vissza a cimoldalra
2020-01-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11463)
A csapos közbeszól (95)

Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (836)
Élő közvetítések (8354)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (605)
Zenetörténet (262)
Kimernya? (3421)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4662)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3645)
Franz Schmidt (3511)
Pantheon (2511)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1850)
Operett, mint színpadi műfaj (4207)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62059)
Kedvenc magyar operaelőadók (1155)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2708)
Palcsó Sándor (279)
Miller Lajos (91)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

2033   Búbánat • előzmény1735 2017-04-16 21:39:06
Kapcs.: 1735., 942., 28. sz. sorszámokhoz

Amíg 1964-ben nem bemutatták a „Rákóczi” teljes stúdiófelvételét, addig korábban (1957) csak részleteket rögzített rádiófelvételről szólaltak meg Kacsóh daljátékának szép dalai: Polgár Tibor vezényelte a Magyar Rádió szimfonikus zenekarát, Szecsődy Irén, Szabó Miklós, Palló Imre, Déri Pál énekelt.

Kacsóh Pongrác: Rákóczi - Történelmi daljáték
Teljes felvétel.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00

Szövegkönyv: Bakonyi Károly (alapötlet és dialógusok), Endrődi Sándor, Pásztor Árpád (dialógusok) és Sassy Csaba (versek).

Vezényel: Kerekes János

Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

Szereposztás:

II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor
Reutheim Magda – Sándor Judit
Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor
Katica – Andor Éva
Kuczug Balázs – Palócz László
Sienowski hercegnő – Neményi Lili
Amália, Rákóczi felesége – Barlay Zsuzsa
Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György)
Bodinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő
Bercsényi Miklós – Ujlaky Gábor
Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András
Esze Tamás – Zenthe Ferenc
Andris apja – Márkus Ferenc
Gránátos Mihály – Rajz János
Wratislaw gróf, császári követ – Horváth Tivadar
Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál
Inas a hercegnőnél – Dózsa István
I. hang – Zoltai Miklós
II. hang – Szoó György

A cselekmény helyszíne és ideje: a bécsi Hofburg (I. felv.), a nagyszombati kuruc tábor (II. felv.), a trencséni vár (III. felv. 1. kép), a Vereckei- szoros (III. felv. 2. kép), 1711-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején

A daljáték legnépszerűbb dala Rákóczi I. felvonásbeli „megtérése” („Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég, a dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél.”), az a dal, amelyet a címszereplő anyja levelének elolvasását követően énekel.

Ruitner Sándor zenei szerkesztő az alábbi gondolatokat fogalmazta meg és írta le a Rádióújságban, a daljáték rádiós bemutatója elé:

„December 15-én múlt 90 esztendeje, hogy megszületett Kacsoh Pongrác, a magyar daljátékirodalom kimagasló egyénisége, az a ’magányos csillag’, akinek pályája üstökösként ragyogott fel a hazai zeneirodalom egén. Az ő ’hangján’ sem előtte, sem utána nem beszélt senki, zenéjének őszinte bája, megnyerő varázsa, amely lázba hozta a századeleje színházi szakembereit és közönségét, ma is töretlen erővel hat. A népmesék hitető varázsa árad dalaiból és e dalok formálta színpadi alakokból. Zenei ábrázolása sohasem öncélú, mindig a dráma hű szolgája, sőt néha az az érzésünk, azért a színpadi játék, hogy e kitűnő muzsikusnak alkalma nyíljon a zenélésre. Pedig ez korántsem igaz. Hiszen ma is legnépszerűbb János vitézére a kész darabhoz fedezte fel Beöthy László , a Király Színház igazgatója. S amikor a János vitéz sikerén felbuzdulva Bakonyi Károllyal Rákóczi alakját formázták daljátékba, mást, újat tudtak nyújtani. Ez már nem a népmesék világa. Ez már dráma, a színpad szigorú törvényei szerint is.

A Rákóczi 1906-os bemutatóján a címszerepet az akkori idők kimagasló énekes egyénisége, Környei Béla alakította, és úgy gondoljuk, a Magyar Rádió úgy áldoz méltó módon a zeneköltő emlékének, ha mostani felújításán a Magyar Állami Operaház kitűnő énekesgárdájával mutatja be a daljátékot.”
1735   Búbánat 2016-09-17 11:05:32
A Dankó Rádióban délelőtti operett adásában egyebek közt részleteket hallhattunk

Kacsoh Pongrác – Erdődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassi Csaba Rákóczi című művéből, mely a zeneszerzőnek a János vitéz mellett mindmáig a legismertebb zenés színpadi alkotása.

A „történelmi daljáték” teljes stúdiófelvétele a Rádió Dalszínháza bemutatójaként először 1964. január 4-én a Kossuth adón hangzott el 20.25 – 22.00 óra között.

Kerekes János vezényelte a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát
(Karigazgató: Vajda Cecília). Zenei rendező: Ruitner Sándor- Rendező: László Endre

Igazán impozáns névsor illusztrálja a szerepkiosztást:

II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor
Reuthreim Magda – Sándor Judit
Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor
Katica – Andor Éva
Kuczug Balázs – Palócz László
Sienowski hercegnő – Neményi Lili
Amália, Rákóczi neje – Barlay Zsuzsa
Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György)
Bodinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő
Bercsényi Miklós – Ujlaky Gábor
Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András
Esze Tamás – Zenthe Ferenc
Andris apja – Márkus Ferenc
Gránátos Mihály – Rajz János
Wratislaw gróf, császári követ – Horváth Tivadar
Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál
Inas a hercegnőnél – Dózsa István
I. hang – Zoltai Miklós
II. hang – Szoó György

A Dankó Rádióban - a közel négyéves fennállása alatt – már többször felcsendültek a daljáték szépséges dallamai, a ma sugárzott három részlet a következő volt:

- Rákóczi és Amália búcsúkettőse: „- Kezembe a kezed, szívemre a szíved, édes párom, tudom, hogy utolszor, tudom, hogy örökre el kell válnunk…” (Barlay Zsuzsa, Udvardy Tibor)

- Jelenet és dalcsokor (próza és ének) - Katica, Andris tárogatós és a kuruc kar jelenete (Andor Éva, Palcsó Sándor, Palócz László, valamint Újlaky Gábor, Ambrus András, Zenthe Ferenc, Turgonyi Pál, továbbá az Énekkar)

„- Ne bántsátok, korán még, ő a legnagyobb vitéz, ha megcsókol…/- összebújunk csöndesen, míg a labanc elmegyen…./ - Kuczug Balázs olyan vitéz, aki mindig előrenéz… Kuczug Balázs a csatában mindig első…/- Duna-Tisza…”

Egy másik rádiófelvételről hangzott el a daljáték legismertebb részlete: „Rákóczi megtérése” Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető így konferálta be az elsőként elhangzó ismert, gyönyörű dalt:

„Az egyik legszebb magyar tenorária vagy mondhatjuk úgyis, hitvallás Simándy József tolmácsolásában, akinek éppen holnap fogjuk ünnepelni születésének 100. évfordulóját:”

(Simándy József felvételén közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, Bolberitz Tamás vezényel)

Az operett adás ismétlését 18 órától sugározza a Dankó Rádió
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

SCHUBERT: a-moll („Arpeggione”) cselló-zongora szonáta, D. 821
Dóczi Péter (cselló), Sándor Zsuzsa (zongora)
MOZART: 1. (D-dúr) fuvolanégyes, K. 285
Bíró Zsófia (fuvola), Ecseki Anikó (hegedű), Tóth Balázs (brácsa), Magyar Gábor (cselló)
GERSHWIN: Három prelűd (Novák András átirata)
Rumy Balázs, Novák András (klarinét), Mersei Zsolt, Csongár Péter (basszusklarinét)
BRAHMS: Magyar táncok (Veronique Poltz átirata)
Gjorgjevic Dóra, Ittzés Zsuzsa (pikkoló), Kassai István (zongora)
ROSSINI: Három ária a Sevillai borbélyból (Werner Gábor átirata)
Mohai Bálint, Bánfi József, Tüske Aladár (fagott)

11:00 : Budapest
Erkel Színház

ADAM: Giselle

16:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Schöck Atala (ének)
Háry Ágnes (brácsa)
Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Kovács János
BERLIOZ: Fantasztikus szimfónia; II. tétel: Bál, IV. tétel: Menet a vesztőhelyre; V. tétel: Boszorkányszombat
Faust elkárhozása – drámai legenda
Szilfek tánca a II. részből
Rákóczi-induló az I. részből
Nyári éjszakák – dalciklus
I. dal: Villanella
II. dal: A rózsa lelke
A trójaiak – opera
A núbiai rabszolgák tánca
Harold Itáliában – szimfónia brácsaszólóval
IV. tétel: Rablók orgiája – Emlékezés letűnt jelenetekre
Rómeó és Júlia – drámai szimfónia
Mab királynő – Scherzo

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Keskeny Richárd, Sas Dániel (zongora)
"Hangulatkoncert"
BRAHMS: VI. magyar tánc
LISZT: B-A-C-H fantázia és fúga
LISZT: XIII. magyar rapszódia
BARTÓK: Szonáta, Sz. 80, BB 88
BARTÓK: Improvizációk magyar parasztdalokra, op. 20, Sz. 74, BB 83
POULENC: Szonáta zongorára, négy kézre, FP 8

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ADAM: Giselle

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Lajkó István (zongora)
David Oistrakh Quartet: Andrej Baranov, Rogyion Petrov (hegedű), Fedor Belugin (brácsa), Alexej Zsilin (cselló)
"Négyszer négyes plusz egy"
MENDELSSOHN: 6. (f-moll) vonósnégyes, op. 80
CSAJKOVSZKIJ: 1. (D-dúr) vonósnégyes, op. 11
DVOŘÁK: 2. (A-dúr) zongoraötös, op. 81
22:00 "Kóda" - beszélgetés a közreműködőkkel

19:45 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

A Budapesti Fesztiválzenekar művészei
Gálfi Csaba (brácsa), Juhász Barna (brácsa), Pivon Gabriella (fuvola), Polónyi Ágnes (hárfa)
Koncertmester: Pilz János
VIVALDI: g-moll concerto két hegedűre, csellóra és vonósokra, RV 578
HÄNDEL: D-dúr concerto grosso, HWV 323
BACH: 6. (B-dúr) Brandenburgi verseny, BWV 1051
MOZART: 4. (D-dúr) szimfónia, K. 19;
C-dúr versenymű fuvolára, hárfára és zenekarra, K. 299
17:00 : Martonvásár
Brunszvik-kastély

Puskás Tícia (hegedű), Kállay Ágnes (cselló), Marosfalvi Tünde (zongora)
DEBUSSY: g-moll szonáta, no. 3, L. 140
DEBUSSY: G-dúr trió, L. 3
BARTÓK: Román népi táncok, BB 68 (Székely Zoltán átirata)
PIAZZOLLA: Oblivion (cselló-zongora átirat)
A mai nap
történt:
1909 • Az Elektra bemutatója (Drezda)
született:
1886 • Wilhelm Furtwängler, karmester († 1954)
1913 • Witold Lutosławski, zeneszerző († 1994)
elhunyt:
1967 • Ettore Bastianini, operaénekes (sz. 1922)
1978 • Palló Imre, énekes (sz. 1891)