Bejelentkezés Regisztráció

Erkel Ferenc


1048 Búbánat 2018-09-07 12:27:24

Ritka relikvia került elő

MTI2018.09.05. 18:51

Erkel-kézirat került a gyulai Erkel Ferenc Múzeum tulajdonába, ami szeptember 18-tól a felújított Almássy-kastélyban lesz kiállítva, és mellette látható lesz az az aranyból készített babérkoszorú is, amit a műkedvelők adományoztak a zeneszerzőnek. A relikvia megvásárlását 600 ezer forinttal támogatta a Nemzeti Kulturális Alap.

A babérkoszorú aranyból készült, és évtizedek óta egy gyulai bank páncéltermében őrzik.


1047 nickname 2018-07-14 23:22:23

Mit találtam: Erkel-operák szövegkönyveinek 19. századi kiadásai digitalizálva!

A Brankovics György és a Sarolta is ott van, meg a Dózsa György, az István király - ez utóbbi kettőt azonban Kassai István is elérhetővé tette a neten. 


1046 telramund 2018-06-29 15:17:47

De unalmas a Billy Elliot téma.Egy közepes musical a több ezer hasonló között.Erről sajtózni nyugaton kimeríti a röhej kategóriáját.Eleve nem kellett volna ennyi előadást ,főleg nyáron 11 órakor betervezni.Többnyíre azok lettek lemondva.

Pár éve volt  a Nyakfelmetsző Jack (lehet más volt a címe)az sem kellett a kutyának sem.Pár előadás után lehúzták a rendőnyt és nem volt ennyi óbégatás utána.Az egész politika most.Nagyon röhejes,demokrácia hiányáról beszélni ,mert egy gyenge musicelből elmarad néhány előadás.


1045 nickname 2018-06-21 17:14:09 [Válasz erre: 1044 musicus2 2018-06-21 16:27:39]

Az Ardó Máriával készült felvétel eléggé megvan húzva és a szöveget is kiigazították. 


1044 musicus2 2018-06-21 16:27:39 [Válasz erre: 1043 parampampoli 2018-06-20 19:15:13]

A Bátori Mária rádiófelvétele is húzott, és Fodor Ákos vadonatúj szöveget írt hozzá - hiába, Erkel szerzőtársává válni csábító dolog, persze, hisz a szerző még tiltakozni sem tud ellene. Pászthy partnere Hormai Horváth József volt, mint István herceg, jól emlékszem? A Musica Hungarica (Éliás Tibor kiadója) is felvette az operát Ardó Mária és  adták  főszerepeket
http://www.zti.hu/erkel/bm_cds_en.htm
Hogy ez a felvétel mennyire teljes, nem tudom, már régen hallottam, amikor még nem voltam ennyire bensőséges kapcsolatban a darabbal. Majd egyszer leírom az átírt szövegeket is - hogy mikor, az egyelőre nagy kérdés. 


1043 parampampoli 2018-06-20 19:15:13 [Válasz erre: 1040 nickname 2018-06-20 14:34:39]

Nekem a koncert nagyon tetszett anno, és örülök, hogy megvan a felvétele. A húzások nem zavarnak. Egyébként a műnek van teljes felvétele, a 80-as években készült a Rádióban, Pászthy Júlia gyönyörű Bátori Máriát énekelt. (A tenorpartnerrel volt nagy gond, annál László Boldizsár klasszisokkal jobb. Sőt: nagyon jó.)


1042 -zéta- 2018-06-20 18:08:43 [Válasz erre: 1041 musicus2 2018-06-20 16:35:06]

Szerintem a válasz (és a döntés) ennél sokkal prózaibb okokra vezethető vissza. Az egyik szólista olyan szinten nem tudta a szólamot, hogy nem lehetett kiadni lemezen...:-(


1041 musicus2 2018-06-20 16:35:06 [Válasz erre: 1040 nickname 2018-06-20 14:34:39]

Sajnos, az opera I. felvonásában ezen az előadáson is voltak húzások, szerintem művészi szempontból indokolatlanul. Az más kérdés, hogy a média (jelen esetben a mr) mit kíván, pl. azt, hogy a felvonások ne legyenek hosszabbak egy óránál, mert a híreknek pontos időben kell jönnie. (Igen, ez még mindig létező szempont, olyan, mint a bojtosúszós hal, amiről azt hittük, hogy már a karbonkorban kihalt).

Egyébként úgy emlékszem, hogy a Bátori Máriáról teljes előadást és teljes stúdiófelvételt ígértek, ebből lett egy kiváló, de enyhén húzott koncertszerű (és reklámszabotázzsal megbuktatott) előadás és ennek élő keresztmetszet felvétele. 


1040 nickname 2018-06-20 14:34:39 [Válasz erre: 1039 musicus2 2018-06-20 14:14:59]

És miért csak keresztmetszett jött ki? A teljes operát ki kellett volna adniuk,még ha csak koncert felvételen is, de ennyit megérdemelt volna Erkel - ezzel már operai életműve fele megjelent volna eredeti formájában cédén. 


1039 musicus2 2018-06-20 14:14:59 [Válasz erre: 1038 Búbánat 2018-06-16 11:17:39]

A magam részéről súlyos mulasztásnak tartom, hogy a Bátori Mária előadásából nem készítettek stúdiófelvételt. Egy kivétellel a kiosztás kiváló, a művészek felkészültek és lelkesek voltak. (l. 1016. hsz.) Egyszerűen nem értem, hogy miért éppen ezen kellett spórolni, hiszen a felvétel nem került volna horribilis összegbe. Ismét egy elpuskázott lehetőség. Viszont ez a keresztmetszet lemez hatásosan lehetetleníti el, hogy a belátható jövőben teljes felvétel készüljön a műből.  


1038 Búbánat 2018-06-16 11:17:39

 

Megjelent a Bátori Mária című opera élő CD-felvétele

Megjelent az OperaTrezor legfrissebb darabja: Erkel Ferenc első operája, a Bátori Mária 2016. november 6-án koncertszerű változatban csendült fel az Erkel Színházban. Ennek az előadásnak a keresztmetszetét őrzi a most megjelent kiadvány.

Erkel 1839-ben kezdett dolgozni első operáján, mely nem készült el teljesen az 1840. augusztus 8-i bemutatóra, és további előadásain is számos korrekcióval szólalt meg. Erkel több ízben átdolgozta az például az opera fináléját, és az opera nyitánya is csak a bemutatót követően, egy szerzői jutalom-előadás alkalmával szólalt meg először, 1841. november 9-én. A mű sikere leginkább abban állt, hogy a közönség és a kortársak hosszú ideig az első magyar operát ünnepelték a Bátori Máriában, amely a négy évvel később bemutatott Hunyadi Lászlóval együtt a Nemzeti Színház magyar operai alappillére maradt egészen a Bánk bán 1861-es premierjéig.

Szereplők: Kolonits KláraPalerdi AndrásLászló BoldizsárKelemen Zoltán, Geiger LajosCsiki GáborFülep Máté
Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara
Karigazgató: Strausz Kálmán
Karmester: Kocsár Balázs

A CD már kapható az Opera Shopban.

 

/Forrás: Opera.hu/


1037 Búbánat 2018-06-15 11:30:29 [Válasz erre: 1035 Ardelao 2018-06-15 00:14:40]
  • Budapesti Hírlap, 1893. június 17.

Erkel Ferenc halála

/Budapest, jún. 16. /


A művészet palotáin gyászlobogók lengnek, a magyar zene mesterének halálát hirdetve. Az egész főváros mély részvéttel hallotta Erkel Ferenc elhunytát s testületek, intézetek s mindazok — és ez az egész nemzet — kik valaha a nagy zeneköltő magasztos, magyar szívet forraló és vigasztaló dallamain lelkesültek, a végső tisztelet impozáns megadására készülnek.

Előkészületek a temetésre.

Fekete zászlót tűztek ki az operaházra, a nemzeti színházra, a népszínházra, a szinészegyesület palotájára, a zeneakadémiára, a nemzeti zenedére, a magyar zeneiskolára, a zeneművészek körének s az Otthon írók s hírlapírók körének helyiségeire stb.
Az operaház részéről ma Vécsey báró elment Hieronymi belügyminiszterhez s engedélyt bért, hogy Erkelt az operaház költségére temessék el, amibe a miniszter készséggel beleegyezett. A ravatalt az operaház csarnokában állítják fel, ahova ma este vitték a holttestet. A közönséget szombaton déltől bocsátják a ravatalhoz.
A temetés június 18-án, vasárnap, délután 3 órakor lesz. Az egyházi szertartást Stieber Vince terézvárosi plébános végzi. Budapest főváros tanácsa ingyen díszsírhelyet enged át.
Testületileg részt vesznek a temetésen az orsz. színészegyesület, a színházak személyzete, a kir. zeneakadémia, mely ezért vasárnap délelőttre kitűzött vizsgálati hangversenyét szerdára, esti 7 órára halasztotta s még számos testület. A menetben részt vesz az opera teljes férfikara, azonkívül a zenekarnak fúvóhangszereket kezelő tagjai. Beszentelés után a zenekar Erkel Hunyady Lászlójának gyászindulóját adja elő, a temetőben pedig az opera énekkara, valamint az összes dalegyesületek Erkel Himnusz- t adják elő, az operaház zenekarának kísérete mellett.

A nemzeti- és operaszínház több koszorút helyez a ravatalra, külön az intendatura, az igazgatóságok és a személyzetek s karok. Koszorút küld a Liszt Ferenc társaság is. Az országos színészegyesület koszorúján ez a felirat lesz : „Az országos magyar színészegyesület — a magyar dalműzene alapvetőjének.“ Már eddig is számos koszorút küldöttek.


