vissza a cimoldalra
2018-01-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1230)
Kedvenc előadók (2819)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60415)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3889)
Milyen zenét hallgatsz most? (24992)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11213)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (538)
Begányi Ferenc művészete (50)
Pitti Katalin (807)
Élő közvetítések (6855)
Udvardy Tibor (180)
Franz Schubert (304)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (607)
Angela Gheorghiu (209)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1287)
Franz Schmidt (3027)
Kimernya? (2635)
Erkel Színház (8787)
Balett-, és Táncművészet (5449)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4152)
Jonas Kaufmann (2156)
A Porgy és Bess Magyarországon (251)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

2497   smaragd • előzmény2496 2018-01-10 10:42:05

Várd csak szépen...arra kérlek, mert vannak csodák!

2496   Búbánat • előzmény2495 2018-01-10 10:12:07

Sajnos, egyelőre reménytelen mindez, álmok, vágyak... Már megszűnt a Dankó Rádióban a napi műsorismertetés is; jövő héttől megszűnik az RTV Részletes, melyben a legrészletesebb rádióműsort olvashattuk... A teljes operettek, daljátékok, rádióoperettek, zenés játékok újra műsorra tűzését a belátható időn belül nem látom, nem várom.

2495   smaragd • előzmény2494 2018-01-10 06:05:26

 

Rádiótörténet : A "Májusfával" kezdődött

Kemény Egon, az első rádióoperett a "Májusfa"  zeneszerzője emlékezik vissza az operett születésének körülményeire

Elhangzott: Magyar Rádió, 1965

 

Nagy örömmel olvastam Bitó Pál mondatait bejegyzésedben.

1973-ban a rádióoperett, az új zenei rádiós műfaj indulásának 25. évfordulója alkalmából készült interjú címében is jelzi a műfaj rangját, amelyet Kemény Egon művészi tekintélye és zenéje alapozott meg  a "Májusfa" és  a "Talán a csillagok" című - mindkettő 1949-ben készült - rádióoperettjeivel. 

Kemény Egon szakmai és közönségsikert elért fenti operettjeihez 1950-ben csatlakozott az első rádiódaljáték, Farkas Ferenc: "Csinom Palkó" c. darabja.

Később a musical is felkerült a rádió dalszínházának műsoraiba.

2019-ben lesz a rádióoperett, a rádió dalszínháza kezdetének 70. évfordulója. 

Ez idő alatt a hallgatók milliói tölthettek szórakozva és tanulva kellemes órákat a rádiókészülékek mellett. Az önművelés egyik lehetőségének is kínálkozott.

A zene igényéssége nagyon sok mű esetében kiemelkedő volt. 

Ehhez társult a gondosan kiválasztott szövegkönyvek mellett  az akkori zenei rendezők, rendezők, dramaturgok, zenészek és stúdió-munkatársak kiváló és odaadó munkája.

A szereplőket az akkori színészek és énekesek legjavából választották. 

Említésre méltó, hogy operaénekes először Kemény Egon művében énekelt.

Ezt a komoly, magyar rádiós zenei hagyományt 2012-től őrzi a "Túl az Óperencián" című műsor, amely indulásakor az operettkedvelőknek készült. 

Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető a hét minden napján hallható programjában felkészülten ápolja az operett, daljáték, musical közel 70 éves rádiós hagyományait.

Ma már nincs mód arra, hogy teljes egészükben meghallgathassuk a többször viharos rádiós évek alatt és után gyakran csodával határos módon megmegmaradt, megmentett műveket. 

Miért? Nincs rá válasz.

Nagy vesztesége ez a helyzet a rádióhallgatóknak, a magyar kultúra egy része, ezek az archív művek  elérhetetlenek lettek, köztük magyar szépirodalmi témájú feldolgozások, történelmünk és irodalmunk kiemelkedő személyiségeinek életéről, tetteikről, műveikről  készültek darabok, amelyek 1949-től kezdve a hallgatóság művelődését szolgálták, vidám formában is.

