vissza a cimoldalra
2018-10-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61158)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4071)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Kiss B. Atilla (182)
Operett, mint színpadi műfaj (3720)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2933)
Élő közvetítések (7456)
Lisztről emelkedetten (920)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4356)
Zenetörténet (239)
Zenei események (993)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (592)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1118)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1505)
Franz Schmidt (3198)
Charles Gounod (220)
A hangszerek csodálatos világa (182)
Gioacchino Rossini (1019)
Opernglas, avagy operai távcső... (20146)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

2525   zenebaratmonika • előzmény2521 2018-01-13 12:42:47

Megnéztem a Verebély lány szövegkönyvét, azon már fel van tüntetve Ábrahám neve zeneszerzőként, és a Párizs, szép Párizs nincs ebben.

Akkor az lehet, hogy a Párizs, szép Párizs dal utólag került bele a Zenebona előadásaiba, ilyesmi is előfordult akkoriban. Pl. a Hawaii rózsája c. operett eredeti német verziójához képest a magyar verzióhoz 3 új dalt írt Ábrahám. A Bál a Savoyban filmváltozata is tartalmaz olyan dalt, ami nincs benne a színpadi verzióban:

https://www.youtube.com/watch?v=y0Pn07v0EKk

In meinen weißen Armen c. dal csak 1935-ben került bele a Bál a Savoyban előadásába, és a filmváltozat miatt írta később bele Ábrahám kifejezetten Alpár Gitta koloratur szoprán hangjára, a Savoy előadásaiból szinte mindig kifelejtik ezt a dalt, de a Komisch oper Savoy előadásán elhangzott ez a szerzemény is.

 


 

2521   smaragd • előzmény2518 2018-01-13 11:59:02

 

"Az is lehet"...minden lehet? Hiteles forrás van-e, hogy benne volt a "Zenebona"-'ban?

Az eredeti szövegkönyv műfajként nem jelöli meg a "Jazz operett"-et sem.

Klaus Waller könyvében az első saját Ábrahám operettként "Az utolsó Verebély-lány"-t említi, nem a "Zeneboná"-'t.

"Az utolsó Verebély-lány" számait pontosan meg lehet találni.

Most már érdekel, hol hangzott el először a "Párizs, szép Párizs..."

2518   zenebaratmonika • előzmény2516 2018-01-13 11:46:09

Lehet, hogy a Párizs, szép Párizs a Verebélylányban van, de 1928-ban írta Ábrahám ez biztos. Az is lehet, hogy csak a Zenebona későbbi előadásaiba került bele a dal.

Viszont akkor nem tudom melyik lehet a 4. Ábrahám dal a Zenebonában, mert a bemutatásakor ennyi volt benne. A darabból az se derül ki hogy mely daloknak kik a szerzői, ezt a librettóban se tüntették fel, a magyar versek alapján kideríthetetlen, hogy pl. melyik Robert Stolz slágerhez mely szöveg tartozik.

A külföldi szerzői jogok, ez tényleg furcsa nekem is, ezek szerintem se törvényes dolgok, de sok ilyen darab ment akkoriban az Operettszínházban, több szerző slágerei kerültek egy műbe.

2516   smaragd • előzmény2512 2018-01-13 11:34:52

 

Ez egy kicsit még mindig sántít...

Tegnap átlapoztam, átnéztem a "Zenebona" könyvét, a "Párizs, szép Párizs: nincs benne.

Továbbá érdekes lenne azt is megtudni, hogy a külföldi zeneszerzőkkel - mások mellett Robert Stolz - hogyan intézték el a szerzői jogokat.

2512   zenebaratmonika • előzmény2511 2018-01-13 11:25:39

Ez azért így nem igaz, segíteni szerett volna Fényes Szabolcson, csak az ő neve nem volt ismert még külföldön 1935 körül, ezért kérték Londonban, hogy Ábrahám is írjon bele 3 dalt, mindkettőjük neve fel lett volna tüntetve. Zenebona 4 dalát írta Ábrahám (Kicsike vigyázzon egyszer nagymama lesz, Párizs szép Párizs, Cairo, Ide simulj rózsám), és a bemutatáskor csak a külfödi szerzők neve volt feltüntetve, meg a librettistáké, utólag a darab sikere után árulta el Ábrahám, hogy ő is írt 4 bele dal, ezután kötött vele szerződést a Operettszínház, és kérték fel az Utolsó Verebély lány megírására, 1928. végétől már az ő neve alatt futott a Zenebona alábbi 4 szerzeménye.

Miután 1931-ben már sikerrel bemutatták a Mayát a Fővárosi Operettszínházban Fényes Szabolcs neve alatt, emiatt 1935-ben is az ő neve alatt maradt volna.

2511   Ardelao • előzmény2510 2018-01-13 11:12:56

És így vált volna Fényes Szabolcs "Maya" c. operettje Ábrahám kizárólagos produktumává, mint ahogyan a "Zenebona" is! 

