vissza a cimoldalra
2018-10-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61165)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4071)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7461)
Giacomo Meyerbeer (653)
Jonas Kaufmann (2276)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1121)
Opernglas, avagy operai távcső... (20149)
Kiss B. Atilla (185)
Operett, mint színpadi műfaj (3727)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2934)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4357)
Lisztről emelkedetten (921)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1506)
Franz Schmidt (3199)
Zenetörténet (239)
Zenei események (993)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (592)
Charles Gounod (220)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

2497   smaragd • előzmény2496 2018-01-10 10:42:05

Várd csak szépen...arra kérlek, mert vannak csodák!

2496   Búbánat • előzmény2495 2018-01-10 10:12:07

Sajnos, egyelőre reménytelen mindez, álmok, vágyak... Már megszűnt a Dankó Rádióban a napi műsorismertetés is; jövő héttől megszűnik az RTV Részletes, melyben a legrészletesebb rádióműsort olvashattuk... A teljes operettek, daljátékok, rádióoperettek, zenés játékok újra műsorra tűzését a belátható időn belül nem látom, nem várom.

2495   smaragd • előzmény2494 2018-01-10 06:05:26

 

Rádiótörténet : A "Májusfával" kezdődött

Kemény Egon, az első rádióoperett a "Májusfa"  zeneszerzője emlékezik vissza az operett születésének körülményeire

Elhangzott: Magyar Rádió, 1965

 

Nagy örömmel olvastam Bitó Pál mondatait bejegyzésedben.

1973-ban a rádióoperett, az új zenei rádiós műfaj indulásának 25. évfordulója alkalmából készült interjú címében is jelzi a műfaj rangját, amelyet Kemény Egon művészi tekintélye és zenéje alapozott meg  a "Májusfa" és  a "Talán a csillagok" című - mindkettő 1949-ben készült - rádióoperettjeivel. 

Kemény Egon szakmai és közönségsikert elért fenti operettjeihez 1950-ben csatlakozott az első rádiódaljáték, Farkas Ferenc: "Csinom Palkó" c. darabja.

Később a musical is felkerült a rádió dalszínházának műsoraiba.

2019-ben lesz a rádióoperett, a rádió dalszínháza kezdetének 70. évfordulója. 

Ez idő alatt a hallgatók milliói tölthettek szórakozva és tanulva kellemes órákat a rádiókészülékek mellett. Az önművelés egyik lehetőségének is kínálkozott.

A zene igényéssége nagyon sok mű esetében kiemelkedő volt. 

Ehhez társult a gondosan kiválasztott szövegkönyvek mellett  az akkori zenei rendezők, rendezők, dramaturgok, zenészek és stúdió-munkatársak kiváló és odaadó munkája.

A szereplőket az akkori színészek és énekesek legjavából választották. 

Említésre méltó, hogy operaénekes először Kemény Egon művében énekelt.

Ezt a komoly, magyar rádiós zenei hagyományt 2012-től őrzi a "Túl az Óperencián" című műsor, amely indulásakor az operettkedvelőknek készült. 

Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető a hét minden napján hallható programjában felkészülten ápolja az operett, daljáték, musical közel 70 éves rádiós hagyományait.

Ma már nincs mód arra, hogy teljes egészükben meghallgathassuk a többször viharos rádiós évek alatt és után gyakran csodával határos módon megmegmaradt, megmentett műveket. 

Miért? Nincs rá válasz.

Nagy vesztesége ez a helyzet a rádióhallgatóknak, a magyar kultúra egy része, ezek az archív művek  elérhetetlenek lettek, köztük magyar szépirodalmi témájú feldolgozások, történelmünk és irodalmunk kiemelkedő személyiségeinek életéről, tetteikről, műveikről  készültek darabok, amelyek 1949-től kezdve a hallgatóság művelődését szolgálták, vidám formában is.

Az alábbi bejegyzéshez kapcsolódik az a tény, hogy jelenleg nincs hazánkban olyan újság, amely a rádióműsort részletesen tartalmazza. 

Ez szintén veszteség, amellyel méltatlanul sújtják a rádióhallgatókat. Kik?

