs, felelősség is egyben.  Biztos benne, hogy a Cirkuszhercegnő közönségsikert fog elérni, s büszke a teljes társulatára, mely ilyen hatalmas feladatra vállalkozik most.

Kálmán Imre – J. Brammer – A. Grünwald – Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő

A darab zenéjét idézte a bejátszott részlet:

- Mister X belépője (Udvardy Tibor, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Pogány László)  - megjegyzem, hogy a Hungaroton 1965-ben lemezre vette az operett keresztmetszetét, amelyen ugyancsak Udvardy énekli Mr. X-et! Mellette a felvételen Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád énekel, a Fővárosi Operettszínház Énekkarát és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli.

- „Trombita zeng és pereg a dob, lesi a nép az attrakciót…/ Hisz nem vagy te más csak rongyos komédiás…/ Máma itt, holnap ott - oly mindegy! Itt se jobb, ott se jobb - oly mindegy!.../Egy drága szempár ragyogva igéz rám…”

 

A műsor első részében elhangzott további zenék voltak:

Kálmán Imre-Bródy Miksa-Martos Ferenc: Zsuzsi kisasszony

  • Peller Károly  énekli felvételéről:  „Hajnalcsillag fenn az égen,  hej, cicám… /Jaj, jaj, jaj! Jaj, Zsuzsikám! Egy kicsi csók kellene ám...”

Carl ZiehrerÜdvözlet Pestnek (Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel Ferencsik János)

Verdi: Aidaa  II. felvonulásból a Bevonulási indulót játssza a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara,  vezényel Kórodi András.

Verdi: Rigoletto – „Az asszony ingatag, úgy hajlik, mint a nád..” (Ilosfalvy Róbert, km. Melis György és Bódy József)

 

Nagy Ibolya ezen a héten kissé búvárkodott a Margitszigeti Szabadtéri Színpad 80 évet felölelő krónikájában, felidézte az 1938-től máig bemutatott operetteket, melyek között ott volt A víg özvegy is, mely többször, több rendezésben is a színpadra került az évtizedek során, 1995-ben Szinetár Miklós rendezésében ismét színpadra állított Lehár-operett  egyben máig az utolsó operettbemutatóként  szerepel a Sziget szabadtéri színházának történetében,

A mai operettadás második felében tehát ennek az operettnek a jól ismert melódiái csendültek fel befejezésül:

Lehár Ferenc: A Víg özvegy

Rádió Dalszínházának bemutatója1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27.

Az operett szövegét André Meilhac Attasé című darabja alapján Victor Léon és Leo Stein írták, a magyar dalszövegek Mérey Adolf munkája.

Rádióra átdolgozta: Kristóf Károly

Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)


Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Rácz György

Szereposztás:
Glavari Hanna, gazdag özvegy – Házy Erzsébet
Danilovics Danilo, követségi titkár – UDVARDY TIBOR (Zenthe Ferenc)
Zeta Mirko, nagykövet – Palcsó Sándor (Rajz János)
Valencienne, a felesége – Koltay Valéria (Kállai Ilona)
Camille de Rosillon – Kövecses Béla (Kaló Flórián)
Cascade, vicomte – Kishegyi Árpád (Lázár Gedeon)
Raoul de St. Brioche – Külkey László (Petrik József)
Nyegus, írnok – Bilicsi Tivadar
Bogdanovics, konzul – Nádas Tibor (Nagy István)
Olga, a felesége – Korompay Vali
Kromov – Várhelyi Endre (Szoó György)
Sylviane, a felesége – Magda Gabi
Prisics – Balázs István

  • Daniló belépője, I. felvonás (Udvardy Tibor)

„Nékem, szerelmetes hazám, sok bajt, munkát csinál, az ám!..../Az orfeum tanyám! Ott békén hagy hazám! Ott éltem vígan élem, mert átkarol tündérem: Lolo, Dodo, Frou-Frou, Clo-Clo, Margo, Zsuzsu! S a hazaszeretetnél szerelmük többet ér!...”

  •  Jelenet, Danilo elbeszélése és a II. felvonás fináléja:

= Bevezető prózában (dialógus): Kállai Ilona, Bilicsi Tivadar, Rajz János, Zenthe Ferenc,

= Ének dalszöveg: Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Nádas Tibor, Várhelyi Endre, énekkar 

Ideírom a dalszöveg részletét:

[…]

Danilo:

Én szerencsétlen!

Rossillon (a dal alatt együttes bontakozik más szövegre a többi szereplő énekével):

Nincs nála asszony szebb a földtekén! Néki kitárom a szívemet én!  Májusban nyílnak a rózsák, oly dúsan, színesen. Szerelem szép virága kinyílt a szívemen! A lelkem rózsafája, te vagy, te drága lény! Az égnek boldogsága, mint álom száll feléd! Most tőled el kell válnom? A boldogság csaló? Csak délibáb volt álmom? S a rózsa hervadó? Szemed tüzének reménye, győzött száz bajon! Hogy összeforr majd vélem az én kis angyalom! Hogy összeforr majd véled az én kis angyalom!

[…]

Jelenet és Danilo vallomása a házasságról:

 A házasság, ezt tudni jó, egy kis perszonál-unió! A diplomáciában, jaj, fáznak is tőle, mert csakhamar, s ezt tudni jó, bővül ez az unió, s lesz hármas – lesz hármas szövetség belőle. Ilyenkor kész a zűrzavar, és gikszer rontja csakhamar, és könnyen hamis lesz a herceg, mert hát az asszony rosszat lép. […] Az asszonynép, jaj, furcsa szerzet! A férj zárja be ajtaját, hűségnek, lám, különben: jójszakát!

 
Hanna, majd Valencienne:

Előkelők leszünk, az ám! Párizsban így szokás! Így mondjuk majd monsieur, madám! Párizsban így szokás! Ebédet, zsúrt, bált adunk, Párizsban így szokás! És egymás mellett – megfagyunk, Párizsban így szokás! Mert ez sikk! Sikk! Tralalala! A házasságban szerelem –  Nem is kell énnekem – Nem – nem – nem Ne-ne-ne-ne-nem!

Énekkar:
Mert ez sikk! Sikk! Tralalala! A házasságban szerelem – Nem is kell énnekem –Nem – nem – nem Ne-ne-ne-ne-nem!

Valencienne:
Nem kell nekünk fiúcska, lány!
Hanna:
Párizsban így szokás!

Valencienne:
Asztalunk közös csupán!

Hanna:
Párizsban így szokás!

Valencienne:
Én másik tálból is eszem!

Hanna:
Párizsban így szokás!

Valencienne:
A vége válóper lesz ám!

Hanna és Valencienn:
Párizsban így szokás! Mert ez sikk! Sikk! Tralalala! A házasságban szerelem – Nem is kell énnekem – Nem – nem – nem. Ne-ne-ne-ne-nem!

Énekkar: Mert ez sikk!.... Stb.

Danilo:
Verejtéket ont e homlok! Forrok, égek, majd megbomlok! Megölöm! Kora öröm! De a méreg nem segít!  De a méreg nem segít!  Nyugalom a legfőbb kincs.

Danilo:
Egy megható, naiv mesét a szép arának, hadd mesélek!

Hanna 
Mesél? Ilyesmi érdekel. No, szaporán, grófocskám, kezdje el! Halljuk! Halljuk!

Danilo 
Hallj, hallja.
Egy ősi királycsaládban egy leányka élt és egy legény, kik egymásért szerelmes vágyban epedtek ők – úgy hiszem én! Bár nagy volt az úrfi szerelme, Őkelme nem nyilatkozott, a hercegkisasszony türelme egy szép napon hát elfogyott. És gondolt egy nagyon bolondot, hogy máshoz megy – érthető ám, hogy erre a herceg mit mondott? Azt sejtik is kérem, talán! Te szépséges hercegnő, hidd el, ez nem volt így előkelő! És Te sem vagy jobb, mint a többi: csak könnyelmű és kacér nő!  Te azt hiszed engem az bántott, hah, ne képzeld szegény! Nem gondolok rád –így mondta a herceg – nem én! És végül még ezt tette hozzá: ha ő kell, hát légy az övé! És búcsúzom Öntől most én is, mint ahogyan ő: Agyő!

Hanna:
Hová gróf úr? Hová?

Danilo:
Oda, hol az én hazám! Az orfeum tanyám, segít szívem baján, mind ismerem a nőket és ölelgetem őket!  Lolo, Dodo, Zsuzsu, Clo-Clo, Margo, Frou-Frou! A szív sajgó sebére ott orvosság kerül!

Hanna 

Szeret, engem szeret!

Hanna 

Mert ez sikk-sikk! Tralalala….stb.

Énekkar:
Mert ez sikk-sikk! Tralalala….stb.


2732 Búbánat 2018-05-26 15:15:48

A Dankó Rádió operettműsorában ma is folytatódott/folytatódik a beszélgetés Bán Teodórával, a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójával, akit egész héten át a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya kérdez a nyár szabadtéri színházi műsorainak programjáról, eseményeiről  (Margitszigeti és a Városmajori Szabadtéri Színpadok). Nagy Ibolya e mellett felidézi az idén 80 éves Margitszigeti Szabadtéri Színpad történetét, az elmúlt évtizedek alatt  ott bemutatott operett-darabokra kitekintéssel.

Nyári zenésdarab-újdonság lesz a Bonnie és Clyde. A Szabad Tér Színház július 13-14-én mutatja be a legendás gengszterpáros történetéről készült Broadway-musicalt. A magyarországi ősbemutatót a Városmajori Szabadtéri Színpadon tartják a Debreceni Csokonai Színház és a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész és film szakos hallgatóinak közreműködésével.

Margitszigeten láthatjuk majd többek között:

Richard Strauss:Salome  - 2018. június 22. (péntek) és június 24. (vasárnap) 21.00

The Great Gatsbybalettshow - 2018. július 6. (péntek) és július 7. (szombat) 21.00

„Operától a tangóig” - Erwin Schrott gálakoncert - 2018. július 15. (vasárnap) 20.00

Giuseppe Verdi: Rigoletto - 2018. augusztus 3. (péntek) és 5. (vasárnap) 20.00

Bernstein100 - Egy Amerikai Párizsban – Bernstein és Gershwin a Margitszigeten  - szimfonikus koncert - 2018. augusztus 10. (péntek) 20.00

 

Miskolci Nemzeti Színház és a  Szabad Tér Színház együttműködése révén pedig -  közel húsz év után  - ismét operett, mégpedig Kálmán Imre Cirkuszhercegnő című műve lesz az egyik fő attrakció!  (Július 20. és 21.)

A férfi főszerepet (Mr. X-et),  felváltva Miller Zoltán és Szőcs Artur, Fedórát Dobó Enikő és Eperjes Erika  fogja alakítani. Jelenleg a próbaidőszak zajlik a miskolci teátrumban.

 Nagy Ibolya most telefoninterjút készített  Eperjes Erikával,  a Miskolci Nemzeti Színház művészével, aki elmondta, számára a Marica grófnő után kissé furcsa lesz beállnia Fedóra karakterébe, amelyben most nem annyira temperamentumával kell kitűnnie, hanem inkább tartózkodó, hűvös modort kell felvennie.  Említette, külön próbatételt jelent mindannyiuknak,  hogy a miskolci színház színpadához képest kétszer akkora teret kell bejátszaniuk a Szigeten, másrészt itt nem lesz forgószínpad, amely Szabó Máté rendezésében a kőszinházban lehetőséget teremt a mozgalmas játék, a percről-percre változó színhelyek (pl. szepariék, cirkuszi porond mögötti kulisszák, stb) bemutatására a színes háttér előtt a legkülönfélébb díszletelemek közötti játéklehetőségre; a Margitszigeti nagyszínpadon a rendezőnek más térbeállítást kell szem előtt tartania, kiaknázva az itteni színpadadottságokat.

A Cirkuszhercegnő zenéjét idézte:

- Mabel és Sukk Tóni kettőse, III. felv.: „Ha engem szeretnél, te boldoggá is tehetnél…"  (Domonkos Zsuzsa, Palcsó Sándor , km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  - A rádiófelvétel részleteinek bemutatója – 1976. augusztus 14. , Kossuth Rádió, 19.43 – 20.28.
 

Ezen a héten eddig a szigeten  egykori szabadtéri évadokban játszott  Kacsóh: János vitéz (1938 és 1939)Johann Strauss: A cigánybáró, Schubert - Berté: Három a kislány (1939 és 1940), Lehár: A víg özvegy (1943),  és az ötvenes-hatvanas évektől látható volt Farkas Ferenc: Csínom Palkó ill. Johann Strauss: A denevér  dallamvilágánál időzhettünk el, a rádiófelvételekről felhangzott zenék által.

Offenbachtól bemutatásra került a Szép Heléna (1968) és egy újabb Lehár-operett is felkerült a Margitszigeti Szabadtéri Színpad palettájára:

A mosoly ország (1969-1970).

Most ezt az operettet idézték rádiófelvételről a darab III. felvonásának részletei:

Lehár Ferenc, Leon Viktor, Herzer Lajos, Löhner Frigyes – A mosoly országa

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth adó 19.35 – 21.29

Magyar szöveg: Harsányi Zsolt

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás


Zenei rendező: Balassa Sándor

Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Lichtenfels gróf – Balázs István
Liza, a leánya - Házy Erzsébet
Hardegg bárónő, a nagynénjük – Simon Zsuzsa
Szu Csong herceg – Simándy József
Mi, a húga – Kalmár Magda
Csang, a nagybátyjuk, miniszterelnök – Radnay György
Hadfaludy Feri – Bende Zsolt
Fu Li, követségi titkár – Szatmári István
Főajtónálló – Börzsönyi Mihály
 

  • Mi és Hatfaludy Feri kettőse a III. felvonásból:

Próza, dialógus, majd énekszám: „Zig-Zig-duett (Fehér virág)” (Kalmár Magda és Bende Zsolt)

Mi:
Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig
Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig….

Feri: 
Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél. Fehér virág, kacér virág, miért hogy muskátli nem lettél? Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?! Fehér virág, kacér virág, de kár hogy nem otthon termettél!

Mi:
Piros virág, tilos világ, idegen mezőkön termettél. Piros virág, tilos világ, de kár hogy virágom nem lettél?!

Feri:

Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?!

Együtt: 

Fehér/Piros virág, kacér virág/tilos világ, de kár hogy nem otthon termettél!

  • A III. felvonás fináléja

Próza, dialógus, majd énekszám (Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József)

„- Már búcsúzom Tőled én…  Egy dalt akartam énekelni halkan… /-Eredj, Liza, távozz békével, légy boldog! …/-  Isten veled, kis Mi!... /- A boldogságot le lehet győzni, de a boldogtalanságot soha!.../ - Drága húgocskám, ne nézz búsan rám…  Nem sírok én, hazánkban ez nem szokás…/- Mosoly ország más világ… /-  Hogy tudod, ilyen könnyen elviselni! – ez már minálunk így szokás…/-  Mosolygó nézés és jólnevelt arc, mögötte könnyezik a szívem, de hogy itt benn mi fáj, azt nem tudja más!”

 

A „Túl az Óperenciás” mai adása végén Kálmán Imre Csárdáskirálynőjének dallamai szólaltak meg a Philharmonica Hungarica zenekar előadásában, a karmester: Doráti Antal.


Ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban újra meghallgathatjuk a délelőtt elhangzott operettműsor felvételét.


2731 Búbánat 2018-05-25 11:48:40 [Válasz erre: 2730 Búbánat 2018-05-24 12:22:37]

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” operettműsorának  szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya  ezen a héten Bán Teodórával,  a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójával beszélget az idei nyár szabadtéri színházi műsorainak programjáról, eseményeiről  (Margitszigeti és a Városmajori Szabadtéri Színpadok), és e mellett felidézi az idén 80 éves Margitszigeti Szabadtéri Színpad történetét, az évek során ott bemutatott operett-darabokat,  a kezdetektől!

Miskolci Nemzeti Színház és a  Szabad Tér Színház együttműködése révén idén nyáron a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon – több mint tíz év eltelte után  - ismét operett, mégpedig Kálmán Imre Cirkuszhercegnő című műve lesz az egyik fő attrakció!  (Július 20. és 21.)