A család a következő gyászjelentést adta ki:

Alulírottak megtört szívvel jelentik a feledhetetlen jó férjnek, a legjobb apának, nagyapának, testvérnek, sógornak, nagybátyának,
Nagyságos Erkel Ferenc úrnak,
a M. Kir. Operaház főzeneigazgatójának, az Orsz. M. Kir. Zeneakadémia volt igazgatójának és tanárának, a III. osztályú vaskorona-rend és a Ferenc József-rend lovagjának, a Budapesti Filharmóniai Társaság alapítójának és díszelnökének, B.-Gyula város díszpolgárának, az összes hazai dalárdák főkarnagyának és tiszteletbeli tagjának, a pesti sakkkör elnökének stb. stb. a folyó június hó 15-dikén
áldásos életének 83-ik és boldog házasságának 53-ik évében, a halotti szentségek ájtatos fölvétele után, esti 9½órakor, végelgyengülés következtében történt gyászos elhunytát.
A boldogultunk hűlt tetemei folyó június hó 18-án, vasárnap délután 3 órakor fognak a M. Kir. Operaház előcsarnokában beszenteltetni és a Kerepesi-úti temetőben örök nyugalomra helyeztetni.
Az engesztelő csendes szent miseáldozat a folyó hó 20-án délelőtt 9 órakor a terézvárosi plébániatemplomban, az ünnepélyes requiem pedig november 7-én, az üdvözültnek születésnapján fog a Mindenhatónak bemutattatni.


Budapest, 1893. június hó 16-án.

Áldás és béke hamvainak!

Özv. Erkel Ferencné szül. Adler Adél, neje,  Erkel Gyula, Erkel László, Erkel Sáridor, Erkel Mária, Erkel Lajos, Erkel István, gyermekei, Erkel Rezső dr. testvére, Erkel Lászlóné szül. Wittmann Mária, Erkel Sándorné szül. Szabó Róza, menyei, özv. Hajóssy Ottónó szül. Erkel Ágnes, Erkel János és neje, Erkel Ödön, unokaöccsei, Erkel Rezsőné szül. Unger Karolin, Szerényi Károlyné szül. Adler Anna, Szerényi Károly, Adler György, sógornők és sógorok, Sándor, Mariska, Jenő, Sárika, Rózsika, Ilka, Ferenc és Mariska, unokák.


Az orvos elbeszélése

Jelenik Zsigmond dr., Erkelnek régi kezelő orvosa és barátja így beszélte el egyik munkatársunknak a betegség lefolyását:

Az öreg úr legfőbb baja a szívtúltengés volt, melyben már évek éta szenvedett. De életét mindig olyan okos önmérséklettel rendezte be, olyan józanul élt és táplálkozott, hogy ez a szervi betegség sohasem okozott neki bajt. Februárban azonban, csúnya, hideg időben elment rendes kávéházába, a hol a Sakk-klub, melynek elnöke volt, tartotta üléseit. Ez a kirándulás ártott meg neki először is, meghűlt s heves láz döntötte hamar ágyba. Nemsokáig tartott a tüdőgyulladás, mely megtámadta, erős szervezete s a gondos ápolás hamar visszaadták egészségét, fájdalom, nem teljesen. A szívbeteg öreg úr állandóan gyengélkedett s teljes étvágytalanság vett rajta erőt.
Hozzátartozói azt hitték, hogy a svábhegyi kertek, erdők üde levegőjében majd elmúlnak ezek a maradék-bajok és siettették az áthurcolkodást, a mi négy héttel ezelőtt meg is történt. Csakhogy az idő nem volt kegyelmes a rekonvaleszcensnek. A mióta kiköltözködött a zöldbe, állandóan esett az eső, lucskos és hűvös idő járt, úgy, hogy a beteg szobáját folytonosan fűteni kellett, így esett meg egy kevésbé óvatos percben, hogy valahonnan hideg szél csapta meg az ősz mestert. Megint meghűlt és másodszor is kétoldali katarrhális tüdőgyulladást kapott.
Hogy milyen hatalmas konstrukciójú öreg volt a nyolcvanhárom éves ember, látszik abból, hogy megint kiheverte a betegséget. A tüdőlob, mely fiatal emberekből százával szedi áldozatait, kétszerre sem tudta legyőzni az ő hatalmas életerejét. Persze, hogy a nagy betegség után csak romja maradt a régi Erkelnek. A pamlagra fektették rendesen, vagy nagy karosszékbe ültették, honnan csendesen nézgelődött ki az ablakon. Csak az ágytól félt, oda még éjjelre sem szeretett lefeküdni.
így üldögélte át életének utolsó napjait. A szívgyengeség egyre fokozódott: öreg szíve nyolcvanhárom évi dobogás után fölmondta a szolgálatot, mindig lassabban működött, úgy, hogy már alig lehetett hallani. Ő maga is két hét óta folyvást halálával foglalkozott. Esténként mindig azzal feküdt le, hogy
Nem élek reggelig.
Tegnap reggel még jóízűen megreggelizett, aztán leült a díván sarkára, előkérte kicsiny selmeci pipáját, melyből mindig magyar dohányt szívott, rágyújtott és pipázott. Állandóan eszméleten volt, beszélgetett fiaival, a kik korántsem sejtették, hogy olyan közel van a halálhoz. Délután 2—3 óra között rosszul lett, lélegzetvétele megrövidült, és elkezdett félrebeszélni.
Szívhűdés érte, a mely aztán váratlanul közel hozta a katasztrófát. Családja rögtön orvosért küldött s Jelenik dr. este 6 érakor ott is volt náluk. Fájdalom, Erkel betegsége ellen lehetetlen volt küzdenie s egész működése arra szorítkozott, hogy az öreg urat a pamlagról ágyába vitette. Itt is egyre félrebeszélt a beteg. Fantazmagóriáiban állandóan a zenével foglalkozott. Haldoklóágyán is muzsikát hallott mindig, s egyszer hangosan kiáltott föl:
Nem ez az igazi magyar dal!

Azután lassanként elcsitult. Szíve mind lassabban-lassabban vert, szeme csendesen lecsukódott, s füle bezárult minden földi muzsika elöl. Egyszerűen, nyugodtan, fájdalom nélkül halt meg. Elaludt a nélkül, hogy a halálküzdelem megzavarta volna nyugtát.

Az öreg test, mely nyolcvanhárom évig szolgálta fiatal lelkét, összeroskadt. Hiába volt a gondos ápolás, szerető fiainak önfeláldozó gondoskodása.


Különfélék

Ritka testi erővel és egészséggel áldotta meg a gondviselés a magyar műzene nesztorát, vidám aggság mosolygott feléje, midőn nyugalomba vonult. Ha a nyugalom nem volt ínyére s midőn betegség és kor az utóbbi időben lelki energiáját: A büszkeséget megernyesztették, gyakran hallatott övéi előtt »keserű kifakadásokat amiatt, hogy foglalkozás és befolyás nélkül kell életének utolsó napjait eltöltenie.

— A franciák — mondá — Auber-t és Thomas-t legkésőbb vénségükben is szívesen látták az aktív szereplés terén, míg én — nem műveimet, hanem magamat éltem túl.

Barátainak száma igen csekély volt, de azokhoz őszinte szívvel ragaszkodott, viszont haragját és gyűlöletét soha sem tudta leplezni.
Midőn az idén kora tavasszal a hűlés által előidézett tüdőbántalom lázzal kezdett föllépni, mohón kívánkozott a Svábhegyre, hol annyi boldog napot látott. Mert egy félszázad óta látogatta ő a | Svábhegyet, mikor még az egész hegy cserjés pusztaság volt. Egyik nyáron, midőn a Névtelen hősök-et írta, Leányfalvára ment nyaralni, de nem tudott hűtlen lenni régi emlékeihez, visszakívánkozott a Svábhegyre.
Ez idén március első felében a halál bús sejtésével ment ki. Soha sem tudott zongora nélkül el lenni, de ez idén, midőn fiai szóba hozták, hogy a zongorát kiviszik, szinte idegesen ellenezte azt.
— Minek? úgy sem fogok én többet játszani…

 A három hónapig tartó betegséget nagyrészt egy zsöllyében ülve szenvedte át, irtózott az ágytól s csak nagy rábeszélésre tudta magát elhatározni, hogy abba bele feküdjék.
A hosszú szenvedések alatt csak igen ritkán csillant meg benne az élethez való vágy és remény. Néhány hét előtt Vaszilievics Adél operaénekesnő Gothából hazajövet meglátogatta. A kisasszony Erkel egyik legbensőbb barátjának, Vaszilievics Vazul kúriai bírónak a leánya, kit az agg mester minden nyáron oktatott a zenei tudományokban. Ez idén a hálás tanítvány súlyos betegen találta önfeláldozó tanárát, nagy megindulás vett rajta erőt s Erkel látva azt, így szólt hozzá :

— Csak menjen, kisasszony, ez idén is Mária- Remetére a búcsúra ... imádkozzék értem . .. mert még nagyon sok tanulni valónk van.

Egyébként biztosan érezte a közel véget s ezt gyakran ismételte fiai előtt. Midőn Pista fia biztatta, hogy a szebb időjárás beálltával az udvaron, a fák hűsében hamarabb összeszedi magát, az öreg maestro csüggedten így válaszolt:

— Én már az udvarra élve nem kerülök ki.

Fájdalom, sejtése beteljesedett.


1036 smaragd 2018-06-15 08:13:29 [Válasz erre: 1035 Ardelao 2018-06-15 00:14:40]
Szép. Köszönöm.

1035 Ardelao 2018-06-15 00:14:40

125 évvel ezelőtt, ezen a napon hunyt el ERKEL Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, és ő ennek a műfajnak mindeddig a legnagyobb képviselője. Annyira együttérzett a nemzettel, mint kívüle – előtte – egyetlen zeneköltőnk sem.  

"Erkel Ferenc síremléke.

