Bejelentkezés Regisztráció

Kiss B. Atilla


211 Búbánat 2023-10-14 23:21:16
Az Origo.hu oldaláról:
Interjút adott Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház szerdán újból kinevezett főigazgatója, az SZFE osztályvezető tanára, a Századvég Youtube-csatornájának („Kontextus”)

 Műsorvezető: Andor Éva

(1:14:43)

 A teljes interjú rendkívül izgalmas, a legérdekesebb részletek itt találhatók:

0:02:00 – Korai árvaság

0:06:14 – Világsikerek

0:07:18 – Bánk bán

0:14:37 – Különleges találkozások

0:19:55 – Wagner-buktatás Gyurcsányék idején

0:26:48 – Dráma Erdélyben 

0:29:09 – Borzalmas élet Ceausescu alatt

0:34:53 – Rátérdelt a szadista román rendőr

0:39:06 – Vallatás és beszervezési kísérlet

0:43:33 – Megfélemlítés

0:46:03 – A magyarság helyzete Erdélyben

0:47:56 – Budapest és Erdély

0:50:32 – Lerománozták a franciák

0:52:28 – Megbüntették Gyurcsányék a Bánk bánért

1:01:35 – SZFE-hisztéria 

1:05:46 – Operettszínház


210 Búbánat 2023-07-06 12:32:28
Töretlen a közönség bizalma az Operettszínház iránt

ORIGO - 2023.07.05. 12:32

 Mi újság a Budapesti Operettszínházban, mi lesz jövőre, erről is beszél Kiss-B. Atilla főigazgató.


209 Búbánat 2022-01-18 12:05:33

Kiss-B. Atilla Kossuth- és Liszt-díjas operaénekes az Esti Broadway vendége

"Esti Broadway ma 19 órától, a Klasszik Rádióban. H. Varga Mariann vendége Kiss-B. Atilla Kossuth- és Liszt-díjas operaénekes, akadémikus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, a Színház- és Filmművèszeti Egyetem docense, osztályvezető tanára, a Budapesti Operettszínház főigazgatója."

/Adás: 2021. november 2./

"Szó lesz ma este arról, hogy Kiss-B. Atilla operaénekesként hogyan kapcsolódik Pucccini és Lehár világához; Stephan Medcalffal való szakmai kapcsolata mikor kezdődött; milyen bemutatók várhatóak a következő hetekben az Operettszínházban; de beszélünk a Színművészeti Egyetemen indult énekes-színész képzésről, amely a musical és operett műfaját kívánja erősíteni és arról is, miért más egy olyan igazgató, aki művészként érti és érzi azokat társulati tagokat, akiket képvisel a szakma és a közönség felé egyaránt."


208 Búbánat 2021-10-05 20:36:00

"KÉTFÉLE EMBER LÉTEZIK, AKI SZERETI AZ OPERETTET, ÉS AKI MÉG NEM ISMERI A MŰFAJT”

Nemzetközi porondon a Budapesti Operettszínház”

cikk

„A járvány okozta nehézségekről, az új évadról, s egy készülő amerikai turnéról egyaránt beszélgettünk Kiss-B. Atilla főigazgatóval.”

/DITZENDY ATTILA – Magyar Nemzet.hu – 2021. 10. 05./


207 Búbánat 2021-08-11 16:23:33

Magyar Katolikus Rádió

Dallamív – „Espressivo”

Elhangzott: 2021.08.09. 11:30 - 12.00

"Műsorunk vendége Kiss B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója."

Szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
Műsorvezető: Cs. Nagy Tamás

Az adás visszahallgatható ezen a linken: 

https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=11&mev=2021&mho=08&mnap=09&mora=11&mperc=30


206 Búbánat 2020-09-06 11:58:53

Kiss-B. Atilla – Opera Café Portré 2020 - Videó

Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója és Karczag Márton főemléktáros beszélgetnek a tenorista művészi

operaházi pályafutásának alakulásáról.


205 Búbánat 2020-06-10 11:07:51

https://www.youtube.com/watch?v=0I3ZUMOxnPE

Magyarország élőben extra: Kiss-B. Atillával (2020-06-09) - HÍR TV

•2020. jún. 9.

„Túl jól mentek a dolgaink, egymást követték a tomboló sikerek, az Operettszínház látogatottsága egyáltalán nem csökkent, hanem 100 százalékos, de mindennek megvan a böjtje – jelentette ki Kiss-B. Attila, a Budapesti Operettszínház igazgatója annak kapcsán, hogy a teátrum több volt munkatársa is zaklatással vádolta meg az intézmény azóta már távozó ügyvezető igazgatóját. Egyikük az Indexnek azt nyilatkozta, hogy Kriza Zsigmond megalázó kommunikációja elviselhetetlen munkakörnyezetet teremtett. Kiss-B. Attila a Magyarország élőben című műsorunkban politikai jellegű támadásnak nevezte a lejárató cikket.”


204 Kati 2020-06-06 22:34:10 [Válasz erre: 203 Búbánat 2020-06-06 20:35:09]

Stand up comedy írásban.


203 Búbánat 2020-06-06 20:35:09

AKI ÚJRA DIVATBA HOZTA A DALJÁTÉKOT - Beszélgetés Kiss-B. Atillával, a Budapesti Operettszínház főigazgatójával

országut.com

/Oláh Zsolt/

2020. június 3.

Minőségi változást vizionált Kiss-B. Atilla, amikor megpályázta a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztját. Az előző vezetéstől megörökölt és teljesítendő évadterv után 2019 őszén Vidnyánszky Attila rendezésében bemutatták programadó előadásukat, Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét, amelyet azóta is töretlen sikerrel játszanak. Munkatársaival együtt nem csupán az Operettben addig ismeretlen színházművészeti látásmódot honosította meg, hanem világhírű cirkuszművészek közreműködésével, új műfajként megjelent a dinner show is. További újdonságként Csajkovszkij A diótörőjének bemutatásával – harminc év után ismét – balettet láthattak a nézők; negyven esztendő elteltével fölcsendültek Kacsóh Pongrác János vitézének dallamai, kialakították együttműködésüket a Magyar Táncművészeti Egyetemmel, a klasszikus repertoárból elmaradhatatlan operettek színrevitelén túl pedig többek között Grigori Frid Anne Frank naplója című kortárs monooperájával és Dubrovay László A képfaragó című táncjátékával is megszólították a közönséget. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a sornak koránt sincs vége. A Kossuth-díjas operaénekessel a pályázatában megfogalmazott gondolatokról, a kinevezése óta eltelt egy év izgalmas tapasztalatairól, az operett műfajának lehetséges meghatározásáról és új bemutatójuk alkotói csapatáról beszélgettem, kitérve arra is, hogy mit tehet a színház koronavírus-járvány idején.

[...] 

„Arra a kérdésre, hogy miért érezte úgy, hogy a széles körben elismert életúttal a háta mögött  operettigazgató akar lenni, Kiss-B. Atilla azt válaszolta, hogy belső indíttatást érzett arra, hogy odafigyeljen az Operettszínházra és az operett műfajára.

– Az operett is komoly műfaj, ha igényesen nyúlunk hozzá, és ha az a célunk, hogy megfejtsük a szerzői szándékot, akár zeneileg, akár a librettó szempontjából. A könnyebb hangvétele, vidámsága és optimizmusa nem azt jelenti, hogy művészi megvalósításában könnyedebb utakra kell lépnünk - fejtette ki a főigazgató.”


202 Búbánat 2020-03-06 11:33:44

Sikeres a Budapesti Operettszínház korszakváltása

ORIGO2020.03.06. 10:34

Egy éve van hivatalban a Budapesti Operettszínház főigazgatója, az ismert és népszerű Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Kiss-B. Atilla. A korábbiakhoz képest csendben telt a 2019-es esztendő, a botrányok elkerülték a Nagymező utcai színházat, nem került lapok címlapjára, mondhatni úgy is: semmilyen érdekfeszítővel nem szolgált a médiának. Nem úgy a közönségnek, akik minden este megtöltik a nézőteret, a régi és új produkciók egyaránt zajos sikert aratnak. 

[...] Kiss-B. Atilla elmondta azt is, mi áll annak hátterében, hogy egy év közös munka után Kriza Zsigmond ügyvezető igazgató közös megegyezéssel távozott a színháztól: „Kriza Zsigmond vállalt valamit – a Budapesti Operettszínház teljes arculatváltását és intézményi működési megújítását –, amit sikeresen levezényelt, eredményesen lezárt, és más irányú szakmai feladataira fókuszál a jövőben.”