A férfi főszerepet (Mr. X-et),  felváltva Miller Zoltán és Szőcs Artur fogja alakítani. Jelenleg a próbaidőszak zajlik a miskolci teátrumban.  Nagy Ibolya most telefoninterjút készített  a Miskolci Nemzeti Színház színész-rendezőjével, Szőcs Arturral, akit ez új szerepéről kérdezte, annak újszerűségéről, nehézségéről, milyen különlegességek várnak rá majd a szerepmegformálás során, a színpadon, és milyen egyéb feladatokon van már túl és milyen szerep vár még rá az évad végén.

A Cirkuszhercegnőből hallottunk egy részletet, arról a hanglemezfelvételről, amelyen részletek találhatók az operettből: Qualiton – (1965)  LPX 6553

Fedora – HÁZY ERZSÉBET
Mábel - Koltay Valéria
Nagyherceg /Regent/ - Kishegyi Árpád
Mister X – Udvardy Tibor
Tóni – Rátonyi Róbert

A Fővárosi Operettszínház Énekkara
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Bródy Tamás


Most Mabel és Tóni vidám kettősét hallottuk a II. felvonásból (Koltay Valéria, Rátonyi Róbert):  

„Ég áldjon, galambom, még akad Pesten kalandom…”


Ezen a héten eddig a szigeti szabadtéri évadokban játszott  Kacsóh: János vitéz (1938 és 1939)Johann Strauss: A cigánybáró, Schubert - Berté: Három a kislány (1939 és 1940), Lehár: A víg özvegy (1943) és Farkas Ferenc: Csínom Palkó dallamvilágánál időzhettünk el, a rádiófelvételekről felhangzott zenék által.

A Margitszigeti Szabadtéri Színpad daljáték-újdonsága volt az ötvenes évektől játszott Denevér is – mely az Operaház társulatának előadásában gyakorta előadásra került ott, ezen a nyári játszóhelyén.

Most ezt az operettet idézte a következőkben bejátszott részletek a „Túl az Óperencián” műsorában:

Ifj. Johann Strauss: A denevér

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1963. december 25., Kossuth Rádió 19.05 –

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) 

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Mikó András

Az operett rádió-stúdiófelvételéről az alábbi részletek szólaltak meg a II. felvonásból:

  • Jelenet (prózában) és Csárdás (Házy Erzsébet, km. Szőnyi Ferenc)

„Hazámnak dalára nyugtom nem lelem, könnytelt a szemem, a szívem fáj. Igéz a hangja, a zenéje kábít, visszacsábít, híven az ősi táj, a pusztán a délibáb, a napfény, a nyíló virág, a fák sűrű zöldje, a dús búza földje…. / Tűz és szenvedély, víg hangú jó kedély, tánc és nótaszó, így mulatni jó!.Hej, te barna lány, csárdásra várnak ám! Nyújtsd a két karod, járd a táncot, hopp!.....” 

  • Jelenet (prózában) és Pezsgő-tercett (László Margit, Kozma Lajos, Szőnyi Ferenc, énekkar)   

„A szőlő égi nedve, lalala, életünknek kedve, lalala. A császárok, királyok, a grófok és lakájok mind szolgái, míg élnek a szőlővenyigének. No, koccints hát, az áldásunk ma rászáll, ki császárok közt császár. Koccints, koccints tehát!…/Felségnek ez mindig jár, mindig jár, így dukál, Első pezsgő néven ő  császár és király…/Ő felsége sokáig éljen! A császár és király!”   

  • Falke dala, jelenet és a  II. felvonás fináléja - Rosalinda, Adél, Orlovsky, Dr. Falke, Frank, Eisenstein, Kórus (Házy Erzsébet, László Margit, Kozma Lajos, Melis György, Radnay, György, Szőnyi Ferenc, énekkar)

„- Lovag uram, köszöntöm Önt …- Merci, merci, merci! – Lovag úr, márki úr, igyuk ki!... – Egy szót urak, hallgassanak… Mivel a párok itt egymásra leltek,  a vágyban egyek a rokoni lelkek, hadd legyen egy testvéri nagy társaság, ki itt van, legyen egy család…. /- Most minden kézben egy telt pohár, s dalolja együtt mindegyik pár:  Egy család  a sok barát, pertu lesz itt mind a vendég….Most egy csók, s testvérként: dúdoljuk, most egy csók, dúdoljuk,  együtt dúdoljuk…. /- A csókból már elég, keringőre várunk rég. Fel mind vidám táncra, ez megkoronázza a mai kedves szép szupét!  /Táncoljunk már, no táncoljunk már, ezt várja minden pár! /Ó ez az éj, ez a boldogság… /- Testvér, hány óra van, nézd csak meg! Az én órám rosszul jár…/- Egy, kettő, három, négy, öt, hat. Sietek, sietek, hol a kalapom?... /- Ó, ez az éj, ez a boldogság, vágy meg a bor tüze mámort ád, adna az élet is oly sok jót, mint egy órában ád a bor, s a csók!”

 

A délelőtti adás George Gershwin Kék rapszódia c. zeneművének részletével fejeződött be. (A Columbia Szimfonikus Zenekart az idén 100 éve született Leonard Bernstein vezényli)

E délelőtt sugárzott operettműsor megint hallható lesz Dankó Rádióban ma 18 és 19 óra között.


2730 Búbánat 2018-05-24 12:22:37 [Válasz erre: 2729 Búbánat 2018-05-23 14:52:44]

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” operettműsorának  szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya  ezen a héten Bán Teodórával,  a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójával beszélget az idei nyár szabadtéri színházi műsorainak programjáról, eseményeiről  (Margitszigeti és a Városmajori Szabadtéri Színpadok), és e mellett felidézi az idén 80 éves Margitszigeti Szabadtéri Színpad történetét, az évek során ott bemutatott operett-darabokat,  a kezdetektől!

Ezen a héten eddig a szigeti szabadtéri évadokban játszott  Kacsóh: János vitéz (1938 és 1939), Johann Strauss: A cigánybáró, Schubert - Berté: Három a kislány (1939 és 1940) és  Lehár: A víg özvegy (1943) dallamvilágánál időzhettünk el, a rádiófelvételekről felhangzott zenék által.

A Margitszigeti Szabadtéri Színpad daljáték-újdonsága volt 1951-ben Farkas Ferenc – Dákány András Csínom Palkója.  

A daljáték a rádió számára készült, 1949-ben volt a bemutatója; a rádiófelvétel átdolgozása után, 1951. február 22-én mutatta be a Városi Színház - a mai Erkel - az átdolgozott művet.

A daljáték második, teljes stúdiófelvételére a Rádióban 1962. december 17-én került sor, ugyancsak Lehel György karmester zenei irányításával.  Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília), a szereposztásból: Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi Lili, Simándy József, Palócz László, Melis György, Szabó Ernő, Radnay György, Domahidy László

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Mikó András

Az elkészült felvételt a Rádió Dalszínháza először 1963. május 1-jén sugározta (Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00)
 

Most e daljáték színpadi bemutatója után, rá tíz évre készült rádiófelvételről hangzott el néhány szám:

  • Előjáték és Förgeteg dala (Radnay György):

„Seje-haj, betyár, te szegény betyár, éltedért, sorsodért, vásott fokosodért, Seje-haj, semmidért se kár! Hogyha jő a tél, havat fú a szél, erdőben, mezőben, nádi menedékben, seje-haj, hóvihar elér!”  

  • Örzse dala, I. felv. (Komlóssy Erzsébet, énekkar)

 „Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…”

  • Csínom Palkó dala, II. felv. (Simándy József)

„Elrepült a szép madárka, messze repült. Merre mégy el, mért is hagysz el így egyedül?  Itt maradok s egyre várlak hív szívembül. Bár egy jó szót hallhatnék a kegyesemtül.”

  • Éduska és Palkó kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Simándy József)

Előbb dialógus (próza)                     

Palkó:                                     Éduska! Te volnál?

Éduska:                                  Jujj!

Palkó:                                     Ne félj, nem harapok.

Éduska:                                  Tudom… Nem harap, csak tátja a száját.

Palkó:                                     Ha megbántottalak, kis húgom, bocsáss meg…

Éduska                                   Nem haragszom én magára…, dehogy is.

Palkó                                      Segíthetnék?

Éduska                                   Nékem ugyan nem! Inkább szégyellje el magát! Egy ilyen erős fiatalember. Ha én legény volnék, már régen ott lennék Rákóczi táborában, úgy ám! Vak Bottyánnál, Esze Tamásnál a kurucok fövegén sastoll a dísz. Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek…

Palkó:                                     Hiszen mennék én, ha tudnám, merre találom a kurucokat.

Éduska:                                  Jó kifogás sose késik…

Palkó:                                     No de…

Éduska:                                   Nem azért mondtam, hogy bántsam. Jó éjszakát!

Palkó:                                      Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled.

Éduska:                                   Majd ha magán is sastoll lesz, addig…

Palkó:                                      Addig?

Éduska:                                   Addig... Jó éjszakát.

Palkó és Éduska kettőse – dalban folytatva

Palkó:                                     Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó,

                                               Szívem tereád olyan régen vár!

Éduska:                                   Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el

                                               Csupa csodaszép messzi cél felé.

Palkó:                                      A hangod akár a bársony – rám borul majd a

                                               Holdsütötte fényes éjszakán.

Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,

                                               Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?

Palkó:                                      Az én vallomásom ne bántson meg téged:

                                               Élj tovább is álmán szép tündérszép meséknek,

                                               A rózsák majd ha újra nyári fényben égnek,

                                               Vidám mennyegzővel várlak téged…

                                               Refrén:

                                               Jójszakát, jójszakát, leszáll a csillagos éj

                                               Szívem tereád olyan régen vár… stb.

Palkó:                                      Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el

                                               Csupa csodaszép messzi cél felé.

Éduska:                                   A hangod akár a bársony – rám borul majd a

                                               Holdsütötte fényes éjszakán.

Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,

                                               Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?

 

Tyukodi dala (Domahidy László, Simándy József, Férfikar)

Kar:                                        Te vagy a legény, Tyukodi pajtás,

                                               Nem olyan, mint más, mint Kucug Balázs,

                                               Teremjen hát országunkban jó bor, áldomás,

                                               Nem egy fillér, de két tallér, kell ide, pajtás!

Tyukodi / kar:                           Az nagy uraság mézes szókat hány,

                                               S hozzá hódulnak, mint bódult zsákmány,

                                               Hej nagyurak, hitvány ember az, aki zsivány,

                                               Rosszabb pedig még ennél is labanc valahány!

Palkó / kar:                              Bort kupámba, bort Embert a gátra!

                                               Tyukodi pajtás, induljunk rája!

                                               Verjük által az labancot a másvilágra!

                                               Úgy szerzünk mi békességet édes hazánkban!

 

Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjét is játszották a Margitszigeten.  Ezt idézte egy 1971-es rádiófelvételről Szu-Csonga dala ("Egy dús, virágzó barackfa ágán") - énekelte Simándy József (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

 

Miskolci Nemzeti Színház és a  Szabad Tér Színház együttműködése révén idén nyáron a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon – több mint tíz év eltelte után  - ismét operett, mégpedig Kálmán Imre Cirkuszhercegnő című műve lesz az egyik fő attrakció!  (Július 20. és 21.)

A női főszerepet, Fedórát váltva Eperjesi Erika és Dobó Enikő játssza majd. (Mr. X-et, Miller Zoltán fogja alakítani.) Jelenleg a próbaidőszak zajlik a miskolci teátrumban.  Nagy Ibolya most telefoninterjút készített az első premierjére készülő Dobó Enikővel. A Kecskeméti Katona József Színház fiatal énekes-színésznője beszélt a rá váró sokrétű feladat kihívásáról, és arról is, hogy milyen ideális légkört teremt a művészek számára Szabó Máté rendező, kivel milyen remek együttmunkálkodnia a készülő zenés darabon.

Az adás végén előbb a Cirkuszhercegnőből hallottunk egy részletet:

- Mabel és Sukk Tóni kettőse: „Gréte, Grétejöjj a virágos rétre!… Gréte-Gréte, miért nem jönnél a rétre? Jöjj, hát… (Domonkos Zsuzsa, Palcsó Sándor , km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  - A rádiófelvétel részleteinek bemutatója – 1976. augusztus 14. , Kossuth Rádió, 19.43 – 20.28.

majd még egy Kálmán-operett, a Tatárjárás nyitányának dallamai csendültek fel az MRT Szimfonikus Zenekara előadásában, Breitner Tamás vezényletével.

(A műsor elején Nagy Ibolya Berkes János operaénekest köszöntötte születésnapján egy dalfelvételével. Bán Teodóra meg szólott a Cirkuszhercegnő mellett játszandó másik szabadtéri opera-újdonságról, Richard Strauss: Salome.  Kaptunk egy rövid zenei bejátszást: a Hétfátyol-tánc részletét a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának koncertfelvételéről hallottuk, a karmester Pinchas Steinberg volt.)

 

Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán ill. online az internetes elérhetőségekről, ma 18 és 19 óra között.


2729 Búbánat 2018-05-23 14:52:44 [Válasz erre: 2728 Búbánat 2018-05-22 10:57:01]

A Dankó Rádió ma délelőtt elhangzott operettműsora volt a szokásos „Túl az Óperencián”.

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya  ezen a héten Bán Teodórával,  a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójával beszélget az idei nyár szabadtéri színházi műsorainak programjáról, eseményeiről  (Margitszigeti és a Városmajori Szabadtéri Színpadok), és e mellett felidézi az idén 80 éves Margitszigeti Szabadtéri Színpad történetét, az évek során ott bemutatott darabokat - a kezdetektől!

Hétfőn az 1938/39-es szabadtéri évadokban játszott Kacsóh János vitéze kapcsán szólaltak meg részletek a daljátékból a rádióban. Tegnap az 1939-ben és 1940-ben színre került két operettet  - Johann Strauss: A cigánybáró; Schubert- Berté: Három a kislány - idézte a bejátszott  zenei válogatás, ma pedig az 1943-ban színre került Lehár-nagyoperett, A víg özvegy dallamvilágánál időzhettünk el a felhangzó zenék által: 

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27.

Lehár Ferenc: A víg özvegy
/Die Lustige Witwe, 1905/

Operett három felvonásban

Szövegét André Meilhac Attasé című darabja alapján Victor Léon és Leo Stein írták, a magyar dalszövegek Mérey Adolf munkája.

Rádióra átdolgozta: Kristóf Károly

Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

  • NyitójelenetCascade és Zéta kettőse Kishegyi Árpád és Palcsó Sándor tolmácsolásában, km. az MRT Énekkara: 

„-  De szép ez az este, de fényes, oly dús ragyogó, vidám----Éljen ő, a bőkezű báró, sokáig éljen! Éljen ő!.. /- Én szívből köszönetet mondok, hogy tetszik mind e fény e dísz…”

  • Vilja-dal, II. felv. (Házy Erzsébet és az MRT énekkara)

„Az otthon hangja visszatér, hadd mondjak el egy szép mesét. Egy tündérlányról szól ekképp: Viljának hívja őt a nép. Élt egyszer egy Vilja, egy tündéri lény, meglátta az erdőn egy ifjú legény. Csak nézte, csak nézte és úgy megörül, hogy lángokat érez a szíve körül. Remegett a lány előtt, csak bámulta a tündérnőt. Sóvárgott. Vágyakozva kérte őt: /Vilja, ó, Vilja, te szép és csodás! Légy az enyém, soha el nem bocsáss! Üdvözítő csókod a sírba temet, néked adom éltemet. Vilja, egy csókod a sírba temet, néked adom éltemet…”

  • Hanna és Danilo kettőse, II. felv.: „Bamba-bamba gyászvitéz” (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)

„ Figyelj, lányom, kedveském, jönnek a vitézek, lesz-e köztük vőlegény? Vagy itt hagynak téged. Figyelj, mert a szemfüles férjet kaphat rögtön, régi csáb: légy ügyes, hagyd a puskát szemben. / - Víg mosollyal ajakán csalogatja őt a lány…/ Tetszik neki a huszár, ezt a vak is látja már!…Bamba-bamba gyászvitéz, ki a lányra rá se néz. Nem kell neki angyal, lova tova nyargal. Bamba-bamba gyászvitéz. Hoppla, hoppla, hoppla-hó! Hoppla, hoppla, hoppla-hó! Felsír a kis angyal, lova tovanyargal,  bamba-bamba gyászvitéz! …”

  • Grisette-dal, II. felv.  (Koltay Valéria és az MRT Énekkara) 

„Este odakinn az utcán, trallalli és trallalla, szép grisettek, csábos fruskák, járnak-kelnek, fel s alá.Trallalli és trallalla, trallalli és trallalla, hipp-hopp, kipp-kopp, hipp-hopp, kipp-kopp, járkálunk csak fel s alá. Lakkos csizmánk lopva koppan, trallalli és trallalla, és fejünkön szép kalappal így grasszálunk fel s alá. Íme, itt a kis grisettek, akikért úgy lelkesedtek: Lolo, Dodo, Zsuzsu, Frufru, Cloclo, Margo. E moi! / Rittantouri tantirette, e voila les belles grisettes, Les grisettes de Paris,Rittantouri tantiri! Rittantouri tantirette, e voila les belles grisettes, Les grisettes de Paris, Rittantouri tantiri!...”