Erkel Ferenc 1893. június 15-én este hunyt el Budapesten. A család és a hazai zenei világ fájdalmát fokozta, hogy a nemzeti opera megteremtője előtt öt nappal halt meg Elek fia, aki Gyula bátyjához és Sándor öccséhez hasonlóan kora jeles zeneszerzője és karmestere volt. Erkel Elekben a magyar operett megteremtőjét tisztelhetjük.

Erkel Ferenc életének utolsó két évét leszámítva mindvégig aktív volt, megélte karmesteri 50. jubileumát, amelyet 1888-ban az egész ország ünnepelt és 1890 őszén, 80 évesen még dirigálta a filharmonikusok zenekarát. 78 éves koráig soha sem volt beteg. 1893 telén azonban a zord időjárás következtében komoly tüdőgyulladást kapott és bár ebből kigyógyult, de szervezete nagyon legyengült. Amikor már nagyon gyöngélkedett, 1893 májusában felköltözött a Svábhegyre. Június elején már annyira gyenge volt, hogy a kertbe sem tudott kimenni és már látogatókat sem fogadott. Lajos fia ápolta és intézte ügyeit. Elek fia halálát sem tudatták vele, hogy kíméljék. 1893. június 15-én reggel már látszott, hogy közel a vég, úgyhogy délután körbevették családja tagjai, akik este 9 óra után azt vették észre, hogy elaludt örökre, olyan csöndesen, hogy észre sem vette senki, hogy pontosan mikor.

Az elhunytat június 17-én az Operaház nagy előcsarnokában ravatalozták fel. A Vasárnapi Újság a következőképpen tudósított a temetésről:  

«A márvány-oszlopokat és falakat fekete posztó borította. Zöldelő délszaki növények mindenfelé s a szalagos koszorúk özöne. Kandeláberek, gáz csillárok égtek a sötét pompa e komorságában. E hó 18-ikán délelőtt a közönség is megtekinthette a ravatalt, s a tolongó zarándoklás egész 2 óráig tartott, mikor a csarnokot bezárták, hogy az elhunyt családjának tagjai, rokonai, barátai az utolsó búcsúra járulhassanak. A csarnok egészen megtelt a közélet és művészvilág előkelőségeivel. Később a küldöttségek kezdtek érkezni, aztán a koszorúknak külön két kocsira helyezéséhez láttak. Nem sokkal délután 3 óra előtt nyílt meg újra a csarnok. Csak belépti jegyekkel lehetett oda jutni. A küldöttségek közt Ráth Károly főpolgármester, Gerlóczy alpolgármester, a hatóság több tagja; a színházak képviselői; az operaszínház részéről gr. Zichy Géza intendáns, Nikisch Artúr az új igazgató, ki épen most érkezett meg, a zenészeti egyesületek, színészek, művészek, írók, országgyűlési képviselők, zene- és dalkörök. A koporsót az elhunyt családjának tagjai vették körül, továbbá az intendáns, az operaház vezetőivel. Három órakor érkezett meg Stieber Vincze terézvárosi plébános, nagy papi kíséret mellett s ekkor kezdődött a szertartás. A kárpitok mögött elrejtett operai énekkar adta elő az egyházi dallamokat, s az elhunyt mester - A halálnak éjszakája - kezdetű gyönyörű gyászdalát oly meghatóan, hogy a csarnokban alig maradt szem szárazon.»

Ekkor Zichy Géza gróf állott a koporsó mellé s meghatottan a következő szavakkal vett búcsút a nagy halottól:

«Drága halott! Te, ki e háznak s egyúttal a nemzetnek annyi dallamot adtál. Téged innen némán el nem bocsáthatunk. Magunknak tartozunk azzal, hogy itt, koporsód előtt fájdalmunkat elzokogjuk, fájdalmunkat. mely minden szavában, sóhajában, könnyeiben az egész nemzeté. A magyar dal milliók ajkán élt, de a színpadra, művészi széles formában Te hoztad először. A nép, élő zeneérzékének, tehetségének legigazabb kifejezése Te voltál: élő láng a mi lángunkból, élő szív a mi szívünkből és most egy meghalt darab a mi testünkből. Nehéz időben, fejletlen korszakban lankadatlanul fáradtál e legeszményibb ügyért, a magyar zenéért. A hang, mely szívből fakadt, szívre talált s mi nemcsak egy nagy zeneelme, hanem egy még nagyobb érző szív drága omladékainál is állunk. A magyar nemzeti opera alapköveit Te raktad le, de nemcsak alapköveit, hanem első fényes márványlépcsőit is, melyek fel az ideálok örök szép pantheonjához visznek. Bármily magasra fogják is az utódok e lépcsőt felépíteni, az alkotmány alapja minden időkre a Tied lesz. Te legmagyarabb zeneköltő, nesztora a dalok mestereinek és Tenmagad tanítványa, könnyezve búcsúzzunk Tőled. E könnyeket nemcsak a fájdalom sírja, hanem a hála is. Mi néked annyival tartozunk, s most már nem tehetünk Érted egyebet, mint hogy híven megőrizve emlékedet, kérjük a nagy kegyelmű Istent, hogy nemesen érző lelkedet az örök harmónia boldog hónába kegyelmesen felvegye. Erkel Ferencz, Isten veled!»

― Ezt követően Mihalovich Ödön, a Zeneakadémia igazgatója, mondott rövid búcsúztatót az akadémia nevében, melynek évkönyveiben - mint mondta - a legfényesebb lapok Erkel Ferenc nevével fűződnek egybe. Amikor a gyászoló közönség elhagyta az Operaházat és a koporsót kihozták az épületből, megszólalt a Filharmóniai Társaság zenekara a „Hunyady László" gyászindulóját játszva. Az Andrássy út zsibongó tömege ekkor elnémult, és a hatlovas gyászkocsi lassan elindult, előtte az egyesületek zászlóikkal, majd az opera ének- és zenekara. Míg a gyászmenet Kerepesi úti temetőbe ért, felváltva az Opera zenekara játszott, majd a férfikar énekelt. Gyászdalokat adtak elő Beethoven, Meyerbeer, Müller, Bebicsek és más zeneszerzőktől, közbe-közbe pedig Erkel néhány dalát játszották vagy énekelték. Közben a Bazilika és a terézvárosi templom harangjai hallatszottak. A Népszínháznál a kar ugyanabba a gyászindulóba kezdett, amellyel néhány nappal korábban Erkel Eleket kisérték utolsó útjára.

Este 6 óra felé ért a menet a temetőbe. A díszsírhely körül, melyet a főváros a temető főútvonala mentén jelölt ki, a rendőrség előzetesen kordont vont, hogy a halott kísérőinek helyet biztosítson. A sírnál Stieber plébános még egyszer beszentelte a koporsót, majd Nikolics Sándor, az operaház zenekarának nyugalmazott művésze és a magyar zeneiskola igazgatója mondott még egy rövid beszédet, és végül az Opera énekkara Erkel legnépszerűbb művével, a Himnusszal búcsúztatta el a nagy zeneszerzőt.

A Deák-mauzóleum közelében, a Trefort Ágoston melletti díszsírhelyen (Id. ma a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 29-1-6) azonban sokáig csak egy egyszerű kereszt állt. 11 évnek kellett eltelnie, hogy végre méltó síremlék jelölje Erkel földi maradványainak helyét. A síremlékre történő pénz összegyűjtése akkor kapott végleges lendületet, amikor 1903 januárjában maga a miniszterelnök, Széll Kálmán sürgette meg az Operaház igazgatójához intézett levelében a síremlékállítást.

A síremléket végül is a Filharmóniai Társulat készíttette el 1904-ben, Kallós Ede szobrászművésszel, akinek ekkor (1896 óta) állt már egy jól sikerült Erkel-szobra Gyulán. Kallós láthatóan nem akarta gyulai szobrát utánozni, úgyhogy a síremléken nem is formázta meg a zeneszerző alakját, hanem szimbolikus megfogalmazást használt műve elkészítésénél, melyben Márkus Géza műépítész is segítségére volt. A síremlék egy álló, fölfelé keskenyedő, építészetileg szépen képzett nagy kőlap, melybe bronz dombormű van illesztve.

A domborművön egy éneklő fiatal lány látható, kezében kottás könyvvel, ami arra utal, hogy nem népies, hanem műzenére nyíltak meg ajkai, amint a szomorúfűz alatt mereng. A háttérben elmosódó folyó és az apró házak a „Bánk bán" Tisza parti jelenetére emlékeztetnek. A bronzkép fölött, a párkányon lecsüggesztett fejű stilizált szfinx a magyar szimfóniát jelképezi. A szfinx fölött van bevésve a Himnusz két első taktusa, alatta pedig az „Erkel Ferencz" név.

A síremléket Erkel születésének 94. évfordulóján, 1904. november 7-én avatták fel, ünnepélyes keretek között. A korabeli fényképek tanúsága szerint nagyon sokan megjelentek a jeles eseményen, többek között a kultuszminisztérium művészeti ügyeket intéző tanácsosai, a Tudományos Akadémia, a zenei konzervatóriumok, színházak, művészeti és irodalmi társulatok, kaszinók és társaskörök képviselői, egyszóval a politikai és művészvilág prominensei, az Operaház pedig testületileg. A fővárost a főpolgármester képviselte. Az Erkel-család tagjai közül részt vett a síremlékavatón Erkel Ferenc Gyula nevű fia, a zeneakadémia tanára családjával, valamint Erkel István postatisztviselő és Erkel Lajos operaházi ügyelő. Az ünnepségen az operaházi zenekar a „Szent István" című opera Fohászát adta elő nyitányul, majd Metz Albert a filharmonikusok nevében emlékezett meg Erkelről. A lepel lehullásakor az Operaház férfi kara a Himnuszt énekelte, majd Máder Raoul, az Opera igazgatója kezdte meg a koszorúzást és Erkelről szólva kiemelte Himnuszát, mint ami egyszerűségében, szépségében páratlan a nemzeti himnuszok közt. Mihályfi Károly a Nemzeti Színház nevében tett koszorút, mire az énekkara Szózatot adta elő. Berzeviczy Albert kultuszminiszter koszorúját K. Lippich Elek helyezte az emlékre, a Kisfaludy Társaságét Kozma Andor, a Képzőművészeti Társulatét Márk Lajos tette a sírra és küldtek koszút a Bécsi Filharmonikusok is.

