Persze mindez részemről csak találgatás...
Szerintem a rádió vezetése úgy gondolja, talán több embert lehet leültetni a rádió készüléke mellé. Cél: "Hallgatottság növelése" - mert csak kíváncsiak vagyunk arra, amiről nincs információnk; a teljes adásidőt végighallgatjuk kedvenc zeneszámaink, szerzőink, énekeseink esetleges bejátszására várva... - az érdeklődés végig fenn van tartva - szemben a korábbi gyakorlattal, amikor mindent előre "tálcán" kaptunk, már napokkal korábban (vagy csak az adásnap reggelén) felcsigázva voltunk, tudva a műsor részletezését; nyilván sokan voltak, akik csak arra az egy-két számra kapcsoltak oda, mely szívük vágya volt; vagy egyáltalán be se kapcsolták aznap a rádiót - érdeklődésük hiányában. (nem vonzotta oda a napi műsortartalom)
Mindezt végig gondolhatták az illetékesek, ezért levették a műsorrészletezést, bízva, hogy "meglódul" a Túl az Óperencián másorának hallgatottsága.
A másik szempont lehet az is, hogy esetleg már nem hetekkel korábban (vagy legalábbis sok nappal az adásnap reggele előtt) kerül felvételre ez a beszélgetős műsor, ami lehetővé tette a zenei szerkesztőnek és a technikusoknak percre kiszámítaniuk a dalok kezdési idejét; a műsorba meghívott művészvendég mostanság vagy aznap reggel élőben van bent a stúdióban Nagy Ibolyánál vagy legalábbis egy-két nappal az adásnap előtt; így kevés idő maradna a felcsendülő szignált megelőzően, percre meghatározva, lebontva, mit hallunk majd.
Ez utóbbi esetben mégis megoldás lehetne ha az elhangzó, tervezett műsorszámok megjelölését megkapná a hallgató a rádió facebook oldalán, úgy mint régen - csak elhagyva a korábban hozzárendelt, percre lebontott kezdési időt. Mégis kapnánk, hozzájuthatnánk információhoz, mit fogunk hallani a rádióműsorban a következő egy órában.
Sokan viszont nem kapcsolnak a délutáni ismétlőműsorra éppen ezért--- ez is lehet az oka annak, hogy megszüntették a Dankó Rádióban a műsortartalom közlését.
Azt tudod miért nem teszik közzé a Túl az óperencián napi műsorát? Én már többször kértem őket, hogy örülnénk neki.... gondolom nincs ott a kolléga, aki írta, de hát ez annyira nem nagy feladat szerintem kb. 15 perc beírni.
Várd csak szépen...arra kérlek, mert vannak csodák!
Sajnos, egyelőre reménytelen mindez, álmok, vágyak... Már megszűnt a Dankó Rádióban a napi műsorismertetés is; jövő héttől megszűnik az RTV Részletes, melyben a legrészletesebb rádióműsort olvashattuk... A teljes operettek, daljátékok, rádióoperettek, zenés játékok újra műsorra tűzését a belátható időn belül nem látom, nem várom.
Rádiótörténet : A "Májusfával" kezdődött
Kemény Egon, az első rádióoperett a "Májusfa" zeneszerzője emlékezik vissza az operett születésének körülményeire
Elhangzott: Magyar Rádió, 1965
Nagy örömmel olvastam Bitó Pál mondatait bejegyzésedben.
1973-ban a rádióoperett, az új zenei rádiós műfaj indulásának 25. évfordulója alkalmából készült interjú címében is jelzi a műfaj rangját, amelyet Kemény Egon művészi tekintélye és zenéje alapozott meg a "Májusfa" és a "Talán a csillagok" című - mindkettő 1949-ben készült - rádióoperettjeivel.
Kemény Egon szakmai és közönségsikert elért fenti operettjeihez 1950-ben csatlakozott az első rádiódaljáték, Farkas Ferenc: "Csinom Palkó" c. darabja.
Később a musical is felkerült a rádió dalszínházának műsoraiba.
2019-ben lesz a rádióoperett, a rádió dalszínháza kezdetének 70. évfordulója.
Ez idő alatt a hallgatók milliói tölthettek szórakozva és tanulva kellemes órákat a rádiókészülékek mellett. Az önművelés egyik lehetőségének is kínálkozott.
A zene igényéssége nagyon sok mű esetében kiemelkedő volt.
Ehhez társult a gondosan kiválasztott szövegkönyvek mellett az akkori zenei rendezők, rendezők, dramaturgok, zenészek és stúdió-munkatársak kiváló és odaadó munkája.
A szereplőket az akkori színészek és énekesek legjavából választották.
Említésre méltó, hogy operaénekes először Kemény Egon művében énekelt.
Ezt a komoly, magyar rádiós zenei hagyományt 2012-től őrzi a "Túl az Óperencián" című műsor, amely indulásakor az operettkedvelőknek készült.
Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető a hét minden napján hallható programjában felkészülten ápolja az operett, daljáték, musical közel 70 éves rádiós hagyományait.
Ma már nincs mód arra, hogy teljes egészükben meghallgathassuk a többször viharos rádiós évek alatt és után gyakran csodával határos módon megmegmaradt, megmentett műveket.
Miért? Nincs rá válasz.
Nagy vesztesége ez a helyzet a rádióhallgatóknak, a magyar kultúra egy része, ezek az archív művek elérhetetlenek lettek, köztük magyar szépirodalmi témájú feldolgozások, történelmünk és irodalmunk kiemelkedő személyiségeinek életéről, tetteikről, műveikről készültek darabok, amelyek 1949-től kezdve a hallgatóság művelődését szolgálták, vidám formában is.
Az alábbi bejegyzéshez kapcsolódik az a tény, hogy jelenleg nincs hazánkban olyan újság, amely a rádióműsort részletesen tartalmazza.
Ez szintén veszteség, amellyel méltatlanul sújtják a rádióhallgatókat. Kik?
Változatlanul remélem, hogy az eddig megalkotott értékeket minden tekintetben méltóan juttatja majd el a jelenlegi rádiózás vezetősége a hallgatókhoz azaz teljes összidőben lejátszva a gyakran több részből álló darabokat és megfelelő rádióújságban részletezett műsorismertetéssel.
RTV Újság, 1973. április 2-8. heti szám
„Mércénk: a műfaj rangja…” – Látogatás a Rádió Dalszínházában
(Magyar Rádió, Budapest, VIII. Bródy Sándor u. 5-7.)
A szerkesztőségi szoba, ahová benyitunk, pontosan ugyanolyan, mint a zenei főosztály többi munkatársáé, tehát semmi sem utal arra, hogy itt nem egyszerűen rádióműsor, hanem színházi repertoár készül. A falakon nem függenek baráti ajánlásokkal ellátott művészportrék – holott a negyedszázados múlt alapos okot és anyagot szolgáltatna az ilyesfajta „dekorációhoz” – Bitó Pál ugyanis emlékezetében és katonás rendben sorakozó iratmappákban tartja nyilván ennek az egyedi színháznak a történetét.
Kemény Egon és Romhányi József Májusfa című darabja volt az első jelentős, önálló munkánk – akkor még rádióoperettnek hívtuk. Célunk is nagyjából a műfaj stúdióváltozatának megteremtésére és kidolgozására korlátozódott, s a magunk elé tűzött feladatot sikerült is megvalósítanunk. Olyan rangos szerzőket nyertünk meg, mint például Farkas Ferenc, és olyan dalműveket indítottunk el a népszerűség útján, mint a Csínom Palkó vagy a Zeng az erdő. Eisemann Bástyasétánya is a stúdióból került át színpadra, s a maga korának egyik legkedveltebb operettje lett – de bizonyára Tamássy Zdenkó és Bródy Tamás szép dallamaira is sokan szívesen emlékeznek vissza két évtized távlatából.
A kulcs a lábtörlő alatt és a Talán a csillagok vonzó zenei anyaga adta az elhatározást egy fontos lépéshez: az igényes énekszólamokat operaénekesekre bíztuk. Ez a bevált kísérlet – gondolom – egyben jelzi: mindig is igyekeztünk elkerülni a giccset, a stílustörést, a színvonaltalanságot.
A Páholyból című műsorban gyakran hallani is a Rádió Dalszínház új felvételeit készítő karmesterek, operaénekesek nyilatkozatát arról, milyen örömmel vállalják a közreműködést egyegy klasszikus nagyoperett megszólaltatásában. Kalmár Magda és Breitner Tamás legutóbb például elragadtatással beszélt Planquette A cornevillei harangok című művéről. De hadd kezdjem messzebbről a sort, ha már érdekes nevekről van szó: több mint tíz évvel ezelőtt A cigánybárót Ferencsikkel vettük fel, és Zsupán szerepében Melis Györgyöt hallhatta a közönség! A nyáron Kónya Sándor énekelte szalagra a Dubarry és A madarász legszebb áriáit, A mosoly országa tenorfőszerepét pedig Simándy József egészen kivételes diszpozícióban! (A darab felvételét a hanglemezgyár átvette tőlünk, tehát hamarosan lemezen is megjelenik majd!) Úgy érezzük, ezekkel a produkciókkal bekapcsolódunk abba az európai áramlatba, amely a klasszikus operettet vígoperaként kezeli, és világnagyságokkal jelzi a műfaj rangját; elvégre a Bécsi Szimfonikusok és Willy Boskowsky, Nicolai Gedda és Hilde Güden ebbe a kategóriába tartoznak!
- Mielőtt a tervekről beszélnénk, érdemes volna a műfaji választékról is szólni…
- Annál is inkább, mivel van is miről beszámolni! Egyik legjobb bemutatónknak tartjuk Ránki – Hubay Vas kitűnő musicaljét, az Egy szerelem három éjszakáját, ezt az értékes és klasszikusan szép darabot. Irodalmi színvonalat és korszerű zenét hoz Kopányi György és Hidas Frigyes minden együttműködése. A múlt év legnagyobb közönségsikerének Gyulai Gaál János – Aszlányi Károly pompás Hét pofonját könyvelhetjük el, ugyanakkor Kerekes János zenéje, a Házasodj, Ausztria! című darabban (Mikszáth – Hubay – Vargha Balázs) még a komponista sokszínű palettáján is új tónust és árnyalatokat mutat. A történelmi tárgyú zenés művek listája Horusitzky Zoltán – Mikszáth kirobbanó tetszéssel fogadott Fekete városa után Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston Kedves rokonok című zenés játékával gazdagodott, s már kész, hamarosan műsorra is tűzzük egy fiatal, most induló zeneszerző első rádiós munkáját: Darvas Ferenc Becsületes megtaláló című musicaljét. (Szöveg: Semsei Jenő, versek: Hajnal István).