  • Szerelmi kettős, III. felv. (Házy Erzsébet és Udvardy Tibor)

„- Minden vágyam, súgom lágyan, jöjj, szeress! Szívem tágul, majd elkábul, jöjj, szeress! Minden érintésed szívem járja át, hinni kell, hogy eljön majd a boldogság. /- Dalod szívemhez szól, jólesik, nagyon jól! A szív csak ver szegény,és arra kér, hogy légy enyém. Némán elhallgat a száj, de mégis minden zeng imát: szeretlek téged és vágyom rád. /- Minden vágyam…”

  • Induló – szextett, II. felv. (Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Nádas Tibor, Várhelyi Endre)

    „- Asszonynéppel! - Asszonynéppel! -Hogy kell bánni! -Mondd meg, na, mondd! -Ezt nem tudja kitalálni sem a bölcs, sem a bolond! -Biztos módszert, - biztos módszert -Kár keresni! -Hasztalan! -Mert hát minden asszonyszívnek -Más-más tolvajkulcsa van. -Egyiknek bókot súgsz fülébe,-Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -Tapintatosan jársz el véle -Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -Jó néha imponálni nekik! -Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -Ha kell, bosszants babádat végig! -Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -Gyöngéd legyél, sok ezt kívánja - Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -Házsártos néha Éva lánya! -Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -Bőrükben néha alig férnek! -Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! -S tőlünk olyan furcsákat kérnek -Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! /- Bár az asszonyokhoz senki sem ért,-Óh, az asszony! -De rajongunk a női nemért! -Mert a földön s égen a fő: Csak a nő, nő, nő,nő, nő! -Barna, szőke, cseléd, úrinő -Tüzes asszony, leány epedő? Pityegő, nevető? Egyformán a nyakunkra nő! /- Asszony, asszony, asszony?! Bár az asszonyokhoz senki sem ért: de rajongunk a női nemért! Mert az égen s a földön a fő: csak a nő, nő, nő, nő, nő!...”
     
  • Finálé (Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, az MRT Énekkara)

 

A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon ugyancsak 1943. évben bemutatásra került

Fényes Szabolcs - Békeffi István - Mihály István: A királynő csókja című operettje.

Hangzó anyag későbbi stúdiófelvételekről mindössze két dal: ezek most bejátszásra kerültek a műsorban:

  • Száz vágy” (Németh Marika és a Földényi-kórus, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc)
  • A nyár sodor feléd” (Petress Zsuzsa)

 

A Miskolci Nemzeti Színház és a  Szabad Tér Színház együttműködése révén idén nyáron a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon – több mint tíz év eltelte után  - ismét operett, mégpedig Kálmán Imre Cirkuszhercegnő című műve lesz az egyik fő attrakció!

A férfi főszerepet, Mr. X-et, Miller Zoltán fogja alakítani. Jelenleg a próbaidőszak zajlik a miskolci teátrumban és az éppen odatartó énekes-színész készséggel válaszolt Nagy Ibolya telefonon feltett kérdéseire. Szólt arról, hogy mit jelent neki újra operettben fellépnie (korábban a Sybillben a nagyherceget játszotta, és Taszilót is alakította a Marica grófnőben); milyen együtt dolgoznia Szabó Máté rendezővel. És a rákérdezésre, büszkén újságolta nemrég született harmadik, Vágó Bernadett színésznővel közös gyermekét – aki a Bella nevet kapta.

Az adás végén előbb a Cirkuszhercegnőből hallottunk egy rövid részletet

- jelenet (ifj. Mucsi Sándor, az Ifjú Zenebarátok Kórusa, a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Izaki Masahiro),

majd még egy Kálmán Imre-operett, a Hollandi menyecske nyitányának dallamai csendültek fel a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekara előadásában, a karmester: Richard Bonynge.

 

Ezt az adást újra meghallgathatjuk a ma délutáni ismétléskor a Dankó Rádióban, hat és hét óra között.


2728 Búbánat 2018-05-22 10:57:01 [Válasz erre: 2727 Búbánat 2018-05-21 23:57:56]

A Dankó Rádió operettműsorában ezen a héten két, érdeklődésre számot tartó vonal fut párhuzamosan: a Túl az Óperencián adásának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya Bán Teodórával,  a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójával beszélget az idei nyár szabadtéri színházi műsorainak programjáról, eseményeiről  (Margitszigeti és a Városmajori Szabadtéri Színpadok), és e mellett felidézi az idén 80 éves Margitszigeti Szabadtéri Színpad történetét, az évek során ott bemutatott darabokat - a kezdetektől!

Tegnap az 1938/39-es szabadtéri évadokban játszott Kacsóh János vitéze kapcsán szólaltak meg részletek a daljátékból a rádióban. Ma az 1939-ben és 1940-ben színre került másik két operettet idézte a bejátszott  zenei válogatás az alábbi felvételekről:

Johann Strauss: A cigánybáró

Most három felvételről csendültek fel az alábbi dalok.

A verseket Fischer Sándor fordította

- Saffi dala:Oly árva és jó, nincs senki a földön... /Nagyon vigyázz! Jól vigyázz!...” (Kincses Veronika) – élő, koncertfelvételről.

- Zsupán belépőjeJa az irka-firka nékem sose volt a mesterségem.”  (Melis György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Ferencsik János) - 1961

- Saffi és Barinkay kettőse: „Ki esketett?” (Csonka Zsuzsa, Leblanc Győző, km. a Sinfonica Hungarica , vezényel: Benedek Tamás)

- Cigánykórus (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Ferencsik János)  - 1961

 

Schubert-Berté: Három a kislány

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963, január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00
Fordította: Harsányi Zsolt

Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Fischer Sándor

- Médi és Schubert kettőse, I. felv.: „Lelkem boldog, mily nagy dolgot értem meg véletlenül…/ Ó, drága, szép muzsika, drága hang…” (László Margit, Ilosfalvy Róbert)

- Schober, Vogl, Schwind, Gumpelwieser, Schubert ötöse, I. felv.: „Orgonáknak hófehér bűvös szirma hull… /Tavaszi felhők az égen, ti tudjátok régen, mily vágyódva vágyom párom szavát…” (Melis György, Réti József,  Bende Zsolt, Várhelyi Endre, Ilosfalvy Róbert)

- Tschöll és Tschöllné kettőse, II. felv.: „Ád az Úr gyereket, beköltözött a szeretet…/Árva a ház, nincs kacagás, árvák a régi szobák” (Palánkay Klára,  Maleczky Oszkár)

 

Idén nyáron, több mint 10 év után újra operett lesz a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon!

 A Szabad Tér Színház és a Miskolci Nemzeti Színház közös bemutatója a Fővárosi Nagycirkusz közreműködésével, Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő

Most egy dal idézte fel a rádióadásban Kálmán operettjét:

Fordította: Kulinyi Ernő

Mr. X belépője, I. felv.:Trombita zeng és pereg a dob.../Egy drága szempár ragyog igézve rám…” (Korondy György, MRT Szimfonikus zenekara, Vezényel: Bródy Tamás)  - A rádiófelvétel részleteinek bemutatója – 1976. augusztus 14. , Kossuth Rádió, 19.43 – 20.28

Ezt a délelőtt elhangzott műsort újra meghallgathatjuk ma 18 órától a Dankó Rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségein.


2727 Búbánat 2018-05-21 23:57:56

Pótlólag dokumentálom, milyen operettmuzsikák csendültek fel ma, hétfőn a Dankó Rádióban:

Kacsóh Pongrác-Heltai Jenő-Bakonyi Károly: János vitéz 

Három stúdiófelvételről szólaltak meg a dalok:

- Iluska dala: „Van egy szegény kis árva lány…” (Vámos Ágnes, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Pogány László)

A teljes rádiófelvétel először 1959. december 27-én, a Kossuth Rádióban hangzott el, 18.40 – 21.05 óra között. Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus, vezényel: Polgár Tibor. Erről a felvételről hallottuk:

- Kórus: „Megjöttek a szép huszárok” (Földényi-kórus)

- Jancsi belépője: „Én a pásztorok királya…” (Sárdy János)

- Jancsi dala: „Én vagyok a bojtárgyerek” (Sárdy János)

- Jelenet a II. felvonásból (Lehoczky Éva, Sárdy János, énekkar)

Bagó dala, II. felv.: „Egy rózsaszál szebben beszél…” (Melis György, km. a Magyar Állami Operaház zenekara, vezényel: Lukács Ervin)  Qualiton kiadás: teljes felvétel, 1961. év,  LPX 6529-31 (3 LP); CD - 1996.

Az adásban "Pest-Budáról" is elhangoztak zenék, többek között egy  Fényes Szabolcs-dal, de Eisemann Mihály rádióoperettjéből, a Bástyasétány 77-ből is kettőst énekelt Zentay Anna és Rátonyi Róbert (km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Vaszy Viktor) - 1957.

 

Mától Bán Teodórával, a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójával,  beszélget -  telefonon keresztül - a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a Dankó Rádió Túl az Óperencián operettműsorában.


2726 Búbánat 2018-05-20 20:17:26 [Válasz erre: 732 Búbánat 2014-12-10 14:50:16]

Kapcs. 732. sorszám

Offenbach: Piaci dámák

Romhányi József előzetese az RTV Újságban (1976. VII. 11.)

„Bizonyára furcsának találja az Olvasó e kevéssé ismert operettcímet. Még különösebbnek tűnik, ha előre eláruljuk, hogy a szóbanforgó dámák nem vásárolgató úrhölgyek, hanem a piac kofái. Sejthető ezek után már az is, hogy Offenbach ebben a kurtább méretű művében is valami e műfajban szokatlan komédiával szolgál.

A cselekmény színhelye egy párizsi piactér, vásárcsarnok. Nemcsak szójáték azonban, ha vásári komédiának merem nevezni ezt a művet. Megtalálható ugyanis ebben a bővérű játékban a vásári komédiák sok jellemző eleme. Mintha valami utólag pontosan rögzített rögtönzéses mókát varázsolt volna szerzőnk operetté. Mert operett is ez a játék a javából. Igaz ugyan, hogy a primadonna, egy bájos ifjú kofa, a nem túl illatos Ciboulette – magyarul hagymácska – névre hallgat, széptevője, a bonviván meg kissé gyámoltalan kocsmároslegény csupán, de szépen, operettmódra egybekel a szerelmespár a fináléban – persze bizonyos bonyodalmak után. Ám ezek a bonyodalmak már merőben eltérnek a műfaj szokványaitól, különösen azoktól, melyeket a későbbi bécsi operettek librettistái használtak kaptafának. Az orvostudománytól kölcsönvett műszóval nevezhetnénk e kis remeket profilaktikus, megelőzéses operettparódiának is – mintha a későbbi idők cicomás szövegkönyveinek akarna előre is jókora fricskát adni.

Az operettzene kedvelői az elmondottak alapján talán attól tartanak most, hogy ennek a néhol epés, néhol kissé kifacsart komédiának a zene vallja kárát. Aggodalmuk alaptalan. A mester boszorkányos ügyességgel csinált fából vaskarikát: zenéje keser-édes, csípősen lágy, érdesen sima.

Aki nem hiszi, járjon utána, vagyis hallgassa meg!..."

Jacques Offenbach: Piaci dámák (Mesdames de la Halle – 1858)

Operett egy felvonásban

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. július 11. Kossuth adó 18.50 – 19.50

Szövegét Armand Lapointe írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József

Vezényel: Hidas Frigyes

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Horváth Ádám

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Madame Poiretapée, hal- és zöldségárus – Forgács Júlia
Madame Madou, zöldséges kofa – Barlay Zsuzsa
Madame Beurrefondu, zöldséges kofa – Andor Éva
Raphlafla, ezreddobos – Palcsó Sándor
Mademoiselle Ciboulette, gyümölcsárus – Kincses Veronika
Croute kocsmároslegény (eredetiben Francois, szakács-kukta) – Fülöp Attila
Rendőrbiztos – Gregor József (Basilides Zoltán)
Csapos – Képessy József
Egy ruhaárus; Egy játékárus; Egy zöldségárus - énekhangok: Köteles Éva, Mátray Zsuzsa, Szemere Erzsébet


2725 Búbánat 2018-05-19 17:35:47

Hamarosan - 18 órakor - kezdődik a délelőtt sugárzott operettműsor ismétlése a Dankó Rádióban: "Túl az Óperencián"

Benne részleteket hallhatunk Huszka Jenő - Martos Ferenc - Bakonyi Károly Bob herceg című operettjéből. 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát  Kovács János vezényli.

  • Bob belépője: „Londonban, hej, van számos utca…” (Balczó Péter)
  • Szerenád: „Úgy megszerettem ezt a kicsi ómódi házat… /Érted eped a szívem,  téged hív a gitárom… Jöjj ide keblemre, Jöjj ide kicsi párom!...(Fischl Mónika, Boncsér Gergely, km.  a Magyar Rádió Énekkara)
  • Annie dala: „Jaj de jó ha egy lány szerelmes, jaj de jó és mégis jaj de fáj…/Cipi-cupi, cup-cup, cuppant a csók...” (Dancs Annamari, km. a Magyar Rádió Énekkarának Női Kara) 

(A  Magyar Rádió 2014. év decemberében 32 Huszka-operettrészletet vett fel műveiből a 6-os stúdióban,  2015-ben, a  Huszka jubileum évben kerültek bemutatásra a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában.)

Az operettműsor elején Eisemann Mihály és Fényes Szabolcs szerzeményeiből összeállított egyveleg szólal meg Kállay Bori és Csere László közös énekfelvételéről.

Az adás végén Lehár Ferenc keringő-egyvelegének dallamait halljuk.  


2724 Búbánat 2018-05-18 12:33:48

Ifj. Johann Strauss Egy éj Velencében című operettjéből hangzott el több részlet több felvételről a Dankó Rádió mai operettműsorában:

I.  Az Urbinói herceg dala - Gondola-dal (Kovács József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás)

„Hó-hahó! Hó-hahó!.../Jöjj velem édes…”  (más verzióban ezt Caramello énekli)

II. A Rádió Dalszínháza magyar nyelven először 1960. augusztus 25-én, a Kossuth Rádióban mutatta be Strauss híres operettjét. Ezen a keresztmetszet-felvételen t Fábry Edit, Zentay Anna, Szabó Miklós,  Mátray Ferenc, Kishegyi Árpád énekel, a  Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényli. A rádiós rendező: Solymosi Ottó. Megjegyzem,  a neves tenorista, Szabó Miklós mint műfordító is kivette részét ebből a rádiós produkcióból: a verseket is ő fordította le!

- Karneváljelenet- Együttes (Km. a Földényi-kórus)

III. A Rádió Dalszínháza 1966. július 16-án, a Kossuth Rádióban (20.28 – 22.00) mutatta be a teljes operettet, amiben ugyancsak szerepelt Zentay és Kishegyi, azonban itt a főszerepeket Házy Erzsébet, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Udvardy Tibor, Maleczky Oszkár éneklik. Ezen a felvételen az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara játszik, Bródy Tamás a karmester és Horváth Ádám a rendező.  Magyar szöveg: Gáspár Margit és Kristóf Károly. A keretjátékot Innocent Vincze Ernő írta.