A Magyar Tudományos Akadémia nevében Ponori Thewrewk Emil koszorúzott, aki a következő beszédet mondta:

― «Az élet nyughatatlan ösztöne ráveszi az embert, hogy a föld gyomrából is kincset bányásszon. A halál parancsa viszont arra kényszerít bennünket, hogy még legdrágább kincseinket is a földbe temessük. A temető egy végtelen kincstár, minden sír egy-egy fiókja, azért is méltán nevezte el az emberiség legklasszikusabb népe az alvilág fejedelmét Plutonnak, ugyanazzal a szótővel, mely a kincs plutosz-féle elnevezésére szolgál. Ami virul: hervad; múlnia kell annak, ami él. Ez örök törvény, ez alól a törvény alól nincs kivétel. A különbség csak az, hogy míg az emberiség számlálhatatlan ezrei haláluk után csakhamar a feledés országába költöznek, a nemzetek kiváló szülöttének élete örök emlékké változik át. Ilyen örök emlékül él a halottak városában történetünk, nemzeti géniuszunk számos hőse, akik közé Erkel Ferencz is tartozik. Árpád népének két anyanyelve van: a magyar nyelv és a magyar zene. Erkel Ferencz volt az, aki megmutatta, hogy második anyanyelvünket, a magyar zenét miképp kell a drámai művészet fenséges magaslatára emelni. Ennek az elévülhetetlen érdemnek elismerése tanulságul állok itt, mint a Magyar Tudományos Akadémia képviselője. Azzal az óhajtással, hogy a nagy zeneköltő iránt való hódolatunk szítsa azt a lelkesedést, mely Erkel Ferencz követőiben lángol, termékenyítse azt az alkotó erőt, melyet a természet beléje ihletett, minden újabb nemzedék újabb remekkel díszítse kulturális haladásunk útját, Erkel Ferencz szelleme, Erkel Ferencz hatása örökké éljen!»

Erkel Ferenc sírja közelében nyugszanak fiai is: Sándor, Lajos, Gyula és egy kicsit messzebb, de ugyancsak a Nemzeti Sírkertben Elek fia (László fia sírja Pozsonyban található).

Megható már ez a momentum is, de még ennél is meghatóbb és szebb, amikor sírja előtt emlékező diákok egy csoportját látjuk a Himnuszt énekelni.”

Forrás: Debreczeni-Droppán Béla, HONISMERET, 2010. (38. évfolyam, 6. szám)

Erkel Ferenc sírja a Kerepesi temetőben


1034 Búbánat 2018-05-28 10:04:34


Bartók Rádió ma esti műsora

19.00 – 19.30

125 éve hunyt el Erkel Ferenchttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png

II/1. rész


Szerk.-mv.: Katona Márta


1033 Búbánat 2017-12-21 12:54:31

A tavaly novemberi Bátori Mária koncertszerű előadás majd’ 80 perces keresztmetszete külön CD-n megjelenik az Opera kiadványai sorozatában; a MagyarOpera200 elnevezésű díszdobozban 50 magyar opera CD-i között is szerepel Erkel operája – Kocsár Balázs vezényel, Kolonits Klára énekli a címszerepet!


1032 Búbánat 2017-11-08 12:13:13

https://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:jn5BwlFxSGMJ:https://mapasapp.com/satelite/rua-franz-erkel/+&cd=27&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

Nem is tudtam, hogy Brazíliában, São Pauloban  közterületet (utcát) neveztek el Erkel Ferencről…

 R. Franz Erkel - Jardim Orly

R. Franz Erkel - Jardim Orly, São Paulo - SP, Brasil

 


1031 Ardelao 2017-11-07 23:48:37 [Válasz erre: 1030 Ardelao 2017-11-07 16:12:21]

BUDA VÁRÁBAN

Kolozsvár évszázados hagyományokat őrző légköre után Erkel Ferenc Pesten merőben más világba került. Itt is bőven érték benyomások, hangulatok, amelyeknek látása, átélése tovább formálták jellemét, élet- és világfelfogását, a mélyen hatottak alkotó tevékenységére.

A nagyvárosi élet lüktetése, az öntudatosodó polgárság hangulata, a magyar nemzeti-kultúra fokozódó megerősödése az állandó német behatások ellenére mindmegannyi állásfoglalásra késztető, tettekre sarkaló tényező volt. 

Erkel családjával együtt éveken át lakott a budai várban. Lakásuk az Úri utcában, a Ciegler-féle házban volt. Ezen a környéken akkoriban még teljes épségükben pompáztak a XVIII. század végén barokk- és copfstílusban, s a XIX. század elején klasszicista stílusban épült házak. De voltak olyanok is bőven, amelyek még a XV. században épültek. A tulajdonképpeni vár középkori falaival, későbbi századok emlékeivel maga az élő történelem. A XIII. századbeli gótikus templom tornyában – csakúgy, mint az ország valamennyi templomában – minden délben tizenkét órakor megkondult a harang. Ebben a templomban hirdették ki először a pápai rendeletet: Hunyadi János nándorfehérvári győzelmének emlékére világszerte kötelező a déli harangszó! 

A zeneköltő, míg a várban lakott, naponta hallotta a nagy Hunyadi János emlékét hirdető harangszót s naponta átsétált a Szent György téren (ma Dísz tér, megj., A.), ahol valamikor a törökverő hős fiára, Lászlóra lesújtott a bakó. Fény és sötét árny a hősi múltból, mit nem felejthet a magyar. Nem felejtette Erkel sem. Élete végéig – akkor is, amikor már közvetlen környezetében semmi sem figyelmeztette a régmúlt idők eseményeire, hiszen Pestnek, az ifjú világvárosnak lakója lett – minden operájában nemzeti múltunk alakjaihoz, történelméhez nyúlt.  

 

APRÓSÁGOK ERKELRŐL 

Erkel „sasszemű,” biztos és erélyes-kezű karmester volt. Vezénylő pálcája nyomán sorra keltek életre a leghíresebb operák: a Varázsfuvola, a Bűvös vadász, a Fidelió és még sok más. Nemcsak azzal tűnt ki, hogy a hatalmas operai együttest nagyszerűen összetartotta, hanem a zenekari hangversenyek stílusos, gondosan kidolgozott vezetésével is. A Filharmóniai Társaság megalapítása az ő nevéhez fűződik. 1865. március 25-én a Vigadóban elsőnek mutatta be nálunk a szimfóniák legnagyobbját, IX. -et Beethoventől. 

A fővárosi közönség nem maradt adósa Erkelnek. Nemcsak tapssal, éljenzéssel viszonozta művészetét, hanem annyi ajándéktárggyal, hogy ötvenéves karmesteri jubileumán egy kiállításra való gyűlt belőlük össze. Ezüstből, aranyból készült babérkoszorúk és sok más dísztárgy között kitűnt értékes voltával egy vezénylő pálca, amelynek leírását a «Honderű» című újságban olvashatjuk:

„A pálcza nagyobb középrésze ezüstből készült. Markolata egészen arany, arabeszk czifrázatokkal gyönyörűen ékesített. Ez arany markolatnak, mely az ezüst részről lesrófolható, két oldalán Magyarország czímere áll, s alsó gombján egy ezüst lant van. Belső ürege 50 darab aranyat rejte magában.”   

Az ajándékhoz tartozott még egy vörös-bársony tok is, amely szintén 50 darab aranyat tartalmazott. Az értékes ajándékot Erkel nem csak, mint karmester kapta.

A mesébe illő karmesteri pálcáért aranyban fel sem mérhető kincset adott cserébe nemzetének: a Hunyadi László című operát.

Várkonyi Ida (Kis történetek nagy zeneszerzőkről).


1030 Ardelao 2017-11-07 16:12:21 [Válasz erre: 1024 Ardelao 2017-11-07 14:04:27]

 

EGY TUDÓS ÉS EGY MŰVÉSZ  TALÁLKOZÁSA

Kolozsvárott történt az 1830-as évek elején, hogy Brassai Sámuel, később országos hírű polihisztor – matematikus, nyelvész, filozófus és természettudós – elgondolkozva sétált az utcán. Egyszerre csak valahonnan távolról zongoraszót hallott. A nagy tudós jól értett a zenéhez is. A nyitott ablakból hangzó zongorázásról azonnal megállapította, hogy az nemcsak afféle „klampérozás.” Amint közeledett a hang forrásához, mindinkább meggyőződött róla, hogy komoly zeneművet játszik az ismeretlen zongorista. Mozart, Mendelssohn vagy Beethoven? Egyelőre még nem hallotta olyan jól, hogy biztosan megállapíthassa.

Az utca másik oldaláról egy ismerőse üdvözölte, de bizony ő észre sem vette, mert minden figyelmét a zongoraszóra összpontosította. Már csak néhány lépés választotta el a szép muzsikát árasztó nyitott ablaktól. Szerencséjére az utcán csend volt. Sem járókelők zaja, sem kocsik zörgése nem zavarta meg a zenei műélvezetben. Lassította lépéseit, majd megállt. Háttal egy fának támaszkodott, közvetlenül az ablak alatt, a járda szélén. A kissé kényelmetlen, alkalmi «páholy»-ban elhelyezkedve olyan tökéletes művészi gyönyörűségben volt része, hogy sok karosszékben ülő hangverseny-látogató is megirigyelhette volna!

Az ismeretlen zongorista nagy művésze volt hangszerének. Kolozsvárott akkoriban már bőven volt zongora – több mint az országban másfelé, – akadtak már néhányan, akik mestermódra kezelték, de ilyen feltűnően szép játékot még nem hallott Brassai uram. Nem is mozdult egy tapodtat sem, amíg csak az ismeretlen művész be nem fejezte a darabot.

