vissza a cimoldalra
2018-11-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61317)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4097)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11292)
A csapos közbeszól (95)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2994)
Élő közvetítések (7512)
Balett-, és Táncművészet (5577)
Opernglas, avagy operai távcső... (20163)
Kimernya? (2837)
Nagy koncertek emlékezete (35)
A nap képe (2107)
Lisztről emelkedetten (932)
Pantheon (2280)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1529)
Franz Schmidt (3222)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1155)
Miller Lajos (87)
Palcsó Sándor (229)
musical (180)
Gioacchino Rossini (1021)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

2515   Búbánat • előzmény2513 2018-01-13 11:33:55
2513   Búbánat • előzmény2510 2018-01-13 11:31:00

De bemutatták Londonban (is) a Mayát!

Sas György sorozata 5. Fényes Szabolcs

  • Film Színház Muzsika, 1981. szeptember 12. (37. szám)

Részlet a cikkből:

"Aligha él ma ember Magyarországon, aki valamilyen formában ne látta vagy hallotta volna a gyilkosság bűntudatával az idegenlégióba állt amerikai milliomos fiatalember és az afrikai lebujból Párizsba szöktetett énekesnő — valamint társasága — örökzöld slágerként dúdolt Fényes-muzsikával átszőtt, nagy szerelmi kalandját. Magyarázható-e, miért és mivel ugrott ki ez az operett a maga idején és maradt fenn közkedveltsége fél évszázadon át?

— A siker kiszámítására, de még utólagos elemzésére sincs semmiféle abszolút mérce. Az legtöbbször rejtély, hogy a közönség miért épp arra fogékony, amit felfokozott érdeklődésével tüntet ki. Megfelelő évben megfelelő művel jelentkezni — ebből áll a titok, őszintén szólva azonban magam sem tudom, hogy 1931 őszén és telén a kiismerhetetlen közönség miért egy ilyen sokképes, romantikus, egzotikus, kalandos, internacionális jellegű látványosságra volt kiéhezve, s ha egy évvel előbb vagy később jövünk ki vele, nem felejtik-e el egy hónap múlva az egészet.

— Harmath hihetetlen eltökéltséggel tudta beleverklizni, beleszuggerálni önmagába és a közönségbe a sikerprognózist. Maga fogalmazta meg ilyen szellemben a lapokba még a premier előtt leadott háromnégy hasábos hirdetéseket.
Itt az albumban is olvashatók ezek. Az egyik például nagy vastag betűkkel közli:

„Világbemutató Budapesten november 7-en.  A Maya további európai premierjei. Január: Bécs, Theater am der Wien. Február: Párizs, Palace Theatre. Március: Berlini, Metropol Theater. Április: Milano, Teatro der Verne. Május: London, Savoy Theater.”

Ebből persze akkor még egy szó sem volt igaz, mind csak Harmath vágyálma volt: előre felosztotta Európát Mayának, és Mayát Európának.
— De a Maya mégiscsak elindult világsikerű útjára...."

2510   zenebaratmonika • előzmény2508 2018-01-13 10:54:18

Akkor még a Kodály módszert használták mindenhol, Ábrahámnak Kodály a tanára volt a Zeneakadémián. Később Fényes Maya c. operettjét szerették volna Londonban bemutatni, tárgyalt is az ügyben Ábrahám, ez úgy valósult volna meg, hogy Ábrahám vezényelte volna kint a művet és három dalt írt volna hozzá, mivel Fényes Szabolcs neve ismeretlen volt akkor még külföldön, viszont Ábrahámot már ismerték Londonban, mert játszották a Bál a Savoybant. Fényes Maya című műve végül úgy néztem, nem került bemutatásra Londonban, de viszont bemutatták Stockholmban nagy sikerrel.

2508   Ardelao • előzmény2473 2018-01-13 09:50:05

Ilyen egyszerű …..

Sugár Róbert „Ugye, hogy nem felejtesz el” címmel, Fényes Szabolcsról írt könyvében a következőképpen idézi interjúalanyának, Horváth Tivadar színész-, rendezőnek a visszaemlékezését:

„Ábrahám Pál nagy patronálója és barátja volt Fényesnek. Észrevette, hogy Szabolcs tehetséges gyerek, ezért néha segített neki. Egyszer elment Fényes Ábrahámhoz, és azt mondta:

- Kedves mester! Slágert kellene írnom, de nem tudom, hogyan kezdjek hozzá. Tudja, olyat, ami megmarad az emberek fülében.