- Annina és a Urbinói herceg kettőse, 2. felv. (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor):

„- Nincs senki más itt és ezért, nos, tárja fel, amit ígért! – Ígértem én? -  Hogy arcát láthatom, csak legyünk egyedül. – Ha ennyi! Vágya teljesül! - Mit látok? Szebb, mint amit vártam! Csodálatos! – Csak nyugalom! – Miért oly kegyetlen, angyalom!  Barbara... ennél többet… - Miről beszél?  Mondja csak! – Azt mondta…- Nos, mit mondtam hát?   - Azt mondta, hogy az alkalmas, s a randevún majd meghallgat. Nem így volt?  Ugye, emlékszik? - Én nem emlékszem erre itt.  - Azt mondta, majd lesz alkalom, meg azt..- azt mondtam, hallgasson! Nem így volt ez?  Nem emlékszik? - Én nem emlékszem erre itt.  /-  Drágalátos Barbara! Szépet hallok róla! Annyit mondhatok. Annyit mondhatok. - Ezzel még nem látom át, kettőnk itt ez hányadán…”

- Annina és a Urbinói herceg keringő-kettőse, I. felv. Házy Erzsébet, Udvardy Tibor):

„- Táncolnak már?... - Igen, ma házi bál van nálam.  – Táncolhatnánk!  - Végre, vágyódó karomba zárom! – Táncolni óhajt? Akkor nem bánom, táncoljunk hát! Karoljon át!  - Már robban a vágy! … - Csókot egyet!.. Táncra fel!...”

- Ciboletta és Pappacoda kettőse (Zentay Anna, Kishegyi Árpád)

 „- Nos, jó! Én okos nem vagyok, de mégis, annyit mondok: a női szívnek… búsulni úgysem jó, a férjünk, mint a pillangó, a vágyban mind forró, de holnap elfogy, mint a hó…”

 

A műsor másik felében újabb operettből következtek részletek:

Lehár Ferenc: Frasquita

Magyar szöveg: Harsányi Zsolt nyomán Dalos László

- Vidám hármas (Koltay Valária, Kishegyi Árpád, Külkey László, km. az MRT Szimfonikus Zenekar, vezényel: Bródy Tamás – a rádiófelvétel bemutatója: 1965. augusztus 20. , Kossuth Rádió, 14.05 – 15.15.)

„- Táncolj szaporán, ez ma a módi! - Járd hát, amíg élsz, célhoz érsz! - Járd hát, amíg élsz, célhoz érsz! - Ez csak jólesik, főként sikk. - Ez csak jólesik, főként sikk.  - Ha lépted megtanultad, ez az új tánc, sosem untat. - Mit is táncolunk itt meg ott? - Csak foxtrottot!  - Ilyet lejt ma a Hottentotta, aki tudja, mi a kotta…../- Négy-öt óra hosszat ropd a parketten, így majd szóra bírod kedves partnered!....- Hallgass csak te ránk, és akkor gyorsan férjhez menni fogsz!....- Négy-öt óra hosszat ropd a parketten, így majd szóra bír a kedves partnered!....- Vígan ezt csináld, csak táncolj, ezer akadályon át!...”

- Armand dala, 2. felv.  (Jankovics József, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László – 1991. júliusa, HCD 16826 , Qualiton, „Operettenparade – Lehár Ferenc – Kálmán Imre” )

„ Kicsikém, ne tétovázz! Szűk utcában kicsi ház, oly régóta vár, hogy jössz-e már?...”

 

Az elhangzott rádióműsorban még helyet kapott több más dal mellett:

- Kálmán Imre: Ördöglovas - „Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom” (Éliás Tibor, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László – 1991. júliusa, HCD 16826 , Qualiton, „Operettenparade – Lehár Ferenc – Kálmán Imre” )

- Egy részlet a Hair című musicalből (Nagy Anikó és Mészáros Árpád Zsolt)

Az adás Huszka Jenő Gül baba című operettje nyitányának dallamaival ért véget (az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli)

 

A „Túl az Óperencián” délelőtti műsorát délután hat és hét óra között közvetíti újra a Dankó Rádió


2723 Búbánat 2018-05-17 10:19:29

A Dankó Rádió Túl az Óperencián c., imént véget ért adásában részleteket hallottunk Kálmán Imre Marica grófnő című operettjéből.

Arról a keresztmetszet-stúdiófelvételről szólaltak meg dalok, amelynek CD-jét 1994-ben jelentette meg a Budapest Művészház Kft.

A felvételen az énekszámok előadói:
 

Pitti Katalin (Marica grófnő)

Berkes János (Péter/Taszilo)

Oszvald Marika (Liza),

 GerdesitsFerenc (Zsupán),

 Kovács Brigitta (Manja

 Marik Péter (Dragomir).

A Budapesti Fesztivál Kórust (karig.: Mester Ágnes) és a Budapesti Filharmóniai Társaság (az Operaház) Zenekarát Makláry László vezényelte

A műsorban Zerkovitz Béla Csókos Asszony című operettjéből is bejátszásra került két dal  Igó Éva és Méhes László előadásában.

A „Túl az Óperenciáne heti kedves vendége, a veszprémi Petőfi Színház művésznője, Halas Adalaide önálló estjéről két „örökzöld” Edith Piaf-dal is felcsendült most.

Végül Kálmán Imre Cigányprímás című opererettjéből a keringő-egyveleget a Bécsi Szimfonikusok felvételéről hallottuk Robert Stolz vezényletével.

Ezt a műsort délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk az ismétlésben a Dankó Rádió hullámhosszán, vagy online a rádió internetes oldaláról.


2722 Búbánat 2018-05-16 10:25:34

A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorában – „Túl az Óperencián” -  két operett rádiófelvételéről szólaltak meg szép részletek:

Jacques Offenbach: A szép Heléna

Heléna románca: „A szép Heléna, így neveznek…. Én nem vagyok könnyelmű léha, csak ellenállni oly nehéz, a bajkeverő Vénusz léha. Csalogatón szemembe néz, csalogatón, szemembe néz! / Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik - a csúszik az erényes máz…(Sass Sylvia, km. az  MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András - „Bemutatjuk új operettfelvételeinket” – 1976. augusztus 16. Kossuth adó 20.25 - 21.05.)

A teljes operett Rádió Dalszínházának bemutatója:1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52

 Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara,  vezényel: Bródy Tamás

- Páris ítélete:„Nos, ifjú Paris, jól figyelj…/  Evoé! Egészen biztos, az ki győz a versenyen…(Réti József)

- Oresztész dala: „Taigetoszra, Taigetoszra, vesszen az ki irigy…”  (Bende Zsolt, km.  az MRT Énekkara 

- Királyok bevonulása, jelenet és együttes (Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor,  Melis György, Palócz László, Maleczky Oszkár, énekkar)

- A III. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Gombos Éva, Erdész Zsuzsa,  Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor,  Melis György, Palócz László, Maleczky Oszkár, Réti József,  énekkar)

 

Fényes Szabolcs – Békeffi István: Csintalan csillagok 

Az 1964 májusában a Fővárosi Operettszínházban bemutatott operettből kilenc évvel később teljes stúdiófelvétel készült a rádióban.

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1973. december 26., Kossuth Rádió, 19.00 – 21.40

Erről a felvételről hangzott el most néhány részlet Kalmár Magda, Oszvald Marika és Tímár Béla énekével, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András.

 

Karl Millöcker: A koldusdiák – az operett nyitányának dallamaival (Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kerekes János - rádiófelvétel: 1964) fejeződött be a mai operettösszeállítás a Dankó Rádióban. 

A délelőtti műsor ismétlése ma 18 és 19 óra között kerül adásba.

 


2721 Búbánat 2018-05-15 13:14:40

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában elhangzott zenei részletek közül  kiemelem:

Lehár Ferenc –Alfred Maria Willner – Robert Bodanzky – Eugen Spiro: Éva

Az operett dalszövegét fordította Gábor Andor, rádióra átdolgozta Semsei Jenő és Szabó Miklós. A keretjátékot Romhányi József írta.

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1975. június 23., Kossuth Rádió.

Km. az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

  • Indulódal  (Korondy György és az MRT Énekkara)

„… Párizsi asszony, karcsú, könnyű, pompás! Szerelmi harcok, mint se mit lemondás. A régi édes, virágszemű, mind csupa báj és csupa derű.  Mindegy ha olcsó kis ruhában jár is, az anyag szép és megcsodálja Párizs. Párizsi asszony, csodás világ! Megszépül tőle ez a világ!   /- Ó, Szajna-parti flaszter! Ó, Szajna-parti lét, sosem felejtem azt el, mily boldog ott a nép! Más városok sötétek, akárhová is mész, a csók csak itt nem vétek, oly édes, mint a méz!...”

  • Pipsi és Dagobert kettőse (Németh Marika, Bende Zsolt)

 „- Csak nyugalom!  Itt semmi baj se lesz! Ez jóbarátom  biztos otthona…- Bár a szökés a premierem előtt. Jaj, Istenem,  jaj, Istenem, mit  félek annyira? - De miért remeg?  Pipszi, itt úgy élünk, mint két galamb, mely üdvösségre lelt. És azután… lesz pelyhes kicsi fészkünk, ott lesz az édenkert… - Bár sötét volt… Ön nem élt ezzel vissza.  - Pardon! De nem is bánta meg, hogy mégsem bújt el tőlem! – Most már csak az nagy teher, hogy mit gondol felőlem?  - Nem értem, mire gondol Ön!  Nekem csak egy a gondom. Figyeljen hát!  Hallgasson rám! A gondom is elmondom: /- Pipsi, kicsi drága, Pipszi, úgy imádom én magát! – E mámor bennem is csak őrületté változik ma át! – Úgy érzem, Ön a mindenem! Rendelkezzék énvelem!  Mert imádja … és hű szolgája, Dagobert!  - Mondja nekem: „Pipsi, drága, hogy  imádom én magát! E mámor bennem is csak őrületté változik ma át!”…  /…- Mert szándékom sosem hamis...  Egy félhomályos szeparé és egyedül mi ketten!  - De nem tehettünk semmi mást, nincsen semmi ebben. Ó kedves kis szeparé! Olyan volt, mint egy álom!...”

       •  Oktáv és Prunelles jelenete és hármas (Korondy György, Sólyom Nagy Sándor, Ambrus Mihály)

„- A sorsunk, hidd el! Ennyi minden. Ellene tenni nem lehet. A sorsra kell csak bízni mindent, az ember mást úgysem tehet! Főnökúr volnék, buta helyzet, nekem ez sosem imponált! De istenem, a sorsom ez lett, bár a szívem nem erre várt! /-Tessék belenézni, revideálni, aztán nevével szignálni! /- Ha valaki egy éve még azt mondja, dolgozz pajtikám! Én biztos azt felelem rá: hogy képzeled? Ez tréfa tán! És ugyebár, ez nem csoda, mert én nem dolgoztam soha. No persze, minek is, ha nem, hisz nekem ez oly idegen!/ /-Tessék belenézni, revideálni, aztán a nevével szignálni! /- Pardon! Ön Párizst ismeri! - Hát hogyne! Bocsánatot kérek. .- Az szép, az jó! Az isteni! - Hát biz’, ott szebb az élet!  …-  Ön nem hivatalnok, de cimborám! Nos, tudja új dalát is tán. Egy csacska dalocska, de kedvesen cseng, csendesebb a szíved. Ha dallama cseng, zeng a világ, és főleg a kedves…/- Kis pohár, csingilingilingili, jöjj, ne várj, csingilingilingili, miért oly boldog, szenvedély, egy pillanat és már véget ér…/- Hát, pajtás, jól vigyázz! Megárthat még a vágy… /- Boldogság, csingilingilingili, vágyom rád, csingilingilingili…”

  •  Éva és Pipsi vidám kettőse (Lehoczky Éva, Németh Marika):

„- A Párizs lánya sétatérre ér, valódi éden ott a sétatér! Kocsik, előkelő nők, kitudná jobban, körül a férfiszív e gyors ütemre dobban!/ - Ruhája sikkes és alakja fess, szemével egyre jobbra-balra les. Az ajka édes, és kacér ha szót se szól, de látni rajta ezt…/ - Mert kell hogy mind a férfi égjen, ha a férfi lánggal is de égjen…. de jobb, ha erre nem tekintsz, magunk között marad: ilyesmi nincs!/- Így él egy diszkrét nő, mindet csak sejtet, nem mutat ő, mert ami titkos, mindig izgató, ez a módszer ez megbízható. Szemedbe rejtett láz, sejtelmes arccal jól babonáz….” 

Mint érdekesség említem meg, hogy az elsőként felhangzott induló-dal az Éva 1965-ös keresztmetszet-felvételén Gábor Andor szövegével eredetileg mint induló-négyes csendül fel  Házy Erzsébet, Zentai Anna, Kishegyi Árpád és Udvardy Tibor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara előadásában. A karmester: Bródy Tamás. Tehát itt négyen éneklik és nincs kórus!

Ezzel a szöveggel:

„ - Éjszaka találsz egy kedves nőt, tán csók is vár reád!..- Apró semmiség az élet, de élni így jó, így derül a lélek… - És mennyi ihlet!... - Ó mennyi szépség és mennyi báj! - Vagyont ér néha egy-egy hölgy ruhája! - Szegényes, máskor ámde mégis dáma! - Mindegy hogy hol jár, s mit vesz fel ő… -.Hiszen, az édes, párizsi nő… /- Ó, Szajna-parti flaszter, Ó, Szajna-parti fény, sosem felejtem azt el, mily boldog voltam én!...- Hát, Szajna-parti lányok, csak várjatok reám!… /-… Csábít a pezsgő s a félhomály…./ - Csak egy kis flört, mégis olyan édes… - a nő megszédül, bár talán erényes / - Örökké nem tart, mégis oly szép a rózsa, kár minden percért, jöjj, ne várj a csókra!…” 

 

A műsor  zárásaként a kínai baletszvit részletei szólaltak meg Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjének rádiófelvételéről (az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli – 1971)

A délelőtti rádióadást - melyben még Aldobolyi Nagy György – Szenes Iván:  Charley nénje c.  zenés játékából két duettet énekel  Tolnay Klári és Páger Antal (a felvételen a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat kamarazenekarát Aldobolyi Nagy György vezényli) – a délutáni ismétlésben meghallgathatjuk újra, 18 és 19 óra között. „Túl az Óperencián"


2720 Búbánat 2018-05-14 10:54:28

Mától egész héten át Halas Adelaida  színművész-énekesnőt, a Veszprémi Petőfi Színház társulatának a tagját látja vendégül a Dankó Rádióban Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián szerkesztő-műsorvezetője.

A délelőtti rádióadásban az alábbi operettekből hangzottak el részletek:

Kálmán Imre - Julius Brammer – Alfred Grünwald, Szenes Andor nyomán Szenes Iván fordítása: A montmartre-i ibolya

- Ninon dala: "Este tíz után, ha csillogó a lámpafény, csábító selyemruhám veszem fel én…/ Carambolina, Caramboletta…” (Kállay Bori)

Ábrahám Pál –Alfred Grünwald - Fritz Löhner-Beda, Heltai Jenő nyomán Romhányi József fordítása: Bál a Savoyban – dalok csendültek fel Ágoston Kati, Détár Enikő, Kállay Bori, Várkonyi Szilvia, Bozsó József, Peller Károly felvételeiről

Kálmán Imre – Julius Brammer – Alfred Grünwald, Harsányi Zsolt fordítása: Marica grófnő

-Marica belépője „Húzd, mint régen! Húzzad nékem, gyere ide, vén cigány!.../ De jó is lenne, szerelmes lenni, behúnyott szemmel bolondot tenni…” (Halas Adelaide)

 

Karl Zeller- Ludwig Held - Moritz West, Fischer Sándor fordítása: A madarász  

- Ádám dala, II. felv.: „Nagyapám húszéves volt, lombok között sütött a hold…. Muzsikálj, muzsikálj, muzsikálj! Újra szólj, el ne szállj! Muzsikálj, muzsikálj, muzsikálj! Hogyha hívlak, rám találj!..../ Nagyapám már hetven volt…” (Simándy József , km  az MRT énekkara és szimfonikus zenekara; vezényel: Sebestyén András - 1970. május 2., Kossuth Rádió, 13.11 – 13.34: „Simándy József legújabb operettfelvételeiből”)

- Postás Milka dala: „Viszem a postazsákot én…” (Petress Zsuzsa, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Polgár Tibor – Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. november 28., Kossuth Rádió, 19.00- 21.35.)