Brassai most hirtelen mozdulattal a nyitott ablakhoz lépett. Egész egyszerűen és meglehetős harsány hangon bekiáltott a szobába:

  • Ki vagy öcsém?

A megszólított valóban „öccse” volt a tudósnak, legalábbis olyan értelemben, hogy tíz évvel fiatalabb volt nála. Sok elismerő szót, tapsot, virágot kapott már zongorázásáért. Ez a követelő hangsúllyal elhangzott kérdés: - Ki vagy öcsém? – váratlanul érte s éppen ezért módfelett meglepte. Óvatosan az ablakhoz lépett. Kilesett a csipkefüggöny mögül. Látva Brassai bizalomkeltő mosolyát, rokonszenves, értelemtől fénylő arcát, habozás nélkül kihajolt az ablakpárkányon és bemutatkozott:

  • Erkel Ferenc vagyok.
  • Én meg Brassai Samu – hangzott a viszonzásul.

Kezet fogtak az ablakon keresztül, s ezzel meg is történt az ismerkedés.  Mindketten olyan természetűek voltak, hogy kevés szóból is sokat értettek. A zeneértő tudósnak elég volt, amit addig hallott, hogy tisztában legyen vele, milyen nagy művész az a kerek arcú, fürtös hajú, szelíd tekintetű ifjú, aki most kihajol az ablakból. A művész pedig már hallotta Brassai hírét, s megtiszteltetésnek vette, hogy ilyen őszinte nyíltsággal hódol tehetsége előtt.

Ebből a nem mindennapos ismerkedésből – melyet később maguk többször beszéltek el nevetve – életre-szó ló, mély barátság lett.

Várkonyi Ida (Kis történetek nagy zeneszerzőkről).


1029 Búbánat 2017-11-07 15:44:40

Bartók Rádió mai műsora:

21.06 – 22.00 Kassai István zongoraestje

Km. Sawada Aya (hegedű)

I. Erkel: Változatok Bartay Endre Csel című operájának témájára

II. Mosonyi:

1. Két gyöngyszem - a) Harmatos rózsa, b) Harmatozó szemek,

2. Pusztai élet - fantázia,

III. Erkel: Duo brillant - magyar fantázia hegedűre és zongorára,

ráadás,

Erkel: Magyar fantázia hegedűre és zongorára - részlet

 

 (Tiszadob - Református templom, 2012. augusztus 9.)


1028 Ardelao 2017-11-07 15:20:01 [Válasz erre: 1024 Ardelao 2017-11-07 14:04:27]

Czeizel Endre: A zeneszerzői géniuszság gyökerei

Erkel Ferenc családfaelemzésének tükrében


1027 Búbánat 2017-11-07 14:35:03 [Válasz erre: 1025 Búbánat 2017-11-07 14:20:10]
  • Békés Megyei Hírlap, 1993. február 20-21 / 43. szám

1893. június 15-én halt meg Erkel Ferenc, a magyar nemzeti  opera megteremtője  Budapesten. A századik évfordulón országszerte  rangos  eseményekkel emlékeznek a zeneszerzőre, aki 1810. november 7-én  született Gyulán.  A szülővárosban 1989-ben megalakult az Erkel Ferenc Társaság, elnöke dr.  Bonis Ferenc zenetörténész.

— Elnök úr, a hatvanas években könyve jelent meg Erkelről. Korábban is foglalkoztatta a zenetörténészeket személye?

— Kötetem első része Erkellel foglalkozik, másik része pedig, ha szabad így kifejezni, az  Erkelhez  vezető  utakkal. Történeti    szükségszerűség hozta létre mint jelenséget, és megvolt az előzménye a magyar zene történeti fejlődésében.  Az első Erkel-életrajzot Ábrányi  Kornél  írta,  a  zeneszerző halála után egy évvel adták   ki.   1910-ben   Erkel születésének  centenáriumára jelent meg Fabó Bertalan Erkel-emlékkönyve. Scherer Ferenc az 1940-es években írt új életrajzot. Ezt követte Németh Amadé munkája a Kis Zenei Könyvtár sorozatban. Jelentősebb  Erkel-tanulmányok  jelentek meg a Szabolcsi Bence és  Bartha Dénes  által közreadott  Zenetörténeti  tanulmányok sorozatban.

— A közvéleményt ugyanígy foglalkoztatta Erkel művészete?

— A Pesti Magyar Színház megnyitása  után  néhány  hónappal, 1838-ban a színház első  karmestere.  Amikor  első operáját, a Bátori Máriát 1840. augusztus 8-án bemutatták, attól a naptól hívják a színházat Nemzeti  Színháznak.  Erkel főzeneigazgató, addig, amíg a Nemzeti Színház az opera műfajának  is  otthont  adott.  Az Operaház  1884-es  megnyitásától ott főzeneigazgató. Erkel operabemutatói  az  István  király kivételével mind a Nemzeti  Színházban  voltak.  Az 1840-es években divatba jött a népszínmű. Erkel többnek kísérőzenéjét írta népdalok, népies  műdalok  felhasználásával. Ez akkor hihetetlenül fontos  volt:  hozzájárult  a  még nem túlságosan magyar főváros azzá válásához. A Nemzeti Színházban  mutatták  be  a Himnuszt is, mellyel pályázatot nyert 1844-ben. Erkel mindenképpen népszerű volt.

— Később? Hiszen operáit átírták...
—  Az  átírás  azt  mutatja, hogy amit ki akart fejezni, napirenden volt. Csak esetleg a kor másképpen akarta olvasni, mást  látott  benne  vagy  úgy gondolták,  a  kor  követelményeihez kell igazítani. A Bátori Mária című operában például olyan hangszerek fordulnak elő, amelyek a későbbi zenekari  gyakorlatban  nincsenek. Ezeket pótolni kellett. A zenei matériát másképpen formálták például 1940-ben Palló Imre kedvéért. Bánk bán szerepét átírták baritonra.  Az  opera olasz eredetű műfaj. Az olasz operában mindig tenor a hős, ez így honosodott meg nálunk is. Természetes volt, hogy Bánk bán, minthogy hős, nem is lehetett más, mint tenor. Később azt mondták: elképzelhetetlen, hogy Magyarország nagyura bajusszal és szakállal, kucsmában  és  karddal  tenor hangon csiviteljen. Csakis bariton lehet! Ilyen alakja éppen volt  a  magyar  operajátszásnak, Palló Imre, a korszakalkotó baritonénekes.

— Szövegeket  ugyancsak átírtak.
— A XIX. század másként kezelte  a  magyar  prozódiát. Századunk   sokkal   érzékenyebb, hála Kodály munkásságának, kinek elve volt: a magyar nyelvben rejlő dallamot kell a zenének  is kifejezni, a magyar   nyelv   természetes hangsúlyai  nem  ellenkezhetnek a zenével. A Hazám, hazám ária az eredeti, Erkel által megzenésített  verzióban  így kezdődött: „Miként vándor, ki téved ez...” Gyönyörű jambus,
csak éppen nem felelt meg a zenének,  amit ráírtak.  Nádasdy Kálmán  írt ugyancsak jambusokat, amelyek nem törték meg a zenét: „Mint száműzött, ki vándorol...” Az, hogy valakit  átírnak,  nem  jelenti, kevésbé  népszerű,  kevésbé tisztelik. Hogy  jól  csinálják vagy sem, hűségesek vagy hűtlenek, más kérdések. Van, aki azt  mondja:  engem  ez  mind nem  érdekel,  ahhoz  akarok visszatérni, amit a szerző megálmodott... Ezek mind lehetséges dolgok, melyeken míg világ a világ, vitatkozni fognak. Addig azonban Erkel mindig aktuális lesz...

— Sokan  úgy  vélik,  Erkel mégis csak,,poros”.
— Az a tény, hogy korunk mind több művét fedezi fel, az ellenkezőjét  mondja.  Az  a tény,  hogy  az  Operaház  két slágere  a  Varázsfuvola  és  a Bánk bán — melyeknek mindig,  bármikor  műsorra  tűzik nagy  látogatottsága  van  — sem ezt bizonyítja. A közönség igenis igényli a régit is! És igényli, hogy Erkel munkásságának egy-egy újabb fejezetét megismerhesse.    Ismeretlen operáit, felfedezett  zongoraműveit, népszínműveit. Erkel nem  magányos  mester  volt. Ezért szenteljük neki és korának a nyári gyulai tudományos ülésszakot.  Kortársai,  Liszt Ferenctől Mosonyi Mihályig, mind megpróbáltak elérni valamit a magyar zenében. Néha hasonlót, néha pontosan az ellenkezőjét. Ez volt a XIX. század  magyar  zenéjének  igazi története. Erkel művészete él és azt gondolom, még nagyon sokáig. Meglepetéseket tartogat a magyar muzsika barátainak.


Az emlékév fölött védnökséget vállaltak az ország vezetői, a hazai tudományos és művészeti élet vezető személyiségei.  Erkel-operákat  mutatnak  be  színházak,  a  Magyar Rádió valamennyit sugározza, a televízió is többet közülük. 1993  talán  minden eddiginél teljesebben nyújtja át azt, amit tudnunk kell a magyar zenekultúra megálmodójáról.

/Szőke Margit /
 

 


1026 Ardelao 2017-11-07 14:30:11 [Válasz erre: 1024 Ardelao 2017-11-07 14:04:27]

Erkel Ferenc szülőháza (emlékháza) Gyulán:


1025 Búbánat 2017-11-07 14:20:10 [Válasz erre: 1021 Búbánat 2017-11-07 11:18:00]

1024 Ardelao 2017-11-07 14:04:27 [Válasz erre: 1022 Búbánat 2017-11-07 13:58:03]

 

207 évvel ezelőtt, ezen a napon született ERKEL FERENC emlékére:

(1810. november 7.)

