Bejelentkezés Regisztráció

Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig)


2550 Búbánat 2018-01-15 22:03:38 [Válasz erre: 2374 Búbánat 2017-10-26 23:46:44]

Kapcs. 2374. sorszám

Kiegészítés

A rádió 1971. február 20-án a Kossuth adón, 19.25 – 20.19 óra között mutatta be új operettfelvételét:

Rudolf Friml  Herbert Stothart – Otto Abels Harbach: Rose Marie – részletek

Közreműködik: Németh Marika, Petress Zuzsa, Bende Zsolt, Palócz László, Rátonyi Róbert, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara.

Vezényel: Bródy Tamás.

Az összekötőszöveget írta és elmondja: Rátonyi Róbert

A 2374. sorszám alatt részleteztem, amit erről a (film)operettújdonságról tudni érdemes.

Most mindezt kiegészítem az operett egyes részleteinek megnevezésével -  a rádiófelvételen hallható dalok közül: 

  1. Előjáték
  2. Hermann dala (Rátonyi Róbert)
  3. „Totem Tom-Tom” (Petress Zsuzsa)
  4. „Rose Marie” (Bende Zsolt)
  5. Rose Marie dala (Németh Marika)
  6. Jane és Hermann kettőse (Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert)

2549 Búbánat 2018-01-15 15:11:05

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorának mai adásában  Eisemann Mihály – Baróti Géza – Dalos László: Bástyasétány 77 c. operettjének részletei szólaltak meg,

Németh Marika, Ajtay Andor, Zentai Anna, Rátonyi Róbert,  Fejes Teri, Lorán Lenke, Kazal László, Mucsi Sándor, Fekete Pál énekfelvételéről.

 A Magyar Rádió énekkarát és szimfonikus zenekarát Vaszy Viktor vezényelte.

(A rádió stúdiófelvételének bemutatója 1957. május 4-én volt a Kossuth Rádióban. Rendező: Solymosi Ottó.)

Ezen a héten mától Varga Éva színésznő – rendező  (Pesti Magyar Színház) a vendég a rádió stúdiójában, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

Ezt  a műsort ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.


2548 Búbánat 2018-01-15 11:58:44 [Válasz erre: 2501 Búbánat 2018-01-10 13:50:58]

Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő

Nagyoperett

Többször szóbahoztam, hogy a Rádió Dalszínházának új Offenbach-bemutatóját (1970. augusztus 19, Kossuth Rádió 20.07 – 23.04) követően évekig - számomra máig érthetetlen okok miatt –  sem teljes egészében, de még a részleteit se, nem sugározta a rádió, miközben gyakorta felhangoztak az operett francia nyelvű felvételének részletei.

Mindennek tüzetesen utána néztem a korabeli RTV Újságban, a lap számainak napról-napra történő átvizsgálásával. Ez az „átok”, ez a nem tudom mire vélni „szilencium”  csak több mint három év elteltével szűnt meg, oldódott fel, mégpedig ekkor:

1973. november 27., Kossuth Rádió, 22.57 – 24.00

A gerolsteini nagyhercegnő

Részletek Offenbach operettjeiből

Közreműködik: Házy Erzsébet, Divéky Zsuzsa, Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Németh Marika, Svéd Nóra, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Melis György, Michels János, Pere János, Réti József, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel Bródy Tamás.


- Előjáték

- Bevezető jelenet és Bumm tábornok dala (Németh, Réti, Melis, Énekkar)

- Wanda és Fritz kettőse az 1. felvonásból (Németh, Réti)

- Katonák és a nagyhercegnő dala az 1. felvonásból (Házy, Énekkar)

- Katona-dal: „Fogd ezt a kardot, a kardot…” (Házy, km.: Réti)

- Bevezető jelenet és levél-kuplé a 2. felvonásból (Koltay, Erdész, Divéky, Svéd, Pere)

- Buffó hármas (Bartha, Kishegyi, Melis)

- Nagyhercegnő dala, a nagyhercegnő és Fritz kettőse a 2. felvonásból: ”Mondd el azt, hogy…” (Házy, Réti)

- A 3. felvonás előjátéka

- A nagyhercegnő és Bumm tábornok kettőse a 3. felvonásból (Házy, Melis)

- Induló és szerenád (Németh, Bartha, Réti, Melis)

- „Riadó” – együttes (Németh, Bartha, Réti, Kishegyi, Melis, Pere) 

- Esküvői kar és legenda (Házy, Bartha, Kishegyi, Melis, Énekkar)

- A 3. felvonás fináléja (Házy, Németh, Bartha, Réti, Kishegyi, Melis, Michels, Énekkar)

Persze a teljes operett zenei anyaga ennél több,  és azok a részletek is idővel elhangzottak a rádió operettműsoraiban.

 

Ugyancsak,  ismételten kitérek itt  még egy körülményre.

 A gerolsteini nagyhercegnő zenei felvétele 1970 előtt két évvel korábban már elkészült, és ezt a rádió operettrészletek címszó alatt bemutatta. Még összekötő szöveget is írt hozzá Albert István, és így - keresztmetszet-formában -  került adásba először 1968. november 20-án, a Petőfi Rádióban 10.00 és 11.17 óra között. 

(Később úgy gondolhatta a Rádió Dalszínháza szerkesztősége, hogy érdemes ezt a sikeres, szép zenei felvételt dialógusokkal kiegészítve, prózát mondó színművészeket is bevonva, teljes értékű operettként bemutatni, ahogy ezt a többi Offenbach-operett esetében is tették, mint ami például az 1965-ben elkészített stúdiófelvételen a „Szép Heléna” adaptációja volt (többségében azokkal az énekművészekkel, akik a Gerolsteininél is szerepet kaptak). 

 

A teljes rádiófelvétel "színlapja":

Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József 

Km.: a MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

A nagyhercegnő – Házy Erzsébet
Wanda, egy parasztlány, Fritz szerelme – Németh Marika
Fritz, közlegény – Réti József (Fülöp Zsigmond)
Bumm tábornok – Melis György
Paul herceg, a nagyhercegnő vőlegénye – Bartha Alfonz (Körmendi János)
Puck báró, szertartásmester – Kishegyi Árpád (Csákányi László)
Grog báró, a kérő – Michels János (Ferencz László)
Nepomuk, hírnök – Pere János (Verebély Iván)
Charlotte – Erdész Zsuzsa (Balogh Katalin)
Olga – Koltay Valéria
Ida – Svéd Nóra
Mama – Divéky Zsuzsa (Hódy Gitta)
Gyerek – Olasz György
Andie – Orczy Teréz

 


2547 Búbánat 2018-01-15 11:47:17 [Válasz erre: 2545 smaragd 2018-01-15 11:09:50]

Sajnos, nem vagyok sem látnok, sem bölcs...


2546 zenebaratmonika 2018-01-15 11:32:48 [Válasz erre: 2543 smaragd 2018-01-15 10:54:43]

Szerintem legalább internetes formában fent kellene tartani a lapot, ha már nincs anyagi lehetőség a kinyomtatására. Támogatókat kéne szerezni az oldalhoz, és így akár ingyenes lehet.

A Port.hu-n rajta van a rádióműsor, de részletezés nélkül, az is megoldás lenne, ha itt részleteznék a műsorokat.


2545 smaragd 2018-01-15 11:09:50 [Válasz erre: 2544 Búbánat 2018-01-15 11:07:41]

És hogyan lesz? 


2544 Búbánat 2018-01-15 11:07:41 [Válasz erre: 2543 smaragd 2018-01-15 10:54:43]

Úgyvan.