2510   zenebaratmonika • előzmény2508 2018-01-13 10:54:18

Akkor még a Kodály módszert használták mindenhol, Ábrahámnak Kodály a tanára volt a Zeneakadémián. Később Fényes Maya c. operettjét szerették volna Londonban bemutatni, tárgyalt is az ügyben Ábrahám, ez úgy valósult volna meg, hogy Ábrahám vezényelte volna kint a művet és három dalt írt volna hozzá, mivel Fényes Szabolcs neve ismeretlen volt akkor még külföldön, viszont Ábrahámot már ismerték Londonban, mert játszották a Bál a Savoybant. Fényes Maya című műve végül úgy néztem, nem került bemutatásra Londonban, de viszont bemutatták Stockholmban nagy sikerrel.

2508   Ardelao • előzmény2473 2018-01-13 09:50:05

Ilyen egyszerű …..

Sugár Róbert „Ugye, hogy nem felejtesz el” címmel, Fényes Szabolcsról írt könyvében a következőképpen idézi interjúalanyának, Horváth Tivadar színész-, rendezőnek a visszaemlékezését:

„Ábrahám Pál nagy patronálója és barátja volt Fényesnek. Észrevette, hogy Szabolcs tehetséges gyerek, ezért néha segített neki. Egyszer elment Fényes Ábrahámhoz, és azt mondta:

- Kedves mester! Slágert kellene írnom, de nem tudom, hogyan kezdjek hozzá. Tudja, olyat, ami megmarad az emberek fülében.

- És mi van ebben olyan rendkívüli? – kérdezte Ábrahám.

- Nem tudom elkezdeni.

- Ide hallgasson, fiacskám – mondta a mester. – A sláger titka: a skála. Vagyis do-re-mi-fá-szo-la-ti-do. A hangjegyek egymás után jönnek – magyarázta Ábrahám. Itt van például egyik dalom. Olyan, akár a skála.

- Azzal leült a zongorához, és lejátszotta.

Nem-tör-tént-sem-mi, csak el-vá-lunk csend-ben …

Utána a mester így szólt Szabolcshoz:

- Fiacskám, most üljön ide mellém, és próbálja ugyanezt, csak visszafelé játszani.

Szabolcs megpróbálta:

Sze-ret-nék egy-szer ki-csit bol-dog len-ni …

Ábrahám megveregette Fényes vállát:

- Fog ez menni, fiacskám. Látja, nem is olyan nehéz slágert írni …”

2473   Búbánat 2017-12-28 17:50:59

„Túl az Óperencián” - Nemsokára a következő operettből szólalnak meg részletek a Dankó Rádió ismétlő műsorában (18-19 óra):

Fényes Szabolcs – Harmath Imre – Romhányi József: Maya

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Bódy Irma)

  • Maya, Barbara és Rudi hármasa a 2. felvonásból: „Ahol mi járunk tapsorkán.../ Oda vagyok magáért..” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert) 
  • Maya, Barbara, Rudi jelenete: „Párizs, te szép…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, kórus)
  • Barbara belépője: „Miau” (Galambos Erzsi, kórus)
  • Együttes: „Kellene ma éjjel egy kis haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Korda György

Egy másik stúdiófelvételről:

  • Maya és Charlie szerelmi kettőse a 2. felvonásból: „De nem erről van szó, könyörgök…De messzemessze tűnt már a tegnap… /Szívem ezt a dalt, szívemből…. My sweetheart…" (Petress Zsuzsa, Ilosfalvy  Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara)

Hallhatunk még egy egyveleg-összeállítást is, Ábrahám Pál dalaiból: Rátonyi Róbert énekel, km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Bródy Tamás („Afrikából jött ide-jött ide; Teve van egypúpú, van kétpúpú…”  stb)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Hold utcai református templom

Christoph Bossert (orgona)
J. S. Bach összes orgonaműve / 9. – Neumeister korálok

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Ránki Fülöp (zongora)
"Liszt születésnap - esti koncert"
LISZT: Nagy koncertszóló
LISZT: 5. (e-moll) magyar rapszódia
LISZT: h-moll szonáta

19:30 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Rumy Balázs (klarinét), Fülei Balázs (zongora)
BRAHMS: f-moll szonáta klarinétra és zongorára, Op. 120/1
BRAHMS: Esz-dúr szonáta klarinétra és zongorára, Op. 120/2

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
19:00 : Cegléd
Kossuth Művelődési Központ, Kamaraterem

Melody Quintett
Andrásik Attiláné (hegedű), Drávucz Renáta (zongora), Kreszits Margit (klarinét), Pócz Ildikó (fuvola), Sindel-Kocsis Zsuzsanna (cselló)
A mai nap
történt:
1845 • A Tannhäuser bemutatója (Drezda)
született:
1913 • Forrai Miklós, karmester, karnagy, zenetanár († 1998)
1916 • Emil Gilelsz, zongorista († 1985)
elhunyt:
1987 • Jacqueline Du Pré, csellista (sz. 1945)