A színház átalakulását kísérő pletykákról pedig azt mondta az interjú végén:

"Ismerem persze jól a mai színházi világot, tudom, hogy sokan nem örülnek a sikereinknek, a változásnak, az Operettszínház megújulásának. 

Az alattomos mendemondák vagy alaptalan rágalmak sok ember munkáját és rengeteg néző szórakozását tehetik tönkre. Az intézmény nemzeti kulturális missziót teljesít, a változásokat nem lehet megakadályozni.”

https://aktualis.blogstar.hu/2020/03/03/kiss-b-atilla-meg-nincs-vege-az-atalakitasnak-de-az-irany-jo/91262/


201 Búbánat 2019-11-19 19:14:15

"Nincsenek már hőseink, holott szükség lenne rájuk."

Szerzőhűségről, zenekari hangzásról, célokról beszélgettünk Kiss-B. Atillával.

Kultúra.hu - 2019.11.13 Seres Gerda

https://kultura.hu/nincsenek-mar-hoseink-holott-szukseg-lenne-rajuk/?fbclid=IwAR3ah7fANz4xN68fwW4MW65q6T0PtamFj2SxvJ0iRwDpZPpUI9mxmNds0ho

Kiss-B. Atilla februártól vezeti a Budapesti Operettszínházat. A főigazgató azt mondja: nincs trükk vagy titok, számos apróságból, odafigyelésből áll össze egy jól működő intézmény. Azt reméli, a szakma is megelőlegezi a bizalmat, és az eredmények láttán ítél majd.

- Fél éve vezeti a Budapesti Operettszínházat. Milyen intézményt vett át?

- Bár a kinevezésem február elsejétől szólt, valójában már októberben, a miniszteri döntés után elkezdtük a munkát. Az átadás-átvétel mindkét stábra komoly feladatokat rótt. Igyekeztem úgy átvenni ezt a színházat, hogy mindabból, ami az első emeleten történik, a társulat és a nézők semmi rosszat ne érzékeljenek. Az előző évadot – bár nem sikerült maradéktalanul – próbáltuk úgy befejezni, miként azt az elődöm megtervezte. Két új bemutatót tartottunk, azon munkálkodtunk, hogy kiváló körülményeket teremtsünk a Pendragon-legenda és a CAROUSEL – Liliom színreviteléhez. Az évad első bemutatóját pedig a pályázatban tervezettnél korábban tartottuk.

- Ez volt a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, majd szeptember elején az Operettszínházban debütált Csárdáskirálynő.

- Lehetőségünk nyílt egy együttműködésre a Szabad Tér Színházzal, és ez a váratlan alkalom egészen gondviselésszerűnek tűnt. Megállapodtunk Bán Teodórával arról, hogy a Budapesti Operettszínház létrehoz egy produkciót, amelynek előbemutatóját − és néhány további előadást − a Margitszigeten tartjuk, majd ősztől a színházunk repertoárjára kerül. Különösen fontosnak tartottam ezt a bemutatót, úgy éreztem, ezzel kijelölhetem azt az utat, amin az Operettszínház jár a következő időszakban.

- Mi jellemzi ezt az utat?

- Elsősorban a kiváló minőségre törekvés. Egy eszközeiben korszerű, de tartalmát tekintve hagyományos színházat képzelek el. Vidnyánszky Attilát korunk egyik legkiválóbb rendezőjének tartom, és örülök, hogy sikerült megnyernem élete első operettrendezésére, amelyhez Cziegler Balázs lenyűgöző díszletet tervezett. Hosszan sorolhatnám az alkotókat, mert valóban nagyszerű csapat állt össze. Számomra fontos, hogy hűen tükrözzük a szerző szándékát. Bár erre mondhatják, hogy ez magától értetődő.

- Vagy azt is, hogy elavult.

- Természetesen lehet modern, az eredeti műtől elrugaszkodott interpretációkat készíteni, ám én arra törekszem, hogy megfejtsük a szerzői szándékot, és ahhoz hű előadást állítsunk színpadra. Ez döntés kérdése, és természetesen nem jelenti azt, hogy a rendező ne tehetné hozzá a saját elképzeléseit. A zenés színháznak is több rétege van.

- Vidnyánszky Attila is a maga számára érdekes üzenetet fejtette fel a Csárdáskirálynőből. Ez óhatatlanul egy személyes nézőpont.

- Amely véleményem szerint tiszteletben tartja a szerző szándékait. Emellett fontosnak tartom a lenyűgöző látványvilágot és a zenekar magas szintű játékát. Ott kezdődik például, hogy akkora apparátussal szólaltassunk meg egy művet, amekkorára az alkotó azt komponálta. Ne spóroljunk ki belőle itt-ott egy-egy hangszert, muzsikust. Nyilván minden zenekari ároknak megvannak a saját adottságai, ezért sem játszunk az Operettszínházban Richard Strauss operákat, de még a János vitéz hangszerelését is a színház zenekari árkának befogadóképességéhez adaptáltattuk. Amit vállalunk, azt − lehetőség szerint − teljesítenünk kell. Elengedhetetlen, hogy jól képzett, sokoldalú énekes színészeket foglalkoztassunk. Rendkívül fontosnak tartom a műhelymunkát, ehhez minden feltételt igyekszem biztosítani a művészeink számára. Nincs trükk vagy titok, számos apróságból, odafigyelésből áll össze egy jól működő intézmény.

- Képzett hangok, jó színészek tekintetében hogy áll a színház?

- Szerintem remekül. Úgy gondolom, hogy az egyik legjobb színház a világon, nemcsak Budapesten.

- Komoly állítás.

- Őszintén így tartom. Egyre kevesebb az állandó társulat, pláne az olyan csapat, amely három teljes értékű szereposztást tud kiállítani például a Csárdáskirálynő esetében. Fiatal, jól képzett művészekről van szó, akik szeretnek, akarnak és tudnak dolgozni. Nekem mindössze annyi a dolgom, hogy biztosítsam a fejlődésükhöz szükséges feltételeket. Jelenleg két énekmestere van az Operettszínháznak, a színészek, énekesek korlátlan mennyiségben vehetnek igénybe korrepetíciót.

- Miért van szükség hármas szereposztásra? Utaztatják az előadást?

- Szándékunkban áll; remélem, a következő évadban lesz erre lehetőségünk. Operettekre szerte a világban nagy az igény, a szép kiállítású, színvonalas kínálat viszont csekély. Nemrég Izraelben vendégszerepeltünk: Jeruzsálemben és Tel-Avivban léptünk fel, ahol állva tapsolt több mint kétezer ember. Visszatérve az eredeti kérdésre, a produkciók utaztatása csak az egyik oka a többes szereposztásoknak. A másik, hogy nem maradhat el előadás. Én úgy nevelkedtem, hogy a néző, a színház szent. Ha megváltják jó előre a jegyeiket, nem szeretném kitenni őket annak, hogy egy esetleges influenzajárvány miatt le kelljen mondanunk az előadást. A hármas szereposztás kellő biztonságot ad. Ráadásul hétvégenként napi két előadást játsszunk, és ahhoz, hogy például egy hangszálakat mozgató apró izom regenerálódjon, legalább 24 órára van szükség.

- Az első bemutatóról már beszéltünk, de miként állította össze az első évadot?

- Nagyon fontosnak tartottam, hogy bemutassuk a János vitézt. Az Operettszínház régóta adós ezzel a közönségnek. Vannak bizonyos zenés alapműveink, amelyeket meggyőződésem szerint az Operettszínháznak műsoron kell tartania. Ilyen a már említett Csárdáskirálynő, a Marica grófnőa Cirkuszhercegnő, A víg özvegyA mosoly országa, a János vitéz. Ezeket sorra bemutatjuk a következő években. Novemberben 22-én lesz a János vitéz premierje. Ez egy igazi családi daljáték, amely példát állíthat a fiatalok elé. Nincsenek már hőseink, a társadalom nem tart igényt a hőstörténetekre, én ellenben úgy vélem, szükség van rájuk. Nem volt kétséges, hogy Bozsik Yvette rendezze az előadást. Néhány éve láttam a Nemzeti Színházban az Éden földön című, Hany Istókról szóló zenés darabot, és egészen lenyűgözött az Yvette által teremtett költői mesevilág. Hasonló csodaélményt remélek a János vitéztől.

- Tavasszal mutatják be a Mohács 1526 című rockmusicalt.