- És mi minden van előkészületben?
- A klasszikus anyagból Offenbach Kékszakáll című nagyoperettje (szerintünk: vígoperája), melynek új fordítását Fodor Ákos készítette. Goldoni darabjából Tamássy Zdenkó zenéjével készül rádióoperett Törököt fogtunk címmel, Kerekes János és Hárs László Sárgarigója pedig már a jövő hónapban felvételre kerül. Felújítjuk Fényes Szabolcs – Békeffy István Rigó Jancsiját, és rendelésünkre Szőnyi Erzsébet most készít Urbán Éva szövegére egy gyermekoperát, a címe: Aranyszárnyú méhecske. Horusitzky Zoltán is új művén dolgozik, ezúttal Molnár Ferenc darabjából, a Csókok éjszakájából ír zenés játékot, végül pedig hadd zárjam egy fiatal, népszerű mai szerző nevével a felsorolást: Victor Máté Huszár Erika szövegére komponálja a Különös utazást.
/K. M. /
Hamarosan, 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban a Túl az Óperencián délelőtti adásának ismétlése!
A zenei kínálatból kiemelem (a műsor második felében, 18.30-tól):
Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő
A klasszikus nagyoperettből klasszis hazai rádiófelvétel készült a Rádió Dalszínházának égisze alatt!
Az operett teljes stúdiófelvételét, prózai dialógusokkal együtt, először 1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádió sugározta (20.07 – 23.04), de magát a zenei anyagot már két évvel korábban felvette a rádió a művészekkel, énekkarral és zenekarral, Bródy Tamás karmester zenei irányításával: ezt a felvételt először 1968. november 20-án a Petőfi Rádió sugározta, 10.00 és 11.17 óra között.
Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József
A következő részleteket hallhatjuk most ebből az Offenbach-operettből a Dankó Rádió műsorán:
- Bevezető kórusjelenet (Énekkar)
- Jelenet és Fritz belépője (Réti József, km. Németh Marika és Énekkar)
„- Szívem, Fritz! Ó, milyen bátor! Csatába mégy!… /- Ki nekem ront, pórul járhat! Ki nekem ront, pórul járhat! Mert visszavár, mert visszavár csókos száj! /Gyertek szép leányok, csókra epedőn, selymes ágyban háltok, mi a harcmezőn, levest kap a baka, komisz kenyeret… Holnap puska ropog, ágyú riogat, úgyis elpatkolok ma még, hadd igyak! Ide veled, jó bor, na hörpintsük fel! Anya, ara, sógor ma búcsúznunk kell! Ó szép szemű lányok, ó hős férfinép! Most rúgjuk a port, víg körtáncot járj! Perdülj! Fordulj! Ó! /Körbe perdülünk, lengve lendülünk, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj! Erre lendülünk, arra perdülünk, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj. Fordulj, perdülj, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj! Fordulj, perdülj, mint a búgócsiga, röppen, szállj!” –a refrént ismétli: Énekkar.
- Jelenet és Bumm tábornok dala (Melis György, km. Réti József és Énekkar)
„Ez botrány! Ezer ördög! Itt a táborban lányok!…./Ahogy felnyihog harci ménem,
föl, harcra hát! Rohamra indulok én az élen, hegy-völgyön át…/ Piff, paff, puff, tarapapa bumm! Legyőzött a generál, Bumm, bum! …”
- A nagyhercegnő dala, a nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból (Házy Erzsébet, Réti József)
„ A férj ezt mondta nékem, kérlek, mondd néki el azt, amit érzek! …/Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő. Mondd el azt, hogy bódító férfi. Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!...És győzni néha többet ér, ha ezt közvetíti a vágya. Ó!..../
Jaj, nincs nyugtom, percnyi sem, csak szenvedek nappal és éjjel! Csak álmodom róla szüntelen, és nem adom reményem, mégsem. Ó!.... Nos, hát! Nos hát, most mit válaszol nekem?.../ Mondja azt hogy én vele érzek; Biztos szép, biztos kedves lélek…- Azon kell tehát igyekeznem… Hogy a szívem is így érezzen…
Ez mind szép volna, csak azt kéne tudnom, hogy miről van itt szó? Miről volna szó?
Az ördög engem örök tűzbe dugjon, ha tudom, milyen sóvárgó…”
- Jelenet (Kishegyi Árpád, Melis György, Bartha Alfonz, Michels János, Németh Marika, Énekkar)
„… Bűbájos asszonyka, szép Jó’jcakát, elég ha önnek ennyit mondok… Jó’jcakát….nem mondunk mást --- Jó’jcakát...”
- Jelenet és a III. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Németh Marika, Réti József, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Michels János,Melis György, Pere Jámos és az MRT Énekkara)
„ ….Jó estét urak!... - Százhúsz évig éljen a szép ifjú pár! Ma szóljon hát a bor, a serleg körbejár…/...
- A díszsisakom visszakaptam!
- A lantomat visszanyerem!
- A szívem végleg önnek adtam!
- És viszontlátom két szép gyermekem!
- Visszavár most a csendes fészek!
- Ahol szépen megbújunk majd!
Nagyhercegnő:
- Mindenkor izgalmak és vétkek:
Jobb a csend, elkerülni minden bajt.
Fritz:
Bár főtábornok rangos serege csak most ér haza végre,
Egy jó tucatnyi vasgyúró szapora lesz a házam népe!
Kórus:
Egy jó tucatnyi vasgyúró szapora lesz a házam népe!
Nagyhercegnő:
A bérre bár az asszonyka akad a csókra szomjas férje
A józan ész most azt mondja, legyen a mókának most vége!
Kórus
A józan ész most azt mondja, legyen a mókának most vége!
Nagyhercegnő:
Ha látna most a dédanyám, ő biztos büszke volna rám!
Ha látna most a dédanyám, ő biztos büszke volna rám! Ó!...”
Korrigálom az előbbi bejegyzésemből: nem ezen az 1970-es rádió dalszinházbeli musicalfelvételen szerepeltek:
Tenson MacPhab - Benkő Gyula
Laskett riporter - Ráday Imre
Ők az Aszlányi Károly regényéből készült Hét pofon 1961-ben bemutatott rádiójátékának szereplői között fordultak elő (rendező: Varga Géza)
Gyulai Gaál János – Aszlányi Károly – Romhányi József: Hét pofon
Musical hét részben
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1970. december 25 – 31. Kossuth Rádió, I - VII. rész
(hét részben, egymást követő napokon, az év végére időzítette a rádió a musical felvételének bemutatóját)
Rádióra alkalmazta: Karinthy Ferenc
Közreműködik: az MRT szimfonikus zenekara, énekkara (karigazgató: Bódy Irma) és a Stúdió 11 zenekara
Vezényel a zeneszerző: Gyulai Gaál János
Szereposztás:
Tenson Mac Phabb - Benkő Gyula
Laskett riporter - Ráday Imre
William Macphab, állástalan mérnök és filozófus - Harsányi Frigyes
Terbanks, az acélkirály - Tomanek Nándor
Maisie, a lánya – Felföldi Anikó
Miss Finigale, Terbanks titkárnője – Psota Irén
Laskett újságíró – Lőte Attila
Bixman sofőr – Kozák László
Titkárnő – Ág Éva
Rikkancs – Paudits Béla
Drive, rendőrfelügyelő – Csákányi László
Fődetektív – Hadics László
Gyorsírónő – Csala Zsuzsa
Inas – Lázár Tihamér
Továbbá közreműködik: Sárosi Katalin mint dizőz (bárénekes)
Rendező: Cserés Miklós dr.
Dramaturg: Ruitner Sándor
A Dankó Rádió nem rég véget ért Túl az Óperencián c. operett és zenés színház kedvelőknek szóló adásában az alábbi dalfelvételek kerültek bejátszásra a musicalből:
- Út az elnökhöz (Harsányi Frigyes)
- Randevú az Alhambrában (Felföldi Anikó, Sárosi Katalin, Harsányi Frigyes)
- Macphab ötletei (Harsányi Frigyes, Felföldi Anikó, Lőte Attila)
- Hyde parki csók (Felföldi Anikó, Harsányi Frigyes)
- Whiskydal (Harsányi Frigyes, km. a Stúdió 11)
E zenés darabhoz kapcsolódva érdekességként megemlítem a következőket:
1971. augusztus 21.-én nagyszabású operett-musical gálára került sor a Zeneakadémia Nagytermében, melyet a Kossuth Rádió 19.35 órai kezdettel élőben közvetített:
A „Nyáresti szórakozás – operettest Offenbachtól Bernsteinig” című műsorban közreműködött:
Házy Erzsébet, Kalmár Magda, László Margit, Németh Marika, Szirmay Márta, Zentay Anna, Karizs Béla, Nagy Sándor (a „Sólyom” előnevet akkor még nem vette fel), Melis György, Palócz László, Simándy József
valamint a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, a Harmónium Énekegyüttes. Karigazgató: Sapszon Ferenc. Vezényelt: Bródy Tamás
Zenei rendező: Balassa Sándor. Szerkesztő: Bitó Pál és Bencze Magda. Műsorvezető: Bárdy György
Ennek a műsornak a II. részében egyebek közt ebből a musicalből is felcsendült egy részlet – egy kettős Kalmár Magda és Sólyom - Nagy Sándor előadásában.
A Dankó Rádió mai operett műsorának végén egy összeállítás következett Nádas Gábor dalaiból: Voith Ági, Bodrogi Gyula , Sárosi, Katalin és Sasvári Sándor énekeltek.
Mától – egész héten át - Karinthy Mártonnal, a Karinthy Színpad igazgató-rendezőjével beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a Dankó Rádió Nagymező utcai Thália-látványstúdióban.