ERKEL FERENC KOLOZSVÁROTT

S mit adott Kolozsvár, ahová a pozsonyi tanulóévek után került Erkel?

Ez a város telve van gótikus, reneszánsz, barokk és klasszicista stílusú, magyaros ízléssel formált, megkapóan szép műalkotásokkal. E műemlékek a hangulatoknak szinte vég-nélküli sorát keltették a művész lelkében. Itt, ahol már 1814-ben megindult az «Erdélyi Múzeum» című ismeretterjesztő folyóirat Döbrentei Gábor szerkesztésében, ahol 1819-ben zeneiskolát alapítottak «Muzsikai Egyesület» néven, ahol 1821-ben megnyílt az ország legelső állandó magyar színháza, a fiatal művész joggal érezhette, hogy a magyar kultúra központjába jutott.

Itt természetes volt a magyar szó – nem úgy mint Pozsonyban, vagy akár Pesten,  - a magyar dal pedig állandóan jelenvaló, éltető eleme volt a muzsikálásnak. Kolozsvárt születtek meg az első magyar operai kísérletek is: Ruzitska  „Béla futása” és „Kemény Simon” című operái. Történelmi témák. De lehetett-e ebben a környezetben másképpen, mint évszázadokban gondolkozni? A városban, ahol Hunyadi Mátyás szülőháza állt, hol a mindennapos ismerősök, barátok évszázadok óta ismert családok nevét hordozták, a múlt emlékei mindig ott kísértenek. Az ifjú Erkel – iskolai tanulmányainak elvégzése után – itt teljesen a művészeteknek a muzsikának élhetett. Időközben apja is belenyugodott, hogy zenei pályára megy. Talán Liszt sikerei táplálták reményeit.

Erkel nagyon megszerette Kolozsvárt, de talán még jobban a város lakóit. Az ő magyar szellemükön, derűs és lelkes kedélyükön, zamatos beszédjükön keresztül szerette meg igazán a várost. S mennyire megszerette! Arca kipirult, szeme megcsillant, ha Kolozsvárról beszélt:

„Ami vagyok, mindent Kolozsvárt töltött éveimnek köszönhetek – mondta nemegyszer. – Ott műveltem ki magamat zongoraművésznek, ott tanultam legtöbbet, ott lelkesítettek s ott kötötték szívemre a magyar zene elhanyagolt ügyét s ott telt meg a szívem a szebbnél szebb magyar népdalok árjával, melyektől nem is többé szabadulni s nem is nyugodtam meg addig, míg csak ki nem öntöttem a lelkemből mindazt, amit már akkor éreztem, hogy kiöntenem kell.”

 

 Péterfy Ida

 Az idézet: „Kis történetek nagy zeneszerzőkről” című könyvéből.

Móra Ferenc Könyvkiadó

1959.


1023 Búbánat 2017-11-07 14:01:46 [Válasz erre: 1022 Búbánat 2017-11-07 13:58:03]

Erkel Ferenc a nemzeti romantikus opera megteremtőjének születésnapja

2013 óta a Magyar Opera Napja.

ECHO tévé (2017)

Vendég: Ókovács Szilveszter igazgató, Magyar Állami Operaház 

(video időtartam: 11:14 perc)

 


1022 Búbánat 2017-11-07 13:58:03

NOVEMBER 7. – ERKEL FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1810


1021 Búbánat 2017-11-07 11:18:00

A Magyar Opera Napján

Bartók Rádió: 12.36 – 15.06.

 Erkel Ferenc: Bátori Mária - opera két felvonásban

(hangversenyszerű előadás)

Szövegét - Dugonics András színműve alapján - Egressy Béni írta

Vezényel: Kocsár Balázs

Km. a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara

Karig.: Strausz Kálmán

Szereposztás:

Kálmán, Magyarország királya - Palerdi András (bariton)

István, a fia, trónörökös - László Boldizsár (tenor)

Árvai, királyi tanácsadó - Kelemen Zoltán (bariton)

Szepelik, királyi tanácsadó - Geiger Lajos (bariton)

Bátori Mária, nemes hölgy - Kolonits Klára (szoprán)

Miklós, Mária fivére - Csiki Gábor (tenor)

Hírnök, kém, Szepelik bizalmasa - Fülep Máté (bariton)

Bakó - Szvétek László (basszus)

 

(Erkel Színház, 2016. november 6.)


1020 Ardelao 2017-06-15 11:49:32
124 évvel ezelőtt, ezen a napon (1893. június 15-én) hunyt el Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője. „Erkel élete a magyar zenei művelődés felvirágzásának hősi eposza.” (Németh Amadé) A zeneszerzőre emlékezve, kivonatosan idézem Legány Dezsőnek az „Erkel Ferenc művei és korabeli történetük” (Zeneműkiadó, Budapest, 1975.) című könyvében megjelent írását „Bátori Máriá”-ról, Erkel Ferenc viszonylag ritkán játszott operájáról. ERKEL FERENC: Bátori Mária „Opera 2 felvonásban. Szövegét írta Egressy Béni Dugonics András hasonló című drámája nyomán. Bemutató: Pest, Nemzeti Színház, 1840. augusztus 8. Vezényelt: Erkel Ferenc. „…………………………………….. Művészi értelemben a Bátori Máriával kezdődik a magyar opera története. Bemutatóját telt ház ünnepelte nagy sikerként. De a magyar nyelvű sajtó szinte nem is vett tudomást róla, kivéve a Honművészet, mert akkor még alig akadt magyar zenekritikus, és féltették is az operától a dráma jövőjét. Idő kellett hozzá, hogy a közönség heve a kritikusokra átragadjon. …………… Bemutatójának napján nevezték először a Magyar Színházat Nemzeti Színháznak. Szép sikerű első operáját Erkel utóbb még kiegészítgette és változtatott rajta. István új áriája karkísérettel az első felvonásban 29-én hangzott fel először. Erkel bizonyára Joób (Zsigmond tenor, megj. A.) számára írta, az ő hangjához igazodva. ……………. A nyitány első, 1841. XI. 11-i előadásáról XI. 13-án ad hírt a Pesti Hírlap. ………….. 1852. VI. 25-én újra előadták a régen nem játszott operát. Mária szerepébe a vendégszereplő Liebhardt Lujzának Erkel új áriát komponált, amely ezen és az opera ezt követő előadásain (VII.3., VII. 5., VII. 10.) igen nagy tetszést aratott (Pesti Napló, VI. 27., VII. 13.). Bizonyára azonos a Somfai (László) által, Mária cabalettájaként említett áriával. 1858. január 28-án közölte a Hölgyfutár, hogy szorgalmasan tanulják a Bátori Máriát, melyen Erkel némi előnyös változtatásokat tett, különösen a Hollósy Kornéliának kiosztott címszerepet mondják igen szépnek és nagy hatásúnak. Az operát február 1-én adták elő, új zenei részletekkel, de a Hölgyfutár kritikusa csak az I. felvonás utolsó jelenetét látta, ezért az újításokra nem tér ki. (Hölgyfutár, II. 3.). Egy másik kritikus szerint (Pesti Napló, 1858.II. 4.) különösen tetszett a nyitány, az induló, a női kardal, a II. felvonásban Mária szép éneke és a kvartett, az I. felvonás duettje – a kritikus szerint – egyike a legnehezebb énekszámoknak. Új részletekről ő sem tesz említést. A Divatcsarnok (1858. II. 9.) nagyon dicséri az I. felvonásban Mária románcát, majd duettjét Istvánnal, a hatalmas férfi kvartettet, a II. felvonásban Mária cabalettáját, a vadász- és bordalokat, de új számokról szintén nem beszél. (Érdemes itt emlékeztetni arra, hogy már az 1852-ben Liebhardt Lujzának komponált új ária kapcsán azt írta akkor a Hölgyfutár VI.25-én, hogy az új ária a II. felvonásba készült.) A Bartók Szakiskola könyvtárában, 26372 szám alatt megtalálható az 1858. II. 1-i előadás súgókönyve. Pontosan tájékoztat arról, hogy az operát akkor milyen formában játszották. Erkel a kérdéses előadást nem az OSzK-ban őrzött partitúrából vezényelte, a súgókönyvben ugyanis több oly nagy, összefüggő szövegrész található, melynek zenei anyaga az OSzK-beli partitúrában nincs meg. ……………. ………………………….. Az új részletek legjavának, sőt esetleg valamennyiének zenéjét Erkel az 1858-as felújításhoz komponálhatta meg. Mindegyikben Máriának van jelentős szerepe. Feltehetően Erkel a változtatásokat Hollósy Kornéliára tekintettel eszközölte, hogy ezáltal Mária szerepét minél hálásabbá tegye. A változtatásokkal az opera is nyert. Major helyesen gyanítja ……….., hogy a Bátori Mária indulója először a szabadságharc előtt jelenhetett meg. A Honderű ugyanis 1846. XII. 22-én bejelenti, hogy a Hunyadihoz hasonlóan a Bátori Mária néhány füzetnyi kivonatban nemsokára megjelenik zongorára, a Pesti Hírlap igazgatója, Zichy Ferraris Manó gróf nejének ajánlottan. Többet erről a tervről nem írnak, a Pesti Hírlapban sem. Csak az induló jelent meg, Zichy neje nem fogadta volna el az ajánlást? Máig tisztázatlan, mi történt a bejelentett néhány füzetnyi terjedelemmel. Az operából a nyitány lett a legnépszerűbb. 1844. XII. 25-én Nagyszombatban az ottani egyházi zeneegylet nagy hangversenyt adott, amelyen a város zeneileg igen művelt közönségének a Bátori Mária nyitánya nagyon megnyerte tetszését. (Honderű, 1845. I. 25.). Nem lappang tehát Nagyszombatban is hiteles másolat belőle? Somfai említi, hogy az OSzK zeneműtárában őrzött eredeti partitúrából hiányzik a nyitány, s annak autentikus másolata 1954-ben került az OSzK-ba, Kolozsvárról. E hiány oka az lehet, hogy a nyitányt ismételten előadták Pesten, Erkel vezényletével, s ő azt erre a célra az eredeti partitúrából kiemelhette. 1870. VIII. 22-én is vezényelte azt, a pesti országos dalárverseny díszhangversenyén. Az eredeti kézirat eszerint Budapesten kell, hogy legyen, ha még megvan. Másolat esetleg Brüsszelben is található belőle. 1881-ben a budapesti Harmónia zeneműkiadó igazgatóját a brüsszeli filharmónia karnagya, Bequet megkérte, küldjön magyar zenekari műveket. Az igazgató Erkel „Bátori Mária” című operájának nyitányát és Schauer (Sárosi) Ferenc „Atalájának” tánczenéjét küldte meg (Fővárosi Lapok, 1882. I. 3.). Nem nagyon valószínű, hogy az eredeti kézirat s nem annak egy másolata került volna Brüsszelbe. 1844. május 20-án a pesti Nemzeti Színház bemutatta a teljes Bátori Máriát Pozsonyban, és Schodelné (Klein Rozália, 1811-1854) igen nagy sikert aratott benne; egykor neki készült Mária szerepe. Bartay igazgató vitte el oda a Nemzeti Színház együttesét vendégszerepelni az ott tartott országgyűlés idején. A „Hunyadi László” operát és a „Két pisztoly”-t is akkor játszották ott és egyáltalán vidéken először ……………. . 1846. IV. 25-én Kolozsváron is hallani lehetett a Bátori Máriából egy részletet ………….. . A kéziratban lévő német fordítás valószínűleg 1853-ból származik, amikor a Nemzeti Színház bécsi, berlini vendégszereplését tervezték, kizárólag magyar operákkal ………….. .”