- Sajnos ezt a bemutatót el kellett halasztanunk. Helyette a La Mancha lovagját tűztük műsorra, ami színvonalas, örök igazságokról szóló mű, és kiválóan illeszkedik egy zenés színház repertoárjába. Az egyensúlyra is törekszem az operett, daljáték, musical, táncjáték tekintetében, fontos, hogy a zenés színház minden szegmense megjelenjen a programunkban. Így még karácsony előtt bemutatjuk Harangozó Gyula koreográfiájában a Diótörőt. Remek táncművészei vannak az Operettszínháznak. Nem csak táncbetétekben kívánom őket foglalkoztatni; kiválóan alkalmasak egész estés táncprodukció létrehozására is. Ezzel a felnövekvő fiatal táncművészeket is be tudjuk vonzani.

- Februárban lesz egy opera, vagyis mono-opera bemutató is.

- Az Anne Frank naplója Grigori Frid néhány éve elhunyt orosz zeneszerző operája, nagyszerű megfogalmazása ennek a történetnek. Rendkívül fontosnak tartom a tehetséggondozást, hogy lehetőséget adjunk fiatal művészeknek. Kiváló növendékem, Süle Dalma énekli-játssza majd az előadást, azonnal ő jutott eszembe a szerepről, a rendező Rátóti Zoltán lesz. Ez egy magyarországi ősbemutató.

- A legfrissebb bemutató a Párizsi randevú  a Kálmán Imre Teátrumban. Hogyan jött a dinner show ötlete?

- Az én látásmódomban az igényes szórakoztatásnak rengeteg módja van. Bár fontosak számomra a keretek, úgy gondolom, kár volna éles határt vonni a különböző műfajok között. Minden történés, amely katarzist, rendkívüli élményt nyújt a nézőnek, az mind ugyanazt a célt szolgálja, hogy az emberek arra a kis időre elfeledjék a hétköznapok búját, baját, keserűségét, és kapjanak valami – kopott kifejezés, mégis helytálló – szellemi táplálékot, amit csak itt, mi nyújthatunk nekik. A Kálmán Imre Teátrumban a hely szelleme is indokolja a cirkuszi, varietéelemek használatát, ezért úgy gondoltam, próbáljunk meg itt valami olyasmit, aminek külföldön nagy hagyománya van, ám nálunk még ismeretlen. A dinner show lényege, hogy a közönség egy teljes élményt kap: kiváló előadást, zenét, táncot, látványt, cirkuszművészeti produkciókat és olyan vacsorát, amelyik bármely élvonalbeli francia étteremben megállná a helyét. Azt is mondhatnám, hogy az érzékeket juttatjuk felejthetetlen élményhez. A bemutatón hatalmas volt a siker, izgatottam várom a további előadásokat.

- Miben méri a sikert, milyen eredményeket remél?

- A nézőszámok most is kitűnőek, lényegében telt házzal futnak az előadásaink. Azt gondolom, hogy színvonalas produkciókat kell létrehoznunk, és most folyamatosan ezen dolgozunk. A libabőr nem hazudik. Ha beülők egy előadásra vagy próbára, és el tudom felejteni, hogy én vagyok az intézmény vezetője, mert magával ragad amit látok, hallok, akkor jó úton járunk. Elcsépeltnek hangozhat a katarzis kifejezés, ám mégis ez a színház lényege. Vannak türelmetlen emberek a társulaton belül és a színházi szakma bizonyos berkeiben is. Ám én azt kérem tőlük, hogy előlegezzenek bizalmat a munkánknak, és ha beérett, akkor ítéljenek.


200 macskás 2019-06-21 20:34:46

200


199 tiramisu 2019-06-21 15:41:30 [Válasz erre: 197 Búbánat 2019-05-22 20:03:09]

Akkor  felújítják az Ifjú gárda c.operát ?- igaz,az opera, viszont növeli a színvonalat!


198 Búbánat 2019-06-20 17:58:05

“FELADATUNK A MINŐSÉGI DALSZÍNHÁZ BEVEZETÉSE” – KISS-B. ATILLA VÁLASZOLT

2019 JÚNIUS 17. HÉTFŐ, 9:05

Operaénekes került az Operettszínház élére. A teátrumot februártól vezető új főigazgatót a Figyelő kérdezte.

A Figyelő cikkéből:

“Pécsett korábban tanítottam, most a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek vagyok az adjunktusa. Mindig is része volt az életemnek az operett. A repertoárom szerves részét képezték olyan operettszerepek, mint Szu-csong herceg, Józsi a Cigányszerelemből, Barinkay, Kukorica Jancsi, Jancsó Bálint és még sorolhatnám. Én még az operánál is komplexebb műfajnak tartom. Ilosfalvy Róbert, Simándy József, Házy Erzsébet vagy Bende Zsolt gyakran énekelt operettszerepeket. A nemzetközi porondon Nicolai Gedda vagy Richard Tauber, aki Lehár kedvenc tenorja volt, továbbá számos operettjének nagyszerű tolmácsolója, szintén azt igazolja, hogy van átjárás a két műfaj között. Szó sem lehet lenézésről, hiszen egyik-másik operettszerep még komplexebb tudást, felkészültséget igényel, mint egy-egy operai feladat” – fejtette ki Kiss-B. Atilla.

“Azt gondolom, a több mint negyed évszázados művészi pályám, a számtalan teátrumban szerzett tapasztalatom és a zenés színház iránti elkötelezettségem hozzájárulhat ahhoz, hogy az Operettszínház, az operett, a musical új lendületet és társadalmi nagyrabecsülést kapjon” – hangsúlyozta a direktor, aki az interjúban azt is leszögezte: vezetőként úgy véli, hogy az Operettszínház közönsége sem jobb- és baloldali, liberális vagy konzervatív nézeteket valló emberekből áll, hanem nézőkből.

“A magyar operett nemcsak a történelmünk sorsfordító pillanatait idézi fel, hanem azokat a karaktereket és hősöket is, akiket a nemzeti identitásunk részének tekintünk. A néző és az előadó egyaránt büszke lehet arra, hogy egy olyan örökség birtokosa, amelynek a kulcsa a magyar temperamentum, a magyar kultúra. Van olyan műfaj, amelyet a magyar előadók művelnek a legjobban a világon, s a magyar nézők tudnak a legjobban ünnepelni. Ezt az egyedülálló katarzist a művészek a nézőkkel együtt hozzák létre, és ennek a csodának a temploma az Operettszínház” – fogalmazott Kiss-B. Atilla.

A teljes interjú a Figyelőben olvasható.


197 Búbánat 2019-05-22 20:03:09

Kiss-B. Atilla: "A társadalom kiiktatta a hősöket"

MAGYAR NEMZET, 2019. MÁJUS 22. SZERDA 09:45

KISS-B. ATILLA: A FIATALOKNAK SZÜKSÉGÜK VAN PÉLDAKÉPEKRE, A CSALÁDOKNAK PEDIG MESÉRE

/B. Orbán Emese/

Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes és a Magyar Állami Operaház örökös tagja február elsejétől a Budapesti Operettszínház főigazgatója. Operaénekesi karrierjének kezdetéről, a főigazgatói poszthoz vezető útról, az új évadról és terveiről beszélgettünk.

 

"Lehár Ferenc szándéka az volt, hogy megragadja a nézők szívét és behatoljon a lelkükbe. Az én kötelességeim közül a szórakoztatás sem hiányozhat, de – Lehár szellemiségét is szem előtt tartva – célom mindezek mellett közönségünk lelkébe estéről estére útravalót is elhelyezni. Ebben a társulat szorgalma, profizmusa van segítségemre."

 


196 Búbánat 2019-02-20 18:49:40 [Válasz erre: 195 Búbánat 2019-02-02 15:39:58]

Kiss-B. Atilla: "Visszaszerezni a régi rangot”

"A műfajnak ma is ott van a helye, ahol a csehovi színháznak, Verdi operáinak vagy a beethoveni szimfóniáknak – mondta Kiss-B. Atilla, az Operettszínház új főigazgatója"

Magyar Hírlap - Sárdy Krisztina – 2019.02.07.

Elfoglalta főigazgatói székét a Budapesti Operettszínházban Kiss-B. Atilla, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes. Első társulati ülése után terveiről kérdeztük: többek közt a nemzetközi operettfesztivál megvalósításáról és új, kortárs magyar musicalekről. Arról is beszélgettünk vele, hogyan segíthet világhírű rendezők meghívása a társulat kreatív energiáinak mozgósításában.

