vissza a cimoldalra
2018-06-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60882)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4039)
Momus társalgó (6335)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Társművészetek (1255)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11277)
A csapos közbeszól (95)

Pantheon (2236)
Erkel Színház (9344)
Erkel Ferenc (1046)
Palcsó Sándor (215)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2769)
Élő közvetítések (7246)
Wagner (2594)
Kinek tetszik Rimszkij-Korszakov ? (46)
Opernglas, avagy operai távcső... (20100)
Jacques Offenbach (471)
Bánk bán (2965)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (892)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1424)
Franz Schmidt (3141)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1234)
László Margit (149)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

2498   zenebaratmonika • előzmény2496 2018-01-10 10:53:45

Azt tudod miért nem teszik közzé a Túl az óperencián napi műsorát? Én már többször kértem őket, hogy örülnénk neki.... gondolom nincs ott a kolléga, aki írta, de hát ez annyira nem nagy feladat szerintem kb. 15 perc beírni.

2496   Búbánat • előzmény2495 2018-01-10 10:12:07

Sajnos, egyelőre reménytelen mindez, álmok, vágyak... Már megszűnt a Dankó Rádióban a napi műsorismertetés is; jövő héttől megszűnik az RTV Részletes, melyben a legrészletesebb rádióműsort olvashattuk... A teljes operettek, daljátékok, rádióoperettek, zenés játékok újra műsorra tűzését a belátható időn belül nem látom, nem várom.

2495   smaragd • előzmény2494 2018-01-10 06:05:26

 

Rádiótörténet : A "Májusfával" kezdődött

Kemény Egon, az első rádióoperett a "Májusfa"  zeneszerzője emlékezik vissza az operett születésének körülményeire

Elhangzott: Magyar Rádió, 1965

 

Nagy örömmel olvastam Bitó Pál mondatait bejegyzésedben.

1973-ban a rádióoperett, az új zenei rádiós műfaj indulásának 25. évfordulója alkalmából készült interjú címében is jelzi a műfaj rangját, amelyet Kemény Egon művészi tekintélye és zenéje alapozott meg  a "Májusfa" és  a "Talán a csillagok" című - mindkettő 1949-ben készült - rádióoperettjeivel. 

Kemény Egon szakmai és közönségsikert elért fenti operettjeihez 1950-ben csatlakozott az első rádiódaljáték, Farkas Ferenc: "Csinom Palkó" c. darabja.

Később a musical is felkerült a rádió dalszínházának műsoraiba.

2019-ben lesz a rádióoperett, a rádió dalszínháza kezdetének 70. évfordulója. 

Ez idő alatt a hallgatók milliói tölthettek szórakozva és tanulva kellemes órákat a rádiókészülékek mellett. Az önművelés egyik lehetőségének is kínálkozott.

A zene igényéssége nagyon sok mű esetében kiemelkedő volt. 

Ehhez társult a gondosan kiválasztott szövegkönyvek mellett  az akkori zenei rendezők, rendezők, dramaturgok, zenészek és stúdió-munkatársak kiváló és odaadó munkája.

A szereplőket az akkori színészek és énekesek legjavából választották. 

Említésre méltó, hogy operaénekes először Kemény Egon művében énekelt.

Ezt a komoly, magyar rádiós zenei hagyományt 2012-től őrzi a "Túl az Óperencián" című műsor, amely indulásakor az operettkedvelőknek készült. 

Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető a hét minden napján hallható programjában felkészülten ápolja az operett, daljáték, musical közel 70 éves rádiós hagyományait.

Ma már nincs mód arra, hogy teljes egészükben meghallgathassuk a többször viharos rádiós évek alatt és után gyakran csodával határos módon megmegmaradt, megmentett műveket. 

Miért? Nincs rá válasz.

Nagy vesztesége ez a helyzet a rádióhallgatóknak, a magyar kultúra egy része, ezek az archív művek  elérhetetlenek lettek, köztük magyar szépirodalmi témájú feldolgozások, történelmünk és irodalmunk kiemelkedő személyiségeinek életéről, tetteikről, műveikről  készültek darabok, amelyek 1949-től kezdve a hallgatóság művelődését szolgálták, vidám formában is.

Az alábbi bejegyzéshez kapcsolódik az a tény, hogy jelenleg nincs hazánkban olyan újság, amely a rádióműsort részletesen tartalmazza. 

Ez szintén veszteség, amellyel méltatlanul sújtják a rádióhallgatókat. Kik?

Változatlanul remélem, hogy az eddig megalkotott értékeket minden tekintetben méltóan juttatja majd el a jelenlegi rádiózás vezetősége a hallgatókhoz azaz teljes összidőben lejátszva a gyakran több részből álló darabokat és megfelelő rádióújságban részletezett műsorismertetéssel.

2494   Búbánat 2018-01-09 23:56:40

RTV Újság, 1973. április 2-8. heti szám

„Mércénk: a műfaj rangja…” – Látogatás a Rádió Dalszínházában

(Magyar Rádió, Budapest, VIII. Bródy Sándor u. 5-7.)

A szerkesztőségi szoba, ahová benyitunk, pontosan ugyanolyan, mint a zenei főosztály többi munkatársáé, tehát semmi sem utal arra, hogy itt nem egyszerűen rádióműsor, hanem színházi repertoár készül. A falakon nem függenek baráti ajánlásokkal ellátott művészportrék – holott a negyedszázados múlt alapos okot és anyagot szolgáltatna az ilyesfajta „dekorációhoz” – Bitó Pál ugyanis emlékezetében és katonás rendben sorakozó iratmappákban tartja nyilván ennek az egyedi színháznak a történetét.