- Hármas: „Hogyha látlak én…” (Kalmár Magda, Kónya Sándor, Réti József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás. A rádiófelvétel bemutatója: – részletek először: 1973. január 4., Kossuth Rádió, 21.39 - 22.00; keresztmetszet először: 1973. január 30.  Kossuth Rádió, 19.25 – 20.23)

- A hercegnő belépője, I. felv., Rajna-keringő: „Dús vidék, napsugár, Rajna-táj, égi báj… (Csonka Zsuzsanna, km. a Sinfonica Hungarica)

 

A délutáni műsorismétlés időpontja: 18.04 – 19.00 óra


2719 Búbánat 2018-05-13 11:34:04

Lukács Anita és Vadász Zsolt házaspár, az Operettszínház művészei a héten ma utoljára voltak vendégei a Dankó Rádió operettműsorának: a Túl az Óperencián mai adásában a szerkesztő-műsorvezetővel, Nagy Ibolyával folytatott beszélgetésük során  egyebek közt kitértek az állandó és folyamatos  (technikai) fejlesztésük/fejlődésük fontosságára - mind az énekhang vonatkozásában, mind a színészi oldalról; szóba került kettőjük fellépést megelőző „babona-szokásaik”; naptáruk tele van művészi, tervekkel, fellépésidőpontokkal itthon és külföldön a következő évekre előre…

Az adásban elhangzott ismét a héten már hallott Danilo belépője A víg özvegyből; a Marica grófnőből dal a „pesti nőkről” meg duett a „ringó vállú csengeri violáról”; Huszka Erzsébetéből a kettős: Délibábos Hortobágyon”.

Johann Strauss Denevérjéből a Csárdást énekelte Lukács Anita: „Hazámnak dalára nyugtom nem lelem, könnytelt a szemem, a szívem fáj,igéz a hangja, a zenéje kábít…/Tűz és szenvedély, víg hangú jó kedély,tánc és nótaszó, így mulatni jó!...”

De számomra a mai adásban mind elhangzott operettdalok közül a legörvendetesebb összeállítás ez volt:

Lehár Ferenc –Rudolf Eger/ Dalos László: Tavasz - részletek

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. április 23. Húsvét hétfő, Kossuth adó, 17.58

Egyben magyarországi bemutató.

Szereposztás:

Ewald, költő – Bende Zsolt
Lorenz, muzsikus – Korondy György
Hédi – Andor Éva
Antoinette – Németh Marika

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara
Vezényel: Sebestyén András

Rádióra alkalmazta: Semsei Jenő
Verseket fordította: Dalos László

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Az egyfelvonásos operett összes dalbetéte a rádiófelvételen:

1. Nyitány
2. Kicsi, könnyű cipő (Korondy György, Bende Zsolt) 
3. Lorenz dala (Korondy György) 
4. Május rózsái nyílnak (Andor Éva, Korondy György) 
5. Egy perzsabunda (Andor Éva, Németh Marika)
6. Az első randevú (Andor Éva, Korondy György)

7. Amikor minden bolt bezár (Németh Marika, Bende Zsolt)
8.  Finálé (Andor Éva, Korondy György)

Most az alábbi dalok csendültek fel ebből a ritkán játszott Lehár-operettből:

  •  Hédi és Antoinette kettőse: „Folyton a próbák, új ruhapróbák szüntelen….. Egy perzsabunda mindig izgató, több mint a flört, mely gyorsan illanó, a bunda boldogít, és hozzánk tartozik, a flörtnél tartósabb, nem nyári cikk, - szerelmi téren nincs konfekció, nem gyári áru, testre szabva jó, olcsón nem kapható, így el nem adható…” (Andor Éva és Németh Marika)
     
  • Hédi és Lorenz kettőse: „Jöjj, gyere, szerelmem …/- Május rózsái nyílnak, ….(Andor Éva, Korondy György)

 

  • Hédi és Lorenz kettőse: „- Ámorra gyakran várni kell…  Egy édes kis hely van a… /A randevúján kezdetben, azt mondja minden lány: nem, nem, de mire a nap elmúlik, alkony után, már így beszél a lány: talán…/Ámor maga a boldogság…”(Andor Éva, Korondy György)

 

  • Antoinette és Ewald kettőse: „Minden este nyolckor már, mikor a sok bolt bezár, megy a kicsi varró lány utcahosszat,  mindahány, akármilyen fürgén lépnek, jut idejük  bőven még figyelni a férfinépet,  szemük csupagyöngédség…/ Úgy szeretem a színes szerelmet, mely  ha nincsen, üres a világ, hogyha mindig erényes a lelke… és az ördög az tudja mi módon tegye tönkre a lányok eszét, mégis szüntelen őneki hódol a mennybe vágyó emberiség.…/- Papa szerint egyszerű, magamhoz maradjak hű, ezért ugye elvem lett, máshoz hű miért legyek?…”(Németh Marika, Bende Zsolt)

 

  • Finálé: „Egy boldog perc, ez minden, ami jut rám, de eltűnt már, a jó sors cserbenhagy……A randevúján kezdetben, azt mondja minden lány: nem, nem, de mire a nap elmúlik, alkony után, már így beszél a lány: talán…” (Andor Éva, Korondy György)

 

Ezt a délelőtti operettműsort ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszára kapcsolva, vagy online az internetes elérhetőségeken keresztül.


2718 Búbánat 2018-05-12 23:23:52

1976. augusztus 14., Kossuth Rádió 19.43 – 20.28.

„Bemutatjuk új felvételünket”

Kálmán Imre – Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő 

Km.: Németh Marika, Domonkos Zsuzsa, Korondy György, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Bródy Tamás.

A Rádió Dalszínháza ezúttal nem teljes felvételt, hanem keresztmetszetet készített, mely az alábbi részleteket tartalmazza:

1. Fedora belépője, I. felv.: „Mindig a régi dal…/Toujours l’ amour…” (Németh Marika)

2. Mister X belépője, I. felv.: „Trombita zeng és pereg a dob…/ Máma itt, holnap ott - oly mindegy!.../Egy drága szempár, ragyog igézve rám…” (Korondy György)

3. Bevezetés és kettős (Németh Marika, Korondy György)

4. Slukk Tóni dala: Cirkusz után, I. felv. – „Ha bemegyek a cirkuszba…/A szép kis cirkusztáncosnők…” (Palcsó Sándor)

5. Wladimir nagyherceg és Mister X kettőse, III. felv.: „Kislány, vigyázz! …” (Korondy György, Kishegyi Árpád és az Énekkar férfikara)

6. Fedora és Mr. X szerelmi kettőse, II. felv.: „Szeretem én, a szám elmondja százszor…./My darling, my darling…” (Németh Marika, Korondy György)

7. Mabel és Slukk Tóni kettőse, I. felv.: „Gréte, Gréte, jöjj a virágos rétre …” (Domonkos Zsuzsa, Palcsó Sándor)

8. Fedora és Mr. X kettőse, II. felv.:Óh, de csodaszép regény ez, sejted-e, a szív mit érez?.../Te meg én, te meg én, csak ölelj, kicsikém …” (Németh Marika, Korondy György)

9. Mabel és Slukk Tóni kettőse, II. felv: „Ég áldjon, galambom, még akad Pesten kalandom…” (Domonkos Zsuzsa, Palcsó Sándor)

10. Mabel és Slukk Tóni kettőse, III. felv: „Ha engem szeretnél…” (Domonkos Zsuzsa, Palcsó Sándor)


2717 Búbánat 2018-05-12 13:00:14

Nem szoktam a végéről kezdeni egy rádióműsorról szóló beszámolómat.  Most mégis így teszek.

A Dankó Rádió délelőtti, „Túl az Óperencián” műsora általában szimfonikus könnyűzenével fejeződik be, ez ma is így történt:  Franz von Suppé Pajkos diákok című operettjéből a pompás nyitány hangzott el a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának előadásában, vezényel Breitner Tamás. (A teljes operettet a Rádió Dalszínháza mutatta be1966. december 28-án a Kossuth Rádióban, 19.30 – 20.39 óra között.)   A legtöbb iskolában május elején, az elmúlt hét végén voltak a ballagások, és ilyenkor több ismert ballagási ének is felcsendül a diákok ajkán…

Nos, a Pajkos diákok operettben a diákok kara énekli a „Gaudeamus igitur” ismert latin nyelvű ballagási nótát… - de amit már a nyitányba is beleszőtt Suppé!  Nagyszerű, nagyzenekari hangzásban szólal meg a dal (ez dallam a harmadik képben az énekkar  énekével ezzel a szöveggel és a pompás hangszeres kísérettel is felcsendül.)

Érdemes bekapcsolni már ezért is a rádiót a délután hat órakor kezdődő operettadás ismétléséhez – és azt meghallgatva eljutni a végéig, az utolsóként felhangzó nyitány dallamaira várva…

De nem csak ezért volt számomra fontos a mai operettműsor-tartalom - megint csak a végéről, visszafelé haladok:

Ma 315 éve, hogy 1703. május 12. keltezéssel II. Rákóczi Ferenc  herceg, magyar főnemes és Bercsényi Miklós gróf kiadta a "nemes és nemtelen" országlakosokat hadba hívó " Mi Felső-Vadászi Rákóczi Ferenc Fejedelem és Gróff Székesi Bercsényi Miklós.…" kezdetű „breznai kiáltványt”. És elkezdődött a Rákóczi Szabadságharc…

Ennek a kornak állított emléket nagyszerű történelmi daljátékában Kacsóh Pongrác, aki Bakonyi Károly (alapötlet és dialógusok), Endrődi Sándor, Pásztor Árpád (dialógusok) és Sassy Csaba (versek) szövegkönyvére megkomponálta a János vitéz-t követő, másik híres zenés színpadi művét, a Rákóczi-t.
 

A Rádió Dalszínháza elkészítette az operett (daljáték) teljes stúdiófelvételét, melynek bemutatóját 1964. január 4.-én, a Kossuth adó sugározta (20.25 – 22.00).

Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Énekkara  (karigazgató: Vajda Cecília) és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Kerekes János

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: László Endre

A mai adásban több jelenet hangzott el erről a rádiófelvételről.

A szereposztásból csak azokat nevesítem, akik a most megszólalt részletekben énekben és prózában is hallhatóak voltak:

II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor 

Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor

Katica – Andor Éva

Kuczug Balázs – Palócz László

Bodinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő

Bercsényi Miklós – Ujlaky Gábor

Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András

Esze Tamás – Zenthe Ferenc

Andris apja – Márkus Ferenc

Gránátos Mihály – Rajz János

Wratislaw gróf, császári követ – Horváth Tivadar

Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál

Inas a hercegnőnél – Dózsa István

I. hang – Zoltai Miklós

II. hang – Szoó György

A daljáték bejátszott részletei között az operaénekesek prózában mondott dialógusai is helyet kaptak - felvezetve az énekszólamaikat, és a fenti  szereplők  mindegyike hallható volt az adásban elhangzott jelenetekben.

  • Persze felcsendült a daljáték legismertebb dala is, Udvardy Tibor előadásában, a  Rákóczi megtérése: „Szívemben csendül egy nóta még…”
  • Rákóczi várása a táborban, tárogató jelzi Rákóczi és híveinek érkezését (próza + tárogató hangjai)
  • A labancok támadása előtti készülődés a táborban (próza)
  • Kuczug Balázs dala, II. felv.: „Csillagos az ég, az éj csöndes, jöjj ki, galambom, senki sem lát…” (Palócz László)
  • Jelenet, Katica és Andris dala, kuruckar: „-Ne bántsátok, ő a legnagyobb vitéz!…/-Összebújunk csöndesen, míg a labanc elmegyen… /-Kuczug Balázs olyan vitéz, aki mindig előrenéz.../-…Kocsmárosné haragjában elájul… Dunán túl, Dunán túl…”  (Andor Éva, Palcsó Sándor, Palócz László, a férfikar)
  • Rákóczi táborában - próza: Gróf úr! Teljesítse parancsom, kísérje a hercegnőt Bécsbe! – Isten veled! Mikor látlak újra? -Vajon látlak-e újra?...
  • Csatajelenet – (Prózában –dialógus; ének, kórus: - Nagy urunk él!  - Merre van Bercsényi? – Folyik a harc. Ott vannak. Csapdát állítottak és nem vettük észre!… Nagyságos fejedelem! El uram el. - Körülkerítettek… Menni kell nagyságos fejedelem,… )
  • Rákóczi búcsúja - prózában: „Bercsényi! Hazánk határára értünk. Búcsúzunk!... Én elmegyek. Messze, idegen országba. Azoktól, akik visszafordulnak, búcsúzunk. … Még a szél is velünk zokog, amikor: búcsúzunk…. „ Folytatva dalban: „Szívembe csendül egy nóta még…” ( Udvardy Tibor)

A felvételen a színészek mellett, a felsorolt dalbetéteket éneklő operaénekesek is a saját hangjukon szólalnak meg a jeleneteket bevezető dialógusokban! 

A Dankó Rádió operettműsorának első felében Huszka Jenő és Kálmán Imre műveiből szólaltak meg részletek:

Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy –„Délibábos Hortobágyon…” (Lukács Anita, Vadász Zsolt)

Kálmán Imre – Julius Brammer – Alfred Grünwald – Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő  -

Több felvételről kerültek bejátszásra  a jól ismert énekszámok:

  • Fedora belépője,I. felv. (Lukács Anita):  Mindig a régi dalaz ember mást sehallmindig csak pour l’amourcsak pour l’amour…/Csók és mámor: ördögi szép találmány…”
  • Wladimir nagyherceg és a kórus dala, II. felv. (Peller Károly és az Operettszínház Énekkarának férfikara) Kislányvigyázzcsókra szomjas a huszár! Kislányvigyázz, minden ablakot bezárj!”
  • Tóni dala, I. felv(Palcsó Sándor )„ Ha bemegyek a cirkuszba…  /A szép kis cirkusztáncosnők…”   
  • Mabel és Tóni kettőse, I. felv.  (Oszvald Marika, Dániel Gábor)  „Gréte, Gréte, jöjj a virágos rétre…”
  • Mabel és Tóni kettőse, III. felv.  (Szendy Szilvi,  Dániel Gábor ) „Ha engem szeretnél…./Induljunk van egy hely, hol a Schilling csilingel, hol vár száz csodás est,
    úgy hívják: Budapest!

 

Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnőHa a nap lement, s a zaj elpihent, de sokat jelent ez a néma csend…/ Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket, ha arra jársz… (Vadász Zsolt)

 

A „Túl az Óperencián” adás vendége volt, mint ahogy egész héten át: Lukács Anita és Vadász Zsolt, az Operettszínház művész-házaspárja, akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. Holnap, vasárnap is még őket hallhatjuk a rádióban.

A délelőtti műsort pedig újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban  délután hat órakor kezdődő ismétlésben.


2716 Búbánat 2018-05-12 01:43:05

1976. június 25. , Kossuth Rádió, 19.30 – 20.52

VILÁGSZÍNHÁZ

A ládika

Plautus vígjátékának rádióváltozata

Fordította: Devecseri Gábor

Rádióra alkalmazta: Mesterházy Márton

Zenéjét szerezte: Vujicsics Tihamér – az énekekkel tűzdelt előadás zenéje a tragikusan korán elhunyt komponista utolsó nagy rádiós munkája volt.

Zenei rendező: Erkel Tibor

Rendező: Varga Géza

Szereposztás:

Neptunus – Gáti József

Daemones, öreg athéni – Greguss Zoltán (énekhang: Radnay György)

Palaestra, a lánya – Polónyi Gyöngyi

Pleusidippus, a veje – Mécs Károly

Sceparnio, szolga – Garas Dezső

Gripus , szolga – Agárdy Gábor

Ampelisca – Káldy Nóra

Trachalio – Harsányi Gábor

Labrax – Csákányi László

Charmides – Horváth Gyula

Vénus papnője – Sütő Irén

Közreműködik az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Jancsovics Antal

Dramaturg: Major Anna


2715 Búbánat 2018-05-11 10:29:01

Lukács Anita és Vadász Zsolt a vendége ezen a héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorának.  A mai adásban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya az Operettszínház népszerű művészházaspárját szabad idejükről, kikapcsolódásukról, nyaralási terveikről is kérdezte.