A délelőtti adás ma hat és hét óra között újra meghallgatható lesz a rádióban és az internetes elérhetőségein.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának mai zenei kínálatából nem operettmuzsikát emelek ki, hanem az elhangzott három keringőt: az adás legelejéről, a közepéről és a legvégéről:
Lehár: Arany és ezüst - keringő (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel a Szolnoki Szigligeti Színház jelenlegi karmestere, zenei vezetője: Rácz Márton)
ifj. Johann Strauss: Kék Duna - keringő (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Ferencsik János)
Dohnányi Ernő: Pierette fátyla – keringő (Km. a Philharmonia Hungarica, vezényel: Doráti Antal)
Batta András zenetörténésszel ma utoljára beszélgetett ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. Szó esett köztük az operett, mint zenésműfaj továbbéléséről itthon és külföldön; a keringő-zene változatlan népszerűségéről, mely a mai napig él, szívesen táncoljuk/hallgatjuk; a jelen és a jövő terveiről, megvalósuló elképzeléseiről; a Városligetbe tervezett Zeneház majdani működéséről, programjairól; a Virtuózok televíziós műsorbeli szakmai munkájáról is hallottunk gondolatokat Batta Andrástól – búcsúzóul.
A délelőtti rádiós műsort 18 és 19 óra között hallgathatjuk meg ismét a Dankó Rádióban.
Erkel Ferenc Hunyadi Lászlójának Palotása volt az első zeneszám, ami a Dankó Rádió Túl az Óperencián délelőtt elhangzott adásában felcsendült: Medveczky Ádám vezényli a Magyar Állami Operaház Zenekarát – egy koncertelőadáson.
Batta András Nagy Ibolya mikrofonja előtt folytatta zenetörténészi mivoltából fakadó fejtegetését, kis „értekezéseit” azokról a nagy magyar zeneszerzőkről, muzsikusokról, karmesterekről, akik valamilyen módon kötődtek vagy közük volt a mi Zeneakadémiánkhoz, illetve elvitték a magyar zene jó hírét szerte a nagyvilágba…
A héten már volt szó Kodályról, Hubay Jenőről, Huszkáról, Kacsóhról, Kálmán Imréről, ma pedig - Erkel után - Liszt Ferenc, Bartók Béla, Solti György, Reiner Frigyes, Doráti Antal, Széll György, Ormándy Jenő, Anda Géza, Cziffra György neve, személyisége és művészetük került „terítékre”; alkotó tevékenységüket, zenei működésüket helyezte „képbe” a rádióhallgatóknak Batta András - vázlatosan, olykor csak felsorolás jelleggel, de mindvégig érdekfeszítő mondanivalóval.
További zenék a műsorból:
Liszt Ferenc: II. Magyar rapszódia - az MRT Szimfonikus Zenekarát Vajda Gergely vezényelte a felvételen.
Bartók Béla: Magyar képek - a Chicagói Szimfonikus Zenekart Solti György vezényelte. Az öt tételből négynek a zenéje hangzott fel:
- Este a székelyeknél
- Medvetánc
- Kicsit ázottan
- Ürögi kanásztánc
Lehár Ferenc: A víg özvegy – részletek:
A Rádió Dalszínháza teljes felvételének bemutatója 1962 karácsonyán volt a Kossuth rádióban:
Szövegét André Meilhac Attasé című darabja alapján Victor Léon és Leo Stein írták, a magyar dalszövegek Mérey Adolf munkája. Rádióra átdolgozta: Kristóf Károly
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)
Vezényel: Sebestyén András
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Rácz György
Szereposztás:
Glavari Hanna, gazdag özvegy – Házy Erzsébet
Danilovics Danilo, követségi titkár – Udvardy Tibor (Zenthe Ferenc)
Zeta Mirko, nagykövet – Palcsó Sándor (Rajz János)
Valencienne, a felesége – Koltay Valéria (Kállai Ilona)
Camille de Rosillon – Kövecses Béla (Kaló Flórián)
Cascade, vicomte – Kishegyi Árpád (Lázár Gedeon)
Raoul de St. Brioche – Külkey László (Petrik József)
Nyegus, írnok – Bilicsi Tivadar
Bogdanovics, konzul – Nádas Tibor (Nagy István)
Olga, a felesége – Korompay Vali
Kromov – Várhelyi Endre (Szoó György)
Sylviane, a felesége – Magda Gabi
Prisics – Balázs István
Erről a rádiófelvételről hallhattuk most a következő számokat:
- Daniló belépője, I. felv.: „A szerelmetes szép hazám, hogy mennyi gondot ád, az ám…/Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám…” (Udvardy Tibor)
- Grizette-dal, II. felv.: „Ritantouri, tantire…” (Koltay Valéria, Női kar)
- Jelenet, Danilo elbeszélése és a II. felvonás fináléja: „…Egy ősi királyi családban…/-Párizsban így szokás…” (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Nádas Tibor, Várhelyi Endre, énekkar)
- Szerelmi kettős a III. felvonásból: „Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!…” (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)
- A III. felvonás fináléja: „Bár az asszonyhoz senki sem ért…” (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Nádas Tibor, Palcsó Sándor, énekkar)
Ma 18 és 19 óra között megismétli a Dankó Rádió a délelőtt elhangzott műsorát.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában Batta András zenetörténész és vendéglátója, a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetése ma érintette Kodály Zoltán művészetét: szó esett a zenéjéről, műveiről, a pedagógiájáról, a népdalgyűjtő-kutató tevékenységéről; a kóruszene, a kóruskultúra , a kórus közösségformáló erejéről, szerepéről; a Kodályhoz, Bartók Bélához, Vikár Bélához köthető magyar népdalkincs-gyűjtés-, feldolgozás fontos szerepéről a zeneoktatásban.
Offenbach Az elizondói lány (eredetileg „Pépita” a francia bemutatóhoz; a német nyelvű bemutatón kapta a másik címét az operett) nyitánya szólalt meg a műsor elején: az MRT Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli.
Kodály Zoltán – Harsányi Zsolt: Háry János - daljátékrészletek:
„Tiszán innen Dunán túl” - Háry és Örzse kettőse (1. kaland)
„Toborzó”
„Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik” – kórus és csatazene (3. kaland)
Kodály Zoltán: Jézus és a kufárok –kórusmű. Előadja MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc), Ferencsik János vezényel.
Kálmán Imre – J. Brammer – A. Grünwald – Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő
- Mabel és Slukk Tóni kettőse, II. felv. (Domonkos Zsuzsa és Palcsó Sándor) „Én édes, drága férjem, Iván…”
- Mr. X belépője, I. felv. (Jankovits József): „Trombita zeng és pereg a dobog…/Egy drága szempár ragyog igézve rám…”
- Fedora belépője, I. felv. (Lukács Anita): „Mindig a régi dal, az ember mást se hall: mindig csak pour l’amour, csak pour l’amour…/Csók és mámor: ördögi szép találmány…”
- Slukk Tóni dala, I. felv. (Dániel Gábor): „ Ha bemegyek a cirkuszba… /A szép kis cirkusztáncosnők…”
- Mabel és Slukk Tóni kettőse, III. felv. (Teremi Trixi és Bozsó József ) „Ha engem szeretnél…./Induljunk van egy hely, hol a Schilling csilingel…”
A délelőtt elhangzott műsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban, ma 18 és 19 óra között.
A Dankó Rádió ma délelőtt sugárzott operett műsorában ifj. Johann Strauss Verdi Az álarcosbál című operájának motívumaira komponált quadrille-je (az MRT Szimfonikus Zenekarának előadásában, egy koncertfelvételről hallottuk) után elsőként
A denevérből Rosalinda dala (Csárdás) hangzott el Lukács Anita felvételéről (km. a Budapesti Operettszínház Zenekara), ezt követte:
Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba - részletek
A felcsendülő dalok előadói:
Balczó Péter, Fischl Mónika, Boncsér Gergely, Geszthy Veronika, Nyári Zoltán (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) – MTVA- produkció (2014).
Kacsóh Pongrác – Petőfi Sándor – Bakonyi Károly-Heltai Jenő: János vitéz
A daljáték II. felvonásának fináléja: „Győzelem, győzelem…. Ó, mily öröm, ó, mily boldogság…. Nem kell, nem kell a boldogság…., Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél… (Km. Lehoczky Éva, Sárdy János, Szakács Sándor, Palló Imre, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Polgár Tibor. – Rádió Dalszínházának bemutatója: 1959. december 27., Kossuth Rádió,18.40 – 21.05.
A Dankó rádió délután 6 és 7 óra közötti adásismétlésében újra meghallgathatjuk a fenti műsort. "Túl az Óperencián"
Még idesorolom Planquette-tet is, Lecocq-ot is, Zellert is, sőt az ún. "ezüstkorszak"-ból Leo Fallt, Berté Henriket (a Schubert dallamait felhasználó "Három a kislány" szerzőjét), Josef Kleint (a Csajkovszkij dallamait feldolgozó "A diadalmas asszony" komponistáját) és persze még Oscar Straust is. Az angol nyelvterületről pedig Sullivan mellett Sidney Jonest. Lehárról pedig ismerjük azt az elcsépelt közhelyet: Opera - Operett - és Lehár...- akinek még a kései művei is az idők során mára úgymond "klasszikussá" nemesedtek...
Offenbach, Strauss, Lehár, Millöcker, Suppé, Hervé, Sullivan - ezek a kedvenceid?
Én inkább a jazz-operetteket és a musicalaket kedvelem. Ez már az ezüstkorszak után volt, talán bronzkorszak nevet kaphatná, de revüoperettnek szokták inkább hívni.
A klasszikusok közül a Cigánybáró és a Madarász a kedvencem, de érdekel a Kékszakáll is, és a Három a kislányt is szeretem és az Angot asszony leányát.
Lehár késői művei is klasszkusnak számítanak nálad?
Igen; egyébként hozzám mindig is a "klasszikus nagyoperettek" világa áll a legközelebb: a bécsi, a francia, az angol szerzők alkotásai - és persze: LEHÁR
Kellemes és érdekes összeállítás volt a mai program, emlékeztetett a "Túl az Óperencián" eredeti mottójára és tartalmára: operettkedvelők műsora.