Az alábbi bejegyzéshez kapcsolódik az a tény, hogy jelenleg nincs hazánkban olyan újság, amely a rádióműsort részletesen tartalmazza. 

Ez szintén veszteség, amellyel méltatlanul sújtják a rádióhallgatókat. Kik?

Változatlanul remélem, hogy az eddig megalkotott értékeket minden tekintetben méltóan juttatja majd el a jelenlegi rádiózás vezetősége a hallgatókhoz azaz teljes összidőben lejátszva a gyakran több részből álló darabokat és megfelelő rádióújságban részletezett műsorismertetéssel.

2494   Búbánat 2018-01-09 23:56:40

RTV Újság, 1973. április 2-8. heti szám

„Mércénk: a műfaj rangja…” – Látogatás a Rádió Dalszínházában

(Magyar Rádió, Budapest, VIII. Bródy Sándor u. 5-7.)

A szerkesztőségi szoba, ahová benyitunk, pontosan ugyanolyan, mint a zenei főosztály többi munkatársáé, tehát semmi sem utal arra, hogy itt nem egyszerűen rádióműsor, hanem színházi repertoár készül. A falakon nem függenek baráti ajánlásokkal ellátott művészportrék – holott a negyedszázados múlt alapos okot és anyagot szolgáltatna az ilyesfajta „dekorációhoz” – Bitó Pál ugyanis emlékezetében és katonás rendben sorakozó iratmappákban tartja nyilván ennek az egyedi színháznak a történetét.

Kemény Egon és Romhányi József Májusfa című darabja volt az első jelentős, önálló munkánk – akkor még rádióoperettnek hívtuk. Célunk is nagyjából a műfaj stúdióváltozatának megteremtésére és kidolgozására korlátozódott, s a magunk elé tűzött feladatot sikerült is megvalósítanunk. Olyan rangos szerzőket nyertünk meg, mint például Farkas Ferenc, és olyan dalműveket indítottunk el a népszerűség útján, mint a Csínom Palkó vagy a Zeng az erdő. Eisemann Bástyasétánya is a stúdióból került át színpadra, s a maga korának egyik legkedveltebb operettje lett – de bizonyára Tamássy Zdenkó és Bródy Tamás szép dallamaira is sokan szívesen emlékeznek vissza két évtized távlatából.

A kulcs a lábtörlő alatt és a Talán a csillagok vonzó zenei anyaga adta az elhatározást egy fontos lépéshez: az igényes énekszólamokat operaénekesekre bíztuk. Ez a bevált kísérlet – gondolom – egyben jelzi: mindig is igyekeztünk elkerülni a giccset, a stílustörést, a színvonaltalanságot.

A Páholyból című műsorban gyakran hallani is a Rádió Dalszínház új felvételeit készítő karmesterek, operaénekesek nyilatkozatát arról, milyen örömmel vállalják a közreműködést egyegy klasszikus nagyoperett megszólaltatásában. Kalmár Magda és Breitner Tamás legutóbb például elragadtatással beszélt Planquette A cornevillei harangok című művéről. De hadd kezdjem messzebbről a sort, ha már érdekes nevekről van szó: több mint tíz évvel ezelőtt A cigánybárót Ferencsikkel vettük fel, és Zsupán szerepében Melis Györgyöt hallhatta a közönség! A nyáron Kónya Sándor énekelte szalagra a Dubarry és A madarász legszebb áriáit, A mosoly országa tenorfőszerepét pedig Simándy József egészen kivételes diszpozícióban! (A darab felvételét a hanglemezgyár átvette tőlünk, tehát hamarosan lemezen is megjelenik majd!) Úgy érezzük, ezekkel a produkciókkal bekapcsolódunk abba az európai áramlatba, amely a klasszikus operettet vígoperaként kezeli, és világnagyságokkal jelzi a műfaj rangját; elvégre a Bécsi Szimfonikusok és Willy Boskowsky, Nicolai Gedda és Hilde Güden ebbe a kategóriába tartoznak!