2543 smaragd 2018-01-15 10:54:43 [Válasz erre: 2542 Búbánat 2018-01-14 17:17:53]

Az előzményhez kapcsolok két témát, amely az utóbbi napokban itt szerepelt:

A "Túl az Óperencián" hallgatottságához az alábiakat fűzöm hozzá:

Tetszett, hogy Nagy Ibolya az elmúlt műsorhéten kiválasztott egy zeneszerzőt - Offenbach - és életútja részleteinek ismertetésével együtt művei keresztmetszetét több napon (napi egy műsoróra majd ismétlés) - átívelve mutatta be.

Szerencsés volt az is, hogy már hétfőn hallhattunk erre utalást, kiváncsian várhattuk egész héten a felvételeket,  értékes időtöltés volt.

Némileg a teljes műsoridőben nem hallhatő rádióoperettek, rádiódaljátékok hiányát is pótolná ez a megoldás.

A "Túl az Óperencián" ismétlése:

A koraesti ismétlés szerintem nagyon fontos és hasznos.

18 órakor sokan vannak már - vagy ismét - rádióközelben, éppen ezért tették 17 óráról 18 órára a  kezdést.

A hallhatók egyéni szokásaik szerint veszik igénybe ezt a lehetőséget.

Van, aki csak az ismétlést hallgatja, van aki a koradélelőtti adást, van aki részleteket, van aki mind a kettőt, pl. háttérként vagy szórakozásképpen.

Nagy Ibolya rövid ismertetőiből könnyen áttekintést kaphatunk az operett műfaj történetéről, szerzőkön és felvételeken keresztül. A program érdekes és szórakoztató.

Én  fel szoktam mások figyelmét is hívni az aznapi érdekességekre, például idős emberekét, akik nem olvasnak rádióújságot és  wifis okostelefonjuk sincs, ám ajánlásomra szinte  mindig már 18 órakor bekapcsolják a rádiót és kedvtelve végighallgatják az ismétlést.

Megjegyzés: operettkedvelőknek indult ez a program. Néha az a benyomásom, hogy ez múló tendencia, remélem, hogy nagyon, nagyon, de nagyon tévedek e téren...

A Rádióújság  

(majd korszerű utódai) mint műsorfüzet fogalom volt  mindmáig.

A Magyar Rádióban készült  műsorokat tartalmazta, bemutatta, előzeteseivel a hallgatóknak kedvet csinált új alkotásaihoz.

Így ebbe a fórumba tartozik megszűnése is.

Az új műsorújság:

remélhetőleg még fejlesztés alatt van...és részletes műsoradatok közreadásával majd tartalmasabb lesz. Egyes műsorokra kattintva már most is kapunk alapinformációt. Ez kevés!

Látható, hogy az u.n. okostelefonnal rendelkezők igényeinek kiszolgálása a fő cél, ezzel visszatértek a kezdetekhez...a telefonon keresztüli rádiózáshoz is.

Mától hazánkban megszűnt a nyomtatott verzió, maga a Rádióújság azaz a hallgatóság elég nagy része most már nincs kiszolgálva. 

Semmilyen kézbe vehető lap nincs, amely az egyes rádióműsorok részleteit tartalmazza. 

Ezzel a rádiózás hőskorától tegnapig tartó szolgáltatás és a Rádióújság hagyománya szakadt meg!

Itt állunk megfürödve...ahogy régen mondták. Nem tudjuk most már előre, hogy mi fog elhangzani a rádióműsorokban, nem tudjuk, hogy mi hangzott el, kik voltak az alkotók és kik szerepeltek.

Ez a most beállt helyzet szerintem tarthatatlan.


2542 Búbánat 2018-01-14 17:17:53 [Válasz erre: 2541 Búbánat 2018-01-14 00:15:43]

A megérzésemre hallgattam, és jól döntöttem, amikor ismét a Dankó Rádió hullámhosszára kerestem ma délelőtt; a hét utolsó napjára is jutott Offenbach-muzsika a Túl az Óperencián műsorának hallgatói számára!

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban - részletek

A Rádió Dalszínháza stúdiófelvétele bemutatójának ideje: 1963. július 20., Kossuth Rádió 20.45 – 23.15 (közben szünet: 22.00 – 22.30 hírek, időjárás, sport)

Szövegét írta: Halévy és Cremieux. Fordította: Romhányi József

Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília). Vezényel: Blum Tamás.

 Hegedűszóló: Hidy Péter. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Rácz György

Szereposztás:

Orfeusz – Bartha Alfonz (Márkus László)
Euridike – László Margit (Váradi Hédi)
Közvélemény – Barlay Zsuzsa (Kohut Magda)
Jupiter – Melis György (Ráday Imre)
Juno – Tolnay Klári
Pluto (Ariszteusz) – Réti József (Kaló Flórián)
Styx Jankó – Maleczky Oszkár
Diana – Ágai Karola (Gombos Katalin)
Vénusz – Szőnyi Olga (Gordon Zsuzsa)
Cupido – Szabó Anita (Csűrös Karola)
Minerva – Dunszt Mária
Merkur – Külkey László (Velenczei István)
Mars – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)
Morfeusz – Pálfy Endre

Erről a teljes stúdiófelvételről most két dal csendült fel:


- Pásztordal (Réti József)

„Én Ariszteusz vagyok! A kincsem néhány bárány és egy-két bödön méz, mely ragyog szépen sárgán. Nem gyötri lelkem kín, a szívem sose fáj. Hiszen más gondom nincs, csak ez a kicsi nyáj. /Zöld mezőben, tarkaréten járom utam én, kék gyönyörű tiszta égből árad rám a fény, száll zümmögve ágról-ágra mézet gyűjt a méh. Nincs édesebb élet, mint a jámbor pásztor lét, mint a jó, jámbor pásztor lét. Imádom sorsomat százszor, sohasem kérek mást, így élem éltem, mint egy boldog álmodást.”

- Euridike második dala -  kuplé  az I. felvonásból (László Margit): 

„Egy asszony, hogy ha csókot kap most… s ha vágya bármi teljesül most, már hajnalban kel. Édes illatfelhő lebben a szívemre száll…. szívem téged vár, szívem téged vár. Kit vár, kit vár… A férjem mit sem sejthet még, nem sejti még, a szomszéd pásztort várom rég, őt várom rég. Őt várom rég. A férjem mit sem sejthet még, a férjem semmit sem sejt még. /Ma újra csokrot szedtem reggel, vagy száz violát. Rápillant máris, hogyha felkelt, az ablakon át. Bárha megleshetném titkon… hisz már tudja édes titkom: szívem kire vár, kire vár! Kit vár, kit vár… A férjem mit sem sejthet, még nem sejti még, a szomszéd pásztort várom rég, őt várom rég. Őt várom rég. A férjem mit sem sejthet még, a férjem semmit sem sejt még.”

Kertesi Ingrid énekében Euridike első dala is elhangzott az operettből – e későbbi rádiófelvételen Pál Tamás vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát (Nem a teljes operett, csak részletei kerültek felvételre.)

 

Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – a részletekben elhangzott:

  • Olympia áriája „Babaária” (Ágai Karola)
  • Kleinzack-legenda (Ilosfalvy Róbert)
  • Dappertutto áriája „Gyűrűária” (Melis György)
  • Barcarola (Déry Gabriella, Szőnyi Olga)

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Erdélyi Miklós

A rádiófelvétel bemutatója: 1962. április 28., Kossuth Rádió 18.49 – 22.00

Zenei rendező: Járfás Tamás

 

Megemlítem még a műsor elején felhangzott zenét:

Lehár Ferenc: Pacsirta induló és palotás (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Rácz Márton – egy koncert hangfelvételéről szólalt meg ez az operettrészlet)

A héten  ma utoljára beszélgetett a rádióstúdióban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendégével, Karinthy Mártonnal, a Kossuth-díjas színházi-és filmrendezővel, íróval.

 

A délelőtti műsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ma 18 és 19 óra között.