Batta András zenetörténész, a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adás-sorozatának e heti vendége, ezúttal az ... álom, álom, édes álom…- népszínművek, operettek az Osztrák – Magyar Monarchiában című, a Corvina Kiadónál 1992-ben megjelentetett könyvéről, annak témájáról és a benne tárgyalt, a monarchia idejének egyik legjelentősebb komponistája, ifj. Johann Strauss két ismert operettjéről (A denevér, A cigánybáró) „csevegett" Nagy Ibolya mikrofonja előtt.
A délelőtti műsor első része Lehár Báli szírének c. keringőjének dallamaival indult, majd az alábbi operettekből következtek szép részletek:
Lehár: Éva
Két stúdiófelvételről szólaltak meg a bejátszott dalok:
I. A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1975. június 23. Kossuth adó, 19.30-21.30.) Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András
- Éva belépője (Lehoczky Éva)
” Az én anyám szép volt, nem láthatom már…./Hogyha csak egy perc a boldogság…”
- Oktáv monológja (Korondy György):
„A névrokonod, Éva ősanyám, mondd, mivel hatott rád?.. Egy szót se szólj! - Nők összefognak, minden előtt, almára vágynak s mi fizetünk!/ Éva, miért vagy büszke, hogy Ádámhoz hű maradsz?... Ősanya, Éva, drága szívem, hogy történt ez velem?...Ősanya, édes, drága szívem, mondd meg nekem! ….Madame, agyő!”
II. A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1958. április 8. Kossuth adó 20.20 -
Km.: Romvári Gertrud, Zentay Anna, Baksay Árpád, Puskás Sándor, Rátonyi Róbert, valamint az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Török Emil
- Pipsi és Dagobert vidám kettőse, III. felv. (Zentay Anna, Rátonyi Róbert):
„Válni kell, hát válni kellett… /Jaj de kár, vége már, boldogság, vége már, várni kell, semmi sincs, hogyha nincs némi kincs, hordd el hát sátorfád, fel is út, le is út, búcsút ints, volt de nincs.”
- Pipszi, Dagobert és Prunelles hármasa, II. felv. (Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Puskás Sándor)
„- Egyik részről jó a férj, másik részről jobb ha fél, a nő a férjre vágyik, mert rab lesz mindhalálig... hadd jöjjön, ki adva van, sőt még a kor sem számít, ki hát az első szám itt? /- Legyek első – és én a második – és ha kell, a sorrend változik – legyek én jelen – én a múlt vagyok!... /- Elválunk ha kell, így szól ez a dal, mert manapság ez a szokás. Ez biztos siker, és nagy viadal, mert elválni külön varázs! Ha elvált a nő, már szabad az út, hogy azt tegye, amit kíván! Hát váljon csak el a szép és a rút, ki hű, bolond csupán”
Johann Strauss: A denevér
- Nyitány (részlet) vezényel: Makláry László)
- Adél kacagó dala, II. felv. (Csonka Zsuzsanna) – a művésznőt születésnapján, ezzel a dallal köszöntötte a szerkesztő -műsorvezető, Nagy Ibolya!:
„Ej, márki úr, Ön nem tanul…/Nevetséges, ha-ha-ha”
- Orlovszky kupléja, II. felv. (Kozma Lajos, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. december 25., Kossuth adó, 19.05. A magyar szöveget Evva Lajos fordítása nyomán Fischer Sándor írta.
„ Van nálam roppant társaság, és szórakozni kell…/Mert énnekem így tetszik, ki hogy szokta meg…”
- A III. felv. fináléja (Ágay Karola, László Margit, Udvardy Tibor, Korondy György, Külkey László, Bende Zsolt, Palócz László, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György – Qualiton, LPX 16558/59 1968.)
„ Ó irgalom, ó irgalom, jó denevér, ne bántsd nagyon!.../ - Édes Rosalindám, meg tudsz bocsátani…? - Megbocsátok! De utoljára! … A pezsgő volt a vétke, tralala, ezt ő vitte véghez, tralala…./- Koccints, koccints reá! /- A felségnek ez mindig jár, így dukál, Első Pezsgő néven ő király!”
Johann Strauss: A cigánybáró
A Rádió dalszínházának bemutatója: 1961. április 2. , Kossuth Rádió, 18.50 – 21.20
Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Ferencsik János. (Magyar fordítás: Fischer Sándor)
- Zsupán belépője, I. felv. (Melis György):
„Hja, az irka-firka nékem, sose’ volt a mesterségem, már apró gyermekkorban csak sertések közt voltam. …”
- Barinkay belépője, I. felv. (Ilosfalvy Róbert, Énekkar)
„Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én… /Mert a szív és az ész, együtt mindenre kész..,”
- Hármas: Czipra, Szaffi,és Barinkay jelenete, és szerelmi kettős, II. felv. (Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet, Ilosfaly Róbert)
„- Itt őrzöm még… az uram birtokát, a drága lánykát… /- Tán álomkép, mely rábeszél, hogy visszatérjek már, mert boldog élet vár…/Nem álom ez, való igaz, örökre mindig az marad, nézz rám hát édes asszonyom a rózsaszínű hajnalon…/- én asszonyod vagyok,- én mindig férjed maradok! – Én vagyok a nőd!…. /Ez éjszakán, a hold sugarán elnéztelek, lehunyt szemedet...”
- Homonnay toborzója és csárdás, II. felv. (Bende Zsolt, Énekkar)
„- Zengjen a toborzó! Éljen!... Csapj kezembe szép öcsém, búcsút mondj a lánynak…”
- Jelenet, Szaffi és Barinkay kettőse és a II. felvonás fináléja (Ágai Karola, Garancsy Márta, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Lendvay Andor, Melis György, Énekkar)
„… Hogy gondolnék fenséged kezére? Lemondok szívem ellenére!…- Most el kell válni!.../ - Vár a katonaság!… Szerelmemért adom az életem! Hazámért odaadom szerelmemet!...Ne hagyj el, itt maradj! - Ne szólj! Mennem kell! - Már késő! felcsapott! Hadd menjen el! - Áldjon ég! - Hadd menjen el! Az Ég megáldja majd a kardját! - Harcra hát!..”.(a Rákóczi induló dallama is bele van szőve a zenébe)
Ezt az operettadást ma délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk az ismétlésben a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken
Ma elhangzott operettműsor volt a rádióban:
Lehár: Kék mazúr – keringő (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)
Johann Strauss: Egy éj Velencében
A Rádió Dalszínháza magyar nyelven először 1960. augusztus 25-én, a Kossuth Rádióban mutatta be Strauss híres operettjének keresztmetszet-felvételét.
Olyan nagyszerű énekesek működtek közre a felvételen, mint Szabó Miklós, Fábry Edit, Zentay Anna, Mátray Ferenc, Kishegyi Árpád. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényelte. A rádiós rendező Solymosi Ottó volt.
Megjegyzem, a neves tenorista, Szabó Miklós mint műfordító is kivette részét ebből a rádiós produkcióból: a verseket is ő fordította le!
Erről a stúdiófelvételről hallhattunk most három számot:
- Caramello belépője és tarantella (Szabó Miklós, km. a Földényi-kórus)
„ Üdv néktek ifjak-lányok, Velence fényei, sok kedves hű barát és minden ember itt! Én nem vagyok csak borbély… csak pajtása a hercegnek…/ És most ámulni fogtok, mert elmondok egy titkot: a herceg erre jár… a szoknya nagy bolondja… (kórusegyüttes)”
- Ciboletta és Pappacoda kettőse (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)
„- Micsoda? Férj! Menjek hozzá? De jó lesz a házasság? Hát buta vagyok én?!.../Igaz, nem vagyok túl okos, de mégsem buta éppen, és férjuramnak nem jogos, hogy engem így lenézzen…/Ezennel mondd meg hát, célod a házasság?...”
- Caramello gondola dala, kórus-együttes és a II. felvonás fináléja (Szabó Miklós, a Földényi-kórus)
„ Várnak az égen, a csillagfény villog reád, szerenádtól ég a vágyam, a gondolán…/ fenn a holdfény jár, gyere, csókolj már! Borulj ránk, csillagos éj!...Ó jöjj, kicsikém!.../ Hó-hahó! Hó-hahó! Jöjj vélem, édes…(Kórus-együttes – finálé)
Egy részlet hangzott fel még a későbbi, a rádió teljes stúdiófelvételéről is: a Rádió Dalszínházának bemutatója 1966. július 16. Kossuth Rádió 20.28 – 22.00.
- Annina dala (Házy Erzsébet, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)
„ Ez itt az alkalom, most bosszút állok, nincs bennem irgalom! …/Oly csábítóan szép leszek, bizony, babám… „
A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában még egy klasszikus operettből csendültek fel dalok:
Jacques Offenbach: Szép Heléna - más-más stúdiófelvételről szólaltak meg az alábbi részletek:
- Előjáték (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)
- Heléna románca – Ima Vénuszhoz (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András)
„A szép Heléna, így neveznek…. Én nem vagyok könnyelmű léha, csak ellenállni oly nehéz, a bajkeverő Vénusz léha. Csalogatón szemembe néz, csalogatón, szemembe néz! / Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a, csúszik az erényes láb…” - Paris ítélete (Kelen Péter, Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin)
„Álomisten nagy vitába keveredett, döntésre közülük melyik…/ Nos ifjú Paris, jól figyelj…/ Evoé, egészen biztos, az, ki győz a versenyen…szép istennő, tőrbe csalják…”
- Oresztész dala (Bende Zsolt és az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara) - Rádió Dalszínháza felvétele: 1965. november 20., Kossuth Rádió
„Mikor a szív lánggal éget…/ Taigetoszra!Taigetoszra! Vesszen az, ki irigy!...”
- Heléna és Páris jelenete, valamint a II. felvonás fináléja – Rádió Dalszínháza felvétele: 1965. november 20., Kossuth Rádió
(Házy Erzsébet, Réti József, valamint Koltay Valéria, Erdész Zsuzsa, Maleczky Oszkár, Melis György, Palócz, László, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, az MRT Énekkara, Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)
„Elfogom rabolni őt.. /-Hát, menj csak, menj, a szerelmem kísér!... /-Na várj, Te gaz csábító! Meggyaláztad! Páris, vedd a sátorfát máris!… Tűnj el, tűnj el!.../Azt mondom ennek a fele-fele-fele fele sem tréfa…”
Ezt a délelőtti operettadást újra meghallgathatjuk az ismétlésben, ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségein.