Változatlanul remélem, hogy az eddig megalkotott értékeket minden tekintetben méltóan juttatja majd el a jelenlegi rádiózás vezetősége a hallgatókhoz azaz teljes összidőben lejátszva a gyakran több részből álló darabokat és megfelelő rádióújságban részletezett műsorismertetéssel.

2494   Búbánat 2018-01-09 23:56:40

RTV Újság, 1973. április 2-8. heti szám

„Mércénk: a műfaj rangja…” – Látogatás a Rádió Dalszínházában

(Magyar Rádió, Budapest, VIII. Bródy Sándor u. 5-7.)

A szerkesztőségi szoba, ahová benyitunk, pontosan ugyanolyan, mint a zenei főosztály többi munkatársáé, tehát semmi sem utal arra, hogy itt nem egyszerűen rádióműsor, hanem színházi repertoár készül. A falakon nem függenek baráti ajánlásokkal ellátott művészportrék – holott a negyedszázados múlt alapos okot és anyagot szolgáltatna az ilyesfajta „dekorációhoz” – Bitó Pál ugyanis emlékezetében és katonás rendben sorakozó iratmappákban tartja nyilván ennek az egyedi színháznak a történetét.

Kemény Egon és Romhányi József Májusfa című darabja volt az első jelentős, önálló munkánk – akkor még rádióoperettnek hívtuk. Célunk is nagyjából a műfaj stúdióváltozatának megteremtésére és kidolgozására korlátozódott, s a magunk elé tűzött feladatot sikerült is megvalósítanunk. Olyan rangos szerzőket nyertünk meg, mint például Farkas Ferenc, és olyan dalműveket indítottunk el a népszerűség útján, mint a Csínom Palkó vagy a Zeng az erdő. Eisemann Bástyasétánya is a stúdióból került át színpadra, s a maga korának egyik legkedveltebb operettje lett – de bizonyára Tamássy Zdenkó és Bródy Tamás szép dallamaira is sokan szívesen emlékeznek vissza két évtized távlatából.

A kulcs a lábtörlő alatt és a Talán a csillagok vonzó zenei anyaga adta az elhatározást egy fontos lépéshez: az igényes énekszólamokat operaénekesekre bíztuk. Ez a bevált kísérlet – gondolom – egyben jelzi: mindig is igyekeztünk elkerülni a giccset, a stílustörést, a színvonaltalanságot.

A Páholyból című műsorban gyakran hallani is a Rádió Dalszínház új felvételeit készítő karmesterek, operaénekesek nyilatkozatát arról, milyen örömmel vállalják a közreműködést egyegy klasszikus nagyoperett megszólaltatásában. Kalmár Magda és Breitner Tamás legutóbb például elragadtatással beszélt Planquette A cornevillei harangok című művéről. De hadd kezdjem messzebbről a sort, ha már érdekes nevekről van szó: több mint tíz évvel ezelőtt A cigánybárót Ferencsikkel vettük fel, és Zsupán szerepében Melis Györgyöt hallhatta a közönség! A nyáron Kónya Sándor énekelte szalagra a Dubarry és A madarász legszebb áriáit, A mosoly országa tenorfőszerepét pedig Simándy József egészen kivételes diszpozícióban! (A darab felvételét a hanglemezgyár átvette tőlünk, tehát hamarosan lemezen is megjelenik majd!) Úgy érezzük, ezekkel a produkciókkal bekapcsolódunk abba az európai áramlatba, amely a klasszikus operettet vígoperaként kezeli, és világnagyságokkal jelzi a műfaj rangját; elvégre a Bécsi Szimfonikusok és Willy Boskowsky, Nicolai Gedda és Hilde Güden ebbe a kategóriába tartoznak!

- Mielőtt a tervekről beszélnénk, érdemes volna a műfaji választékról is szólni…

- Annál is inkább, mivel van is miről beszámolni! Egyik legjobb bemutatónknak tartjuk Ránki – Hubay Vas kitűnő musicaljét, az Egy szerelem három éjszakáját, ezt az értékes és klasszikusan szép darabot.  Irodalmi színvonalat és korszerű zenét hoz Kopányi György és Hidas Frigyes minden együttműködése. A múlt év legnagyobb közönségsikerének Gyulai Gaál János – Aszlányi Károly pompás Hét pofonját könyvelhetjük el, ugyanakkor Kerekes János zenéje, a Házasodj, Ausztria! című darabban (Mikszáth – Hubay – Vargha Balázs) még a komponista sokszínű palettáján is új tónust és árnyalatokat mutat. A történelmi tárgyú zenés művek listája Horusitzky Zoltán – Mikszáth kirobbanó tetszéssel fogadott Fekete városa után Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston Kedves rokonok című zenés játékával gazdagodott, s már kész, hamarosan műsorra is tűzzük egy fiatal, most induló zeneszerző első rádiós munkáját: Darvas Ferenc Becsületes megtaláló című musicaljét. (Szöveg: Semsei Jenő, versek: Hajnal István).