Kemény Egon és Romhányi József Májusfa című darabja volt az első jelentős, önálló munkánk – akkor még rádióoperettnek hívtuk. Célunk is nagyjából a műfaj stúdióváltozatának megteremtésére és kidolgozására korlátozódott, s a magunk elé tűzött feladatot sikerült is megvalósítanunk. Olyan rangos szerzőket nyertünk meg, mint például Farkas Ferenc, és olyan dalműveket indítottunk el a népszerűség útján, mint a Csínom Palkó vagy a Zeng az erdő. Eisemann Bástyasétánya is a stúdióból került át színpadra, s a maga korának egyik legkedveltebb operettje lett – de bizonyára Tamássy Zdenkó és Bródy Tamás szép dallamaira is sokan szívesen emlékeznek vissza két évtized távlatából.

A kulcs a lábtörlő alatt és a Talán a csillagok vonzó zenei anyaga adta az elhatározást egy fontos lépéshez: az igényes énekszólamokat operaénekesekre bíztuk. Ez a bevált kísérlet – gondolom – egyben jelzi: mindig is igyekeztünk elkerülni a giccset, a stílustörést, a színvonaltalanságot.

A Páholyból című műsorban gyakran hallani is a Rádió Dalszínház új felvételeit készítő karmesterek, operaénekesek nyilatkozatát arról, milyen örömmel vállalják a közreműködést egyegy klasszikus nagyoperett megszólaltatásában. Kalmár Magda és Breitner Tamás legutóbb például elragadtatással beszélt Planquette A cornevillei harangok című művéről. De hadd kezdjem messzebbről a sort, ha már érdekes nevekről van szó: több mint tíz évvel ezelőtt A cigánybárót Ferencsikkel vettük fel, és Zsupán szerepében Melis Györgyöt hallhatta a közönség! A nyáron Kónya Sándor énekelte szalagra a Dubarry és A madarász legszebb áriáit, A mosoly országa tenorfőszerepét pedig Simándy József egészen kivételes diszpozícióban! (A darab felvételét a hanglemezgyár átvette tőlünk, tehát hamarosan lemezen is megjelenik majd!) Úgy érezzük, ezekkel a produkciókkal bekapcsolódunk abba az európai áramlatba, amely a klasszikus operettet vígoperaként kezeli, és világnagyságokkal jelzi a műfaj rangját; elvégre a Bécsi Szimfonikusok és Willy Boskowsky, Nicolai Gedda és Hilde Güden ebbe a kategóriába tartoznak!

- Mielőtt a tervekről beszélnénk, érdemes volna a műfaji választékról is szólni…

- Annál is inkább, mivel van is miről beszámolni! Egyik legjobb bemutatónknak tartjuk Ránki – Hubay Vas kitűnő musicaljét, az Egy szerelem három éjszakáját, ezt az értékes és klasszikusan szép darabot.  Irodalmi színvonalat és korszerű zenét hoz Kopányi György és Hidas Frigyes minden együttműködése. A múlt év legnagyobb közönségsikerének Gyulai Gaál János – Aszlányi Károly pompás Hét pofonját könyvelhetjük el, ugyanakkor Kerekes János zenéje, a Házasodj, Ausztria! című darabban (Mikszáth – Hubay – Vargha Balázs) még a komponista sokszínű palettáján is új tónust és árnyalatokat mutat. A történelmi tárgyú zenés művek listája Horusitzky Zoltán – Mikszáth kirobbanó tetszéssel fogadott Fekete városa után Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston Kedves rokonok című zenés játékával gazdagodott, s már kész, hamarosan műsorra is tűzzük egy fiatal, most induló zeneszerző első rádiós munkáját: Darvas Ferenc Becsületes megtaláló című musicaljét. (Szöveg: Semsei Jenő, versek: Hajnal István).

- És mi minden van előkészületben?

- A klasszikus anyagból Offenbach Kékszakáll című nagyoperettje (szerintünk: vígoperája), melynek új fordítását Fodor Ákos készítette. Goldoni darabjából Tamássy Zdenkó zenéjével készül rádióoperett Törököt fogtunk címmel, Kerekes János és Hárs László Sárgarigója pedig már a jövő hónapban felvételre kerül. Felújítjuk Fényes Szabolcs – Békeffy István Rigó Jancsiját, és rendelésünkre Szőnyi Erzsébet most készít Urbán Éva szövegére egy gyermekoperát, a címe: Aranyszárnyú méhecske. Horusitzky Zoltán is új művén dolgozik, ezúttal Molnár Ferenc darabjából, a Csókok éjszakájából ír zenés játékot, végül pedig hadd zárjam egy fiatal, népszerű mai szerző nevével a felsorolást: Victor Máté Huszár Erika szövegére komponálja a Különös utazást.

/K. M. /

Hírek
• Az Opera lemondta a Billy Eliot 15 előadását
Műsorajánló
Mai ajánlat:
20:00 : Budapest
Dohány utcai Zsiagóga

Sümegi Eszter, Bódi Zsófia, Kristófi Ágnes, Széll Cecília - ének
Dunai Tamás, Lisztes László - narrátor
Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar
vez. Hamar Zsolt
MILHAUD: Ani maamin - kantáta
BERNSTEIN: III. ("Kaddish") szimfónia
A mai nap
történt:
1868 • A nürnbergi mesterdalnokok bemutatója (München)
született:
1893 • Alois Hába, zeneszerző († 1973)
1958 • Jennifer Larmore, énekes
elhunyt:
1908 • Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov, zeneszerző (sz. 1844)