Nagy Ibolya szerkesztésében kiváló felvételeket, zeneműveket hallhattunk Újév napján.
Békés, boldog, sikerekben gazdag új esztendőt kívánok a rádiós munkatársaknak!
Az Új Esztendő első napján a Dankó Rádióban a Túl az Óperencián c. adássorozat új vendégét,
Batta András zenetörténészt köszöntötte a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, aki egész héten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem volt rektorával beszélget a rádió stúdiójában.
Batta András pályafutása során több könyvet is írt, egyik legismertebb művét, az Álom, álom, édes álom – Népszínművek, operettek az Osztrák-Magyar Monarchiában című kötetét 1992-ben publikálta. Természetesen a mai műsorban Batta Andrásnak ez a könyve és ennek kapcsán a Johann Strauss-família, meg a kor, melyben a Straussok működtek került elsőként szóba..
ifj. Johann Strauss Tere-fere polka, a Pezsgő polka c. művei mellett részleteket hallhattunk előbb az első nagy sikere,
A denevér című operettjéből – a II. felvonás fináléjának közreműködői voltak: Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Berkes János, Melis György Mersei Miklós, Palcsó Sándor, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Breitner Tamás vezényletével – élő, rádió sugározta koncertfelvételről.
A műsor második részében pedig a Bécsi vér posztumusz (pasticcio-munka) operett rádiófelvételéről hangzottak fel részletek: Kalmár Magda, Kincses Veronika, , Lehoczky Éva, Fülöp Attila és Melis György énekével, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás (Rádió Dalszínháza bemutató: 1976.augusztus 19. Kossuth adó 19.30 óra. Magyar szöveg: Fischer Sándor)
Az adás végén egy másik Strauss, de csak névrokon, Richard Srauss operájából, A rózsalovagból a keringőegyveleget hallottuk. (Rudolf Kempe vezényelte a Drezdai Állami Színház zenekarát.)
A délelőtti adás ismétlése a megszokott időben, 18 és 19 óra között hangzik el a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségein.
Operett a Magyar Rádióban - Szilveszterkor
68 évvel ezelőtt, 1949. Szilveszterén a rádióhallgatók ezidőtajt már a készülékek előtt ültek és várták az első rádióoperett folytatását, aminek megszületésében most már nem a politikai szándék, nem is a Rádió vezetősége, hanem éppen a rádiózó nagyközönség hozta meg a döntést. Korabeli források tanusága szerint ugyanis kikövetelték a második rádioperettet, az első óriási sikere után. Közkedvelt sláger lett a "Májusfa-keringő", amelyet Gyurkovics Mária énekelt a rádiófelvételen, akárcsak a "Balaton-keringő".
Így követte a "Májusfa"-'t (május elseje; tavaszkezdet) még egy hangsúlyos, szórakozásra alkalmas naptári napon (Szilveszter), a szintén országos terjedelmű hallgatóközönség előtt bemutatt rádióoperett, a "Talán a csillagok".
Ma Ruttkay Évára emlékezünk..., aki a "Májusfa" egyik szereplője (Konok Teri, egyetemi hallgató) volt.
Partnerei a darabban: Fábri Edit, Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Gera Zoltán és mások.
Vezényelt: Majorossy Aladár
Rendező: Dr. Rácz György
Szerzők:
Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: "Májusfa" (1949)
Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett, rádiótörténeti, műfajteremtő jelentősége van.
A "Talán a csillagok" közismertté lett sajátossága, hogy a "Májusfa-keringő"-t országszerte énekelve, fütyülve, azt meg nem unva, sőt, újra kérték a hallgatók - most már az új rádiós műfajban - rádióoperettbe szőve. Ezért a dal kompozíciója szinte pontosan ugyanaz, szövege télire váltott és "Hópehely-keringő" néven aratott ismételten kirobbanó ám tartós sikert Gyurkovics Mária nagyszerű előadásában. Eköré írták az új, szilveszteri darabot.
Szereplők:
Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics László.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Szerzők:
Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: "Talán a csillagok" (1949)
Rádióoperett
Az egykori rádiós magnófelvételeket -"Májusfa-keringő", "Hópehely-keringő", "Hóvirág-keringő" (Gyurkovics Mária, Forrai kórus), "Sör-dal", "Konty-dal", ,,Kirándulók dala" - mai technikával a "Túl az Óperencián" c. programban is többször meghallgathattuk már, korábban évtizedekig ismételte a Magyar Rádió - elsőrangú operettmuzsikájával, szellemes verseivel, remek előadókkal vidámságot vittek a műsorokba.
Egy másik link a német rádióhoz amin a jazz-operett meghallgatható 20.10-től:
http://www.deutschlandfunkkultur.de/unsere-live-streams.2428.de.html
Bár nem magyar rádió, hanem német, de azért mégis talán ide kéne ezeket is linkelni: (a neten fogható) a Deutschlandfunk Kultur (89,6 MhZ) rádió
December 31-én Szilveszterkor a Deutschlandfunk Kultur (89,6 MhZ) rádió közvetíti (a december 30-án felvette) Ábrahám Pál: Mese a Grandhotelben c. 1934-es operett koncertelőadását. A Komisch Oper Berlin 2017. Karácsonyára felújította az elfeljetett jazzoperettet, amit 1934-ban Bécsben a Theater Wien-ben Bársony Rózsival főszerepben, majd 1936-ban a Szegedi Nemzeti Színházban (Mozihercegnő címmel) budapesti Kamaraszínházban játszottak, Ágai Irén és Kertész Dezső főszerepével. A történet szövegkönyvét Alfréd Günwald és Fritz Löhner-Beda írta Alfred Savoir: A nagyhercegnő és a szobapincér c. szatírája alapján. A koncert a német librettó rövidített változatát fogja leadni. (A magyar szövegkönyvet különben Heltai Jenő fordította).
https://www.komische-oper-berlin.de/programm/a-z/maerchen-im-grand-hotel/
Itt a hallható az operett:
http://www.deutschlandfunkkultur.de/
Lehár Ferenc Kék mazúr című operettjéből a Közzenével kezdődött el és Johann Strauss Mesél a bécsi erdő c.,keringőjének dallamaival fejeződött be a Dankó Rádió imént véget ért operettműsora .
A kettő között Lajtai Lajos és Márkus Alfréd dalaiból kaptunk egy válogatást – egyúttal emlékezve Honthy Hannára is, aki ezen a napon, 1978. december 30-án hunyt el. Még a felcsendülő dalok előtt egy bejátszott archív felvételről Rátonyi Róbert Honthyval készített „alkalmi interjúját” hallottuk a rádió 1963-as szilveszteri kabaréműsorából.
- Lajtai Lajos – Békeffi István: „Az én mamám, nem hordott bubi frizurát, nem hordott párizsi ruhát, és mégis szép volt.” (Honthy Hanna)
- Lajtai Lajos – Békeffi István::” Legyen a Horváth-kertben, Budán” (Régi nyár c. filmoperettből) ((Honthy Hanna))
- Lajtai Lajos – G, Dénes György – Harmath Imre: „A szívem a tiéd Budapest, meghalnék érted én örömest” ((Honthy Hanna)
- Lajtai Lajos – Békeffi István – Szenes Iván: „Jöjjön ki Óbudára egy jó túrós csuszára” (A Három tavasz c. operettből) – ((Honthy Hanna és énekkar)
Márkus Alfréd dalok:
„Az a Helén! (Bohém Ragtime Jazz Band)
„Az én babám egy fekete nő” (Balázs Péter)
„Úgy sír az őszi szél” (Németh Sándor)
„Meseautóban színezüst erdők során repülünk a szívünk tavaszán” (Medgyesi Mária)
Egyveleg: „Nem is oly rég még Márkus Alfréd volt a slágerkirály Pesten” ; „Ali baba”; Lesz még a ridikülbe”; Oly jól csúszik ez a banánhéj, együtt csúszni ezen, babám, kéj…”; Oly jó ez a vasárnap, az ember örül az ágynak; Az én babám egy fekete nő” ; „Nevet a…” (Kazal László)
„Megüzenem én az édesanyádnak, hogy amit csinálnak, az csuda kár!” (Paudits Béla)
Ezt a műsort délután hat és hét között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió Túl az Óperencián c. adására kapcsolva.
Ma Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjéből hallottunk részleteket a Dankó Rádióban:
A dalszövegeket fordította: Gábor Andor
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. június 1. Kossuth Rádió 19.20 – 22.00
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc. Vezényel: Bródy Tamás
- Bóni dala, I. felv. : „Hányszor mondtam már magamnak, nézd, ezt nem szabad… /Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád…” (Rátonyi Róbert)
- Edwin, Bóni, Stázi és Szilvia négyese (keringő):„Jöjjön, eljárunk egy kört, ne várjon, jöjjön, csábít a tánc…/Hurrá, hurrá, ha sose sóhajtunk…” (Korondy György, Rátonyi Róbert, Zentay Anna, Házy Erzsébet, énekkar)
- A III. felvonás fináléja részlet: „Ha válni kell, hát váljunk minden búcsú nélkül…. Bocsáss meg, Apám! Bocsáss meg, Stázikám... Határidőm most jár le éppen” Záródal: „Százezernyi angyal” Te rongyos élet… (Feleki Kamill, Házy Erzsébet, Korondy György, Rátonyi Róbert, Zentay Anna, Palócz László, Honthy Hanna, Csákányi László, énekkar)
A Túl az Óperencián című műsorban Kiss Manyi (Eisemann Mihály: „Jaj de jó a habos sütemény…” ), Dajka Margit (Buday Dénes: Az egyik ember gazdag, övé minden kincs…”), továbbá Törőcsik Mari, Pécsi Ildikó, Psota Irén énekfelvételeiről szólaltak meg dalok.
A rádióműsor vendége - ezen a héten - Esztergályos Cecília pedig az Eddig vagyok című dalát énekelte a Familia K.f.t. televíziós sorozat nyomán készült musical-lemezéről.
Josef Strauss „Szférák zenéje” hangzott még el az adás végén (km. a MÁV Szimfonikus Zenekar Kesselyák Gergely vezényletével - élő, koncertfelvételről)
Ismétlés ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádió operettműsorában.