2541 Búbánat 2018-01-14 00:15:43 [Válasz erre: 2536 Búbánat 2018-01-13 14:57:19]

Kíváncsian várom, kapunk-e ma is valami Offenbach-operettből részleteket a Dankó Rádióban? - ez de 9 és 10 óra között kiderül...


2540 zenebaratmonika 2018-01-13 20:06:32 [Válasz erre: 2539 Ardelao 2018-01-13 18:42:33]

Fényes is többször volt peches karrierje során, persze ő maradhatott volna Berlinben, de viszont segítői,akik megvalósították vol,a ez, köztük Marton és a primadonna Alpár szintén a nem kívánatos személyek közé került.... Alpár Gitta ezután Bécs felé vette az irányt, de Budapesten is énekelt a Városi Színházban (Erkel), Brodszky Miklós (ő egy szintén Berlinből elűzött szerző) Szerelmes királynő c. operettje főszerepét alakította, a darab - elsősorban Alpár népszerűségének köszönhetően - végig teltházakkal ment, 2 dal fent van ebből az operettből a youtube-n, próbálom linkelni, de azt nem tudom, hogy lehet, hogy közvetlenül is elérhessétek:

A másik operett, amit Alpár énekelt a Városi Színházban, Komjáthy Károly Antoinette c. operettje, melyről maradtak képek, és tényleg tökéletesra maszolták a művésznőt. Millöcker: Dübarry-jával aratta egyik legnagyobb sikerét, a Városi Színházban is ment, miatta porolták le még Németországban ezt a XIX. századi alkotást.

https://www.youtube.com/watch?v=F2zEwPRir6E

https://www.youtube.com/watch?v=rfKDLi0epdI

Ezen a két felvételen Alpár énekli a Szerelmes királynő szép slágereit, sajnos ezeket is elfelejtették.

Alpár legnagyobb operettszerepei a Bál a Savoy mellett, Lehár Szép új világ és Millöcker: Dübarry voltak.

Fényes másik pechje Mario Lanza korai halála volt, ezért nem mehetett zenétszerezni Amerikába.

A Marton Ügynökségnek a későbbiekben is óriási hatalma volt az operettszakmában Budapesten.


2539 Ardelao 2018-01-13 18:42:33 [Válasz erre: 2517 Búbánat 2018-01-13 11:38:06]

FILM SZÍNHÁZ MUZSIKA, 1981. 09. 12. / 37. SZÁM:

Sas György sorozata 5. – FÉNYES SZABOLCS

(Kivonat. A dőlt betűs rész Fényes Szabolcs válaszait tartalmazza.)

„……………………………………………………………………………………………

Harmath hihetetlen eltökéltséggel tudta beleverklizni, beleszuggerálni önmagába és a közönségbe a sikerprognózist. Maga fogalmazta meg ilyen szellemben a lapokba még a premier előtt leadott három-négy hasábos hirdetéseket.
Itt az albumban is olvashatók ezek. Az egyik például nagy vastag betűkkel közli: „Világbemutató Budapesten november 7-én. A Maya további európai premierjei. Január: Bécs, Theater an der Wien. Február: Párizs, Palace Theatre. Március: Berlin, Metropol Theater. Április: Milano, Teatro der Verne. Május: London, Savoy Theater.”

Ebből persze akkor még egy szó sem volt igaz, mind csak Harmath vágyálma volt: előre felosztotta Európát Mayának, és Mayát Európának.

— De a Maya mégiscsak elindult világsikerű útjára.

…………………………………………………………………………………………..

Rombadőlt remény

- … A Mayához fűződik nemcsak álmaim első nagy megvalósulása, hanem álmaim első nagy meghiúsulása is. Marton Sándor, látva a Maya sikerét, revideálta álláspontját velem kapcsolatban. Láthatólag már cseppet sem bánta, hogy Harmath velem komponáltatta meg a muzsikáját. Sőt, felkeresett engem és édesapámat, s felajánlotta, hogy a tantième összegének bizonyos százalékáért felkarolja további sorsomat. Marton az egész világot behálózó szervezettel — és hozzá megfelelő hatalommal — rendelkezett, amibe beletartozott Berlin, Párizs, London, New York is.

……………………………………………………………………………………………

Ábrahám Pált is ő indította el fantasztikus karrierjének útján, s megvallom, én is ilyesmiről ábrándoztam nagyváradi gyerekszobámban. Akkortájt az operett Mekkája nem Párizs, London vagy Bécs volt, hanem Berlin. Ábrahám hírnevének is az akkori Berlin és Németország volt a trambulinja a maga kétszáz zenés színpadával. S akkor jött Marton, és úgy látszott, nekem is ugyanezt kínálja tálcán. Saját költségén elegáns estélyt szervezett Berlinben, ahol húsz befolyásos színházi embernek, élükön Alpár Gittával, előzongoráztam a Maya zenei anyagát, aminek aztán ott a helyszínen Alpár Gitta, a primadonnák királynője, rögtönözve el is énekelte néhány dalát. Ő éppen Ábrahám Pál Bál a Savoyban című operettjének főszerepét játszotta tomboló sikerrel az Admiral Palastban, s az estély végén kijelentette, hogy a Bál a Savoyban után közvetlenül a Mayát kívánja alakítani. Erre az Admiral Palast igazgatója valóban le is kötötte Martonnál legközelebbi bemutatójául a Mayát.

……………………… 1933 februárjára tűzték ki a premiert, és január 30-án Hitler uralomra került.
— A premierből tehát nem lett semmi.
— Sőt, a színigazgató, Alpár Gitta és mások Németország azonnali elhagyására kényszerültek.

Úgy tudom, később megint szóba került, hogy Alpár Gittával Londonban, a Royal Drury Lane színházban bemutatják a Mayát, sőt Amerikában filmet is csinálnak belőle, szintén ővele.

— Nem valósult meg. A Maya nem került el Berlinbe, Párizsba, Londonba, Amerikába, amire én és Marton is annyira számítottunk. Igaz, ezzel szemben valamennyi környező országban, Skandináviában, később a Szovjetunió több városában is bemutatták. Összesen tizenkét európai államban.

……..“


2538 Búbánat 2018-01-13 15:05:41 [Válasz erre: 2537 zenebaratmonika 2018-01-13 15:01:05]

Az előadásról majd véleményt alkothatunk a másik operett-topicban...


2537 zenebaratmonika 2018-01-13 15:01:05 [Válasz erre: 2536 Búbánat 2018-01-13 14:57:19]

Már nagyon várom, meg is van a jegyem rá.


2536 Búbánat 2018-01-13 14:57:19

Ma folytatódott a Dankó Rádió operettműsor-sorozatának ("Túl az Óperencián") Offenbach-„ciklusa” - pontosabban részletek sugárzása műveiből. Ezen a héten már volt:  A gerolsteini nagyhercegnő; Piaci dámák; A férj kopogtat


Jacques Offenbach: Kékszakáll

Az elhangzott dalok - együttesek a következők voltak – két felvételről szólaltak meg a bejátszások:

I. Ismereteim szerint a legkorábban készült rádiófelvételről hallhattuk:

  • Oszkár gróf dala és az udvaroncok kara, I. felv. (Maleczky Oszkár, km. a  Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara)

„- Nagy barátunk! Várva várunk!…. /- Üdvözöllek, jó urak!...Urak a dalt!/- Kényes mesterségből él meg, tudja ezt, ki udvaronc…Hűség! Vérmes nagy remények! Ám gyakran másé lesz a konc!… Ám ha be akar futni ő…./Próbáljon meg fekve futni, fekve futni, fekve futni, akkor fog csak célba jutni, célba jutni, célba jutni , hogyha meg sem mozdul ő, célja úgy elérhető.  / … akkor fog csak célba jutni, hogyha meg sem mozdul ő, hogyha meg sem mozdul ő, célja, ugye, érthető?!”