1019 musicus2 2017-06-09 13:19:40
A MÁO műsorrendjében követhető, hogy Erkel operáiról a "kreatív közösségi zenehallgatás" előadássorozatában rendszeresen szó esik. A Bátoriról és az István királyról szólón ott voltam. Általában egy zenetörténész beszél konzervzenével illusztrálva, de van hogy operaénekes is közreműködik - mivel sajnos nincs zongora a helyiségben (III. emeleti büfé), csak mint beszélgetőtárs. A Bátoriban Kolonics Klárát tapsolhattuk.

1018 musicus2 2017-01-05 00:08:44
Erkel István király - a 2012-es CD felvétel teljes egészében hallható a [url]https://www.youtube.com/watch?v=CSuMS1sdtBg;Youtube-on[/url]. Akinek nincs meg, most meghallgathatja.

1017 musicus2 2017-01-05 00:04:15 [Válasz erre: 1015 Csiki Gábor 2016-12-03 12:23:57]
Néhány értékelésbeli gyom került a virágoskertbe. Nem kiforrott a Bátori Mária? Erkel a Bánk bán bemutatója előtt is vállalta az operát, elő is adták. Németh Amadé, aki a 80-as években vezényelte a rádiófelvételt, állította, hogy nem hallatszik a Bátorin, hogy első opera lenne. A finálé a befejezetlenség érzetét kelti? Hát éppen ez benne a szokatlan, modern: a nyitott befejezés. A nyitány és a nyitókórus kapott még bírálatot, mint eklektikus zene - éppen azok a formarészek, amelyek külön is önálló életet éltek, különösen a nyitány... Az opera előadói mindent megtettek az előadás sikeréért, a művészek dicsőségére válik ez az előadás.

1016 musicus2 2017-01-04 23:50:28 [Válasz erre: 1014 Csiki Gábor 2016-11-17 22:20:13]
Kedves Gábor! A Ballet Hongrois-tól kezdve a finálé végéig ki lett húzva az egész formarész. tehát a H-dúr lassú, és a h-moll friss, ami egy teljes verbunkos forma, és az utána következő ismétlés, ami keretbe foglalja a finálét. Az opera tisztán magyar részei jelentik ennek a műnek az újdonságát. A CD-n biztos ki fogják nyitni a a húzást. A CD jelentősége abban áll, hogy ez lehetne ebből az operából az első teljes, Urtext felvétel. Sajnos, az utóbbi időben igencsak sok dolgom akadt, ezért nem tudok utánanézni-hallgatni a húzásoknak, de ennek nincs is jelentősége. Egyébként az Urtext anyagnak vannak olyan részei, amik nem kerültek bele az opera közreadott műalakjába (helyesebben törzsszövegébe), de függelékként ott vannak a partitúrában. Ilyen Mária-István később komponált kettőse, az opera elvetett hosszabb fináléja, valamint azok a magyar tánctételek, amiket az opera háromfelvonásos előadása során iktattak be, mint balett-divertissement-t. Ezeket emlékezetből írom, nem ellenőriztem a partitúrából, ami jelenleg "el van ásva".

1015 Csiki Gábor 2016-12-03 12:23:57
Bár az esemény pont egy hónapja volt, mégis megjelent [url]http://operavilag.net/kiemelt/ritka-alkalom/;egy friss kritika[/url] a Bátori Mária Erkel Színház-beli előadásáról.

1014 Csiki Gábor 2016-11-17 22:20:13 [Válasz erre: 1013 musicus2 2016-11-17 00:15:14]
Kedves musicus2! Hozzászólásának második felében olvasható állításával kapcsolatban ("éppen az első finálé második fele maradt ki") meglehetősen tanácstalan vagyok. A Bátori Mária első felvonásának fináléja tudtommal szinte teljes egészében elhangzott. Ami kimaradt belőle, az egy "Balett hongroise" című, zongorakivonatban pár oldal terjedelmű zenekari anyag, valamint ehhez kapcsolódóan néhány énekkari megszólalás - amelyek viszont a húzás előtt már egyszer elhangzottak, tehát lényegében ismétlések. A húzott rész semmiképpen nem a D-dúr finálé második felét jelenti, hanem annak pár percnyi részét. Mi magunk egy olyan teljes zongorakivonatból dolgoztunk, amelyet (idemásolva a zongorakivonat második oldalának lábjegyzetét)... "A MTA BTK Zenetudományi Intézet "Erkel operák" partitúrakiadásának (főszerkesztő: Tallián Tibor) első két kötete alapján (közreadó: Dolinszky Miklós és Szacsvay-Kim katalin), megjelent: Rózsavölgyi,, Budapest 2002) a zongoraszólamot írta és a kottaképet összeállítota: Kassai István. Én úgy értelmeztem, hogy ez a zongorakivonat az Urtext partitúra teljes anyagának játszó-letétje, amelyben semmilyen jelzés, megjegyzés nem árulkodik arról, hogy a partitúrához képest kevesebb zenei anyagot tartalmazna. De ezt talán, ha jól sejtem, senki nem tudja jobban igazolni, avagy cáfolni, mint Ön... (kacsintás-smiley) A lemezzel kapcsolatban mindössze arról tudok beszámolni, hogy a BM-előadást megelőző zenekari összpróbákon már teljes apparátusával jelen volt a Magyar Rádió műszaki stábja, valamint a zenei rendező. A próbák alatt nagyon sok rész felvételre került, így egy jövőbeni CD elkészítéséhez az élő rádióadásánél jóval több felett anyag áll rendelkezésre. Arról nem tudok, hogy a BM előadásának zenei anyagából (így tehát az előre felvett anyagokból is) hiányoznának olyan teljes tételek, jelenetek, amelyeket esetleg az Urtext partitúra tartalmazna. Annyi biztos, hogy igenis rendelkezésre áll egy olyan hanganyag, amelyből megítélésem szerint egy teljes operafelvételt is ki lehetne adni. Természetesen a "teljes operafelvétel" megjelölés nem jelenti azt - és remélem, ebben egyetért velem - hogy a darab ősváltozatához képest nem lehetnek benne kisebb, jól megfontolt húzások, hiszen ha nem így értelmeznénk, akkor a piacon fellelhető temérdek Trubadúr, Lammermori stb. CD-felvétel közül igen keveset fogadhatnánk el teljesnek. Úgy érzem, enyit talán elmondhattam a BM felvételének (számomra is sok ismeretlent tartalmazó) kérdéséről, anélkül hogy ezzel komoly belső szervezeti titkot tárnék a nyilvánosság elé. Igazából azt sem tudom, hogy a felvett hanganyag felett az Operaház avagy a Magyar Rádió birtokolja-e a jogokat. Azt viszont tudom, hogy ez nem is tartozik rám.

1013 musicus2 2016-11-17 00:15:14 [Válasz erre: 1010 Petyus 2016-11-16 16:00:19]
A Dózsa Györgyből nem készült stúdiófelvétel, mert a 2014-es előadás a Mészöly-Oberfrank féle átdolgozás volt. Megjegyzem, hogy ez a legkíméletesebb valamennyi általam ismert átköltés közül, a zenét csak húzták, nem kutyulták össze. Mészöly teljesen új szöveget írt a zenére, de nem dramatizált, meghagyta az eredeti jelentéstartalmat. Csakhogy az eredeti szöveg Jókai és Szigligeti munkája, tehát nem illendő teljesen kicserélni akkor sem, ha az új szöveg egyébként jó. Úgy látszik, nem akart az Operaház egy húzott formát CD-re venni, inkább megvárják az Urtext kiadást, ami pár éven belül elkészül. A Bátori koncertelőadását az Urtext partitúrából játszották. Az első felvonást meghúzták - sejtésem szerint a rádió miatt (a szent és sérthetetlen műsoridő, ugyebár). Sajnos, éppen az első finálé második fele maradt ki, ami egyike az opera legérdekesebb magyar stílusú számainak. Az egész egy hatalmas verbunkos tétel. A CD felvétel alkalmával ki fogják nyitni a húzásokat. Remélem, álhír, rossz vicc, hogy nem készül a teljes operából stúdiófelvétel ezzel a gárdával.