„Túl az Óperencián” - Nemsokára a következő operettből szólalnak meg részletek a Dankó Rádió ismétlő műsorában (18-19 óra):
Fényes Szabolcs – Harmath Imre – Romhányi József: Maya
A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00
Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Bódy Irma)
- Maya, Barbara és Rudi hármasa a 2. felvonásból: „Ahol mi járunk tapsorkán.../ Oda vagyok magáért..” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)
- Maya, Barbara, Rudi jelenete: „Párizs, te szép…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, kórus)
- Barbara belépője: „Miau” (Galambos Erzsi, kórus)
- Együttes: „Kellene ma éjjel egy kis haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Korda György)
Egy másik stúdiófelvételről:
- Maya és Charlie szerelmi kettőse a 2. felvonásból: „De nem erről van szó, könyörgök…De messzemessze tűnt már a tegnap… /Szívem ezt a dalt, szívemből…. My sweetheart…" (Petress Zsuzsa, Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara)
Hallhatunk még egy egyveleg-összeállítást is, Ábrahám Pál dalaiból: Rátonyi Róbert énekel, km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Bródy Tamás („Afrikából jött ide-jött ide; Teve van egypúpú, van kétpúpú…” stb)
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operett-adásának mai zenei kínálatában először
- Buday Dénes dalaiból kaptunk egy válogatást: Béres Ilona, Melis György, Rátonyi Róbert (Szép hely, jó hely Teherán; Mily mesés a Niagara vízesés), Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor énekfelvételeit hallhattuk. Ezt a blokkot követte egy másik, hasonló válogatás:
- Gyöngy Pál dalait énekelték:
= Házy Erzsébet és Korondy György: „Ne kérdezd tőlem, hogy meddig foglak szeretni még. Ki tudja előre azt, hogy a szívem meddig ég! (- Békeffy István: Éva a paradicsomban – rádióoperett, km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) - Qualiton – 1967 LPX 16572 "Gyöngy Pál: Minden jegy elkelt!"
= Melis György: „Hát mi a szerelem? (- Békeffy István; Őméltósága sofőrje c. film dala)
= Bilicsi Tivadar: „Budán van egy kis Heuriger” (- Békeffy István; Őméltósága sofőrje c. film dala)
= Paudits Béla: „Szombat, vasárnap” (- Szilágyi László, Kellér Dezső)
= Straub Dezső: „Mia bella Piccolina” (- Szilágyi Ödön)
= Mikó István: „Pénzemet én máma mind elmulatom, kalapom-pom-pom…” (- Harmath Imre, Vadnay László)
Ma tizenhárom éve hagyott itt bennünket Bessenyei Ferenc (1919.február 10 – 2004. december 27.) – akire a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya pár mondatban emlékezett, majd hallhattuk magát a színművészt is:
= Bakos Géza-Bradányi Iván: „Odakint búcsúzik a nyár” (1985)
= Ady Endre-verset mond
= Szentirmai Ákos – Bradányi István: „Mielőtt megszülettem”
A délutáni ismétlésben (18.00 – 19.00) újra meghallgathatjuk ezt az adást a Dankó Rádió hullámhosszán.
Csaknem elfelejtettem - már megint - beírni ide, dokumentálni, mit is hallhattunk ma a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában:
A műsor legelején egy népszerű karácsonyi dalt énekelt Carreras-Pavarotti-Domingo tenor-triász - a múltból... Miklósa Erika is énekelt egy számot.
Lehár Ferenc A mosoly országa című művéből szólaltak meg részletek - mégpedig arról a rádióban készült teljes stúdiófelvételről, melyet a Rádió Dalszínháza mutatott be 1971. november 11-én, a Kossuth adón 19.35 – 21.29 óra között. /operett két részben/
Magyar szöveg: Harsányi Zsolt
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Bródy Tamás
Zenei rendező: Balassa Sándor. Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György
A műsorban felhangzott részletek:
- Szu-Csong dala a 2. felvonásból: „Vágyom egy nő után! Egy nő után kerget a vágy…” (Simándy József) - ezt a dalt később külön is felvették a tenorral egy Oscar Straus, Lehár, Kálmán, Karl Zeller- operettrészletekből összeállított új rádiófelvételéhez (Km. az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli)
- Kórus és Liza belépője az 1. felvonásból: ”Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!”…”Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás!... /Bók, csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá…/”Szív, szív mindig remél, el jő a mély, vad szenvedély…” (Házy Erzsébet, énekkar)
- Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse a 2. felvonásból: „Lótuszvirág! Érted élek csupán…/Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? (szívkettős) ”(Házy Erzsébet, Simándy József)
- Mi és Hatfaludy Feri kettőse a 2. felvonásból: „Nem formált a jó Isten ezerféle fajt, csak az emberek csináltak a fajok körül bajt…” „Ne félj, ne félj, bolond szívem, úgyis tudod már, hogy egy nagyon csinos legény/leány csakis Te rád vár…” (Kalmár Magda, Bende Zsolt)
Ezen a héten Esztergályos Cecília a vendég a stúdióban; az ő dalfelvételei ugyancsak elhangzottak az adás során, a műsorvezető, Nagy Ibolya szerkesztésében.
A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya "leltárt" készített: a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában az elmúlt öt év során több mint 250 művészvendége volt: a stúdióban, esetleg telefonon keresztül beszélgetett velük, sőt előfordult az is, hogy a művészt otthonában kereste fel és ott rögzítette a később az adásban bejátszott diskurzusuk részleteit.
A tegnapi adásban - a december 22-én 6. évébe lépett "Túl az Óperencián" c. programban -, Szenteste napján, Karácsony ünnepének előestéjén Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Kemény Egon-zeneművet választott az operettműfaj képviselőjének.
Bevezetőjében elmondta:
"Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző daljátékával a "Hatvani diákjai"-val megyünk máris tovább.
Kemény Egon egészen fiatalon, alig 22 évesen már zeneszerzőszámba ment. Önálló munkái és ezek színvonala meglepte a komolyzenei szakmát és a kritikusokat egyaránt.
Így írtak róla:
'Nagyon erős, kiforrott tehetség, megfelelő rutinnal. Zenéje líra, végtelen kifinomodott líra. Nagyon belülről fakad művészete, átélt és átérzett valóságként olvadnak ki a zenéjéből témái. Nem jajgatnak, nem tolakodnak, egyszerűen, minden póz nélkül siklanak a hallgatóba.'
Romantikus operettjei közül most a "Hatvani diákjai"-ból csendülnek fel dallamok."
Itt, a Magyar Rádió operettműsorainak fórumán is ismeretes, hogy az első rádióoperett Kemény Egon kompozíciója ("Májusfa", 1949), az új, magyar rádiósműfaj zenei alapítója.
A "Hatvani diákjai" c. daljáték e műfaj egyik remeke.
Híressé és sikeressé a zenéje, szövegkönyve, versei, a rádiós alkotóműhely kiemelkedően tehetséges tagjai, a főszereplő, Hatvani István debreceni professzor személye, az őt énekhangjával is megformáló Bessenyei Ferenc valamint itt, első rádiós daljátékbeli szerepében (1955) - a teljes prózai szerepben is -, tündöklő Simándy József tette.
A Hatvani diákjai-blokk után következtek Koltay Gergely filmzenéi - melyek ilyenkor, Karácsony napjaiban különösen szerencsés választás volt a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya részéről!
Boldog Karácsonyt kívánok kedves fórumtársaimnak!
Most! Dankó Rádió ismétlés: 18.10
KEMÉNY EGON- Ignácz Rózsa- Soós László- Ambrózy Ágoston: " Hatvani diákjai" (1955)
A mai műsorban elhangzott:
- Nyitány
- Ha majd a fény...( Felhőcske száll a Hold előtt...) - Petress Zsuzsa és Simándy József
- Kapocs dala (Még azt mondják, nem illik...) - Hadics László
Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze.
A Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi férfikórus.
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Szeretetben teljes Karácsonyt kívánok olvasóinknak!
A rádióban délelőtt elhangzott Hatvani diákok-részletek között szereplő kettős volt: " Ha majd a fény...( Felhőcske száll a Hold előtt...) - Petress Zsuzsa és Simándy József előadásában hangzik el. A hamarosan kezdődő ismétlő műsorban újra meghallgathatjuk ezt a számot is a Dankó Rádióban (18 és 19 óra közötti adás.)
A Dankó Rádió Túl az Óperencián mai műsorában Kemény Egon – Ambrózy Ágoston Hatvani diákjai c. operettjéből három részlet hangzott el: a nyitány; Amálka és Máté egyik kettőse (Petress Zsuzsa, Simándy József); Kapocs dala "Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!” (Hadics László és a Földényi-kórus). A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli. (A rádióoperett bemutatója: 1955. április 9., szombat, 20:30 -21:59, 22:15 - 23:08 - közben: hírek, időjárás-jelentés).
Koltay Gergely komponista, muzsikus, dalszerző, zenei szerkesztő ezen a héten ma utoljára volt az adás vendége Nagy Ibolya mikrofonja előtt; a filmzenéiről mesélt, melyeket bátyja, Koltay Gábor rendezett:
- Julianus barát (1991)
- Honfoglalás (1996)
- Sacra korona (2001)
A filmek zenéiből csendültek fel részletek a délelőtti adásban. Ismétlés ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban.
Már elkezdődött a délelőtti műsor ismétlése a Dankó Rádióban! (18.00 - 19.00)
"Túl az Óperencián"
Perceken belül felhangzik:
Lehár Ferenc: Luxemburg grófja - részletek:
- Juliette és Armand bohém kettőse: „Egy kis szoba kell, hol szűk is a hely, de elférünk…/ Gyerünk, tubicám, se kocsink, se lovunk… „ (Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás - élő, koncertfelvételről (1973. október 29., Magyar Rádió 6-os stúdiója – Lehár-emlékest, a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából.)