- És mi van ebben olyan rendkívüli? – kérdezte Ábrahám.

- Nem tudom elkezdeni.

- Ide hallgasson, fiacskám – mondta a mester. – A sláger titka: a skála. Vagyis do-re-mi-fá-szo-la-ti-do. A hangjegyek egymás után jönnek – magyarázta Ábrahám. Itt van például egyik dalom. Olyan, akár a skála.

- Azzal leült a zongorához, és lejátszotta.

Nem-tör-tént-sem-mi, csak el-vá-lunk csend-ben …

Utána a mester így szólt Szabolcshoz:

- Fiacskám, most üljön ide mellém, és próbálja ugyanezt, csak visszafelé játszani.

Szabolcs megpróbálta:

Sze-ret-nék egy-szer ki-csit bol-dog len-ni …

Ábrahám megveregette Fényes vállát:

- Fog ez menni, fiacskám. Látja, nem is olyan nehéz slágert írni …”

2473   Búbánat 2017-12-28 17:50:59

„Túl az Óperencián” - Nemsokára a következő operettből szólalnak meg részletek a Dankó Rádió ismétlő műsorában (18-19 óra):

Fényes Szabolcs – Harmath Imre – Romhányi József: Maya

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Bódy Irma)

  • Maya, Barbara és Rudi hármasa a 2. felvonásból: „Ahol mi járunk tapsorkán.../ Oda vagyok magáért..” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert) 
  • Maya, Barbara, Rudi jelenete: „Párizs, te szép…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, kórus)
  • Barbara belépője: „Miau” (Galambos Erzsi, kórus)
  • Együttes: „Kellene ma éjjel egy kis haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Korda György

Egy másik stúdiófelvételről:

  • Maya és Charlie szerelmi kettőse a 2. felvonásból: „De nem erről van szó, könyörgök…De messzemessze tűnt már a tegnap… /Szívem ezt a dalt, szívemből…. My sweetheart…" (Petress Zsuzsa, Ilosfalvy  Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara)

Hallhatunk még egy egyveleg-összeállítást is, Ábrahám Pál dalaiból: Rátonyi Róbert énekel, km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Bródy Tamás („Afrikából jött ide-jött ide; Teve van egypúpú, van kétpúpú…”  stb)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

"Orgonahangverseny"

18:00 : Budapest
Corvin Művelődési Ház - Erzsébetligeti Színház

Adventre hangolva
Ünnepi koncert a Honvéd Férfikarral

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Megyesi Zoltán (tenor), Viviane Hagner, Alexander Janiczek (hegedű), Rafael Rosenfeld (cselló), Pivon Gabriella (fuvola), Heinz Holliger (oboa), Reto Bieri, Klenyán Csaba (klarinét), Lakatos György (fagott), Szőke Zoltán (kürt), Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
A Zeneakadémia Vonószenekara
Vezényel: Heinz Holliger
kamara.hu – a Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja
Üveggyöngyjáték
LIGETI: Hat bagatell
BEETHOVEN: B-dúr klarinéttrió, op. 11
HAYDN: 25. (G-dúr) zongoratrió, Hob. XV:25
HEINZ HOLLIGER: Rechant
BARTÓK: Divertimento, BB 118

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Vigh Andrea (hárfa), Klukon Edit, Ránki Dezső (zongora), Drahos Béla (fuvola), Szatmári Zsolt (klarinét)
Accord Quartet
Debussy-est a szerző halálának 100. évfordulójára
DEBUSSY: Egy faun délutánja
DEBUSSY: Szonáta fuvolára, brácsára és hárfára
DEBUSSY: Két tánc
DEBUSSY: Fehéren és feketén
DEBUSSY: Lindaraja
DEBUSSY: Hat antik felirat
DEBUSSY: Kis szvit

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Baráth Emőke, Szutrély Katalin, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt
Purcell Kórus
Orfeo Zenekar
koncertmester: Simon Standage
Vezényel: Vashegyi György
MOZART: C-dúr („Jupiter”) szimfónia K. 551
MOZART: c-moll mise, K. 427
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Giovanni Guzzo (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Howard Williams
BERNSTEIN: Candide − nyitány
BERNSTEIN: Szerenád – Platón: A lakoma című műve nyomán
ELGAR: II. szimfónia
A mai nap
született:
1942 • Daniel Barenboim, karmester, zongorista
elhunyt:
1787 • Christoph Willibald Gluck, zeneszerző (sz. 1714)
1963 • Reiner Frigyes, karmester (sz. 1888)