Kiss-B. Atilla: Szükséges a komfortzónából való kilépés, a művészben rejlő kreativitás aktiválása 

– A színházigazgatás mellett számtalan feladata van: tanít, elnökségi tagja a Magyar Művészeti Akadémiának (MMA), emellett aktív énekművész is. Nem fél, hogy új tisztsége miatt fel kell hagynia valamivel?

– A közéleti és professzionális tevékenységeim összefüggnek, és kiegészítik egymást. Tehát az például, hogy oktatok a Zeneakadémián, mindeközben pedig vezetem a színházat nagyon konstruktív szimbiózis tud lenni olyan értelemben, hogy a saját, illetve a kollégáim diákjai figyelmét is a műfaj felé tudom terelni, ami számukra jövőkép, alternatíva lehet. Továbbá az MMA-s közéleti tevékenységem a színház szempontjából gyümölcsöző együttműködésre ad lehetőséget, hogy a művészeti közéletben hangsúlyt kapjon az operett műfaja és maga az intézmény. 

– Ami a múlt péntek óta működő, új vezetőséget illeti: itt a színházban és más teátrumokban gyakori a főrendező alkalmazása. Önnél jelenleg betöltetlen ez a poszt, miért?

– Az Operettszínház első embere hosszú-hosszú időn át mindig rendező volt, gondoljunk csak Vámos Lászlóra, Szinetár Miklósra, Halasi Imrére vagy Kerényi Miklós Gáborra. Ennek az örökségnek a hatása a mai napig érezhető, bár egy rövid ideje nem így van. Én most azt szeretném, hogy az előadóművész szempontjai kerüljenek előtérbe, a művészeti tevékenységnek való megágyazás legyen elsődleges, hogy itt mindenki jól érezze magát a bőrében és a kreativitása is kibontakozhasson. Ahogy a társulati ülésen is elmondtam, a sokszínűséget próbálom megcélozni, többek közt azzal, hogy nagyszerű hazai és külföldi rendezőket hívok meg, olyanokat, akiket ismerek, akikkel jól dolgoztam, és láttam munkájuk gyümölcsét. A Moshe Leiser-Patrice Caurier rendezőpáros vagy Stephen Medcalf, akik a pályázatomban szerepelnek, és a Metropolitantől a Covent Gardenen és a Scalán át a Staats­-operig a világ legnagyobb házaiban alkottak, nemcsak a nevüket adták hozzá, hanem tényleg kíváncsian-izgatottan várják a közös munkát. Leiser és Caurier áprilisban jönnek megtekinteni a házat, de beszélhetünk Vidnyánszky Attiláról is, aki Csárdáskirálynőt fog rendezni. Silviu Purcăretével is találkoztam, aki a Nemzetiben most próbálja Csehov Meggyeskertjét (a Cseresznyéskert új fordításban – S. K.). Ő, noha életében még nem rendezett operettet, nagy nyitottságot, valamint érdeklődést tanúsít a műfaj, illetve az intézményünk iránt. Kell egyfajta stabilitás, az „akol melege”, a ház biztonsága: ezért jó a társulat. Ám szükséges a komfortzónából való kilépés is, a művészben rejlő kreativitás aktiválása, amire egy vendégrendező kiválóan alkalmas. 

– Az évad végéig még az előző vezetés által összeállított műsor folytatódik. Ősztől melyek azok a jelenlegi repertoár-darabok, amelyeket tervez megőrizni, továbbvinni?

– Mindenképpen fel fogok állítani egy rendszert, egy jól meghatározott elképzelés alapján, amelyről egyelőre még nem szeretnék beszélni, mert nagyon sok tényezőnek kell összeállni ahhoz, hogy megvalósítható legyen. 

– A színház repertoárjának fontos részét képezik a musicalek is. Közülük is elsősorban az új magyar darabok kaptak nagyobb hangsúlyt pályázatában, ahogy az elvárás is volt a fenntartó részéről. Ám a tervezett bemutatók, felújítások közül mintha hiányoznának Lévay Szilveszter olyan, nagy sikerrel játszott darabjai, mint a Mozart vagy az Elisabeth…

– Emögött semmilyen prekoncepció nincs, hiszen semmi sincs még lezárva. Nemrég nálam járt Szarka Tamás, Jávori Ferenc ’Fegyá’-val és Müller Péter Sziámival pár napja beszélgettem, Tolcsvay Lászlóval a héten találkozom – és noha Lévay jelenleg nincs a látószögemben, ez nem azt jelenti, hogy nem is lesz. Azt szeretném, hogy minél több szerző vágyjon arra, hogy a darabját mi mutassuk be, itt az Operettszínházban.

– Szintén pályázatában szerepelt egy nemzetközi operettfesztivál elindítása, némiképp a Nemzeti Színház Madách Nemzetközi Színházi Találkozója (MITEM) mintájára.

– Sokféle fesztivál létezik szerte a világban szerző, stílus, téma vagy más szempontok szerint kialakítva. Adja magát a lehetőség, hogy mi is létrehozzuk a saját fesztiválunkat. Májusban lesz például a Nemzetközi Lehár Ferenc Énekverseny döntője, ahol a zsűri elnöki tisztségét töltöm be, és butaság lenne részemről, ha nem kezdeném el erre a vezérfonalra felfűzni azokat a gyöngyszemeket, amelyeket a verseny eredményeként megtalálunk. Engem alapvetően az foglalkoztat, hogy az operett és a daljáték, egyszóval a zenés színház visszakerüljön a kulturális köztudatban az őt megillető helyre. Ha Puccini megtehette, hogy Lehár Ferencről egyik legnagyobb riválisaként beszélt, ha Kodály Zoltánnak Kálmán Imre évfolyamtársa volt, és együtt voltak jelen a kulturális közéletben (akárcsak Jacobi Viktor és Molnár Ferenc), akkor azt gondolom, hogy az operett műfajának ma is ott a helye, ahol a csehovi színháznak, Verdi operáinak vagy a beethoveni szimfóniának. Az a célom, hogy a műfaj visszanyerje azt a rangját, ami korábban megillette, és a mai napig megilleti.


195 Búbánat 2019-02-02 15:39:58

Új főigazgató a Budapesti Operettszínház élén

/Operettszínhaz.hu - 2019. február1./

A Budapesti Operettszínház 2019. február 1-jén hivatalba lépő főigazgatója, Kiss-B. Atilla ma délután megtartotta első társulati ülését,amelyen tájékoztatót tartott az átadás-átvételi folyamat lezárásáról, 2019 júniusáig tartó időszak terveiről és művészeti elképzeléseiről, valamint bemutatta az új vezetőség tagjait. A fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériumát a társulati ülésen Krucsainé Herter Anikó kulturális ügyekért felelős helyettes államtitkár asszony képviselte.

Szinhaz.org.

“A TÁRSULATSZELLEMET KÍVÁNOM ERŐSÍTENI” – HIVATALBA LÉPETT KISS-B. ATILLA, AZ OPERETTSZÍNHÁZ ÚJ IGAZGATÓJA

2019 FEBRUÁR 01. PÉNTEK, 16:10

Péntek délután Kiss-B. Atilla megtartotta első társulati ülését a Budapesti Operettszínházban. A teátrum főigazgatója összefoglalójában kifejtette: sok-sok műhelymunkával, hatékony próbával, átgondolt repertoár választással, kiváló hazai és külföldi szakemberek bevonásával, rangos, sikeres és elismert rendezők meghívásával képzeli el a jövőt.

A társulati ülésen részt vett Krucsainé Herter Anikó kulturális ügyekért felelős helyettes államtitkár és az Operettszínház új vezetésének többi tagja: Dr. Kriza Zsigmond ügyvezető igazgató, Apáti Bence balettigazgató, Pfeiffer Gyula főzeneigazgató, Maróti Szilvia gazdasági igazgató és Somfai Péter műszaki igazgató.

Krucsainé Herter Anikó kulturális ügyekért felelős helyettes államtitkár kifejtette, hogy azóta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere, Kásler Miklós meghozta döntését, többször járt a színházban, alkalma volt megismerni a színfalak mögötti életet és véleménye szerint irigylésre méltó a Nagymező utcai épületben, ebben a társulatban dolgozni. “A döntést követően elkezdődött az átadás-átvétel folyamata és ezek a munkamegbeszélések nagyon jó hangulatban, konstruktívan zajlottak. Köszönöm az előző vezetés munkáját és a mögöttünk álló zökkenőmentes hónapokat. A minisztérium számára kiemelkedően fontos a Budapesti Operettszínház. Fontosnak tartjuk a főigazgató úr pályázatában megfogalmazottak szerint a hiteles, tradíción alapuló értékmentő és értékteremtő kortárs, hazai és közép-európai kulturális élethez igazodó szemléletváltozás iránti törekvéseket. Az Operettszínház Magyarország egyik csúcsintézménye, Magyarország kultúrájának letéteményese és mint ilyen, a magyar diplomácia zászlóshajója, nemzeti kulturális indentitásunk, egyben az országról alkotott belső és külső kép meghatározó eleme, a hagyományos operettjátszás színtere. Az Operettszínház legfontosabb feladata, hogy az operettet, mint különleges magyar műfajt az értékén kezelje, presztízsét tovább növelje a hazai és nemzetközi művészeti életben. Én ehhez a munkához kívánok sok sikert és kitartást” – fogalmazott az államtitkár.

Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója kiemelte, az elmúlt közel 3 és fél hónapban a tervek szerint zajlott a Operettszínház menedzsment átadás-átvételének előkészítése, mely február elsején lezárult. “Pályázatomban azt vállaltam, hogy az Operettszínházat a már stratégiai fontosságú nemzeti kulturális intézmények – mint a Művészetek Palotája, a Nemzeti Színház, a Magyar Állami Operaház – minőségi szintjére, rangjára emeljem. Hogyan képzelem el mindezt? Sok-sok műhelymunkával, sok és hatékony próbával, átgondolt repertoár választással, kiváló hazai és külföldi szakemberek bevonásával, rangos, sikeres és elismert rendezők meghívásával. Igyekszem mindenkit a számra legelőnyösebb szerepkörben foglalkoztatni. Énekmestereket szeretnék bevonni a műhelymunkákba, nem csak az énekes színészek, hanem az énekkari kollégák napi felkészülését is segítve ezzel. Fontosnak tartom a szerzőhűséget és stílushűséget. Mindenfajta szerződési jogviszonytól eltekintve az Operettszínházat társulatnak tekintem, és ezt a társulatszellemet kívánom erősíteni minden erőmmel. Nem óhajtom megtiltani, megakadályozni senkinek, hogy más intézményben fellépjen, vendégszerepeljen, de annak a feltételét szeretném megteremteni, hogy mindenki itt érezze magát igazán otthon. Ez a nulladik évünk, nem kívánunk semmilyen ugrásszerű változást létrehozni. Az előző vezetés által megtervezett programnak megfelelően a társulat hamarosan Dubai-ba utazik vendégszereplésre, áprilisban bemutatjuk a Liliom – Carousel című zenés darabot, melynek terveit a napokban elfogadtuk, és bízom benne, hogy egy értékes, szép produkcióval bővül a repertoár” – sorolta az új direktor.

Kiss-B. Atilla a nyári és őszi tervekről is szót ejtett: “Izraelben magyar kulturális esemény indul ősszel, a nyitó gálákat társulatunk adja elő Tel-Avivban és Jeruzsálemben, szeptemberben pedig az addigra felújított Menyasszonytánccal érkezünk Izraelbe. Júniusban a Margitszigeti Szabadtérivel együttműködésben az új Csárdáskirálynőt mutatjuk be Vidnyánszky Attila rendezésében, melyet augusztusban még két alkalommal láthatnak szabadtéren az Operettszínház színészeivel, énekkarával és vendégművészekkel. A mű ősztől a színház repertoárját gazdagítja. A hagyományoknak megfelelően a társulat lép fel a Budavári Palotakoncerteken. Bócsa Barnabás úrral is tárgyalunk az idei bajai együttműködésről, a tervezett 3 előadásunk augusztus 20. után kerül műsorra a városban. A Szépség és a Szörnyeteg turné folytatására törekszünk, és megteszek mindent annak érdekében, hogy a művet itthon is játsszuk. Azon is dolgozunk, hogy a következő szilveszteri műsort a Duna televízió rögzítse, majd további előadásokat is felvegyenek az Operettszínházban, melyeket a tévénézők is láthatnak.”

A főigazgató végezetül kiemelte: “Az Operettszínház nemzetstratégiai fontosságú költségvétési csúcsintézmény. Komoly ígéreteket kaptam arra vonatkozóan, hogy biztosítva lesznek a források ahhoz, hogy megvalósítsuk a pályázatban leírtakat. A színházban pedig személyes találkozókra készülök” – zárta beszédét Kiss-B. Atilla.


194 Búbánat 2019-01-22 17:16:36 [Válasz erre: 193 Búbánat 2019-01-18 21:27:01]

Az alábbi linkre kattintva elérhető kis videofilmen Kiss-B. Atillával készült interjú is meghallgatható.

Ki lesz a következő operettcsillag, amikor daltól lesz hangos Észak-Komárom?

KEMMA – Komárom - Esztergom Megyei Hírportál, 2019. 01. 20. 11:30

Január 16-án a Tiszti pavilon épületében hirdették meg a szervezők a tizenegyedik Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenytprimadonnaszóló, bonviván- szóló és szubrett–buffó-páros kategóriákban. A rangos eseményre március 20-ig lehet jelentkezni.

"A megjelenteket Varga Anna, az észak-komáromi Városi Művelődési Központ igazgatója köszöntötte, köztük Kiss-B. Atillát, a Budapesti Operettszínház február elsejétől regnáló főigazgatóját, aki egyben az énekverseny zsűrijének elnöke, Pfeiffer Gyulát, a Fővárosi Operettszínház zenei főigazgatóját, valamint Keszegh Bélát, Észak-Komárom és dr. Molnár Attilát, Dél-Komárom polgármesterét."

"Varga Anna köszöntőjében ismertette az énekverseny eddigi történetét, majd köszönetet mondott a Budapesti Operettszínház szakmai segítségéért, hiszen már harmadik alkalommal közösen rendezik meg a versenyt."

"Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház február 1-től regnáló főigazgatója kihangsúlyozta, hogy Komárom rangos eseménynek ad otthont, amelynek megszervezéséhez szívesen járul hozzá a Budapesti Operettszínház, hiszen Lehár Ferenc öröksége mindenkit kötelez.
– Lehár örök érvényű, örök értékű kincset hagyott ránk, az általa komponált csodálatos operetteket. Azonban ezeket énekelni kell, mert ha nem énekeljük őket, akkor nem egyebek, mint grafikai ábrák és kottafejek papírlapokon. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, nekünk fel kell tárnunk és meg kell találnunk napjaink fiatal előadóit, akik a közelebbi és távolabbi jövőben életre keltik a szerző nagyszerű életművét – emelte ki Kiss-B. Atilla. Kitért arra is, hogy a versenynek köszönhetően a magyar operett ismét a figyelem középpontjába kerül a Kárpát-medencében, annak szomszédságában és az egész világon. Népszerű az esemény, hiszen legutóbb orosz, cseh, osztrák, lengyel, szlovák, román és magyar énekesek is bekapcsolódtak az énekversenybe."

"A zsűri tagjai Kiss-B. Atilla mellett Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója; Dagmar Livorová, a Szlovák Zeneművészeti Egyetem opera–operett ének szakos tanára, valamint Ksenia Zharkova, moszkvai karnagy lesznek. A verseny fődíja csaknem egymillió forint lesz."


193 Búbánat 2019-01-18 21:27:01

Meghirdették a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyt

ujszo.com/origo.hu/MTI 2019.01.17..,16:01

Az operett nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése a célja a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenynek, amelynek középdöntőjét és döntőjét Lehár szülővárosában, Komáromban május 4-én és 5-én, az azt követő gálaestet a Budapesti Operettszínházban rendezik május 6-án.

Meghirdették a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyt, aminek egyértelmű célja az operett műfaj nemzetközi népszerűsítése, és az új tehetségek felfedezése. A verseny középdöntőjét és döntőjét Lehár szülővárosában, Komáromban május 4-én és 5-én, az azt követő gálaestet a Budapesti Operettszínházban rendezik május 6-án.

A selejtezők többek között Prágában, Pozsonyban, Moszkvában, Kolozsváron és Budapesten, az Operettszínházban zajlanak majd. A háromfordulós megmérettetésre az érdeklődők három kategóriában; primadonna szóló, bonviván szóló és szubrett-buffó párosként jelentkezhetnek. A fődíj 3000 euró (964 ezer forint), amely a legkiemelkedőbb teljesítményért ítélhető oda, kategóriáktól függetlenül. A meghirdetett kategóriák első és második helyezettjét 1000 és 500 euróval díjazzák.Az énekversenyre március 20-ig lehet jelentkezni,az info@operetta-competiton-lehar.sk címen. A magyarországi első forduló várhatóan április első felében lesz, a középdöntőt és a döntőt Komáromban, május 4-5-én rendezik. Itt már a versenyzőket a teljes nemzetközi zsűri hallgatja meg, amelyik dönt is a végső eredményekről. A zsűri tagja lesz Dagmar Livorová, a Szlovák Zeneművészeti Egyetem opera-operett ének szakos tanára, Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója és Kszénia Zsarko karmester, a moszkvai Női Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője.