- Kórus jelenet és René belépője, I. felv. (Udvardy Tibor és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András - Rádió Dalszínháza felvételének bemutatója: 1966. február 26. Kossuth adó 20.25 – 22.00)
„Farsang van, íme áll a karnevál….Éljen, éljen, éljen ő, a drága jó barátunk! .... Ő az úr hát nálunk!… /- Hálás vagyok, úgy boldogít ez a nagy ováció! Szívből köszönöm, Párizsom! Valóban megható! /Hogy ősöm volt gróf Luxemburg, a nagy tivornyák hőse, ezt eddig én nem sejtettem, most tettem szert az észre. A gazdag gróf, míg élt s henyélt, száz szolga leste parancsát, egy szép nap élte véget ért, rám testálta a rangját. A végrendeletével így lettem gróf ma éjjel, oly megható e pillanat, hogy szívem majdnem megszakad! / Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, mert fenn az ernyő, nincsen kas, nincs sosem ebben egy garas! A szép lányok csókolnak, s az ördög él a holtnak, a grófi rangom ámítás, ó, semmi más!...”
- René, Angele kettőse, I. felv. : „Ó, grófné, ha megengedi, szívemből gratulálok…/ Jobbra Ön, balra én, különös tünemény…/Látom kicsiny kezét..." (Baksay Árpád, Petress Zsuzsa, Km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – Hungaroton felvétel – 1964)
- Fleury belépője, I. felv.: „Mennyi ember! És micsoda zaj, tolongás! Egyáltalán, mi van az utcán!? / Konfettifelhő száll, mint a vihar… /- Jó hírnév, jó modor a fő…így úri egy úri nő! Agyő!” (Honthy Hanna, Km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – Hungaroton felvétel – 1964)
- Fleury és Basil kettőse, I. felv.: „Nagy arszlán volt a kopasz úr.../Polkatáncos, polkatáncos voltam deli legény, a karcsú nőket én forgattam könnyedén, olvadoztak, mint a vaj,ez rég volt, nem tavaly…” (Honthy Hanna, Feleki Kamill, Km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – Hungaroton felvétel – 1964)
Három napon belül másodszor hangzik fel a műsor végén Kemény Egon Krisztina kisasszonya nyitányának dallamai.(Lehel György vezényli az Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát)
Jól emlékszem én is az első adást megelőző, az öt évvel ezelőtti várakozásomra és örömre, hogy újra hallhatóak lesznek a Magyar Rádió nagyszerű operettfelvételei, mert ahogy bejegyzésedből is kitűnik, volt rá és ma is van hallgatói igény, ahogy mondani szokták...
Az archív operettrészletek közvetítése ma már kulturmisszió.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának mai adása nem nosztalgiázott az 5 éves évforduló jegyében, hanem folytatódott a hétfőn elkezdődött beszélgetés a stúdióban Koltay Gergely zeneszerzővel, szövegíró-muzsikussal, Nagy Ibolya mikrofonja előtt.
A műsorban a nyitószámon kívül (Lehár: A mosoly országa – nyitányrészlet) ezúttal nem hangzottak el operettzenék.
Koltay Gergely szerzeményei illetve az általa alapított Kormorán zenekar felvételeiből kaptunk zenei bejátszásokat, közöttük is
A Napba öltözött leány rockopera zenéjéből szólaltak meg szép részletek.
A délelőtti, Túl az Óperencián adásának ismétlését ma 18 órától hallgathatjuk meg a Dankó Rádióban.
Emlékezés.
Az alábbi bejegyzést tettem közzé ma öt évvel ezelőtt az Operett a magyar rádióban (1949-1990) topicban:
522 |
Búbánat |
2012-12-22 12:01:25 |
Kivonatosan
(2012 )„december 22-én létrejött a Dankó Rádió”
„MTVA hivatalos indoklása: a 2012. december 22-én induló klasszikus magyar nótákat és operettslágereket sugárzó csatorna ---műsorkínálatot a közrádió az elmúlt években az MR7 nevű internetes rádióján már kipróbálta, a tapasztalatok pedig indokolják, hogy egy országos rádió sugározza azt.”
„Túl az Óperencián” - Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető:
"Operettkedvelők órája" című műsorunk célja elsősorban az, hogy hallgatóink nap, mint nap találkozzanak népszerű és méltán világhírű operett melódiákkal. Kollégáimtól, hetente változó sztárvendégeimtől sok színházi legendát, történetet ismerek, és ígérem, Önökkel is megosztják ezeket.
A műsornak köszönhetően mindenki felfedezheti újra, hogy a szép, dallamos zene mellett remek vígjátékot, humort is takar ez a szó: OPERETT. Összetett műfaj ez, melyben az ének, a tánc és a próza egyaránt magas művészi teljesítményt igényel.
Köszönet a Dankó rádiónak, hogy az operettnek ismét létjogosultságot ad, és ha ehhez egy kicsit én is hozzá járulhatok, akkor már elértem célom.
Farkas Bálint és Szolnoki Tibor operettművész vendégszereplésével, élő kívánságműsorral indult el szombat reggel 6 órakor a közmédia új zenei rádiócsatornája, a Dankó Rádió - közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap az MTI-vel.
Az első operettadásban egyebek között a Csárdáskirálynőből hangzottak el részletek Házy Erzsébet, Zentai Anna, Honthy Hanna, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert közreműködésével a rádióban felvett stúdiófelvételről.
Ma 5 éves a Dankó Rádió benne a Túl az Óperencián operettműsorával.
Holnap, szombaton 60 perces összeállítást láthatunk a Duna Tv-ben (21.20 - 22.20)
Sólyom - Nagy Sándor operaénekes mai születésnapi köszöntésével kezdődött el a Túl az Óperencián adása a Dankó Rádióban: a művész stúdiófelvételéről Kodály Zoltán Háry János című daljátékából a Toborzó hangzott fel: „A jó lovas katonának de jól vagyon dolga…”
Ami pedig az operettmuzsikát illeti:
Szirmai Albert – Gábor Andor: Mágnás Miska
Két rádiófelvételről hangzottak fel részletek, az előadók voltak: Andor Éva, Palcsó Sándor, Zentay Anna, Korondy György, Gyurkovics Mária, Bartha Alfonz és Szabó Miklós
I. Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András (Rádió Dalszínházának bemutatója, 1969. április 5., Kossuth Rádió, 19.52 – 22.00)
- Rolla és Miska kettőse, II. felv.:„Mink most nem várunk, egy táncot járunk… /Te kis angyal, édes angyal, nézz reám, ölelj puhán karoddal át, azt a cifra angyalát ! Angyal édes, édes angyal, szívem drága gyöngyvirága abba nem hagyom. Csillagom! És hétig járom, édes párom, csillagom…” (Andor Éva és Palcsó Sándor, énekkar)
- Marcsa dala, I. felv.: „Súrolok mindig, és sikálok… mert a szerelem nagy veszedelem…./Fáj, fáj a szívem, a szívem, hogy fáj…” (Zentay Anna)
- Marcsa és Miska kettőse, III. felv.: „Cifra szűre nincs a lónak …/ Csiribiri, csiribiri kék dolmány…” (Zentay Anna, Palcsó Sándor)
- Baracs és Rolla kettőse, I. felv.: „Csupa rózsa, drága, szép… /Úgy szeretnék boldog lenni, vagy miattad tönkre menni…” (Korondy György, Andor Éva)
II. Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus, vezényel: Bródy Tamás (Rádió Dalszínházának bemutatója - Keresztmetszet -, 1959. június 19., Kossuth Rádió, 19.30– 20.30)
- Rolla és Miska kettőse: „Túl az Óperenciákon ring arany gyümölcs a fákon…/Összebúvunk, mint két madár, szerelmes fészkünk száz csókra vár! Csókra vár, jössz-e már, minden édes percért kár!...” (Gyurkovics Mária, Bartha Alfonz)
- Miska és Marcsa kettőse, II. felv.: „Így mulatok, úgy mulatok… /Cintányéros cudar világ, iszunk egy kortyocskát …” (Szabó Miklós, Zentay Anna)
A délelőtti operettadás ma 18 és 19 óra között hallgatható meg újra a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.
Ma 115 éve - 1902. december 20. - csendült fel a Népszínházban Huszka Jenő-Martos Ferenc operettje, a Bob herceg! Huszka mondhatni a magyar operett első elismert komponistája, a műfaj hazai megteremtői között az első, külföldön is nagyhírű zenés színpadi szerző a Bob herceggel megalkotta az első igazi magyar operettet. (Hozzáteszem: Lehár Ferenc ugyanez évben – 1902. november 21. - Bécsben mutatta be első operettjét, a Bécsi asszonyokat. )
Erre a nevezetes évfordulóra emlékezve a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorának első felében a Bob herceg rádió- és hanglemezfelvételeiről szólaltak meg részletek. Németh Marika és Ilosfalvy Róbert énekfelvételein közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András (1965) illetve Kerekes János (1962)
- Annie dala „Jaj, de jó, ha egy lány szerelmes… Jaj, cipi-cupi, cup-cup, cuppant a csók…” (Németh Marika és az MRT Énekkarának Női kara)
- Szerenád - duett- „Úgy megszerettem ezt a kicsi, ómódi házat …. Érted eped a szívem, téged hív a gitárom… Jöjj ide keblemre, Jöjj ide kicsi párom!...” (Ilosfalvy Róbert, Németh Marika, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András - 1965)
A Qualiton hanglemezkiadó gondozásában részleteket vettek fel a Bob hercegből (LPX 6536 - 1962 – a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Kerekes János vezényli.
Erről a felvételről elhangzott most:
- Bob belépője: „Londonban, hej, van számos utca, és minden utcán több sarok …” (llosfalvy Róbert)
- Bob dala, I. felv.: Dal az első szerelmes csókról „Holdvilágos, bűvös éjjen jártam messzi tájon, árkon, bokron átszökellve, túl az Óceánon…/ Az első édes találkozásnál rabul ejtett engemet; az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet….” (Ilosfalvy Róbert)
- Gárdainduló, Bob és férfikar: „Dicső dolog szép gárdistáknak szolgálni …./A gárda, a gárda viharsebesen tör az ellenen át, a gárda, a gárda, meghal, de megadni nem adja magát! …” (Magyar Rádió Énekkara és Ilosfalvy Róbert)
A Túl az Óperencián című adás legvégén Kemény Egon Krisztina kisasszony című operettje nyitányának dallamai csendültek fel.