Ezt az 1950-es évek végén készült, most elhangzott dalfelvételt vélhetően valami technikai baki folytán kétszer hallhattuk az adásnak ebben a blokkjában. (Nem is bántam, mert az elsőként elhangzott szám közben éppen cserélnem kellett a kazettát a REC alatt…)

 

II.  A Rádió Dalszínháza teljes felvétele – magyar nyelven, a bemutatója, 1978. december 26., Kossuth adó 19.53 – 22.00 

Fordította és rádióra alkalmazta: Fodor Ákos

Ideírom a teljes szereposztást:

Kékszakáll lovag – Róka István (Harsányi Gábor)
Bobéche király (Kandeláber király) – Palcsó Sándor (Körmendi János)
Clementine (Klementina) királyné, a felesége – Házy Erzsébet (Kohut Magda) 
Hermina hercegnő, a leányuk, „Gyopár” (aki először Fleurette-ként mint virágárus, jelenik meg a darabban) – Lehoczky Éva (Sunyovszky Szilvia)
Zafir herceg (aki először pásztorként jelenik meg a darabban) – Fülöp Attila (Szacsvay László)
Oszkár gróf, a király minisztere – Bende Zsolt (Márkus László)
Popolani (Pelikán) alkimista a lovag szolgálatában – Melis György (Sinkovits Imre)
Boulotte, parasztlány („Vadóc”), Kékszakáll leendő – hatodik – asszonya – Kalmár Magda (Schütz Ila)
Alvarez, udvaronc – Szénássy Ernő

Kékszakáll „elhunyt” feleségei:
Héloise, az első asszonya – Horváth Eszter
Eléonore, a második asszonya – Forgács Júlia
Isaure, a harmadik asszonya – Tordai Éva
Rosalinde, a negyedik asszonya – Szabó Anita
Blanche, az ötödik asszonya – Domonkos Zsuzsa,

Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)


Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

  • Vadóc (Boulotte)  dala (Kalmár Magda)

„Akadna tán oly pásztorlányka, aki néhány dalra is vehető, ugye?.. Hallod-e, hallod, ejnye, de hallod, nem akarsz a kis Vadócot pajkosságra venni? Nem  akad, nem akad, nem akad… /És minden pajkos leánynak szükséges volt egy pajkos legény, akadna is, ki őt imádja, ám a hitvány nem néz felém…”

  • Vadóc (Boulotte) és Popolani  (Pelikán) jelenete,  Kékszakáll dala (Kalmár Magda, Melis György, Róka István)

 „- Ó, jaj nekem, szegény fejem!  Mily szörnyűség nekem! Eljött a vég!  - Helyes-helyes! Tökéletes! - Ez a vég! … / - Nos, hát? - Íme, kész, az egész. Íme, vége!  Jaj, jaj, szegényke… - Vége. - Vége. … /. Jövőm most nem jön tehát, nincs hátra más: távozom, távozom, énekelve víg dalom! Az új szerelmek szépnél szebbek és minden napra egy. És jöjjön bármi, nem tudom bánni a gyors szerelmeket.! Az új szerelmek, a szépnél szebbek,  és minden napra egy,  csak egy!”

- A III felvonás fináléja (Házy ErzsébetKalmár Magda, Lehoczky Éva, Horváth Eszter, Forgács Júlia, Tordai Éva, Szabó Anita, Domonkos Zsuzsa, Róka István, Melis György, Palcsó Sándor,  Fülöp Attila, Bende Zsolt, MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

„…Nevem Kékszakáll, új örömömre készen áll!”

 

Az ismétlés ma délután hat és hét óra között hangzik el a Dankó Rádió hullámhosszán, ami a rádió internetes oldalán is meghallgatható


2535 Búbánat 2018-01-13 14:23:44

Ábrahám Pál életútját ismertető szöveget másolok be az Operett mint színpadi műfaj c. topicomba.


2534 zenebaratmonika 2018-01-13 14:22:28 [Válasz erre: 2533 smaragd 2018-01-13 14:09:39]

Azért vettem biztosra, mert egy korábbi felvételen nem lehetett találkozni ezzel a dallal 1935 előtt, először a Savoy filmváltozatában fordult elő az új dal, direkt Alpár koloratur hangja részére, hogy tudjon nagyot énekelni a filmen. Ábrahámra jellemző volt hogy utólag új dalokat tett operettjébe, a 3:1 a szerelem javára c. operettje német változatának a dalai között is vannak új szerzemények, mert azt 1 év múlva mutatták be, és a filmen hallhatók ezek, viszont a székesfehérvári előadásban nem voltak benne.


2533 smaragd 2018-01-13 14:09:39 [Válasz erre: 2532 zenebaratmonika 2018-01-13 14:01:21]

Én úgy vélem, hogy a "biztos"-ra még várni kell. Igen alapos kutatás kezdődött el.

(Látom, közben átírtad a "biztost" .)


2532 zenebaratmonika 2018-01-13 14:01:21 [Válasz erre: 2530 smaragd 2018-01-13 13:47:57]

Az Alpár Gittának írt számot később írta Ábrahám a Bál a Savoyban operettbe, ezt olvastam. A magyar színházak a régi, eredeti verziót szokták leadni, még soha se hallottam ezt egy előadásban sem. Szegeden nem láttam még, passz, de a Győri előadásban sem volt benne.

A német eredeti verzióban sincs benne a dal, de a Komische Oper megtehette, hogy utólag ezt is beletette.

Az eredeti partitúrákat folyamatosan dolgozzák fel a németek.


2531 zenebaratmonika 2018-01-13 13:56:25 [Válasz erre: 2530 smaragd 2018-01-13 13:47:57]

Nem tudni, hogy ezután hány dal lett kicserélve, tehát ezek szerint 5 dal volt biztosan Ábrahám szerzemény a későbbiekben, passz mi lett a külföldi dalokkal.

Furcsa, hogy az Operettszínház így játszott darabokat 1928 körül, revüket készítettek különféle slágerekből.


2530 smaragd 2018-01-13 13:47:57 [Válasz erre: 2529 zenebaratmonika 2018-01-13 13:11:19]

 

Előző bejegyzésekhez is:

Ez valóban nem ritka, hogy utólag, pl. új színházi bemutató esetén bővítik a zenei részeket is.

Törvénybe ütköző szerzői jogsértés elképzelhetetlen a "Zenebona" esetében, kizárólag pl. megegyézés (pl. pénzbeli megváltás...) után engedélyezhették, az eredeti szerzők neve ezért tűnhetett el később, és maradt Ábrahám Pál, mint zeneszerző.

Olvasói fórumban "elmegy" ez a meglátásod, hogy "kifelejtik a dalt", valószínű azonban, hogy ma már nem tudják az eredeti koloratura dalt elénekelni, ami még az eredeti műben is szerepelhetett, esetleg nem használták még akkor fel, csak 1935-ben. 

Az eredeti  partitura zenetudományos vizsgálata már elkezdődött. Várhatóan sok rendkívül érdekes megoldás kerül majd napfényre.


2529 zenebaratmonika 2018-01-13 13:11:19 [Válasz erre: 2521 smaragd 2018-01-13 11:59:02]

Pesti Napló, 1928. október 12.: rádióműsor

Harmath-Ábrahám: Párizs szép Párizs hawaii j blues a Zenebona.

Sőt Pesti Napló: 1928. június :  rádióműsor

Ábrahám Párizs szép Párizs Saxofónszóló


2528 zenebaratmonika 2018-01-13 12:58:24 [Válasz erre: 2527 Búbánat 2018-01-13 12:53:39]

A Párizs, szép Párizs az korábbi, 1928-ban játszotta már a rádió. A másik dalt nem hallottam még, de nem találok felvételt róla. Szerintem semmi, akkoriban, sok hasonló című dal volt. A Maya ugye 1931-es.

http://slagermuzeum.network.hu/video/weygand_tibor/weygand_tibor__parizs_szep_parizs

A Párizs, szép Párizst itt meghallgathatod, ez a dal átdolgozva a Hawaii rózsája címadó dala, és érdekes, hogy már itt hallható benne a Hawaii gitár vagy bendzsó, (passz).