Sorolom, milyen zenéket hallottunk ebben a közel egy órában:

Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő – Marica és Taszilo kettőse, II. felv.  „Szent Habakuk, mi van velem?!... /Egy az élet, egyszer élsz csak, kincsem, gondold meg ezt….”  (Lukács Anita, Vadász Zsolt)

Puccini: Tosca – Képária (Vadász Zsolt)

Donizetti: Lammermoori Lucia- az őrülési jelenet feldolgozása, mai könnyűzenére írt hangfekvésben, hozzá hangszerelés kísérettel (Lukács Anita)

Huszka Jenő: Mária főhadnagy

  •  Bálint dala, II. felv.: „Nagy árat kér a sors a boldogságért, megfizetünk mindenért, minden pillanatért…” (Vadász Zsolt)
  • Bálint és Mária kettőse: „Én mától kezdve csak terólad álmodom…” (Lukács Anita és Vadász Zsolt)

A Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2014 decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka műveiből; az új stúdiófelvételre a Mária főhadnagy több részlete is rákerült (A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Kovács János vezényelte.) Ezek közül most, a továbbiakban az alábbi számok csendültek fel az adásban:

  • Bálint és Mária kettőse, I. felv.: „Szeretem! - a szívvel nem jó játszaniSzabad-e remélnem, hogy engem megsajnál?…” (Geszty Veronika, Boncsér Gergely)
  • Antónia sanzonja, II. felv. Csacsi minden férfi, semelyik se érti, mit akarunk tőle, és mi a bajunk…/Jól figyelj e szóra, egy csak a fontos: a tralala, tralalala. Mikor üt az óra, kell néha egy kicsi tralala…”. (Kalocsai Zsuzsa)
  • Panni, Tóbiás és Biccentő vidám hármasa, II. felv. „Tisztelt strázsamestercsodálkozom kegyeden…/Ladilom, a babámnak megírom…”  (Kékkovács Mara,  Kerényi Miklós Máté,  Peller Károly)
  • Tóbiás és Panni kettőse, II. felv.: „Nálam a magyar nyelvvel nem lesz semmi baj, ihaj, illetve csuhaj! …/A bugaci határon van nekem egy cigányom… (Kékkovács Mara, Peller Károly)

 

Kálmán Imre - Gábor Andor: Csárdáskirálynő – Szilvia és Edvin kettőse, II. felv.Táncolnék a boldogságtól… Álom, álom…” (Lukács Anita, Vadász Zsolt)

ifj. Johann Strauss Császárkeringőjének dallamait hallottuk a műsor zárásául, a Győri Filharmonikus Zenekart Sándor János vezényli.

 

Ezt a délelőtti adást ma 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.


2714 Búbánat 2018-05-10 22:59:31 [Válasz erre: 2179 Búbánat 2017-07-18 15:51:37]

Kapcs. a 2179. számú bejegyzéshez

Kiegészítés:

Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A cornwalli kalóz avagy a becsület rabja 
/Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty (1879) /

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.39

A verseket fordította: Fischer Sándor
 

Amikor a Rádió Dalszínháza műsorára tűzte ezt az operettfelvételt, az RTV Újságban Fischer Sándor előzetes jegyzetét olvashattuk ennek apropóján.

A következő sorokat olvashattuk tőle 1975-ben:

„Az angol zenés színpad alkotásai tulajdonképpen kétszázötven éve ismeretlenek nálunk… 1728-ban mutatták be Londonban Gay-Pepusch Koldusoperáját, az egyetlent, amely hazánkban népszerűvé vált, igaz, hogy csak ötven évvel ezelőtti, Bert Brecht -Kurt Weill-féle német átdolgozás formájában. Az olasz és a német opera, másrészt a francia és a bécsi operett egyeduralma takarta el előlünk az angol zenés drámai műfaj súlyosabb és könnyebb ágát egyaránt, Purcelltől és Händeltől Brittenig. Hozzájárult az ismeretlenséghez a szigetország elzártsága is. Pedig a múlt század második felében ért Arthur Sullivan daljátékai hasonló szerepet töltöttek be Londonban, mint Offenbach művei Párizsban, azzal a különbséggel, hogy Offenbach gyilkos szatíráival szemben Sullivan finomabb öniróniával gúnyolja ki hazájának és korának feudális-kapitalista társadalmát, Viktória királynő uralkodásának gyarmattartó és álszent világát, betűhöz ragaszkodó, kötelező jogszabályait, finomkodó, szentimentális hölgyeit, velük szemben pedig az őszintén uralkodó rabló-kalózok szabad társadalmát, mindnyájuk naiv, királyhű, osztálytudatos nacionalizmusát.

Zenei hangvétele közelebb áll az angol népdalkincshez, mint Offenbach stílus a franciáéhoz. Inkább  Kodály Háry Jánosának jellegére emlékeztet, habár dallamai nem népdalfeldolgozások, csak formában és hangulatban érződik származásuk.

Sullivan több mint húsz darabja közül néhányat a Népszínház a nyolcvanas években műsorára tűzött, de ezek – az egy Mikádó kivételével – nem keltettek visszhangot; a szentimentalizmushoz és naturalizmushoz szokott akkori magyar közönség az angol groteszk, száraz humor célzásait éppúgy nem értette, mint Offenbach vitriolos szatíráinak társadalomleleplező mondanivalóját. Azóta nem került színre hazánkban Sullivan, akit Angliában a nagy zenei és színpadi értékek közt tartanak számon, csak a Rádió mutatta be a háború óta a Mikádó, az Esküdtszéki tárgyalás és A Fruska című dalműveit.

Most tehát először hangzik fel Magyarországon A cornwalli kalóz. Eredeti címe:The Pirates of Penzance. Ez a helység délnyugat Anglia legnyugatibb csücskében, Cornwall tartomány tengerpartján fekszik. Hogy híres volt-e kalózairól, azt nem tudjuk, de hogy hősének figuráját nem a valóságból merítette Sullivan, az bizonyos. Mégis igaz a történet, a tükör torzít, de a kép reális.”

 


2713 Búbánat 2018-05-10 11:03:49 [Válasz erre: 2712 Búbánat 2018-05-10 08:55:45]

Csak emlegetnem kellett az előbbi bejegyzésemben Offenbachot!...

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián”  operettműsorának mai adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendégeit, Lukács Anita és Vadász Zsolt művészházaspárt kérdezte az Operettszínház elmúlt évadának nagysikerű Kékszakáll-bemutatójáról – melyben Vadász az egyik szereposztás címszerepét kapta meg.

Megtudhattuk tőlük, mekkora hatalmas rajongótábora van a darabnak, milyen átütő sikere volt a bemutatónak és a további előadásoknak, milyen a Székely Kriszta rendezésében futó darab; mennyire más és szokatlan mindaz, amit láthatunk-hallhatunk a színpadon eltérően attól a stílusirányzattól és hangzásvilágtól, hagyományoktól, amelyet nálunk  főleg a bécsi és a magyar operett képviselnek  - de most a találkozás az operett klasszikusának, létrehozójának,  Offenbachnak a közönség számára is újszerű  muzsikájával , mindenki számára revelációként hatott. (Az utolsó tíz évben mindössze egy Offenbach-operett, A párizsi élet került színre az Operettszínházban.)

Vadász Zsolt elmesélte, hogy egy francia csoport is megtekintette a Kékszakáll egyik előadását és el voltak ragadtatva tőle, mondták neki, hogy Franciaországban nem látható ilyen nívós, kiváló produkció, mint amivel itt, az Operettszínházban találkoztak.

Természetesen, a rádióadás jelentős részében ebből az operettből hangzottak fel részletek – több felvételről.

Jacques Offenbach: Kékszakáll

Nyitány (km. a Müncheni Rádió Zenekara)

  • Kékszakáll belépője (Vadász Zsolt és az Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel Silló István – az Operettszínház bemutató, élő előadásának hangfelvételéről, 2018.)

…Nevem Kékszakáll…”

A további részletekben a Rádió Dalszínházának teljes felvételéről szólaltak meg a dalok (Bemutatója: 1978. december 26., Kossuth adó 19.53 – 22.00. Fordította és rádióra alkalmazta: Fodor Ákos. Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

  • Vadóc (Boulotte)  dala (Kalmár Magda)

„Akadna tán oly pásztorlányka, aki néhány dalra is vehető, ugye?.. Hallod-e, hallod, ejnye, de hallod, nem akarsz a kis Vadócot pajkosságra venni? Nem  akad, nem akad, nem akad… /És minden pajkos leánynak szükséges volt egy pajkos legény, akadna is, ki őt imádja, ám a hitvány nem néz felém…”

  • Oszkár gróf dala és az udvaroncok kara, I. felv. (Bende Zsolt és az MRT Énekkara)

„- Nagy barátunk! Várva várunk!…. /- Üdvözöllek, jó urak!...Urak a dalt!/- Kényes mesterségből él meg, tudja ezt, ki udvaronc…Hűség! Vérmes nagy remények! Ám gyakran másé lesz a konc!… Ám ha be akar futni ő…./Próbáljon meg fekve futni, fekve futni, fekve futni, akkor fog csak célba jutni, célba jutni, célba jutni , hogyha meg sem mozdul ő, célja úgy elérhető.  / … akkor fog csak célba jutni, hogyha meg sem mozdul ő, hogyha meg sem mozdul ő, célja, ugye, érthető?!”

  • Clémentine királyné dala a II. felvonás első képéből – rondó  (Házy Erzsébet)

„ – Mivel a kicsi lányt nem kérdi  már kicsi és a nagy-nagy úr, remeg a kicsi és megérzi,  nem örül, amit így tanult.   Lám ilyesmi tehát a kezdet, derűs és színes üdeség.  Vak államérdek nyeli már el, ideje sem volt élni még. És ura lett egy Kandeláber… /S egy szép napon elébe toppan egy kedves ifjú, finom úr.  És szépen szól hozzá, de nyomban, mitől ő sápad és pirul.  Nos, ilyesmi tehát a kezdet…  Uram, királyom, Kandeláber…”

  • A király belépője és Vadóc dala – Ballada (Kalmár Magda, Palcsó Sándor és az MRT Énekkara)

„Szóljon a dal, az Udvar várja már…,kezdd már… Mint messzi földek vágyait, ismerjük a csodákat, így szoktunk újat látni, mint más soha se látott…” (Kalmár Magda, Palcsó Sándor és az MRT Énekkara)

  • A III. felvonás fináléja  (Házy ErzsébetKalmár Magda, Lehoczky Éva, Horváth Eszter, Forgács Júlia, Tordai Éva, Szabó Anita, Domonkos Zsuzsa, Róka István, Melis György, Palcsó Sándor, Fülöp Attila, Bende Zsolt, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

„…Nevem Kékszakáll, új örömömre készen áll!”

 

Az operettműsor hátralévő idejében még két részlet hangzott el

Lehár Ferenc Víg özvegyéből:  

- Danilo és Hanna szerelmi kettőse, III.felv.  „Ajk az ajkon …Minden vágyam súgom lágyan…. Jöjj, szeress!...” (Lukács Anita és Vadász Zsolt)

- Grisette-dal  „Este odakinn az utcán, trallalli és trallalla,…/ Íme, itt a kis grisettek, akikért úgy lelkesedtek: Lolo, Dodo, Zsuzsu, Frufru, Cloclo, Margo, e moi!.../ Rittantouri tantirette, e voila les belles grisettes, les grisettes de Paris, rittantouri tantiri!” (Oszvald Marika és Énekkar)

A beszélgetés során elhangzott,  hogy A víg özvegyet - A denevér és a Marica grófnő darabokkal együtt -  elvitte a színház társulata Olaszországba, Ravennába, majd Triesztbe is, ahol olasz nyelven tanulták be a szerepeket, aztán eljutottak a darabbal Belgiumba, ahol meg németül adták elő. Szó van arról - és erre esély mutatkozik -.  hogy külföldre, akár tengerentúlra is (keletre és nyugatra…) elvigyék A víg özvegyet, erről még folynak a tárgyalások…

 

A délelőtti operettadás Johann Strauss Mesék a bécsi erdőből c. keringőjének dallamaival ért véget (a MÁV Szimfonikusok Zenekarát Kesselyák Gergely vezényli – koncertfelvételről. )

 

A szokásos ismétlés, délután hat órakor kezdődik a Dankó Rádióban (az internen is elérhető, meghallgatható a műsor).


2712 Búbánat 2018-05-10 08:55:45 [Válasz erre: 2710 Búbánat 2018-05-09 23:36:06]

A lista kapcsán, kiegészítve, jut eszembe,  1975 tavaszán  volt egy Offenbach-ciklus: két héten belül leadták: 


Az eljegyzés lámpafénynél

A varázshegedű

Az elisondói lány

A 66-os szám

Orfeusz az alvilágban

Fortúnio dala

A gerolsteini nagyhercegnő

Hoffmann meséi

 

Ezekhez  csatlakozott 1976-őszén mint új Offenbach-felvételek a rádióban, a két beígért darab is:

Piaci dámák

A sóhajok hídja.

 

1977-ben következett: A férj kopogtat új felvétele, 1978-ban a Kékszakáll és végül 1981-ben bemutatásra kerültek utolsóként a Szökött szerelmesek, valamint A párizsi élet is.

 

De ugyanígy volt Lehár-, Kálmán-, Huszka-ciklus is a rádióban, amikor rövid időn belül a rádió műsorára tűzte a szerzők válogatott, teljes operettfelvételét  - ezek előtte és utána egyenként  nagyon sokszor már a műsoron szerepeltek.

 

Szép idők voltak azok!


2711 smaragd 2018-05-10 08:31:53 [Válasz erre: 2687 smaragd 2018-05-01 18:24:14]

 

Felmerül a kérdés, valóban értéket közvetít-e az MTVA...mikor és mennyiben?

Példaképpen említem minapi tapasztalatomat. Taxiban ülve a béke kedvéért - ugyanis a figyelmes taxis engem meglátva azonnal klasszikus zenére állította át a rádióját - nem kértem meg, hogy zárja el a Bartók Rádióban fecsegő műsorvezetőnő szófolyamát. Így hallottam, amint kereskedelmi rádió szintre jutva már-már lelkendezve mesélte, hogy az aznapi világnapok között szerepel a zokni nélküli világnap is, azaz, jelentős megtakarításhoz vezet, ha valaki azon a napon, együttműködve, nem húz fel zoknit, mert nem kell kimosni.

Erre a színvonalra ezek szerint van pénz, erre van hallgatói- és vezetői igény, különben nem hangzott volna el a komolyzenei programok között, viszonylag hosszan.

A fenti kulturális szinttel szemben állnak  a magas művészi értékkel rendelkező rádióoperettek és rádiódaljátékok,  amelyeknél mint már korábban is sokszor említettük, állítólag jogdíjkifizetési anyagi nehézségek vannak, azaz erre nincs pénze az MTVA-nak, megoldhatatlan és kész.

Remélhetőleg még a 21. század első harmadában...jön majd egy művelt ember, aki maga is felismeri a fentieket és akinek legfelsőszintű vezetésével ezek a míves 20. századi  darabok (1949 - 1990) újra műsorba kerülnek, és ismét eljutnak a szórakozva művelődni vágyó rádióhallgatókhoz!

Mi addig is ismertetjük és méltatjuk  - ezen  a fórumon és az egyéni művészfórumokon is - az arra érdemes műveket, szerzőikkel, előadóikkal, rádiós alkotóikkal együtt.

 


2710 Búbánat 2018-05-09 23:36:06

Már többször utaltam rá, hogy a Magyar  Rádió  1949-től évtizedeken át heti, majd havi rendszerességgel mutatta be a hazai és a külföldi operett-termés legjavát; a Rádió Dalszínháza a klasszikus szerzők darabjai hazai művészekkel készített rádiófelvételeinek bemutatása mellett teret biztosított kortárs magyar komponistáknak is új szerzemények alkotására -komponálására, amelyeket aztán újdonságként a rádióban hallhatta a közönség. 

A  régi és új operettek, daljátékok, rádióoperettek zenés játékok stúdiófelvételei a bemutatókat követő évtizedek alatt számtalan ismétlést megértek a Kossuth, a Petőfi majd az URH adókon; de nem csak részletek formájában, hanem a teljes felvételt leadva: olykor hetente két-három operett is az adásba került!!!

Íme egy példa. Kiragadtam egy rádiós időszakot  - 1975. október 20.  és 1976. május 2.  -, melyből kiderül milyen operettek és mikor kerültek újólag műsorba (esetleg a sokadik ismétlésben), és ebből az is kitűnik, milyen időközönként követték egymást. Ezek mind teljes felvételek!