1012 musicus2 2016-11-17 00:15:10 [Válasz erre: 1010 Petyus 2016-11-16 16:00:19]
A Dózsa Györgyből nem készült stúdiófelvétel, mert a 2014-es előadás a Mészöly-Oberfrank féle átdolgozás volt. Megjegyzem, hogy ez a legkíméletesebb valamennyi általam ismert átköltés közül, a zenét csak húzták, nem kutyulták össze. Mészöly teljesen új szöveget írt a zenére, de nem dramatizált, meghagyta az eredeti jelentéstartalmat. Csakhogy az eredeti szöveg Jókai és Szigligeti munkája, tehát nem illendő teljesen kicserélni akkor sem, ha az új szöveg egyébként jó. Úgy látszik, nem akart az Operaház egy húzott formát CD-re venni, inkább megvárják az Urtext kiadást, ami pár éven belül elkészül. A Bátori koncertelőadását az Urtext partitúrából játszották. Az első felvonást meghúzták - sejtésem szerint a rádió miatt (a szent és sérthetetlen műsoridő, ugyebár). Sajnos, éppen az első finálé második fele maradt ki, ami egyike az opera legérdekesebb magyar stílusú számainak. Az egész egy hatalmas verbunkos tétel. A CD felvétel alkalmával ki fogják nyitni a húzásokat. Remélem, álhír, rossz vicc, hogy nem készül a teljes operából stúdiófelvétel ezzel a gárdával.

1011 telramund 2016-11-16 18:39:23
Ja akik lesajnálták a rádió közvetítést ,most nyafoghatnak.

1010 Petyus 2016-11-16 16:00:19 [Válasz erre: 1009 Búbánat 2016-11-16 15:07:05]
Dózsa Györgyből is teljes lemezt ígértek a koncert alapján két éve. Bátori Máriát is felvették, akkor miért csak 80 perces keresztmetszet készül ebből is. Korábban stúdiófelvételt ígértek, ami nem jött össze. Ezt megértem. De megtörtént a felvétel, vagy mégsem?

1009 Búbánat 2016-11-16 15:07:05 [Válasz erre: 1006 IVA 2016-11-16 03:01:23]
Most azt hallottam, hogy a Bátori Mária-koncert-előadásból mintegy 80 perces keresztmetszet kerül lemezre - ahogy a Dózsa György CD esetében is történt. Viszont később elkészítik stúdiófelvételre a teljes Bátori Mária operát.

1008 Klára 2016-11-16 14:34:44
Nincs szándék, és kész..... Valamennyi előttem szólóval egyetértek! Lehet Erkel Ferenc zsenialitásáról és az egyes darabok aktualitásáról szépeket mondani, de nincs mögötte TETT! Mindegy, hogy PR vagy marketing, csinálni kell! Reklám kell, plakát, közönségszervezés, mindegy minek hívjuk, de nem működik. Ahogy a MÁO fórumán írtam, ha a közönségszervezők az eladott jegyek után kapnák a fizetésüket, talán megindulna valami! Az Operaházat - úgy tűnik- fenntartják a külföldieknek, csak az a baj, hogy ide nem a Staatsoper, vagy a Scala közönsége jön, hanem az a kispénzű, aki otthon nem tudja megfizetni, ide pedig a 4tagú család eljön 1 otthoni jegyárért, miközben a honi operabarát és -értő közönség egyre jobban kiszorul. Ennél már csak az rosszabb, amikor a kedves utazásszervezők a 3-4 napos wellness-hétvégéhez csapnak egy operalátogatást, ami vagy kimarad, mert ugye ide wellness-ezni jönnek, vagy totális érdektelenség miatt félidőben elmennek! Saját tapasztalat!

1007 smaragd 2016-11-16 05:53:16 [Válasz erre: 1005 musicus2 2016-11-16 02:04:07]
Az Operaház rangja vitathatatlan. Amennyiben lett volna szándék, ott tartották volna meg a kiemelkedő operai előadásokat, amely gesztus lett volna Erkel Ferenc életműve tiszteletének, és annak az elveszítetett operarajongó közönségnek is, amely ismert okok miatt (rendezések) már évek óta nem vesz operabérletet,  kényszerűségből megszüntetve több évtizedes operalátogatását. Ha lenne szándék, mindezt jóvá tehetné az Igazgatóság, tanulva a történtekből, a művészi előadás eleganciáját megismételve most már az Operházban. Hiú remény?

1006 IVA 2016-11-16 03:01:23 [Válasz erre: 1005 musicus2 2016-11-16 02:04:07]
Köszönöm a véleményedet, kedves Musicus2! Csak az előadásra érkeztem, a főigazgató beszédét nem hallottam. Sajnos a „kipipáltuk” mint ambíció, érzékletes. Beírhatjuk a brigádnaplóba. Az az érdekes, hogy ha az előadás felvételéből készülne lemez, és a végén hallható lenne az ünneplés, az a sikert dokumentálná egyértelműen: a művészi és a szervezési sikert. Mert a hiányos nézőtér „nem hallatszana”. Személy szerint kevésbé örültem volna, ha az koncertet az Operában tartják meg, mert ott drágább és rosszabb helyről néztem volna. De valóban hagyomány, hogy egy produkció rangját az operaházi helyszínnel hangsúlyozzák: ott ment a 3 Bartók is (a rekonstrukció éveit kivéve), ott lesz májusban a mostani „Bartók TáncTriptichon” is, és a kortárs magyar darabokat is mind az Operában mutatták be, a Vérnásszal kezdődően.

1005 musicus2 2016-11-16 02:04:07 [Válasz erre: 1004 márta 2016-11-08 16:18:46]
Most olvastam IVA beszámolóját a Verdi Requiem és Erkel Bátori Máriájának előadásáról. A Bátorin ott voltam. Döbbenetes, hogy egymás után tönkre lehetett tenni két Erkel opera kvázi bemutatóját, a Dózsa Györgyét, és most a Bátoriét. Méghozzá ugyanazzal az eszközzel, a PR hiányával. Egyszer egy ilyen eset lehetne az ügyetlenségnek, vagy a rátermettség hiányának a következménye, de kétszer egymás után kimondható, hogy ez bizony szabotázs. A Dózsa előadása a felkelés 500 évfordulójának kiemelt eseménye volt, és hogy a Bátori előadása miért volt fontos, arról Ókovács Szilveszter ünnepi beszéde, amit az előadás előtt mondott el, mindenre kiterjedő indoklást adott. Talán nem értesült a közönségszervezés arról, hogy ez a két előadás két kiemelt esemény? Egyébként sejtem, hogy hol a baj. A közönségszervezést ugyanis már nem közönségszervezésnek hívják, hanem marketingnek. Vagy másnak? Nem mindegy? Úgy látszik, azóta nem feladatuk a közönségszervezés. De azt azért meg kellene vizsgálni, hogy ha nem a reklám, akkor mi?! Az üres házak módot adnak arra, hogy elinduljon a károgás: lám, az Erkel operák nem vonzzák a közönséget, nem kell őket a repertoárra venni. És hogy ismét elhangozzanak azok a provinciális baromságok, hogy hát Erkel nem is igazán világszínvonalú, csak átdolgozott formában (vagy még úgy sem) képes hatni stb. Erkelt kipipáltuk, és kész. Ez bizony szabotázs. És ezekért a botrányokért nem a művészeti vezetés a felelős. A művészek csodálatosak voltak mindkét előadáson. Halkan megkérdezem azért, ha a Lear megérdemelte a példaszerűen, gyönyörűen szcenírozott előadást, akkor Erkel miért nem? A Lear megérdemelte a kiemelt pr-t óriásplakátot stb, Erkel miért nem? A Lear megérdemelte a hat (ha jól emlékszem hat) előadást, az Erkel operák miért nem? A Leart az Operaházban játszották, ahol egy kisebb nézőszám sem kínosan feltűnő és a turisták amúgy is megtöltik a nézőteret. Erkelt miért kellett az Erkelbe tenni, amely az ország talán legnagyobb befogadóképességű színháza? Kérdések, amelyek válasz nélkül maradnak.

1004 márta 2016-11-08 16:18:46
A nemcsak az ének-, hanem az IPad kezelési technikája is elég jó.

1003 Búbánat 2016-11-07 23:06:53
Az Operaház Facebook oldalára feltettek [url]https://www.facebook.com/Operahaz/photos/pb.248415223180.-2207520000.1478554779./10154078439928181/?type=3&theater; néhány fotót [/url] a Bátori Mária-koncertelőadásról. 2016. 11. 06. Budapest - Erkel Színház

1002 Búbánat 2016-11-07 22:22:09 [Válasz erre: 1000 Csiki Gábor 2016-11-07 21:12:50]
Köszönöm. Igazán praktikus eszköz akkor annak kezében, aki így tudja felhasználni/alkalmazni!

1001 Cilike 2016-11-07 21:47:41 [Válasz erre: 1000 Csiki Gábor 2016-11-07 21:12:50]
IPadje van, mindig azt használja. Okos dolog, rengeteg kottát rá lehet tölteni és sötétben is látható.

1000 Csiki Gábor 2016-11-07 21:12:50 [Válasz erre: 996 Búbánat 2016-11-07 19:54:22]
Apró hozzáfűzni való: az a kütyü Boldi kezében nem eBook-olvasó, hanem valami gigantikus méretű iPod vagy iPad, amin egy - részemről kiismerhetetlen bonyolultságú - kotta-kezelő program van. Boldi mindenesetre brilliáns módon bánik vele.

999 Csiki Gábor 2016-11-07 20:49:11 [Válasz erre: 997 Cilike 2016-11-07 20:04:53]
Köszönöm Cilike, köszönöm Búbánat, nagyon kedves Tőled, Öntől. Én még nem mertem meghallgatni a felvételt; talán hónapok (évek?) kellenek, hogy elég bátorságot gyűjtsek hozzá. :)





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.