2527 Búbánat 2018-01-13 12:53:39 [Válasz erre: 2525 zenebaratmonika 2018-01-13 12:42:47]

Vajon van-e összefüggés a nevezett Párizs, szép Párizs dal  és a Mayából ismert szám - Maya,  Barbara és Rudi jelenete - „Párizste szép…” között.  (Rádiófelvételen Km. Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, valamint az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara, vezényel Gyulai Gaál János) – 1971.
 


2526 zenebaratmonika 2018-01-13 12:45:06 [Válasz erre: 2524 Búbánat 2018-01-13 12:38:53]

Köszi, ezek szerint Bécsben játszották a Mayát, de ez nekem is rémlik, hogy ott ment, mint rengeteg más magyar operett, de csak 1935-ben, tehát akkor, amikor eredetileg Londonba is tervezték volna.


2525 zenebaratmonika 2018-01-13 12:42:47 [Válasz erre: 2521 smaragd 2018-01-13 11:59:02]

Megnéztem a Verebély lány szövegkönyvét, azon már fel van tüntetve Ábrahám neve zeneszerzőként, és a Párizs, szép Párizs nincs ebben.

Akkor az lehet, hogy a Párizs, szép Párizs dal utólag került bele a Zenebona előadásaiba, ilyesmi is előfordult akkoriban. Pl. a Hawaii rózsája c. operett eredeti német verziójához képest a magyar verzióhoz 3 új dalt írt Ábrahám. A Bál a Savoyban filmváltozata is tartalmaz olyan dalt, ami nincs benne a színpadi verzióban:

https://www.youtube.com/watch?v=y0Pn07v0EKk

In meinen weißen Armen c. dal csak 1935-ben került bele a Bál a Savoyban előadásába, és a filmváltozat miatt írta később bele Ábrahám kifejezetten Alpár Gitta koloratur szoprán hangjára, a Savoy előadásaiból szinte mindig kifelejtik ezt a dalt, de a Komisch oper Savoy előadásán elhangzott ez a szerzemény is.

 


 


2524 Búbánat 2018-01-13 12:38:53 [Válasz erre: 2520 zenebaratmonika 2018-01-13 11:54:20]

Sajtóhíradás a bécsi bemutató előadásról.

Fényes Szabolcs – Harmath Imre: Maya

Neue Freie Presse -  Nr. 25569 (16. november 1935 ),  [Német nyelvű bemutató előadás a Theater an der Wienben]; Nr. 25570 (17 november 1935) [Beszámoló a Theater an der Wien bemutató előadásáról]

Wiener Zeitung - Nr. 318.  (17. november 1935)  [Beszámoló a Theater an der Wien bemutató előadásáról]


2523 Ardelao 2018-01-13 12:04:40 [Válasz erre: 2512 zenebaratmonika 2018-01-13 11:25:39]

E malíciáért - bízom benne - nem tör rám a milícia, de e témát érintő bejegyzéseimből biztosan tudod, mire gondolok .....


2522 smaragd 2018-01-13 11:59:05 [Válasz erre: 2518 zenebaratmonika 2018-01-13 11:46:09]

(Kétszer ment át, töröltem.)


2521 smaragd 2018-01-13 11:59:02 [Válasz erre: 2518 zenebaratmonika 2018-01-13 11:46:09]

 

"Az is lehet"...minden lehet? Hiteles forrás van-e, hogy benne volt a "Zenebona"-'ban?

Az eredeti szövegkönyv műfajként nem jelöli meg a "Jazz operett"-et sem.

Klaus Waller könyvében az első saját Ábrahám operettként "Az utolsó Verebély-lány"-t említi, nem a "Zeneboná"-'t.

"Az utolsó Verebély-lány" számait pontosan meg lehet találni.

Most már érdekel, hol hangzott el először a "Párizs, szép Párizs..."


2520 zenebaratmonika 2018-01-13 11:54:20 [Válasz erre: 2513 Búbánat 2018-01-13 11:31:00]

De ténylegesen mentek is az alábbi színházakban? Hány előadás lehetett? Akkoriban sokszor csak előre beigértek dolgokat és nem valósult meg különböző okok miatt. A premierről van beszámoló? Én a Stockholmit olvastam, ott biztosan bemutatták.

 


2519 zenebaratmonika 2018-01-13 11:48:08 [Válasz erre: 2517 Búbánat 2018-01-13 11:38:06]

Ezek csak Harmath vágyálmai voltak, kérdés mi valósult meg ebből.


2518 zenebaratmonika 2018-01-13 11:46:09 [Válasz erre: 2516 smaragd 2018-01-13 11:34:52]

Lehet, hogy a Párizs, szép Párizs a Verebélylányban van, de 1928-ban írta Ábrahám ez biztos. Az is lehet, hogy csak a Zenebona későbbi előadásaiba került bele a dal.

Viszont akkor nem tudom melyik lehet a 4. Ábrahám dal a Zenebonában, mert a bemutatásakor ennyi volt benne. A darabból az se derül ki hogy mely daloknak kik a szerzői, ezt a librettóban se tüntették fel, a magyar versek alapján kideríthetetlen, hogy pl. melyik Robert Stolz slágerhez mely szöveg tartozik.

A külföldi szerzői jogok, ez tényleg furcsa nekem is, ezek szerintem se törvényes dolgok, de sok ilyen darab ment akkoriban az Operettszínházban, több szerző slágerei kerültek egy műbe.


2517 Búbánat 2018-01-13 11:38:06 [Válasz erre: 2515 Búbánat 2018-01-13 11:33:55]

MAYA 

  • Ujság, 1931. október  31. (248. szám)

Az idei évad kimagasló operettjének európai premierjei:

Bécs — Theater an der Wien — január

Páris — Palace Theatre — február

Berlin — Metrópol Theater — március

Milano — Teatro dal Verme — február

London — Savoy Theater — május


2516 smaragd 2018-01-13 11:34:52 [Válasz erre: 2512 zenebaratmonika 2018-01-13 11:25:39]

 

Ez egy kicsit még mindig sántít...

Tegnap átlapoztam, átnéztem a "Zenebona" könyvét, a "Párizs, szép Párizs: nincs benne.

Továbbá érdekes lenne azt is megtudni, hogy a külföldi zeneszerzőkkel - mások mellett Robert Stolz - hogyan intézték el a szerzői jogokat.


2515 Búbánat 2018-01-13 11:33:55 [Válasz erre: 2513 Búbánat 2018-01-13 11:31:00]

2514 zenebaratmonika 2018-01-13 11:31:42 [Válasz erre: 2513 Búbánat 2018-01-13 11:31:00]

És ki vezénylet? Írt bele 3 dalt Ábrahám? Utána fogok nézni.


2513 Búbánat 2018-01-13 11:31:00 [Válasz erre: 2510 zenebaratmonika 2018-01-13 10:54:18]

De bemutatták Londonban (is) a Mayát!

Sas György sorozata 5. Fényes Szabolcs

  • Film Színház Muzsika, 1981. szeptember 12. (37. szám)

Részlet a cikkből:

"Aligha él ma ember Magyarországon, aki valamilyen formában ne látta vagy hallotta volna a gyilkosság bűntudatával az idegenlégióba állt amerikai milliomos fiatalember és az afrikai lebujból Párizsba szöktetett énekesnő — valamint társasága — örökzöld slágerként dúdolt Fényes-muzsikával átszőtt, nagy szerelmi kalandját. Magyarázható-e, miért és mivel ugrott ki ez az operett a maga idején és maradt fenn közkedveltsége fél évszázadon át?