A zsűri elnöke Kiss-B. Atilla operaénekes, aki február 1-étől kezdi igazgatni a Budapesti Operettszínházat.

A döntőt és versenyt záró gálaműsor rendezője Bori Tamás, karmestere Pfeiffer Gyula lesz, aki február 1-től lesz a Budapesti Operettszínház zeneigazgatója.

Lehár szülővárosában a versenyt legutóbb 2016-ban rendezték meg, akkor hat ország 90 résztvevője közül ötvenen jutottak tovább. A győztesek között volt Bordás Barbara, Lévai Enikő, Fedor Oszipov és Kardffy Aisha is.


192 Búbánat 2018-11-03 23:58:35

A Magyar Állami Operaház Örökös Tagjainak Testülete mai ülésén az Opera Örökös Tagjai közé választotta meg - mások mellett -  Kiss B. Atilla operaénekest.

(Forrás: Opera honlapja)


191 Búbánat 2018-10-28 00:23:32 [Válasz erre: 183 Búbánat 2018-10-20 10:39:51]

Interjú Kiss-B. Atilla operaénekessel a Budapesti Operettszínház új főigazgatójával

"Magas nívón képviselni nemzeti mivoltunkat az egyetemességben"

OLÁH ZSOLT2018.10.27. 09:25, ORIGO.hu

Kiss-B. Atilla és Montserrat Caballe Szegeden

"A nemrég meghalt Montserrat Caballéval például kétszer is énekelt.

Legyen áldott az emléke! Az első találkozásunk Barcelonában volt, Saint-Saëns VIII. Henrik című operájában, majd a Szegedi Szabadtéri Játékokon adtunk egy egész estés hangversenyt. Nagyon szép emlékként él bennem a koncert. Túl azon, hogy kiváló partnerként fölfelé inspirálta a teljesítményemet, a közvetlensége egészen elbűvölő volt. Felváltva énekeltünk, a duettet leszámítva. Az én áriáim idejére nem ment ki a színpadról, hanem leült, végighallgatta és megtapsolt egy-egy áriám végén."

"Milyen indíttatásból pályázott a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára?

Kevesen tudják rólam, hogy – főleg a pályám elején – viszonylag sokszor felléptem operettekben és daljátékokban, elsősorban Kolozsváron, de Győrött és az Operettszínházban is. Halasi Imre igazgatása idején sorozatban énekeltem Szu-Csongot A mosoly országából, és a Szegedi Szabadtéri bemutatóján a később az Operettszínházban futó Cigányszerelem Józsi cigányprímását is rám bízták; de említhetném Szinetár Miklós rendezésében a nemrég bemutatott A cigánybáró Barinkayjának szerepét is, amelyet mind a premieren, mind az azt követő előadásokon szintén én formáltam meg az Erkel Színházban. Mindemellett számos gálán énekeltem operettrészleteket itthon és külföldön egyaránt. Tapasztalataimból fakadóan határozott elképzeléssel rendelkezem arról, hogy egy állami dotációjú nemzeti kulturális csúcsintézményben hogyan lehetne, illetve hogyan kell magasabb művészi színvonalon művelni nemzeti örökségünk gyöngyszemét, az operettet. Olyan dalszínházat képzelek el, amelyben helyet kap minden érték, amely nemzeti kultúránk részét képezi. A már jelenlévő musicalekben is ugyanúgy, mint az operettekben a „nagy öregek” mellett magasan képzett, tehetséges fiatal énekes-színészeket és táncművészeket kívánok foglalkoztatni. Bízom abban, hogy személyem, életművem, elismeréseim hívószóként hatnak majd arra vonatkozóan, hogy a fiatal tehetségek jövőképet lássanak a műfajban. Művésztanárként felelősségemnek érzem a tehetséggondozást is, és lehetőséget akarok nyújtani a pályakezdő magyar művészeknek a szülőföldjükön való érvényesülésre. Az Operaház csak igen kis mértékben veszi igénybe kreatív művészi energiáimat. Már egy ciklussal korábban is éreztem magamban elhivatottságot az operett műfajának minőségi megjobbítására, de most látok igazán lehetőséget arra, hogy a fenti célok megvalósítása érdekében elkötelezzem magam."


190 Búbánat 2018-10-22 21:54:00

Az Origón megjelent pályázatot csupán idelinkeltem; nem kívánom kommentelni.  Viszont a most megismert pályázati anyagból az említettek mellett még sok minden mást is érdemes "szóvá tennünk".


189 daunerni 2018-10-22 21:46:38 [Válasz erre: 188 -zéta- 2018-10-22 21:43:20]

Tessék őket komolyan venni, nagyon komoly szaniter kereskedésről van szó, én is náluk vettem a zuhanyzók üveg-falait!


188 -zéta- 2018-10-22 21:43:20 [Válasz erre: 187 Búbánat 2018-10-22 16:08:57]

Ezt inkább ne tetted volna:

"Főtevékenység

4673 Fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem"

De jó látni, hogy ők is olvassák a Café Momust...:-)


187 Búbánat 2018-10-22 16:08:57 [Válasz erre: 186 joska141 2018-10-21 23:46:54]

Kedves "joska141"!

Sajnos, ehhez az infóhoz nem tudok érdemben hozzászólni, így nem kommentálnám.

Mindenesetre idelinkelem a JÜLLICH GLAS Holding Zrt. Opten Kft céginformációs adatbázisában 2018. október 22-én frissített adatait.   

https://www.opten.hu/jullich-glas-holding-zrt-c0710001233.html


186 joska141 2018-10-21 23:46:54 [Válasz erre: 185 Búbánat 2018-10-21 22:49:23]

Tisztelt "Búbánat"! Köszönöm, hogy felhívta a figyelmet erre a rendkívül értékes pályázatra, melyet igyekeztem figyelmesen végigolvasni. Sajnos képzettségem nem teszi lehetővé, hogy érdemben bármilyen szinten is véleményezzem azt a pályázatot, amit a nevezett Bíráló Bizottság egyhangúlag a Minszter figyelmében ajánlott.Egyetlen egy mondatot szeretnék csak kiemleni, a 45.oldalon szereplő, megvastagított részt mely szerint:

"Céges, vállalati partnereink bővülése okán
előremutató tárgyalásokat folytatunk a Jüllich Glas Holding Zrt.
menedzsmentjével."
Biztos, hogy az előremutató tárgyalások elérik a kívánt célt.
Az azonban nagyon figyelemre méltó, hogy a nevezett cég - Jüllich Glas Holding Zrt - internetes honlapja a 2017.évi (!!!) kellemes karácsonyi ünnepeket kívánó sorok óta lényegében nem frissült semmivel.

185 Búbánat 2018-10-21 22:49:23

ORIGO2018.10.20. 10:29

Kiss-B. Atilla, az Operettszínház újonnan kinevezett főigazgatója elküldte az Origónak a főigazgatói pályázatának teljes szövegét.

Ebből pontosan kiderül, mik a tervei a világ nagy operaházaiban is sikerrel szerepelt, Kossuth-díjas operaénekesnek. A balettigazgató Apáti Bence, a kiváló balettművész, a főzeneigazgató Pfeifer Gyula karmester lesz. Mint pénteken megírtuk, miután a szakmai bizottság nagy többséggel Kiss-B. Atillára szavazott, Kásler Miklós miniszter őt nevezte ki. Azt is megírtuk, hogy az eddigi főigazgató, akinek mandátuma most járt le, tudomásul vette a döntést. A több mint 100 oldalas, rendkívül érdekes pályázatot most elolvashatja az Origón:

BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ A NEMZETI DALSZÍNHÁZ - KISS-B. ATILLA PÁLYÁZATA A BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ FŐIGAZGATÓI POSZTJÁRA - 2018. AUGUSZTUS 15.


184 telramund 2018-10-20 14:11:13 [Válasz erre: 183 Búbánat 2018-10-20 10:39:51]

A sok újdönság helyett,ha már nemzeti az érzelem leginkább a múlt operettjeit kellene játszani,hiszen rengeteg soha nem hallott operett létezik,Gondolom ezzel a jövendő igazgató tisztában van.