- És mi minden van előkészületben?

- A klasszikus anyagból Offenbach Kékszakáll című nagyoperettje (szerintünk: vígoperája), melynek új fordítását Fodor Ákos készítette. Goldoni darabjából Tamássy Zdenkó zenéjével készül rádióoperett Törököt fogtunk címmel, Kerekes János és Hárs László Sárgarigója pedig már a jövő hónapban felvételre kerül. Felújítjuk Fényes Szabolcs – Békeffy István Rigó Jancsiját, és rendelésünkre Szőnyi Erzsébet most készít Urbán Éva szövegére egy gyermekoperát, a címe: Aranyszárnyú méhecske. Horusitzky Zoltán is új művén dolgozik, ezúttal Molnár Ferenc darabjából, a Csókok éjszakájából ír zenés játékot, végül pedig hadd zárjam egy fiatal, népszerű mai szerző nevével a felsorolást: Victor Máté Huszár Erika szövegére komponálja a Különös utazást.

/K. M. /

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

A Zeneakadémia megújult orgonája
Nyilvános családi rendezvény

17:00 : Budapest
BFZ Próbaterem

Gál-Tamási Mária, Gátay Tibor, Illési Erika, Mózes Anikó, Bodó Antónia (hegedű), Csoma Ágnes, Polónyi István (brácsa), Kertész György, Liptai Gabriella, (cselló), Kovalszki Mária, Taraszova Brigitta (zongora)
HAYDN: D-dúr („A pacsirta”) vonósnégyes, Op. 64, No. 5
DEBUSSY: g-moll hegedű-zongora szonáta
BRAHMS: f-moll zongoraötös, Op. 34

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

CAFe Budapest
BERNSTEIN: Trouble in Tahiti
Bakonyi Marcell, Dinah: Meláth Andrea
Estefanía Avilés, Erdős Róbert, Erdős Attila (ének)
Vezényel: Dobszay Péter
FEKETE GYULA: Római láz
Meláth Andrea / Makiko Yoshida, Szabóki Tünde / Imai Ayane
Vezényel: Serei Zsolt
Budapesti Vonósok (koncertmester: Pilz János)

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

The King's Singers:
Patrick Dunachie, Timothy Wayne-Wright
Julian Gregory
Christopher Bruerton, Christopher Gabbitas
Jonathan Howard
The King's Singers
16:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Zhang Márkó, Radnóti Róza (zongora), Kapor Andrej (hegedű), Matuska Flóra (cselló), Szilasi Dávid (zongora)
BEETHOVEN: Hét variáció egy Mozart témára WoO 46 “Bei Männern welche Liebe fühlen”
SCHUMANN: Adagio és Allegro Op. 70.
DEBUSSY: Szonáta csellóra és zongorára
CHOPIN: g- moll ballada op 23.
LISZT: E-dúr Legenda
GRIEG: Norvég tánc Op.35 No.1
DVOŘÁK: Szláv tánc Op.72 No.2
RACHMANINOV: Orosz dal Op.11 No.3
BRAHMS: Magyar táncok No.2, No.1

19:00 : Pécs
Kodály Központ

Operát az Operából! – Belföldi turné
PUCCINI: Turandot

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Ránki Fülöp (zongora)
LISZT: Nagy koncertszóló
LISZT: V. (e-moll) magyar rapszódia
LISZT: h-moll szonáta
A mai nap
történt:
1937 • Sosztakovics V. szimfóniájának bemutatója (Leningrád)
született:
1912 • Solti György, karmester († 1997)
1917 • Dizzy Gillespie, jazz-muzsikus († 1993)
1921 • Malcolm Arnold, zeneszerző († 2006)