— A siker kiszámítására, de még utólagos elemzésére sincs semmiféle abszolút mérce. Az legtöbbször rejtély, hogy a közönség miért épp arra fogékony, amit felfokozott érdeklődésével tüntet ki. Megfelelő évben megfelelő művel jelentkezni — ebből áll a titok, őszintén szólva azonban magam sem tudom, hogy 1931 őszén és telén a kiismerhetetlen közönség miért egy ilyen sokképes, romantikus, egzotikus, kalandos, internacionális jellegű látványosságra volt kiéhezve, s ha egy évvel előbb vagy később jövünk ki vele, nem felejtik-e el egy hónap múlva az egészet.

— Harmath hihetetlen eltökéltséggel tudta beleverklizni, beleszuggerálni önmagába és a közönségbe a sikerprognózist. Maga fogalmazta meg ilyen szellemben a lapokba még a premier előtt leadott háromnégy hasábos hirdetéseket.
Itt az albumban is olvashatók ezek. Az egyik például nagy vastag betűkkel közli:

„Világbemutató Budapesten november 7-en.  A Maya további európai premierjei. Január: Bécs, Theater am der Wien. Február: Párizs, Palace Theatre. Március: Berlini, Metropol Theater. Április: Milano, Teatro der Verne. Május: London, Savoy Theater.”

Ebből persze akkor még egy szó sem volt igaz, mind csak Harmath vágyálma volt: előre felosztotta Európát Mayának, és Mayát Európának.
— De a Maya mégiscsak elindult világsikerű útjára...."


2512 zenebaratmonika 2018-01-13 11:25:39 [Válasz erre: 2511 Ardelao 2018-01-13 11:12:56]

Ez azért így nem igaz, segíteni szerett volna Fényes Szabolcson, csak az ő neve nem volt ismert még külföldön 1935 körül, ezért kérték Londonban, hogy Ábrahám is írjon bele 3 dalt, mindkettőjük neve fel lett volna tüntetve. Zenebona 4 dalát írta Ábrahám (Kicsike vigyázzon egyszer nagymama lesz, Párizs szép Párizs, Cairo, Ide simulj rózsám), és a bemutatáskor csak a külfödi szerzők neve volt feltüntetve, meg a librettistáké, utólag a darab sikere után árulta el Ábrahám, hogy ő is írt 4 bele dal, ezután kötött vele szerződést a Operettszínház, és kérték fel az Utolsó Verebély lány megírására, 1928. végétől már az ő neve alatt futott a Zenebona alábbi 4 szerzeménye.

Miután 1931-ben már sikerrel bemutatták a Mayát a Fővárosi Operettszínházban Fényes Szabolcs neve alatt, emiatt 1935-ben is az ő neve alatt maradt volna.


2511 Ardelao 2018-01-13 11:12:56 [Válasz erre: 2510 zenebaratmonika 2018-01-13 10:54:18]

És így vált volna Fényes Szabolcs "Maya" c. operettje Ábrahám kizárólagos produktumává, mint ahogyan a "Zenebona" is! 


2510 zenebaratmonika 2018-01-13 10:54:18 [Válasz erre: 2508 Ardelao 2018-01-13 09:50:05]

Akkor még a Kodály módszert használták mindenhol, Ábrahámnak Kodály a tanára volt a Zeneakadémián. Később Fényes Maya c. operettjét szerették volna Londonban bemutatni, tárgyalt is az ügyben Ábrahám, ez úgy valósult volna meg, hogy Ábrahám vezényelte volna kint a művet és három dalt írt volna hozzá, mivel Fényes Szabolcs neve ismeretlen volt akkor még külföldön, viszont Ábrahámot már ismerték Londonban, mert játszották a Bál a Savoybant. Fényes Maya című műve végül úgy néztem, nem került bemutatásra Londonban, de viszont bemutatták Stockholmban nagy sikerrel.


2509 Búbánat 2018-01-13 09:57:53 [Válasz erre: 2508 Ardelao 2018-01-13 09:50:05]

."De hogyan is felejthetnénk el Fényes Szabolcsot, a csaknem félszáz operett, zenés játék, a több mint százharminc film kitűnő komponistáját, a sok száz sláger sikeres szerzőjét, a Fővárosi Operett Színház hajdani igazgatóját, a Fészek Művész Klub hétfő esti rendszeres mozilátogatóját..." Ha élne, most lenne 75 éves. Halála előtt néhány nappal ígértem meg, hogy e könyv a jubileumra elkészül. Ám ő, ismerve a magyar nyomda útvesztőit, nem hitt benne. Mi viszont azt nem hittük, hogy Fényes Szabolcs e könyv megjelenését már nem érheti meg. 
1987


2508 Ardelao 2018-01-13 09:50:05 [Válasz erre: 2473 Búbánat 2017-12-28 17:50:59]

Ilyen egyszerű …..

Sugár Róbert „Ugye, hogy nem felejtesz el” címmel, Fényes Szabolcsról írt könyvében a következőképpen idézi interjúalanyának, Horváth Tivadar színész-, rendezőnek a visszaemlékezését:

„Ábrahám Pál nagy patronálója és barátja volt Fényesnek. Észrevette, hogy Szabolcs tehetséges gyerek, ezért néha segített neki. Egyszer elment Fényes Ábrahámhoz, és azt mondta:

- Kedves mester! Slágert kellene írnom, de nem tudom, hogyan kezdjek hozzá. Tudja, olyat, ami megmarad az emberek fülében.

- És mi van ebben olyan rendkívüli? – kérdezte Ábrahám.

- Nem tudom elkezdeni.

- Ide hallgasson, fiacskám – mondta a mester. – A sláger titka: a skála. Vagyis do-re-mi-fá-szo-la-ti-do. A hangjegyek egymás után jönnek – magyarázta Ábrahám. Itt van például egyik dalom. Olyan, akár a skála.

- Azzal leült a zongorához, és lejátszotta.

Nem-tör-tént-sem-mi, csak el-vá-lunk csend-ben …

Utána a mester így szólt Szabolcshoz:

- Fiacskám, most üljön ide mellém, és próbálja ugyanezt, csak visszafelé játszani.

Szabolcs megpróbálta:

Sze-ret-nék egy-szer ki-csit bol-dog len-ni …

Ábrahám megveregette Fényes vállát:

- Fog ez menni, fiacskám. Látja, nem is olyan nehéz slágert írni …”


2507 Búbánat 2018-01-12 17:22:21

Kapcs.: 492., 362., 361., 308, 112. sorszámok

Jacques Offenbach: A férj kopogtat - egyfelvonásos operett

Az operettből a  Magyar Rádióban három stúdiófelvétel is készült, közülük csak az egyik teljes felvétel, a másik kettő csak részleteket tartalmaz.

1959.  (Gencsy Sári, Szecsődy Irén, Szabó Miklós, Melis György, a rádiózenekart Fischer Sándor vezényli;

1973. február 28., Kossuth Rádió, 19.50 - 20.12.
(Ágai Karola, Andor Éva, Réti József, Sólyom-Nagy Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós
a.) Dalkeringő (Ágai)
b.) Hármas (Ágai, Andor, Réti)

d) Panasz-dal (Ágai, Andor, Réti)

e.) Négyes és kuplé (Ágai, Andor, Réti, Sólyom-Nagy)

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában A férj kopogtat teljes felvételéről játszott be részleteket:

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1977. április 9., Kossuth Rádió, 20.45 – 21.34

Szövegét Delacour és Morand írta, rádióra Fischer Sándor dolgozta át.

Vezényel: Fischer Ádám

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara.