183 Búbánat 2018-10-20 10:39:51

Az első interjú

Kiss B. Atilla:Az Operettszínházban mindennek helyet kívánok adni, ami érték

MTI2018. 10. 20. 09:32  Lokál Extra

A Kossuth- és Liszt-díjas operaénekes erről az M5 csatorna pénteki Kulturális Híradójában beszélt annak kapcsán, hogy őt választották az Operettszínház új főigazgatójának.

Mint a műsorban elhangzott, az erdélyi származású tenor tanulmányait Prágában és Luxembourgban végezte. 1993-ban debütált a Kolozsvári Operában, majd 1999-től a Magyar Állami Operaház tagja lett. Főként hőstenor szerepeiről ismert, neve Erkel Bánk bánjának címszerepével forrt össze.

“A pályázatom címének az egyik része a Nemzeti Dalszínház” – mondta a műsorban Kiss B. Atilla.

“Mindennek helyet kívánok adni, ami érték. Olyan műveknek és olyan műfajnak is, amely még nem körvonalazódott, még nem született meg, megrendeljük, létrehozzuk” – hangsúlyozta, hozzátéve: ahhoz, hogy a hungarikumnak számító magyar operettek, a dalművek, magas szinten létrehozott musicalek és “a frissen komponáltatott művek magas színvonalon jöjjenek létre, komoly szakmai műhelyekre van szükség, ezeket kívánom megteremteni”.


182 nickname 2018-10-20 09:12:23 [Válasz erre: 181 telramund 2018-10-19 20:51:48]

Persze Ókovács kinevezése nem volt teljesen politikai döntés és tök véletlen, hogy minden jelentős kulturális intézményt párttag vezet..... tök véletlen.....


181 telramund 2018-10-19 20:51:48 [Válasz erre: 180 Matyus 2018-10-19 19:13:12]

Azért nem teljesen.Szeretnék sokan ezt hinni.


180 Matyus 2018-10-19 19:13:12

Az operaház igazgatójának kinevezése is politikai döntés volt! Most látjuk, hogy ott tart, ahol tart. Majd elválik, hogy Kiss B. Attila mire megy az Operettel. 


179 telramund 2018-10-19 18:58:12 [Válasz erre: 178 Edgardo 2018-10-19 17:57:39]

Nagyon új tetszik itt lenni az első berírása. Nem nem vagyok énekes,de van beszédhang is a világon.Meg tudnám magyarázni ,amit írtam, de akkor csak nagyobb megbántódás lenne.Így kérem tekintsen el ettől.

 Remélem csalódni fogok a jelen véleményemben,de nem hiszem.Azt viszont nagyon szeretném,hogy a visszalépett jelentkezőt nem karollja maga mellé.


178 Edgardo 2018-10-19 17:57:39 [Válasz erre: 177 telramund 2018-10-19 12:54:55]

Kinek kedves, kinek nem kedves telramund!

Hogy ha egy hír hallatán leteszik rekedni akkor feltételezem,hogy valamit nagyon rosszúl tetszik csinálni....

Remélem ön nem énekes, mert ilyen kvalitásokkal nem lehet szólista pályát befutni.....


177 telramund 2018-10-19 12:54:55 [Válasz erre: 176 Búbánat 2018-10-19 10:42:20]

Még egy ilyen rossz hír hétvége előtt nem kell.A hírtől lerekedtem!Na ez politika keményen,


176 Búbánat 2018-10-19 10:42:20

Kiss B. Atilla a Budapesti Operettszínház új főigazgatója

A Budapesti Operettszínház főigazgatói pozícióját 2019. február 1-jétől öt évig töltheti be a júliusban kiírt pályázat nyertese. A kinevezés tényét Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Magyar Hírlapnak adott interjújában közölte. (2018. október 19., péntek)

(Papageno.hu)

A miniszter egy a Magyar Hírlapnak adott interjújában október 19-én Kiss B. Atilla Kossuth-díjas tenor, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagjának kinevezése mellett azt is közölte, hogy a Pesti Magyar Színház vezetői posztjára pedig Zalán János került.

 

Kiss B. Atilla 1963. január 28-án született Bánffyhunyadon.

1983 és 1989 között szülőföldjén hivatásos népdalénekesként ismerték meg nevét, és 1990-ben, amikor meghallgatásra jelentkezett a kolozsvári zeneakadémiára és az ottani Állami Magyar Operába, többek között a számára értékes népdalkincsből válogatott.

Az énekes neve később Erkel Bánk bánjának címszerepével forrt össze. Tanulmányai befejezése után két évvel, 1998-ban kipróbálhatta magát a harmincas években készült Rékay Nándor–Nádasdy Ádám–Oláh Miklós-féle átdolgozásban; a Győri Nyári Fesztiválon, majd a Győri Nemzeti Színházban ölthette magára ismét a nagyúr jelmezét. 2000-ben a Ferencvárosi Ünnepi Játékok keretében a Bakáts téren vitték színre, 2002-ben a Magyar Állami Operaházban, 2006-ban pedig a Szegedi Szabadtéri Játékokon kapta meg a szerepet. A Bánk-alakítások koronáját a Káel Csaba rendezte operafilm hozta meg számára 2002-ben.

Egy művész értékéhez a hazai sikerek mellett a nemzetközi megmérettetések is nagyban hozzájárulnak. 2002-ben a barcelonai Gran Teatre del Liceu színpadán Camille Saint-Saëns VIII. Henrik című operájában Don Gomez de Feria szerepében lépett fel az Aragóniai Katalint alakító Montserrat Caballé partnereként, akinek jutalomjátéka volt az előadás. Ennek eredményeképpen a következő évadban a Szegedi Szabadtéri Játékokon egy nagyszabású közös koncert keretében léphetett fel újra a katalán operasztárral a Dóm téren. Többször szerepelt Japánban, először a Szinetár Miklós rendezte Carmen-turnén, majd 2004 őszén Mascagni Parasztbecsületében Turiddu szerepét kapta meg, 2006 áprilisában pedig Dick Johnsont Puccini A Nyugat lánya című operájában. Az előadást a magyar származású Andreas Homoki rendezte. 2005-ben a torontói operában Bizet Carmenjében mutatkozott be, mint Don José, az orosz mezzoszoprán Larissa Kostiuk partnereként. 2011-ben Bruno Mantovani Akhmatova című operájában Lev Goumilev szerepében láthatta a párizsi Bastille Operaház közönsége.

Operaénekesi karrierje mellett legalább akkora jelentőséggel a bír a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán és a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végzett oktatói munkája.

Tanulmányok

1994: Mozart Akadémia, Prága (Mesterei: Eva Blahova, Kerstin Mayer, Ionel Pantea)

1994–1995: Conservatoire de musique de ville de Luxembourg (Mester: Ionel Pantea)

1996: Gheorghe Dima Zeneakadémia Kolozsvár Licenciátus, énekművész, énektanár. (Mesterei: Kriza Ágnes, Alexandru Farcas, Gheorghe Rosu)

Társulati tagság

1983-1989: Vadrózsák Népi Művészegyüttes Sepsiszentgyörgy, magánénekes

1990-1993: Kolozsvári Állami Magyar Opera, énekkari művész

1993-1999: Kolozsvári Állami Magyar Opera, magánénekes. (Főbb szerepek: Fiatal legény, Bánk bán, Cavaradossi, Edgardo, Rodolfo stb.)

1999–: Magyar Állami Operaház – magánénekes. (Főbb szerepek: Pollione, Alfredo, Mantovai Herceg, Macduff, Don Alvaro, Radames, Don Carlo, Cavaradossi, Des Grieux, Calaf, Don José, Andrea Chénier, Turiddu, Steva, Bánk bán, Walther von Stolzing, Lohengrin stb.)

Oktatói tevékenység

Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar, Zeneművészeti Intézet, adjunktus, magánének főtárgy

Művészeti szervezeti tagság

2013–: MMA, rendes tag; 2017–: elnökségi tag


175 Búbánat 2014-03-21 10:05:54
Ma este a Bartók Rádióban 19.00-19.30 Arckép Kiss B. Atilla operaénekes Beszélgetőtárs: Ménes Aranka (Ism. hétfő, 9.30)

174 telramund 2014-03-17 09:02:42 [Válasz erre: 173 Elise 2014-03-17 08:04:43]
Hát igen ez lehet,hogy paradés szerepe,de hogy egy két operában mit művel pl Andre Chenier,Manon Lescaut arról jobb nem írni.Persze Jenufában sokat nem kell énekelni-nekem anno az is elég volt.