 

1976. október 20. – Johann Strauss: A cigánybáró

október 26. – Johann Strauss: Egy éj Velencében

október 30, - Johann Strauss: A királyné csipkekendője

november 2. – Johann Strauss: A denevér

november 7. – Schubert – Berté: Három a kislány

november 13. – Karl Millöcker: A koldusdiák

november 29. – Huszka Jenő: Gül Baba

december 7. – Lehár: A mosoly országa

december 16. – Szirmai Albert: Mágnás Miska

december 22. – Johann Strauss operetthangverseny közvetítése a Csepeli Munkásotthonból

december 26. – Kacsóh Pongrác: János vitéz

december 27. – Huszka Jenő: Bon herceg

december 31. – Kálmán Imre: Csárdáskirálynő

1976. január 13. – Franz von Suppé: Pajkos diákok

január 20. - Florimond Hervé: Lili

január 27. – Fényes Szabolcs: Maya

január 30. – Arthur Sullivan: A Fruska

február 7. – Jacobi Viktor: Sybill

február 10. – Leo Fall: Sztambul rózsája

február 22. – Johann Strauss: A denevér

február 24. – Kálmán Imre: Cigányprímás

február 29. – Schubert – Berté: Három a kislány

március 3. – Arthur Sullivan: A mikádó

március 10. – Charles Lecocq: Az Angot asszony lánya

március 14. – Vincze Ottó: Cseberből-vederbe

március 20. – Farkas Ferenc: Csínom Palkó

március 21. – Robert Planquette: Rip van Winkle

március 28. – Kacsóh Pongrác: Rákóczi

március 30. – Lehár Ferenc: Tavasz

április 11. – Huszka Jenő: Szép Juhászné

április 13. – Behár György: Zátony

április 18. – Kálmán Imre: Marica grófnő

április 20. – Lehár Ferenc: A víg özvegy

április 27. – Jacques Offenbach: A szép Heléna

május 2. – Kerekes János: Hófehérke és a hét óriás

május 11. – Lehár Ferenc: Éva

(és még néhány darab talán ki is maradt a felsorolásból az időszak alatt)

Napjainkban annak is örülnünk kell – és persze örülünk is! -, hogy a néhány éve létező Dankó Rádió jóvoltából operettrészleteket hallunk, napi rendszerességgel – 56 percben.

 

De azon is érdemes elgondolkodni,  vajon mi sorsa lesz annak a megszámlálhatatlan teljes operettfelvételnek, annak a sok-sok értéknek, kincsnek, hangzó anyagnak, amelyet a Rádió archívuma őriz, s amely manapság csak részleteiben érhető el; tudván azt is, hogy időközben sok hanganyagot digitalizálva  CD-re mentettek.  


2709 Búbánat 2018-05-09 11:08:02

Ezen a héten naponta Lukács Anitával és Vadász Zsolttal, az Operettszínház népszerű művészházaspárjával beszélget Nagy Ibolya, a Dankó Rádió operettműsorában.  Külföldi útjaikról, vendégszerepléseikről, a távoli országokban járva (Kína, Japán) a játszott magyar operettek népszerűségéről, fogadtatásukról, befogadásukról, a kialakított és megtapasztalt barátságokról (művészi kapcsolatok létrejöttéről) is szó esett a mai adásban.

De szóba került az is,  hogy mindketten operában is felléptek/énekelnek; Lukács Anita ezen túl említette egy kortárs operában alakított szerepét: az Énekesnő volt Beischer-Matyó Tamás Kreatív kapcsolatok című, Székely Kriszta rendezésében futó négyszereplős kamaradarabban (Frankó Tünde – Üzletasszony; Kendi Ludovik – Fotós; László Boldizsár – Programozó). Az Operettszínház és a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál közös produkciója 2016 után átkerült az Operettszínház új kamaratermébe (Kálmán Imre Teátrum – a volt Orfeum), ebben az évadban is játszották ezt a darabot.

A "Túl az Óperencián" adásában a következő zenék szólaltak meg:

Kálmán Imre: Zsuzsi kisasszony Hajnalcsillag fenn az égen(Tihanyi -Tóth Csaba)

Lehár Ferenc: A mosoly országa - Szu-Csong dala „Vágyom egy nő után” (Vadász Zsolt)

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz Löhner Béla – Harsányi Zsolt -  Szenes Andor: Friderika

 a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1972. április 3. Kossuth adó, 19.20-20.10 A keresztmetszet-rádiófelvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József énekel, a Magyar Rádió és Televízió Énekkarét és Szimfonikus Zenekarát  Sebestyén András vezényli.

 Erről a felvételről most három részlet csendült fel:

  • Közzene   
  • Kórusjelenet és Friderika dala (No. 17.) „Várunk Friderika Rád” (Andor Éva és az MRT Énekkarának Női kara)
  • Lenz dala (No.6.) „Báránykám, báránykám, csalfa lelkű mind a lány”  (Bende Zsolt)

Egy másik stúdiófelvételről szólalt még meg a Költő /Goethe/ dala: "Óh, lányka, ó, lánykám, imádlak én!" Kovács József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás)

Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő

  • Szilvia belépője: Hajhó,hajhó...Messze délen zordon hegyek ölén...” (Lukács Anita)
  • Szilvia és Edvin kettőse: „A szerelem furcsa jószág…/Egy a szívem, egy a párom,  boldogságom tőled várom…” (Lukács Anita, Vadász Zsolt)
  • Szilvia és Edvin kettőse: „Ha bemegyek a csárdába, magam vagyok, hukk…/ Húzzad csak kivilágos virradatig…” (Lukács Anita, Vadász Zsolt)

Puccini: Gianni SchicchiLauretta áriája (Lukács Anita)

Az adás végén Lehár Ferenc Bécsi asszonyok című operettjének nyitánya  dallamait hallottuk. (A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli)

Ezt az adást ismét meghallgathatjuk ma délután a Dankó Rádióban hat és hét óra között. („Túl az Óperencián”)


2708 Búbánat 2018-05-08 13:17:12

Igen gazdag volt ma is az operettzenei kínálat a Dankó Rádió Túl az Operencián műsorán! 

Lukács Gyöngyi és Vadász Zsolt művészházaspárral beszélget továbbra is a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, aki több kuriózum-felvétel bejátszásával is megörvendeztetett bennünket.

Lehár Ferenc – Mérey Adolf magyar szövegével: A víg özvegy - Danilo belépője (Vadász Zsolt):

 „Ó szerelmetes szép hazám…/Az orfeum tanyám, ott nem zavar hazám…”   

Lehár Ferenc - Kulinyi Ernő magyar szövegével: Paganini– Eliza dala (Lukács Anita) - az Operettszínház Luxemburg grófja előadásának részeként, élő felvételről; vezényel: Szabó Mónika.

„Csak nem lesz tán hozzám az élet oly kegyetlen és csalárd, hogy ellopja az üdvösséget, mely végre rám talált…/ Szép álom, szállj a szívembe, szent égi tűz. Szép álom, utánad vágyom, ó, el ne űzz. Szállj a vágy honába, vár csodák világa, szállj, szállj, szálljon szív el, szállj, szállj, szállj!...”

Lehár Ferenc - Gábor Andor magyar szövegével: Luxemburg grófja

  • Nyitó farsangi jelenet: „Farsang van, vígan áll a karnevál…” (MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András) – Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00

Hungaroton felvételről (1964) 
Km.: Fővárosi Operettszínház zenekara és énekkara, vezényel: Breitner Tamás

  • Kórus és René belépője (Baksay Árpád és énekkar):

 „Farsang van, íme áll a karnevál….Éljen, éljen, éljen ő, a drága jó barátunk! .... Ő az úr hát nálunk!… /- Hálás vagyok, úgy boldogít ez a nagy ováció!  Szívből köszönöm, Párizsom! Valóban megható! /Hogy ősöm volt gróf Luxemburg, ama nagy tivornyák hőse, ezt eddigén nem sejtettem, most tettem szert az észre. A gazdag gróf, míg élt s henyélt, száz szolga leste parancsát, egy szép nap élte véget ért, rám testálta a rangját. A végrendeletével így lettem gróf ma éjjel, oly megható e pillanat, hogy szívem majdnem megszakad! / Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, mert fenn az ernyő, nincsen kas, nincs sosem ebbenegy garas! A szép lányok csókolnak, s az ördög él a holtnak, a grófi rangom ámítás, ó, semmi más!...”

  • Juliette és Armand Brissard kettőse (Zentai Anna, Rátonyi Róbert):

„- Kérem, nézzen most rám…/  /- türelem, türelem… /- Gimbelem, gombolom, légy enyém, angyalom, a félelemre nincs okom, hiszen szeretsz te, jól tudom…/…- Gombolom, gimbelem, a tiéd a szívem, a félelemre nincs okod, hiszen szeretlek/elveszlek, jól tudod!” 

  • Fleury és Basil kettőse, II. felv. (Honthy Hanna, Feleki Kamill)

„Nagy arszlán volt a kopasz úr…/ Polkatáncos, polkatáncos voltam deli legény…”

  • Juliette és Armand Brissard bohémkettőse (Zentai Anna, Rátonyi Róbert)

„Egy kis szoba kell, hol szűk is a hely, de elférünk… /- Hol nincs eleség, egy jó feleség oly élelmes…/ - Gyerünk, tubicám, se kocsink, se lovunk, én s a cicám, mi csak elkocogunk…”

 

És következtek a klasszikus operettirodalom egyik jeles bécsi képviselőjének szerzeményei:

Franz von Suppé - Innocent Vincze Ernő magyar szövegével: A szép Galathea

- a Bordal Lukács Anita  élő, koncertelőadás felvételéről, a dal végén bravúros, tündöklő  koloratúr kadenciákkal megtűzdelt énekében! (A Budapesti Operettszínház zenekarát Makláry László vezényli.)

„Bort igyál! ….Itt a pohár, az éltető ital…..igyáligyáligyál…”

 

Franz von Suppé - Innocent Vincze Ernő magyar szövegével: Pajkos diákok:

Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. december 28., Kossuth Rádió 19.30 – 20.39 

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás

  • Előzene és Geier kupléja (Várhelyi Endre) :

„Minden ember pénzre vágyik, pénzt kíván! Mind csak egyet áhít, pénzt csak, pénzt csupán! Nékem másnál több a pénzem, gyűjtöm én.  Vérem forr, ha nézem, ó ez mind enyém!  Lángra gyújt egy édes láz, boldogságom nincsen más.  Egyetlen mámorom, ha pénzem számolom…  Egyesével, kettesével, ötösével, tízesével, összesével, egy csomóba csapni s rakni újfent széjjel.  Tornyocskákba, halmocskákba, ki a zsákból, be a zsákba, s újra széjjel, ezzel szórakozom minden éjjel, kéjjel!  Édesem, nézzen ilyen jól tömött zsákot! …. Nincs nagyobb kéj-gyönyör, nincs a világon! … Pénzem csendülj!  S ha gyűjtelek, te gyűlj!  Egyesével, kettesével, ötösével, tízesével, összesével, egy halomba csapni s rakni újfent széjjel.  Tornyocskákba, halmocskákba, ki a zsákból, be a zsákba, ki a zsákból, be a zsákba, s újra széjjel, ezzel játszom minden éjjel, kéjjel!

Nincsen szó, mely rám még hasson, nincsen vágy! Elhagyott az asszony, el az ifjúság! Minden régi gyönyörűség messze szállt!  Egy maradt csak hű még, ez a pénzeszsák!  Semmi más nem az enyém, már csak őt imádom én!  Egyetlen mámorom, ha pénzem számolom: egyesével, kettesével, ötösével, tízesével, összesével, egy csomóba csapni s rakni újfent széjjel.  Tornyocskákba, halmocskákba, ki a zsákból, be a zsákba, s újra széjjel, ezzel szórakozom minden éjjel, kéjjel.  Már tréfa múlt idők képe….Semmi sem vár , hiszen már úgyis vége… Elmúlt és  kész. Csak egy maradt: a pénz.  Egyesével, kettesével, ötösével, tízesével, összesével, egy halomba csapni s rakni újfent széjjel.  Tornyocskákba, halmocskákba, ki a zsákból, be a zsákba, ki a zsákból, be a zsákba, s újra széjjel, ezzel játszom minden éjjel, kéjjel!

  • Jelenet, Fleck elbeszélése és együttes (Palcsó Sándor, km. Szirmay Márta, Bende Zsolt és az MRT Énekkara)

- Szabadítónk! Szabadítónk!  - Megmentőnk! Úgy jön ő!  /-A teljes bölcs fakultás … ha pénzre szükség támad, csak értem kiabálnak….Mert mint egy gróf Luxemburg,  úgy elverjük ám a  pénzt! /- Jöjj, Fleck, és hárítsd el rólunk ezt a vészt! ... /-  Három sárkány!  Szörnyű bölcsek! - Mind a hármat le is győzted! /- Mind a három, mint a járom, oly nehéz volt, mondhatom. Türelemmel kellett várnom, míg megoldhatom.  Szépen bekopogtam úgy délfelé…  mikor a szobába beléptem ám…  a hölgyekhez kézcsókkal járultam én, és elmondtam kérelmem mily szerény .  … Rám morog egyik: lám, megint pénz  kell egy úrficskának, tán?   Rám ront a másik: lám, nálunk tán, bizony pénz terem a fán?  Harmadik mordul: lám, aki lumpol, az pumpol is, úgy ám!  Rám rohamoznak, rám! hogy a cinkosa vagyok neki tán. Hölgyeim, szavamra, öccsük nagyon szorgalmas diák… Így csevegtek,  így csipogtak, összevesztek, összefogtak, felugrottak és leültek, egyre jobban felhevültek. Mikor forró lázban égve morgó mérgük már lehűlt, akkor nyitották ki végre a nagy pénzes retikült! Ugye bár, látni már, finom módon lépjünk fel, s úgy megy minden, ahogy kell, úgy megy minden, minden, minden…/-Koccintsunk hát! …  Koccintsunk, koccintsunk, koccintsunk, koccintsunk rá!..”

 

Kálmán Imre - Harsányi Zsolt magyar szövegével: Marica grófnő: Tasziló dala: Hej, cigány! (Vadász Zsolt)

„ Mit tudjátok ti benn, hogy idekint mi fáj. Hej, voltam én is egyszer büszke bálkirály…/ Hej cigány, hej cigány, húzd a nótád, százfelé szakadjon a húr!...”

Az adás végére maradt:

Franz von Suppé: Tantaluszi kínok Nyitány (a Bécsi Filharmonikusokat Zubin Mehta vezényli)

Ezt a műsort ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban!


2707 smaragd 2018-05-08 02:28:07 [Válasz erre: 2706 Búbánat 2018-05-07 21:07:34]

 

Romhányi József halálának 35 évfordulójához:

Operett a magyar rádióban – ebből a fórumból nem maradhat ki az első két rádióoperett, amelynek társszerzője volt Romhányi József, aki a verseket írta.

A „Májusfa” volt az első – egyben rádiótörténeti jelentőségű, új rádiós műfajt életre hívó – nagyoperett, amelyet a Magyar Rádió vezetőinek felkérésére alkottak meg a szerzők:

Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” (1949. május 1.)

Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán Rendező: Dr. Rácz György A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte

Nagy sikerére való tekintettel készült el szilveszteri változata:

Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: „Talán a csillagok” (1949. december 31.)

Rádióoperett. Szereplők:  Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics lászló A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte

Romhányi József pályája a Magyar Rádióból indult és oda tért vissza.

A kezdetekről Dalos László emlékezett meg:

Film Színház Muzsika, 1983.05.21.:

Részlet Dalos László írásából: Búcsú Romhányi Józseftől

„ ………….Romhányi József nevét — ……. — az ötvenes évek elején már kezdte megismerni az ország. Pedig nem volt kikövezve előtte minden út. Kemény Egon, az oly korán örökre eltávozott, kitűnő zeneszerző mesélte egyszer, hogy nem sokkal a felszabadulás után, de amikor már teljes erővel működött a magyar rádió — bevitte a még ismeretlen és rendkívül fiatal Romhányi Józsefet a stúdióba, s bemutatta valaki illetékesnek: itt van ez a fiú, bravúrosan versel, nagyszerűen ért a muzsikához és a magyar prozódiához. Romhányi Józsefet persze nem fogadták egyszeriben tárt karokkal, még Kemény Egon ajánlására sem. Miután viszont letette az asztalra első dolgait, muzsikáló és szinte hibátlan rímelőkészségről tanúskodó, játékos léptű dalszövegeit — megtört a jég.