Zenei rendező: Erkel Tibor
Rendező: Varga Géza
Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Martel, a férj – Gregor József
Susanne, a felesége – Csengery Adrienne
Rosita, a barátnője – Lehoczky Éva
Nicolas, zeneszerző – Rozsos István
Kőműves – Agárdy Gábor (próza)

Az alábbi részletek hangoztak el erről a rádiófelvételről  a Túl az Óperencián operettműsor közepe táján:

  • Dalkeringő: „Drága, na, gyere, vár ma a zene, rég áll a bál…” (Lehoczky Éva)
  • Kettős: „Önért feláldozom  magam, az ablakon kiugrom én. Halálos ugrás, csakugyan, hiába, vége, nincs remény….” (Rozsos  István, Csengery Adrienne)
  • Panaszdal, négyes, együttes: „ Még gúnyolódni mer!?  Ez újabb sértés tőle, de most elég belőle! /Hát, ez jó! – haha-ha; - még ő nevet!... nevet-nevet-nevet… /-Figyeljen jól! Most jön a dal! -  A legszebb tószt, amit ma tőlünk kap…. – Koccints! Igyál! Dalolj! /…. Ezután csak magára vessen ő; Valóban, ez nem egyszerű… valóban ez nevettető; -  ezért csupán magára vessen ő!..../Hogyan? Ön velünk énekelt? – Felőlem dalolhatna bármit, az nékem úgysem számít---- bemegyek mostan a szobába, lefekszem , és így egyedül hagyom magát! Jójszakát! Jójszakát!… / - Ki segít most rajtam? – Mi baj, mi baj? Ne féljen hát!...Ez jó, ez jó, úgy ez szabaddá vált…ne féljen hát!… Jójszakát! (Csengery  Adrienne,  Lehoczky Éva, Gregor József, Rozsos István)
  • Finálé: „ Hölgyek, Urak, azt aki vak, megcsalja… /mert boldogul, ki inni tud…. csak magára vessen ő!.....- Valóban, ez nem egyszerű… valóban, ez nevettető…" (Csengery  Adrienne,  Lehoczky Éva, Gregor József, Rozsos István)

A délelőtti adás ismétlése (18-19 óra) rövidesen kezdődik a Dankó Rádióban.


2506 smaragd 2018-01-12 13:03:12

 

Megnéztem a "mediaklikk musorujsag"- ot ma reggel.

Nem látok benne előzetest a jövő hétre, ami szintén hasznos volt az rtv részletesnél, előre lehetett tervezni, sőt néha örülni is...

Benne volt sok más, évtizedek alatt megszokott és hasznos, művészi és történelmi hagyományainkat ápoló ismertető, a déli harangszó, a templomok fényképe és a leírás...Művek, előadók, adatok, tudnivalók, szereposztások.

Amit a  neten ma reggel  láttam, -  ha egyáltalán gyorsan bejön és lesz türelmem kivárni -, az sok lehetőség kínálatát jelzi, de nem az.

Ezt is meg kell majd szokni ezek szerint, egyre lejjebb...itt is, sajnos itt is.

Lehet levelet írni akinek nem tetszik, úgy látom.

Remélem, hogy megváltozik ez a helyzet, azaz csak átmeneti, ugyanis kétlem, hogy a rádióhallgatók valamennyi rétegének ez megfelelő lesz. Itt egy, kizárólag netes lehetőséget hagytak meg, ami nem elég, korlátoz.


2505 telramund 2018-01-12 12:07:24 [Válasz erre: 2504 Búbánat 2018-01-12 11:30:15]

Köszönöm, hogy szóltál ,akkkor oda is átteszem!Legalább valami emlék marad a lap után,bár ki tudja meddig?


2504 Búbánat 2018-01-12 11:30:15 [Válasz erre: 2503 telramund 2018-01-12 09:24:55]

Köszönöm, hogy hangot adtál sokunk szomorúságának! Ezzel kapcsolatos "nekrológjainkat" lásd még itt: Média, zene, ízlés -topicban az 59. - 63. sorszámoknál.


2503 telramund 2018-01-12 09:24:55

http://www.rtvreszletes.hu/rtv/index.php?option=com_frontpage&Itemid=1

Nagy szomorúsággal vettem észre,hogy évtizedek óta  vásárolt RTV Részletes újság ezzel a héttel megszűnik.Gyakorlatilag az egyetlen újság volt ,ahol részletes egész napot közlő rádióműsor is szerepelt.Megnéztem több hasonló újságot,de sajnos mindenütt csak éppen érintik a rádiót abból is csak 3-at,a külföldi tv adólből csak a politikai karakterűek szerepelnek.Nem beszélve ,hogy a legtöbb adónak a délelőtti illetve késő esti műsorai nem szerepelnek..Arra pedig,hogy naponta végignézze az ember a neten dolgozó embernek nincs ideje.Nagyon fog hiányozni és megnehezül a tájékozódás.Váratlan fordulat és számomra érthetetlen.Láthatalanul is a művelődés nagy segítője volt és könnyűvé tette a tájékozódást.


2502 Búbánat 2018-01-11 22:30:07 [Válasz erre: 956 Búbánat 2015-04-06 17:03:12]

Kapcs.: 956., 953., 68. sorszámok

Kiegészítés

Arthur Sullivan: A Fruska 
/Eredeti címe: H.M.S. Pinafore (1878) /

Operett két részben.

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. január 22. Kossuth adó, 19.47 - 21.30 

Szövegét William Schwenck Gilbert írta.

Rádióra alkalmazta: Romhányi József
Verseket fordította: Blum Tamás

Vezényel: Blum Tamás

Km.: Az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Sir Joseph Porter, admirális – Várhelyi Endre (Balázs Samu)
Kapitány – Kishegyi Árpád (Agárdy Gábor)
Josephine, a kapitány lánya – Kalmár Magda (Csűrös Karola)
Ralph, matróz – Rozsos István (Körmendi János)
Dick, matróz – Sólyom-Nagy Sándor (Garas Dezső)
Fedélzetmester – Kovács Péter (Sztankay István)
"Muskátli", zsibárus (kikötői -hajókra feljáró- árus) – Barlay Zsuzsa (Tolnay Klári)
Dada – Divéky Zsuzsa (Kárpáti Magda)

Km.: Pogány Margit, Bay Gyula, Felvinczy Viktor és Lázár Gedeon

Sullivan-Gilbert műve talán inkább tekinthető zenés burleszknek, mint operettnek – bár a klasszikus operettek korából való és annak minden jegyét magán viseli; a magyar közönség nem sokat tudhatott erről az alkotásról a rádiófelvétel bemutatásáig, ugyanakkor már ismerhette a szerzőnek két operettjét  - A Mikádó; Az esküdtszéki tárgyalás - a hatvanas években elkészített magyar nyelvű stúdiófelvételükről. (Két évvel később a rádió elkészíti és bemutatja Sullivan egy újabb operettjét is: A cornwalli kalózok avagy a becsület rabja címmel.)