- Mielőtt a tervekről beszélnénk, érdemes volna a műfaji választékról is szólni…

- Annál is inkább, mivel van is miről beszámolni! Egyik legjobb bemutatónknak tartjuk Ránki – Hubay Vas kitűnő musicaljét, az Egy szerelem három éjszakáját, ezt az értékes és klasszikusan szép darabot.  Irodalmi színvonalat és korszerű zenét hoz Kopányi György és Hidas Frigyes minden együttműködése. A múlt év legnagyobb közönségsikerének Gyulai Gaál János – Aszlányi Károly pompás Hét pofonját könyvelhetjük el, ugyanakkor Kerekes János zenéje, a Házasodj, Ausztria! című darabban (Mikszáth – Hubay – Vargha Balázs) még a komponista sokszínű palettáján is új tónust és árnyalatokat mutat. A történelmi tárgyú zenés művek listája Horusitzky Zoltán – Mikszáth kirobbanó tetszéssel fogadott Fekete városa után Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston Kedves rokonok című zenés játékával gazdagodott, s már kész, hamarosan műsorra is tűzzük egy fiatal, most induló zeneszerző első rádiós munkáját: Darvas Ferenc Becsületes megtaláló című musicaljét. (Szöveg: Semsei Jenő, versek: Hajnal István).

- És mi minden van előkészületben?

- A klasszikus anyagból Offenbach Kékszakáll című nagyoperettje (szerintünk: vígoperája), melynek új fordítását Fodor Ákos készítette. Goldoni darabjából Tamássy Zdenkó zenéjével készül rádióoperett Törököt fogtunk címmel, Kerekes János és Hárs László Sárgarigója pedig már a jövő hónapban felvételre kerül. Felújítjuk Fényes Szabolcs – Békeffy István Rigó Jancsiját, és rendelésünkre Szőnyi Erzsébet most készít Urbán Éva szövegére egy gyermekoperát, a címe: Aranyszárnyú méhecske. Horusitzky Zoltán is új művén dolgozik, ezúttal Molnár Ferenc darabjából, a Csókok éjszakájából ír zenés játékot, végül pedig hadd zárjam egy fiatal, népszerű mai szerző nevével a felsorolást: Victor Máté Huszár Erika szövegére komponálja a Különös utazást.

/K. M. /

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Fülei Balázs (zongora)
"A Zongora – közelről"

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rácz Ödön (nagybőgő)
Liszt Ferenc Kamarazenekar (koncertmester: Tfirst Péter)
ROSSINI: 6. (D-dúr) szonáta („La Tempesta”)
BOTTESINI: 2. (h-moll) nagybőgőverseny
BRITTEN: Variációk egy Frank Bridge-témára, Op.10

19:30 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

Miklósa Erika (szoprán)
Balog József (zongora), Buza Vilmos (nagybőgő)
Kodály Vonósnégyes
SCHUBERT: c-moll Quartettsatz, D. 703
SCHUBERT: A halál és a lányka, D. 531
SCHUBERT: d-moll vonósnégyes („A halál és a lányka”), D. 810
SCHUBERT: A pisztráng, D. 550
SCHUBERT: Pisztrángötös, D. 667

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Radu Lupu (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
J.S. BACH: II. (h-moll) szvit, BWV 1067
SCHUMANN: a-moll zongoraverseny, Op.54
RACHMANINOV: II. (e-moll) szimfónia, Op.27
A mai nap
született:
1752 • Muzio Clementi, zeneszerző († 1832)
1940 • Miller Lajos, operaénekes
elhunyt:
1848 • Rózsavölgyi (Rosenthal) Márk, zeneszerző (sz. kb. 1788)
1922 • Nikisch Artúr, karmester (sz. 1855)
1981 • Samuel Barber, zeneszerző (sz. 1910)