Nemsokára megkezdődött a rádió munkája új magyar operettekért, zenés játékokért, és Romhányi József versei meg szövegkönyvei ott voltak az úttörők között. Májusfa, Talán a csillagok... — rádióhallgatók több korosztálya emlékezik ezekre a címekre, arra például: hogyan énekelte Gyurkovícs Mária a Hópehely-keringőt („Hópelyhek, hópelyhek, — csillámló jókedvet — hintsetek ... ”), Romhányi dalszövegeit Kemény Egon muzsikájára. Akik valamennyit is értettek ahhoz, amit ez a fiatalember csinált, tudhatták: nemesen azt viszi tovább a szövegírásban, amit Gábor Andor, Harsányi Zsolt, Harmath Imre, Szilágyi László művelt igen magas szinten. ……”

(Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)  1370   Ardelao • előzmény1324)


2706 Búbánat 2018-05-07 21:07:34

Ma 35 éve hunyt el 

"Romhányi József a 20. század nagy költője"

 

Romhányi József színházi –irodalmi – költészeti elkötelezettsége mellett a rádió számára is sok szép munkát végzett költői, műfordítói munkájával.  Felsorolni lehetetlen mindet, így a sokrétű alkotói munkásságából kiragadtam elsősorban a rádióban bemutatott operettek, daljátékok, zenés játékok közül párat, amelyek a nevéhez kötődnek a  dal- és összekötőszövegük megírásával, vagy versfordításuk révén –  rámutatva Romhányi  sokoldalúságára de sokszínűségére is.

 

Orff: Az okos lány – magyar szöveg: Romhányi József

Erkel Ferenc – Kókai Rezső – Romhányi József: Brankovics György (Rádióváltozat)

Sugár Rezső – Romhányi József: Hunyadi – hősi ének

Lehár Ferenc – Gábor Andor – Semsei Jenő – Szabó Miklós: Éva –  A Rádió Dalszínháza részére a keretjátékot írta Romhányi József

Sullivan: A mikádó - Romhányi József fordítása

Sullivan: A Fruska - Romhányi József fordítása

Oscar Straus: Varázskeringő - Romhányi József új fordítása miskolci színházi előadás számára

Oscar Straus: Legénybúcsú - Romhányi József összekötőszövegével

Offenbach: Orfeusz az alvilágban - Romhányi József fordítása

Offenbach: Piaci dámák - Romhányi József fordítása

Offenbach: A sóhajok hídja - Romhányi József fordítása

Offenbach: Párizsi élet - Romhányi József fordítása

Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő - Romhányi József fordítása

Offenbach: Brabanti Genovéva - Romhányi József fordítása

Offenbach: Banditák - Romhányi József fordítása

Planquette: Rip van Winkle - Romhányi József fordítása

Lecocq: Angot asszony lánya - Kristóf Károly és Romhányi József fordítása

Dunajevszkij: Szabad szél - Innocent Vince Ernő és Romhányi József fordítása

Miljutyin: Nyugtalan boldogság - Vajda István és Romhányi József fordítása

Kerekes János – Romhányi József: Kard és szerelem

Kerekes János – Tóth Miklós – Romhányi József: Boldogságfelelős

Kerekes János – Romhányi József: Dalol az ifjúság

Kerekes János – Romhányi József: Palotaszálló

Székely Endre – Romhányi József: A Vízirózsa

Kemény Egon – Boccaccio – Bihari Klára - Romhányi József: Az elrabolt asszony –zenés rádiójáték

Ránki György – Romhányi József: Muzsikus Péter új kalandjai

Kókai Rezső– Romhányi József: Lészen ágyú.

Kókai Rezső – Romhányi József: Hét falu kovácsa

Horusitzky Zoltán – Romhányi József: Báthory Zsigmond - opera

Horusitzky Zoltán – Romhányi József: Csipkerózsika – mesejáték

Horusitzky Zoltán – Molnár Ferenc - Romhányi József: Egyetlenegy éjszaka 

Vincze Ottó – Barabás Tibor - Semsei Jenő – Romhányi József: Budai kaland

Tamássy Zdenkó – Karinthy Frigyes – Romhányi József: Éneklecke (Énekóra)

Fényes Szabolcs – Grimm testvérek – Romhányi József: Hamupipőke

Fényes Szabolcs – Romhányi József: Két szerelem 

Fényes Szabolcs – Romhányi József: Ma utoljára

Fényes Szabolcs – Harmath Imre – Romhányi József: Maya

Fényes Szabolcs – Romhányi József: Fekete csillagok

Gyulai Gaál János – Aszlányi Károly – Karinthy Ferenc – Romhányi József: Hét nap, hét pofon

Behár György – Romhányi József: Szállnak a darvak


2705 Búbánat 2018-05-07 13:45:57

Mától egész héten át a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában

az Operettszínház népszerű  művész-házaspárját, Lukács Anitát és Vadász Zsoltot „interjúvolja” a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya

Lukács Anita és Vadász Zsolt külön-külön, 2015-ben, már vendégeskedett Nagy Ibolya műsorában, most az azóta eltelt három év eseményeiről faggatta őket a műsorvezető; mi történt velük az eltelt időszak alatt, milyen színházi feladatok részesei voltak? – közben énekfelvételeik közül hallhattunk jó néhányat.

A mai adásban elhangzott zenék közül említem:

Gyöngy Pál – Török Rezső: Muzsikáló kastélyNyitány (A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – részletek (Lukács Anita, Vadász Zsolt, Peller Károly, Szendy Szilvi, Földes Tamás)

Lehár Ferenc: A mosoly országa: Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse a 2. felvonásból Lótuszvirág! Érted élek csupán…/Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? (Lukács Anita, Vadász Zsolt)

Huszka Jenő: Lili bárónő – részletek (több felvételről)

  • Lili dala: „Egy férfi képe van a szívem közepébe’…” (Lukács Anita)
  • Radagan – duett „Ide nézzen, kérem…” (Dancs Annamari, Kerényi Miklós Máté)
  • Emma, Frédi, Malomszegi hármasa: ”Tudom én, nagyon is… /Kedves kicsikém, ne féljen…” (Kukely Júlia, Rozsos István, Melis György, Km. a Magyar Rádió és Televízió  Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)
  • Malomszegi dala: Dal a pénzről  „Tudni kell ésszel…/Sokat ér, ha a fej tele ész…(Melis György)

Lehár-keringőegyveleg  (Philharmonia Hungarica, vezényel: Doráti Antal)

 

Ezt a délelőtti adást ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.


2704 Búbánat 2018-05-06 16:08:16 [Válasz erre: 2697 Búbánat 2018-05-05 22:39:07]

Igazán nem „kenyereztem le” Nagy Ibolyát, a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetőjét, amikor a tegnap összeállított listámat készítettem László Margit operett rádiófelvételeiről, és abban az első helyre tettem ezt a címet - Lehár: Cigányszerelem  (Zórika)

És tessék: László Margit elsőként Zórika dalát énekelte (!)  a Túl az Óperencián mai adásában (km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó.)

 

 Ezen a listámon szereplő operettcímek közül továbbiak is „terítékre” kerültek: így például a megnevezett  két Suppé-operettből is hallottunk szép részleteket László Margit  rádiófelvételéről, operaházi kollégáinak a tolmácsolásában:

Franz von Suppé: A szép Galathea

Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc), Vezényel: Lehel György

Szereposztás:

Galathea, szobor – László Margit (Mészáros Ági)
Pygmalion, szobrász – Réti József (Cs. Németh Lajos)
Ganymedes, szolga – Melis György (Agárdy Gábor)
Mydas, műpártoló – Palcsó Sándor (Garas Dezső)

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964november 7., Kossuth Rádió,, 20.10 - 21.35 óra között.

 

E zenei blokk részleteit megelőzte a másik Suppé-operett, amellyel részletesebben foglalkozom itt  (megint - más helyeken már volt szó minderről korábban is.)

Franz von Suppé: Boccaccio 

Rádió Dalszínháza produkció bemutatója: 1961. június 24., Kossuth Rádió 20.30 - 23.35 óra között hangzott el.

A háromfelvonásos operett stúdiófelvételének sugárzását két szünet szakította meg. A teljes zeneidő: 140 perc

Fordította és rádióra alkalmazta: Kardos György

Dalszövegeket Róna Frigyes fordította

Vezényel: Erdélyi Miklós
Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Molnár Mihály

Szereposztás:

Fiametta – László Margit (Örkényi Éva)
Boccaccio – Ilosfalvy Róbert (Somogyvári Pál)
Scolza, borbély – Maleczky Oszkár (Horváth Jenő)
Beatrice, a felesége – Ágai Karola (Csernus Mariann)
Leonetto, a diák – Réti József (Szatmári istván)
Lotteringhi, hordókészítő – Külkey László (Pécsi Sándor)
Izabella, a felesége – Sándor Judit (Kállai Ilona)
Pietro, Palermo hercege – Bende Zsolt (Suka Sándor)
Lambertuccio, szatócs – Kishegyi Árpád (Rajz János)
Peronella,a felesége – Palánkay Klára (Szemes Mari)
Majordomus – Palcsó Sándor (Varga Zsolt)
Cecco – Nádas Tibor (Basilides Zoltán)
Könyvárus – Várhelyi Endre
Herceg – Kemény László
Tofano, diák – Horkai János

Az alábbi részletek szólaltak most meg Suppé operettjéből:

  • Fiametta románca (László Margit);
  • Fiametta, Izabella és Peronella levélhármasa (László Margit, Sándor Judit és Palánkay Klára) mellett felhangzott az operettből
  • Boccaccio és Fiametta úgynevezett Olasz kettőse is Ilosfalvy Róbert és László Margit előadásában

– ez a jól ismert duett, amit a libretto szerint, olaszul énekelnek az énekesek;

nálunk a rádióban  egy másik stúdiófelvételen ugyanezt a kettőst olaszul Molnár András és Kincses Veronika énekli.

Az 1879. február elsején Bécsben, a Karl Színházban bemutatott Boccaccio szövegét és verseit Zell és Genée írták (német nyelven).

Harsányi Zsolt fordította le a verseket, munkájában természetesen az "Olasz kettős" verseit nem kellett magyarra átültetetnie… a világ legtöbb színházában az eredeti olasz nyelven szólaltatják meg, hiszen épp ez a lényege, előadásával felkészültségüket, műveltségüket akarják fitogtatni a Majordomusnak tartott herceg előtt.

Ideírom ennek a duettnek az eredeti olasz szövegét: ez a harmadik felvonásban, a herceget megtévesztendő komédia- jelenet részeként hangzik fel Boccaccio és szerelme, Fiametta között. Winkler Gábor Operett könyvéből idemásolom ennek szöveghű, de nem prozodikus magyar fordítását is, Blum Tamás gondozásában:

III. felvonás – Duettino

Boccaccio:
Mia bella fiorentina
Disprezzi l’amor.
Ignori furbettina
Le piaghe del cor.
Coll’aria di contento
Derisi il mio lamento,
Non calmi i mesti gemiti
Con un sorriso almen!
E pur vedrai ti scorgerai,
Come d’amor i palpiti
Ti stringeranno il seno,

Come d’amor i palpiti
Ti stringeranno il sen!

Fiametta:
Le scalire fiorentine
No sprezzan l’amor.

Boccaccio:
O, si !

Fiametta:
Sorrisi ed occhiatine
Le sorton dal cuor.

Boccaccio:
No, no !

Fiametta:
Si pascon pel contento
Derider il lamento,
E pur nascoste lagrime
Si lasciano fuggir.

Boccaccio:
Ignoran l’amor !

Fiametta:
Ah si, vedrai
Ti scorgerai.
Quando il bramato capita
D’amore san’ morire!
A -  si la bella fiorentina
A - sembra cruda, senza cuore
Un sorriso, un occhiatina,
Firulin, firulin, firulera –
L’infiamma al dolce amor.

Boccaccio:
E pur ver, che la  fiorentina

Al parer, alper sembra cruda senza cuore
Un sospir, un languir
Una dolce occhiatina,
Firulin, firulin firulera

L’in fiama al dolce amor.
Cosi mia fiorentina
Più speme non ho !

Fiametta:
Il cuore e la manina
Io perder non ho’!

Boccaccio:
In van io dunque gemo,
In van d’amor io fremo.

Fiametta:
Se vero son quei gemiti
Allor t’ascoltaro !
Ah si vedrai –

Boccaccio:

Ignori l’amor ah si!
Ti scorgerai –

Fiametta és Boccaccio
Che dell’amor i fremiti
Con te dividero!

Boccaccio:
E pur ver e pur ver

Che la fiorentina

Al parer, al parer, sembra, senza cuor

Un sospir, un languir

Una dolce occhiatina,

Fiametta:
A - si

La bella fiorentina

A - sembra cruda

Senza cuore,

A - un sorriso

Un occhiatina.

Boccaccio és Fiammetta:

Firulin, firulin, firulera

L’in fiamma al dolce amor,

Firulin, firulin, firulera

L’in fiamma al dolce amor

 

Magyarul:

Boccaccio:

Szép kis firenzei hölgy,

ki a szerelmet megveted ,

semmibe véve, te kis ravasz,

gyötrelmét e szívnek.

Elégedettséget színlelve

nevetsz panaszaimon,

bánatos sóhajaimat nem enyhíted

egyetlen mosollyal sem.

Meglásd, majd megtudod,

ha lüktető szerelemtől

összeszorul a kebled!

Hogyan szorít a szerelem,

Megtudod te is!

Fiametta:

A furfangos firenzei nők

nem vetik meg a szerelmet

Boccaccio:

Úgy ám!

Fiametta:

Mosolyuk és pillantásuk

szívből jön

Boccaccio:

Nem, nem!

Fiametta:

Boldogsággal hitegetnek,

a sóvárgást kinevetik,

és csak titokban

hullajtják könnyeiket.

Boccaccio:

Semmibe veszik a szerelmet!

Fiametta:

Meglásd,

majd megtudod:

ha a hőn óhajtott férfi betoppan,

majd meghalnak a szerelemtől.

H az óhajtott férfi betoppan,

meghalnak a szerelemtől.

Ó igen, a szép kis firenzei nő

keménynek, szívtelennek látszik,

ám egy mosoly, egy pillantás

csiribi – csiribá,

édes szerelemre gyújtja.

Boccaccio:

Ez így lehet,

a firenzei nő látszólag szívtelen,

ám egy sóhaj, egy epekedés,

egy kedves pillantás

csiribi – csiribá,

édes szerelemre gyújtja.

Így számomra édes hölgyem,

nincsen már remény.

Fiametta:

A szívemet és a kacsómat

nem veszejtem el!

Boccaccio:

Tehát hiába sóhajtozom

és reszketek a szerelemtől,

Fiametta:

Ha őszinték a sóhajaid,

meglátod,

meghallgatlak én!

Boccaccio:

Semmibe veszed a szerelmet,

ó igen, majd megtudod…

Boccaccio és Fiametta:

hogy szerelmes reszketésem

megosztom veled.

Boccaccio:

Pedig igaz, pedig igaz,

hogy a firenzei nő

e, látszólag szívtelen,

mégis egy sóhaj, egy panasz,

egy édes pillantás

Fiametta:

Ó, igen,

a szép firenzei nő

látszólag kemény

és szívtelen,

ám egy mosoly,

egy pillantás

Boccaccio és Fiametta:

Csiribi – csiribá,

édes szerelemre lobbantja

Csiribi – csiribá,

felkelti a szerelem tüzét.

 

Itt befejezem a rádió délelőtti operettműsora zenei részének ismertetését – elég hosszúr nyúlt így is ez a bejegyzésem:

Ma elköszönünk László Margittól, aki egész héten át Nagy Ibolya által a rádióhallgatók vendége volt, és kitől (kiről)  sok érdekes  dolgot megtudhattunk, egyúttal szavain keresztül varázslatos lénye is feltárult előttünk.

Köszönet érte, hogy vele lehettünk – és Ő velünk - az éter hullámhosszán! Remélhetőleg még sokáig köztünk marad! 

 

Hamarosan, ma délután hat órától, ismét meghallgathatjuk a délelőtt elhangzott adás felvételét a Dankó Rádió hullámhosszán, és az elérhető internetes oldalakról is.


2703 Búbánat 2018-05-06 01:35:07 [Válasz erre: 2702 smaragd 2018-05-06 01:34:19]

Akkor minden rendben részedről - és részemről is.


2702 smaragd 2018-05-06 01:34:19 [Válasz erre: 2701 Búbánat 2018-05-06 01:30:31]

A hiba javítását kértem.


2701 Búbánat 2018-05-06 01:30:31 [Válasz erre: 2700 smaragd 2018-05-06 01:25:48]

Gondolom, a témát túltárgyaltuk...

 






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.