173 Elise 2014-03-17 08:04:43
Március 20 JENUFA Végre ismét láthatjuk a Kossuth-díjas művész parádés alakítását: Steva Buryját

172 chenier 2014-03-14 20:40:33
Gratuláció Kiss B. Atillának a Kossuth-díjhoz!

171 Elise 2014-03-14 20:34:39
Boldogan és örömmel GRATULÁLUNK!!!

170 Búbánat 2014-03-14 16:47:55 [Válasz erre: 169 Búbánat 2014-03-14 16:22:43]
A Kossuth-díja odaítélésénél a részletes indoklás az alább olvasható: "KISS B. ATILLA Liszt Ferenc-díjas operaénekes, tenor 1963. január 28-án született a romániai Bánffyhunyadon. 1983 és 1990 között a sepsiszentgyörgyi Vadrózsák Művészegyüttesben énekelt. Felsőfokú tanulmányait 1990 és 1994 között Kolozsváron végezte a Gheorghe Dima Zeneakadémia ének- és operaszakán. Szaktanulmányait a Mozart Akadémián Prágában és a luxemburgi Conservatoire de Musique-ben egészítette ki. Mesterei többek között Kriza Ágnes és Ionel Pantea voltak. 1993 és 1999 között a kolozsvári Állami Magyar Opera magánénekese. 1999-től a Magyar Állami Operaház szólistája, elsősorban hőstenor szerepeket énekel. A klasszikus repertoár mellett kortárs magyar zeneszerzők operáinak ősbemutatóin is énekel főszerepeket. Visszatérő vendége a Miskolci Operafesztiválnak, a Gyulai Várszínháznak és a Szegedi Szabadtéri Játékoknak. Tokiótól Torontóig a világ számos jelentős operaszínpadán és koncertpódiumán vendégszerepel rendszeresen. Az Erkel Ferenc művéből forgatott operafilmben, a Bánk bánban a címszerepet énekelte és alakította Marton Éva és Rost Andrea partnereként. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Munkásságának főbb elismerései: Liszt Ferenc-díj (2002), a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2011), Melis György-díj (2012)."

169 Búbánat 2014-03-14 16:22:43
Magyarország köztársasági elnöke a miniszterelnök előterjesztésére március 15., az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének alkalmából kiosztotta a Kossuth-díjakat. Kossuth-díjat kapott • KISS B. ATILLA Liszt Ferenc-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház művésze, az MMA rendes tagjának a világ legrangosabb operaszínpadain sikert aratott énekművészete, a tenor szerepek széles skáláját felvonultató sokszínű repertoárja, valamint hiteles és szenvedélyes alakításai elismeréseként;

168 Budapest 2011-03-23 12:39:48 [Válasz erre: 166 Sieglinde_ 2011-03-22 01:39:57]
Ízlés dolga.

167 Alvaro 2011-03-23 12:35:48
Renato Bruson a szakálla miatt nem énekelt a Scalában Figaro - t. Giorgio Stehler ráparancsolt, hogy irány a borbély, de Bruson inkább lemondta a produkciót...

166 Sieglinde_ 2011-03-22 01:39:57
Pedig visszanő elég hamar... amúgy nem tartom szerencsésnek, ha egy tenornak állandó szakálla van. Basszusnál oké, bár pár éve Tomlinsonnak is le kellett borotválnia (ijesztően nézett ki... szakállal egy aranyos Hemingway-hasonmás, nélküle űbergonosz). Láttam már szakállas Ottaviókat is.

165 Budapest 2011-03-19 17:30:15 [Válasz erre: 163 virius 2008-11-24 22:50:41]
Perotti tudomásom szerint inkább Wagner énbekes volt. Talán nem akadt más akkor aki elénekelje ezt az alakot, de jobb lett volna, ha akad ideálisabb kinézetű énekes akkor is.

164 cirmi 2011-03-16 12:28:21
Tisztelt Művész Úr! Nagy örömmel és szeretettel gratulálunk e szép kitüntetéshez.

163 virius 2008-11-24 22:50:41
És itt is reagálok, nem pedig L.Gy-nél: Engem abszolúte nem zavar Kiss B. szakállviselete. Hozzátartozik a Manon előadástörténetéhez, hogy a budapesti bemutató Des Grieux-je, Perotti Gyula sem volt hajlandó levágni püdrütt bajuszát és kecskeszakállát - ahhoz tilos volt nyúlni! -, így hát a pesti közönség bajuszos-szakállas Des Grieux diákot láthatott...

162 virius 2008-11-24 22:08:41
Áthozom ide Lukács Gyöngyitől, mert itt inkább Kiss B.-ről van szó... 2205 • telramund Előzmény 2204 • Válasz erre 2008-11-24 21:00:49 Mert a Wagner lány,mint rendező rgaszkodott hozzá.Erről beszélek-a rendező feladatáról és nem az emlitett művész szakálláról.:) 2204 • y01 Előzmény 2203 • Válasz erre 2008-11-24 12:49:14 Kedves telramund! Nem olyan régen kellet megválnia a szalálától Kiss B. Úrnak a Katarina Wagneres Lohengrinben. 2203 • telramund Válasz erre 2008-11-24 10:09:27 Jellemző,hogy a szakáll kérdésre reagálnak.Ez elvi kérdés -nem vita téma.Tény,hogy valamikor volt rendező akinek az elképzeléseit kellett a zene és a mű szellemében megvalósitani.Hol van ez már? Csak olvasni kellene tudni uraim és hölgyeim. Magam részérő Kiss B. Úr és művészete lezárva.Igy legközelebb ha olyan produkcióről érdemes irni amiben Ő is szerepel kihagyom.Ennyi!!Végül is egy fórumon lehet szelektálni is.Szólhat csak Manonról is.Másról nem is nagyon volt érdemes ez az igazság. 2202 • Fabricius Válasz erre 2008-11-24 07:17:19 Jól emlékszem 2001-re, mikor Kelen Péter és Tokody Ilona énekeltek a Manonban. Valló Péter magukra hagyta, mint rendezőnek semmi hozzászólása nem volt a játékhoz. A második szereposztás pedig megpróbálta lemásolni az elsőt. A Lukács-Kiss B. páros is saját kútfőből építkezett. ((-Nekem bajúsz-szakáll ide vagy oda, az összhatás tetszett.-)) Kiss B. jó formában van, nagyon drukkolok, hogy ez így maradjon. Lukács Gyöngyit csak dícséret illeti. Szárnyalt a hangja, szárnyalt a szerepben. Gyönyörű pianókat és magasságokat énekelt.(-Nagy lenne Manonhoz a hangja? Kihez viszonyítva?-) Különben Manon halála olyan megindító volt, hogy az opera legvégén a közönségnek egy kis időre volt szüksége a felocsudáshoz. Jól összefogta a zenekart GYRGY, de időnként megrázta, bömböltette őket, szegény Káldy Kiss András nem is jött át rajta. 2201 • Elise Előzmény 2200 • Válasz erre 2008-11-24 07:05:00 Pontosan! Ezek szerint jó az előadás, Ők kitűnőek, ha csak a szakállal van baj. Semmiképpen nem így öltöztetnék az első felvonásban egy diákot, az öltöny teszi azt a téves benyomást, mivel a többi szereplő, statiszta ruhája korhű, kicsit olyan az öltönyében mint aki betévedt a mi világunkból oda. Ez már egy hátrány, amivel meg kell küzdenie. Mikor azon túltettem magam ott állt a diák előttem. Később jobb a jelmeze. Nagyon tetszett az alakításuk. 2200 • Momo von Hofmannsthal Válasz erre 2008-11-23 22:45:08 na, kikötöttünk a legnagyobb problémánál... 2199 • tiramisu Előzmény 2197 • Válasz erre 2008-11-23 19:45:10 Színész, operaénekes legyen bajusztalan, és szakálltalan. Csak nagyon-nagy sztárok engedhetik meg maguknak a civil-divatot!8bajusz, szakáll) Ám azok ritkán teszik, mert arcukat is alárendelik a szakmának. 2198 • telramund Előzmény 2197 • Válasz erre 2008-11-23 19:11:09 egy "s-el" 2197 • telramund Előzmény 2195 • Válasz erre 2008-11-23 18:06:56 Kiss B Attila megjelenésével kapcsolatos aggályom-elsősorban a rendezésnek szólt és mint irtam valamikor elképzelhetetlen lett volna.Igen egy szerep kedvéért kötelező volt megválni szakálltól, bajusztól.De igy kényelmesebb.Aztán meg ragasztani Alvaroként hát ez bizony többletmunka.Jó ez igy is."bácsikássan".Nektek!!





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.