A Fruska akár az „Őfelsége hajója” címet is viselhetné, hiszen cselekménye a F r u s k a  nevezetű gőzösön játszódik. Főhőse a hajó kapitánya, s annak lánya, akit apja az admirálisnak szánt ugyan, de ő egy matrózt szeret…

Az operett részletei:

  1. Nyitány
  2. A tengerészek dala: „A kéklő óceánt hófehér hajónkban járjuk, és nincs panasz miránk, úgy pucoljuk meg az ágyút…”  (MRT Énekkarának Férfikara)
  3. Muskátli dala: „Muskátli, jó öreg Muskátli…” (Barlay Zsuzsa)
  4. Ralph románca: „Van egy bájos lány, bimbó a rózsafán…” (Rozsos István)
  5. Josephine belépője: „Szomorú sors a nagy szerelem…” (Kalmár Magda)
  6. Ralph és Muskátli kettőse: „A csalogány búsong”  (Rozsos István, Barlay Zsuzsa)
  7. A kapitány dala a tengernagyról és a matrózok kara: „ Legénységem, köszöntlek! – Sir, jó reggelt! …/- Mert bölcsen parancsolni tudni kell. Ha a személyzetem jó, akkor rendben a hajó, s akkor pompás minden út…”  (Kishegyi Árpád és az MRT Énekkarának Férfikara)
  8. Az admirális dala: „De szép volt az elmúlt ifjúság egy ügyvédirodában mint diák, a széket poroltam, a párnákat, ha a porszemek és a cérnák rászálltak, a háztartási munka úgy megtetszett, az admirálissághoz végül ez kellett…” (Várhelyi Endre és MRT Énekkarának Férfikara)
  9. Josephine és Ralph kettőse: „- Te méltatlan vagy rám! Értsd meg már egyszer! Nem érthető talán, mit mond az ember!../- Te kőszívű leány, nincs benned érzés! Hogy miért szeretlek én, ez itt a kérdés...” (Kalmár Magda, Rozsos István)
  10. Az I. felvonás fináléja (Kalmár Magda, Divéky Zsuzsa, Rozsos István, Sólyom - Nagy Sándor, Kovács Péter, az MRT Énekkarának Férfikara)
  11. A kapitány és Dick kettőse (Kishegyi Árpád. Sólyom - Nagy Sándor)
  12. Jelenet, II. felv. (Kalmár Magda, Divéky Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Sólyom - Nagy Sándor, Rozsos István, Kovács Péter, Várhelyi Endre)
  13. Búcsújelenet (Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Divéky Zsuzsa, Rozsos István, Sólyom - Nagy Sándor, Várhelyi Endre, Kovács Péter)
  14.  Legenda (Barlay Zsuzsa)
  15. A II. felvonás fináléja (Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Divéky Zsuzsa, Rozsos István, Kishegyi Árpád, Sólyom - Nagy Sándor, Várhelyi Endre, az MRT Énekkarának Férfikara)

2501 Búbánat 2018-01-10 13:50:58

Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián adásának szerkesztő-műsorvezetője tegnap már a Dankó Rádió operettműsorában jelezte, hogy ezen a héten Jacques Offenbach több operettjének a részletei is elhangzanak majd a műsorában. 

Valóban, tegnap A gerolsteini nagyhercegnő nagyszerű rádiófelvételéről kaptunk egy válogatást,  ma pedig egy újabb Offenbach-operettből szólaltak meg pompás dalok, együttesek:

„Piaci dámák”
 

- Bevezető jelenet: a Kofák kara  (Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Forgács Júlia, Kincses Veronika, Köteles Éva, Mátray Zsuzsa, Szemere Erzsébet, Gregor József)

„Tessék, vegyenek itt a zöldség, karalábé, tessék körtét, szőlőt,  friss karalábét, csuda olcsó árú; vegyenek-vegyenek-vegyenek, olcsó a sapka, zöld bab, olcsó a virág…csak tessék, hölgyeim…”

- Piaci jelenet - Raphlafla, ezreddobos dala - jelenet (Palcsó Sándor - valamint  Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Forgács Júlia, Kincses Veronika, Köteles Éva, Mátray Zsuzsa, Gregor József)

„… Karneválnak itt a napja, piaci nép is ünnepel,  Raphlafla-lafla-lafla-fla…./Éljen víg a zsivalyos lárma! Éljen minden piaci dáma! Éljen, mind a piaci-piaci dáma!..../... csak tessék, hölgyeim., vegyenek…”


- Ciboulette és Croute szerelmi kettőse (Kincses Veronika, Fülöp Attila):

 „- Ciboulette, lelkemnek az minden álma, hogy Veled oltárhoz állhassak már, hogy Veled oltárhoz állhassak már …. /- Kedvesem, álmod, ha valóra válna, csakhamar lehetnénk ketten egy pár, csakhamar lehetnénk ketten egy pár! /- Nem tudom, mi ez most: való vagy álom? /- Valóság, te leszel, csakis a párom!/- Ránk akkor örökös boldogság vár!…oltárhoz állunk már!/- Lesz itt ünnep, dínomdánom, lesz itt hosszú három nap, azt a percet várva-várom, áldást mondjon ránk a pap!…Ó, jöjjön már ez az a nap!…/- Ajkunk lángol, ég a vágytól….És rázendít, hogy a tánc mily szép… /- De teljes boldogság csakis úgy várhat rád, ha jön valaki - ugyan ki? - több valaki...- pici pólyás babád… - ha sok gyerek vár ránk….”

- Finálé: (Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Forgács Júlia, Kincses Veronika, Köteles Éva, Mátray Zsuzsa, Szemere Erzsébet, Fülöp Attila, Gregor József, Palcsó Sándor)
„…Lányom, én vagyok jó anyád!… - az anyja?!…/.- Lányom, én vagyok jó atyád! - az apám?! …- az apja?!  - az anyja!? /- Nejem ő, ez a nő!... /- Most megvagy, nem menekülsz, dobos úr, elhagytad áldozatodat, gonoszul…/ - A csábítója volt…- .Nejem ő! Ez a nő!... /- Ez a sors, ez a végzet, mely szörnyen súlyt le rám, igen Ó, az a nő, ki tetszett egyszer tán…/- Árulja el, mi az a tett?../- Mint ifjú hős vitéz, egy lányt szerettem én, és akkor jött a vész: született egy csöpp lányka, de hadba ment a gárda, és én magamhoz vettem, másnap zálogba tettem az én kis Ciboulette-tem /- Semmi kétség, ő az édesapám!.../- Ez nemes tett, ez ritka jóság!.../- milyen csuda-csoda-csoda jó lélek szeret téged…./- Dobos úr! Már  oly rég egy az álmom, a kedves lányát úgy imádom… - Papám, már oly rég egy az álmom: hogy legyen ez az úr a párom!…./- Mily heves e szerelmi láng! Tüze át terjed rám… /- Keljetek szépen egybe már! Éljen a boldog az ifjú pár!…./- Milyen csuda-csoda-csuda jó lélek, szeret téged…/- Nosza, zengjen a dob!...fürgelábunk…/… - Raphlafla, Raphlafla, Raphlafla-fla…/- Enyém lesz végre szívem párja, többet a sors nem adhat…/ - Jöjjön vígan zsivajos lárma, éljen minden piaci dáma!. Hadd éljen minden piaci dáma!.Éljen,minden piaci dáma!”

Tájékoztatásul ideírom a rádiófelvétel műsoradatlapját:

Jacques Offenbach: Piaci dámák (Mesdames de la Halle – 1858)

Operett egy felvonásban

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. július 11. Kossuth adó 18.50 – 19.50

Szövegét Lapointe írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József

Vezényel: Hidas Frigyes

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Horváth Ádám

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Madame Poiretapée, hal- és zöldségárus – Forgács Júlia
Madame Madou, zöldséges kofa – Barlay Zsuzsa
Madame Beurrefondu, zöldséges kofa – Andor Éva
Raphlafla, ezreddobos – Palcsó Sándor
Mademoiselle Ciboulette, gyümölcsárus – Kincses Veronika
Croute kukta – Fülöp Attila
Rendőrbiztos – Gregor József (Basilides Zoltán)
Csapos – Képessy József
Egy ruhaárus; Egy játékárus; Egy zöldségárus - énekhangok: Köteles Éva, Mátray Zsuzsa, Szemere Erzsébet

 

Kíváncsian várom, hogy kedvenc francia operettkomponistám milyen operettjeiből fogunk még részleteket hallani a következő napok során a Dankó Rádió oprettadásában!

 

A délelőtti műsor ismétlését ma 18 és 19 óra között hallgathatjuk meg a rádióban és az internetes elérhetőségén.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.