A délelőtt elhangzott műsort ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában megszoktuk, ha új hét kezdődik, akkor új vendég köszönti a rádióhallgatókat a szerkesztő-műsorvezető mikrofonja előtt. Ezen a héten minden nap Koltay Gergellyel (zeneszerző, zeneművész, zenei szerkesztő) beszélget Nagy Ibolya
Az operett vonalon két műből hallhattunk ma részleteket:
Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Sybill
-A II. felvonás fináléja (km. Németh Marika, Vámos Ágnes, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt , Várhelyi Endre, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)
/Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 10. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00
Az összekötőszöveget Innocent Vincze Ernő írta. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Rácz György./
Fényes Szabolcs - Halász Rudolf: Csintalan csillagok
Az Előjáték meg további három részlet szólalt meg az operettből.
A rádiófelvételről most Kalmár Magda, Oszvald Marika és Tímár Béla énekét hallhattuk, km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András.
/A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1981. december 24., Kossuth Rádió, 20.36 – 22.00 – a teljes stúdiófelvételen még B. Nagy János és Haumann Péter is énekel./
Délután hat és hét között újra meghallgatható a délelőtti adás a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségein.
Gál Róbert: Szeressük egymást, gyerekek – Seress Rezső története (2010. Rózsavölgyi és Társa)
Seress Rezső életútjáról és műveiről szólt a könyv szerzője - ezúttal "élőben" - a Dankó Rádió délelőtti operettműsorában.
A műsorban bejátszott zenék között ott volt a címadó dal (Balázs Péter és a Stúdió 11 előadásában), de sok más Seress-szerzemény is. A felhangzó dalok felvételéről hallottuk még többek közt Voith Ági, Maros Gábor, Bilicsi Tivadar énekhangját.
A Túl az Óperencián adásának ismétlése 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának e heti vendége: Gál Róbert (Budapest, 1937. október 5. - ) író, szociológus, újságíró. Vele beszélget minden nap a szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya
A mai napon Huszka Jenő és életműve volt a beszélgetés fő témája; az előző napokban Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Latabár Kálmán és Zerkovitz Béla, tegnap pedig Fényes Szabolcs munkásságáról esett szó a műsorban.
Holnap folyatódik és vasárnap befejeződik Gál Róbert életrajzi írásainak sorozatáról a beszélgetés a rádió stúdiójában.
A Wikipédia szó cikkében olvashatjuk még más mellett:
Gál Róbert az életrajzírás jellegzetes képviselője, a híres elődök, Harsányi Zsolt, Bókay János, Gál György Sándor munkásságának folytatója. Az életrajzi regény – állítja Gál Róbert – irodalmi műfaj, nem irodalmi forgács, nem fikció, hanem szigorú szabályok szerint, sok-sok dokumentum alapján készül, melyben követelmény a hitelesség és az olvasmányosság.
Tíz életrajzi munkája jelent meg zseniális muzsikusokról, színészekről a K.u.K. kiadó és főleg a Rózsavölgyi és Társa Kiadó gondozásában .
Gál Róbert megjelent munkái
- Túl az Óperencián… – Kálmán Imre regényes élete (2004. K.u.K. Kiadó)
- Odavagyok magáért… – Epizódok Fényes Szabolcs életéből (2005. K.u.K. Kiadó)
- Óh, lányka,óh, lánykám… – Lehár, az operett fejedelme (2006. Rózsavölgyi és Társa)
- Mi muzsikus lelkek – Zerkovitz Béla életregénye (2007. Rózsavölgyi és Társa)
- Muzsikáló pesti éjszaka (a legendás EMKE zenés kávéház története) – Dokumentumregény az ötvenes évek könnyűzenei életéből (2009. Rózsavölgyi és Társa)
- Délibábos Hortobágyon – Huszka Jenő élete és művei (2010. Rózsavölgy és Társa)
- Szeressük egymást, gyerekek – Seress Rezső története (2010. Rózsavölgyi és Társa)
- A szenvedély muzsikája – Kálmán Imre (2011. Rózsavölgyi és Társa)
- Latyi – Legenda és valóság (2012. Rózsavölgyi és Társa)
Gál Róbert életrajzíró – aki a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége egész héten át a Dankó Rádióban -, a „Túl az Óperencián” mai adásában ezúttal Huszka Jenőről beszélt: magánéletéről, Fedák Sárihoz fűződő viszonyáról, a szerzői jog terén elért eredményeiről, és operettjeiről… . – mindarról, amelyeket Huszkáról írott könyvében is feldolgozott.
Az operettműsorban a következő Huszka-művekből csendültek fel szép részletek:
- Aranyvirág – Nyitány (Km. Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó)
- Bob herceg
= Bob belépője: „Londonban, hej, van számos utca, és minden utcán több sarok …” (Sárdy János, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) – rádiófelvétel: az 1950-es évek közepe
= Gárdainduló, Bob és férfikar: „Dicső dolog szép gárdistáknak szolgálni …./A gárda, a gárda viharsebesen tör az ellenen át, a gárda, a gárda, meghal, de megadni nem adja magát! …” (Sárdy János, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Földényi-kórus, vezényel: Polgár Tibor) - rádiófelvétel: az 1950-es évek közepe
- Erzsébet
Stefi és Flórián kettőse, II. felv.: „Szüret előtt, már nincs elég időnk, hát szüret után lesz az esküvőnk.../Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van, s mert a jó bort úgy imádom , hát ott érzem jól magam . …” (Petress Zsuzsa és Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara) – rádiófelvétel: 1958
- Lili bárónő
= Cigaretta-keringő, Illésházy gróf és Clarisse kettőse, I. felv.: „Engedje meg, hogy úgy, mint régen, tűzzel kínáljam szép babám.../Valamikor hajdanán, ködös októberi délután finom cigarettel vártam önre én…/Egy kis cigaretta, valódi, finom, oly illatos, enyhe, mint rózsaszirom…” (Benedekffy Katalin, Nyári Zoltán, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) - a rádiófelvétel ideje, 2014 decembere, bemutatója 2015 áprilisa.
= Clarisse és Frédi kettőse, II. felv.: „Drágám, engem sose féltsen…” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - A rádiófelvétel bemutatója: 1961. március 25., Kossuth Rádió 20.00 – 21.25.
= Illésházy gróf és Lili szerelmi kettőse, II. felv.: „Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel megérintem kis kezét…/Szellő szárnyán, szállj velem, repülj velem…” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - A rádiófelvétel bemutatója: 1961. március 25., Kossuth Rádió 20.00 – 21.25.
= Lili és Frédi kettőse: „Mi kell a férfiaknak: nem lány, de asszony ajkak.../Csók nem is igaz, tán, ha nem tüzes asszonyi ajk, amely adja...” (Németh Marika, Rátonyi Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János) – Hungaroton felvétel, 1961
= Clarisse és Frédi kettőse, I. felv.: „Hogyha szeretnél engemet… /Gyere csókolj meg, szaporán, tubicám, ha meg főztél most, megegyél ám… (Zentay Anna, Rátonyi Róbert, MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János) - Hungaroton felvétel, 1961
- Gül baba
= Mujkó dala: „Darumadár fönn az égen, hazafelé szálldogál, vándorbottal a kezében meg-megáll..” . (Miller Lajos, km. a MÁV Szimfonikus Zenekara, vezényel: Behár György) – Hungaroton, 1977
= Nyitány (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András – a rádiófelvétel bemutatója: 1963. augusztus 20.)
Az elhangzott műsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió délután hat órakor kezdődő, Túl az Óperencián adásában.
Kapcs. 41., 511., 1878. sorszámok
Pontosítások
Florimond Hervé: Lili
I. Rádió Dalszínházának bemutatója: 1972. december 25. Kossuth Rádió 17.31 – 18.58
Alfred Hennequin és Albert Millaud szövegét rádióra alkalmazta Semsei Jenő.
A verseket Szabó Miklós fordította.
Vezényel: Breitner Tamás
Km.: az MRT szimfonikus zenekara
Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.
Szerkesztő: Bitó Pál
Szereposztás:
Antoine Plinchard, tüzér – Palcsó Sándor (Zenthe Ferenc)
De la Grange Bateliére báró – Feleki Kamill
Saint Hypothése gróf – Csákányi László
Bonpain, házitanár – Márkus László
René – Benkő Péter
Bouzincourt – Egri István
Bouzincourtné – Komlós Juci
Amélie (Lili), a leányuk – Kalmár Magda (Domján Edit)
Antoinette, a dédunokájuk – Kovács Krisztina
Victorine, szobalány – Csala Zsuzsa
Mme Vieuxbois – Mohácsi Irén
Mme Anderson – Czigány Judit
Inas – Romhányi Rudolf
II. A korábbi rádiós változat
1959. március 1., Kossuth Rádió 20.25 - 21.25
Florimond Hervé: Lili
Rádióra alkalmazta: Polgár Tibor.
A keretjátékot Fóthy János írta.
A Magyar Rádió szimfonikus zenekarát Kerekes János vezényli.
Szereposztás:
Lili - Neményi Lili
Plinchard - Sárdy János
Bouzincourt - Gózon Gyula
A felesége - Ladomerszky Margit
A báró - Rozsos István
Victorine, szobalány: Feleki Sári
René - Mezey Lajos
Inas - Lázár Tihamér
A tegnapi adásban Latabár Kálmánról és Zerkovitz Béláról volt szó - róluk is írt könyvet Gál Róbert.
A Csókos asszonyból énekelt részleteket, valamint más Zerkovitz-dalok előadói voltak: Oszvald Marika, Kékkovács Mara, Huszti Péter, Faragó Péter , Peller Anna, Peller Károly, továbbá Honthy Hanna ("Lehoznám én a csillagokat az égből"), Baksay Árpád, Lehoczky Zsuzsa, Maros Gábor.
Latabár Kálmán felvétei közül elhangzott:
- Ábrahám Pál - Mihály István: "Hallod te ló"
Johann Strauss: A denevér
- Frosch és Frank jelenete a fogházigazgató irodájában - próza, km. Palócz László (Hungaroton felvétele, 1968)
- Rosalinda és Alfréd duettje az 1. felvonásból:„Inni édes, inni jó, szemed attól csillogó… Inni kell, higgyed el, boldog csakis így leszel…” (Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Lehel György - a Rádió Dalszínháza 1963-as stúdiófelvételéről)
Kinek az életéről beszélt még Gál Róbert a héten ? Lehár, Kálmán (ezeket nem hallottam) és ma amikor bekapcsoltam Fényes Szabolcs (ezt még meghallgathatom 6-kor). Sajnos az adást nem lehet visszahallgatni.